Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-12 / 42. szám, péntek

Korszerűség és állandó fejlődés, ez a jelszava a piešfanyi Prema-űzem dolgo­zóinak, akik nemcsak belföldi, hanem külföldi megrendelők részére is gyártják a közismerten kiváló minőségű orvosi műszereket. Első képünkön: a fogorvosi berendezések ellenőrzése. A második képen a szállításra előkészített inkubáto­rok láthatók, amelyek jő szolgálatot tesznek a szülészeti klinikákon a koraszü­lött gyermekek életének megmentésében. Harmadik felvételünkön: jozef Pana csiszoló egy fogorvosi szék öntvényének megmunkálása közben. (K. Bachan felvétele) A cipőkereskedelem, a Centrotex, a prágai divatáruház és más kereske­delmi vállalatok képviselői e napok­ban tárgyalnak Gottwaldovban a Svit és az Augusztus 29 Művek képviselői­vel mintegy 1000 tavaszi és nyári típőmiintapéldány szállításáról. Az év második negyedére szerződé­sileg lekötött bőr-, gumi- és egyéb lábbeli választékának csaknem 50 szá­zaléka újdonság lesz. Ilyen újdonság lesz például a szög nélkül készített, ragasztott férfi és női, kizárólag fe­kete színű cipő. Tavasszal mintegy 12 új minta sze­rint készített, csaknem 500 000 pár fér­fi- és fiúszandál kerül forgalomba. Újdonság lesz a hazai piac számára eddig nem gyártott bőr gyermekszan­dál is. Škoda 706 a láthatáron A Mníchovo Hradište-i Liaz Nemze­tt Vállalatban megkezdték a Skoda 706, újfajta távolsági tehergépkocsi sorozatgyártását. A gépkocsi teherbí­rása 7—8 tonna. Kabinjában két fek­vőhely helyezhető el. A személyzet egyik tagja menet közben is pihenhet. NEM LEHETNE EZT MÁSKÉPPEN ...? Elromlott a porszívőgépem. Szomszé­dom ,aki ért a villamos gépekhez, fela­jánlotta segítségét. Ügyesen, szakérte­lemmel nyúlt az orvoslásra szőrűit por­szívó „gyomrába". Megvan a „bűnös" — mutatott a hajtómotor tengelyének pa rányi csapágyára. — Látod, egy dara­bon meghasadt... semmi az egész. Ve­szel egy ilyen csapágyat, kicseréljük, és Ennek igazán örültem. Siettem is a villamos háztartási gépek košicei Lenin utcai szaküzletekbe. Onnan a Srobár ut­cai üzletbe küldtek azzal, hogy porszí­vóhoz alkatrészeket csak ott árulnak. Ctbaigazítóm tévedett, mert ebben a szaküzletben csak külső, borító alkat­részeket árulnak. — Talán próbálkoz­zon a Mototechna valamelyik elárusító­helyén — tanácsolta az egyik alkalma­zott. A Stúr utcán az „alsó" Mototcch­nában szintén nem jártam szerencsével. Tőszomszédságában benyitottam a pre­šov! Golyóscsapágygyár košicei leraka­tának korszerűen berendezett helyiségé­be. — Kaphatnék ilyen csapágyat? - kér­deztem a lerakat vezetőjét. Levette a méretet, belelapozott egy táblázatba. Tü­relmetlenségem feloldódott, amikor az egyik fiókból előhúzott egy dobozt, ben­ne néhány száz olyan csapággyal, ami­lyet kerestem. — Kérnék belőle két da­rabot, ... mennyit fizetek? — De ürömöm korai volt... — Sajnos, készpénz ellenében nem áru­síthatjuk, csak megrendelésre, szocialis­ta szektorok részére ... Ha hoz írásbeli megrendelést vásárolhat amennyit csak akar... bő készletünk van csapágyak­ból... — hangzott a lesújtó tájékozta­tás. Érdekes, bő készletük van, csapa­gyakból — ahogy kiéreztcm, a megeu gedettnél is nagyobb — mégsem adhat­ják annak, aki venni akarja. És csak amiatt, mert a csapágyak elárusítási jogát a Mototechna n. v. lekötötte. — Próbálkozzon a Mototechna „telső" üz­letében — ugyanis két ilyen üzlet van a Stúr utcán-, oda is szállítunk... A jóindulatú útbaigazítás alapján lép­tem át ennek az üzletnek küszöbét. De hiába, ott ilyesmit nem árulnak, egysze­rűen nem is rendelnek . . . Most mit te­gyek? Egy hat korona értékű, 22 mm-es alkatrész miatt nem volt kedvem javí­tóba adni a porszívót. Ismeretes, soká tart a javítás, és ki tudja mennyibe ke­rül?... Nem volt más megoldás. Egy órára „beolvadtam" egy vállalathoz. Ez alatt az illetékesek megírták a megren­delést 20 drb. csapágyra, még örültek is, hogy „segítettem" nekik beszerezni. Egyet átvettem tőlük, csekken befizet­tem a hat koronát, „kiváltam" a vállalat­ból, és boldogan, de mégis bosszankod­va rohantam haza. Fél óra múlva felzú­gott a gyógyult porszívógép. Ez hát — ha körülményesen is — de sikerült. Vi szont a „kulcskarikához vezető utat" már hónapok óta hiába keresem ... (k) ÉV VÉGI SZÁMVETÉS A PÁRTSZERVEZETEKBEN Nagy tettekre serkentenek A kačice! EFSZ a kladnói járás, sőt a közép-csehországi kerület egyik leg­jobb szövetkezete. A tagság létszáma 300, az átlagos életkor 40—42 év. A szövetkezet 1450 hektáron gazdálko­dik. Földjei minőség tekintetében nem nagyon különböznek a járás többi EFSZ-ének földjeitől. A fő termény a cukorrépa és a búza. Nagy súlyt fek­tetnek az állattenyésztésre. A közép-csehországi kerület hétszáz szövetkezete közül az idei szárazság 218-at sújtott annyira, hogy komo­lyabb gazdasági károk keletkeztek. A kačicei szövetkezet ls közéjük tar­tozott. A szárazság veszélyeztette a tagság prémiumalapját és általában a szövetkezet tervteljesítését. E kép­hez még az is hozzátartozik, hogy a szövetkezetben már két éve bevezet­ték a szilárd jutalmazást. Ilyen körülmények között dolgozott a múlt évben a kačicei szövetkezeti pártszervezet, amelynek sok problé­mával kellett megküzdeni, hogy to­vábbra is megtartsa a pártonkívüli dolgozók bizalmát. Arról, hogy ez miképpen sikerült, a pártszervezet évzáró taggyűlésén kaptam részletes felvilágosítást. A szárazság miatt tehát tavaly egy­általán nem volt kedvező a gazdaság helyzete. A pártbizottság alapos elő­készítés után nyilvános pártgyűlés­re hívta meg az EFSZ csoportvezetőit, a versenyben álló kollektívák veze­tőit, valamint a CSISZ-szervezet és a nőbizottság helyi képviselőit. Ezen a gyűlésen, a pártbizottság őszintén fel­tárta a szárazsággal kapcsolatos gon­dokat, neon hallgatva el azt sem, hogy a tagságot ez anyagilag is érinti. A meghívott pártonkívüliek az őszinte szóra őszintén válaszoltak. Megszüle­tett az elhatározás, hogy a közöst nem hagyják cserben, még akkor sem, ha a prémiumalap egy részét kell is feláldozni. A közös elhatározás meg­hozta gyümölcsét. A szövetkezet a hús- és tojáseladási tervét túlteljesí­tette. A tejeladásban 5,6 százalékkal maradt le, ami a többi szárazság­aújtotta szövetkezethez viszonyítva jó eredmény. Nemcsak a beszámoló, hanem kü­lön-külön a kommunisták is hang­súlyozták: Az idei jő eredményeket a tervszerű politikai agitációs munka, a párttagok és pártonkívüliek közös akarata, egysége hozta meg. Ehhez még meg kell jegyezni azt a fontos körülményt, hogy a pártszervezet agi­tációs munkája eredményeként az EFSZ-ben tizenegy példamutatóan dol­gozó kollektíva versenyez a szocia^ lista munkabrigád címért. A legjob­ban talán Josef Píša, a pártszervezet elnöke fejezte ki a versenyző kollek­tívák jelentőségét, amikor ezt mondta: „Sikereink legfőbb forrása a megtisz­telő címért folyó verseny, a kollektí­vák lelkesedése és becsületes mun­kája. Szövetkezeti pártszervezetünk­ben azt a nézetet valljuk, hogy a legjobb politikai agitáció az eredmé­nyes munka népszerűsítése, az embe­rekbe vetett bizalom hangsúlyozása. És mindenben fontos a következetes­ség." Valóban, ma a kačicei szövetke­zetben példaként tekintik a kollektí­vákat, tisztelettel beszélnek kiváló eredményeikről. Pártszervezetünk po­litikai tevékenysége — mondotta a szövetkezet elnöke, Václav Štáfek, nemzetgyűlési képviselő — elsősor­ban a gazdasági gondok elhárításában és azoknak a lehetőségek szerinti megelőzésében látta célját. A sok apró munkát igénylő, a szövetkezeti gazdaság és a tagság érdekeit tekin­tetbe vevő pártmunka komoly politi­kai eredményt hozott. Ma a pártszer­vezet az EFSZ egész tagsága előtt komoly tekintélynek örvend. A pártszervezet nemcsak gazdasági téren ért el jó eredményeket. Felkel­tette az érdeklődést a társadalmi élet és a kultúra iránt ls. A tagság még ma is emlegeti a színházlátogatással egybekötött prágai kirándulásokat. A kačicei EFSZ dolgozóinak szocialis­ta öntudata egyre jobban erősödik. A pártszervezet az 1965. évben fő feladatának elsősorban a tavalyi szá­razság okozta hiányosságok kiküszö­bölését tartja. Az évzáró gyűlésen több felszólaló hangsúlyozta, hogy ésszerűen a kevesebből is lehet jól gazdálkodni. Az állatgondozókra gon­doltak ekkor, akiknek a meglevő ta­karmánymennyiséggel takarékosan kell bánniuk. A pártbizottság tovább­ra is nagy fontosságot tulajdonít az EFSZ-tagság ellenőrző tevékenységé­nek a termelés minden szakaszán. Ugyancsak nagy figyelmet szentel a CSISZ-szervezet munkája helyes meg­szervezésének. Helytelen lenne azortr ban, ha a fiatalok ölbe tett kézzel várnák, hogy helyettük az idősebb elvtársak kezdeményezzenek. A kačicei szövetkezet kommunistái­nak évzáró taggyűlése jól teljesítette küldetését. Mind a pártbizottság, mind a tagság felelőssége teljes tu­datában vitatta meg az elmúlt év ta­pasztalatait, valamint az idei eszten­dő legfontosabb feladatalt. Leszögez­ték, hogy a kommunisták összefogása, szoros együttműködése a pártonkívü­liekkel és a meggyőző politikai mun­ka szép eredményeknek lehet forrása. Az évzáró gyűlés azt 1s bizonyította, hogy a forradalmi múltú Kladno vi­dékén a kommunisták most is tudják, hogyan kell nagy tettekre serkenteni az embereket. SOMOGYI MÁTYÁS Nyolcvankét község versenyez Rimaszombat (ács) — A felszaba­dulás 20. évfordulójának községe cí­mért a járásban 82 község versenyez. A dolgozók eddig 1552 egyén! és 319 kollektív vállalást tettek, melynek ér­téke több mint 4 millió korona. Megünnepelték az évfordulót Košice (is) — Az elmúlt év decem­berében kezdődtek és a napokban fe­jeződtek be a járás falvaiban ós üze­meiben a felszabadulás 20. évforduló­jának ünnepségei. 117 helységben szerveztek ünnepséget 30 000 személy részvételével. Az ünnepségeket a já­rási pártbizottság és a JNB tanácsa 2403 dofgozónak adott jó munkájáért elismerő oklevelet. A járás dolgozói a felszabadulás évfordulójára több mint 25 000 kötelezettségvállalást tet­tek. Bővül a távbeszélőhálózat Rozsnyó (jg) — A telefonközpont dolgozói rákapcsolták az első 10 köz­séget a rozsnyói automatikus telefon­központra. E hónap végéig még há­rom községgel, az év végéig pedig to­vábbi 20 községgel teremtenek állan­dó összeköttetést. A tervek szerint a járásban 17 automatikus telefonköz­pontot szerelnek fel 20 millió koro­na befektetéssel. Ezek segítségével a hajdani rozsnyói járás minden köz-i ségét rákapcsolják a telefonhálózatra. Húszezer kiscsibe Losonc (ág) — A baromfikeltető vállalat nagykürtös! részlegén az év elejétől közel húszezer kiscsirkét kel­tettek. Az első keltésből 68, a máso­dikbői 72 százalékos keltetési ered­ményt értek el, ami Andrej Lupták keltetőmester, valamint Bódis János és Ivanics József gondos munkáját dicséri. A kikelt kiscsirkék nagy ré­szét a bozitai, kalondai, szelényi ós más szövetkezetek vásárolták meg. Váloszolnak a bírálatra Rendszeresen kézbesítik a lapot Január másodikán Ki a felelős? cím alatt bíráltuk a fülekl postahivatalt, mely az Űj Szó újévi számát két nap késéssel kézbesítette. A postahivatal vezetősége — bár a bírálatra írásban nem válaszolt — indokoltnak találta azt és a javulás érdekében konkrét in­tézkedéseket foganatosított. Azóta a lapot minden vasárnap délelőtt rend­szeresen kézbesítik, s így a város la­kosai már a délelőtti órákban olvas­hatják a napi sajtót. A sajtó rendsze­res kézbesítéséért 2000 előfizető, ol­vasó mond köszönetet. Privacsek Károly, Fülek Jelentős átalakulások mr»nibi|nni Gazdaságilag elmaradt vidékből virágzó terület A kárpátontúli terület dolgozói nagy lelkesedéssel ve'sznek részt a hétéves népgazdasági terv határidő előtti tel­jesítéséért folyó szocialista verseny­ben. A hős szovjet hadsereg 1944 októ­ber végén felszabadította a Kárpáton­túlt az idegen elnyomók alól s 1945­ben újra egyesült Szovjet-Ukrajnával. Az egyesülés óta eltelt húsz év alatt Kárpát-Ukrajna a kommunista párt irányításával, a szovjet kormány sokoldalú támogatásával átalakult nagy fejlettségű iparral, szocialista mezőgazdasággal, élenjáró szovjet kul­túrával rendelkező területté. Azelőtt a Kárpátontúl gazdasági és kulutrális tekintetben Európa egyik legelmaradottabb sarka, az osztrák, magyar és később a csehszlovák ipar agrár nyersanyagának, az olcsó mun­kaerőnek forrása volt. A magyar gró­fok és az osztrák bárók, a burzsoá Csehszlovákia vezető körei, Horthy­Magvarország földbirtokosai és kapi­talistái a helyi kizsákmányolókkal együtt könyörtelenül kirabolták Kár­pát-Ukrajnát, s a dolgozókat sötét kulturálatlanságban tartották. Munkanélküliség és földhiány, szük­ség és jogtalanság, kivándorlás volt a dolgozó néptömegek sorsa. A lakos­ság szükségletének kielégítését bizto­sító ipar fejlesztése helyett kiszállí­tották a terület nyersanyagait. E területen több mint harmincezer föld nélküli paraszt élt, ugyanakkor a földbirtokosok, az egyház, a kolos­torok és a kulákok kezében a termő­föld kétharmad része összpontosult. Csupán az osztrák Schönborn gróf földtulajdona több mint 130 ezer hek­tárt tett ki, akitől 151 község bérelt földet. Az ipari üzemek termelőképessége az 1946-os évhez viszonyítva több mint négyszeresére, az össztermékgyártás 9,8:szorosára növekedett. Ez idő alatt a villanyáram termelése, a szénter­melés, a kerámiagyártás, a bútorgyár­tás, s a zöldségkonzerv gyártása sok­szorosan megnövekedett. Az ipar fő termékei: bútor, építőanyag, zöldség­konzerv, bor, cipő, ruhacikk stb. Sikeresen teljesítik a hétéves ter­vet. Az ipari termelés több mint 25 százalékkal növekedik. Eredményesen folyik a meglevő ipa­ri üzemek teljesítőképességének bő­vítése, az új ipari létesítmények épí­tése. Az utóbbi időben farostlemez­gyártó-műhelyeket helyeztek üzembe Szvaljaván, Tereszván, Uzsgorodon. Vinohradovón műanyag- és konzerv­műhelyt, a mukacsevói Kirov-gyárban gépszerelőműhelyt, az irsavai Fonó­és Szövőüzemben új szövőműhelyt, a perecsényi Vegyikombinátban folya­matos retortát helyeztek üzembe. Több mint 150 km villanytávvezetéket építettek, 37 kolhozt és 69 helységet villamosítottak. Nagy felvilágosító munka folyt a parasztok között. A dolgozó paraszt­ság kolhozokba tömörült. Az utóbbi években célszerűnek _ mutatkozott a kisebb kolhozok egyesítése, ami ked­vező feltételeket teremtett a mezőgaz­dasági gépek jobb kihasználására, a korszerű munkamódszerek és a tudo­mányos eredmények alkalmazására a szocialista munkaverseny kiszélesíté­sére. A kolhozokat megerősítették ta­pasztalt vezető káderekkel, mezőgaz­dasági seakemberekkel. A kolhozok évről évre erősödtek. Az utóbbi években jelentősen emelke­dett a mezőgazdaság termelése, meg­nőtt a gyümölcsösök és a szőlők te­rülete, megerősödött az állattenyész­tés, megnövekedett az állatállomány termelékenysége. Szüntelenül növeke­dett a kolhozok jövedelme, oszthatat­lan alapja. A Kárpátofrtúlon jók a feltételek a gyümölcs és a szőlő termesztésére. A mezőgazdaságnak ezt az ágazatát a múltban elhanyagolták. A hétéves tervben előirányozták a gyümölcsösök és szőlők területének további jelentős kiterjesztését, s az évelő növények terméshozamának fokozását. Virágzik a szocialista kultúra Kárpát-Ukrajna a külföldi kapitalis­ták és a nagybirtokosok uralma alatt kegyetlen szociális és nemzeti elnyo­más alatt sínylődött. A lakosság ha­lálozási százalékaránya — különösen szabadulás előtt volt. A szovjet kor­a gyermekeké — a legmagasabb volt Európában. A falvakban nem voltak kulturális intézmények, de feltétlenül megtalál­ható volt a templom, a kocsma és a csendőrség. Sok faluban még elemi iskola sem volt, de 1944-ben csaknem másfélezer kocsmát tartottak nyilván Kárpát-Ukrajnában. A Horthy-fasiszta megszállás alatt a területen sötétség, jogtalanság és terror uralkodott. A felszabadulással a történelemben először köszöntött be az öröm a szegény emberek kuny­hójába. Kárpát-Ukrajnában valóságos kul­túrforradalom ment végbe. Sok száz iskolát, klubot, könyvtárat, egészség­ügyi és gyermekintézményt létesítet­tek. Schönborn gróf volt kastélyában a dolgozók számára berendezték a terület első szanatóriumát. Két drámai színházat, filharmóniát és népi ének­és táncegyüttest alakítottak. Megnyíl­tak a középfokú szakintézetek, az Uzsgorodi Állami Egyetem kapui, mely már több ezer fiatal szakember­nek adott főiskolai képzettséget. A he­lyi szovjetek teljesen felszámolták az írástudatlanságot. Nagy fejlődést ért el a terület a népművelés terén is. A hétéves terv előirányozta az általá­nos középfokú oktatás kiterjesztését. Valamennyi iskola fokozatosan áttér az egyműszakos tanításra. Kárpátontúl a szovjet kormányzat mindent megtesz a nemzetiségek kul­turális Igényeinek kielégítése érdeké­ben. így pl. 100 magyar nyelvű és 13 román tannyelvű iskola műftödik. Nem is említve a városi és kolhozifjúság es­ti iskoláit. A magyar nyelvű Iskolák száma ma kétszer nagyobb, mint a X«l­fjl i * 196" február 12.

Next

/
Thumbnails
Contents