Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)
1965-02-09 / 39. szám, kedd
totóáSÍl Forradalmi felfedezés a pszichológiában? ® Ujjaikkal látó médiumok • A hetedik érzék: a dermooptikus érzékelés a kutatók érdeklődésének középpontjában © Milyen képességek szunnyadnak még bennünk? fflllülll! Kézzel is lehet látni! szor, a biofizika egyik legismertebb tak Roza elé amelyet vörös fénnyel Kutatójának kezébe kerültek. Ö volt világítottak meg. A bekötött szemű az első tudós a világon, aki mind a lány rátette kezét a könyvre és meghárom feljegyzést szórói-szóra igaz- mondta, hogy az zöld, majd a vörös nak fogadta el. Növendékei elhatá- fény kialvásakor zavarba jött, és azt rozták, hogy néhány gyakorlati kísérlettel meggyőzödnek a múlt századi feljegyzések igazáról. Egyedülálló kísérletek mondta: „Nem értem hogyan, de a könyv színt változtatott." Hogy milyen színű lett, nem tudta megmondani. A szigorú vizsgálatok után a kutatók úgy döntöttek, hogy a huszonLeontyev nem tartotta kizártnak, eg yéves Rózát bemutatják a televízió hogy az emberek általánosan alkal- nézőinek is. A moszkvai televízióban „Szemészek, ideggyógyászok és az masak bizonyos tudat alatti észleló- mintegy 40—45 millió néző előtt műegész nemzetközi orvostudomány ér- sekre. Ennek bizonyítására a követ- sorr a került tízperces adás egy csadeklődéssel várja azoknak a vizsgála- kező kísérletet végeztette el: miután pásr a híressé tette Roza Kulesovát s toknak az eredményét, amelyeket beköttette az önként jelentkező sze- felhívta a szovjet orvosok figyelmét ezekben a hetekben végeznek a Bu- mét, egy fémgombra helyeztette a ke- a különleges érzékek behatóbb vizsdapesti Ideggyógyászati Klinikán egy zét. A fémgombba alacsony feszültsé- gálatára. mátészalkai tisztviselőn, az 54 esz- x~~ 1 K 1 tendős Árvái Gusztávon." — olvashatjuk a Magyar Hírek 1964. december 15-1 számában. Amikor egy évvel ezelőtt bejárta a világsajtót a hír, hogy a Szovjetunióban egy nő a kezével „lát", sokan csodálkozva, mások hitetlenül csóválták a fejüket. Nos, a magyar orvosok is felfedeztek egy embert, aki hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Sőt az ő esetét egyedülállóvá gű áramot bocsátott és ugyanabban a pillanatban zöld fényt vetített a kísérleti alany ujjbegyére. Műszerekkel, filmfelvevőkkel és szabad szemmel is láthatóan bárki meggyőződ- levelet kapott a kutatócsoport, ameÜj médiumok jelentkeznek Néhány nappal a műsor után több hetett róla, hogy a páciens csak akkor kapta el a kezét a gombról, amikor a zöld fény már az ujjhegyére esett! Leontyev professzor felismerése akkoriban semmilyen különösebb tudományos visszhangot nem keltett. Az események újabb fordulatot lyekből kitűnt, hogy Roza nem az teszi az a tény, hogy ellentétben szov- kaptak 1962 végén. Ekkor jutott el jet „kolléganőjével", nem helyezi rá ugyanis a szaktekintélyekhez Roza az elolvasandó szövegre vagy képre Kuiesova nyizsnij-tagili szövőnő híre. a kezét. 0 volt az első, aki tudományosan beÁrvai Gusztáv (három gyermek bizonyította, hogy ujjaival „lát", édesapja, felesége gyógyszerész) 1940 Moszkvában, a Szovjetunió legjobb óta tud rendkívüli képességéről. Egy pszichológusainak összejövetelén búcsún fedezte fel, ahol szembekö- „vizsgázott". Bemutatóját az egybetösdit játszott, és bekötött szemmel is látott Nemrég orvosok és újságírók győződtek meg a. különleges adottságról: bekötött szemmel, 30—40 centiméter távolságból bármit tisztán lát, sot a színeket is tökéletesen érzékeli. Egygyűlt tudósok „valóban történelminek" nevezték. A moszkvai kisérletekről kiadott hivatalos orvosi közlemény a következő vizsgálatokról számol be: az orvosilag biztosan „vakká" tett Kuiesova ugyanolyan gyorsan elolvasta egy Ilyen produkció nagyon kimeríti, az újságok főcímeit, a gyermekkönyigénybe veszi szívét és idegrendszerét. Ennyit tudtunk meg a Magyar Hírek tudósítójától. Az előzmények vek nagyobb betűit, mintha nyitott szemmel olvasott volna. Minden egyes hétköznapi, tehát nyomdai úton előállított újságot is el tudott olvasni, lassabban ugyan, de nem kö- Az ujjaival vetett el hibát. Tapintás útján felA „látó ujjak históriája után ku- ismerte a z o g 0nyok és a Krokogyil tatva további érdekes és meglepő hír- bizonyo s illusztrációit is, le tudta re bukkantunk az utolsó hónapok saj- írnl> el tudta mo nd anii ml t ábrázoltójában. A Barnum-cirkusz úgyneve- nflk F ei ismer t postabélyegeket is és sett különleges gyűjteményében pél- cigar ettásdobozokat. Egyformán jól dául a múlt század 80-as éveiben m6 gkülönböztette a fekete, fehér, pi- dálatos érzékelőképességről tett taegy rendkívüli Képességgel megáldott rQS naran Cs, sárga, kék és zöld'szí- núságot és egy Nagyja Lobanova neindíánt mutógatta-k, aki „látott _ az ne lj e t_ vü született vak léány, akinél Rozáéujjaival, a homlokával, a sarkával. Minderre azonban csakis világos hoz és Lenocskáéhoz hasonló igen Bármlltyétf tárgyat- tettek eléje, "zsák- SZC)bát>an vol t képes. Ha a szobát magas fokú érzékenységet észleltek, ba kötött fejjel is hibátlanul felis- elsötétítették, vagy nagyobb fekete Időközben a szovjet tudósok mármerte. Mutatványa esetenként 35 per- targya t állítottak a vizsgálandó do- már hihetetlen eredményekhez vezelog elé, felfogóképessége szegényebb tő vizsgálatait a New York-i Barnard lett, de még így sem lett elha- Colllege ismert nevű pszichiátere, dr. nyagolható. „látó" Arvai Gusztáv mátészalkai lakos egyedüli, ujjaival iató személy, ilyen tehetséggel rendelkezik többek között Léna Blizsnova kilencéves harkovi kislány is, aki ugyancsak cso cig is tarthatott és a feljegyzések szerint a cirkusznál töltött tizenegy esztendő alatt egyetlenegyszer sem tévedett. Leningrád levéltárában nemrégiben egy 1898-ban megjelent 79 oldalas tudományos beszámolót találtak. Szerzője egy idős kirgiz parasztasszony esetéről ad hírt, akinek sajátos adottRichard P. Youtz is megismételte. Kísérleti alanya a michigani Flintből származó 42 éves háziasszony, bizonyos Mrs. Patrícia Stanley, azt állítja magáról, hogy 1939-ben, neveltetése színhelyén, Kentuckyban, fedezte fel különleges megérző képességét. Dr. Youtz több ízben végzett hosszú, Meglepő fejlődés Az állandó és sokoldalú kísérletek folyamán Roza Kuiesova sajátos képességei meglepő fejlődésen mentek sága volt a hangok felfogására és át. Mint a szovjet tudósok vizsgálatárögzítésére, hallóképessége pedig az nak hivatalos zárójelentése mondja: egysz er hatvan órás kísérletet Mrs^ ultrahangok világóra is kiterjedt, bebizonyosodott, hogy Roza bizonyos stanleyvel és megfigyelései, kapott Ezen túl különös érzékelő-képesség- idő múltán üvegen, vagy műanyagon eredményei a szovjet "tudósok megfigel áldotta meg a természet: az alsó- keresztül is meg tudta mondani a gyeléseivel és eredményeivel voltak karjával is pontosan fel tudta ismer- tárgyak színét, sőt le tudta olvasni azonosak. Youtz azután kapcsolatot ni a dolgokat. az oszcilloszkóp képét is. Nem sok- keresett a szovjet tudósokkal és két E beszámolókat és produkciókat az kai később arra is képes volt, hogy utókor erős kétkedéssel fogadta. Az a tőle egy méternyire elhelyezett vá1950-es évek elején azonban e fel- szonra villantott színes reflektorféjegyzések véletlenül Alekszej León- nyeket pontosan meghatározta, tyev moszkvai pszichológus profesz- Máskor zöld színű könyvet állítótNEVELÉS - ELEKTRONIKUS GÉPPEL Azok a japán anyák, akiknek nehézségeik vannak gyermekeik nevelésével, tanácsot kérhetnek egy elektronikus „agytól", amelynek memóriájába a tíz legjobb pedagógus ismereteit és tapasztalatait „táplálták be". A gépet az egyik nagy tokiói áruházban állítatták fel. Annak a szülőnek, aki a géphez fordul kérdéseivel, a gépi nevelő „igen"-nel, vagy „nem"-mel válaszol. Az elektronikus agy egyúttal felddlgozza a kérdéseket, kidolgozza a választ és tanácsot ad a probléma megoldására. — A képen egy japán leány az elektronikus gép kezelése közben. A háttérben számos érdeklődő problémáinak megoldására vár. ízben is Moszkvában járt. Tudományos következtetések Az eddigi eredmények alapján a szovjet tudósok összefoglaló jelentést készítettek az új tudomány területén eddig elért és felfedezett tényekről, adatokról, folyamatokról. Nem kétsé ges, hogy új pszichológiai felfedezésről van szó, amelyet az öt hagyományos érzékelés forma: a látás, hal lás, ízlelés, szaglás, tapintás és a nem hagyományos hatodik érzek, a sejtés után hetedik érzéknek nevez hetnénk el. A hetedik érzék, a „dermooptikus (bőrrel érzékelő) érzéke lés", forradalmi változásokat idézhet fel az élet sok területén, így például: a vakokkal való foglalkozásban és a munkaterápiában, mint kézenfekvő tudományos területeken ós má sutt is, olyan pontokon, amelyeket ma még nem láthatunk előre. Az új érzék tanulmányozását éppen csak hogy megkezdték, így túlzott optimizmusra egyelőre nincs okunk. Sok dolog még tisztázásra vár. Még nem rendelkezünk elég példával ahhoz, hogy eldöntsük, vajon nem különféle szuperérzékenységröl vane szó? Tisztázatlan az észlelések köre, térbeli lehetősége és határa is. Nem tisztázott az egyes egyének érzékenységének szerepe a hetedik érzék egész területén stb. Ennek ellenére a szovjet tudósok a hetedik érzék tudományos vizsgálatának koncepcióját támogatásra méltónak és szükségesnek tartják. Meggyőződésük, hogy a további vizsgálatok az érzékelés új területeinek felfedezéséhez vezethetnek. Jíuítwui Francia karmester a Szlovák Filharmóniával Francia vendégünk, Marcel Dautremer tagadhatatlanul bizonyos hátránnyal indult Bratislavában. Még élénken élt bennünk Carlo Zecchi előző heti, ritka szép hangversenyének emléke, és Zecchivel bizony nem könnyű felvenni a versenyt. Az olasz mester csodálatosan hajlékony zenei vitalitása mellett Marcel Dautremer muzsikálása merevnek, sőt a Brahmsversenyben például olykor szinte darabosnak tűnt. Az már talán inkább a mi hibánk, mint a karmesteré, hogy francia művésztől akaratlanul is elvárjuk a „gall eszprit" könnyedén sziporkázó megnyilvánulásalt. Az est másik külföldi vendége, Emil Kamllarov Brahms Hegedűversenyével lépett a bratislavai közönség elé. A fiatal bolgár művész elég jó technikai felkészültséggel rendelkező, rokonszenves, komoly muzsikus. Előadásában voltak feicsillanóan szép részletek, de a nagy Brahms-mü egészét nem tudta a közepesnél jobban megoldani. Nem ragadta meg a mű problémázó hangját és nem tárta fel teljes egészében a bravúros technikát igénylő, de amellett minden külső csillogástól mentes kompozíció tartalmi mélységei. Sajnos a brahmsi tolmácsoláshoz elengedhetetlenül szükséges „teljes" hangot ís csak ittott találta meg. A harmadik tétel Ingadozásokkal megtűzdelt színtelenr ségbe hanyatlott. A Dautremer-irányította zenekar ls kissé vaskos, néhol bizonytalan keretet vont a produkció köré. A francia vendégkarmester szlovák mű bemutatójával is kedveskedett hallgatóságának Műsorára tűzte Peter Kolman 1963-ban komponált Négy zenekari szerzeményét. Peter Kolman fiatal zeneszerzőgárdánkhoz tartozik, zenei egyéniségéről a négy rövid lélegzetű kompozíció (Korál, Mozgás, Színek-; Riff) az első összbenyomás szerint nagyon érdekes képet nyújtott. Dautremer Paul Dukas színadásban impresszionista, briliáns zenekari scherzójának, a Bűvészinasnak eleven előadásával nyitotta meg műsorát. Karmesteri tulajdonságairól Albert Roussel Bacchus és Ariadne című rítmikailag lendületes 2. szvitjében kaptuk a legelőnyösebb képet, a zenekari művészek is elevenséggel követték karmesteri elgondolását. Marcel Dautremer egészben véve nem tudta magával ragadni a zenekart és ennek következtében a közönséget sem. — hm —; Ismét egy „naiv" festő Az eddigiektől merőben különböző tárlat nyílt meg a bratislavai Városi Galériában. A kiállító Juraj Lauko is azok közé tartozik, akiket naiv festőknek neveznek. Ez az irányzat mintegy hat évtizeddel ezelőtt indult el Franciaországból. Azóta elterjedt s érdeklődés kíséri mind az 0- mind az Újvilágban. Nálunk inkább csak peremjelenségként lépett fel, de néhány évvel ezelőtt Brnóban s a mi Nemzeti Galériánkban is nagyobb kiállítást rendeztek a neoprimitív festők munkáiból. A hetvenegy esztendős Lauko, szarvasi, szlovák, szegényparaszt szülők fia. Bár gyerekkorában ügyesen rajzolt s festegetett, szűkös viszonyaikra való tekintettel a hentesmesterséget tanulta ki. 1928-ban nyúl először az ecsethez s megfesti felesége és a maga arcmását. Folytatja a mesterségét s közben az önkifejezés kényszere arra ösztönzi, hogy szóljon az érdeklődéssel . és szeretettel meg-. figyelt valóságról. A két háború megrázkódtatásai után Bratislavában telepszik meg, de jóval túl az ötvenes éveken vonul csak nyugalomba, s ezentúl egész idejét a festésnek szenteli. Töprengés nélkül, a tények nyelvén, élénk képzelettel, friss mesélőkedvvel, a rátalálás őszinte örömével festi képeit. — Visszanéz a múltba, fiatalkori benyomásai, emlékei közül a legjellegzetesebbeket foglalja képbe. S ezek az ábrázolások tiszta, ragyogó színekkel tükrözik a világot. A mintegy 70 olajkép színes, beszédes krónika. Élményanyaga, amit Lauko átélt, s a maga szemével látott a valóságból, s amit abból ösztönös érzékkel újraformálva képpé szerkeszt. Az emberi alakok, ha mereven és kissé ügyetlenül is mozognak, mégis beleilleszkednek az érzelmet ébresztő tájba, a kép egészébe. Bárkány lenöné KÖNYVISMERTETÉS O. Piatnyickij: Egy bolsevik visszaemlékezései A könyv a magyarországi Kossuth Könyvkiadó kiadásában jelent meg. Az oroszországi munkásmozgalom két évtizedének krónikája ez a könyv. A szerző, aki szemtanúja és részese volt az eseményeknek, arról a századfordulóval kezdődő korszakról irt visszaemlékezést, amelyben az illegalitás és a frakcióharcok embertelenül nehéz körülményei között is rohamosan erősödő bolsevik párt a győztes forradalomig lendítette az orosz munkásmozgalmat. Ez a hihetetlenül mozgalmas életű hivatásos forradalmár, aki szinte gyermekkorától 1939-ben bekövetkezett haláláig a mozgalom élvonalában tevékenykedett, a húszas években jutott csak annyi lélegzetvételhez, hogy visszaemlékezéseit megírhassa. Nem törekedett másra, mint hogy eszméiben és adataiban hiteles leírását adja saját tapasztalatainak. Vállalkozása mégis érdekes olvasmányt eredményezett, mert aki Kelet-Szibériától Moszkván át Londonig mindenütt megfordult, ahol Október bölcsőjét ringatták, annak legtárgyszerűbb mondatában is a történelem izgalma vibrál. Komját Irén: Az idők sodrában A mű a magyarországi Kossuth Könyvkiadó kiadásában jelent meg. Komját Irén könyvéből a magyar olvasók úgy ismerik meg a nyugateurópai munkásmozgalom legújabbkori történetét, mintha maguk is — akár a szerző ott éltek volna az első világháború utáni forradalmi Olaszországban, a weimari Németországban, a német megszállók ellen küzdő Párizsban ... „Ebben a negyedszázadban — írja Komját Irén —, amelynek politikai földrengései, tűzhányók módjára kitörő forradalmi fellángolásai megváltoztatták a világot, egyéni életem a történelem vérkeringésében folyt: a forradalmi munkásmozgalomban, a kommunista sajtó és a haladó irodalom köreiben." Hozzátehetjük: ez az egyéni élet egy kitartóan küzdő, dolgozó és mindig tanuló kommunista publicista élete, Komját Aladár oldalán, s az ő korai halála után két fia mellett. Meggyőződése rendíthetetlen gazdag érzelmi világában az elvtársi szolidaritás, a barátság, az anyai szeretet, a költészet és művészet élményei összefonódnak a politikai harc követelményeivel. Visszaemlékezések. De Komját Irén ellenőrizte, dokumentumokkal hitelesítette ezeket a visszaemlékezéseket. Az olvasó mindvégig érzi ezt a megbízhatóságot. A visszaemlékezés az 1920-tól 1945ig terjedő éveket fogja át: az emigrációt — a hazatérésig. Lehetne regény ís. A Tanácsköztársaság bukása után idegenbe szakadt kommunisták regénye. Internacionalizmusuk és hazaszeretetük nem puszta tudás; mély érzelmi tartalma a Nagy Októberi Forradalom iránti hűségükben s a világ kommunista mozgalmainak hősi szolidaritásában gyökerezik. Polgárháború a Szovjetunióban 1918-1922 A könyvet a magyarországi Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. Sokan tartották csodának annak idején, hogy a háborúban tönkrement, blokád által sújtott éhező, nélkülöző szovjetköztársaság csapatai legyőzték a hatalmas seregekkel, tapasztalt tábornokokkal, korszerű fegyverzettel és technikával rendelkező intervenciós ellenséget. Ez a könyv azoknak a munkásoknak, parasztoknak, katonáknak, becsületes orosz emberek millióinak állít emléket, akik hallatlan nélkülözések, szenvedések árán megvédték a szovjet hatalmat. A könyvet összeállító kollektíva híven az eseményekhez, napról napra nyomon követve a forradalmárok szinte emberfeletti erőfeszítéseit, írják le a harcokat, összecsapásokat. Lépésről lépésre kísérhetjük figyelemmel, hogyan kapott erőre a legyengült szovjetállam, hogyan szerveződött a forradalmárok elszórt csoportjaiból, a győzelmeket arató Vörös Hadsereg. Az olvasó szinte maga is érzi a történelemformáló idők légkörét, amikor a védekezésből támadásba lendülő Vörös Hadsereg csatáinak izgalmas krónikáját olvassa. 1985. február 9. * tJj SZÖ S
