Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-20 / 78. szám, szombat

Üdvözlő táviratok A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, L. I. Brezsnyev elvtársnak, és a Szovjetunió Minisztertanácsának, A. N. Koszigin elvtársnak Moszkva Kedves Elvtársak! Csehszlovákia népe nevében sztvbSl sok szerencsét kivánunk Önöknek 8bból az alkalomból, hogy az elsfi ember a világűrbe lépett és a Vosz­hod 2. űrhajó síkeresen földet ért. A szovjet tudomány és technika ismét bebizonyította óriási fölényét. Ennek az új, kimagasló sikernek elérése alkalmából szívből jövő üdvözle­tünket küldjük a Szovjetunió népének, a szovjet tudósoknak, techniku­soknak és a két űrhajósnak. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság A CSKP Központi Bizottsága, kormánya. ANTONÍN NOVOTNÍ, JOZEF LENÁRT. * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének M o s Í k v a Tisztelt Elvtársak! A csehszlovák nép és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzet­gyűlése nevében a szovjet tudomány és technika új, nagyszerű győzelmé­hez, a szovjet nép munkájához, amelyet a dicső kommunista párt vezet, szerencsekivánatainkat fejezzük ki. Az önök legutóbbi sikerei, a világűr kutatásában és az emberiség boldog jövőjének megvalósításában jelentős hozzájárulás a béke megőrzéséhez. Kérjük önöket, hogy szerencsekivánatainkat tolmácsolják Pavol Belajev és Alekszej Leonov űrhajósoknak. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése nevében BOHUSLAV LASTOVIČKA Kitüntetés (CTK1 — Antonín Novotný köztár­sasági elnök tegnap a Mankaérdem­rendet adományozta dr. Václav Petr­žilkának, a Csehszlovák Tudományos Műszaki Intézet atomfizikai kara ta­nárának hosszúéves tudományos mun­kásságáért. Bíró József elutazott hazánkból (ČTK) — Bíró József, a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi mi­nisztere Csehszlovákiában tett három­napos látogatása után visszautazott Budapestre. Itt-tartózkodása alatt tárgyalásokat folytatott František Hamouz külkeres­kedelmi miniszterrel és a Külkeres­kedelmi Minisztérium vezető dolgozói­val. A repülőtéren František Mareš, a külkereskedelmi miniszter helyettese és Cséby Lajos, a Magyar Népköz­társaság prágai rendkívüli és megha­talmazott nagykövete búcsúzott a vendégtől. Tele zsebbel Jugoszláviába Polgáraink körében egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az új külföldi utazási lehetőségek Iránt. A kereslet, úgy látszik, lényegesen nagyobb a kínálatnál — jelentette kl dr. K. Fran­ké, az utazást forgalom irányítására létesített kormánybizottság dolgozó­ja a tegnap Prágában megtartott saj­tótájékoztatón. Tavaly polgáraink tízezrei keresték fel egyénileg Jugoszláviát ottani ro­konaik, ismerőseik meghívására, akik vállalták az ott-tartózkodásukkal járó költségeket. Ezek részére a Csehszlo­vák Állami Bank zsebpénz címén csak korlátolt devizaösszeget bocsátott rendelkezésre. Sajnálatos körülmény, hogy polgáraink egy része visszaélve ezzel a lehetőséggel, rokonok, isme­rősök híján sok esetben turistákként, mint önellátók igyekeztek fenntartani magukat, amihez azonban a kiutalt zsebpénzük természetesen kevésnek bizonyult. Ezért sokszor a törvénnyel is összeütközésbe kerülve a „feketé­zéstől" sem riadtak vissza Hatóságaink a tavalyi tapasztala­tokból okulva, hogy elejét vegyék a hasonló kilengéseknek és megakadá­lyozzák a törvénybe ütköző árusítá­sok megismétlődését, az idén az egyé­ni utazásokat Jugoszláviába, tekintet nélkül arra, rokoni vagy baráti lá­togatásról lesz-e szó, a következő elvek alapján szabályozzák: Aki Jugoszláviába készül, elutazása előtt köteles fejenként és minden napra legalább 2000, gyermekek 15 éves korig 1000 dinárt beváltani. A legmagasabb napi összeg fejenként 4000, gyermekek esetében 3000 di­nár. Emellett személyenként egy év­re legfeljebb 64 000, illetve a gyer­mekek részére 48 000 dinár váltható be. (2000 dinár körülbelül 100 koro­nának felel meg). A devizák a Csehszlovák Állami Bank járási flókvállalatalnál szerez­hetők be. Az utazási engedély kiadá­sához szükséges nyomtatványok a tu­rista Irodáiban április 1-től kezdve kaphatók. Tekintettel az óriási érdeklődésre, valószínű, hogy sok kérvényt — nép­gazdaságunk devizalehetőségei miatt — nem lehet majd elintézni. — Bár­mily kellemetlen is ez az intézkedés, megértéssel kell fogadnunk — mon­dotta dr. Franké elvtárs. (km) Az SZLKP Központi Bizottsága aktívája (CTK) — Bratislavában pénteken, március 19-én Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága aktívát rendezett, amelyen Vladimír Kouoký, a CSKP Központi Bizottságának tit­kára a nemzetközi munkásmozgalom aktuális kérdéseiről tartott előadást. A Csehszlovák Vöröskereszt IV. kongresszusának második napja (CTK) — Prágában tegnap folytatta munkáját a Csehszlovák Vöröskereszt IV kongresszusa. A küldöttek a délelőtti órákban hat munkacsoportban tárgyaltak a Vörös­kereszt további tevékenységéről, és el­mondották azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Csehszlovák Vöröske­reszt funkcionáriusai szereztek az Ipa­ri üzemekben, a közlekedés szaka­szán, a mezőgazdaságban, s a váro­sokban kifejtett munkájukban. A to­vábbiakban a Csehszlovák Vöröske­resztnek az ifjúság körében végzett | amikor » munkájáról és az időszerű gazdasági , dolgozók problémákról tájékozódtak. Délután a plénum vitája és a ven­dégek beszédei voltak a kongresszus napirendjén. Gheorghe Gheorghiu-Dej elhunyt BUKAREST (CTK) — Bukarestben tegnap hivatalos jelentíst tettek köz­zé Gheorghe Gheorghiu-Dej elhunytáról: A Román Munkáspárt Központi Bizottsága, a Román Népköztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa mély megilletődéssel közli, hogy Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, súlyos betegség következtében pénteken, március 19-én 17.43 órakor el­hunyt. Gheorghe Ghenrghiu Dej elvtárs személyében a román munkás­osztály, s népünk hű íiát, pártunk és népünk szeretett vezérét gyászol­juk. •úr Szovjet vendég Prágában (CTK) — Néhány napra Prágába ér­kezett Borisz Szergejevios Burkov, a Szovjet Űjságírószövetség titkára, a Novosztyi hírügynökség vezetőségé­nek elnöke. A ruzynéi repülőtéren az Újság­írók Nemzetközi Szervezetének kép­visel 5i és a Csehszlovák Ojságírószö­vetség képviselői fogadták. Jelen volt még a Szovjetunió rendkívüli és meg­hatalmazott prágai nagykövete. A vietnami nagykövet Trebíčen (CTK) — Phan Van-szu, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság prá­gai nagykövete tegnap Trebíčen a Gustáv Kiiment Üzeni dolgozóival ta­lálkozott. A találkozás alkalmából a dolgozók szolidaritásukat fejezték kl a vietnami nép harcával az amerikai agresszorok ellen. Ezután a nagykövet meglátogatta a brnói fi­lozófiai fakultás tanárait és hallga­tóit. Szigorúbb ellenőrzést és intézkedéseket ČTK) — Húsiparunkban, a mészár­székekben s az élelmiszerboltokban még mindig nem törődnek kellőkép­pen azzal, hogy a vevőközönség va­lóban ló minőségű húst, Illetve hen­tesárut kapjon pénzéért. A vevők sokat panaszkodnak amiatt, hogy a marhaszegyen gyakran ma­radnak véres cafatok, a sertéslapoc­kán és combon kívül sok a zsír, a sertésfejeket pedig nem tisztíják meg a sörtétől. A kiváló minőségű hús­hoz silány minőségűt csapnak hozzá stb. Ellenőrző szerveink a gottwaldovI húsipari üzemekben s a kelet-szlová­kiai kerületben állapították meg a legtöbb fogyatékosságot. Az ellenőrök 105 mészárszékbe, illetve hentesbolt­ba is ellátogattak és 62-ben minőségi fogyatékosságokat állapítottak meg. Kifogásolás mégis ritkán fordul elő, mert az üzletvezetők rendszerint csak az átvett hús, illetve hentesáru meny­nyiségét ellenőrzik. A kisebb minősé­gi fogyatékosságokat nem kifogásol­ják, mert a gépkocsikísérők nem akarják visszavenni a kifogásolt árut. Ha az üzletvezető az egész szállít­mány átvételét utasítja el, gyakran előfordul, hogy nem kap helyette mást. Az Állami Felügyelőség dolgo­zói több helyütt ellenőrizték a bevá­Gheorghe Gheor­ghiu-Dej Barladban, 1901. november 8-án munkáscsalád gyer­mekeként született. Már 11 éves korá­ban dolgoznia kel­lett. Először a ci­pészmesterséget tanulta, majd egy fűrésztelepen és más munkahelye­ken dolgozott. 18 éves korában belé­pett a szakszerve­zetbe, és 1920-ban, román általá­nos sztrájkra ké­szültek a moz­galom egyik szer­vezője volt. Kato­náskodása után villanyszerelőként dolgozott Galacban, de mert szerepet vállalt a sztrájk megszervezésében, az északnyugat-romániai Dej nevű kisvárosba helyezték át. Ettől kezdve nevezte magát — egész életén át Gheorghiu-Dej-nek. Gheorghiu-Dej elvtárs 1930-ban lé­pett az illegális kommunista pártba és 1932 márciusában a román vas­utasok illegális országos konferenciá­ján megválasztották a vasutasok ak­cióbizottságának titkárává. 1933-ban ő irányította a vasutasok és a kőloaj­munkások sztrájkjait, amelyeknek vé­res elnyomása után 1933-ban letartóz­tatták és hadbíróság elé állították. A hadbíróság 12 évi kényszermunká­ra ítélte Gheorghiu-Dej elvtársat, aki azonban ott sem szakította félbe for­radalmi tevékenységét, megszervezte a fogva tartott kommunistákat és szo­ros kapcsolatot tartott fenn a párt Központi Bizottságával. 1936-ban fel­vették a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjainak sorába. A párt 1944-ben megszervezte Ghe­orghiu-Dej elvtás menekülését a kon­centrációs táborból, ahonnét kikerülve a forradalmi harc egyik vezére lett, egészen 1944. au­gusztus 23-ig, ami­kor is kirobbant a román nép fegyve­res felkelése. Románia felsza­badulása után Ghe­orghiu-Dej elvtárs magas párt- és ál­lami tisztségeket töltött be. 1945-ben megválasztották a Román Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának fő­titkárává, s amikor a kommunista párt 1948-ban egyesült a szociáldemokrata párttal, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkárává is megválasztották. Ezt a tisztséget (1954-től a Központi Bizott­ság első titkára volt) az 1954 áprili­sa és 1955 októbere közötti rövid időn kívül élete végéig betöltötte. Gheorghiu-Dej elvtárs 1944—1948-ig a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács elnöke, s egyben ipari és ke­reskedelmi miniszter volt. 1948 már­ciusétól 1952 júniusáig a miniszterta­nács első elnökhelyettese tisztségét, 1952 júniusától 1955 szeptemberéig a minisztertanács elnökének tisztsé­gét töltötte be. 1961 márciusától ha­lála napjáig a Román Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke volt. Gheorghiu-Dej elvtárs 1958 októbe­rében a román párt- és kormánykül­döttség vezetőjeként, majd 1961 ápri­lisának végén látogatott hazánkba. A tudomány húsz éve Bratislavában (CTK) — Bratislava a felszabadu­lásunk óta eltelt 20 év alatt hazánk második legnagyobb tudományos­kísérleti központjává fejlődött. A szovjet hadsereg 1945. április 4-én sáriásokat ls és az ellenőrzött tételek 2 0 évvel ezelőtt szabadította fel a egyharmadánál árdrágítást állapítot- I v árost, ahol azelőtt nem fejtettek kl tak meg. Huszonnégymillió pár lábbeli különösebben rendszeres tudomá­nyos-kísérleti tevékenységet, bár tud. juk, hogy a városban akkor Is néhány világszerte elismert tudományos dol­gozó és tudományos társaság tevé­kenykedett. A szlovákiai tudományos, illetve kf­. sérleti intézmények mintegy 50 szé­A sviti cipőgyár és az Augusztus ,, a| ék a _ gzámszerln t 141 _ Brati­29. Üzem több mint 24 millió pár láb- j „i avôban f ej ti k i tevékenységét. A leg­be it ad ez év második negyedében j előkelőbb helyet az 1953-ban alapí­bel -és külföldi piacra. A cipőkeres- fot ( Szlovák Tudományos Akadémia kedcimí vállalat több mint 600 millió {oglalj a el. Megalapítása óta mintegy koronáért vásárolt bor, gumi és egyéb . 3 0o tudományos értekezletet rende­í.^ 0/:!'^.„­k,e l í éS» h® sse a haza t ! zett, amelyek közül több mint 150-en külföldi tudományos dolgozók is részt kell említést tennünk a bratlslavaű Hegesztési Kísérleti Intézetről, amely világviszonylatban is az egyik legna­gyobb, g legtökéletesebben berende­zett ilyen intézet, továbbá a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia biológiai Intézetéről. Bratislavában működik több, országos hatáskörű kísérleti in­tézet, például az építőipari, vegyipa­ri, az élelmiszeripari, a kohóipari és a mezőgazdasági kísérleti intézet Ezenkívül Itt működik több különle­ges küldetésű tudományos központ is. A tudományos kísérleti alap 1966— 1970. évi fejlesztési tervével kapcso­latos javaslatok néhány további, pél­dául természettudományi, vegyészeti, vízgazdálkodási és orvostudományi kísérleti intézet létesíteését indítvá­nyozzák Bratislavában. vásárlóközönség igényeit, Az idei tavaszi cipőválaszték keve­set különbözik a tavalyitól. Ez azt jelenti, hogy ami a cipők színét, alak­ját, díszítését stb. illeti, az 1964. évi cipődivat jellegzetességei érvényesül­nek ez idén is. Nagy csepp a tengerben A VÖRÖSKERESZT TÖBB MILLIÓS nemzetközi szervezetéhez viszonyítva a tardoskeddlek alapszervezete csak egy csepp a tengerben. De ha tekin­tetbe vesszük, hogy a Vöröskereszt e falusi szervezetének több mint hat­száz tagja van, el kel! ismernünk: a tardoskeddlek alapszervezete nem is olyan kis csepp a milliós nemzetközi szervezet tengerében ... Tardoskedden a Vöröskereszt a leg­erősebb szervezet. Ez azonban nem­csak abban nyilvánul meg, hogy a község minden tizedik polgárát a soraiban tudja, inkább a tagság ér­demleges és rendszeres munkája foly­tán szolgált rá a szervezet e jelzőre. Nem történhet a községben semmi, amiben a Vöröskereszt szervezete tagjainak segítő keze benne nem len­ne. Télvíz Idején egészségügyi tan­folyamokat szerveznek, amelyeken az elsősegély és a betegápolás alapisme­retét sajátítják el a növekvő nemze­dékkel. A felnőtteket megismertetik a lakáshlglénlával, a fertőző beteg­ségek és a tömegpusztító fegyverek ÜJ SZÓ 2 * 1965. március 20, elleni védekezéssel. Tavasszal a ta­vasz! nagytakarítást szorgalmazzák, és a faluszépítési akciónak állandó brigádosai. A tömeges gyermekoltás sikeres lebonyolításából Is mindig ki­veszik a részüket. Elkísérik a köror­vost ellenőrző útjaira az üzletekbe és munkahelyekre. Aratás Idején az alapszervezet őrsei járják a határt. Ellenőrzik a dolgozók ivóvízellátását, a közös étkezdéket, az egészségügyi előírások betartását a munkahelye­ken és szükség esetén elsősegélyben részesítik a rászorultakat. A nyári strandfürdő tisztaságát is naponta el­lenőrzik. A gyógynövénygyűjtésben ís kiveszik részüket. SAJÁTSÁGOS ÉS LEGNEMESEBB feladatának azonban a Vöröskereszt alapszervezete azt tartja, hogy ön­kéntes véradókat szervezzen, még­hozzá leginkább olyanokat, akik díjmentesen adják vérüket mások megsegítésére. A szervezet eddig több mint negyven önkéntes véradót tart nyilván, s ezek hetvenöt S74zai6ka díjmentes véradó. Az elmondottak után bizonyára nem csodálkozunk, hogy a Vöröske­reszt tardoskeddi alapszervezete já­rási méretben is sok elismerésben ré­szesül. Hatszázharminc ember egy kisebb zászlóaljjal is felér. Egy ilyen hatal­mas alakulat vezénylése pedig nem kis fáradságot igényel dr. Prikkel Lajos körorvos részéről, aki a szer­vezet elnöki tisztségét tölti be. Szárnysegéde, Bogyó Margit titkárnő azonban áldozatkészségével a szerve­zet irányításában nem kismértékben tehermentesíti. És a csapatparancs­nokok: Vincze Mária, Vlk Anna, Dó­zsa Júlia, Pintér Angela, Balogh Em­ma, Bogdány Mária, Vanya Emma, Vi­da Júlia és Orozák Júlia munkássá­gukkal szintén nagy segítséget nyújtanak. BEMUTATTUNK EGYET hazánk sok vettek. A Szlovák Tudományos Aka­démia világszerte 805 tudományos intézménnyel tart fenn kapcsolatokat. Néhány bratislavai kísérleti inté­zet — ami az adott szakágazatot il­leti — nemzetközi viszonylatban is kimagasló szerepet tölt be és ezt a munkaközösséget nemzetkőzi tudo­mányos körökben elismert munka­eredményeinek köszönheti. E helyen + A Német Szövetségi Köztársaság dél-hesszeni tartományának Bad Nauhaim városában március 20— 21-én az ifjú szocialisták évzáró kon­ferenciát tartanak. A konferencián a CSISZ Központi Bizottságának kül­döttsége is részt akart venni, de a szövetségi kormány ezt nem tette le­hetővé. Országos értekezlet a filmek forgalmazásáról (CTK) — Tegnap zajlott le Ceské Budéjovicén a III. országos értekezlet a filmek elosztásáról. A több mint 160 résztvevő a filmek forgalmazásának alapvető problémá­járól tárgyalt: miként juttassák el a lehető leggyorsabban nézőközönsé­günkhöz a legjobb, legértékesebb külföldi filmalkotásokat, de minde­nekelőtt hazai filmtermésünk kiemel­kedő alkotásait, amelyek az utóbbi időben rendkívül színvonalasak, s je­lentős nemzetközt elismerést arattak. Alois Poledfták, a Csehszlovák Film központi igazgatója vitafelszólalásá­ban sok értékes ösztönző javaslatot vetett fel, és Ismertette filmgyártá­sunk jelenlegi helyzetét. „Filmipa­ezer vöröskeresztes alapszervezete | runkban mindjobban törekszenek a közül, egyet a legjobbakból, azok kö- gondolati tartalom elmélyítésére — zül, amelyek bátran vallják a Vörös- mondotta, majd megemlítette, hogy kereszt országhatárokat nem ismerő a CSKP Központi Bizottsága nemegy­oszméit. szer fejezte ki filmiparunk dolgozói­nál i nak tehetségébe vetett bizalmát. Á. Poledfták igazgató szavai sze rint annak ellenére, hogy filmjeink dramaturgiai szempontból összhang­ban vannak kultúrpolitikai elveink­kel, mégis komoly ellentétek merül­tek fel a filmek nevelő hatását Ille­tően. Tavaly például hét és fél mil­lióval kevesebben tekintették meg ha­zai gyártmányú filmjeinket, mint 1963 ban. Például Jasný „Amikor a macska jön" című filmjét egy és ne­gyed év alatt mintegy 9500-szor vetí­tették, a „Római vakáció" című film ugyanennyiszer került előadásra négy és fél hónap alatt. A Csehszlovák Film központi Igaz­gatója felszólalása zárórészében ki­emelte, hogy a jövőben műsorpoliti­kánkban magasabbra kell emelnünk a mércét, s több ideológiailag és mű­vészetileg ls tartalmasabb filmet kell forgatnunk. 1

Next

/
Thumbnails
Contents