Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-28 / 58. szám, vasárnap

Hétfő, március 1. BRATISLAVA 17.30: 18.00: 18.30: 19.00: 19.30: 20.00: 21.55: 22.25: Angol nyelvlecke kezdőknek. Tizenhárom expedíció. 2. rész. Kutatjuk Szlovákia természeti kincseit. Tv-film a vadorzóról. IV Híradó. A dél-csehországi kerület a felszabadulás 20. évében. Jan Zižka, cseh történelmi film. Képzőművészeti műsor. TV Híradó. Kedd, március 2. BRATISLAVA 9.00: Reménység, cseh film. 10.25: TV-érdekességek. 17.30: Angol nyelvlecke haladóknak. 18.00: Ifjúsági adás. 19.00: TV Híradó. 19.30: Vidékem hangja. Barangolás • a dél-csehországi kerületben. 21.30: Siloš Pohanka zenekara játszik. 21.55: TV Híradó. BUDAPEST 8:05—11.20: Iskola TV. 14.00—17.10: Iskola TV. (ismétlés). 17.18: Az iskola TV postája. 17.35: Hírek. 17.40: 100 kérdés, 100 felelet. 18.15: Csak egy kicsivel jobban . . . Közvetítés a Technika Házából. 18.45: TV-bébl. 19.00: Miért csak húsz forint? Riportfilm. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: A TV galériája: Somos Miklós festőművész. 20.25: Mindig, ha éjszaka lesz (magyarul beszélő nyugatnémet íilm). 21.55: TV Híradó. 22.15: Belépés csak tv-nézőknekl Egy este a Fürst garázsban. Szerda, március 3. BRATISLAVA 8.30 TV-egyetem az új gazdasági irányítást rendszerről. 9.15: Ipari adás. 9.45: Filmhíradó. 10.00: Varsói requiem, lengyel dokumentumfilm. 10.25: Készülünk a spartakiádra. 11.10: Kortükör. 17.20: Iskola-tv. Matematika I. 18.00: Készülünk a spartakiádra. 19.00: TV Híradó. 19.30: ShakespeareK'Ahogy tetszik, komédia. 22.00: TV UtUňA •- i „i - • 22.15: Angol nyelvlecke hatadóknak, (ism.). BUDAPEST 9.45: Donizetti: A kegyencnő (Olasz operafilm). 10.55: Miért csak 20 forint? Riportfilm. (ism.). 11.15: TV-bébi (ism.). 11.30: Magazin. A TV Híradó melléklete. (ism.). 17.53: Hirek. 18.00: Falusi dolgokról. 18.15: Bagolyvár. 18.45: Ottörő expedíció a jövőbe. A Hétmérföldes kamera különkiadása. 18.55: Visszapillantó tilkőr. 19.05: Érmek és érmesek. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Hlradő. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: Darumadár útnak indul. (Népzene.) 20.25: Sólyom Lászi«: Fájó kritika (TV film.) 21.25: Vita a Fiatalkorúak című filmről. 21.55: XV Híradó. Csütörtök, március 4. BRATISLAVA 9.00: Orosz társalgás. 9.30: ikaria XB-1, cseh film. 10.55: TV-érdekességek. 11.25: Beszélgetés a filmművészetről. 13.00: Az Intervízió műsora. Jégkorong VB. Ünnepélyes megnyitás. Közvetítés Tamperéből. 17.00: Kicsinyek műsora. 17.30: Orosz társalgás (ism.). 18.00: 2X3. Kis illemtan. 19.00: TV Híradó. 19.30: A film története. Az amerikai filmgyártás a harmincas években. 20.50: Romantikus zeneszerzők dalaiból. 21.00: TV-egyetem az új gazdasági irányítási rendszerről. 21.45: Beszélgetés a filmművészetről. 22.00: TV Híradó. BUDAPEST 17.10: Iskola TV. Kémia. 17.48: Hírek. 17.55: A tégla gyártása — ma. (Kisfilm.) 18.15: A jövő hét műsora. 18.30: Élő tenger. A bálnák (angol kisfilm.) 18.55: Telesport. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Napló. 20.00: Filmmozaik. 21.10: Zenei szótár. 21.35: Az újságírók kérdeznek: Szirmai István az MSZMP Központi Bizottságának titkára válaszol. 21.15: TV Híradó. Péntek, március 5. BRATISLAVA 9.25: Angol nyelvlecke kezdőknek (ism.). 9.55: Angol nyelvlecke haladóknak (ism.). 10.25: Iskola-tv. Matematika I. 11.05: Iskola-tv. Matematika II. 16.55: Iskola-tv. Matematika II. (ism ). 17.30: Egy kis technika. 18.00: A méhészetről. 18.10: Riport a honvédelmi sportversenyről. 18.30: Szatirikus képek a dél-csehországi kerületről. 19.00: TV Híradó. 19.30: Utazó kamera. Dél-Csehország. 20.00: Jurij Kazakov: Kék és zöld, tv-elbeszélés. 20.40: Kérdések és nézetek. -21.10: Vid«m szakácsművészet. 21.40: TV Híradó. BUDAPEST 8.05: Iskola^TV Kémia. 9.00: Iskola-TV. Tanulmányi kirándulás fizikához. 9.40: Filmmozaik, (ism.). 10.50: Telesport. (ism.). 11.05: A jövő hét műsora. Szombat, március 6. BRATISLAVA 9.30: A nyomok a hetedik mennyországba vezetnek. NDK bűnügyi tvfilmsorozat II. része. (Csak 14. éven felülieknek.) 10.20: 10.30: 11.00: 18.30: 19.00: 19.30: 19.50: 28.40: 21.30: 21.45: 22.00: Filmhíradó. Óvodások műsora. Vidám szakácsművészet (ism.). Az Intervízió műsora, jégkorong VB. Csehszlovákia—Egyesült Államok mérkőzés közvetítése Tamperéből. TV Híradó. Időszerű nemzetközi kérdések. A nyomok a hetedik mennyországba vezetnek. NDK bűnügyi filmsorozat, IV. rész. Magazin. A házasság története. (Csak 14 éven felülieknek.) TV Híradó. Álarcosbálon. BUDAPEST 18.40: Főzzünk okosan (közvetítés a Gázművek bemutató terméből). 17.05: Műkorcsolya VB. (Filmbeszámoló. 17.35: Hírek. 17.40: Víziók a 2000. év technikájáról. (NDK kisfilm.). 18.00: Rajzolj velünki (Látogatás a Képzőművészeti Gimnáziumban). 19.00: Magazin. A TV Híradó melléklete. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Hétről hétre... 20.00: Csak a szépre emlékezem? Ki mire emlékszik 1920—1945-lg? 21.20: Francia filmdelegáciő Budapes ten. 21.50: Gratulálunk. A 80 éves Salamon Béla köszöntése. 22.10: TV Híradó. 23.30: Műkorcsolya VB, Filmbeszámoló (ism.). Vasárnap, március 7, BRATISLAVA 9.00: Az Intervízió műsora. Gyermekek művészi tornabemutatója Bukarestből. 9.30: Sportműsor gyermekeknek. 10.00: Van egy kis szabad Ideje? 11.00: Utazás a Föld körül. Norvégia. 11.30: Felfedezések a vegyészetben. 12.00: Az Intervízió műsora. Nemzetkö zi síugróverseny közvetítése a ju goszlávtal Pianicából. 15.50: Elsa Triolet: Rózsák hitelben, tvjáték. 17.00: Beszélgetés a zenéről. 17.45: A mindenható asszony, árnyjáték 18.45: Esti mese. 19.00: TV Híradó. 19.30: Sporteredmények. 19.55: Nő és virág. Ján Smrek verseiből. 20.25: Tolvajok kőzött, cseh filmvígjáték. 21.50: TV Hlradő. BUDAPEST 8.25: Iskola TV. Fizika. 8.55: Az Intervízió gyermekműsora Bukarestből. 9.30: Az Iskola TV műsorának ismertetése. 9.33: Iskola TV. Orosz nyelv. 10.00: Orosz tea. (Az Intervízió műsora Moszkvából.) 10.40: Staféta. (Az Intervízió műsora Berlinből.) 11.40: Magyarország különleges madárvilága. A kócsag. 18.15: Versengő városok (Sopron—Veszprém). 18.15: Vasárnap a folyón. (Amerikai kisfilm). 18.45: Esti mese. 18.55: Napló. 19.00: Nemzetközt női tőrvlvóverseny közvetítése a Sportcsarnokból 20.00: TV Híradó. 20.20: Madame Curie (magyarul beszélő amerikai film). 22.20: Sporthírek. 22.30: TV Híradó. Moszkva nem feledte el Elienne-l SIR A LINZI TEMETŐBEN IDEGEN NÉVEN A FARKASOK TORKABAN • Kl VOLT ETIENNE? 1945. május 6

:a volt. Az előnyomuló amerikai csapatok felszabadították az ausztriai Ebensee várost, s a közelében elterülő koncentrációs tábort, amelyben sok szovjet hadifogoly is sínylődött. A tábor lakóit egy szállodában helyezték el. ... Az egyik szobában középkorú férfi haldoklott: Arcáról már a lázrózsa is eltűnt; fuldoklása lassan halálhörgéssé változott. Szobatársa, a b a kuj Grant Ajparetov, volt szovjet tiszt odaugrott. Megtámasztotta a haláltusáját vívó férfi fejét, segíteni akart rajta. — ... Benned megbízok ... Cn nem vagyok Sztarosztyin... én Etienne vagyok... Ha Moszkvába kerülsz, jelentsd ... Mondj el mindent... Ezek voltak a haldokló utolsó szavai. Másnap a See folyó partján eltemették. Évek múltán, 1948 derekán kihantolták, s átszállították a linzi Sankt Martin-Síid temetőbe, ahol örök álmát alussza. Fejfáján ez a név olvasható: Jakov Sztarosztyin ezredes. A titokzatos Etienne Európában terjedt a barna veszedelem, mételyezett a Németországban uralomra jutott fasizmus szelleme, amikor az egyik európai fővárosba egy külföldi üzletember telepedett le. Közelebbi adatokat nem tudtak róla. nem tudták, hol van hazája, melvik aemzet fia, csak jómódú nagykereskedő ember, társaságkedvelő joviális férfi hírében állott. Műveltségével elbűvölte társaságát. Néhány emberen kívül senki sem ismerte a gazdag idegen másik arcát: szovjet hírszerző volt ő, aki hazája megbízásából telepedett le, hogy figyelje a hangulatot, fontos híreket küldjön a nácik háborús készülődéseiről, befolyásuk terjedéséről stb. A nácizmus előretörésével Etienne helyzete is nehezebbé vált. A kémelhárító leleplezte munkatársát, aki a kínvallatáskor elárulta őt. A megbeszélt találkozón Etienne rendőrkézre jutott. Etienne hősiesen viselte a kínzásokat, senkit sem árult el. Azt sem tudták kiszedni belőle a rendőrkopók, milyen nemzetiségű. Kitört a háború, s Etienne a Gestapo kezéből koncentrációs táborokba került. Mauthausentól kezdve a náci pokol minden fokát megjárta. így került élete utolsó állomására: Ebenseebe. „Együtt halunk meg ľ Sztarosztyint mindenki ismerte a t jorban. A sovány tüdőbajos külsejű, szikár ember a jóbarátnál több t jelentett társainak. Amolyan vezérnek tekintették, s csak a beavatottak tudták róla, hogy ő az illegális pártszervezet titkára. Az amerikaiak bevonulása előtti napokban „Afipelglatz" volt. A parancsnok szólni kívánt a foglyokhoz. Közben Sztarosztyin viselkedését figyelte. Tudta róla, hogy befolyásos személy a foglyok körében. A táborparancsnok közölte a foglyokkal, hogy az amerikaiak erősödő légitámadása miatt a közeli bányák tárnáiba szállítják őket, ott bombabiztos helyen lesznek. Minden szem Sztarosztyinra szegeződött. Az ő szavára vártak. — Nem megyünk sehová, egy emberként itt halunk meg, de egy lépést sem tágítunk. Kétszer is megismételte, aztán ugyanazt elmondta angol, francia, német és olasz nyelven. A foglyok ebből megértették, amiről Sztarosztyin röviddel azelőtt a tolmácstól értesült: mihelyt elfoglalják helyüket a tárnákban, a németek felrobbantják a bányákat. Május 6-án Ebensee felszabadult. Etienne befejezte pályafutását, ott nyugszik a linzi temetőben. A fejfa azonban nem mond igazat: nem Sztarosztyin ezredes aluszsza ott örök álmát, mert Etienne Igazi neve Lev Jefimovics Manyevics volt. 1898-ban született a Gomel melletti Csausziban. Fivére politikai emigránsként magával vitte külföld; re. Genfben nevelkedett, majd hazatért Oroszországba. A forradalom Idején önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe, számos ütközetben bizonyította be halált megvető bátorságát. Később a Frunze Akadémiára vezényelték, itt hírszerzésre képezték ki. így kezdődött viszontagságos hírszerzői pályafutása. Moszkva nem felejtette el Etienne-t. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a napokban tüntette ki in memoriam Manyevicset, akinek igazi kilétére csak most derült fény. (X) A képességről és a tehetségről NEM IS LENNE SZÜLŐ a szülő, ha nem saját gyermekét látná a legszebbnek, a Iegokosabbnak, legügyesebbnekl Rendszerint nem is felejtik el, hogy a látogatók, rokonok előtt hangsúlyozzák gyermekük talpraesettségét, felhívják a figyelmet képességeire, tehetségére. Ennek helyességéről most ne beszéljünk, Inkább arról, pontos-e a szülők Ilyen vagy olyan meghatározása, valóban képességről, tehetségről van-e szó, vagy arról, elősegltheti-e a szülő a képességek, a tehetség fejlődését, teljes értékű kibontakozását? Abban az esetben kétségkívül, ha a szülő tudja, hogy mi a képesség, a tehetség, hol, hogyan nyilvánul meg, mi jelzi, s mivel lehet biztosítani fejlődését stb. Elsősorban természetesen az iskola hivatott a gyermek képességeinek, tehetségének fejlesztésére, kialakítására, hiszen erre az iskolában vannak a legjobb feltételek. Számíthatunk arra, hogy a jövőben még jobb körülményeket biztosítanak a jó képességű, tehetséges gyermekek továbbfejlődéséhez, mivel a képességek fejlesztése, illetve azok érvényesítése, „hasznosítása" nem csupán a szülő, az egyén érdeke, hanem a társadalomé ls. Ugyanis minél fejlettebbek, tehetségesebbek az egyének, következésképpen annál fejlettebb, tehetségesebb lesz maga a nép, a társadalom is. Ezért kerül napjainkban egyre jobban előtérbe a differenciált oktatás problémája. A következő iskolaévben már sok helyütt bevezetik az oktatásnak ezt a módját, hogy így biztosítsák a kiváló adottságokkal rendelkező tanulók átlagosnál gyorsabb fejlődését. Ez az oktatási forma, a tudományos káderek nevelési szempontjából is jelentős lesz. A szülők valószínűleg örömmel fogadják ezeket az intézkedéseket és maguk is támogatni fogják mielőbbi megvalósításukat, hiszen mindez gyermekük, természetesen az egész társadalom fokozott fejlődését is hivatott elősegíteni. Elsősorban is tisztázni kell a képesség fogalmát, illetve azt, milyen szprepe van a tehetség, kialakulásában. Képességeken a személyiség sajátságainak komplexumát értjük, amelyek az Ismereteken, készségeken és mesterségbeli jártasságokon keresztül realizálódnak. Ez azt jelenti, hogy képességekről akkor beszélünk, ha az ember magas fokú minőségi, mennyiségi produktivitásról tesz tanúságot. Általános értelemben vett jelentőségük is ezzel függ össze. Biztosítják valamilyen cselekvés, tevékenység sikeres végrehajtásának lehetőségeit. S éppen ezzel kapcsolatban alakulhat ki téves vélemény. Sokan összetévesztik a képességeket az ügyességgel, a tapasztalattal, a készséggel! Ugyanis a sikeres tevékenység nem mindig és feltétlenül csakis a képességeken alapszik. Az akarat, a szívós szorgalom, igyekezet ugyancsak sikerre segíthet bennünket, de jóval több időt és energiát igényel. Viszont amikor a képességek érvényesülnek, akkor könnyen, gyorsan, kellő biztonsággal sajátltjuk el a legkülönbözőbb ismereteket, jártasságokat, készségeket. Mindez nagyon könnyen kimutatható a munkahelyen, az iskolában, sőt a családban is, amikor azonos feltételek mellett valaki mennyiségi és minőségi szempontból is nagyobb, jobb teljesítményre képes, lényegesen kevesebb „energiabefektetéssel" éri el célját. A KÉPESSÉGEKRŐL (a tehetségről is!) sokan azt állítják, hogy velünk született, adatott — ki milyennek született, olyan. Az tény, hogy a képesség létrejöttéhez elengedhetetlenül szükség van bizonyos biológiai, anatómiai és fiziológiai tényezőkre. Ezen főkénti az organizmus egészének erejét, de elsősorban az idegrendszer sajátságait értjük. Azt, amit veleszületett adottságnak nevezünk. Az adottságok — tehát ezek a testi és idegrendszeri sajátságok — mintegy alapot szolgáltatnak, biztosítanak a képességek, a tehetség kialakulásához. Ahhoz, hogy valaki történetesen jó képességekkel rendelkező, tehetséges zenész legyen, minden bizonnyal szüksége van kitűnő hallásra, tehát olyan idegrendszeri, érzékszervekkel kapcsolatos tényezőkre, amelyeknek alapján a zenei képesség létrejöhet. Az emberrel született adottságok — s ezt szülőnek, pedagógusnak egyaránt tudatosítani kell — csupán feltételei a képesség, a tehetség kifejlődésének. A képességek, éppen úgy, mint a személyiség más tulajdonságai, a tevékenység folyamán alakulnak, s tulajdonképpen a tevékenységben realizálódnak az adottságok képességekké, illetve tehetséggé válásának mozzanatai ls. AZ ELMONDOTTAKBÓL világossá vált, hogy a képességeknek „van valami közük" a tehetséghez. Valóbaní a tehetséget lényegében a képességek magas színvonalú kapcsolatai adják. Természetesen nem egyszerű számtani összeadásféle képesség öszszegelésről van szó, hanem a képességek olyan kapcsolatairól, amelyeket a személyiség tulajdonságai — érdeklődés, hajlam, jellemvonások stb. — a különböző pszichikus folyamatok, állapotok biztosítanak. Tehetségesnek az olyan gyermeket, Illetve felnőttet nevezzük, aki átlagon felüli teljesítményre képes. A mindennapi életben rendszerint azt tartják tehetségesnek, aki általában pinden területen kimagasló eredményeket ér el. Például azt a tanulót, aki mindenből kitűnő! Pedig ez nem lehet az egyedüli, csalhatatlan kritérium annak megállapítására, hogy tehetséges-e valaki, vagy sem. Számtalan esetben tapasztalhatjuk, hogy van olyan tanuló, aki nem tanulja szívesen a matematikát, viszont kiváló eredményeket ér el a műhelymunkában, a modellezésben stb. Megfelelő nevelés mellett ezekből a fiatalokból ls lehetnek tehetséges emberek, hiszen nemcsak általános, hanem speciális képességeik is vannak, amelyek lehetővé tehetik, hogy az egyén valamilyen meghatározott területen átlagon felülit produkáljon. Mindenesetre azt nehéz megjósolni, hogy tehetséges lesz-e valaki vagy sem? De nem is ez a fontos, s helytelen ls lenne, ha a nevelés folyamatában csak azt tartanánk szem előtt, tehetséges-e az illető, vagy tehetségtelen. Az eredményes nevelés szempontjából sokkal fontosabb annak tisztázása, mtlyen adottságokkal rendelkezik a tanuló, milyen képességei vannak, milyenek a lehetőségek azok fejlesztésére stb. Mint már mondottuk, elsősorban az iskolában valósítható meg a képességek tökéletes fejlesztése, de ennek ellenére a szülő, a család is tehet egyet-mást a képességek, adott esetben a tehetség kialakításának érdekében. Természetesen ahhoz, hogy a szülő eligazodhasson a problémák sokaságéban, hogy megfelelően differenciálhassa a lényegest a lényegtelentől, bizonyos megfigyelést kell végeznie s ennek alapján határozza meg, mikor s hogyan segítsen. Nem kell alaposabb szakmai képzés ahhoz, hogy megfigyelje, milyen kedvtelései vannak gyermekének, mivel .Joglalkpzik a legszívesebben, miben - ügyes, milyefl irfjfaSS érdeklődése, hajlama. Jó, ha a megfigyelteket közli a gyermek tanítójával, osztályfőnökével, mert közösen, igyekezetük összehangolásával többre képesek, mint külön-külön. MÁR KISGYERMEKKORBAN a játékokban is adódik lehetőség a képességek fejlesztésére. Főképpen a képzelet, a megfigyelés, a motorikus analizátorok gyakorlására gondolunk. Kitűnően megfelelnek erre pl. a különféle kockajátékok, a gomb és gyöngyfűzés, képek összerakása, felismerése és más ezekhez hasonló játékformák, illetve alkotó játékok. A kisiskolások tevékenysége már sokoldalú, de ebben a korban ls érvényes szabály, támogassuk a gyermek minden olyan tevékenységét, amely nem jár közvetlen, vagy közvetett testi vagy szellemi károsodással. Ennek a támogatásnak azonban aktív formában kell megnyilvánulnia. Nem elég csupán tudomásul venni, hogy a gyermek tesz-vesz, csinál valamit, hanem buzdítani, lelkesíteni, irányítani is kell. Köztudomású, hogy mindegyik gyermek fokozottan érzékeny a dicséret, vagy a büntetés különféle formáira. Éppen ezért a teljesítmény értékelésére fokozott gonddal ügyelünk A szülők gyakran hajlamosak arra, -—• különösen ott, ahol a szülők valamelyike bizonyos területen (rajz, zene stb. J tehetséges — hogy idő előtt mértéktelenül szorgalmazzák, csaknem kényszerítik a gyermeket bizonyos speciális képességek kifejlesztésére. Az ilyen „jóakarat" megbosszulhatja magát. Ha valakinek történetesen rajztehetség az apja, nem feltétlenül törvény, hogy a gyermek is az legyen. Meg kell várni, amíg a gyermek fokozott érdeklődést, hajlamot mutat az. adott tevékenységgel kapcsolatban, csak azután fogunk hozzá megfelelő szakértelemmel a képességek sajátos fejlesztéséhez. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a képességek, a tehetség fejlődésének elengedhetetlen feltétele a pontosság, a következetesség, ugyanis a felületesség és a pontatlanság szinte béklyóba veri a személyiség ilyen Irányú fejlődését. AZ ÉLETPÁLYA HELYES, vagy helytelen kiválasztása is elősegítheti, vagy fékezheti a képességek alakulását. Az élet bizonyltja, hogy a pályatévesztett emberek adottságai, képességei nem bontakozhatnak ki teljességükben. KOVÁCS ZOLTÁN 1995. február 2fl. * GGJÖ 5