Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-16 / 105. szám, péntek

JOGI TANACSADÓ Jogok és kötelességek az új polgári törvénykönyvben Az űj polgári törvénykönyv a jo­gok és kötelezettségek biztosítására csak négy módot ismer: a kezessé­get, a hitelező és adós megegyezé­sét a munkabérből és más bevétel­ből történő levonásokról, az ingat­lan átruházásának szerződési korlá­tozását, és a letétbe helyezést. A kezesség lényegében megma­radt a régebbi előírások értelmé­ben. Kezességet vállalni más egyén tartozásáért érvényesen csak írás­ban lehet. A kezes ezen nyilatkoza­tával kötelezettséget vállalt a hite­lezővel szemben, hogy követelését kielégíti, ha ezt az adós nem tenné meg. A hitelező csak akkor kérhet teljesítést a kezestől, ha előzőleg az adóst írásban eredménytelenül szólította fel teljesítésre. A kezes megtagadhatja a teljesítést, ha a hitelezőnek fel lehet róni, hogy az A hibájából nem fizette meg az adós az adósságot (pl. indokolatlanul nem fogadta el a felkínált teljesí­tést). A kezes a hitelezővel szem­ben az adós minden kifogását érvé­nyesítheti, pl. kifogásolhatja a kö­vetelés elévülését. Teljesítés esetén a kezes természetesen kérheti, hogy az adós a helyette megfizetett ösz­szeget megtérítse. A követelésnek kezességgel való biztosítását főként az Állami Takarékpénztárak kérik kölcsön nyújtásához. A polgári törvénykönyv új jogin­tézménye a hitelező és adós megál­lapodása a munkabérből ill. más be­vételből való levonásokról. Ilyen megállapodást érvényesen csak írásban lehet kötni. A havi le­vonások összegének nem szabad meghaladnia a végrehajtási előírá­sokban megengedett összeget. A hi­telező azzal, hogy a megkötött meg­állapodást az adós munkaadójának előterjeszti, jogot nyer arra, hogy ez a megállapodott — de legfeljebb a fenti mértékben — a havi levoná­sokat neki fizesse ki. Az ilyen meg­állapodás csak a megjelölt konkrét munkaadóval szemben érvényes és automatikusan nem érvényesíthető más munkaadóval szemben munka­helyváltoztatás esetén. Ilyen megál­lapodás köthető a fizetésen kívül a szövetkezettől járó részesedésre, szabadságvesztés kitöltése alatt a végzett munkáért járó fizetségre is. Az ingatlan átruházásnak szerző­dés újtán történő korlátozása szin­tén újdonság. Ezzel az adós írásban kötelezettséget vállal, hogy ingatla­nát csak a hitelező beleegyezésével ruházza át másra. Az ilyen meg­állapodás csak akkor válik jogérvé­nyessé, ha azt az állami jegyzőség bejegyzi. Ezt a kötelezettséget utána a Geodéziai és Kartográfiai Intézet bejegyzi az ingatlanok nyilvántartá­sába, mint a tulajdonjog korlátozá­sát. A korlátozás ellenére, a hitele­ző beleegyezése nélkül megvalósított ingatlanátruházás érvénytelen! A korlátozás a követelés megszű­nésével érvényét veszíti, egyébként nem évül el. Az így keletkezett jog a bejegyzések sorrendjében előjogot biztosít a hitelező követelésének ki­elégítésére, ha az ingatlan a végre­hajtási eljárás során eladásra kerül­ne. Ez a jogelőírás lényegében haté­kony formában helyettesíti a volt jelzálogjogot is. Elsősorban pénzkö­vetelés biztosítására szolgál. Egye­lőre vitás, hogy más, nem pénzbeli követelés biztosítására igénybe ve­hető-e. Az Állami Takarékpénztárak az általuk nyújtott kölcsönök bizto­sítására, az ingatlaneladók a vételár hátrálékának biztosítása érdekében veszik igénybe. Az új polgári törvénykönyv lénye­ges újdonsága, hogy a jövőre vonat­kozólag csak a törvény alapján kelet­kezett zálogjogot ismeri, újabb szer­ződéses zálogjogok keletkezését már nem engedélyezi. (Az 1964. április 1. előtt, tehát az új polgári törvény­könyv hatályba lépése előtt keletke­zett zálogjogok, mint szerzett jogok azonban megszűnésükig érvényben maradnak). így tehát nem lehet jog­érvényesen kézizálogot kérni vagy elfogadni, nem lehet a hitelező kö­vetelését az ingatlanra „rátáblázni". — Az új polgári törvénykönyv a zá­logjogot azért szűkítette le a jövő­ben csak a törvényes zálogjogra, mert a zálogjog a volt kapitalista társadalom kizsákmányoló rendsze­rének egyik hatékony eszköze volt. Az új polgári törvénykönyv nem tartalmaz semmiféle rendelkezést a kötbérről, melynek alapján azelőtt a szerződő felek szerződés megsze­gésének esetére előre megállapított átalanyosított kártérítést — kötbért köthettek' ki ^ekintet nélkül a tény­leg keletkezett kár összegére. Mivel á károsultnak a törvény további rendelkezései értelmében csak a tényleges kár megtérítésére van igé­nye, kötbért még a szerződés kere­tében sem lehet kikötni, tgy pl. a vevő az eladóval szemben érvénye­sen nem állapodhat meg abban, hogy köteles előre megszabott köt­bért fizetni abban az esetben, ha a vétel tárgyát, pl. családi házat a megszabott határidőben nem adná át. Természetesen azonban, hogy igazolható tényleges kárát érvénye­sítheti a szerződést megszegő el­adóval szemben. Dr. FÖLDES JÖZSEF A nagymegyeri tejüzem címére Amikor az év elején ünnepélyesen felavatták a korszerű berendezéssel, külföldről behozott gépekkel felsze­relt nagymegyeri tejfeldolgozó üze­met, Dél-Szlovákia lakosai őszintén örültek ennek. Hiszen a komáromi és dunaszerdahelyi üzemek már annyira kiöregedtek, hogy a dunaszerdahelyi üzemben a munkát is le kellett állí­tani. A fogyasztók azt várták, hogy az új üzem jő minőségű termékeket fog gyártani. A feltételek adva vol­tak. Amikor a mezőgazdasági termékek minőségét ellenőrző állami felügyelet közegei vajvizsgálatot tartottak, a nagymegyeri vaj a legrosszabb, a har­madik minőségi osztályba került. Leg­modernebb tejfeldolgozó üzemünk a nagymegyeri! Ezt ismét hangsúlyoz­nunk kell, mert olyan üzemekben ls, ahol sokkal rosszabb feltételekkel rendelkeznek, jó minőségű elsőosztá­lyű vajat gyártanak. Holott ezek az üzemek valóban kicsik és nem ren­delkeznek olyan gépi felszereléssel, mint a nagymegyeri. Példaként em­líthetjük a Tekovské Lužany-1, az ipolysági, vagy a bátovcei üzemeket. A közelmúltban laboratóriumban láttunk mintát a nagymegyeri vajból. Már külsejében is minden másnak látszott, csak vajnak nem. Azt mond­hatnánk, hogy inkább juhtúrőhoz ha­sonlított. Ize savanykás volt és bár az állami szabvány csak 22 százalék vizet engedélyez a vajban, az emlí­tett minta víztartalma 51 százaléknál is több volt. Ilyen dolgok bosszantják az em­bert. Hiszen a fogyasztók egyformán fizetnek a jó és a rossz vajért. Leg­főbb ideje már, hogy a Nyugat-szlo­vákiai Tejüzemek nagymegyeri üze­mében őszintén feltárják a hibákat és olyan minőségű árut termeljenek, amilyet a fogyasztó joggal követel. (lb) A byšicei Vitana vállalat pardabicel Üzemében nemrég megkezdték a KAVEX védjegyű kávékivonat előállítását. A KA­VEX-et a legkiválóbb minőségű pörkölt babkávéból készítik. A finom kávépor gyorsan oldódik meleg vagy hideg fo­lyadékban. '(CTK felvétel) Az Aragac hegység nyugati oldalán feltárt, a kései bronzkorból származó temetőben végzett kutatások során az örmény régészek sok értékes leletre bukkantak. A legértékesebbek egyi­ke a képen látható bronz tartály és merítő-kanál. Foto: CTK — TAS', ;Z AZ ALGÉRIAI Mezőgazdasági Dol­gozók Nemzeti Szövetségének három­tagú küldöttsége 14 napig tanulmá­nyozza hazánkban a mezőgazdáság! termelést és a szakszervezeti mun­kát. CSÜTÖRTÖKÖN egy Hamburgból Nyugat-Berlin felé repülő angol utas­szállító gép kénytelen volt kényszer­leszállást végezni, mert összeütközött egy gólyával. MÁR MOST BIZTOSÍTSA Sj ÚJSÁGÁRUSÁNÁL m 12 OLDALAS j ff SZOMBATI Ív SZÁMUNKAT £ m Zengő villanyoszlopok — Lovlcsek Béla novellája Évkönyveket, antológiákat! — Megjegyzések egy vitához Darinka nem mosolyog — Riport egy csecsemő otthonról Oj versek Miért? — Léces Józsika magával vitte titkát Hogyan él egy neve nincs ghanai falu? — Éliás Béla színes képes riportja A szabad Viota hős lakói — Élménybeszámoló Viotáról. Kolum­bia Jelentős területén már évtize­dek óta a nép az úr. Az amerika. barát kormány zsoldosainak min­den támadását visszaveri. Liszt Ferenc és Iza néni — Aki a zongora alatt megbújva hallgatta a nagy mester játékát. Ä KÖZISMERT Becherovkából 50 000 üveget szállítanak a Német Demokra­tikus Köztársaságba a Nyugat-cseh­országi Szeszgyárak Karlovy Vary-i üzeméből. MINT KÖZTUDOMASÜ, a prágai nemzetközi gyermekrajz kiállítás nagydíját a japán gyermekrajzok nyerték. A díjat április 14-én ünne­pélyes keretek között adták a tokiói csehszlovák nagykövetségen a Japán Külföldi Kulturális Kapcsolatok Egyesülete képviselőinek. AZ ÁLLAMI Beruházási Építkezést Bizottság csütörtökön délelőtt kezdte Most városrendezési terveinek és 1966 évi beruházási tevékenységének megvitatását. A NEMET Demokratikus Köztársa­ságban április első 10 napja alatt 43 halálos áldozata és 1210 sebesültje volt a közlekedési baleseteknek. EXTRASVIT és Alusvlt névvel kerül forgalomba a Chemosvit kísérleti cso­portja által előállított új csomagoló anyag. A KELET-PAKISZTÁNI Kustia kör­zetében tomboló ciklon 10 embert megölt és súlyos károkat okozott. A TERVEZETT 4 632 hekárból már körülbelül 800 hektáron elvégezték a tavaszi fásítási munkálatokat az Állami Erdők Banská Bystrica-i igaz­gatóságához tartozó üzemek. A fa­csemetéket saját 400 hektáros iskolá­jukban nevelték. KISTÁRKÁNY és Nagytárkány isko­lás gyermekei eddig öt régi iskolába jártak. Ezt a helyzetet akarták meg­szüntetni a községek vezetői, amikor 1964-ben elhatározták az új 15 tan­termes iskola építését. Az öt és fél­millió korona értékű új iskolát a tervek szerint 1965. szeptember 1-én már átadják rendeltetésének. (J. K.J BRATISLAVA lakói az év első negye­dében 57 millió koronával növelték az Állami Takarékpénztár betétállo­mányát. KÉTSZÁZEZER brigád óra munkát vállaltak a Bratislava-környék járás fiataljai, hogy tevékenyen segítsenek a városok, községek és munkahelyek szépítésében. Eddig 70 000 munka­órát ledolgoztak. Mit szokott csinálni szabad Idejében? Irina letette a fésűt, járkálni kez­dett a szobában. Megérintette a fi­kusz levelét, végighúzta kezét a zöld ágytakarón. Észrevette az éjjeliszek­rényen a kis rádiót, amely hónapok őta nem működött. — Gyere ide, — szólt hátra a fiú­nak. — Elutazunk Moszkvába. — Hová? —. Gyere ide. Barta odament hozzá. — Ja, úgy — mondta. — Jó, utaz­zunk. Elfeledkezve nevettek, élvezték a játékot, s a rádió hullámhosszán be­járták a földet. — Hallgasd meg ezt a verset, — mondta a fiú, s a rádióból hallott verssorokat idézte: Az őszi napnak édes aranya Elsápad a hideg hegyek felett, S elejtjük ezt a drága percet ls, Mint ág a levelet. — Szép Mondd el még egyszer, — kérlelte a lány. A fiú elismételte a versszakot. — Ki Irta? — kérdezte Irina. — Egy magyar költő A lány elment Barta mellől. —„Elejtjük ezt a drága percet ts", — mondta idegenes kiejtéssel, mlg az asztalhoz ért. — Hogy is van tovább? — „Mint ág a levelet"... — Mint ág a levelet, — fejezte be Irina. A kályhához ment, átölelte és homlokát a mintás csempéhez hajtot­ta. — Irina ... szőlt a fiú. — Tessék. — ígérj meg nekem valamit. — Mit? — kérdezte a lány. A fiú közelebb lépett a kályhához. — Ha vége lesz a háborúnak, és haza indulsz Kijevbe, erre fogsz utaz­ni... A lány pár pillanatig nem szólt. — Hol talállak meg? — kérdezte aztán. — Felírom a nevemet, akárki el vezet a házunkhoz. A lány lehajolt a száradó katona-, zubbonyért. — Rengeteget beszélgetünk majd — mondta Barta. — Kimegyünk az erdőbe, meg a folyópartra ... Akkor­ra új híd lesz a folyón. — Holnap is beszélgethetünk, — mondta a lány. — És ne feledkezz meg a gramofonról... Egyikük sem mozdult. Az óra üté­se törte meg a csendet. — Késő van — pillantott fel a lány. — Feküdj le. Reggel, amikor fel­ébredsz, itt lesz az asztalon a gra­mofon ... Átment a kisszobába, melyben ka­rácsony^ a forgalmista lakott. Meg­gyújtotta a vlllaayt, ledőlt a vaságy­ra összefonta feje alatt a kezét, s hallgatta a távoli ágyúdörgést.. < Mikor felébredt, gyenge fény szű­rődött be az ablakon. Felöltötte ka­tonakabátját, és benézett a másik szobába. Irina mélyen aludt. Kiment az udvarra. A hó nem esett, a hajnali szürkületben kisietett az utcára. • • « Mikor hóna alatt a gramofonnal az Iskola elé ért, feltűnt neki, hogy a távolból furcsa zaj hallatszik. Felis­merte a kézigránátok robbanását, s rögtön utána a gépfegyverek és pus­kák hangját. Már világos volt, hideg szél fújt. Felszaladt a verandára, s benyitott a konyhába. Irinát kereste. Bement a szobába. Az ágy üres volt, és a szék ls, amelyen Irina a ruháját szárítot­ta. Egy ideig megkövülten állt. Letet­te az asztalra a gramofont, s vissza­ment a konyhába. Az ablakból látta, hogy az öregasszony egy öl fával kö­zeledik a lépcsőhöz. — Hol van a lány? — kérdezte, mi­kor az asszony belépett a konyhába. — Elment, — mondta Ratkóné. — Eljött érte az a Nylkoláj nevü kato­na. — Letette a fát a tűzhely mellé. — Éppen feljöttem a pincéből, gon­doltam, már nem szól az ágyú, tüzet gyújtok a konyhában ... Még tíz per­ce sincs ... Mondtam, hogy legalább addig várjanak, amíg megfőzöm a teát, de nagyon sietett... Istenem, hogy még most sincs vége a háború­nak! Barta kiment a tornácra, lassan le­ment a kapuhoz. Kilépett a néptelen utcára. A járdán, a vastag, puha hó­ban friss lábnyomok látszottak. Nyl­koláj nagy nyomai mellett élesen ki­rajzolódott a kis női katonacsizma nyoma. • * » Nem sokkal később ismerős szólt be a házba, elmondta, hogy a néme­tek előre nyomultak a Sági-rétig és be akarnak törni a városba. A hírre az öregasszony lement a pincébe. Bar­tának bele kellett nyugodnia, hogy amíg nem dől el, kié lesz a város, nem mutatkozhat. Zsebre tett kézzel, nagykabátban jár­kált a kihűlt szobában. Néha meg­állt, s hol az üres ágyat, hol az asz­talon levő gramofont nézte. — Kö­rülbelül most ébredne fel — gondolta. — Az asztalra pillantana és... — Folytatta végnélküli sétáját a szobá­ban. — Nemsokára visszajön... Nem­sokára visszajön ... Dél felé, amikor végre meglátta, hogy szovjet katonák és civilek jár­nak odakint, kiment az utcára. Nem nézett semerre, zsebredugott kézzel, födetlen fővel indult a város központ­ja felé. A tér sarkára ért, távolabb, a kis­park mellett mázolók tevékenyked­tek. Közelebb ment és látta, hogy frissen ácsolt fejfákat festenek. A park hófödte ágyasai közt sírásók dolgoztak. A bejáratnál néhány fia­tal katona cigarettázott. Széles moz­dulatokkal magyarázták egy asszony­nak, hogy a hegyek túlsó oldalára kergették a németeket. — Számotokra véget ért a háború — mondta az egyik. — Vojna kaput! Ekkor tűntek fel az első sebesült­szállító szekerek. A város nyugati része felől érkeztek, s a Vasút utca felé tartottak. A városháza bejáratánál megplllan-. totta Nyikolájt. Kurta vattakabátban volt, a havas földet nézte, odament hozzá. — Hol van Irina? Nyikoláj ránézett. — Irinát keresed? Bement a kapun, Barta a nyomába szegődött. A huzatos feljáróban fegy­veres őr állt. Barta bevonulása előtt mindennap ezen a lépcsőn ment fel a hivatalba, ahol dolgozott. Az udvaron két nagy vitorlapony­vával letakarva halottak feküdtek. A ponyva alatt csak a testek körvo­nala látszott. Nyikoláj megfogta Bar­ta karját, és a sor szélén fekvő testre mutatott. — Ott van Irina. Pillanatok múlva, mikor összeszed­te magát, oda akart menni a pony­vához, de a katona visszatartotta. — Ne nézd meg — mondta. — Olyannak lásd mindig, amilyennek este láttad. Nem engedte el a fiú karját. Kive­zette az utcára, a kapu előtt zsebébe nyúlt és Barta kezébe csúsztatott va­lamit. Irina nyaklánca volt. — Megkért, hogy ha baj ért, vi­gyem el neked. Bólintott, megszorította Nyikoláj kezét. A redőnyök le voltak húzva, a te­ret vastag hóréteg borította. A sír­ásók gyorsan dolgoztak, a parkban a havon fekete földhányások púposod­tak. Barta lassan haladt a havas járdán. A vékony nyakláncot zsebre dugott kezében szorongatta. Ojra szél tá­madt, a vaskereskedés fölött lenge­dezett a napszítta harci zászló. IVé&a* Ü ] SZÖ 4 * 1965. április 10.

Next

/
Thumbnails
Contents