Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-22 / 110. szám, csütörtök

/ A leninizmus zászlaja alatt a szocializmus ú| győzelme felé (Folytatás a 3. oldalról) pártok nemzeti harcának tagadását. Ma V. I. Lenin születésének 95. évfordulóján pártunk a lenini örökséghez hűen a szocialista internacionalizmus gondolatát hangsúlyozza a legfontosabb eszmeként, olyan eszmeként, amelyhez igazodnunk kell, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista országok továbbra is egységesen járjanak el. Ebben a tudatban vettünk részt az utóbbi időszakban a kommunista pártok minden nemzetközi tárgyalásán, és a jövőben is, még nagyobb Igyekezettel, az összes járható utat tekintetbe véve akarunk hozzájárulni az olyán szélsőséges nézetek leküzdéséhez, amelyek a kommunista pártok kisebb részénél érvényesültek, hogy fgy minden kommunista és munkáspárt tömöi^n felzárkózzék a leninizmus lobogója alá. A szocialista internacionalizmust tartjuk a szocialista államok Közti próbakőnek is. Ebben nemcsak a politikai együttműködés igényét látjuk, hanem egyben más téren, főleg a gazdaság fejlesztésében való együttműködés szükségességét is. A szocialista országok gazdasági erőinek mind szorosabb egybefűzése objektíve indokolt követelmény, és a szocialista országok további közös fellendülése az Ilyen mindinkább elmélyülő együttműködés nélkül elképzelhetetlen. A szoros együttműködés elismert alapelve a kölcsönös előnyök nyújtása. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a féjlesztés és az együttműködés megkívánja a partnerek iránti megértést, és nem lehet gyógyszertári mérlegen lemérni, hogy ennek vagy annak a félnek van-e valamivel nagyobb vagy kisebb előnye az adott egyezményből. Főleg az Iparosítás alapján magas gazdasági szintet elérő egyes szocialista országok fejlődésének új szakaszéban természetesen új feladatok és problémák lépnek fel a kölcsönös nemzetközi együttműködés során. Közösen kell keresnünk a nyersanyag, az energiaellátás az árucikkek elhelyezése, a technikafejlesztés stb. útját, módját. A jelentős távlatok főleg a kölcsönös gazdasági együttműködés magasabb formáit kívánják meg. Ezért türelmesen meg kell keresnünk az olyan szervezetek létrehozásának lehetőségeit, amelyek biztosítják a szakosítást, hozzájárulnak az együttműködés elmélyítéséhez, tekintetbe veszik a tudományos és a műszaki forradalom megkövetelte feladatokat. Ez elsősorban a gépipari együttműködésre vonatkozik. Elvtársak! A csehszlovákiai kommunisták, mint a párt tdrténetében eddig is, ma ls a szocialista internacionalizmus alapvető mércéjének tartják a Szovjetunió iránti viszonyt. A szovjet munkások, kolhoztagok és értelmiségiek a kommunista párt vezetésével, az egész világ munkásosztálya, haladé emberei támogatásával, ezek forró rokonszenvétől kísérve felépítették a lenini mfi elsO nagy és tovább élfi emlékművét. A Szovjetunió lett a szocializmus és a kommunizmus építésének első műhelye, az egész nemzetközi munkásmozgalom szilárd támasza, a többi szocialista ország megbízható hát országa, és nemzetközi fórumon a legjelentősebb haladó erű. A Szovjetunió lenini külpolitikájával kivívta a világbéke legkövetkeztesebb védelmezőjének nevét, lankadatlanul oltalmazza a nemzetek függetlenségi és szabadságjogait, és szembeszáll az imperializmus terjesz kedúsével. Lenin országának hadserege 20. évvel ezelőtt elhozta szabadságunkat, és szabad életünk első éveiben megvédtek bennün ket a nemzetközi imperialista reakció be avatkozásától, igy munkásosztályunknak lehetővé tették, hogy a többi dolgozókkal karöltve hatalomra jusson, és felépítse a csehszlovák szocialista társadalmat. Országainkat ebben az időszakban szilárd internacionális kötelékek fűzték egybe, amelyekre széles körű együttműködésünkben támaszkodhattunk a szocializmus építésének és az ország védelmének minden területén. A Szovjetunió a hábnrú utáni években erejét meghatványozta. A termelőerők további fellendítésével, a dolgozók életkörülményeinek tökéletesítésével, a tudomány és a technika csodálatos sikereivel a gyakorlatban igazolja a szocialista rend nagy előnyeit és jövőjét. Ugyanakkor a Szovjetunió nem szavakkal, hanem tettekkel és következetes lenini külpolitikával mindig támogatta az imperializmus ellen a szabadságért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért harcoló nemzetek igazságos ügyét. A világ első szocialista országának ezeket az elévülhetetlen érdemeit örök időkre bevésik az egész földkerekség számos népének történetébe. KGST-értekezlet Prágában (ČTK) — Prágában tegnap kezdődött a KGST tudományos metodológiai munkacsoportjának a tudományos és műszaki kutatások egybehangolásával foglalkozó ülése. Az ülés részvevői megtárgyalják a KGST országok tudományos-műszaki, nemzetközi együttműködésének metodológiai kérdéseit, továbbá a szervezés néhány elméleti problémáját, valamint a tudományos kutató munkák Irányításának és tervezésének kérdéseit. Bratislavába érkezett a román néphadsereg küldöttsége Pártunk vezető szerepe társadalmunkban Elvtársak! A Központi Bizottság januári ülésén nagy figyelmet szentelt a párt vezető szerepével kapcsolatos kérdések további feldolgozásának s általában a párt a jelenlegi időszakban kifejtett tevékenységének. Minél inkább fejlődik szocialista társadalmunk, és minél magasabb fokúak a társadalmi élet formái, annál jobban növekszik a szubjektív tényezők szerepe a társadalom fejlődésében, annál igényesebben kell tudatosan irányítanunk a társadalmi és gazdasági folyamatokat. Ezért a kommunista párt szerepe elmélyítésének követelménye sem szubjektív kívánság, hanem a szocialista társadalom fejlődésének törvényszerűsége. A Központi Bizottság amellett nyomatékosan foglalkozott a párttevékenység tudományos megalapozottsága állandó szilárdításának és a politikai tömegmunka tökéletesítésének követelményeivel, kiemelte az alapvető feladatot, hogy rendszeresen építsük és szilárdítsuk a párt eszmei és szervezeti egységét, a kitűzött irányvonal hatékony teljesítésének feltételét. Mindenki, aki tanulmányozta Lenin művét, jól tudja, hogy a lenini tanításnak gerincét képezik az eszmeileg és szervezetileg szilárd marxista párt építésének és akcióképessége tökéletesítésének kérdései. Végeredményben a párt színvonalától függ, mennyire képes eleget tenni küldetésének, vezetni a munkásosztályt és minden dolgozót, hogy mennyiben válnak a szocialista eszmék gyakorlattá, mennyiben járulnak hozzá nemcsak a társadalom megvilágításához, hanem átalakításéhoz is. A párt eszmei egységét örök időkre nem alakíthatjuk ki. A párt élő szervezet, állandóan fejlődik, nemcsak önmaga befolyásolja céltudatosan a társadalmi fejlődést, hanem ugyanakkor befolyása alatt is áll. Az eszmei egység kérdései mindig rendkívüli figyelmet igényeltek, főleg olyan időszakokban, mikor a társadalom új, igényesebb kérdések megoldása előtt állt, amikor a fejlődésben bizonyos minőségi fordulatokra került sor. Ilyen helyzetben természetesen mindig szükségessé vált a probléma sokoldalú elemzése és fontolóra vétele, a nézetek tisztázása, az akciókra vonatkozó következtetések kidolgozása, a párt eszmei és szervezeti tömörítése. Ez nem természetellenes, hanem teljesen rendjén való eljárás, ami az összes marxista párt gyakorlatában igazolt lenini alapelvekre épül. Jelenleg mi is bizonyos fordulaton megyünk át, elsősorban a szocialista gazdaság fejlesztése terén, de ugyanakkor számos társadalmi kérdés is érett a megoldásra. Hazánkban 1960-ban győzött a szocializmus, ós végérvényesen megszilárdultak a szocialista viszonyok. A soron levő időszakot az a törekvés Jellemzi, hogy gazdaságunk intenzitását növeljük, és lényegesen magasabb minőségi szintét érjünk el az iparban, a mezőgazdaságban és a többi ágazatban. Egyszóval, feladatunk a fejlett szocialista társadalom anyagiműszaki alapjának felépítése a kommunizmusba való átmenet feltételeinek biztosítása érdekében. Amint ez hasonló esetekben szokásos, ma is hasznunkra válik, ha felelevenítjük Lenin néhány arra vonatkozó nézetét, hogyan kovácsolhatjuk a párt eszmei egységét felesleges veszteségek nélkül. Ennek a folyamatnak is vannak alapvető szabályai, amelyeket minden kommunistának be kell tartania, hogy kidolgozhassuk a helyes irányvonalat, és azt egységesen meg is valósítsuk. Ugyanakkor már nem képezheti vita tárgyát, hogy a marxizmus—leninizmusra támaszkodó pártként a marxisták —leninisták egységére törekszünk, és semmiképpen sem arra, hogy egységet teremtsünk a marxizmus—leninizmus ellenlábasaival, valamint a leninizmus torzítóival, a revizionistákkal, akár a szektánsokkal avagy a dogmatikusokkal. A lényegében helyes marxista álláspont sem jogosíthat fel azonban senkit arra. hogy anarchiát váltson kl, és tetteivel a párt szilárdítása, felzárkózottságának erősítése helyett fékezze ezt a folyamatot, és így mások törekvései útjának gátat vessen. Lenin hangsúlyozta, hogy a pártban az árnyalatokban különböző nézetek harca feltétlenül szükséges, míg ez a harc nem vezet anarchiához. egységbontáshoz, míg olyan keretek között folyik, amelyeket minden elvtárs, a párt minden tagja közösen meghatározott. Más alkalommal egyértelmű állásfoglalását még határozottab ban fejezte ki, kijelentve, hogy teljes komolysággal le kell szögezni, megen gedhetO a bizonyos korlátok között foly tátott normális eszmei harc, de megengedhetetlen a bojkott, a Központi Bizottság Irányításával folytatott munka megtagadása. Ezeket a lenini tételeket azért emlí tem, mivel olyan betegségre is vonatkoz nak, amellyel szemben egyes elvtársak nálunk sem immúnisak. Ezek az elvtársak a pártnak a kérdések kollektív, minél sokoldalúbb megítélésére irányuló igyekezetét úgy fogták fel, hogy olyan légkör alakulhat kl, amelyben körben vitázhatnak, egyetlen egy álláspontot sem hagynak egy pillanatra sem változatlanul. és tagadják annak szükségét, hogy minden kérdést gyakorlati szempontból is meg kell ítélnünk. Pártunk a vitában nem lát és nem is láthat ön célt. A vitának csak akkor van értelme, ha a nézetek egybehangolásának eszköze, fegyelmezett és összpontosított akció alapja. Ha a párt a kérdések kollektív megítélése alapján következtetésekre Jutott, Jóváhagyta a megfelelő irányelveket, akkor az adott kérdésben be kell szüntetni a céltalan vitákat, mi vei meddővé válnak, és a gyakorlati tevékenységet összpontosítani kell a kérdések alkotó megoldására, hogy következetesebben és fegyelmezetten érvényre juttassuk az elfogadott következtető seket. Az ilyen felfogás megfelel a párton belüli demokrácia és demokratikus centralizmus alapelveinek, amelyekre pártunk, a munkásosztály harci osztaga és élcsapata épül. Lenin nem véletlenül említette meg azokkal vitázva, akik a marxista párt ezen alapelveit elhanvagolhatőknak tartották, Kautsky tételét, hogy minden demokratikus mozgalom alapja a többség akarata. Ez a felfogás képezi az alapját a kommunista pártos eljárásának: hogy erőnk teljéből részt vállaljunk a kérdé sek megítéléséből és a következtetések előkészítéséből, de a határozatok jóváhagyása után alárendeljük magunkat a többség álláspontjának, és a határozatokat fegyelmezetten érvényesítsük az életben. A pártban nem lehet helye a pártvonal hívei valamilyen rendszerének és vele szemben valamiféle ellenzéknek. amint azt egyes közírók nagyon naiv módon elképzelik. Mindenki, aki ezt az ntat szeretné követni, végső soron akarva, akaratlanul kint reked a pártból. A teljesítésre váró feladatok és az ezzel kapcsolatos problémák kiemelik az elméleti munka fejlesztésének alapvető jelentőségét és szükségességét, a párt egész ideológiai tevékenysége offenzív jellege elmélyítésének igényét. A valóság objektív felmérésén és elemzésén alapuló elméleti munka, amely elválaszthatatlanul egybefííződik társadalmunk életével és gyakorlatával és a marxizmus—leninizmus eszméiből, tudományos módszeréből indul ki, munkánkban biztonságérzettel tölt el, és gazdagítja jövőbeli kilátásainkat. A további lelkiismeretes elméleti feldolgozást igénylő számos alapvető kérdésről már beszéltem. Ezért beszédem zárórészében csak két kérdésre szeretnék rámutatni, amelyekkel gyakran foglalkozott Lenin, s amelyek elméleti örökének alapkövei közé tartoznak. Elsősorban az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolatára gondolok, arra a tapasztalatra, hogy a forradalmi elmélet Lenin szavai szerint végső soron csak a valóban tömeges és forradalmi mozgalom gyakorlatával szoros kapcsolatban alakul ki véglegesen, de ez semmiképpen sem jelenti az elmélet és a gyakorlat azonosságát. Az új gazdasági rendszerrel kapcsolatos munka tapasztalatai is bizonyítják, milyen sok függ ettől, mert célt téveszt az az elmélet, moly nem indul ki a valóságból, és nem tartja szem előtt a valóságot. Lenin a kommunisták III. kongresszusának vitájában a parasztság iránti viszonyról szólva kifejezően leszögezte, hogy minden marxista elméletileg jól és könnyen oldotta meg ezt a kérdést, de az elmélet és a gyakorlat két különböző dolog: a kérdést gyakorlatilag vagy elméletileg megoldani nem jelenti egy és ugyanazt. Az elméleti munka valóban lenini tudományos gyakorlásának igénye annál sürgetőbb — amint ezt a Központi Bizottság hangsúlyozta — mert fokozatosan új, eddig ismeretlen utakra térülik. Mind több kérdést kell megoldanunk tapasztalatok nélkül, többé-kevésbé a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal egy időben, és vannak olyan szakaszok is, ahol kizárólag a saját következtetéseinkre vagyunk utalva. A másik kérdés, amelyre gondoltam, azok a célkitűzések, amelyeket az elméleti munkának feladatként kell maga elé állítania. Hasznos az, hogy ma már elméletileg eléggé mélyrehatóan oldjuk meg a jelen konkrét feladatait. A forradalmi el mélet lenini értelmezését azonban akkor közelítjük meg a legjobban, ha a mai feladatokat nemcsak a múlt és jelen elemzése alapján oldjuk meg, hanem a jövő fejlődésének felderítésére is támaszkodunk. Más szóval azt mondhatjuk, hogy a ma konkrét feladatait a távlati feladatok, a nagy végső célok felé vezető út részlegfeladatainként oldjuk meg. A szó szoros értelmében érvényes: aki nem lát, vagy nem akar látni minél messzebbre, az rövidlátó, és ennek megfelelően előrehaladásában biztonságérzete is csökken. Azért mondom ezt, hogy ne féljünk — a mai feladatok megoldása mellett — ahol csak lehet, dolgozni a jövil feladatain is. A munkásmozgalom nem egy konkrét történelmi tapasztalata meggyőzően tanúskodik róla, hogy eltévedhetünk, vagy felesleges kitérőket tehetünk, ha nem látjuk ma. (CTK) — Tegnap Prágából Bratislavába érkezett a román néphadsereg küldöttsége, amely Leontyln Szalajam hadseregtábornok, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága politikai bizottságának póttagja, a fegyveres erők minisztere vezetésével hivatalos látogatáson van Csehszlovákiában. A küldöttséget Josef Vosáhlo altábornagy, a nemzetvédelmi miniszter helyettese kíséri. A román katonai küldöttség tagjai a Szlovák Nemzeti Tanács székházában rendezett fogadás után megtekintették Bratislava történelmi nevezetességeit és az új városnegyed építkezéseit. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége a Carlton szállóban ebédet adott a becses vendégek tiszteletére, akik délután a közép-szlovákiai kerületbe utaztak. A román katonai küldöttség két napot tölt Szlovákiában. Ez idő alatt ellátogat Banská Bystricára is. A hibák kiküszöbölése fokozatosan történik Josef Smrkovský, a Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság elnökhelyettese a tegnap Prágában megtartott sajtótájékoztatón a központi bizottság gazdasági tevékenységét ismertette. A központi bizottság — a mezőgazdasági politikával foglalkozva — elemzései során megállapította, hogy az eddig elért eredmények kihatással vannak mezőgazdasági politikánk további fejlődésére. Megállapították, hogy a legutóbbi 13 évre tervezett 57 milliárdot kitevő anyagi eszközökből 37 milliárdot fordítottunk a mezőgazdasági építkezésekre, és 19 milliárdot gépesítésre. A meliorációs munkákra és az öntözéses gazdálkodásra 4,5 milliárdot fordított az állam, de a helyzet — a tervelőkészítő és beruházási munkák minőségében mutatkozó fogyatékosságok következtében — mégsem kielégítő. Mezőgazdasági üzemeink 118 ezer traktorral, 11000 gabonakombájnnal és 23 000 silókombájnnal rendelkeznek. Noha ezen a téren is észlelhetők hiányok, a nagyfokú gépesítés némiképpen mégis pótolja a mezőgazdaságból távozott munkaerőket. Mindent összevetve Smrkovský elvtárs megállapította, hogy a legnagyobb probléma még mindig a gépek elégtelen kihasználásában, a komplex gépesítés és a pótalkatrészek hiányában, valamint a munkaerőhiányban rejlik. — Nagy hiba — mondotta •—, hogy nem vezetünk pontos nyilvántartást a mezőgazdasági földterületekről. Ezzel magyarázható, hogy kb. 190 000 hektárnyi földterület hever parlagon. A kisebb víztárolók karbantartási munkálatai már folyamatban vannak, s fokozatosan sor kerül a többi fogyatékosság eltávolítására is. Biztosíték erre a Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság szerveinek és dolgozóinak lelkiismeretes munkája. —km— Az üzletek nyitva tartási ideje május 1-én, 2-án és 9-én (CTK) — A Belkereskedelmi Minisztérium az érdekelt minisztériumokkal, a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségével, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével kötött megállapodás alapján 1965. május 1-én, 2-án és 9-én az eladás időpontját a következőképpen határozza meg: Pénteken, 1985. április 30-án minden üzlet és vendéglátóipari üzem nyitva tartási ideje változatlan. Szombaton, 1965. május 1-én reggel 8—11 óra között nyitva tart minden dohányárudé, ahol egyben sajtótermékeket is árusítanak. A cukrászdák és cukorkaüzletek a megszokott vasárnapi időpontban tartanak nyitva. A vendéglátóipari üzemek számára a vasárnapi rendelkezések érvényesek. A sorakozóhelyeken, valamint a manifcsztáció és ünnepségek színhelyein nyitva tartanak az élelmiszerüzletek, a vendéglátóipari üzemek és a dohányárudák, ezenkívül külön elárusítóhelyeket létesítenek frissítőkkel, éspedig a gyülekezés kezdési időpontjától. Ezeket az elárnsítóhelyeket és eladási idejüket a helyi (városi vagy körzeti) nemzeti bizottságok, a kereskedelmi vállalatokkal és szakszervezett szövetségük járási bizottságaival együttműködve állapítják meg. Minden egyéb élelmiszer- és iparcikkeket vagy tüzelőanyagokat árusító üzlet zárva tart. Vasárnap. 1965. május 2-án az élelmiszer- és iparcikkeket árusító üzletek számára a vasárnapi rendelkezések érvényesek. Tekintettel az idegenforgalomra, az emléktárgyakat árusító üzletek is nyitva tartanak. A tejcsarnokok és az élelmiszerüzletek, melyek tejet is árusítanak, reggel 7—10-ig tartanak nyitva és biztosítják a fogyasztók kenyér és péksütemény-ellátását is. A dohányárudák számára a vasárnapra érvényes rendelkezések mérvadók. Minden egyéb élelmiszer- és iparcikkeket vagy tüzelőanyagot árusító üzlet zárva tart. A vendéglátóipari üzemek a megszokott vasárnapi időpontban tartanak nyitva. Hétfőn, 1965. május 3-án minden elárusítóhely nyitva tart. Szombaton, 1965. május 8-án az Üzletek és a vendéglátóipari üzemek számára a szokásos szombati rendelkezések érvényesek. Vasárnap, 1985. május 9-én nyitva tartanak mindazok a cukrászdák és cukorkaüzletek, amelyek egyébként vasárnap is nyitva tartanak, továbbá 8—11 óráig a dohányárudák. ahol újságokat is árusítanak. A vendéglátóipari üzemek számára a vasárnapi rendelkezések érvényesek. A sorakozóhelyeken, valamint a manifesztációk és az ünnepségek színhelyén nyitva tartanak az élelmiszerüzletek, a vendéglátóipari üzemek és a dohányárudák, ezenkívül kiilön elárusítóhelyeket létesítenek frissítőkkel, éspedig a gyülekezés kezdeti Időpontjától. Ezeket az elárusítöhelyeket és eladási Idejüket a helyi (városi vagy körzeti) nemzeti bizottságok, a kereskedelmi vállalatokkal és szakszervezeti szövetségük járási bizottságaival együttműködve állapítják meg. Minden egyéb élelmiszert vagy Iparcikket és tüzelőanyagot árusító üzlet zárva tart. gunk előtt a ragyogó célt, a kommunizmust. Az elméleti munka színvonalától függ jelentős mértékben az ideológiai tevékenység többi részének, a tömegek körében végzett politikai és propagandamunkának hatékonysága is. Különösen ma rendkívül fontos, hogy mindenütt helyesen megmagyarázzuk a párt politikáját, főleg a párt gazdasági intézkedéseinek Jelentőségét és ideológiai vonatkozásait. Természetesen vannak további nem kevésbé fontos feladataink Is, többek között a szocialista internacionalizmusra való nevelés elmélyítése és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseinek szüntelen magyarázása. Egyben szem előtt kell tartanunk, hogy a mélyre ágyazott elméleti alap a tömegek körében végzett nevelő- és politik.ii munka viszonylatában a lenini igazság és ennek következtében a hatékonyság és az erő legnagyobb forrása. Elvtársak! Nagy feladatokkal lépünk szocialista köztársaságunk fennállásának harmadik évtizedébe. Ezek a feladatok társadalmunk továbbfejlesztése szempontjából rendkívül nagy jelentőségűek. Megvalósításuk jelentős erőkifejtést igényel. Korai volna még általában megítélnünk munkánkat, de kétségtelenül már büszkélkedhetünk néhány jó eredménnyel. Ez lelkesít bennünket, s ezt örömmel állapítjuk meg ma. Jelenlegi munkánk részét képezi a párt XII. kongresszusa előkészítése. A párt legmagasabb fokú szervének e tárgyalását magasra emelt lenini zászlónk köszönti. Arra törekszünk, hogy valóban lenini módon dolgozzunk. Ez annyit jelent, hogy szigorú tudományos megalapozottsággal, olthatatlan forradalmi lelkesedéssel, a marxizmus—leninizmus eszméi iránti rendíthetetlen hűséggel és népünkkel szoros kapcsolatban dolgozunk. Örökké éljen Vlagyimir Iljics Lenin emléke, amely testet öltött a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a világ minden lenini kommunista pártjának munkájában. Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja! Éljen a marxizmus—leninizmus! ŰJ SZÖ 4 * 1985' április 21