Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-03 / 33. szám, szerda

A párt és a társadalmi szervezetek munkája és felépítése (Folytatás a 6. oldalról) a szakszervezet szervei figyelmének homlokterébe a politikai-nevelő munkának kell kerülnie, s ennek kell alárendelni a szakszervezetek tevékenységét. Feltétlenül szükséges, hogy a szak

t szervezetek tevékenységének nagyobb politikai hordereje legyen, s fokozzuk eszmei, nevelő hatását. Ez nem a párt utánzását jelenti, hanem a szakszervezeti munka fejlesztését olyan irányba, hogy ez a lehető legjobban támogassa a párt által kitűzött célok elérését s a dolgozók szocialista öntudatára való nevelését. így például a szakszervezetek kulturális létesítményeinek — ahol még nagyon sokszor találkozunk művészileg és eszmeileg kétes kulturális akciókkal — a céltudatos politikai nevelés — szentélyeivé kel) válniuk, ahol a kispolgári mentalitás ellen igazi kultúrával tevékenyen harcolnak, ahol magasabb fokú szakmai tudásra, műveltségre és szélesebb körű politikai áttekintésre törekszenek. A szakszervezeteknek politikai-nevelő munkájukban azokból a változásokból kell kiindulniuk, amelyek a munkásosztály összetételében bekövetkeznek. A mai munkásosztály jelentős része már nem a kapitalista köztársaság osztályharcal közepette nőtt fel. 1950-től 1961-ig csaknem kétmillió különböző foglalkozású egyénnel — elsősorban nem munkásszármazásúakkal, továbbá háztartásbeli nőkkel gyarapodott a munkásosztály. Emellett ma ennek az osztálynak másik számottevő részét az ifjú nemzedék alkotja, amely egyáltalán nem Ismerte az osztályharcot és a kizsákmányolást. Az osztályszempontból és politikailag a legüntudatosabb és legfejlettebb munkások közül sokan Iskolába kerültek, vagy különféle gazdasági és politikai tisztségeket töltenek be . Ez az öntudalosságban, műveltségben, szakképzettségben megnyilvánuló különbségek forrása, valamint az is. hogy a munkásosztály egyes rétegei differenciáltan értelmezik egyéni és csoportos gazdasági érdekeiket, s politikai fejlettségük különböző fokú. Ezt is figyelembe kell venni a szakszervezeti munkában. A szakszervezeteknek arra kell törekedniük, hogy elősegítsék a munkásosztály eszmei összeforrottságát és hozzájáruljanak a dolgozók erkölcsi és politikai arculaténak kialakulásához. A munkásosztálynak politikai, szakmai, kulturális technikai vonalon egyaránt fel kell készülnie a kommunizmus építésére, hogy megnyerhesse a többi dolgozót is, helyesen érvényesítse befolyását a szövetkezeti parasztság és egyéb társadalmi rétegekre, amelyek nélkül nem építhető fel a kommunista társadalom. Itt tág terük nyílik a szakszervezeteknek működésük kifejtésére, hiszen az üzemekben sok minden függ tevékenységüktől, az ls például, hogy a szocialista értelmiség — amelynek magva ma osztályszempontból közvetlenül kapcsolatban van a munkásosztállyal — mint társadalmi egység ls teljes mértékben magáévá tegye azokat a tulajdonságokat, azokat a politikai és erkölcsi tulajdonságokat, amelyek a munkásosztály leghaladóbb tagjaira jellemzők. Az Irányításban bekövetkező változásokkal, valamint az ökonómiai problémák megoldásával kapcsolatban a munkások, a műszakiak és általában valamennyi dolgozó figyelmét gazdaságunk minőségi mutatóira kell fordítanunk. A tudományos-műszaki forradalom kibontakozása, s az ezzel kapcsolatos jellegzetes változások szembetűnően megnyilvánulnak a dolgozók szakképzettségével szemben támasztott igényekben. A dolgozók szakképzettsége jelenleg távolról sem felel meg a szükségletnek. Ezért a műveltség és a szakképzettség elmélyítésére, illetve fokozására való törekvés a dolgozók aktivitása fejlesztésének nélkülözhetetlen eleme. Ez a törekvés egyre fontosabb mércéje az egyén politikai érettségének is. A szakszervezeteknek meg kell nyerniük a dolgozókat, hogy folyamatosan emeljék műveltségüket, fokozzák szakképzettségüket, a művelődést állandó folyamatnak tekintsék, úgyhogy a műveltség és a szakképzettség általános színvonalasabbá tétele hagyománnyá és természetes követelménnyé váljék üzemeinkben. Ahhoz, hogy jobb szervezési feltételeket teremtsünk a dolgozóknak a termelés Irányításában való állandó, folyamatos részvételéhez, a célnak megfelelően a szakszervezet illetékes szerve szakképzett dolgozókból szakmai szervet — termelési bizottságot — alakít, amely a szakszervezet számára feldolgozza az üzemvezetéssel, illetve a vállalat vezetésének fejlesztési tervjavaslataival kapcsolatban elhangzó véleményeket, megtárgyalná és kidolgozná a dolgozóknak a termelés elvi problémáira vonatkozó hozzászólásait és javaslatait, gondoskodna e hozzászólások és javaslatok ügyviteléről, és megszervezné gyakorlati megvalósításuk ellenőrzését. Ez a szerv lényegesen egyszerűsítvén a termelésben való részvétel eddigi formáit nem szerepelne önálló szervként, hanem az üzemi, vállalati stb. bizottságnak tartozna felelősséggel. Ennélfogva tehát ki van zárva a kettősség, a „kéthatalml rendszer" lehetősége a vállalaton vagy az üzemen belül. E szerv csupán élesebben kidomborítja a szakszervezeteknek a termelési problémákról való gondoskodását és kedvezőbb feltételeket teremt ahhoz, hogy a termelésben való részvétel szakmai szempontból színvonalasabb legyen. A termelési bizottság megalakításának elkerülhetelen következménye a különféle bizottságok feloszlatása, amelyek tevékenységükkel elfojtották, illetve felmorzsolták a dolgozók kezdeményezését. Az új rendszerben határozottabban előtérbe nyomul a dolgozók anyagi érdekeltsége, vagyis jutalmazásuk az eddiginél sokkal jobban függ attól, hogyan teljesíti a vállalat feladatait a társadalom szükségletelnek kielégítésében. Ez pedig a bérek és az anyagi érdekeltség útján lehetővé teszi, hogy az eddiginél nagyobb összhangot teremtsünk a dolgozók személyes érdekel és a vállalat érdekei között, valamint a vállalat és a társadalom érdekel között. Másrészt azonban éberen kell ügyelnünk, nehogy a társadalom kárára, s mindenekelőtt a dolgozók érdekeivel ellentétben részesüljenek előnyben a vállalati érdekek, például az árak alakításában. Itt a szakszervezeteknek nagy szerepet kell játszaniuk az egyenlősdi elleni harcban. Emellett kívánatos lesz a szakszervezetek válláról levenni a rendszeres prémiumok, jutalmak s hasonló kérdések megvitatásának és jóváhagyásának terhét, jó lesz, ha e téren nem avatkozunk bele a gazdasági dolgozók hatáskörébe. Ezzel szemben magasabbra kell emelnünk a szakszervezetek tevékenységének minőségi mércéjét a bérpolitika terén, fel kell őket jogosítanunk arra, hogy beleszólhassanak a bérpolitikai elvi intézkedésekbe, s hogy ellenőrizzék ezek gyakorlati alkalmazását. A szakszervezetek jogköre a bérek problematikáját illetően nem hogy szűkülne, hanem ellenkezőleg, kibővül. Ezzel párhuzamosan természetesen nagyobb Igényeket támasztunk politikai nevelőtevékenységükkel szemben, amely a jutalmazás szocialista elveinek magyarázatát és kivívását célozza. A szervezés struktúráját ugyancsak az új körülményekhez kell szabnunk, mégpedig úgy, hogy továbbra ls szilárdítsa a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egységét, s hogy kialakuljanak a lehető legjobb előfeltételek a dolgozóknak az adott fokozaton az irányításban és igazgatásban való részvételére, valamint a szakszervezet szervei és az illetékes gazdasági szervek működésének egybehangolására. Azzal, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveinek szervezési struktúrája és társadalmi rangja a lehető legjobban megfelel a gazdasági irányítás alapelveinek, sokkal kedvezőbb előfeltételek alakulnak ki a szakszervezeti munka konkretizálásához. Véleményünk szerint meg kell hagyni a szövetségek és a szakszervezetek különféle szerveit és élesebben körül kell határolni funkciólkat, hogy felszámoljuk a jelenlegi dupllcitást és a működésükben mutatkozó kettősséget. Célszerű lesz a szakszervezeti szervek rendszerét lényegében jelenlegi állapotában hagyni, de újonnan meg kell szabni feladataikat az Irányítás és a népgazdasági tervezés megváltozott körülményeinek megfelelően. A szövetségi szervek kiépítését differenciáltan kell majd végrehajtani a népgazdasági ágazatok szükségletei és körülményei szerint. A Központi Szakszervezeti Tanácsnak és a szövetség központi bizottságainak e kérdéseknek végső megoldásában tekintettel kell lenniük a váltótokra, illetve trösztökre. Az alapszervezetekben szükségszerűen nagyobb súlyt kell helyezni a taggyűlésekre, ki kell domborítani politikai jellegüket, s meg kell szüntetni a gyűlések és tanácskozások túltengését. Közben következetesen ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a taggyűléseket, értekezleteket és tanácskozásokat elvből a munkaidő után tartsuk meg. Ügy véljük, helyes lesz az üzemi bizottságok megbízatási Idejét két évre meghosszabbítani, mert így meggátoljuk a funkcionáriusok „körforgását", a káderek helyhez kötöttségéhez és neveléséhez, valamint ahhoz ls kedvezőbb feltételeket teremtünk, hogy a szerv munkájában nagyobb legyen a rendszeresség és céltudatosság. A szakszervezeti tevékenységben általában ösztönözni, erősíteni kell az önkéntes aktíva munkáját, csökkenteni a függetlenített dolgozók számát, mert ez kedvezően befolyásolja a munka módszereit és tartalmát, a demokrácia elmélyülését, a kollektív vezetés megszilárdulását és az emberekkel végzett munkát. Ha ma bírálóan elmélkedünk a szakszervezet! munka fogyatékosságairól — s ebben a vezető szakszervezeti aktíva is egyetért velünk —, azért tesszük, hogy Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmunk jobban teljesíthesse nagy társadalmi küldetését. A szakszervezetek jobb munkája viszszatükröződik dolgozóink kezdeményezéseinek kibontakozásában, javul az emberekről való gondoskodás, jobbak lesznek szakmai és politikai fejlődésük feltételei, azért tesszük, hogy megoldjuk napjaink bonyolult feladatalt, s hogy társadalmunk sikerrel haladjon a kommunizmus útján. Ez a határozati javaslatban kitűzött célok súlypontja, amelyet a párt Központi Bizottsága a Központi Szakszervezeti Tanács kommunistái elé terjesztett átdolgozás céljából. Az újonnan értelmezett termelési feladatokkal, a dolgozók szakképzettsége fokozásának és a nagy átfogó képességű politikai és kulturális munkájának új értelmezésével együtt az is célkitűzéseink közé tartozik, hogy megteremtsük a munkaidő lerövidítésének, a dolgozó nők sokoldalú támogatásának, a dolgozók jobb utazásának előfeltételeit, s hogy nagyobb mértékben hassunk a kulturális munka és a munkakörnyezet, a munkavédelem és munkabiztonság javulására. 2. Fejlesszük tovább a széles körű szervező és tömegpolitikai munkát, céltudatosan és szilárdan irányítsuk a népgazdaság új irányítási elvei megvalósításának folyamatát, tökéletesítsük azt, kutassuk annak gyakorlati hatását. Nem engedhetjük meg az új irányítási elvek elferdítését. Tartsuk szem előtt, hogy azok pozitív kicsengése elsősorban az ember aktív, tudatos tevékenységétől függ. 3. Fordítsunk nagy gondot a káderek kiválasztására elhelyezésére és szakképzésére. Az újonnan megalakított gazdasági egységek élére a legrátermettebb politikailag és szakmailag nagy képzettségű dolgozókat kell állítani, akik hozzáértő szervezők, jó viszonyuk van a dolgozókhoz és a műszaki haladás iránt is fejlett érzékkel rendelkeznek. 4. A Központi Szakszervezeti Tanácsban és a többi szakszervezeti szervben és szervezetben a kommunisták útján biztosítsuk, hogy a párt Központi Bizottsága határozatainak a szakszervezetek feladatait, helyzetét érintő következtetéseit következetesen elemezzék, hogy azok a szakszervezeti munkában teljes mértékben érvényesüljenek és tükröződjenek. 5. Együttműködve a Nemzeti Front Központi Bizottságával és a tömegszervezetek kommunistáival, értékeljük az egyes szervezetek tevékenységét, határozzuk meg küldetésüket és munkatartalmát az előttünk álló feladatok teljesítése szempontjából. Ügy hangoljuk össze a tömegszervezetek munkáját, hogy azok a lakosság egységes nevelésének feladataiból kivegyék részüket. 6. A pártszervekben és azok bizottságaiban teremtsük meg mindennemű párttevékenység tudományos alapjai és munkamódszerei továbbfejlesztésének előfeltételeit, biztosítsuk az elméleti munka fejlesztését, fedezzük fel és érvényesítsük azokat a tudományos módszereket, melyeket a Szovjetunióban és a többi szocialista országban sikerrel alkalmaznak a társadalom irányítása sokrétű problémáinak megoldásánál, alkamazzuk a dolgozók e téren szerzett tapasztalatait is. 7. E feladatoknak teljesítését a gazdasági terv teljesítésével kapcsolatban biztosítsuk. Fejlesszük tovább a dolgozók kezdeményezését köztársaságunknak a szovjet hadsereg általi felszabadulása 20. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben. Figyelmünket elsősorban a minőségi mutatók teljesítésére összpontosítsuk, csökkentsük a termelési fogyasztást, érvényesüljenek népgazdaságunkban a pozitív elemek, különösképpen növeljük a termelés gazdaságossságát és alkalmazzuk a műszaki haladás vívmányait. Elvtársak! Mai ülésünk jellege azt mutatja, hogy a párt munkájának következő időszakában nem csekély feladatok állnak előttünk. Valamennyi kommunista tevékenységét ezért hassa át a felelősség érzete, amire népünknek szüksége van, az ország további megerősítéséért, a népgazdaság fejlesztéséért, a dolgozók erkölcsi és politikai egységéért, a csehek és a szlovákok egységének elmélyítéséért szocialista társadalmunk továbbfejlesztése érdekében. Ez a tevékenység akkor lesz gyümölcsöző, ha a kommunisták és a pártszervezetek a dolgozó tömegek tapasztalataira fognak támaszkodni. A húsz év alatt megtett út eredményeit értékelve — ha ez az út nem is volt sima és nem is mindig sikerült elkerülnünk a hibákat és a nehézségeket — az elégedettség érzése tölt el bennünket. Hazánk még soha sem fejlődött oly gyorsan és olyan alapvetően, mint ebben az időszakban, a szocializmus győzelme betetőzésének időszakában. Dolgozóink a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködése nagy müve ez. Az eredmények azt igazolják, hogy pártunk helyesen vezette az ország népét, a párt alapelveinek helyessége objektíve ls bebizonyosodott az országépítés során. Mindazt, ami az évek szigorú bírálatát kiállta, ami életképesnek bizonyult, továbbra is fejlesztjük és elmélyítjük. Ez irányban fontos lépést jelentenek majd az ülésünkön elfogadott határozatok. kus Latex minőségének javítását megoldották. A megrendelők jelenleg állandóan fokozzák követelményeiket a Latex műanyag szállításával szemben, amelyet a nem szövött anyagok összekötésére a cipőiparban, és a gumozsina gyártásánál használnak. Sellyén Jó minőségű szintetikus kaucsukot Is előállítanak, amelyet a gumiiparban használnak. Növeljük a pártszervek és szervezetek munkájának hatékonyságát Elvtársak! A népgazdaság tervszerű irányításának tökéletesített rendszere és az ipar, valamint az építőipar termelésiműszaki bázisának ezzel összefüggő újjászervezése megköveteli, hogy azt is értékeljük, mennyire felel meg a jövő követelményeinek a pártszervek eddigi szervezési struktúrája. Nyíltan meg kell mondani, hogy néhol a pártszervek és -szervezetek munkája hatékonyságának javítására irányuló igyekezet közepette is egyoldalúan értelmezték a pártépítés feladatait. Megtörtént, hogy nem mindig respektálták kellőképpen a területi-termelési elveket, amelyekre kommunista pártunk szerkezetileg épült. Hasonló Irányzatok nyilvánultak meg most is, amikor a pártban arról döntöttünk, milyen legyen az ipar irányítási és szervezeti felépítésének új körülményei között a pártszervezetek és a partszervek szerkezeti felépítése. A probléma analizálásából kiviláglik, hogy semmi esetre sem lehet a pártépítés területi-termelési egységének elvét megbontani, sőt ml több, a pártot felülről lefelé a népgazdaság szakágazati struktúrája szerint tagolni. Azért ls lehetetlen, mert nem feledkezhetünk meg a társadalmi politikai feladatokról, melyek sikeres teljesítését elsősorban a párt területi szervei tudják biztosítani. A területi egységből nem lehet kiszakítani a kulcsfontosságú üzemeket, vállalatokat vagy ágazatokat, melyek a kerületek és Járások oszthatatlan politikai és gazdasági bázisát képezik, melyek szorosan összefüggnek a társadalmi centrumokkal. Hazánk politikai-állami tagozódása megfelel szocialista társadalmunk továbbfejlesztése Jelenlegi feltételeinek. A párt jelenlegi szervezeti felépítését éppen e szemszögből ítéljük meg. Vannak azonban további okok is, amelyek egész életünkre kedvezőtlenül hatnának. A szakágazati pártszervek egyes fokozatainak együttműködése bizonyára nehézkessé válna. Ez az egyes termelő-gazdasági egységek egymás között! távolságából, az alapszervezetek nagy számából adódna. Az alapszervezetek — tekintet nélkül arra, melyik kerületben, járásban működnek — egy szakágazati vállalatba tartoznának. Minden jel arra mutat, hogy mindazon előnyök ellenére, amelyeket a termelési elvnek a pártépítésben va1 lő érvényesítése ígér, egyúttal komoly akadályok is fennállnak. Ezek a területi-termelési elv egysége további megtartásának szükségességét igazolják. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy adott esetekben nem kerülhet előtérbe egyik vagy másik tényező. Ilyen szellemben fogtunk hozzá például a vasúti pártszervek felépítéséhez. A területi-termelési elv betartása a pártépítésben persze nem zárja ki, sőt megköveteli, hogy keressük azt a munkastílust, amely majd szakágazati vonalon is lehetővé teszi a kommunisták és a pártszervezetek tevékenységének egyesítését és koordinálását. Ügy véljük, hogy a helyes megoldás elsősorban a pártépítésben előforduló szűklátókörűség leküzdésével függ össze. A párt szervezeti felépítésének lényegét nemcsak a pártszervek és -szervezetek strukturális változásában kell látni. Már most is megmutatkozik, hogy a párt befolyásának szervezeti szempontból való érvényesítése a szakágazati vállalatok vagy trösztök keretében — azok tagoltságától és termelési programjától függően — sokrétű lehet. Sok tapasztalatot átvehetünk az eddigi gyakorlatból is. A demokratikus centralizmus elveivel összhangban a pártépítésben és a párt tevékenységében helyénvaló lesz, ha a szakágazati igazgatóságok alapszervezeteit — a CSKP Központi Bizottságával, Szlovákiában pedig az SZLKP Központi Bizottságával való megegyezés után — az illetékes kerületi pártbizottság beleegyezésével — feljogosítják a szakágazatban egyesített vállalati, üzemi, kísérleti, intézeti, tervező intézeti pártszervezetek funkcionáriusainak és elnökeinek félévenkénti, vagy negyedévenkénti közös tanácskozásának összehívására. E tanácskozásokon rendszerint a fejlesztés alapvető kérdéseivel, a lényeges gazdasági-politikai problémák megoldásának terveivel a szakképzés, valamint a káderellátás megítélésével foglalkoznak. Úgy gondoljuk, hogy e tanácskozások további tárgyköre a kommunisták tárgyilagos megismertetése lesz, a szakágazat egészében vett feladatairól, továbbá a nézetegység kialakítása, az irányítási tevékenységet érintő tapasztalatok és ismeretek átadása. Különben, elvtársak, ezt a problémát még ne zárjuk le, meglátjuk, milyen tapasztalatokat szerzünk az újonnan szervezett vállalatokban. A tanácskozások segítségével biztosítjuk a szükséges koordinációt, a XIII. kongresszus előtt pedig újra visszatérünk ezekhez a problémákhoz. Továbbra is nagy súlyt kell helyezni a járási pártbizottságok munkájára. A Járási pártbizottság a pártirányítás egyik legfontosabb láncszeme, ezért ezeket a szerveket a lehető legnagyobb mértékben meg kell erősítenünk. Különösen az alapszervezetek felé irányuló munkájukra kell gondot fordítani és az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben ki kell használnunk az üzemi pártbizottságok tapasztalatait és növelni kell szerepüket. A járási és kerületi pártbizottságok továbbra is teljes mértékben felelnek a pártmunka minden szakaszának fejlesztéséért. Elvtársak! Befejezésül szeretném összefoglalni a fő feladatokat: 1. Elsősorban arről van sző, hogy széleskörűen és helyesen világítsunk rá az új gazdasági rendszer alapelveire, értelmére és küldetésére. Offenzív ideológiai nevelőmunkával járuljunk hozzá a fejlődést gátló megcsökönyösödött és elavult módszerek leküzdéséhez. Teremtsük meg a párt és a nép közös törekvésére támaszkodó szilárd nézetegységet a kitűzött feladatok teljesítése érdekében. Ez megköveteli, hogy a pártszervek, a -szervezetek és valamennyi kommunista tevékenysége a dolgozók sorai felé irányuljon. Mélyítsük el és fejlesszük tovább a pártnak a tömegekkel való kapcsolatát és mindenütt, valamenynyi munkahelyen teljes mértékben biztosítsuk ezáltal a párt vezető szerepét és döntő befolyását. Új minőségű latex a sellyei nitrogángyárban A közelmúltban a galántai bútorüzem a bútor kárpitozásához szükséges rugalmas anyagot, a gumozsinát még természetes kaucsukból állította elő, amelyhez marha- és sertésszőrt, valamint kőkuszszálat kevertek. Már két évvel ezelőtt a vágsellyei nitrogéngyárban oróoaképpen ún. kloroprón-kaucsukot kezdtek gyártani. A nitrogéngyár vegyészei a sziníeti1885. február 3. * ©J gZÖ 1