Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)
1965-02-08 / 38. szám, hétfő
JOGOS ELISMERES i. KOMJÁT utcáin rohamosan olvad a hű. Sárnak még a nyomát sem találni a faluban. A széles úttest enyhe lejtője árokba vezeti a vizet. A házsorok előtt futó járdákon a község valamennyi középületét, családi otthonát — akár a városban — kényelmesen megközelítheti a látogató. — Eleget dagasztottuk eddig a sarat — mondják örömmel az orvosi rendelő kapujában várakozó asszonyok, akik a vendéglátó kedvességével szívesen útbaigazítják az idegent. A falu főterén szép parkon, kialakuló szökőkúton és a betonutakat övező füpázsiton akad meg a látogató szeme. Egy kucsmás, idős bácsi rendezgeti, sepregeti a terepet, megigazítja a téli álomban ringó virágok, díszbokrok papír védőburkolatát. — A farkas ez idén sem eszi meg a telet — szól tréfálkozva, és csak hosszabb beszélgetés után fordítja komolyra a szót. — Nem várok ezért a munkámért fizetséget. Szerényen megélek a nyolcszázötven koronás nyugdíjból. Itt lakom a közelben. Minden nap kiballagok a főtérre, és lassan le-ledolgozom a részem ... — A részét...? — Igen, a részem — hangsúlyozza nagyobb nyomatékkal. — A faluban nem találna olyat, aki húzódozna n községszépítési munkától. Az öreg nyugdíjas tíz évvel ezelőtt még bakter volt a vasúton. Ma időtöltésből, kedvtelésből a virágokat és a tavaly kiültetett facsemetéket gondozza, őrzi. II. A SÜRÜ KÖDFATYOLBAN rejtőzködő nap fáradtan bújik el a közeli szőlőhegy mögé. Népes jérfi és asszony csoportok vidám csevegéssel a helyi nemzett bizottság szabályos, kockaalakú székháza jelé tartanak. A tágas teremben egy tűt sem lehetne leejteni, amikor Anton OCenáS HNB-elnök megnyitja a nyilvános népgyűlést. — Azért jöttünk össze, elvtársak — szánja bevezetőnek —, hogy értékeljük a falu szépítéséért eddig végzett munkánk eredményeit, és megtárgyaljuk az idei jelszabadulási verseny pontfait. Csönd honol a teremben, imitt-amott csupán egy-egy köhintés szakítja félbe Stefan Hlb'oky titkár beszámolóját. — Dicséret illeti a falu lakosságát, mivel eredeti felajánlását 159 ezer óra ledolgozásával túlteljesítette Tavaly összesen 535 505 órai társadalmi munkával 7600 folyóméteren járdát, 1500 méteren betonutat építettünk. Ezenkívül 800 méteren kitisztítottuk a vízlevezető árkokat, 9100 facsemetével díszítettük a községet, és 3 kilométeres szakaszon elvégeztük az utak karbantartását. A főtéren létesített park és szökőkút teljes befejezésére pedig ez idén kerül sor .. A fiatal agilis titkár — rövid szünetet tartva — asztalra fekteti vaskos beszámolóját, és megkérdezi a jelenleoőktől: — Mit gondolnak, milyen értéket képvisel a múlt évben elvégzett munkánk? ...?? — Ügy látszik, senki sem mer nyilatkozni, tehát megmondom: tavalyi munkánk összértéke a felépített hidakkal együtt 11 millió 680 ezer korona. A község valamennyi polqára részt vállalt a társadalmi munkából. A beszámolót tapsvihar követte. Csak akkor szűnt meg, amikor Molnár István képviselő kért szót az elnökségtől. — Nagyon szév — kezdte —, amit az elvtársak elmondottak. Nézetem szerint azonban még ez idén is sok a tennivaló. Választási programunkban ugyanis az áll, hogy neoncsövekkel cseréljük fel az utcai lámpákat, a gyerekek részére játszóteret létesítünk... Molnár elvtárs be sem fejezhette hoszédét. az ablak mellől eay fejkendős assznni/ jelentkezett szólásra. — Elvtársak, nem tudom, ki hoqu mn vele, de én még az ősszel „Miért dicsérte a miniszterelnök a tardoskeddieket" címen érdekes beszámolót olvastam az újsáaban. Mt akadálya annak, hogy ez idén nyilvánosan minket ls megdicsérjenek? Az elnök, mintha csak várta volna a beszédes asszony felszólalását, bejelentette: — Községünk sem akar lemaradni a felszabadulási versenyben. A HNB tanácsa ezért elhatározta, és Javasolja, hogy ez idén 246 ezer órai társadalmi munkával tovább szépítjük a falut. megépítjük a gyermekjátszóteret. Elfogadják-e javaslatunkat a felenlevők? Karok lendülnek a magasba. Nem szükséges külön-külön megszámlálni a szavazatokat, egyöntetűen elfogadták. magukévá tették a HNB fanácsának Indítványát. A falu tekintélyének növelése érdekében a legnagyobb áldozatoktól sem riadnak vissza. III. ÖREG ESTÉBE hajlott az idő, amikor rövid kopogás után Petráš Stefan, az EFSZ termetes elnöke átlépte a HNB irodáfának küszöbét. Kezet szorított a HNB tanácstagjaival, és egy füzetszerű aktacsomót helyezett az asztalra. Az EFSZ ez idei évre szóló pénzügyi és termelési tervének átnyújtásával egy időben meghívta a HNB képviselőit a helyt szövetkezetnek a napokban tartandó évzáró közgyűlésére. — Lesz-e részesedés? — törte meg a csendet a titkár. — Tudjátok jól — kezdte Petráš elvtárs —, tavalyelőtt 10 korona előleg folyósítása után még 5 koronás részesedést fizethettünk tagjainknak Az elmúlt évben 12 koronára emeltük az előlegeket, és az 5 koronás részesedést most is hiánytalanul kifizethetjük. A tanács tagfal belelapoznak az idei tervekbe. Örömmel veszik tudomásul, hogy szövetkezetük a helyes úton halad a Jövedelmező gazdálkodás felé. 120 saját tenyésztésű üszővel bővítik és frissítik fel a tehénállományt, tavasszal 10 hektáron szőlőt tel"öltenek, és még a télen felkészülnek az intenzívebb zöldségfélék termesztésére. Hosszabb eszmecsere, alapos vita után a tanács fóváhagyfa a terveket, és további nagyarányú támogatásáról biztosítfa a szövetkezet elnökét. A szövetkezet minden téren megérdemli a seqítséget, hiszen erejéhez mérten részt vesz a falu fejlesztésében, így viszonozza a HNB támogatását. KÉSŐ ESTE VAN, befefezödött a HNB tartalmas ülése. Az utcák elnéptelenedtek, csak néhány vasutas bal• laq az állomás felé éjjeli szolgálatra Űtközben csevegnek, sok jót mondanak a HNB-ről és képviselőiről, jogos az elismerés, hiszen nem kell már a feneketlen sarat gyúrniuk. Fényes csizmában, tiszta ruhában szállhatnak fel az Érsekújvár felé induló utolsó motorosvonatra. SZOMBATH AMBRUS NEGYVENNÉGY ÉVIG ÉLT foglalkozása miatt diétán a londoni Henry Barray — aki most nyugalomba vonult. Nem mindennapi foglalkozást űzött — vízkóstoló volt. Anglia forrásait, tavait kóstolgatta szorgalmasan és mondott vizükről szakvéleményt. 1962. FEBRUÁR 4-ÉN indult el az első repülőgép a Prága—Havanna vonalon. Három év alatt 10 416 látogató érkezett ezen a vonalon Prágába. LETT VEGYÉSZEK a fa ammóniákoldattal való telítésével ás nagyfrekvenciás árammal való kezelésével olyan szerkezeti faanyagot állítottak elő, ami kitűnően megmunkálható és szilárdsága három és félszerese a kezeletlen fának. CSODÁVAL HATÁROS módon menekült meg 45 osztrák sportoló a Semmeringen. A szélvihar kiemelte az ülőlift kötelét a kötélpálya csigájából, de a kötél nem szakadt el. A bent ülőket csak nehézségek árán tudták lehozni a magasból. SIKERESEN RAJTAÜTÖTT ar. olasz rendőrság egy szicíliai pénzhamisító bandán és csaknem 4 millió hamisított lírát foglalt la. SZERDÁRA virradó éjszaka a New York-i rendőrség letartóztatta az egyik kábítószer-csempészbanda 15 vezetőjét. A banda évente mintegy 90 millió dollár értékű narkotikumot hozott forgalomba. AZ EGYIK LONDONI park alatt autóparklrozó állomást építettek, mégpedig anélkül, hogy a föld színén levő fákat és virágágyakat megbolygatták volna. EZZEL A CIGARETTÁVAL életben maradhat — reklámozzák az új cigarettafajtát, amelyet tavasszal hoznak forgalomba Amerikában. Kizárólag szárított káposztalevélből áll, amely a hagyományos cigaretta 57 féle mérgező anyaga közül egyet sem tartalmaz. MAGYARORSZÁGON a szegedi papucskészítő mesterek az elmúlt évben 150 003 papucsot gyártottak. A török időkből fennmaradt ősi mesterség fénykorát éli: mindinkább növekszik a kereslet a lábbelik iránt. FRANCIAORSZÁGBAN rohamosan csökken az idegenforgalom. 1962 óta a turisztikából származó bevételek majdnem 100 millió frankkal csökkentek. CHILE 2 788 000 tonna hallisztet szállított Lengyelországba. A szállítmány értéke 384 804 dollár. ÓRIÁSI FÖLDCSUSZAMLÁS történt az észak-amerikai Oregon államban. A Wilson folyón képződött „földgát" egy hatkilométeres tavat képezett. A lakosságot elköltöztették a környékről, mert félő, hogy a gát beomlik és a víz elárasztja a völgyet. A. Dubček elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) jaiban számos partizáncsoport ellátásáról gondoskodtak. Pártunk ezért mindig nagyra értékelte s a jövőben Is méltatja a szövetkezeti tisztségviselők s tagok e tevékenységét. A szövetkezetek valóban lendületes fejlődése tulajdonképpen akkor kezdődött, amikor hozzáfogtunk szocialista társadalmunk megalapozásához. 1948 után számos termelő- s fogyasztási szövetkezet létesült. A legutóbbi 10 óv folyamán a szlovákiai lakosság 14,2 százalékáról 20,8 százalékára nőtt a szövetkezetek taglétszáma. A fogyasztási szövetkezetek áruforgalma 1950 óta meghatszorozódott és a termelőszövetkezetek tavaly már több mint 27 000 dolgozót foglalkoztattak. Ezek a Szövetkezetek 540 millió korona értékű árut hoztak forgalomba és egyre sikeresebben gyártanak exportárucikkeket, amit az a tény is bizonyít, hogy 107,1 százalékra teljesítették az exportárutervet. A termelőszövetkezetek legszámottevőbb, legszilárdabban megalapozott csoportja az EFSZ-ek. Szlovákiában úgyszólván nincs egyetlen egy község sem, ahol ne létezne egységes földművesszövetkezet. A szövetkezeti mozgalom legújabb megnyilvánulása a lakásépítő szövetkezetek gyors terjedése. Az első lakásépítő szövetkezetek öt évvel ezelőtt létesültek a dolgozók kezdeményezésére. A mai napig mintegy 25 000-en kaptak szövetkezeti lakást és további 25 000 polgártársunk jelentette be, hogy lakásépítő szövetkezet tagja akar lenni. Szövetkezeti mozgalmunk fejlődéséről csupán rövid, összefoglaló áttekintést szándékoztam nyújtani. Egyben hangsúlyozni szeretném, hogy ez a mozgalom újabb lendületet kaphat, ha párhuzamosan halad népgazdaságunk fellendülésével, és következetesen teszi magáévá a CSKP XII. kongresszusán kitűzött irányelveket. Szövetkezeteink kimagasló eredményei a szövetkezeti funkcionáriusok és tagok tízezreinek munkáját dicsérik. Szlovákiában jelenleg csupán a fogyasztási szövetkezeteknek 568 000 tagja van, és az EFSZ-ek taglétszáma a 300 000-ret is meghaladja. Iogosan állíthatjuk, hogy szövetkezeteink szervezettsége s fejlődésük irányzata világszínvonalú. Kedves elvtársak, tisztelt polgártársak! Százhúsz év után a mai napon ís büszkék vagyunk az első szlovákiai szövetkezet úttörőire, s ugyanakkor tudatosítjuk, hogy a nép érdekében kifejtett tevékenységünkkel Sámuel JurkovlC s a Sobotištei Gazdakör tagjai hagyományait követjük. Ezeket a hagyományokat hazánk népeinek testvéri egységében, szocialista társadalmunk feltételeihez mérten ápoljuk. Ebben az egységben, a munkásság, a parasztság, a dolgozó értelmiség összefogásában s közös törekvéseiben, a Csehszlovákia Kommunista Pártja által kitűzött célok elérésében, a Szovjetunióhoz fűződő szilárd, megbonthatatlan szövetségünkben látjuk szocialista társadalmunk további, békés felvirágoztatásának és népünk jólétének, elégedettségének s boldogságának keze» ségét. 2. Titokzatos Morse-jelek az éterben Már második hete tartott a háború. A keletporoszországi Kranz város lakói az igazak álmát aludták, amikor Ukrajnában, Belorussziában, a Balti tenger vidékén tömegével szedte áldozatalt a nácik gyilkos hadjárata. A náci katonai kémelhárító, az Abwehr kranzl rádiószolgálata éberkedett, bár a gyakorlat eddig azt mutatta, semmi szükség rá Ezen az estén is nagyokat ásítozott az ügyeletes, egészen elkedvetlenedve az egyhangú szolgálattól, amikor hirtelen különös Morse-jelek hallatszottak az éterből, — Hé Hans, — szólt az ügyeletes őrvezető a társának, — új adó. No csak, tájold be 10 700ra. — Megvan ... Igazad van. Of adó Hívd az ügyeletes tisztet. Mire a tisztet álmából felverték, a jelzések megszűntek. Dünnyögött is a szolgálatvezető. — Ha ezt a kapitány megtudja, megint hallgathatunk ... A katonai „letolás" nem ls maradt el. Az egység parancsnoka azonnal elrendelte: tetten kell érni a titokzatos adót. Késő éjjel megismétlődtek a jelzések, ekkor az Abwehr összes lehallgató pontja készenlétben állott. Működésbe léptek a tájolók, s az operátorok megállapították, hogy a megfejthetetlen titokzatos lelek Berlin körzetéből érkeztek, s ami furcsa, az egy percnél rövidebb ideig tartó adásokat Moszkvából nyugtázták. Hitler tombol Thtele tábornok, az Abwehr rádiószolgálatának parancsnoka reggel egy „Nagyon sürgős. Szigorúan titkos" jelzésű hivatalos borítékot vett át a küldönctől. Utána nyomban a Tirpitzrakpart 74/36 számú ház elé robogott, Itt székelt, Canarts kémelhárító központja. Orosz kémek Berlinben — ez túl erős dohány volt Canarisnak, aki a háború kitörésekor arról biztosította a Führert, hogy idegen kémek működése a birodalom területén teljesen abszurdum. — Tudja mit, Thiele, adok magának öt napot, csináljon addig, amit akar, de öt nap múlva pontos jelentést és adatokat kérek a titkos adóállomásról. Hitler véletlenül tudomást szerzett a titokban tartott esetről, és tombolni kezdett. Azonnal összehívatta fő biztonsági embereit. — Schweineret... Disznóság, hogy itt az orrunk előtt orosz kémek rádiózgatnak. Maguk meg ülnek a babéraikon . .. Canaris, Heydrich, maguk ketten felelősek a rádió kézrekerítéséért ... — Azt hiszem, mein Führer, Canaris tengernagy úr egyedül ts könnyen elbánik vele ... — Megmondtam, mindketten felelnek a birodalom biztonságáért. Az akcióban a náci biztonsági szolgálat csupa fejese vett részt, a nevezetteken kívül Müller, és Schellenberg, a mindenható Heydrich fő emberei. KLS ... KLS ... 34 186, 62 218, 93 579 Már harmadik hónapja folytak a harcok a keleti fronton. A német vezérkar tombolt: a szovjetország lerohanása nem ment úgy, mint a karikacsapás, nem vártak Ilyen nagy ellenállást, nem számítottak olyan nagy veszteségekre. A Szovjetunió megtámadására kidolgozott Barbarossaterv értelmében három három irányból mérték volna a döntő csapást: 1 Moszkva és Leningrád villámgyors elfoglalásával; 2 Ukrajna és a Donyec-medence megszállásá val; 3 a kaukázusi olajvidék megszerzésével. A terv az eredeti elképzeléseknek megfele lően nem sikerült, s ezért Hitler főhadiszállásán rendkívüli értekezleten vitatták meg, a három irány közül melyik frontszakaszon támadjanak Hitler a déli támadást szorgalmazta. Augusztus 21-1 utasítása szerint „A tél bekövetkeztéig a legfontosabb feladat nem Moszkva elfoglalása, hanem a délen a Krím, az iparilag fontos Donyec-szénmedence elfoglalása, az oroszok kaukázusi olajellátásának elvágása; északon . Leningrád bekerítése és egyesülés a finnekkel". Ezért a „közép" hadseregcsoportot utasították, hogy alakulatainak nagy részét adja át a „dél" hadseregcsoportnak, és még abban az évben szüntesse be a Moszkva elleni aktív hadműveleteket. Brauchitsch tábornagy, a szárazföldi hadsereg főparancsnoka és törzskari főnöke, Halder vezérezredes ellenezte a tervet. Űk azt szorgalmazták, hogy a „közép" hadseregcsoport ostromolja meg Moszkvát. Nézfeteikben von Beck tábornagy, a hadseregcsoport parancsnoka ls osztozott. I A véletlen segít Melyik irányzat fog győzni? Hol kezdik a németek az offenzívát? Ez a kérdés érdekelte Moszkvát és a bátor német antifasisztákat... -.-,.-..,... KLS, KLS 34 186, 62 218,93 579 ... pattogtak a jelzések az éterben. Se a Gestapo ügynökei, sem az Abwehr emberei, sem a Wehrmacht 152 hadosztálya nem volt képes megakadályozni a fontos jelentések továbbítás sát, ami egyes esetekben sok ezer ember számára jelentette az életet, nagy veszteségektől kímélte meg a Szovjet hadsereget. Ügy látszik, ezen az estén is fontos adat birtokába jutottak a titkos rádiózok. De hogyan? A véletlen segített. Schulze—Boyzen főhadnagy egy délután összecsomagolta és dossziéba rakta a bizalmas jelentéseket, s már távozni készült, amikor parancsnoka, egy ezredes feltartóztatta. — Olyan sápadtanak látszik, kedves Harro, csak nem valamilyen szívügyek bántják? — A munka, ezredes úr. Hadban áll a birodalom, ilyenkor pihenésre nem érünk rá... — Nono, lelkiismeretfurdalásaím lennének, ha a tisztjeim agyondolgoznák magukat, és sorjában kidőlnének. Nyugodtan menjen néhány napi szabadságra. Különben közlöm magával, hogy nemsokára fontos kiküldetést kap. Az 1. légi hadsereghez vezényelem, Keller vezérezredeshez. Nekünk törzskari tiszteknek nem árt, ha időnkint egy kicsit kíszellőztetfük magunkat a csapatok között. Von Leeb tábornagy Leningrád elfoglalására készül, s nagyon lekötelezne, kedves főhadnagyom, ha a pompás leningrádi múzeumokból saját kezűleg választana kl számomra néhány holland remekművet ... Szóval Leningrád, — tűnődött Harro, és vagy tíz nap múlva célzást tett parancsnokának kiküldetésére vonatkozóan. — Ez most elmarad, — hangzott a kurta válasz. Az utcai harcokban a fölösleges veszteségeket elkerüljük, a Führer úgy döntött, hogy Leningrád egy óriási egérjogó lesz. Elhiheti nekem, hogy tüzérségünk és bombázóink alapos munkát fognak végezni: Leningrádból is Varsót csinálunk ... Akkor hát mégsem Leningrád ... tűnődött Schulze-Boyzen. Ezt a feltevést Harnack unokaöccse, Hawemann pilőtahadnagy is megerősítette. Találkozott a keleti frontról érkező bajtársával, aki Hoeppner páncélos tábornok egyik ezredparancsnokának volt az adjutánsa. Poharazgatás közben megtudta tőle, hogy Hoeppner csapatait Leningrád alól áthelyezik valahová „az ördögbe, Szmolenszk környékére". — Nem tudjuk, hová dobnak minket, csak jobb lenne délebbre kerülni azoktól a Moszkva környéki átkozott mocsaraktól... Az első nyom megvolt. Ugyanakkor Harnock a minisztériumban a hadi nyersanyaggazdálkodás terveit készítve hivatalból kérdést intézett feletteseihez: mikorra várható új', jelentős olajforrások felhasználása? A válasz ez volt: semmi esetre sem előbb 1942 tavaszánál, nyárelejénél. Tehát a németek a Kaukázus ellen sem készülnek támadásra. Ez volt a második nyom. Hans Herbert Holnow, a csoport egyik tagja, aki az elhárításnál teljesített szolgálatot, hallotta, hogy megkezdték a Führer biztonságát szavatoló Intézkedések kidolgozását a moszikvai utazás idejére. Kuckhoff felesége pedig, aki a hitlerista párt faji politikai osztályán (!) dolgozott, megtudta, hogy a dekoratőrök egy csoportja sürgős feladatot kapott: ki kellett dolgozniuk a berlini utcák terveit „Moszkva bevételének ünnepére". Ilyen véletlen adatokból tevődött össze két •ávirat: „A Führer intézkedésére az OKW (hadseregfőparancsnokság j elhatározta, hogy nem ostromolja tovább Leningrádot. Hoeppner tábornok 4. páncélos hadtestét átadják a „közép" hadseregcsoportnak. Hitler a légierőknek és a tüzérségnek parancsolta meg a város elpusztítását". A második távirat: „Moszkva — itt Koro. Az OKW a moszkvai irányt választotta. A támadást délnyugat felé a Kaukázus elfoglalására elhalasztották tavasz, ra vagy nyárra. Ismétlem ..." Következik: Canaris csele ŰJ SZÖ 2 * 196 5- február