Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-12 / 11. szám, kedd

Kamatmentes kölcsön a családi házak építőinek A külföldi vendégeket, turistákat méltán ejti bámulatba az országszer­te folyó hatalmas méretű építke­zés. Különösen a lakásépítkezés ra­gadja meg figyelmüket, melyre tár­sadalmunk nagy gondot fordít. Az eddig jóváhagyott tervek szerint a nemzeti bizottságok az idén további 80 916 lakás építését — ebből Szlo­vákiában 30 214-et — biztosítják. Az állami költségen épült lakáso­kon kívül a szövetkezeti lakások és a családi házak ezrei változtat­ják meg a városok, községek arcu­latát, és nyújtanak kényelmes ott­hont tulajdonosaiknak. Az utóbbi öt év folyamán dolgozóink önere­jükből és az állam támogatásával 76 248 minden igényt kielégítő csa­ládi házat építettek. A lakások zö­me — hatvan százaléka — a falva­kon épült, noha bennük 80 száza­lékban a falun lakó városi munká­sok, közalkalmazottak, tehát olya­nok osztoznak, akik a falvaktól tá­vol eső munkahelyeken dolgoznak. A mezőgazdaságban, a szövetkeze­tekben és az állami gazdaságokban dolgozók kisebb mértékben hasz­nálhatták ki a családiház-építkezés lehetőségeit. A kormány sokat foglalkozott ez­zel a kérdéssel. Megvizsgálva a helyzetet, a napokban a magánépít­kezések fokozottabb támogatásáról szóló rendeletet bocsátott ki. A me­ző- és erdőgazdaságban, valamint a népgazdaság döntő ágazataiban dolgozók családi házának építésé­re az üzemek és szövetkezetek 15— 25 000 korona kamatmentes kölcsönt folyósíthatnak. E kölcsönök folyósításának egyik feltétele, hogy igénylői ott, ahol dolgoznak, vagy a munkahelyükhöz legközelebb eső körzetben építkez­zenek. Aki ezt a feltételt teljesíti, és legalább tíz évi munkavállalásra szerződést köt a kölcsönt nyújtó üzemmel, mentesül a folyósított pénzösszeg visszatérítésétől. A ter­melő üzemek dolgozóira is vonat­kozik ez a kedvezmény, azzal a különbséggel, hogy ha a feltétele­ket teljesítik, ők akkor is csak tíz­ezer korona kölcsönt kaphatnak. A többi igénylőnek és a központi köz­ségek építkezőinek a kölcsönt — tízezer koronáig — a nemzeti bi­zottságok nyújtják. A kölcsön folyósítását az említett rendelet továbbá az önsegéllyel vég­zett építkezés feltételeihez köti. Ez annyit jelent, hogy az építővállalat munkájának értéke a lakásra terve­zett összegnek csupán 50 százalé­kát teheti ki. Annak érdekében, hogy a magántulajdonban levő csa­ládi házak építését olyan dolgozók számára is lehetővé tegyék, akik munkabeosztásuknál fogva utazni kénytelenek (építkezési, közlekedési dolgozók, szerelők stb.) az illetékes szervek eltekinthetnek az építkezés munkahelyhez kötöttségének feltéte­létől. A kölcsön a lakások korszerűsíté­sét is elősegíti. Például, ha olyan családi ház építéséről van szó, mely két önálló lakást foglal magába, a folyósított összeg a harmincötezer koronát is elérheti. A kormányrendelet nagy jelentő­ségét kidomborítja az a tény, hogy a nemzeti bizottságok — tartós használatra telkeket bocsátanak olyan igénylők rendelkezésére, akik­nek nincs házhelyük. Az építkezés­ben különböző gépek kölcsönzésével az üzemek is segíthetnek. Szolgálta­tásukért csupán a vele járó kiadá­sok értékét számolhatják fel. Ha például az üzem téglával, cement­tel és más egyébbel is hozzájárul az építkezéshez, forgalmi adó fel­számolása nélkül számlázza az anyag értékét. A kamatmentes kölcsönök folyó­sítására a munkaadó üzem, falva­kon a nemzeti bizottság tanácsa és a szövetkezet vezetősége jogosult. Ezek a szervek az igénylök tartós munkaviszonyát figyelembe véve bí­rálják el és hagyják jóvá a lakás­építkezés anyagi támogatására be­nyújtott kérvényeket. Ez idén még csak néhány, előre kiszemelt üzemben, községben kez­dik meg a kölcsönök folyósítását. A következő évben azonban az egész országra kiterjesztik. Pártunk és kormányunk e nagy horderejű előny nyújtásával nemcsak a csalá­di házak építését, hanem a szövet­kezetek megszilárdítását, a népgaz­daság fontos ágazataiban a dolgo­zók állandósítását is elősegíti. (th) d guacdl&ijai VÍZHATLAN FALEMEZT GYÁRTANAK Buőinán, Szlovákia legnagyobb fa­feldolgozó üzemében az új év első napjaiban új, vízhatlan falemez gyár­tását kezdték meg. Az év végéig ki­lencezer köbmétert gyártanak. Ebből Valaha — nem is olyan régen — nem volt szerv, amely a hegyek kö­zött hivatásszerűen tevékenykedett volna, őrködött volna az ember épsé­ge, élete fölött, feljegyzéseket gyűj­tött volna a balesetekről, szerencsét­lenségekről, vagy igyekezett volna ezeket megelőzni. Csupán bátor egyé­nek — hegyi kísérők — voltak, akik felmerészkedtek a legzordabb csú­csokra is, hogy ott többnyire kezdet­leges módon és eszközökkel, saját életük kockáztatásával segítséget nyújtsanak a bajbajutottaknak. A hegyek tömegesen szedték áldo­zataikat! Tizenöt évvel ezelőtt az Alpesek, Dolomitok, Pireneusok mintájára a mi óriás hegységünkben, a Magas Tátrá­ban is megalakult a hivatásos Hegyi Szolgálat. A kötelékébe tartozó fér­fiak tapasztalt hegymászók, akik időt, fáradságot nem kímélve, fáradhatat­lanul pásztázzák a Nemzeti Parkot. Egyszer Zdiaron tűnnek fel, máskor Poábanskén, hol a Kriváň térségében nyújtanak segítséget, hogy órák múl­tán már a Késmárki-csúcs gránitszik­láiba erősítsék hegyikampóikat... Ott őrködnek januártól decemberig a dermesztő tátrai éjszakában, amikor tavaszi szelek söprik le a csúcsokról a havat, küzdenek a szerencsétlenül jártak életéért, amikor többméteres hólepel teszi felismerhetetlenné a me­redek mélységeket, vagy közeli lavi­naomlás morajlását visszhangozzák a hegyek ... Elég, ha az ügyeleten ber­regni kezd a telefon: baleset történt, ficam, törés, valakit le kell hozni a lomnici nyeregből, fel kell ugrani a Papirusz-völgybe, a Zöld-tóhoz, vala­ki nem tért vissza a menházba a sö­tétség beálltával... Ekkor gyorsan vállra kerül a szétszedhető mentő­kocsi („osztrák ágy"), a dobokon fu­tó acélkötél, csákány, zsineg, rögzít­hető hátizsák, mentőláda, magukra kapják jellegzetes vörös szélkabátju­kat és elindulnak -... Tatranská Lomnicán az egyik or­szágútmenti, viharvert épületen ez a felírás olvasható: HORSKÁ SLUŽBA (HEGYI SZOLGÁLAT). Belül ízléses egyszerűséggel berendezett szobák, raktár, ügyelet. És munka. Szünet nél­küli, szorgalmas munka. Július óta a „Kiváló munkáért" kitüntetés ékeske­dik a falon. — Eddigi legbecsesebb jutalmunk mondja Ján Klinko, a Hegyi Szolgálat tátrai körzetének parancsnoka. Ám hol vannak a többiek? Urbano­vic, Gálfy, Puskás, Vavro, Samuhel, Dejcző, Prošek? Hiszen üres a ház, kettesben vagyunk a parancsnokkal. — A fiúk szétszéledtek a szélrózsa minden irányába, mintha bomba rob­bant volna a közelben. Pedig csak hó esett. Az első komoly hó. Megteltek az üdülök, szállodák, menházak, meg­növekedett a sízők, kirándulók és a balesetek száma is. Minden átmenet nélkül belecsöppentünk a téli fő­idénybe. így tehát egyedül maradtam, ma én vagyok a szolgálatos. Valaki­nek állandóan ügyeletet kell tartania, hiszen idejönnek tanácsért, Néha éj­jel-nappal cseng a telefon — — Higgye el, verejtékes nehéz év áll mögöttünk. A' Nemzeti Parkban évről évre nagyobb a látogatottság, az emberek tömegesen tódulnak a he­gyekbe, egyre nagyobb méreteket ölt a hegymászás, a nehéz túrák száma és, sajnos — minden igyekezetünk ellenére — még mindig sok a köny­nyelműsködés. Az emberek gyakran túlbecsülik erejüket, képességeiket, nemegyszer olyan felszereléssel vág­nak neki a hegyeknek, hogy nem is meglepő a baleset. — Az elmúlt esztendő folyamán 10 halálos szerencsétlenség, 121 súlyos és 279 könnyebb kimenetelű baleset történt körzetünkben. 1337 ízben nyúj­tottunk elsősegélyt, 78 eltévedt embert kutattunk fel a hegyek között, 27-szer léptünk közbe lavinaveszélyes övezet­ben. Összesen 1852 akciónk volt, ami­kor ember épsége, vagy élete forgott w körülbelül 600 köbméter speciális falemezt készítenek, amelyet a Tat­ra és ČKD gyárnak villamosok és vasúti kocsik készítésére adnak át. Ez év első felében a gyár mellett faipari iskola építését kezdik meg, amely előzetes számítások szerint 16 millió koronába kerül. VM^iM&ší^mMrn \ i 4.,-vfeK ' . M ',-,. -. • ','.< . í' ŠÍK- 'íiiíiSxíäŕ -ŠSSSii^;:.:'! : : :'- J - K--: ľ:.:s, ;. v... . vra! Fárasztó, hosszadalmas munka a hólavina szondázása. (Foto: I. Urbanovič, Dolný Smokovec) Sebesültszállítás 2400 méter magas­ságból. kockán. Ez pedig több, mint öt akciót jelent naponta. Mindezt tizenöten végezték. Elkép­zelni is nehéz, hogyan győzték, mikor és hogyan tették, maradt-e mindamel­lett idejük a családra, magánéletre, kedvtelésre, szórakozásra, szabadság­ra ... Egyébként ez még nem mindenI Utakat, ösvényeket Jelölnek kl és tesznek járhatóvá, Jelzőtáblákat he­lyeznek el, hegyivezető-szolgálatot tartanak. Tavaly 8537 személyt kísér, tek a hegyek között, 439 túrán vettek részt, 3412 órát időztek a magasban, 62 iskolának segítettek. Előadások és kiállítások tucatjait rendezték, forgal­mas lesikló terepeken állandó szolgá­latot tartottak, statisztikát vezetnek, feljegyzik az év eseményeit, felvilágo­sításokat nyújtanak a külföldieknek, időjárás- és hójelentések alapján na­ponta tájékoztatást adnak a lavinave­szélyről ... Jutalmuk? Egy-egy megmentett emberélet a veszejtő szakadékok közül, egy kisza­badított test a lavina öleléséből, egy kSszönet, megemlékezés, esetleg egy levél... Trófeájuk? Egy út, amerre még sohasem Járt ember, ott az égnek törő ormok kö­zött, a hódítás és a megismerés szen­vedélye, a bátorság diadalának érzé­se. De trófea néhány szál zúzmarás ha­vasi gyopár is. TÄNZER IVÄH Á párt akcióképességének növeléséért Pártunk legfontosabb felada­tának a XII. kongresszus határoza­tainak megvalósítását tekinti. Nem elégszik meg az elért eredményekkel, állandóan keresi a még hatékonyabb fejlődés útját. Ezt a célt szolgálja az 1965. évi terv időben történt elké­szítése, a népgazdaság tervszerű irá­nyításának újjászervezése, az 1966— 1970-es népgazdaságfejlesztési távlati terv kidolgozása, valamint a nemzeti bizottságok, a tömeg- és társadalmi szervezetek munkájának minőségi ja­vulását célzó számos intézkedés. A feladatok és a párthatározatok teljesítése az említett szakaszokon szorosan összefügg a párt befolyásá­nak további céltudatos növelésével a termelésben, a nevelőmunkában, va­lamint a dolgozókról való gondosko­dásban. Ez a körülmény gondolko­dásra késztet: hogyan fejleszthetnénk a pártszervezetek akcióképességét mindenekelőtt azokon a döntő fontos­ságú munkahelyeken, ahol a párt Irányelvei igyekezetünk konkrét ered­ményelvé válnak. NArra a megállapí­tásra jutunk, hogy ennek egyik alap­vető feltétele: ahol a feladatok telje­sítése forog kockán, ott legyen kellő számú, eszmeileg fejlett, politikailag öntudatos és Jó szakmai felkészült­séggel rendelkező párttag. Ök hiva­tottak arra, hogy befolyásukkal fej­lesszék a dolgozó kezdeményezését és aktivitását és ezt a népgazdaság­fejlesztési terv minőségi feladatainak teljesítésére és túlteljesítésére irá­nyítsák. Ugyancsak a kommunistáktól függ elsősorban, hogyan érvényesül­nek majd a gyakorlatban a népgaz­daság tervszerű irányításának új alapelvei. Az irányító szervekben, az üzemekben és az egységes földmű­vesszövetkezetekben tőlük várjuk el­sősorban, hogy tanulmányozzák és megismerjék az országépítés proble­matikáját, hogy felelősségteljesen, készségesen, a párthatározatok szelle­mében védjék mindenütt a párt érde­keit. A pártszervezetek és a bizott­ságok feladata, hogy tagjaikat és tag­jelöltjeiket ilyen magatartásra nevel­jék. Mindehhez egyre nagyobb segít­séget nyújtanak majd a felsőbb párt­szervek is. Az új tagok felvétele az egész párt ügye, de a feladattal közvetle­nül — a Járási pártbizottságok fel­ügyelete mellett — az alapszerveze­tek foglalkoznak, űk felelősek a je­löltek kiválasztásáért, széthelyezésü­kért, feladatokkal történő megbízásu­kért és e feladatok teljesítésének el­lenőrzéséért. A párt vezető szerepé­nek hatékonyabh érvényesítése érde­kében az alapszervezetek minden je­lentősebb feladat teljesítése előtt gon­dosan mérlegelhetnék, hogy a legfon­tosabb munkaterületeken kellő számú politikailag fejlett, szakmailag kép­zett tag vagy tagjelölt dolgozik-e. Az ilyen helyzetelemzés minden bizony­nyal feltárja a fogyatékosságokat, amelyeket a pártbizottságnak rugal­masan, határozottan és céltudatosan kell kiküszöbölnie. Szükségessé vál­hat például, hogy fiatalokkal erősít­sék meg a pártszervezetet, másutt fo­kozni kell a tagság szakmai, illetve ideológiai felkészültségét. Egyes mun­kahelyeken, például az építőiparban, a közlekedésben, az egységes földmű­vessxovetkezetekben, »» állami gazda­ságokban stb. a párttagság többsége a vezetőségben dolgozik, és kevesen vannak közvetlenül a termelésben. Ilyen esetekben a pártszervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy mun­kásokkal, a termelésben dolgozó szö­vetkezeti tagokkal bővítse sorait. Tudnunk keli, hogy a párt vezető szerepét nem biztosithatjuk csak az irányító apparátus révén, hiszen ter­veink megvalósításának döntő ténye­zője a gépeknél, az építkezéseken, a földeken és az istállókban végzett munka, tehát ide kell összpontosíta­ni a tagság zömét. A párt vezető sze­repét ezeken a munkahelyeken a kommunista munkások és földműve­sek juttatják érvényre. Példás mun­kájukkal, eszmei-politikai szilárdsá­gukkal kedvező hatást gyakorolnak munkatársaikra. A párt befolyását növelnünk kell azáltal is, hogy azokban az üzemek­ben, egységes f öl d mű vessző ve t keze­tekben stb., amelyekben nagyobb számban dolgoznak nők, magyar vagy más nemzetiségű dolgozók, figyelem­be vesszük a tényleges összetételt, s a párt sorait is e rétegeződéssel arányban bővítjük. Meg kell mondani, hogy ezt az alapelvet a párt számbeli gyarapodásának és rétegeződésének szabályozása közben még nem min­dig tartják szem előtt. Hasonló a helyzet a pártbizottságok összetételé­nek meghatározásakor is. Hasonló problémákkal majdnem minden Járásban és munkahelyen ta­lálkozhatunk, ezért a jövőben a já­rási pártbizottságoknak ezen a téren, sokkal hatékonyabb munkát kell ki­fejteniük. A pártszervezeteket meg kell győzni arról, hogy az élet a problémák konkrét megoldását köve­teli és nem tűr semmiféle formaliz­must. i Mindenekelőtt a mezőgazdaság­ban kedvezőtlen a helyzet. Szlovákiá­ban a párttagoknak mindössze kb. 9 százaléka dolgozik az egységes föld­művesszövetkezetekben és ez távol­ról sem áll arányban azokkal a fel­adatokkal, amelyeket a XII. kongresz­szus tűzött a mezőgazdasági /dolgo­zók elé. Bár igaz, hogy ebben az év­ben a járási pártbizottságok viszony­lag több szövetkezeti tagot vettek fel tagjelöltnek, mint az előző években, az eredménnyel mégsem lehetünk elégedettek. A szövetkezeti dolgozók nagyobb számban történő felvétele a pártba különösen azért sürgető fel­adat, mert igen sok EFSZ-ben a kom­munista dolgozók az idősebb korosz­tályhoz tartoznak. A szövetkezetekben dolgozó kommunisták átlagos életko­ra Szlovákiában 45 év. Ez természe­tesen nagyban kihat a falusi párt­szervezetek akcióképességére. Országszerte kedvező visszhangja volt a CSKP Központi Bizottsága köz­leményének a párt számbeli gyara­podásáról, szociális és kor szerinti rétegeződéséről. Az az elemzés, ame­lyet e közlemény alapján a járási pártbizottságok és az alapszerveze­tek készítettek, bizonyítja, hogy el­fogadhatatlan az egyes pártszerve­zetek megállapítása, miszerint nincs mód tagjelöltek felvételére, kiválasz­tására. Bebizonyosodott, hogy a fal­vakban, a földművesszövetkezetekben vannak még tartalékok, vannak Jó dolgozók, akik közül lehet választani. A párt sorai kibővítésében jó ered­ményeket értek el többek közt né­hány dél-szlovákiai járásban. A komá­romiban pl. 1963-ban és 1964 első fe­lében felvett 240 tagjelölt közül 146 dolgozik a tnező^azdaságban. A mar­cellházi alapszervezet 13, a hadovcei 10, az izsai 8 tagjelölttel erősödött. Többségük fiatal, és nőket is szép számmal találunk közöttük. A duna­szerdahelyi járásban az elmúlt 8 hó­nap alatt 44 szövetkezeti taggal és 17 állami gazdaságban dolgozó elv­társsal gyarapsdott a tagjelöltek szá­ma. A rimaszombati járásban ez idő alatt 34 szövetkezeti és 29 állami gazdaságbeli dolgozót vettek fel tag­jelöltnek. Dicséret illeti mindenek­előtt a Nagytöréki szövetkezeti párt­alapszervezetet, amelynek több mint 50 tagja van, és a pártonkívüliek ne­velésével készül a taglétszám további emelésére. A CSKP Központi Bizott­ságának közleménye nyomán az ér­sekújvári járásban az egyes földmű­vesszövetkezetek mellett működő pártalapszervezetek elhatározták, hogy a közeljövőben 90 új tagjelöltet készítenek elő és vesznek fel. Mindez azt bizonyítja, hogy falvainkon is megvannak a lehetőségek a párt számbeli gyarapodására, és megerő­södésére. Kedvező jelenség, hogy ebben az évben a pártszervezetek és a pártszervek már komolyabban foglal­koztak a párt fejlődésével, gyarapo­dásával. Régebben ezt csupán egyes funkcionáriusok feladatának tekintet­ték. Hasznos lenne azonban, ha a járási pártszervek még behatóbban foglalkoznának a Központi Bizottság közleményével kapcsolatos észrevéte­lekkel. Ezek az észrevételek többnyi­re igen helyesen mutatnak rá politi­kai munkánk olyan hiányosságaira, amelyek fékezik a tagfelvételt. Sokan kifogásolták például, hogy egyes alapszervezetek nem teljesítik kellő­en a Központi Bizottságnak a CSISZ közvetlen pártirányltására vonatkozó határozatát. Ez kedvezőtlenül hat a fiatalok nevelésére, a jövendő párt* ta^ok előkészítésére. ül R7.fl 4 * 1965. január 12.

Next

/
Thumbnails
Contents