Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-11 / 41. szám, csütörtök

egy Idősebb, szemüveges öregurat. — ]ó napot kívánok! Nem tetszik tudni, kérem, merre van a Mihály-kapu? Merre van a Mihály-kapu Egy kövérkés ember — Bal... bal, fiatal ni, mit szól azokhoz a ballagdái az utca jor- barátom... Látom, még remek palotákhoz, gatagában. Jókora koj- sem tudja megjegyezni. _ Köszönöm... de Jer húzza lefelé a bal- De sebaj, egy darabon én... vállát. A koffert néha- elkísérem és még egy- —"semmi de Lá néha le ls helyezi a jár- szer elmagyarázom. t0 h

o nagyon déra hogy kifuj,a ma- _ lgazán nagyon rende

s^

ko

m

y

ol

y gát Aztasn tovább bal- kedves Balogh v

a_ /

ő emberismerő vagyok lagdál nyújtogatja a gyoK Balogh GusztL én np félj M ľof Végre megszán ~ *«*» Kolos, megérdemli,'hogy elL tog. végre megszólít nyugdí;as [aná

r_ lauzoljam ebben a gyö— Örvendek. n^

ÖT

Ü "árosban. Bemutatkozás után — En a Mihály-kapu együtt indultak tovább, hoz szeretnék... — Ön ugyebár odaát- — Jól van, oda meról Jött? Turista? — gyünk legelőbb. Egyéb— A Mihály-kapu? kérdezte az öreg úr. ként is ott kezdődik a Hogyne tudnám ...De -Az vagyok, kérem, legérdekesebb rész. pont az ellenkező irány- _ j^^g nem Járt a Mentek, ballagdáltak ban keresi. Vissza kell mi s

z^

p városunkban? a jorgalmas utcákon, és fordulnia, kérem... . a szemüveges öreg úr Ezen az utcán végig ~ Ne

m- hÉTe

m- folyton-folyvást mesélt, megy az első kereszte- — De már hallott ró- A máslkat szinte szózésig, ott jobbra tér, la egyet-mást? Zl leréTa^yen'a ~ ^ villamosok ts végigjár- — Gondolhattam volnak ...Na már most, a na mindjárt, hiszen a téren elindul jelfelé, Mihály-kapu felől érszemben a Szenthá- deklődőtt... Hát Igen, ,.„„„ romság-templommal. A ez a ml városunk na- Ez itt a Mlhálykapu tér végében egy nagy ci- gyon gazdag a müem- ^tJLTemíer pőüzletet talál, ott bal- lékekben. Nagyon-na- W azoreg enwer "ráfordul és megpillant- gyon gazdag Régi, ™,a>n i yen meseszép ja a Mihály-kaput... nagymultú város ez. Ntee M a kecses ™ - A nemóriám nem a é„ m;7ve

n hangula- cös

t ~ innen nézz

e>

l

n~ legjobb, de talán elta- to

s['

Azok a b

arokÍc pa- ns

n sokkal szebb A lálok a Mihály-kapu- loták kére

m a^oka toronyszobába is Jelmehoz... Szóval végig ho

mi'

okzaío

k .. az a gyünk, van ott egy kis ezen az utcán, aztán i

end

üi

e

tés színgazdag- muzeum. Jojjon, jojjobbra... ság az a formai Jön... hoz sem engedte, olyan hévvel magyarázott. Végtére mégis megér keztek a Mthály-kapuhoz. — Na, Itt vagyunk. Mindjárt az első bravúr ... Csodálatos. útkeresztezésnéi. — Ertem. Csodálatos. — Igen. Jobbra az el- _ Nag

y szerencséje, s5 útkeresztezésnél... /iűf

ű; baráto

m, hogy épazon végig és elérem a ' ezt a uárost válas

z Vnll-nliíi. imľňt ~ — Bocsásson meg, de én ... én nem mehetek, kérem ... Sajnálom, nagyon sajnálom, de ... — Tessék? Mit beFelkelés terét Helyes. totta. Boldog lehet. Lá- "l^'f

1"Hát nem a Mihály-ka~ to

m ™agán, hogy na- kereste

? — Innen elindulok syon érdeklik a muem- P

ul egy templom irányá- léke

k- észrevettem, mi- - De azt kerestem, ba... ly

e

n izgatott lett egy- A Mihály-kaput... Tudth* szerre. Szeretné már niillik a Mihály-kapu — A szentháromság-, lám a belvárost> ugye? m

eu

ett van egy jó kis temploma Jelé. A Mih

úi

y.

kaput? Tu

dj

a rövidáru-üzlet. Arra va— Megyek, megyek mit, elkísérem magát, gyok én kíváncsi, nem és a tér Jobb sarká- Ogy sincs most egyéb a kapura. nál... dolgom. Szeretném lát- — des— Új, nagy nemzetközi tudományos vállalkozási a hidrológiai decennium A lakossáa rohamos gyarapodá- tűzését má

r magában a hidrológiai kat automatikusan és gyorsan számisa és a népeknek az életszínvonal j^Jf* "Sgf ÄStÄ tÓgéP6k do

l*°

ZhaSSák £e

l' emelkedését célzó törekvése is egyik am

e'y

ek a pianetáns égköri körtor- nronmmin oka. hogy egyre több vízre van szük- f

ássa

l vannak összefüggésben úgy- Az INMÜ programja mé

g sok ségünk. Kell a viz a mezőgazdaság- 1

0SV a szakértő érdeklődése földgo- más feladatot tuz ki, hogy minél 0 h'nntnn cr\7 a ls pari r» a ct*j tar-i! ntolrpo L-i_ rófjlolonohlinn manírmnrh'ib o \!Í70 f ban, az iparban, a városokban, a háziyónkon gyakran nagy területekre ki- részletesebben megismerjük a vizek .n „Megfogni a rákot Világszerte egyre élesedik a harc p rákbetegség ellen. A tudósokat a mind gyakrabban előforduló különféle rákos megbetegedések fokozott kutatómunkára serkentik. A gyermekparalízis szérumét feltaláló Sabintól Szentgyörgyi Alberten át az agysebészként világhírűvé lett Olivencrona professzorig a neves és névtelen orvosok százai fáradoznak a kóros tünetek felismerésén, megelőzésén, vagy operatív gyógyításán. És ha százszázalékig biztos gyógymód még egyes rákbetegség-fajták ellen sincs, a hurok egyre szűkül: mind üjabb és újabb gyógyszereket, eljárásokat, készülékeket találnak fel a rákosok megmentése érdekében. Legutóbb Stockholmban egy több mint két évtizedes kutatómunka valóra vált eredményét mutatták be a sajtó képviselőinek: a világ első véranalizáló automatáját. A Jungnertestvérpár, Ismert rákkutató orvosok, üj konstrukciója évente harmincnegyven millió analízist képes végezni, óránkénti teljesítménye pedig 6000 vérkép elemzés. Az analizátor működése csak elvileg ismert, mechanikája világszabadalom. De az orvosi megelőzés szempontjából nem is elsősorban a gép szerkezete, hanem munkája az érdekes. Az analizátor segítségével, ugyanis a megelőző és évenként megtartott szűrővizsgálatok révén, kémiai úton még abban a stádiumban lehet kimutatni a vérben a rákos megbetegedést, amikor a betegség szimptómái tünetekben nem jelentkeznek. A készülék, azért ls nagy jelentőségű, mert a kutatók tapasztalatai szerint a csirájában vagy egész korai szakaszában „megfogott" vagyis felismert rák az esetek túlnyomó többségében még eredményesen gyógyítható. Ha tehát Gunnar és Ingmar Jungner nem is tudta felfedezni a rák kórokozóját ós ha nem 1» fedeztek fel valami különleges rákellenes szérumot vagy gyógyszert, végső soron mégis ez utóbbi évek egyik legjelentősebb eredményéhez Cunnar és Ingmar Jungner, a véranalizáló automata feltalálói. Kezükben a vérpróbákat tartalmazó epruvetták. tartásokban mégpedig oly mérték- te

l'i

ed- Ez teszi szükségessé azt is, rendszerének törvényszerűségeit és a ben, hogy 'a vízforrások biztosítása hogy a hidrológiai megfigyelőállomá- tartalékokat mert csak alapos ismenemcsak a világ „száraz" területein, so

k, hálózata e éggé suru legyen, retek birtokában ésszerűsíthetjük a de általában mindenütt gondot okoz. s h°sy ezeknek az állomásoknak vízfogyasztást. Az állandóan növekvő vízfogyasztás megfigyeléseit nemzetközi normák Az egyes országokban a munkálatokövetkeztében egyre jobban kísért a l

eľ

6ss

e" egybevetni. Mivel a kat az NHD ún nemzeti bizottságai vízhiány, s ez bizonyos mértékben hidrológiai rendszerek változékonysá- szervezik. A CSTA meghagyásának visszatükröződik az életszínvonalban, miatt nem lelie

t P

on

t°s elemzést alapján nálunk ls megalakult ez a az iparban a mezőgazdaságban - az " lia

c®

a

k "

em ál nak re

n: bizottság. Ebben minden olyan hidegész termelési folyamatban delkezésünkre öt-tíz évre visszamenő rológiai és vizgazdászati munkahely , ,. adatok —a javasolt nemzetközi prog- képviselve van, amelyet az HND keA vízhasználat ésszerűsítése a fej- ra

m időtartamát legalább tíz évben retében valamilyen feladat elvégzésélett államokban ma már termeszetes. kellet

t meghatározni. Innen az ak- vei bíztak meg. A ml programunk főHogy a forrásokat minél jobban ki ció ei

neve

zé

se

: „Nemzetközi hidroló- leg a kutatómunka kibővítését irálehessen használni, minden országban giia

j űeoennium". A megállapodás sze- nyozza elő a viztartalékok célszerűbb fontos a csapadekok, valamint a tel- rint ez a t{z év az ig65 esztendöve

l kihasználása céljából, továbbá az IIszíni és a talajvizek pontos nyilván- kezdödi

k. Az akciót az 1963. és 1964. ietékes munkahelyek dolgozóinak Istartása, dokumentációja. Ennek alap- évben készíte

tték elő. koiáztatására, a megfigyelőállomások ján szabályozhatók egyes területek , hálózatának kiépítésére stb. Általávizei ügy, hogy lehetővé váljék a fel- Most nezzuk meg , nemzetközi ban elmondhatjuk, hogy a programhasználható víz mennyiségének be- hi(Jrol

őg

lia

l decennium programját, ban előírt munkálatok hazánkban osztása A megbízható adatgyujte- g az{ h mJ vonatkozlk ebba] h

a. má

r folyamatban vannak. Ebből köménybol az is kiszámítható, miként ^^ vetkezik, hogy Csehszlovákia a nemlehe a felhasználható vízforrásokat Az e]söj fe]adat ]eIen]egi h!dr

o_ zetközi tud

o^

nyos és műszakl f

6. megtartani és a szennyezodestol meg- ,

ögiai ismeretek {elmérés

e világvi- rum elé olyan előnyökkel lép, melyeA természetben előforduló vizekkel szo

ny

latb

a". sa kirív

ó fogyatékossá- ket a vízgazdasági terv szerinti fej, «TTi eioiorauio vizeKKei, gQk megál

lapltésa. Ettől függ ugyan- lesztésével, valamint a hidrológiai ina kortorgásával s elosztásával a is számo

s „^g hfdr

oi

6g

lai pr

obléma tézetek és egyéb munkahelyek létesíFöldön, továbbá tizikai es vegyi tu- vizsgálata Ezek6t a kutatandó prob- tésével ért el. Ezzel párhuzamosan íajdonságaivai, valamint a kornye- lémákat a n€mzet

közi szükséglet tapasztalatainkat és ismereteinket főzetre való hatásával foglalkozó tu- a]apján határozzák meg A feIadűtok leg a kevésbé fejlett országok renaomanyt hidroiogianak mvjaK. kfjzé tartoz[k a ne

mzetközi tapaszta- delkezésére bocsáthatjuk. KapcsolaMivel a vízzel kapcsolatos problé- j

at- és információ-csere Is. Ezzel pár- taink azokban az országokban levő mák többé-kevésbé a világ valameny- huzamosan folyik majd a szakértők rokon munkahelyekkel, ahol fejlett a nyi országában időszerűek, az UNESCO _ hidrológusok — elméleti és gya- hidrológia tudománya, lehetőséget nevelési, tudományos és kulturális bi- korlati felkészülése, miután az emll- nyújtanak ismereteink sokoldalú elzottságának szervezetében Párizsban tett párizsi tárgyaláson kiderült, mélyítésére. 1963 májusában 48 állam hidrológiai hogy ez. a probléma minden ország- Az NHD-ban tervezett munkálatoszakértői tanácskozásra gyűltek össze. ba

n _

a fejlett és a fejlődő orszá- kat főleg a CSTA intézete, a VízgazA tárgyalások fő célja egy nemzetkö- g

okban egyaránt felmerült. dálkodási Kutató Intézet, a Hldroinezi hidrológiai program megszervezését E máslk fe]adat a hidrológiai teorológiai Intézet, egyes főiskolák, célzó javaslat volt Tervbe vették a megfigyelőállomások egységes mun- esetleg más intézmények végzik, vízforrások aprólékosabb vizsgálatát kaelvelne

k kidolgozása, ilyen állomá- A munka alapja mindenütt a megs rendszerük ésszerűbb felhasználá- sok lét

esíté.se és a már meglevő há- figyelés, a megfigyelések feldolgozott sát ez egész emberiség érdekeben, lözato

k tökéletesítése. Az egységes anyaga lesz. Az NHD folyamán ezetovábbá, hogy megértessek a közvé- munkamódsze

rek elsősorban a csapa- ket a megfigyeléseket külön erre a leménnyel a hidrologiai kutatások és dékokr

a vonatkozó adatszerzésben célra kiszemelt állomások fogják véa hidrologiai felvilágosítás szükséges- fontosak vagyl

s gyakoriságuk meny- S

e

zni, mert megfigyelőállomásaink ségét valamennyi országban. Ezenkí- nyiségük és er

össégük a nyitott viz- hálózata sűrűbb a feltételezettnél, yül az országokat rá kell vezetni víz- felü!6tek s ezek párolgása, valamint Ugyanis hazánk földrajzi fekvése, forrásaik helyes értékelesére, hogy a

z evopotranspiráció mérésében; a geológiai felépítése és egyéb adottminél gazdaságosabban használhassák felszIni vize

k esetében elsősorban a s

áS°

k miatt az átlagosnál több megki ezeket. vízállás folyamatos megfigyelésére és figyelőállomásra van szükségünk. Egy ilyen nemzetkőzi program ki- ponto

s mérésére - főleg árvizek és Bátran állíthatjuk, hogy a hidro- aszály alkalmával —, továbbá a talaj- légiánk színvonalas, s állami vízgaznedvesség mérésére vonatkozik; a ta- dászati tervünk nemzetközi szakmai lajvizeket illetően a legfontosabb a körökben az érdeklődés középponttalajvizek szinti ingadozásának méré- Í

ában áI

1- E

z az érdeklődés valóban se, valamint a fúrással szerzett geo- indokolt, mert a Hidrometeorológiai lógiai, geofizikai, geokémiai és hldro- Intézetben a talajvíz-mérések eredlógiai adatok összpontosítása. Továb- ményeit nemsokára már lyukasztóbá szó van még a jég- és hó-megfl- szalagrendszerű számítógép dolgozza gyelőállomások, valamint úszó meg- *«!• Eddig még csak nagyon kevés figyelőállomások hálózatának létesl- országban létesítettek a mi „geotéséről. E munkálatokhoz szervesen fond -unkhoz hasonló Intézményt, hozzátartozik a műszereknek, mérő- aho

1 összpontosítják a hazánk terüeszközöknek, a megfigyelési módsze- leté

n végzett valamennyi geológiai reknek, a számításoknak, valamint a mérés, megfigyelés, kutatás stb. adaszakszótáraknak a standardizációja. tal

t. illetve eredményeit. Most készíAz általános megfigyeléseken kívül a tl

k a hidrológiai és hidrogeológiai különböző területeken levő jellegze- körzetek használatra alkalmas vizeites vízrendszerek sűrített komplex ne

k mennyiségi mérlegét. Kidolgozmegfigyelésére is sor kerül. E meg- zák a hidrogeológiai mintatérképeket, figyeléseken alapul majd a víz kör- s folyamatban van a hidrológiai előforgásának s ennek összefüggéseinek rejelzés módszereinek tökéletesítése, vizsgálata, valamint a tipikus víz- a alm-nJ-u,,!, rendszerek mintamérlegeinek és szám- nz eimonaonaK arról tanúskodadatainak kidolgozása. na

k, hogy hidrológusaink és vízgazTekintettel az adatok tekintélyes d,

ásza

i,

nk e

rfi

ük

l,

l

ö

t

z m

é,

rt

e,

n mennyiségére és statisztikai feldolgo- f.

áS

uJ

l

k szükségleteinek kielégítésére zásuk szükségességére, ajánlatos lesz, törekszenek s hogy munkájukat kéthogy az egyes államok olyan módsze- ?£ "v t0

S ľf,

1. . . reket alkalmazzanak - főként a viz- k™yvelik el a nemzetközi hidrológiai szintek és a csapadék nyilvántartásában —, hogy az ezekkel nyert adatoegyüttműködésben. OTAKAR MALÝ, mérnök A dunaszerdahelyi állomáson A vasúti közlekedést manapság nagyon A levél alapján utaztunk Szerdahelyre, sokan veszik igénybe. Szép számmal van- A vátőteremb

e i

épünkt az eraber

ek kanak azok H, akik naponta kénytelenek bátba

n , „

alikílyha Blett t

0p

0gIla

k. P

l. A ^JÄvik"

' ,ľ i "

o

k' ^"hulladék, csupa,

i asztalok, A Cwh.zlovák All.mvasutak az utóbbi d

l,„„

edet

t um-lom, székek, években sokat tett azért, hogy az nta- ... sok várakozáai Idejét kellemessé, az utat ~ N,

m '"•»«• • helyzeten válkényelmessé tegye. Például már majdnem - tesszük lel a kérdést a jámlnden kisvárosban akad az állomáson rasl nemzeti bizottság közlekedésügyi kultúrküzpont, vagy legalább is célsze- °«

lä

lyánrfien berendezett váróterem, étterem A helyszínre kiszállt egy bizottság. \i stb. állomás vezetőségével, a szakszervezefMégls a minap bíráló levél érkezett tel kivizsgálták az ügyet... Kiderült, szerkesztőségünkbe. A levelet negyven- hogy a jegypénztár a vonat indulása bárman írták alá, amelyben többek kfi- előtt harminc perccel nyit. Igaz ugyan, zött ezeket olvastuk: hogy két helyen lehetne árusítani a voD u n asz er d a hely járási székhely, sokan ""'legyeket, de az állomásnak kevés az járnak oda, hogy ügyes-bajos dolgaikat al

ka!mazottja és így kénytelenek váltáselintézzék. Az emberek zöme megfordul ban d°'S°»n<- Ami a várótermet Illeti, az állomáson. Es Itt bizony sok bosszú- a Panaszoknak teljesen Igazuk van. ság éri az utast. Elsősorban a jegypénz- Ígéretet kaptunk: a jegypénztár ezután tárt a vonat indulása előtt csak néhány >nár 45 perccel a vonat indulása előtt perccel nyitják ki. Hosszd sorok kígyóz- ad jegyeket, a hangszóróban pedig mlnA működésre kész vérelemző berendezés. Teljesítménye évente 30—40 nak az ablak előtt, a közben a hangszóró <>en szombaton é« vasárnap figyelmeztemillió analízis. raár a vonat érkezését jelenti Megtörté- tik az utazóközönséget a legyelővétel „

O

J... . nlk az I

s- h°8y fegy nélkül kell felszáll- lehetőségéről 1965 ben a vá őt át šeáítettéVaz orvostudományt: meg- igen nagy, ugyanakkor a vizsgálatok- hogy az egész világon jelentősen le- n| a vonatra, ott aztán hiába magyarázko- ' ere

m bízható segédeszközt készítettek a ban előforduló hibaszázalék gyakor- csökkenthesse a végzetes rákos meg- uta. - négykorona büntetést meg eP

,tesflr

e '« «

or add

i« l

s "

aP°

nrákbetegségé korai, tehát gyógyltha lati szempontbó. majdneni elenyésző. b

etegedések számát... ^^ tó szakaszának kimutatásához. Mivel nek tekinthető, ezért az új készülék- történnek, esetleg rosszul adnak vissza ügyi osztálya váll.lta el a vér-analizátor teljesítőképessége bői mindössze néhány száz is elég, (Ország-Világ) pénzt. 0. 0] S7Ö 6 * 1985. február ll.