Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)
1965-04-24 / 112. szám, szombat
Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről (Folytatás at 1. oldalról) Biztosításának érdekében növelik a társadalmi munka termelékenységének szerepét, erősítve így a nemzeti jövedelem képzésének dinamikáját — kiegyenlítik a nemzeti jövedelem használata és képzése közötti eddigi különbséget, s föltételezhetően megteremtik az egyéni és a társadalmi szükséglet színvonalának tartós összhangját a társadalmi termelés színvonalával — a kővetkező évekre megszabják az akkumulációs alap gazdaságilag legcélszerűbb arányit a nemzeti jövedelemben. Az ipar továbbra is az az alapvető szakágazat marad, amely megszabja a népgazdaságfejlesztés jellegét — az iparban a fejlődés legfontosabb eleme továbbra is a gépipar marad. Ezek ai irányelvek megoldják Szlovákia további fejlődését, valamint a cseh és a szlovák országrészek gazdasági és kulturális színvonalának kiegyenlítését — mint gazdasági-politikai feladataink egyik legfontosabbikát. Az irányelvek megteremtik annak előfeltételeit, hogy az irányítás és a tervezés új rendszere hatékony segítséget jelentsen a meglevő tartalékok kihasználásában, nevezetesen a termelési szükséglet csökkentésében, az állúalapok kihasználásában, a munkatermelékenység rendszeres növelésében és a célszerűtlenül lekötött munkaerők felszabadításában. Az irányelvek ily módon a gazdasági fejlődés tervezetének tekinthetők, céljuk, hogy az eddigi negatív irányzatok befolyását a minimumra csökkentsék, hogy kiegyensúlyozzák a gazdasági fejlődést és e fejlődés tartós hatékonyságának alapelemeit lerakják. Az irányelvek népgazdaságunk jelenlegi lehetőségeinek ismeretéből indulnak ki, valamennyi erőforrásunk és eszközünk optimális kihasználására törekednek, továbbá a reprodukciós folyamatban figyelembe veszik a népgazdaság arányos fejlődésének követelményeit. Ezzel összhangban egyúttal az elosztás terén megszabják a szükségletek kielégítésének arányos terjedelmét és struktúráját. A negyedik ötéves tervidőszakra tett előkészületek elsősorban népgazdaságunk felépítésének fokozatos korszerűsítésére és a következő strukturális változások eszközlésére irányulnak: a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű fellendítésére, éspedig főképp az ipari módszerek alkalmazásával, valamint azzal, hogy az ipar eddiginél nagyobb mértékben vegyen részt a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának kiépítésében; továbbá népgazdaságunk gyorsabb műszaki jellegű átépítésére, amit a gépesítés és automatizálás anyagi alapjának — gépiparunknak, valamint népgazdaságunk kemizálása anyagi alapjának — vegyiparunknak előnyben részesített fejlesztésével kell elérnünk. Ezzel egyidejűleg közszükségleti és élelmiszeriparunknak is egyre nagyobb feladatokat kell teljesítenie; ezt dolgozóink anyagi színvonalának emelését s külkereskedelmünk követelményeit szem előtt tartva, fokozatos korszerűsítéssel kell lehetővé tennünk. A népgazdaságunk felvirágoztatását biztosító munkaerők megszerzésére törekedve abból a feltételezésből kell kiindulnunk, hogy ha a lakosság egyre hathatósabban vesz részt a munkafolyamatokban, a munkatermelékenység növelésének foka dönti el, mily mértékben gyarapodhat a nemzet jövedelme s vagyona. Most minden üzemnek igényes feladatokkal kell megbirkóznia, hogy kellőképpen mozgósíthassa a munkatermelékenység növelését befolyásoló erőket, a dolgozók létszámának minimális gyarapításával biztosítsák a termelés növelését, s a munkaidő fokozatos rövidítésével egyidejűleg teljesítsék a tervezett fejlesztési feladatokat. A Központi Bizottság ezért hangsúlyozza, hogy mindenütt mozgósítani kell a rendelkezésre álló tartalékokat a munkatermelékenység gyors növelése érdekében, és e célra elsősorban fel kell használni a rendelkezésre álló termelő lehetőségeket és a jó munkaszervezésben rejlő lehetőségeket is. Népgazdaságunk minden ágazatában következetesen kell érvényesülnie annak az elvnek is, hogy minden nyersanyagot és energiát ésszerűen kell felhasználni. A Központi Bizottság gazdaságunk továbbfejlesztésének biztosítására törekedve abból indul ki, hogy e téren döntő fontosságú tényező a beruházási építkezés hatékonyságának növelése, valamint az, hogy gazdasági s társadalmi tevékenységünk minden szakaszán kellőképpen hasznosítsák az állami alapokat. A következő ötéves tervidőszakban ezért úgy kell elosztani a beruházásokat, hogy elsősorban a termelést szolgálják, s gyorsítsák a vegyipari beruházást. Továbbá biztosítsák a mezőgazdasági termelés anyagi alapját, erősítsék, korszerűsítsék élelmiszer- és közszükségleti iparunkat, járuljanak hozzá az aránytalanságok gyors megszüntetéséhez azokban az ágazatokban, amelyek a múltban a fejlődés folyamatosságát veszélyeztették. Ilyen ágazatok az energetika és a közlekedés. A beruházások elosztásának további célja a nem termelő ágazatokban a lakásépítés, iskolák építése, a kultúra felvirágoztatása, az egészségügy, a szociális gondoskodás fellendítése. Ami a termelést illeti, sokkal több eszközt bocsátunk rendelkezésre, mint a múltban elsősorban új üzemek építésére s olyan berendezések beszerzésére, amelyek előnyösebbé változtatják a dolgozók munka- és létfeltételeit. Az építkezési beruházások műszaki színvonala hatékonysága növelésének sarkalatos feltétele s a társadalmi munkatermelékenység növelését célzó feladatok döntő fontosságú feltétele a jelenlegi körülmények között az, hogy gyorsabb ütemben fejlődjön a tudomány s a technika, a gyakorlati munkában hathatósan hasznosítsuk a tudományos és műszaki vívmányokat. A kísérleteknek és fejlesztési tevékenységnek ezért elsősorban olyan feladatok megoldására kell irányulnia, amelyek a strukturális változások fokozatos eszközlését, a tüzelőanyag, energetikai és nyersanyagalap eddiginél célszerűbb hasznosítását, valamint azt teszik lehetővé, hogy gyorsabb ütemű legyen a haladó irányzatú technika fejlesztése, például a kemizálásé, az elektronikáé, a számítástechnikáé, ezenkívül a termelési és nem termelési gépesítésé, valamint az automatizálásé stb. Hozzá kell járulniuk továbbá a termelés ésszerűsítéséhez, aminek egyaránt meg kell nyilvánulnia a mezőgazdaságban, az építőiparban stb. A legnagyobb figyelmet azonban a gépipar és a vegyipar fellendítését célzó kísérleti és fejlesztési tevékenységnek kell szentelnünk. A Központi Bizottság, ami az életszínvonal emelését illeti, 1970-lg a következő főirányelveket tűzi ki: Biztosítanunk kell a piac állandóságát, és emellett egyidejűleg növelnünk a dolgozók anyagi érdekeltségét, s gondoskodnunk, hogy a társadalmi fogyasztási alapokat maximális hatékonysággal és a legnagyobb gazdaságosság szem előtt tartásával kell felhasználni; meg kell teremtenünk az ahhoz szükséges feltételeket, hogy fokozatosan megszüntethessük a fizetett szolgáltatások fejlesztésének stagnációját. Törekednünk kell arra is, hogy egyre több lakás építését tegyük lehetővé. A CSKP XII. kongresszusán hozott határozatok értelmében valóra kell váltanunk azt a programpontot, melynek célja a munkaidő lerövidítése, amit túlnyomórészt az ötnapos munkahét fokozatos bevezetésével kell elérnünk. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy a kitűzött irányelvek megalapozzák a gazdaságfejlesztés 1970 utáni feltételeit is. A terv kidolgozásával összefüggő munkálatok folyamán ezért a reális lehetőségeket kell szem előtt tartanunk, ki kell térnünk e lehetőségek túlbecsülésének veszélye elől, ami különösen a beruházásokkal s a foglalkoztatottság növelésével kapcsolatban fenyeget. Arra kell törekednünk, hogy dinamikus, életképes legyen a gazdaságunk fejlesztését alátámasztó terv, amihez az irányítás illetékes szerveinek a megfelelő tartalékokat is biztosítani kell. A párt XII. kongresszusán kitűzött és a Központi Bizottság által fokozatosan teljesített feladatokkal alapozzuk imeg szocialista társadalmunk további felvirágoztatását. E feladatok teljesítése lehetővé teszi Csehszlovákia közgazdaságának fellendülését, népünk szükségleteinek egyre jobb kielégítését, valamint politikai s eszmei egységének további szilárdulását is. Az 1968—1970. évi népgazdaságfejlesztési tervre vonatkozó irányelvek valóra váltása s ezzel egyidejűleg a tervszerű irányítás rendszere elveinek érvényre juttatása jelentősen befolyásolja szocialista társadalmunk gazdasági, politikai s kulturális életének színvonalasabbá tételét. A legközelebbi hónapokban a dolgozók ezrei — a kísérleti és tervezőintézetek, a minisztériumok s a gazdasági egységek dolgozói — vesznek részt az említett terv előkészítésében. Ezeket a munkálatokat jól megfontolt akcióterv alapján kell megkezdenünk. Csak ez vezethet a jobb termeléshez és gazdálkodáshoz, a termelés hatékonyságának elmélyítéséhez, népgazdaságunk mind tökéletesebb kiegyensúlyozottságához és jövedelmezőségéhez. Legközelebbi legfontosabb feladatunk, hogy szabaddá tegyük az utat mindaz előtt, ami társadalmunk számára előnyös, és kérjük mindazok támogatását, akik sikeresen járulhatnak hozzá társadalmunk haladásához, az ország produktív erőinek fejlesztéséhez és a társadalmi kapcsolatok tökéletesítéséhez. A párt minden tagjától következetesen megköveteli, hogy politikai öntudatossága növelésével egyidejűleg tegyenek szert mind nagyobb szakképzettségre, tudományos szempontból foglalkozzanak gazdasági problémák megoldásával s nagyon tapintatosan oldják meg a társadalmi kapcsolatokat érintő problémákat. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Vladimír Koucký elvtársnak, a CSKP Központi Bi zottsága titkárának beszámolója alapján a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jelenlegi helyzetéről is tárgyalt. Ürömmel vette tudomásul a 19 kommunista és munkáspárt képviselőinek 1965 márciusában megtar tott kunzultatív találkozója eredményeit és azokat jelentős lépésnek tartja a nemzetközi kommunista mozgalom egysége s akcióképessége megszilárdításában s egyben egyetértett a konzultatív találkozóról kiadott dokumentumokkal. A Központi Bizottság annak a beszámolónak alapján, amelyet Novotný elvtárs adott elő Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága szervei munkájának módosításáról s alátámasztásáról azzal kapcsolatban, hogy hazánkban átszervezzük a termelési-gazdasági alapot s társadalmunk életének színvonalasabbá tétele előtt állunk — bizonyos káderintézkedéseket foganatosított. Ladislava Kleňhová-BesBrová és Ľubomír Štrougal elvtársakat a Központi Bizottság titkárságának tagjaivá választották, ugyanakkor utasítást adtak, hogy Štrougal elvtársat mentsék fel belügyminiszteri tisztségétől, s a CSKP Központi Bizottsága titkárává válasszák meg. A CSKP Központi Bizottsága ideológiai bizottságának elnökévé Jiŕí Hendrych elvtársat választották, s ugyanakkor felmentették a földművelésügyi bizottság elnöki tisztségétől és tagságától. Vladimír Koucký elvtárs, az ideológiai bizottság eddigi elnöke a jövőben e bizottság elnökhelyettesének tisztségét tölti be. A CSKP Központi Bizottsága földművelésügyi bizottságába beválasztották Ľubomír Štrougal elvtársat, s egyúttal megbízták e bizottság elnöki tisztségével is. A belügyminiszteri tárcára Josef Kudrna elvtársat, a CSKP Központi Bizottságának póttagját javasolták, aki eddig a belügyminiszter első helyettese volt. A CSKP KB határozata (Folytatís ax 1. oldalról) következetesen ragaszkodik az SZKP lenini főirányvonalához és határozott, de egyben megfontolt békepolltlkájával céltudatosan befolyásolja a nemzetközi helyzet kedvezőbbé válását, az egyes államok közötti kapcsolatok normalizálásét, s ugyanakkor a nemzeti függetlenségükért, a demokráciáért és a szocializmusért küzdő nemzetek legerősebb támasza ls. Most, amikor a földkerekség különféle részein kell az imperialista agresszióval szembeszállni, szerfölött szükséges az imperiallstaellenes arcvonal egységének megszilárdítása és tettrekészségének növelése. Ezért a kommunista és a munkáspártok viselik a legnagyobb felelősséget. A CSKP Központi Bizottsága ezt tudatosítva teljesen egyetért a testvérpártok képviselőinek a moszkvai konzultatív találkozón kifejezésre juttatott véleményével, hogy feltétlenül meg kell tenni mindent a nemzetközi kommunista mozgalomban jelenleg felmerült ellentétek áthidalása s annak érdekében, hogy a marxizmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség, az 1957. évi Deklaráció, valamint az 1960. évi Nyilatkozat irányelvei szellemében egyre szilárdabb legyen egybeforrottsága. A CSKP Központi Bizottsága örömmel veszi tudomásul a közös következtetéseket, valamint a mozgalom egységességének szilárdítását célzó, közös megegyezésen alapuló javaslatokat, és azokat valóra is váltja. Ezzel kapcsolatban egyetért azokkal a javasolt konkrét intézkedésekkel, melyeknek célja a CSKP s a testvérpártok két és több oldalú kapcsolatainak további kiterjesztése s elmélyítése, mert ezek a kapcsolatok gyümölcsöző véleménycserét, a kölcsönös együttműködéssel összefüggő közös kérdések s a nemzetközi kommunista mozgalomban szélesebb körűen felmerült problémák tisztázását teszik lehetővé A CSKP Központi Bizottsága úgy véli hogy a kommunista és munkáspártok együttes akcióinak megszervezése a leghathatósabb eszköz egységük s eszmekőzösségük megszilárdításához és ezért mindehhez kezdeményezően hozzájárul. A CSKP Központi Bizottsága ismét szót emel a kommunista mozgalomban megnyilvánuló káros polemika megszüntetése érdekében, és sajnálatát fejezi ki, hogy néhány párt ez! a polemikát még mindig folytatja. Ugyanakkor hasznosnak véli, hogy a lenini normák határai között a testvőrpártok folytassanak konstruktív elvtársi vitát a közös ellenség ellen vívott közös harc Időszerű problémáit illetően, valamint a szocialista és a kommunista társadalom építésének útjával, módjával kapcsolatban. Mindezek a lépések egyidejűleg fokozatosan megteremtik a kommunista és a munkáspártok újabb nemzetközi tanácskozásához a kedvező feltételeket. Ez a tanácskozás, amelyet gondos előkészületek és sokoldalú eszmecsere előzne meg, kétségtelenül jelentős mértékben járulna hozzá mozgalmunk marxista—leninista egységének felújításához és pártjaink egységes stratégiai és taktikai sakkhúzásainak megállapításához. Ezért a CSKP Központi Bizottsága úgyszintén támogatja az 1960-as moszkvai Nyilatkozatot aláíró 81 testvérpárt képviselőinek előkészítő fflését. A párt központi bizottsága sajnálattal állapítja meg, hogy a Kínai Kommunista Párt, az Albán Munkapárt és még néhány más párt vezetősége elzárkózott a moszkvai találkozótól, elutasítva így a nemzetközi forradalmi mozgalom egységének megszilárdítását célzó javaslatot. A CSKP Központi Bizottsága — az egész kommunista mozgalom lényegéből, valamint a csehszlovák kommunistáknak és egész népünknek a nemzetközi munkásosztály és a világ haladó szellemű erői forradalmi harcával való együvétartozása tudatának szüntelen elmélyítése szükségességéből kiindulva — utasltja a párt valamennyi szervét és a társadalmi szervezeteket, hogy lankadatlan figyelmet szenteljenek a dolgozók nevelésének, a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiasság szellemében, továbbá annak is, hogy gondoskodjanak a párttagok rendszeres és időbeni tájékoztatásáról a nemzetközi helyzet és a kommunista mozgalom kérdéseit illetően. Pártunk, amely tevékenységét mindig is a nemzeti és a nemzetközi érdek egységére alapozta, továbbra is minden tőle telhetőt megtesz, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a további testvérpártok oldalán a lehető leghatásosabban járuljon hozzá a kommunizmus és a béke újabb győzelmeihez földkerekségünkön. Az 1965—66. tanévben magyar osztály nyílik a losonci óvónőképzőben Az utóbbi Időben több levelet kaptunk — főképp a kelet-szlovákiai kerületből. Szülők tolmácsolták aggodalmalkat, hogy értesüléseik szerint bonyodalmak támadtak a losonci óvónőképzőben kilátásba helyezett magyar osztály megnyitása körül. Szerkesztőségünk a kérdésben a Szlovák Nemzeti Tanács Iskola- és Kulturális Ügyi Megbízotti Hivatalához fordult. A héten érkezett meg Július Llhocktf elvtársnak, az iskolaügyl megbízott helyettesének válasza, melyet fordításban az alábbiakban közlünk: „A Szlovák Nemzeti Tanács Iskolaés Kulturális Ügyi Megbízotti Hivatala tudomásukra hozza, hogy a losonci óvónőképzőben az 1965/66-os tanévben magyar osztály nyílik. A járási, valamint a kerületi nem zetl bizottságok iskola- és kulturális ügyi osztályai most mérik fel a magyar tannyelvű óvodák hálózata kibővítésének lehetőségeit és az ennek alapján készülő távlati tervnek meg felelően határozzuk meg a következő évekre az óvónők, tehát a pedagógiai iskolák diákjainak létszámát Szlová kiában. ZÁSZLÓDÍSZ (CTK) — A május l-l ünnepségek alkalmával csehszlovák állami lobogók és vörös zászlók díszítik az állami és középületeket. A zászlődísz pénteken, április 30-án 18 órakor kezdődik és hétfőn, május 3-án 8 órakor ér véget. Csehszlovákia felszabadításának 20. évfordulója alkalmából csehszlovák állami lobogók és szovjet állami lobogók díszítik az épületeket. A zászlódísz pénteken, május 7-én 18 órakor kezdődik és hétfőn, május 10-én 8 órakor ér véget. A zászlódísz Prágában csütörtökön, április 29-én 18 órakor kezdődik és félbeszakítás nélkül hétfőn, május 10-én 8 óráig tart. MAX REIMANN A KÖZTARSASÁGI ELNÖKNÉL (CTK) — Antonín Novotný, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, a prágai várban pénteken, április 23-án fogadta Max Reiman, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárát. A szívélyes beszélgetés folyamán — amelyen részt vett Vladimír Koucký, a CSKP Központi Bizottságának titkára — a két testvérpárt vezető személyisége eszmecserét folytatott a Német Szövetségi Köztársaság helyzetének legutóbbi fejlődéséről és elítélték az amerikai imperializmus agresszív akcióit a vietnami nép ellen. A találkozó Ismét bebizonyította a két testvérpárt nézetegységét a nemzetközi kommunista mozgalom Jelenlegi helyzetével kapcsolatban s úgyszintén kifejezte a két párt óhaját a kölcsönös együttműködés elmélyítését s a kommunisták egységének megszilárdítását célzó törekvéseket illetően. Két fogadós (CTK) f— Jozef Lenért miniszterelnök tegnap fogadta Michael Stewartot, Nagy-Britannia külügyminiszterét. A vendéget Sir Cecil Parrott, a prágai angol nagykövet kísérte. A fogadáson jelen volt még Václav Dávid külügyminiszter és dr. Zdenék Trhlík, nagy-britanniai nagykövetünk. (CTK) — Dr. Vladimír Zvara, az SZNT egészségügyi megbízottja tegnap becses vendéget fogadott: dr. J. F. Delafresnay-t, a rák ellenes nemzetközi únió igazgatóját. A genfi vendéget dr. Viliam Thurzo, a bratislavai rákkutató intézet igazgatója, a Szlovák Tudományos Akadémia levelező tagja kísérte. Algériai küldöttség Prágában (CTK) — Dr. Ján Pudlák, külügyminiszter-helyettes tegnap egy algériai küldöttséget fogadott, amelyet Szadik Batel, az ifjúsági és sportügyekkel megbízott miniszter vezet. A találkozó rendkívül szívélyes baráti légkörben zajlott le. A Szovjetunió és Mongólia támogatja a vietnami nép igazságos harcát SZOVJET-MONGOL KÖZLEMÉNY Moszkva (CTK) — A Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság határozottan elítéli az amerikai imperializmus Indokínai agresszióját. Az agresszió kiszélesítése és elmélyítése fokozta a feszültséget e területen. Az amerikai imperialisták barbár bombatámadásai a VDK ellen nyílt provokáció a szocialista közösség valamennyi országa ellen — hangsúlyozza a szovjet—mongol közlemény, amelyet a Szovjetunióban tartózkodó mongol párt- és kormányküldöttség látogatása alkalmából adtak ki. A két ország véleménye szerint a Jelenlegi helyzetben a szocialista országoknak kötelessége reális segítséget nyújtani a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak. A közlemény hangsúlyozza, hogy a két ország népe szolidáris a dél-vietnami nép igazságos harcával. A Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság elítéli az ENSZ szerepének csökkentésére irányuló imperialista kísérleteket. A Szovjetunió és a Mongol Népköz társaság előkészületeket tesz a két ország közötti baráti és kölcsönös segélynyújtási szerződés meghosszabltására és kiegészítésére. A Szovjetunió sokoldalú segítséget nyújt Mongóliának az 1966-tól 1970-ig terjedő negyedik ötéves terv megvalósításában. Az SZKP és a Mongol Népi Forradalmi Párt véleménye teljesen megegyezik a nemzetközi kommunista munkásmozgalom időszerű problémáinak megítélésében. A márciusi tanácskozó értekezlet hasznos volt és segített az ellentétek kiküszöbölésére irányuló út keresésében. A két párt bízik abban, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom áthidalja a jelenlegi ellentéteket és megszilárdul. Leonyld Brezsnyev és Alekszej Koszigin elfogadta a mongol elvtársak meghívását és alkalmas időben Mongóliába látogat. ŰJ SZÖ 2 * 1965. április 23.