Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-22 / 110. szám, csütörtök

MEZŐGAZDASÁGI TÁJÉKOZTATÓ SZOVJETUNIÓ Karbamidból — sertéshús Biotakarmány mikrobák segítségével • Egy nagyszerű szov jet elképzelés, amely rövid időn belül megvalósulhat "Tőidre festett ajtó, kirakat, mint ™ általában a zöldséget árusító üzleteknél. A cégtáblán azonban nem a „Zelovoc" jelírás olvasható, hanem EFSZ Podlulany. Bent az üzletben egymás mellett sorakoznak a friss zöldséggel telt ládák. Sok a vásárló. Nem kell sokáig várakozniuk, mert Anastázia Frtusová gyorsan és kedvesen szolgálja kt a vevőket. A bejáratnál pótkocsis traktor áll meg. Friss zöldség érkezett. Zöldhagyma, saláta, karalábé. ANASTÁZIA FRTUSOVÁ Frtson Jozef, a szövetkezet kertésze kíséri a szállítmányt. Elégedetten mosolyog. — Bevált az üzlet — mondja. Ml ls jól jártunk és a vevők is elégedettek. C

eruzát, papírt vesz elő. Számolgat. A múlt év őszén nyitottuk meg az elárusítóhelyet. Azóta 60 mázsa hagyma, 30 mázsa hordós és 40 mázsa fejes káposzta, 100 mázsa burgonya és több mint 120 mázsa egyéb zöldség félét adtunk el. — S a hordós káposzta?... — Magunk készítjük, ősszel elraktároztuk a zöldséget és a káposztát. Most folyamatosan adjuk piacra. A káposztát nagy fakádakban savanyítjuk. — Friss zöldséget is adtunk már piacra — veszt át a szót Filip Uhnák segédkertész. A 15 000 fej salátának, 4000 kálarábénak és a 4000 zöldpaprikának nagy keletje volt. A podluíanyi szövetkezeteseknek persze első a szerződéses eladás. Több mint 3000 fel salátát. 3000 kalarábét, 500 csomó retket és 90 mázsa fejes káposztát adtak át a zöldségfelvásárló üzemnek. A 30 hektáros kertészetben a szövetkezetesek 1 100 000 korona bevételt akarnak elérni. Míg a múltban nem termeltek burgonyát, az idén azzal ts megpróbálkoznak. A mtndiq jól jövedelmező fölöiepprhől is több mint 50 mázsát adnak piacra. A kertészet eddigi bevétele meghaladja a 150 ezer koronát. — Az üzlet átlagos napi forgalma 1200—1500 kornna — mondja az elárusítónő. Ha fogytán az áru. telefonhívásra hozzák a friss zöldséget. A podluíanyi szövetkezet a lévai " járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. Szilárd bérezés alapján 23 koronát fizetnek munkaegységenként. Jó hírnevüket bizonyára öreg bíteni fogják nemcsak a termelés fokozásával, hanem azzal ís, hogy a szerződéses eladás mellett elegendő és jó minőségű friss zöldséggel látják el üzletüket. -njÉRDEKESSÉGEK •k Nagy-Britanniában forgalomba hoztak egy készüléket, amelynek segítségével aránylag egészen pontosan, előre meg lehet Jósolni a méhek rajzását A készülék működésének elve teljesen egyszerű. Az egyik berendezés felfogja azokat a hangokat, melyeket a méhcsaládok adnak ki. A felerősített hangokat jelzőberendezéshez továbbítja, s amikor a méhek rajzás előtt különlegesen hangosabban viselkednek, bekapcsolja a riasztó Jelzést. A készülik segítségével állítólag egy hónappal előre meg lehet jósolni a méhek rajzását. •k Kaliforniában olyan tyúkfarmot létesítettek, amely 540 000 tojást termel naponta. A hatalmas tojáskombinátban mintegy 750 ezer tyúkot nevelnek. Egyegy tyúk évi tojáshozama az értesülések szerint 240 darab. A szárnyasokat kallckákban tartják négyesével elhelyezve. A farmhoz takarmánykeverő, laboratórium és állatorvosi központ tartozik. A takarmányt gépi berendezés segítségével juttatják a kallckákba. Ismeretes, hogy a haszonállatok hozama jórészt takarmányuk fehérjetartalmától függ. A fehérje az élet alapja, nélküle bármiféle életfolyamat elképzelhetetlen. Egyik fő összetevője a nitrogén. A tudomány azonban kiderítette, hogy a kérődző állatok, — a szarvasmarhák, a juhok és a kecskék — saját testük fehérjéjét nemcsak növényi fehérjékből képesek felépíteni, hanem ahhoz nitrogén-tartalmú, nem fehérje anyagokat is felhasználnak. Ilyen például a karbamid, ez a vegyipari termék, amelvet a levegő nitrogénjéből állítanak elő. Baktériumok és infuzóriumok A magyarázat — ma már, az ismeretek birtokában — könnyen érthető. Abban az egyszerű tényben rejlik, hogv a kérődző állatok gyomra többkamrás. Az első kamrák, az úgynevezett előgyomrok — a bendő, a recés és a százrétű — tele vannak mikroorganizmuí/okkal (állati egysejtűek). A bendő nyálkahártyája nem választ ki emésztőnedveket, ezek a mikroorganizmusok azonban annál inkább, tehát aktívan részt vesznek az emésztésben. A mikróbák a bendőben a takarmány szénhidrátjait megerjesztik és illő zsírsavakká alakítják át, miközben az életfolyamatokhoz szükséges energiát nyerik a szervezet számára. A zsírsavak ezután a vérbe szívódnak, és a szervezet a zsírszövet és a tej zsírtartalmának kialakítására használja fel. A mikroorganizmusok egyébként nemcsak a könnyen erjedő, hanem a nehezen emészthető Május 30-ig előreláthatólag három trágyagazdálkodás és 39 trágyaleves öntözés üzembe helyezésére kerül sor (összesen 3829 hektáron) a Bratislava-vidéki, dunaszerdahelyi, komáromi, lévai és érsekújvári járásokban. A trágyagazdálkodások létesítése Dél-Szlovákiában komoly nehézségekbe ütközik. Legnagyobb problémát a víz okozza még azokon a helyeken is, ahol máskülönben korlátlan menynyiségű vízforrás, főleg talajvíz áll rendelkezésre. A kutakat belepi a futóhomok, a trágyagazdálkodások rákapcsolása a nagy kiterjedésű öntözőberendezésekre eddig nincs megoldva, a mesterséges csatornahálózatban pedig sokszor nincs elegendő vlz. Arra a gondolatra, hogy a vízzel való öntözést Dél-Szlovákiában trágyalével pótoljuk, csak két éve döbbentünk rá. A törpe víztárolók építését a trágyagazdaság céljaira pedig még csak az idén valósítjuk meg. A trágyagazdálkodás fejlődésének további sorsa tehát attól függ, mennyiben sikerül biztosítani a vízforrásokat. A másik fontos problémát a trágyalé összegyűjtése jelenti a nagy gazdasági udvarokban. A legtöbb helyen téglából építették a pöcegödröket, hogy a trágyáié beszivároghasson a a földbe és ne folyjon szét az udvarban. Ezeket a gödröket át kellett építeni, hogy az értékes anyagból egy csepp se vesszen kárba. Nehézségbe ütközött a műszaki berendezés szerelése is. Hiányzott a tapasztalat, a szerelés hosszadalmas, rossz minőségű volt, Az öntözőberendezések helytelen kezelése folytán gyakorta üzemzavarok léptek fel. Pótalkatrész sem volt elegendő és a karbantartó szolgálatot sem építették ki További probléma a trágyagazdáiEmeletes sertésistálló Az Egyesült Államok Iowa államában kőralakú, emeletes sertéslstállót építettek. Az épületet acélváz tartja. Az etetés és Itatás gépek segítségével történik. Az értesülések szerint a gépesítés megoldása a köralakú emeletes istálló ban rendkívül tökéletes, egyszerű és olcsó. szénhidrátokat ls, például a szálas takarmányok rostanyagát képesek feldolgozni. „Csere" a táplálékban Van azonban ezeknek a mikrobáknak egy másik sajátos tulajdonságuk is. Nevezetesen az, hogy saját testük fehérjéjét nemcsak takarmányfehérjéből tudják kiépíteni, hanem nitrogéntartalmú nem fehérje anyagokból ís, például a már említett karbamidból. A bendőben gyorsan és rendszeresen szaporodnak, s egy részük a tápláléktömegekkel együtt a gyomor következő kamrájába, majd a tulajdonképpeni emésztőgyomorba kerül. Itt a sósavas gyomornedv a takarmányfehérjéket egyszerűbb vegyületekké, aminosavakká bontja, a szervezet pedig feldolgozza. Ugyanakkor a gyomor savanyú közege elpusztítja a mikroorganizmusokat, s ezek teste, mint kitűnő fehérje, szintén megemésztődik. Magyarán tehát arról van szó, hogyha a kérődzők fehérjeadagjának egy részét a takarmányba keverve karbamiddal pótoljuk, a mikroorganizmusok „nem veszik észre" a cserét és testük fehérjének felépítésére a karbamidot ís felhasználják. Ezt a teljes értékű fehérjét pedig már fel tudja venni az állati szervezet. Miután a mezőgazdaságban szinte csaknem mindenütt hiány van fehérjedús takarmányokban, a karbamid használata szarvasmarháknál egyre inkább elterjed. A sertéseknél azonban más a helyzet, miután gyomruk egykamrás. Ezért, hasonlóan a baromfiakhoz, teljes értékű takarmányfehérjére van szükségük. A néhány év óta rendkívül bevált trágyagazdáikadást elsősorban a hegyividéki és hegyaljai szövetkezetekben, ál-i lami gazdaságokban építettük ki. Az utóbbi évékben több esetben bebizonyosodott, hogy az említett módszernek nagy a népgazdasági jelentősége Szlovákia déli részein is. kodás bekapcsolása a termelési folyamatba. A szövetkezetek és állami gazdaságok legtöbbször nem módosították a vetésforgót a trágyagazdálkodás bevezetése után és előfordult, hogy nem volt mit öntözni. Feltételezzük, hogy tavaly sikerült a felsorolt problémákkal megbirkóznunk és 1965 ben megteremtjük a trágyagazdálkodás sikeres alkalmazásának feltételeit. Mi a legközelebbi teendő? Ojból ellenőrizni kell az öntözőberendezések üzemképességét, Idejében biztosítani kell a szükséges pótalkatrészeket és Szovjet tudósok vetették fel a gondolatot: a sertések etetésére alkalmas fehérjét úgy kellene előállítani karbamidból, hogy felhasználják ugyanazt a folyamatot, amely a kérődző állatok gyomrában végbemegy. Tudo mánvos célokra ugvanis már konstruáltak ilven, kitűnően működő, bendő-modelleket. Mesterséges bendő A. Bobiljov, a biológiai tudományok kandidátusa a következőképpen kép zeli el a blotakarmányt előállító üzem működését: Hosszú sorokban állnak itt a henger alakú hatalmas tartá lyok, a mesterséges bendők. Ezeket megtöltik takarmánnyal, amelybe karbamidot és könnyen erjedő szén hidrátokat kevertek. A keverékhez hozzáteszik a húsfeldolgozó üzemekben éppen levágott marhák bendőjéből kivett tápláléktömeget, amely rengeteg mikroorganizmust tartalmaz. A lezárt tartályok tartalmát automa tikusan keverik, közben a tartályokba széndioxidot Juttatnak, amely kiszorítja a levegőt és a mikroorganizmusok számára megteremti a szüksé ges oxigénmentes viszonyokat. Elektromos fűtőberendezés biztosítja az on timális hőmérsékletet és automata műszerek szabályozzák a savtartalmat. A mikroorganizmusok ilyen feltételek között, csakúgy, mint az állat bendőjében. szaporodni és növekedni kezdenek, miközben testük építésére felhasználiák a karbamid nitrogénjét is. Néhány óra múlva, miután a mikróbák az egész karbamidot feldől gozták, a tartály tartalmát formákba öntik és villany kemencékben megszárítják. Ezzel el is készült a fehérjében gazdag biotakarmány. Brikett formájában vagy megőrölve, kitűnő eleség a sertéseknek és a baromfiaknak Mindez ma még csak elképzelés, terv. Néhány év múlva azonban, Bobiljov szerint, a fiziológusok, a biokémikusok, a mikrobiológusok és a mérnökök összefogása révén biztosan megvalósul. K. I. a karbantartó szolgálat segítségét. Az agronómusok és öntözőcsoportok vezetőinek el kell készíteniük a rétek és legelők, valamint az évelő takarmányok öntözésének tervét. Végül ál landósítani kell az öntözőcsoportok tagjait és érdekeltté kell tenni őket az öntözött területen elért gazdasági eredményekben. Néhány mezőgazda sági üzemben már nyilvánosságra hozták a legjobb öntözőcsoport veze tője címért folyó szocialista munkaverseny feltételeit. Az 1964-ben megkezdett, épülőfélben levő trágyagazdálkodásokat legkésőbb május 30-ig be kell fejezni, hogy már az idén hasznot hajtsanak a takarmánytermesztésben. A szövetkezetek és állami gazdaságok vezetőségeinek részéről az öntö zőberendezések üzemeltetésének kü lön figyelmet kell szentelni. A szak szerűen alkalmazott tárgyaleves ön tözés gazdag takarmánytermést eredményez. Az elv az, hogy ahol elegendő víz és legalább 200 szarvasmarha van, tárgyagazdálkodást kell létesíte ni. D. HAMPL 1 falu 10 hír Nagy sal ló • AZ EGY NEMZETI BIZOTTSÁG alá tartozó három falu /Nagysalló, Kissaló, H öl vén y I 3871 lakosa 977 házban lakik. A felszabadulás után 176 új ház épült a közös faluban. Csaknem minden második család televíziós készülék tulajdonosa, és 767 házban van rádió. Minden második családban van motorkerékpár és a 14 autótulajdonos közül 8 szövetkezetes. A három földművesszövetkezet közül legjobb a kissallói, amely egyben a lévai járás legkiválóbb szövetkezetei közé tartozik. • 1 330 000 KORONA értékű fürdőt épít a falu önsegéllyel, amelyre 532 ezer korona fedezetet kap. Ezért az összegért megvásárolja az anyagot, és közös munkában felépíti a fürdőt. A jövő év végére előreláthatólag elkészül a fürdő, a falu üdülő központja • EGÉSZSÉGHÁZ IS EPÜL állami költségen a következő ötéves tervben. A falunak három orvosa, egy gyermekorvosa és két fogorvosa lesz. Jelenleg két orvos, egy fogorvos, és időnként egy gyermekorvos rendel a a faluban. M A KUTAK ROSSZ IVÖVIZE, amit a gyakran kiáradó sári patak szennyezett, járványos betegségek forrása volt. Az év elején megkezdték a patak szabályozását, ami nemcsak a kórokozók kiirtását teszi lehetővé, hanem elősegíti a talajjavítást, a mocsaras rétek lecsapolását is. • A KULTURÁLIS MUNKA nem ktelégítő Sok fiatal és 47 tanító van a faluban, a télen mégsem mutattak be színdarabot. Az 1948 -53-as években csak 7—9 volt a tanítók létszáma, ugyanakkor a tömegszervezetek jCsemadok, CSISZ, Vöröskereszt! rendszeresen előadtak egy-egy színdarabot. M HŰSZEZERHÁROMSZÁZHEfVENEGY korona volt tavaly a kissallói szövetkezetesek átlagkeresete. A legtöbb pénzt Rosko András fejő vitte haza, aki a prémiummal együtt 35 440 koronát kapott. Jozef Pšenica fejő, a második helyezett 34 925 koronás jövedelmével. Szépen keresett Harangozó István takarmányos is, évi jövedelme 33 709 korona. A növénytermesztésben Jasko Jánosnéé az elsőség 18 900 koronás részesedéssel, s mögötte csak 200 koronával maradt le Koncz János, és még néhány élenjárj növénytermesztő. • HAGYOMÁNYOSSÁ VÁLT 1959től a 30 mázsán felüli gabonatermés hektáronként. 1962-ben érte el a szövetkezet a legszebb hozamokat. Búzából 41 mázsa átlagtermést takarított be egy-egy hektárról. Kukoricából 1960-ban érte el a legnagyobb termést, 50 mázsát hektáronként. Az 59-es évet megelőzően sem voltak gyengék a hozamok, s hogy mégsem tudták átlépni a 30 mázsás határt, a közös gazdaságba hozott különböző talajminőségekkel magyarázzák. U HŰSBŐL IS SOKAT TERMEL a szövetkezet. Évente 12—13 vagonnal ad el, amiből egy hektárra 223 kiló esik. A hízőmarha átlagos súlygyarapodása 1,02 kiló naponta, a 40 kilón felüli sertések napi súlygyarapodása pedig 58 deka darabonként. • A SZÖVETKEZETBEN a fejőstehenek számára is jut abraktakarmány. Eredménye a nagy tejhozam. Az első negyedévben az átlagos fejéshozam 8.4 liter. Ebből a közös gazdaság elad 6.5 litert, a többit a borjúk nevelésére használja jel, illetve eladja a tagoknak. A fejők közül pillanatnyilag Jozef Pšenica van a legszerencsésebb helyzetben. Túlnyomórészt frissfejősek a tehenei, így 6 mutatja ki a legnagyobb fejésátlagot, 12,7 litert egy-egy tehéntől. M A FALU APRŰ BELTELKEIT IS kihasználja a szövetkezet. A nyolc darabban levő 3,5 hektárnyi területen zöldséget termeszt. Ahol nincs lehetőség az öntözésre, ott magra hagyja meg a zöldséget, az öntözött területekről pedig két termést szed le. Az ilyen területek hektárjáról is 25—30| ezer korona a bevétel. Igaz, a kertészet összbevétele 40—50 ezer korona egy-egy hektárról, ám a kisebb jövedelmet sem veti meg a gazdaság, és amit lehet, hasznosít. (bf) SZÁRNY NÉLKÜLI CSIRKÉK Egyes hírforrások szerint az Egyesült Államokban érdekes eljárással felére sikerült csökkenteni a húscsibék meghízlalásához szükséges takarmány menynyiségét. Az eljárás egészen egyszerű. Kétnapos csibéknek tőben visszanyírják a szárnyait. Az ebből származó elhullás állítólag jelentéktelen, ezzel szemben a hatás majdnem hihetetlen. A szárny nélküli csirkék egyforma mennyiségű takarmányról egyszerre olyan súlyúra híznak, mint a szárnyasok. Úgy látszik, a mozgás egyik fontos szerve, a szárny, sok táplálékot fogyaszt. •w > . ŕ t f M'* SS JŠF *. m p * ÉXĹMX...SS. m-t^ H » V .JjP ' '•Miiläfi A Zselízi Állami Gazdaság szép sike reket ért el az egycslrás cukorrépater mesztés terén. Hogy a sorok egyenesek legyenek, a nagypusztai gazdaság szereifii két hatsoros cukorrépa vetfigépet összeszereltek. Cseri Sándor fűagronőmus szerint, jól bevált a vetőgép, mert a traktoros naponta 15 hektár cukorrépát is elvet. Dušan Somora, az állami gazdaság ffiagronómusa elégedetten ál lapftotta meg, hogy a gép jé munkát végez. Képünkön a 12 soros vetfigép munka közben. JBalla József f elv.) VAN-E JÖVŐJE sík vidéken a trágyagazdálkodásnak? Két éve döbbentünk rá • Állandósítani kell az öntözőcsoportokat • Módosul a vetésforgó • A karbantartó szolgálat • 1965 ben megteremtjük a trágyagazdálkozás alapjait ŰJ SZÓ 6 * 1965. április 22.