Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-09 / 8. szám, szombat

Nád diplomatát lepleztek le Berlin (CTK1 — A Berlin International rádióállomás közlése szerint Ernest Günther Mohr, Nyugat-Németország ar gentlnai nagykövete náci kém volt, és felelősség terheli őt holland zsidók megöléséért A rádióállomás közlése szerint Mohr a második világháború alatt részt vett a holland zsidók deportálásában. 1944-ben a külügyminisztériumnak kém és, biztonsági oszt'lyának vezetője lett Mohrt már egyszer kénytelenek voltak megfosztani hivatalától, amikor svájci nagykövet volt . Svájc lakossága tlltako zott a náci diplomata jelenléte ellen. ül SZO 4 * 1965 január 9. nyugatnémet hadgyakorlat Bonn (CTK) — A nyugatnémet Bundeswehr az amerikai megszálló hadsereg egységeivel együtt január 21-én hadgyakorlatokat tart, amelyen feltételezik az atomfegyverek használatát ls. A hadgyakorlatok a tervezett atomaknazár közvetlen küzelében lesznek, Az ' ADN hírügynökség jelentéséhez hozzáfűzik, hogy már tavaly is tartottak hasonló gyakorlatot. A francia ,,

Revue mllitalre generale" című katonai szaklap akkoriban rámutatott, hogy a gyakorlat folyamán feltételezték a határok atomaknaövezettel való lezárását. JÁN BAJLA KAIRÓI LEVELE Régi terv új változatai Az ősi föld kultúrája Régi jó szokás, hogy karácsonykor és újévkor az emberek minden jót kívánnak egymásnak, derűsebb oldalról nézik az életet, nemes tervek és jószándékok hatják át őket Éppen ezért furcsán hatott a NATOtanács decemberi ülésén elhangzott bonni követelés, hogy a NATO-szövetségesek támogatásával helyezzenek el atomaknákat a bonni állam az NDK és Csehszlovákia határán A nyugatnémet politikusok ezt az NSZK védelmi koncepciója szerves részeként ismertették, ám nem arattak vele tetszést. Politikusok kardoskodtak mellette, pedig a valóságban a Bun. deswehr tábornoki karának ötlete a terv, melyet von Hassel hadügyminiszter és Trettner, a Bundeswehr főfelügyelője agyalt kl. így is fest a valóságban: politizáló katonák roszszul leplezett veszélyes akciója. Menjünk vissza egy kicsit a közelmúltba s meglátjuk: a bonni atomaknazár terv nem eredeti ötlet, s megvalósításának eszközeit is a NATO fegyvertárából vennék. Az atomaknazár mint az „előretolt védelmi vonalak" tervének végrehajtását még 1963 szeptemberében Lemnitzer tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka rendelte el, de elhalasztották a kivitelezés módját és időpontját. Most, hogy a NATO párizsi ülésén Bonn képviselői e terv konkrét megvalósításának erőteljes követelésével léptek jel, még a nyugati partnerek is meghökkentek. Miért fontos ez most Bonnak, miďrt tulajdonít neki oly nagy jelentőséget? Nem nehéz kitalálni, hogy Bonnak nem is az atomaknazár-terv a fontos, hanem az, hogy ezzel is közelebb férkőzhessen a „mindenható" atomfegyverhez, méghozzá más oldalról, nem olyan közvetlenül, mintha — mondjuk, — ha símán megvalósulna az MLF, a sokoldalú NATO-atomJiaderő létrehozása Nyugat-Németország részvételével. Bonni metamorfózis A védelemről hangoztatott bonni frázisok mögött nem nehéz felismernünk a régi szellemű, csak formát változtató agresszív nyugatnémet törekvéseket. Elég utalnunk Strauss volt hadügyminiszter 1961-ben beterjesztett MC 96 jelzésű titkos ter. vére, mely olyan „vad" volt, hogy konkrét kivitelezésétől még a nyugati katonai vezetők ls elriadtak. Strauss nem mást követelt, mint • Bonn fegyverkezési korlátozásainak eltörlését, és vele Összefüggően szabad kezet a területi követelések érvényesítésére; • Bonn atomfegyverhez való jogának elismerését; • az operatív övezetbe eső európai alakulatok, köztük a Bundeswehr egységeinek atomgyújtófejü lövedékekkel való felszerelését; • modern amerikai középhatósugarú rakéták elhelyezését NyugatNémetország területén; • önálló nyugatnémet vezérkar felállítását. Strauss még azt is követelte, hogy már 1962-ben helyezzenek el atomfegyvereket az NDK és Csehszlovákia tőszomszédságában Mivel ezt a tervet a Nyugaron elhallgatták, Bonn két kézzel kapaszkodott a Washington által szorgalmazott MLF tervbe, pedig a többi NATO-állam még most is fenntartásokkal él a sokoldalú atomhaderővel szemben Persze Bonn az angol munkáspárti kormány által javasolt atlanti haderőben is szívesen részt venne, ha prímszerephez engednék. Anglia viszont hallani sem akar a bonni állam erősödéséről, atomhatalommá fejlődéséről és vezető szerepéről. Mivel az MLF-terv bizonyos, A nyugatnémet tábornoki kar szemében Németország újraegyesítése a legfontosabb kérdés. (A Neues Deutschland karikatúrája) SZÁZHETVENÖT évvel ezelőtt az egyiptomi piramisok tövében Napóleon a mamelukok tízezer főnyi seregével való ütközete előtt katonáihoz intézett beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: .Katonák! Negyven évszázad tekint rátok!" Bonaparte csapatai a csatát akkor megnyerték, de később Nelson admirális, a francia hajóhadat a szó szoros értelmében pozdorjává zúzta. Napóleon vállalkozása hadászatilag kudarccal végződött ugyan, de a tudomány és a kultúra világa egy 5000 éves letűnt társadalom felbecsülhetetlen értékű kincseivel gazdagodott. Amikor Laterna Magikánk elindult világhódító út|ára, nem sejtettük, hogy a fény és a hang összjátékának, a művészet és a korszerű technika szimbözisának titkokat sejtető bűvölete Gizeh sárga homokján milliók előtt szinte a varázslat döbbenetével eleveníti fel Egyiptom 5000' éves kultúráját A kairóiak a sivatag aranyszínű homokjának fátylába burkolták a XX. század technikáját, felhasználták a bársonyos éjszaka pompás díszletét az égbolt sziporkázó csillagaival teliszórt végtelen körfüggönyével, 50 évszázadot megélt kőszlnészeket szerződtettek — és az utolérhetetlen, soha meg nem ismétlődő varázs érzését keltették az ember szívében. Az éjszaka végtelen színpada terül el előttünk. A láthatatlan fényszórók fénye mintegy kivágja a fekete horizontból a hatalmas gúlák méltóságteljes körvonalait, amelyek a sűrűsödő árnyak ölelésében olyanok, mint a testet öltött halhatatlanság. Az ember lelki szeme előtt életre kelnek a régmúlt óceánjába elsüllyedt évezredek, s a távoli sivatagból régen hisz és Théba történelme, élénkbe lép Caesar, Antonius és Kleopátra. A sivatag fölött szárnyra kelt a szél... Már-már feledésbe merül Egyip tom kultúrája, senkit sem érdekel a régmúlt, amikor egy szép napon az ifjú Bonaparte egyik tisztje a Nílus menti Rosette-ben hármas feliratú kőtáblát talál. Szövegét görögül, hieroglifákkal és démonikus írással vésték a köbe. így került Champollion kezébe az ezredéveket rejtő kapu kulcsa... GASTON BOHNEUR költő és író, ä Paris-Match igazgatója ragyogóan dramatizálta Gaston Papaloux forgatókönyvét. A szöveget j>edig tökéletesen kiegészítette Georges Deleure páratlan partitúrája, amely a nyitány első hangjaitól kezdve a darab utolsó akkordjáig a néző lelke mélyéig hatol, és megsokszorozza a nem mindennapi előadás dicsfényét. A „Sonet Lumlere" című, feledhetetlen szépségű panoráma szerzőjének nem kis feladattal kellett megbirkóznia A világ leghatalmasabb színpadát megpillantva — hossza két kilométer, szélessége egy kilométer, magassága 145 méter — a rendezők mindjárt a kezdet kezdetén tudták, hog; nem dolgozhatnak a megszokott, hagyományos eszközökkel. A három piramis körül összesen 850 fényszórót helyeztek el 1000 wattos villanykörtékkel. A világítást irányító és hangkeverő központ az ún. tiratron-rendszer segítségével távirányítással kezeli az összes műszaki egységet. AZ ELŐADÁS UTÁN visszatértünk Kairóba. Útközben még mindig a IáHangversenyterem. holt dinasztiáknak győzelmi harsonáját halljuk... Mintha megállt volna az idő. De nem — csupán a múlt tér viszsza a jelenbe. A szfinx titokzatos hangja úgy száll a sivatag fölött, mint delejes fuvalat. „Naponta látom felkelni a nápistent: Nekem kiildi első üdvözletét az ősi Nílus túlsó partjáról, nekem az ötezredéves történelem tanújának". A vakító fényszórók lassan kibúnynak, hogy most zöldes félhomály érzékeltesse a negyedik dinasztia nagy álmait. A melodrámát aláfestő e motív zene hatása alatt elmosódnak a gondolatok. Csak ülsz a történelem gigászai előtt, szorongva nézel fel rájuk, s kisebbnek érzed magad annál a homokszemnél is, amely időnként talpad alatt -megcsikordul. Csupán a mesemondó hangja hatol el értelmedig. „Az egyes népek kultúrál szigetek a barbarizmus tengerében, s ez, amelyet itt Gizehben immár ötezer éve őriz a szfinx, valamennyi közül a legrégibb. Az óriásszobrok lábainál minden olyan parányi, csaknem láthatatlan, s nem tűnik nagyobbnak a tottak lenyűgöző hatása alatt álltunk, de a Piramisok útján újabb meglepetés ért bennünket. Nem messze a hallhatatlan geometriákat dicsőítő alkotások helyétől a három év alatt épült művészvárossal találjuk magunkat szembe. Az első egyiptomi zeneművészeti főiskola 1959 ben kezdte meg működését s arab, meg nemzetközi osztályalt több mint 400 hallgató látogatja. Ugyanebben az évben nyitották meg a filmintézetet ahol művészeti és műszaki szakembereket képeznek. 1963-ban megindították a forgatókönyvírói szakosztályt is. A konzervatórium mellett tágas termekben 1960-ban kezdte meg [>edagógiaí tevékenységét a balettintézet. Előkészítő, alsó és magasabb osztályait 200 jövendő és mór most fellépő művész látogatja. A tv-lntézet szintén 1960-ban kezdte meg munkáját az első évfolyam 190 hallgatójával. Ezek vagy a rádió, vagy a tv munkatársai. Ebben az intézetben 11 szaktantárgyat adnak elő, A kairói televízió (a háttérben] többek között szcenográfiát, világítási technikát, fényképészetet, gyártásvezetést, tervezést stb. Ez óv szeptemberében a zeneművészeti főiskola, a balettintézet növendékei és végzős hallgatói rendelkezésére bocsátottak egy korszerű, nagyvonalú 1200 férőhelyes hangveiseny-termet, amelynek orgonája csehszlovák gyártmány. A modern kairói bábszínház tavaly ünnepelte fennállásának 5. évfordulóját. Egyiptom egyetlen bábszínházát « legkorszerűbb berendezéssel látták el. A bábjátékművészet az Egyesült Arab Köztársaságban nagyon népszerű, s ezért a csehszlovák bábfilmeket és ilyennemű kiállításokat rendkívüli érdeklődés kíséri. AZ EAK KORMÁNYA valóban szívén viseli a kultúra és a művészetek fejlesztését, s az elmúlt 12 év alatt figyelemre méltó eredményt ért el ezen a téren. A kairói rádió heti 766 órás műsorával a második helyen áll a világon. Tizenkilenc stúdiója Kelet és Nyugat 22 országába 82 nyelven 65-féle adást sugároz. Az arab televízió, amelynek alapjait csupán 1960-ban rakták le, két év alatt oldotta meg az öt évre előirányzott feladatokat. Már ebben az évben bevezették a napi 23 órás adást. Az egyiptomi filmesek tavaly öszszesen 817 játék- és rövidfilmet forgattak, és 24 arab filmfesztiválon vettek részt. Az EAK-ban jelenleg 376 állandó és 675 vándormozi van, dí^z új terv 4000 kisebb mozi s egyéb'nápművelésl létesítmény berendezését Irányozza ele. 1963-ban befejezték az EAK-ban a Közel-Kelet legnagyobb színesfilm-laboratórlumát. • » • AZ ÖSI FÖLDÖN új kultúra tör előre. Űj kulturális intézmények létesülnek, ahonnan új embereket bocsátanak szárnyra. S a piramisokat őrző szfinx az új életre kelt Egyiptom látogatóinak nap mint nap elsuttogja: ,... és holnap ls engem üdvözöl a nap első sugara, még sok-sok ezer napnak leszek a tanúja". S ezek az új napok minden eddiginél ragyogóbb surgárözönbe vonják majd az új Egyiptom új történelmét. már régebben Ismertetett okok miatt vajúdik, a bonni politikusok vagy helyesebben katonapolttikusok minden módot megragadnak, hogy rá tehessék a kezüket az atomfegyver ravaszára. Ha egyelőre nem része sedhetnek a teljes atompotenciál ban, egy részével is megelégednek, persze, csak ideiglenesen. Aki másnak vermet ás Bonn terve a valóságban így fest: az NDK és Csehszlovákia határai mentén, mintegy ezer kilométeren atomaknákat akarnak lerakni, s ezek 15—20 milliárd márkába kerülnének. 1 Két dolog nagyon elgondolkoztató: Ha Bonn betörésre számít a két szomszéd részéről (ami teljesen alaptalan feltevés), miért helyezi el határán mindjárt a legveszélyesebb fegyvert, hisz olcsóbb biztonsági intézkedéseket is tehetnek; másodszor: ha ilyen költséges „védelmi rendszert" kiépít, akkor azt ki is akarja próbálni. Nagýon logikus több nyugati lapnak az a feltevése, hogyha a bonni militaristák egy bizonyos X napon felrobbantanák -az aknazárat, ezzel elindítanának egy atomháborút Európa szívében. Ám az aknazár kétélű fegyver; nagy veszéllyel fenyegeti a bonni állam két szomszédját, de felhasználása esetén a németeket sem kímélné meg: a számítások szerint a robbanás tízmillió németet közvetlenül veszélyeztetne, de közvetett veszélyt jelentene egész Nyugat-Németországnak. Akkor mire való ez a felelőtlen passziánszjáték az atomkártyával? Egyszerű a magyarázat: Bonn elvakult atommámorában nem néz senkit és semmit, csak előretör, hogy megszerezze az atomfegyvert. Ha ugyanis lerakja az atomaknákat, akkor a felhasználásukra vonatkozó döntés jogát is meg kell kapnia. Ez pedig azt jelentené, hogy egyik ujját máris ráteheti az atomfegyver ravaszára. A többit, értsd a prímszerepet, aztán Bonn mohósága könnyebben megszerezné. Kétes biztonság hangyánál. S a fáraók sírját mégis az ember építette föl. A királysírok túlélték a történelmet, a nagyságuk győzedelmeskedett a tovatűnő Idő felett. Mi mindenre emlékszik ma vissza a szfinx, Kheópsz, Khefren vagy Mtlkerinosz piramisa? A MESEMONDÓ hangja követi a fényszóró játszi suhanását. A sötét térben felvillanó narancsszínű síkok köze százezernyi rabszolga lihegését érzékelteti,— azoknak a lélegzetvételét, akik 30 esztendeig építették az építészetnek ezt a csodáját. S a szellő, valahonnan az éjszaka mélységeiből a fáraók koronázási ünnepségeire rendezett ügyességi versenyek visszhangját sodorja felénk; majd fokozatosan a holt fáraót sirató karénekké változik át, amelyből meszsze hallik a főpap imája. A magnószalag fáradhatatlanul kelti életre a múltat, az emlékeket. • Életre kel IV. Amenophis és TutAnch-Ámon, elsuhan előttünk MempA régmúlt tajjúi: a piramisa* (A saeraő íelvéte^i A nyugatnémet kormány nukleáris egyenjogúságot akar kicsikarni nyugati szövetségeseitől. Ezért bocsátkozik olyan kockázatos vállalkozásokba, mint amilyen az atomaknazár is. Adhat-e ez biztonságot a terv megvalósítóinak? A Frankfurter Rundschau is ironikusan ecseteli a helyzetet: „Lábunk alatt atomaknák, fejünk fölött pedig idegen atombombák. Szép kis védelmi koncepció". Hazánkban mini: érdekelt országban, de Európa-szerte nagy felháborodást keltett a földrész biztonságát veszélyeztető Trettner-terv. NyugatNémetországban. is nagy tömegek tiltakoznak ellene. így hát a békeszerető emberekkel együtt reméljük, hogy az atomaknák még lerakásuk előtt csütörtököt mondanak. LÖRINCZ LÁSZLÓ