Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)
1965-04-16 / 105. szám, péntek
JOGI TANACSADÓ Jogok és kötelességek az új polgári törvénykönyvben Az űj polgári törvénykönyv a jogok és kötelezettségek biztosítására csak négy módot ismer: a kezességet, a hitelező és adós megegyezését a munkabérből és más bevételből történő levonásokról, az ingatlan átruházásának szerződési korlátozását, és a letétbe helyezést. A kezesség lényegében megmaradt a régebbi előírások értelmében. Kezességet vállalni más egyén tartozásáért érvényesen csak írásban lehet. A kezes ezen nyilatkozatával kötelezettséget vállalt a hitelezővel szemben, hogy követelését kielégíti, ha ezt az adós nem tenné meg. A hitelező csak akkor kérhet teljesítést a kezestől, ha előzőleg az adóst írásban eredménytelenül szólította fel teljesítésre. A kezes megtagadhatja a teljesítést, ha a hitelezőnek fel lehet róni, hogy az A hibájából nem fizette meg az adós az adósságot (pl. indokolatlanul nem fogadta el a felkínált teljesítést). A kezes a hitelezővel szemben az adós minden kifogását érvényesítheti, pl. kifogásolhatja a követelés elévülését. Teljesítés esetén a kezes természetesen kérheti, hogy az adós a helyette megfizetett öszszeget megtérítse. A követelésnek kezességgel való biztosítását főként az Állami Takarékpénztárak kérik kölcsön nyújtásához. A polgári törvénykönyv új jogintézménye a hitelező és adós megállapodása a munkabérből ill. más bevételből való levonásokról. Ilyen megállapodást érvényesen csak írásban lehet kötni. A havi levonások összegének nem szabad meghaladnia a végrehajtási előírásokban megengedett összeget. A hitelező azzal, hogy a megkötött megállapodást az adós munkaadójának előterjeszti, jogot nyer arra, hogy ez a megállapodott — de legfeljebb a fenti mértékben — a havi levonásokat neki fizesse ki. Az ilyen megállapodás csak a megjelölt konkrét munkaadóval szemben érvényes és automatikusan nem érvényesíthető más munkaadóval szemben munkahelyváltoztatás esetén. Ilyen megállapodás köthető a fizetésen kívül a szövetkezettől járó részesedésre, szabadságvesztés kitöltése alatt a végzett munkáért járó fizetségre is. Az ingatlan átruházásnak szerződés újtán történő korlátozása szintén újdonság. Ezzel az adós írásban kötelezettséget vállal, hogy ingatlanát csak a hitelező beleegyezésével ruházza át másra. Az ilyen megállapodás csak akkor válik jogérvényessé, ha azt az állami jegyzőség bejegyzi. Ezt a kötelezettséget utána a Geodéziai és Kartográfiai Intézet bejegyzi az ingatlanok nyilvántartásába, mint a tulajdonjog korlátozását. A korlátozás ellenére, a hitelező beleegyezése nélkül megvalósított ingatlanátruházás érvénytelen! A korlátozás a követelés megszűnésével érvényét veszíti, egyébként nem évül el. Az így keletkezett jog a bejegyzések sorrendjében előjogot biztosít a hitelező követelésének kielégítésére, ha az ingatlan a végrehajtási eljárás során eladásra kerülne. Ez a jogelőírás lényegében hatékony formában helyettesíti a volt jelzálogjogot is. Elsősorban pénzkövetelés biztosítására szolgál. Egyelőre vitás, hogy más, nem pénzbeli követelés biztosítására igénybe vehető-e. Az Állami Takarékpénztárak az általuk nyújtott kölcsönök biztosítására, az ingatlaneladók a vételár hátrálékának biztosítása érdekében veszik igénybe. Az új polgári törvénykönyv lényeges újdonsága, hogy a jövőre vonatkozólag csak a törvény alapján keletkezett zálogjogot ismeri, újabb szerződéses zálogjogok keletkezését már nem engedélyezi. (Az 1964. április 1. előtt, tehát az új polgári törvénykönyv hatályba lépése előtt keletkezett zálogjogok, mint szerzett jogok azonban megszűnésükig érvényben maradnak). így tehát nem lehet jogérvényesen kézizálogot kérni vagy elfogadni, nem lehet a hitelező követelését az ingatlanra „rátáblázni". — Az új polgári törvénykönyv a zálogjogot azért szűkítette le a jövőben csak a törvényes zálogjogra, mert a zálogjog a volt kapitalista társadalom kizsákmányoló rendszerének egyik hatékony eszköze volt. Az új polgári törvénykönyv nem tartalmaz semmiféle rendelkezést a kötbérről, melynek alapján azelőtt a szerződő felek szerződés megszegésének esetére előre megállapított átalanyosított kártérítést — kötbért köthettek' ki ^ekintet nélkül a tényleg keletkezett kár összegére. Mivel á károsultnak a törvény további rendelkezései értelmében csak a tényleges kár megtérítésére van igénye, kötbért még a szerződés keretében sem lehet kikötni, tgy pl. a vevő az eladóval szemben érvényesen nem állapodhat meg abban, hogy köteles előre megszabott kötbért fizetni abban az esetben, ha a vétel tárgyát, pl. családi házat a megszabott határidőben nem adná át. Természetesen azonban, hogy igazolható tényleges kárát érvényesítheti a szerződést megszegő eladóval szemben. Dr. FÖLDES JÖZSEF A nagymegyeri tejüzem címére Amikor az év elején ünnepélyesen felavatták a korszerű berendezéssel, külföldről behozott gépekkel felszerelt nagymegyeri tejfeldolgozó üzemet, Dél-Szlovákia lakosai őszintén örültek ennek. Hiszen a komáromi és dunaszerdahelyi üzemek már annyira kiöregedtek, hogy a dunaszerdahelyi üzemben a munkát is le kellett állítani. A fogyasztók azt várták, hogy az új üzem jő minőségű termékeket fog gyártani. A feltételek adva voltak. Amikor a mezőgazdasági termékek minőségét ellenőrző állami felügyelet közegei vajvizsgálatot tartottak, a nagymegyeri vaj a legrosszabb, a harmadik minőségi osztályba került. Legmodernebb tejfeldolgozó üzemünk a nagymegyeri! Ezt ismét hangsúlyoznunk kell, mert olyan üzemekben ls, ahol sokkal rosszabb feltételekkel rendelkeznek, jó minőségű elsőosztályű vajat gyártanak. Holott ezek az üzemek valóban kicsik és nem rendelkeznek olyan gépi felszereléssel, mint a nagymegyeri. Példaként említhetjük a Tekovské Lužany-1, az ipolysági, vagy a bátovcei üzemeket. A közelmúltban laboratóriumban láttunk mintát a nagymegyeri vajból. Már külsejében is minden másnak látszott, csak vajnak nem. Azt mondhatnánk, hogy inkább juhtúrőhoz hasonlított. Ize savanykás volt és bár az állami szabvány csak 22 százalék vizet engedélyez a vajban, az említett minta víztartalma 51 százaléknál is több volt. Ilyen dolgok bosszantják az embert. Hiszen a fogyasztók egyformán fizetnek a jó és a rossz vajért. Legfőbb ideje már, hogy a Nyugat-szlovákiai Tejüzemek nagymegyeri üzemében őszintén feltárják a hibákat és olyan minőségű árut termeljenek, amilyet a fogyasztó joggal követel. (lb) A byšicei Vitana vállalat pardabicel Üzemében nemrég megkezdték a KAVEX védjegyű kávékivonat előállítását. A KAVEX-et a legkiválóbb minőségű pörkölt babkávéból készítik. A finom kávépor gyorsan oldódik meleg vagy hideg folyadékban. '(CTK felvétel) Az Aragac hegység nyugati oldalán feltárt, a kései bronzkorból származó temetőben végzett kutatások során az örmény régészek sok értékes leletre bukkantak. A legértékesebbek egyike a képen látható bronz tartály és merítő-kanál. Foto: CTK — TAS', ;Z AZ ALGÉRIAI Mezőgazdasági Dolgozók Nemzeti Szövetségének háromtagú küldöttsége 14 napig tanulmányozza hazánkban a mezőgazdáság! termelést és a szakszervezeti munkát. CSÜTÖRTÖKÖN egy Hamburgból Nyugat-Berlin felé repülő angol utasszállító gép kénytelen volt kényszerleszállást végezni, mert összeütközött egy gólyával. MÁR MOST BIZTOSÍTSA Sj ÚJSÁGÁRUSÁNÁL m 12 OLDALAS j ff SZOMBATI Ív SZÁMUNKAT £ m Zengő villanyoszlopok — Lovlcsek Béla novellája Évkönyveket, antológiákat! — Megjegyzések egy vitához Darinka nem mosolyog — Riport egy csecsemő otthonról Oj versek Miért? — Léces Józsika magával vitte titkát Hogyan él egy neve nincs ghanai falu? — Éliás Béla színes képes riportja A szabad Viota hős lakói — Élménybeszámoló Viotáról. Kolumbia Jelentős területén már évtizedek óta a nép az úr. Az amerika. barát kormány zsoldosainak minden támadását visszaveri. Liszt Ferenc és Iza néni — Aki a zongora alatt megbújva hallgatta a nagy mester játékát. Ä KÖZISMERT Becherovkából 50 000 üveget szállítanak a Német Demokratikus Köztársaságba a Nyugat-csehországi Szeszgyárak Karlovy Vary-i üzeméből. MINT KÖZTUDOMASÜ, a prágai nemzetközi gyermekrajz kiállítás nagydíját a japán gyermekrajzok nyerték. A díjat április 14-én ünnepélyes keretek között adták a tokiói csehszlovák nagykövetségen a Japán Külföldi Kulturális Kapcsolatok Egyesülete képviselőinek. AZ ÁLLAMI Beruházási Építkezést Bizottság csütörtökön délelőtt kezdte Most városrendezési terveinek és 1966 évi beruházási tevékenységének megvitatását. A NEMET Demokratikus Köztársaságban április első 10 napja alatt 43 halálos áldozata és 1210 sebesültje volt a közlekedési baleseteknek. EXTRASVIT és Alusvlt névvel kerül forgalomba a Chemosvit kísérleti csoportja által előállított új csomagoló anyag. A KELET-PAKISZTÁNI Kustia körzetében tomboló ciklon 10 embert megölt és súlyos károkat okozott. A TERVEZETT 4 632 hekárból már körülbelül 800 hektáron elvégezték a tavaszi fásítási munkálatokat az Állami Erdők Banská Bystrica-i igazgatóságához tartozó üzemek. A facsemetéket saját 400 hektáros iskolájukban nevelték. KISTÁRKÁNY és Nagytárkány iskolás gyermekei eddig öt régi iskolába jártak. Ezt a helyzetet akarták megszüntetni a községek vezetői, amikor 1964-ben elhatározták az új 15 tantermes iskola építését. Az öt és félmillió korona értékű új iskolát a tervek szerint 1965. szeptember 1-én már átadják rendeltetésének. (J. K.J BRATISLAVA lakói az év első negyedében 57 millió koronával növelték az Állami Takarékpénztár betétállományát. KÉTSZÁZEZER brigád óra munkát vállaltak a Bratislava-környék járás fiataljai, hogy tevékenyen segítsenek a városok, községek és munkahelyek szépítésében. Eddig 70 000 munkaórát ledolgoztak. Mit szokott csinálni szabad Idejében? Irina letette a fésűt, járkálni kezdett a szobában. Megérintette a fikusz levelét, végighúzta kezét a zöld ágytakarón. Észrevette az éjjeliszekrényen a kis rádiót, amely hónapok őta nem működött. — Gyere ide, — szólt hátra a fiúnak. — Elutazunk Moszkvába. — Hová? —. Gyere ide. Barta odament hozzá. — Ja, úgy — mondta. — Jó, utazzunk. Elfeledkezve nevettek, élvezték a játékot, s a rádió hullámhosszán bejárták a földet. — Hallgasd meg ezt a verset, — mondta a fiú, s a rádióból hallott verssorokat idézte: Az őszi napnak édes aranya Elsápad a hideg hegyek felett, S elejtjük ezt a drága percet ls, Mint ág a levelet. — Szép Mondd el még egyszer, — kérlelte a lány. A fiú elismételte a versszakot. — Ki Irta? — kérdezte Irina. — Egy magyar költő A lány elment Barta mellől. —„Elejtjük ezt a drága percet ts", — mondta idegenes kiejtéssel, mlg az asztalhoz ért. — Hogy is van tovább? — „Mint ág a levelet"... — Mint ág a levelet, — fejezte be Irina. A kályhához ment, átölelte és homlokát a mintás csempéhez hajtotta. — Irina ... szőlt a fiú. — Tessék. — ígérj meg nekem valamit. — Mit? — kérdezte a lány. A fiú közelebb lépett a kályhához. — Ha vége lesz a háborúnak, és haza indulsz Kijevbe, erre fogsz utazni... A lány pár pillanatig nem szólt. — Hol talállak meg? — kérdezte aztán. — Felírom a nevemet, akárki el vezet a házunkhoz. A lány lehajolt a száradó katona-, zubbonyért. — Rengeteget beszélgetünk majd — mondta Barta. — Kimegyünk az erdőbe, meg a folyópartra ... Akkorra új híd lesz a folyón. — Holnap is beszélgethetünk, — mondta a lány. — És ne feledkezz meg a gramofonról... Egyikük sem mozdult. Az óra ütése törte meg a csendet. — Késő van — pillantott fel a lány. — Feküdj le. Reggel, amikor felébredsz, itt lesz az asztalon a gramofon ... Átment a kisszobába, melyben karácsony^ a forgalmista lakott. Meggyújtotta a vlllaayt, ledőlt a vaságyra összefonta feje alatt a kezét, s hallgatta a távoli ágyúdörgést.. < Mikor felébredt, gyenge fény szűrődött be az ablakon. Felöltötte katonakabátját, és benézett a másik szobába. Irina mélyen aludt. Kiment az udvarra. A hó nem esett, a hajnali szürkületben kisietett az utcára. • • « Mikor hóna alatt a gramofonnal az Iskola elé ért, feltűnt neki, hogy a távolból furcsa zaj hallatszik. Felismerte a kézigránátok robbanását, s rögtön utána a gépfegyverek és puskák hangját. Már világos volt, hideg szél fújt. Felszaladt a verandára, s benyitott a konyhába. Irinát kereste. Bement a szobába. Az ágy üres volt, és a szék ls, amelyen Irina a ruháját szárította. Egy ideig megkövülten állt. Letette az asztalra a gramofont, s visszament a konyhába. Az ablakból látta, hogy az öregasszony egy öl fával közeledik a lépcsőhöz. — Hol van a lány? — kérdezte, mikor az asszony belépett a konyhába. — Elment, — mondta Ratkóné. — Eljött érte az a Nylkoláj nevü katona. — Letette a fát a tűzhely mellé. — Éppen feljöttem a pincéből, gondoltam, már nem szól az ágyú, tüzet gyújtok a konyhában ... Még tíz perce sincs ... Mondtam, hogy legalább addig várjanak, amíg megfőzöm a teát, de nagyon sietett... Istenem, hogy még most sincs vége a háborúnak! Barta kiment a tornácra, lassan lement a kapuhoz. Kilépett a néptelen utcára. A járdán, a vastag, puha hóban friss lábnyomok látszottak. Nylkoláj nagy nyomai mellett élesen kirajzolódott a kis női katonacsizma nyoma. • * » Nem sokkal később ismerős szólt be a házba, elmondta, hogy a németek előre nyomultak a Sági-rétig és be akarnak törni a városba. A hírre az öregasszony lement a pincébe. Bartának bele kellett nyugodnia, hogy amíg nem dől el, kié lesz a város, nem mutatkozhat. Zsebre tett kézzel, nagykabátban járkált a kihűlt szobában. Néha megállt, s hol az üres ágyat, hol az asztalon levő gramofont nézte. — Körülbelül most ébredne fel — gondolta. — Az asztalra pillantana és... — Folytatta végnélküli sétáját a szobában. — Nemsokára visszajön... Nemsokára visszajön ... Dél felé, amikor végre meglátta, hogy szovjet katonák és civilek járnak odakint, kiment az utcára. Nem nézett semerre, zsebredugott kézzel, födetlen fővel indult a város központja felé. A tér sarkára ért, távolabb, a kispark mellett mázolók tevékenykedtek. Közelebb ment és látta, hogy frissen ácsolt fejfákat festenek. A park hófödte ágyasai közt sírásók dolgoztak. A bejáratnál néhány fiatal katona cigarettázott. Széles mozdulatokkal magyarázták egy asszonynak, hogy a hegyek túlsó oldalára kergették a németeket. — Számotokra véget ért a háború — mondta az egyik. — Vojna kaput! Ekkor tűntek fel az első sebesültszállító szekerek. A város nyugati része felől érkeztek, s a Vasút utca felé tartottak. A városháza bejáratánál megplllan-. totta Nyikolájt. Kurta vattakabátban volt, a havas földet nézte, odament hozzá. — Hol van Irina? Nyikoláj ránézett. — Irinát keresed? Bement a kapun, Barta a nyomába szegődött. A huzatos feljáróban fegyveres őr állt. Barta bevonulása előtt mindennap ezen a lépcsőn ment fel a hivatalba, ahol dolgozott. Az udvaron két nagy vitorlaponyvával letakarva halottak feküdtek. A ponyva alatt csak a testek körvonala látszott. Nyikoláj megfogta Barta karját, és a sor szélén fekvő testre mutatott. — Ott van Irina. Pillanatok múlva, mikor összeszedte magát, oda akart menni a ponyvához, de a katona visszatartotta. — Ne nézd meg — mondta. — Olyannak lásd mindig, amilyennek este láttad. Nem engedte el a fiú karját. Kivezette az utcára, a kapu előtt zsebébe nyúlt és Barta kezébe csúsztatott valamit. Irina nyaklánca volt. — Megkért, hogy ha baj ért, vigyem el neked. Bólintott, megszorította Nyikoláj kezét. A redőnyök le voltak húzva, a teret vastag hóréteg borította. A sírásók gyorsan dolgoztak, a parkban a havon fekete földhányások púposodtak. Barta lassan haladt a havas járdán. A vékony nyakláncot zsebre dugott kezében szorongatta. Ojra szél támadt, a vaskereskedés fölött lengedezett a napszítta harci zászló. IVé&a* Ü ] SZÖ 4 * 1965. április 10.