Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-21 / 109. szám, szerda

A FIZIKA NAGY REFORMÁTORA ALBERT EINSTEIN 1879-1955 'Tíz évvel ezelőtt megdöbbentő hír futotta végig a világot: meghalt a híres pricetoni tudós, a fizika nagy reformátora, akit Lenin a természet­tudományok egyik legnagyobb isme­rőjének nevezett. Legnagyobb felfe­dezése, az „Einstein-féle relativitás­elmélet" a fizikusok között több mint két évtizeden át dúló harc megindí­tója. Még a laikus közönség körében is az érdeklődés középpontjába ke­rült. De a szakemberek minden el­lenvetése és bizalmatlansága követ­keztetéseinek valóban szenzációs jel­lege ellenére — ezek ugyanis szöges ellentétben álltak a világról kiala­kított korábbi elképzelésekkel — Einstein elmélete bebizonyosodott, s valóságos forradalmat váltott ki a fi­zikában. Különös jelentőségre tesz szert ez az elmélet ma, az atomener­gia felfedezése után, amikor az első lépéseket tesszük hasznosítása felé, ami szintén az Einstein által felfede­zett törvényekhez igazodik. A tudós pályafutása Einstein személyi aktáiban ez ál­lott: „Harmadosztályú szakértő — ír­ják K. B öli m és R. Dftrge A holnap világa c. művükben. Tanulmányai be­fejezése után segédtanítóként műkö­dött, majd a berni Szövetségi Szaba­dalmi Hivatalban az új találmányo­kat vizsgálta abból a szempontból, hogy nem fordultak-e már elő. Csak szabad idejében élhetett kedvtelésé­nek, az elméleti fizikának. Hogy ez milyen eredménnyel járt, arról az Annalen der Physik c. folyóirat ta­núskodik. 1905-ben az eddig teljesen ismeretlen fizikus négy munkáját kö­zölte. E jelentékeny munkák közül kettő tartalmazza híres elméletét, a speciális relativitáselméletet. 1909-ben már zürichi egyetemen találjuk mint tanárt, 1911-ben Prágá­ban, és 1912-ben a zürichi technikai főiskolán. 1914-től 1933-ig e Berlini Fizikai Intézet vezetője. 1933-ban a hitlertzmus üldözése elől az Egyesült Államokba emigrált, haláláig Prlnce­tonban volt professzor. Az USÁ-ba való érkezésekor már az egész 'vilá­gon ismerték a relativitáselméletéből született bűvös képletét". Ezt a kép­letet 1933-ban egyes fasiszta tanszé­keken még „zsidó világblöffnek" mi­nősítették, ma azonban már az atom­korszak jelképe lehet. Einstein alig egy esztendővel halá­la előtt megérhette még azt, amiről akkoriban — 1905-ben senki még ál­modni sem mert volna: a világ első atomerőműve elektromos energiát szolgáltatott üzemeknek, kolhozok­nak, és ez az energia az atommag­ból származott. Páratlan eredmények Tudományos felfedezései sorában a speciális relativitáselmélet foglal­ja el az első helyet, amelyet 1905­ben dolgozott ki. Erről az elméletről — ha túlozva ls — még ma ls azt ál­lítják, hogy a Föld lakói közül leg­feljebb néhány tucat ember érti. 1916-ban megalkotja az általános re­lativitáselméletet ezzel egyben a gra­vitáció modern elméletét is kidolgoz­ta. A kvantumelmélet területén Is igen jelentős megállapításai vannak. Bevezette a fénykvantumok fogal­mát, megadta a fény-elektromos je­lenség elméleti magyarázatát is. Ez­ért és más elméleti munkásságáért kapta 1921-ben a fizikai Nobel-díjat. Magyarázatát adta a bolygók perlhé­llum-mozgásának. A tömeg és az ener­gia közti ekvivalencia felfedezésével megteremtette az atomenergia felsza­badításának elméleti alapját. Élete utolsó két évtizedében az általános relativitáselmélet és az egységes té­relméletek kérdéseivel foglalkozott. Munkáinak korszakalkotó tudomá­nyos jelentőségük van, megerősítet­ték a dialektikus materializmus ál­láspontját, jóllehet filozófiai nézetei­ben nem volt következetes materia­lista. Meglepő állítások Sok helyet foglalna el, ha csak fu­tólag is meg akarnók magyarázni Einstein korszakalkotó elméleteit, ízelítőül legaiább néhány szokatlan állítását ismertetjük. Öveges József professzor így ír róluk: A régi fizika azt mondta, hogy egy másodpercnyi idő mindenütt ugyan­akkora, az idő abszolút. Einstein pe­dig felfedezte, hogy az idő nem ab­szolút mennyiség, hanem függ a se­bességtől. Einstein gyökeresen ú| gondolata volt az, hogy olyan általá nos abszolút idő, amely a világmin­denség bármelyik részén ugyanaz, egyáltalában nincs is, pedig Einstein előtt ilyen időben hittek a fizikusok. Einstein pontos képletbe foglalta, hogyan változik az idő a sebességgel. Ahhoz a tényhez, hogy az idő vál­tozik a sebességgel, hozzájárul még egy második Einstein-féle feltevés. — A régi fizikában el lehetett kép­zelni, hogy valamilyen test bármi­lyen nagy sebességgel haladhat, pél­dául másodpercenkint egymillió ki­lométeres sebességgel. A relativitás elmélete szerint semmiféle anyag se­bessége nem haladhatja tú! a fény sebességét. A fény sebessége a lehet­séges legnagyobb sebesség. A régiek is tudták, hogy ha pl. az egyenletesen mozgó zárt kocsiban függőlegesen feldobunk egy labdát, az éppen úgy kezünkbe esik vissza, mint ha a kocsi állna. A mozgástan egyéb jelenségei is éppen úgy foly­nak le az egyenletesen mozgó kocsi­ban, mint az álló kocsiban. Tehát ez esetben semmiféle inozgástani kísér­lettel nem lehet megállapítani, hogy a kocsi áll-e vagy pedig egyenlete­sen mozog. Ez a klasszikus relativi­tás elv: azt fejezi ki, hogy a nyuga­lom vagy az egyenletes mozgás egy­máshoz viszonyítva (relatíve) telje­sen azonos, egyenértékű. Ez a régi tudomány. Michelson és a többi kutató kísér­letei alapján ezt a régi jól ismert el­vet Einstein azzal bővítette ki, hogy bármilyen más fizikai kísérletet vég­zünk is a zárt vasúti kocsiban (avagy ami egészen ugyanaz: a Földön), akár fénytani, akár elektromos kísér­letet — semmiféle fizikai jelenség lefolyásáiról sem állapíthatjuk meg, hogy a kocsi — vagy a Föld — áll-e, vagy egyenletesen mozog-e. Az ösz­szes fizikai jelenségek ugyanis azo­nos törvények szerint folynak le a nyugvó, és az egyenletesen mozgó rendszerben. — Ez a speciális rela­tivitás elve. Azért nevezzük speciá­lisnak, mert csakis egyenletesen moz­gó rendszerekre vonatkozik. A „bűvös képlet" A tömeg és energia Einstein által felfedezett egyenértékűségének (ek­vivalencia) törvénye képletre lefor­dítva így hangzik E = m. c 2, vagyis energia egyenlő tömeg szorozva a fénysebesség négyzetével. Ez azt je­lenti, hogy ha egy tömeget (kg-ban mérve) megszorzunk a fénysebesség négyzetével (m/sec-ben mérve), ak­kor mekapjuk a tömegnek megfelelő energiát (Wattsec. egységekben.) Az egyenlet lehetővé teszi, hogy ha ismerjük a test vagy bármilyen más anyagi alakulat súlyát, kiszámíthas­suk az összes energiát, az összes mozgási mennyiséget, amely a test­ben rejlik — ha ezt a mozgást a szo­kott eszközökkel közvetlenül nem is állapíthatjuk meg. Ezáltal óriási energiakészleteket fedeztek fel az atommagban, s az ember hatalmába juttatták őket. A számítások szerint bármilyen anyag egy grammjának 25 millió ki­lowattóra (kWó) energia felel meg. Így rendkívül fejlett technikával fel­szerelt háztartás 500 évre beérné ennyi energiamennyiséggel — bármi­lyen anyag egyetlen grammjával egyenértékű energiávalI Einstein számos elmélete körül még ma is viták folynak. Sok feltevését majd csak a mainál jival nagyobb sebességgel mozgó űrraké­ták igazolják majd. Einstein megérte munkája nagy győzelmével, az atomenergia meghó­dítását, de lépésről lépésre el kellett jutnia a keserű felismeréshez, hogy új hazája, az Egyesült Államok, nem az emberiség javára használja kl az 1 új erőforrást, hanem gonosz célok­ra és kegyetlen zsarolásra. A nagy tudós erélyesen állást foglalt a nuk­leáris energia háborús célokra való felhasználása ellen. Élete utolsó évé­ben bátor kijelentéssel lepte meg a világot: iha még egyszer fiatal lenne, s az Egyesült Államokban tudósnak kellene lennie, inkább szerelő lenne, így legalább valamelyes reménye vol­na arra, hogy megtarthat valamit a szabadságból, ha egyáltalán létezik még szabadság az Egyesült Államok­ban ... Einstein neve és tana él. A világ tudósai foglalkoznak elméleteivel és következtetéseivel, hogy újabb gya­korlati hasznot húzhassanak belőlük a természettudományok és a techni­ka. Korszerű szovjet pirométer A Szovjetunióban nemrégiben új típusú pirométert fejlesztettek kl, amely lehetővé tesz a 800—10 000 C fok közti hőmérsékletek mérését. Az ún. el­tűnőszálas pirométerek csoportjába tartozik, amelynél egy különleges izzó­lámpa sugárzását hasonlítják össze az izzó test sugárzásával vizuálisan vagy fotométer segítségével. A különösen nagy hőmérsékletek mérésénél sajá­tos szűrőket használnak. Az „EOP-51M" jelű készülék főképp a kohászat­ban lesz hasznos a fémek hőfokának meghatározására. A ma leghasználatosabb színhőmérsékletmérő pirométerek a testek szí­néből határozzák meg a hőmérsékletet. A testek színe ui., ha nő a hő­mérséklet, a pirostól az ibolya felé tolódik. Pl. a 600 C fokos izzó vas szí­ne piros, a több ezer fokos kemence színe sárgás, a Nap színe sárgászöl­des stb. Ipari méréseknél elegendő két színszűrő (vörös, zöld) alkalmazá­sa révén kapott fényteljesítmény arányát meghatározni ATOMMEGHAJTÁSÚ tengeralattjárót építenek az Amerikai Egyesült Álla­mokban, a fnélytengeri növényvilág tanulmányozására. Világviszonylatban is egyre nagyobb jelentősége van a kiváló szigetelő­anyagnak — a perlitnek, különösen az építő- és bányaiparban. Az USA­ban 13 millió köbmétert, a Szovjet­unióban pedig 7 millió köbmétert gyártanak belőle évente. Hazánkban még csak évi 15 ezer köbméter per­litet gyártunk, holott a szomszédos Magyarországon a termelés eléri a 145 ezer köbmétert. OJ TlPUSÜ hegyvidéki villamost gyártottak a Csehszlovák Államvas­utak dolgozói. A szerelvény 120 sze­mélyt szállít a Tátra csúcsai felé. Több mint 730 ezer erdei köbmé­ter széldöntött fát dolgoztak fel ed­dig a kelet-szlovákiai erdőségekben. A legjobb eredményeket a margeca­nyi, poprádi és podolineci erdőgazda­ságok dolgozói érték el. A fenti meny­nyiségen kívül még további 1200 000 erdei köbméter fa vár feldolgozásra. JÚNIUS 30-IG elkészül a csehszlo­vák elektromos írógép első 30 min­tapéldánya a brnói Jan Šverma mü­vekben. A gép egy perc alatt 600 leütést végez. 180 ezer darab kötött fehérneműt szállítottak hét országba az első ne­negyedévben a svltl Tatrasvit dolgo­zói. Kiviteli tervüket túlteljesítették. ROMÁNIÁBAN mintegy 500 több mint százesztendős ember él, közü­lük 390 asszony. Egymillió vörösfenyő-csemetét szál­lítottak a podolineci, košiceí és soli­vari erdőkből a Német Demokratikus Köztársaságba. Hazánk legkeletibb er­dőségéből — az ulieiből — pedig 160 ezer vörösfenyő-csemete került Auszt­riába. ÁPRILIS 16 a és 19-e között a fran­cia országutakon 91 ember meghalt, 1195 pedig megsebesült a közlekedési baleseteknél. Olaszországból 33 ha­lottat és 693 sebesültet jelentettek. Ötéves már a 7,5 hektáron elterülő bratislavai állatkert, amelynek jelen­leg 614 „lakója" van. Képünkön: A kubai pelikánok. (CTK felv.) 1964-BEN 22 042 877 személy- és te­herautót gyártottak a világon. (Kína kivételével.) Az Egyesült Államokban 9 304 403, a Német Szövetségi Köztár­saságban 2 909 657, és Angiiéban 2 335 000 autót gyártottak. A Zlaté Moravce-i Hűtőszekrény­gyár fiatal dolgozói újítási javasla­taikkal negyedmillió korona önkölt­ségcsökkentést akarnak elérni. Eddig már 7 javaslatot nyújtottak be. A fel­tételezhető megtakarítás 78 ezer ko­rona. 1964-BEN 168,3 millió autó volt for­galomban a világon. Ez kb. 11,8 mil­lióval több, mint 1963-ban. PRÁGÁBAN 3799 szoba, 5875 ágy és 1905 pótágy áll a turisták rendelke­zésére. A 111. Országos Spartakiád kezdetéig üzembe helyezik a Prága­Motole-i „Stop" motelt 221 ággyal és 107 pótággyal, valamint az eddig la­kásként használt Esprint, Royal és Axa szállókat ts a vendégek rendel­kezésére bocsátják. Szombaton, május 1-én az újsá­gok vasárnapi terjedelemben, va­sárnap, május 2-án hétköznapi ter­jedelemben jelennek meg. Hétfőn, május 3-án csak a hétfői lapok kaphatók, míg május 4-én min­den napilap megjelenik. SZÍNHÁZ LUJJ Szerda, április 21. FILMSZÍNHÁZAK (Bratislava): HVIEZ­DA: Édentől keletre (amerikai) 15.30, 18, 20.30, SLOVAN: Nekem nem játszanak bluest (szlovák) 15.30, 18, 20.30, PRAHA: Dávid és Liza (amerikai) 10.30, 13.30,18, 18.30, 21, METROPOL: Családi krónika (olasz) 15.30, 18, 2J.30, POHRANIČNÍK: Engesztelhetetlenek (bolgár) 15.45, 18.15, 20.45, TATRA: Arsene Lupin contra Arse­ne Lupin (francia) 15.45, 18.15, 20.45, NIVY: KUlönös osztá'y (cseh) 17.30, 20, DUKLA: Vlnnetou (NSZK) 15.30, 18, 20.30, NÁDÉ): Scaramouche (franciaj, 19, PA­LACE: Jog és ököl (lengyel) 22, MIER: Ádám két bordája (lengyel) 10.30, 19, OBZOR: Dicsfény nélkül (cseh) 18, 20.30, PARTIZÁN: Akinek napjai megszámláltat­tak (olaaz) 17, 19.30, MAJ: A felügyelő és az éjszaka (bolgár) 18, 20.30, MLADOSŤ: A hazugség városa (olasz) 17.30, 20, ISKRA: Besügök (angol) 17.15, 19.45, ZORA: Mily jó élni (olasz) 17.30, 20, POKROK: A vádlott (cseh) 17, 19.30. FILMSZlMHÁZAK (Košice): SLOVAN: Nekem nem játszanak bluest (szlovák), TATRA: Az Ezüst-tó kincse (NSZK), PAR­TIZÁN: Idegen világ (dán), ÚSMEV: A gripsholml várkastély (NSZK), DUKLA: A baskerville-i kutya (angol). SZÍNHÁZAK (Bratislava): NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida (19), HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A juhász felesége (19), KIS SZÍNPAD: Kl fél Virginia Woolftól? (19), OJ SZÍNPAD: Vávra király (19.30), ZENEI SZÍNHÁZ: Csajkovszkij hires verseny­művei (19.30). ÁLLAMI SZÍNHÁZ (Koüce): MA: A niskavuori asszonyok, HOLNAP: A? •öreg hölgy látogatá.a (19). A TELEVÍZIÓ MŰSORA BRATISLAVA: 8.20 Tv-egyetem az új Irányítási rendszerről (ism.), 9.15 Ipari adás. 9.45 Filmhíradó. 10.00 A ml kin­csünk — az erdő. (Ism.). 10.25 Vidám összeállítás a kéményseprőkről. 17.20 Fizika I. 18.00 Dokumentumfilm a Tát­rából (Ism.). 18.30 Az Intervízló műsora Moszkvából. A moszkvai Kreml tegnap és ma. 19.00 TV Híradó. 19.30 Képeslap Seebohm úrnak. Riport két város barát­ságáról. 20.00 Nagy mesterek muzsikba. 20.10 Nylkola) Pogogyin: A Kreml to­ronyórája, tv-játék. 22.10 TV Híradó, 22.25 Angol nyelvlecke haladóknak (Ism.). BUDAPEST: 17.13 Hírek. 17.30 Bagoly­vár. 18.00 Az orvos válaszol. 18.15 Ta­pasztalatok, tanulságok. 18.30 Vállalta a felelősséget. (Riportmflsor). 18.55 Ze­nés szótár: A rondó. 19.20 Esti mese. 19.30 TV Híradó. 19.50 Napi Jegyzetünk. 19.55 Kisfilmek és alkotóik. Beszélge­tés Szabó Árpád operatőrrel. 20.55 Bú­csú a felhőktől (nyugatnémet film). 22.20 TV híradó, 2. kiadás. [•re Ist Túlnyomóan felhős idő, Időnként esS, a Tátra magasabb fekvésű helyein hava­zás. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet 8—12 fok, keleten 12—14 fok. Kelet-Szlovákiában mérsékelt déli, má­sutt erősödő északnyugati szél. APRÓHIRDETÉS kező címre: Riaditeľstvo PMŠ, Kra­Vany nad Dunajom, okres Komárno. OF—035 • Pozemné stavby n. p., stavebná správa č. 4, Martin felvesz: 10 betonvasszerelőt, 12 kőművest, 10 ácsot, 40 segédmunkást. Szállás és étkezés biztosítva. Az érdeklődők a következő címen Je­lentkezhetnek: Pozemné stavby Mar­tin, Mudroňova C. 11. OF—037 ADÁS, VÉTEL M Árvácska-palántákat bármilyen mennyiségben üzemeknek és kerté­szeknek azonnal eladunk. Záhrad­níctvo a rekreačné služby mesta Bratislavy, Rozdelovňa, Uršulinská 10, telefon 345-09. ÚF—026 • 1965. május 1-től OÚNZ felvesz 1 elektrotechnikust vagy villanysze­relőt az egészségügyi elektromosgé­pek és vezetékek karbantartására. Fizetés havonta kb. 1500 korona. A feltételek: teljes szakképzettség­gel és gyakorlattal bíró Galánta kör­nyéki lakos. Az érdeklődők jelent­kezhetnek személyesen Galánta OÚNZ dopr. ref., telefon 27-01. ÚF—034 • A Karvai Mezőgazdasági Mester­iskola 1965. Július 1 tői felvesz szak­képzett főszakácsot. A feltételek: Teljes szakképzettség és legkevesebb 6 év gyakorlat. Fizetés az érvény­ben levő előírások szerint. Lakás csak nőtlenek részére van biztosít­va. Kérvényeiket küldjék a követ­1965. április 21. * ÜJ SZŐ S

Next

/
Thumbnails
Contents