Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-24 / 112. szám, szombat

Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről (Folytatás at 1. oldalról) Biztosításának érdekében növelik a társadalmi munka termelékenységének szerepét, erősítve így a nemzeti jö­vedelem képzésének dinamikáját — kiegyenlítik a nem­zeti jövedelem használata és képzése közötti eddigi kü­lönbséget, s föltételezhetően megteremtik az egyéni és a társadalmi szükséglet színvonalának tartós összhang­ját a társadalmi termelés színvonalával — a kővetkező évekre megszabják az akkumulációs alap gazdaságilag legcélszerűbb arányit a nemzeti jövedelemben. Az ipar továbbra is az az alapvető szakágazat marad, amely megszabja a népgazdaságfejlesztés jellegét — az ipar­ban a fejlődés legfontosabb eleme továbbra is a gépipar marad. Ezek ai irányelvek megoldják Szlovákia további fejlődését, valamint a cseh és a szlovák országrészek gazdasági és kulturális színvonalának kiegyenlítését — mint gazdasági-politikai feladataink egyik legfontosabbi­kát. Az irányelvek megteremtik annak előfeltételeit, hogy az irányítás és a tervezés új rendszere hatékony segítséget jelentsen a meglevő tartalékok kihasználá­sában, nevezetesen a termelési szükséglet csökkentésé­ben, az állúalapok kihasználásában, a munkatermelé­kenység rendszeres növelésében és a célszerűtlenül le­kötött munkaerők felszabadításában. Az irányelvek ily módon a gazdasági fejlődés terve­zetének tekinthetők, céljuk, hogy az eddigi negatív irányzatok befolyását a minimumra csökkentsék, hogy kiegyensúlyozzák a gazdasági fejlődést és e fejlődés tartós hatékonyságának alapelemeit lerakják. Az irány­elvek népgazdaságunk jelenlegi lehetőségeinek ismere­téből indulnak ki, valamennyi erőforrásunk és eszközünk optimális kihasználására törekednek, továbbá a repro­dukciós folyamatban figyelembe veszik a népgazdaság arányos fejlődésének követelményeit. Ezzel összhangban egyúttal az elosztás terén megszabják a szükségletek kielégítésének arányos terjedelmét és struktúráját. A negyedik ötéves tervidőszakra tett előkészületek elsősorban népgazdaságunk felépítésének fokozatos kor­szerűsítésére és a következő strukturális változások esz­közlésére irányulnak: a mezőgazdasági termelés gyor­sabb ütemű fellendítésére, éspedig főképp az ipari mód­szerek alkalmazásával, valamint azzal, hogy az ipar eddiginél nagyobb mértékben vegyen részt a mezőgaz­daság anyagi-műszaki alapjának kiépítésében; továbbá népgazdaságunk gyorsabb műszaki jellegű átépítésére, amit a gépesítés és automatizálás anyagi alapjának — gépiparunknak, valamint népgazdaságunk kemizálása anyagi alapjának — vegyiparunknak előnyben részesí­tett fejlesztésével kell elérnünk. Ezzel egyidejűleg köz­szükségleti és élelmiszeriparunknak is egyre nagyobb feladatokat kell teljesítenie; ezt dolgozóink anyagi szín­vonalának emelését s külkereskedelmünk követelményeit szem előtt tartva, fokozatos korszerűsítéssel kell lehe­tővé tennünk. A népgazdaságunk felvirágoztatását biztosító mun­kaerők megszerzésére törekedve abból a feltételezésből kell kiindulnunk, hogy ha a lakosság egyre hatható­sabban vesz részt a munkafolyamatokban, a munka­termelékenység növelésének foka dönti el, mily mér­tékben gyarapodhat a nemzet jövedelme s vagyona. Most minden üzemnek igényes feladatokkal kell meg­birkóznia, hogy kellőképpen mozgósíthassa a munkater­melékenység növelését befolyásoló erőket, a dolgozók létszámának minimális gyarapításával biztosítsák a ter­melés növelését, s a munkaidő fokozatos rövidítésével egyidejűleg teljesítsék a tervezett fejlesztési feladato­kat. A Központi Bizottság ezért hangsúlyozza, hogy mindenütt mozgósítani kell a rendelkezésre álló tar­talékokat a munkatermelékenység gyors növelése érde­kében, és e célra elsősorban fel kell használni a ren­delkezésre álló termelő lehetőségeket és a jó mun­kaszervezésben rejlő lehetőségeket is. Népgazdaságunk minden ágazatában következetesen kell érvényesülnie annak az elvnek is, hogy minden nyersanyagot és ener­giát ésszerűen kell felhasználni. A Központi Bizottság gazdaságunk továbbfejlesztésé­nek biztosítására törekedve abból indul ki, hogy e téren döntő fontosságú tényező a beruházási építkezés haté­konyságának növelése, valamint az, hogy gazdasági s társadalmi tevékenységünk minden szakaszán kellő­képpen hasznosítsák az állami alapokat. A következő ötéves tervidőszakban ezért úgy kell elosztani a beru­házásokat, hogy elsősorban a termelést szolgálják, s gyorsítsák a vegyipari beruházást. Továbbá biztosítsák a mezőgazdasági termelés anyagi alapját, erősítsék, kor­szerűsítsék élelmiszer- és közszükségleti iparunkat, já­ruljanak hozzá az aránytalanságok gyors megszünteté­séhez azokban az ágazatokban, amelyek a múltban a fej­lődés folyamatosságát veszélyeztették. Ilyen ágazatok az energetika és a közlekedés. A beruházások elosztásának további célja a nem termelő ágazatokban a lakásépítés, iskolák építése, a kultúra felvirágoztatása, az egész­ségügy, a szociális gondoskodás fellendítése. Ami a ter­melést illeti, sokkal több eszközt bocsátunk rendelke­zésre, mint a múltban elsősorban új üzemek építésére s olyan berendezések beszerzésére, amelyek előnyösebbé változtatják a dolgozók munka- és létfeltételeit. Az építkezési beruházások műszaki színvonala haté­konysága növelésének sarkalatos feltétele s a társa­dalmi munkatermelékenység növelését célzó feladatok döntő fontosságú feltétele a jelenlegi körülmények kö­zött az, hogy gyorsabb ütemben fejlődjön a tudomány s a technika, a gyakorlati munkában hathatósan hasz­nosítsuk a tudományos és műszaki vívmányokat. A kí­sérleteknek és fejlesztési tevékenységnek ezért elsősor­ban olyan feladatok megoldására kell irányulnia, ame­lyek a strukturális változások fokozatos eszközlését, a tüzelőanyag, energetikai és nyersanyagalap eddiginél célszerűbb hasznosítását, valamint azt teszik lehetővé, hogy gyorsabb ütemű legyen a haladó irányzatú techni­ka fejlesztése, például a kemizálásé, az elektronikáé, a számítástechnikáé, ezenkívül a termelési és nem ter­melési gépesítésé, valamint az automatizálásé stb. Hoz­zá kell járulniuk továbbá a termelés ésszerűsítéséhez, aminek egyaránt meg kell nyilvánulnia a mezőgazdaság­ban, az építőiparban stb. A legnagyobb figyelmet azon­ban a gépipar és a vegyipar fellendítését célzó kísérleti és fejlesztési tevékenységnek kell szentelnünk. A Központi Bizottság, ami az életszínvonal emelését illeti, 1970-lg a következő főirányelveket tűzi ki: Bizto­sítanunk kell a piac állandóságát, és emellett egyidejűleg növelnünk a dolgozók anyagi érdekeltségét, s gondos­kodnunk, hogy a társadalmi fogyasztási alapokat maxi­mális hatékonysággal és a legnagyobb gazdaságosság szem előtt tartásával kell felhasználni; meg kell terem­tenünk az ahhoz szükséges feltételeket, hogy fokozato­san megszüntethessük a fizetett szolgáltatások fejlesztésé­nek stagnációját. Törekednünk kell arra is, hogy egyre több lakás építését tegyük lehetővé. A CSKP XII. kong­resszusán hozott határozatok értelmében valóra kell vál­tanunk azt a programpontot, melynek célja a munka­idő lerövidítése, amit túlnyomórészt az ötnapos munka­hét fokozatos bevezetésével kell elérnünk. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy a kitűzött irányelvek megalapozzák a gazdaságfejlesztés 1970 utáni feltételeit is. A terv kidolgozásával össze­függő munkálatok folyamán ezért a reális lehetőségeket kell szem előtt tartanunk, ki kell térnünk e lehetősé­gek túlbecsülésének veszélye elől, ami különösen a beruházásokkal s a foglalkoztatottság növelésével kap­csolatban fenyeget. Arra kell törekednünk, hogy dina­mikus, életképes legyen a gazdaságunk fejlesztését alá­támasztó terv, amihez az irányítás illetékes szerveinek a megfelelő tartalékokat is biztosítani kell. A párt XII. kongresszusán kitűzött és a Központi Bi­zottság által fokozatosan teljesített feladatokkal alapoz­zuk imeg szocialista társadalmunk további felvirágozta­tását. E feladatok teljesítése lehetővé teszi Csehszlová­kia közgazdaságának fellendülését, népünk szükségle­teinek egyre jobb kielégítését, valamint politikai s esz­mei egységének további szilárdulását is. Az 1968—1970. évi népgazdaságfejlesztési tervre vonatkozó irányelvek valóra váltása s ezzel egyidejűleg a tervszerű irányítás rendszere elveinek érvényre juttatása jelentősen befo­lyásolja szocialista társadalmunk gazdasági, politikai s kulturális életének színvonalasabbá tételét. A legkö­zelebbi hónapokban a dolgozók ezrei — a kísérleti és tervezőintézetek, a minisztériumok s a gazdasági egy­ségek dolgozói — vesznek részt az említett terv előké­szítésében. Ezeket a munkálatokat jól megfontolt akció­terv alapján kell megkezdenünk. Csak ez vezethet a jobb termeléshez és gazdálkodáshoz, a termelés haté­konyságának elmélyítéséhez, népgazdaságunk mind tö­kéletesebb kiegyensúlyozottságához és jövedelmezőségé­hez. Legközelebbi legfontosabb feladatunk, hogy sza­baddá tegyük az utat mindaz előtt, ami társadalmunk számára előnyös, és kérjük mindazok támogatását, akik sikeresen járulhatnak hozzá társadalmunk haladásához, az ország produktív erőinek fejlesztéséhez és a társa­dalmi kapcsolatok tökéletesítéséhez. A párt minden tag­jától következetesen megköveteli, hogy politikai öntu­datossága növelésével egyidejűleg tegyenek szert mind nagyobb szakképzettségre, tudományos szempontból fog­lalkozzanak gazdasági problémák megoldásával s na­gyon tapintatosan oldják meg a társadalmi kapcsolato­kat érintő problémákat. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága Vladimír Koucký elvtársnak, a CSKP Központi Bi zottsága titkárának beszámolója alapján a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jelenlegi helyzetéről is tárgyalt. Ürömmel vette tudomásul a 19 kommunista és munkáspárt képviselőinek 1965 márciusában megtar tott kunzultatív találkozója eredményeit és azokat je­lentős lépésnek tartja a nemzetközi kommunista mozga­lom egysége s akcióképessége megszilárdításában s egy­ben egyetértett a konzultatív találkozóról kiadott doku­mentumokkal. A Központi Bizottság annak a beszámolónak alapján, amelyet Novotný elvtárs adott elő Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága szervei munkájának módosításáról s alátámasztásáról azzal kapcsolatban, hogy hazánkban átszervezzük a termelési-gazdasági ala­pot s társadalmunk életének színvonalasabbá tétele előtt állunk — bizonyos káderintézkedéseket foganatosított. Ladislava Kleňhová-BesBrová és Ľubomír Štrougal elv­társakat a Központi Bizottság titkárságának tagjaivá választották, ugyanakkor utasítást adtak, hogy Štrougal elvtársat mentsék fel belügyminiszteri tisztségétől, s a CSKP Központi Bizottsága titkárává válasszák meg. A CSKP Központi Bizottsága ideológiai bizottságának el­nökévé Jiŕí Hendrych elvtársat választották, s ugyanak­kor felmentették a földművelésügyi bizottság elnöki tisztségétől és tagságától. Vladimír Koucký elvtárs, az ideológiai bizottság eddigi elnöke a jövőben e bizottság elnökhelyettesének tisztségét tölti be. A CSKP Központi Bizottsága földművelésügyi bizottságába beválasztották Ľubomír Štrougal elvtársat, s egyúttal megbízták e bi­zottság elnöki tisztségével is. A belügyminiszteri tárcára Josef Kudrna elvtársat, a CSKP Központi Bizottságának póttagját javasolták, aki eddig a belügyminiszter első helyettese volt. A CSKP KB határozata (Folytatís ax 1. oldalról) következetesen ragaszkodik az SZKP lenini főirányvonalához és határo­zott, de egyben megfontolt békepoll­tlkájával céltudatosan befolyásolja a nemzetközi helyzet kedvezőbbé vá­lását, az egyes államok közötti kap­csolatok normalizálásét, s ugyanak­kor a nemzeti függetlenségükért, a demokráciáért és a szocializmusért küzdő nemzetek legerősebb táma­sza ls. Most, amikor a földkerekség kü­lönféle részein kell az imperialista agresszióval szembeszállni, szerfölött szükséges az imperiallstaellenes arc­vonal egységének megszilárdítása és tettrekészségének növelése. Ezért a kommunista és a munkáspártok vi­selik a legnagyobb felelősséget. A CSKP Központi Bizottsága ezt tu­datosítva teljesen egyetért a testvér­pártok képviselőinek a moszkvai kon­zultatív találkozón kifejezésre jutta­tott véleményével, hogy feltétlenül meg kell tenni mindent a nemzet­közi kommunista mozgalomban jelen­leg felmerült ellentétek áthidalása s annak érdekében, hogy a marxiz­mus—leninizmus, a proletár nemzet­köziség, az 1957. évi Deklaráció, va­lamint az 1960. évi Nyilatkozat irány­elvei szellemében egyre szilárdabb legyen egybeforrottsága. A CSKP Központi Bizottsága öröm­mel veszi tudomásul a közös követ­keztetéseket, valamint a mozgalom egységességének szilárdítását célzó, közös megegyezésen alapuló javasla­tokat, és azokat valóra is váltja. Ez­zel kapcsolatban egyetért azokkal a javasolt konkrét intézkedésekkel, melyeknek célja a CSKP s a testvér­pártok két és több oldalú kapcsola­tainak további kiterjesztése s elmé­lyítése, mert ezek a kapcsolatok gyümölcsöző véleménycserét, a köl­csönös együttműködéssel összefüggő közös kérdések s a nemzetközi kom­munista mozgalomban szélesebb kö­rűen felmerült problémák tisztázását teszik lehetővé A CSKP Központi Bi­zottsága úgy véli hogy a kommunis­ta és munkáspártok együttes akciói­nak megszervezése a leghathatósabb eszköz egységük s eszmekőzösségük megszilárdításához és ezért mindeh­hez kezdeményezően hozzájárul. A CSKP Központi Bizottsága ismét szót emel a kommunista mozgalom­ban megnyilvánuló káros polemika megszüntetése érdekében, és sajnála­tát fejezi ki, hogy néhány párt ez! a polemikát még mindig folytatja. Ugyanakkor hasznosnak véli, hogy a lenini normák határai között a test­vőrpártok folytassanak konstruktív elvtársi vitát a közös ellenség ellen vívott közös harc Időszerű problémáit illetően, valamint a szocialista és a kommunista társadalom építésének útjával, módjával kapcsolatban. Mindezek a lépések egyidejűleg foko­zatosan megteremtik a kommunista és a munkáspártok újabb nemzetközi tanácskozásához a kedvező feltétele­ket. Ez a tanácskozás, amelyet gondos előkészületek és sokoldalú eszmecse­re előzne meg, kétségtelenül jelentős mértékben járulna hozzá mozgalmunk marxista—leninista egységének fel­újításához és pártjaink egységes stra­tégiai és taktikai sakkhúzásainak megállapításához. Ezért a CSKP Köz­ponti Bizottsága úgyszintén támogat­ja az 1960-as moszkvai Nyilatkozatot aláíró 81 testvérpárt képviselőinek előkészítő fflését. A párt központi bizottsága sajná­lattal állapítja meg, hogy a Kínai Kommunista Párt, az Albán Munka­párt és még néhány más párt vezető­sége elzárkózott a moszkvai találko­zótól, elutasítva így a nemzetközi for­radalmi mozgalom egységének meg­szilárdítását célzó javaslatot. A CSKP Központi Bizottsága — az egész kommunista mozgalom lényegé­ből, valamint a csehszlovák kommu­nistáknak és egész népünknek a nem­zetközi munkásosztály és a világ ha­ladó szellemű erői forradalmi harcá­val való együvétartozása tudatának szüntelen elmélyítése szükségességé­ből kiindulva — utasltja a párt va­lamennyi szervét és a társadalmi szervezeteket, hogy lankadatlan fi­gyelmet szenteljenek a dolgozók ne­velésének, a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiasság szelle­mében, továbbá annak is, hogy gon­doskodjanak a párttagok rendszeres és időbeni tájékoztatásáról a nemzet­közi helyzet és a kommunista mozga­lom kérdéseit illetően. Pártunk, amely tevékenységét min­dig is a nemzeti és a nemzetközi ér­dek egységére alapozta, továbbra is minden tőle telhetőt megtesz, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a további testvérpártok oldalán a le­hető leghatásosabban járuljon hozzá a kommunizmus és a béke újabb győzelmeihez földkerekségünkön. Az 1965—66. tanévben magyar osztály nyílik a losonci óvónőképzőben Az utóbbi Időben több levelet kap­tunk — főképp a kelet-szlovákiai ke­rületből. Szülők tolmácsolták aggo­dalmalkat, hogy értesüléseik szerint bonyodalmak támadtak a losonci óvó­nőképzőben kilátásba helyezett ma­gyar osztály megnyitása körül. Szer­kesztőségünk a kérdésben a Szlovák Nemzeti Tanács Iskola- és Kulturális Ügyi Megbízotti Hivatalához fordult. A héten érkezett meg Július Llhocktf elvtársnak, az iskolaügyl megbízott helyettesének válasza, melyet fordí­tásban az alábbiakban közlünk: „A Szlovák Nemzeti Tanács Iskola­és Kulturális Ügyi Megbízotti Hivata­la tudomásukra hozza, hogy a lo­sonci óvónőképzőben az 1965/66-os tanévben magyar osztály nyílik. A járási, valamint a kerületi nem zetl bizottságok iskola- és kulturális ügyi osztályai most mérik fel a ma­gyar tannyelvű óvodák hálózata kibő­vítésének lehetőségeit és az ennek alapján készülő távlati tervnek meg felelően határozzuk meg a következő évekre az óvónők, tehát a pedagógiai iskolák diákjainak létszámát Szlová kiában. ZÁSZLÓDÍSZ (CTK) — A május l-l ünnepségek alkalmával csehszlovák állami lobo­gók és vörös zászlók díszítik az ál­lami és középületeket. A zászlődísz pénteken, április 30-án 18 órakor kezdődik és hétfőn, május 3-án 8 órakor ér véget. Csehszlovákia felszabadításának 20. évfordulója alkalmából csehszlovák állami lobogók és szovjet állami lo­bogók díszítik az épületeket. A zászlódísz pénteken, május 7-én 18 órakor kezdődik és hétfőn, május 10-én 8 órakor ér véget. A zászlódísz Prágában csütörtökön, április 29-én 18 órakor kezdődik és félbeszakítás nélkül hétfőn, május 10-én 8 óráig tart. MAX REIMANN A KÖZTARSASÁGI ELNÖKNÉL (CTK) — Antonín Novotný, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, a prágai várban pénteken, április 23-án fogadta Max Reiman, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárát. A szívélyes beszélgetés folyamán — amelyen részt vett Vladimír Koucký, a CSKP Központi Bizottságá­nak titkára — a két testvérpárt ve­zető személyisége eszmecserét foly­tatott a Német Szövetségi Köztársa­ság helyzetének legutóbbi fejlődésé­ről és elítélték az amerikai imperia­lizmus agresszív akcióit a vietnami nép ellen. A találkozó Ismét bebizonyította a két testvérpárt nézetegységét a nem­zetközi kommunista mozgalom Jelen­legi helyzetével kapcsolatban s úgy­szintén kifejezte a két párt óhaját a kölcsönös együttműködés elmélyí­tését s a kommunisták egységének megszilárdítását célzó törekvéseket illetően. Két fogadós (CTK) f— Jozef Lenért miniszterel­nök tegnap fogadta Michael Stewart­ot, Nagy-Britannia külügyminiszterét. A vendéget Sir Cecil Parrott, a prá­gai angol nagykövet kísérte. A fogadáson jelen volt még Václav Dávid külügyminiszter és dr. Zdenék Trhlík, nagy-britanniai nagyköve­tünk. (CTK) — Dr. Vladimír Zvara, az SZNT egészségügyi megbízottja teg­nap becses vendéget fogadott: dr. J. F. Delafresnay-t, a rák ellenes nem­zetközi únió igazgatóját. A genfi ven­déget dr. Viliam Thurzo, a bratislavai rákkutató intézet igazgatója, a Szlo­vák Tudományos Akadémia levelező tagja kísérte. Algériai küldöttség Prágában (CTK) — Dr. Ján Pudlák, külügy­miniszter-helyettes tegnap egy algé­riai küldöttséget fogadott, amelyet Szadik Batel, az ifjúsági és sport­ügyekkel megbízott miniszter vezet. A találkozó rendkívül szívélyes ba­ráti légkörben zajlott le. A Szovjetunió és Mongólia támogatja a vietnami nép igazságos harcát SZOVJET-MONGOL KÖZLEMÉNY Moszkva (CTK) — A Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság határozot­tan elítéli az amerikai imperializmus Indokínai agresszióját. Az agresszió kiszélesítése és elmélyítése fokozta a feszültséget e területen. Az amerikai imperialisták barbár bombatámadásai a VDK ellen nyílt provokáció a szo­cialista közösség valamennyi országa ellen — hangsúlyozza a szovjet—mon­gol közlemény, amelyet a Szovjetunió­ban tartózkodó mongol párt- és kor­mányküldöttség látogatása alkalmából adtak ki. A két ország véleménye szerint a Jelenlegi helyzetben a szocialista or­szágoknak kötelessége reális segítsé­get nyújtani a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak. A közlemény hangsú­lyozza, hogy a két ország népe szo­lidáris a dél-vietnami nép igazságos harcával. A Szovjetunió és a Mongol Népköz­társaság elítéli az ENSZ szerepének csökkentésére irányuló imperialista kísérleteket. A Szovjetunió és a Mongol Népköz társaság előkészületeket tesz a két ország közötti baráti és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés meghosszabl­tására és kiegészítésére. A Szovjet­unió sokoldalú segítséget nyújt Mon­góliának az 1966-tól 1970-ig terjedő negyedik ötéves terv megvalósításá­ban. Az SZKP és a Mongol Népi Forra­dalmi Párt véleménye teljesen meg­egyezik a nemzetközi kommunista munkásmozgalom időszerű problémái­nak megítélésében. A márciusi tanács­kozó értekezlet hasznos volt és segí­tett az ellentétek kiküszöbölésére irá­nyuló út keresésében. A két párt bí­zik abban, hogy a nemzetközi kom­munista mozgalom áthidalja a jelen­legi ellentéteket és megszilárdul. Leonyld Brezsnyev és Alekszej Ko­szigin elfogadta a mongol elvtársak meghívását és alkalmas időben Mon­góliába látogat. ŰJ SZÖ 2 * 1965. április 23.

Next

/
Thumbnails
Contents