Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-31 / 30. szám, vasárnap

ACSKP Központi Bizottságának határozata a tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítésének lő irányelveiről és a párt munkájáról (Folytatás a 2. oldalról) Az új irányítási rendszer bevezetésével összefüggő legfontosabb intézkedések Az űj Irányítási rendszer eredményes hatásának feltételei: a termelési műszaki bázis szervezeti felépítésében végrehajtott intézkedések — és a népgazdaság fejlődési problémáinak az irányelvek szellemében történő terv szerinti megoldása. í. Az önálló elszámolásos és a központi irányító szervek felépítése A termelési műszaki bázis kiépítésére a. Központi Bizottság a követke zo alapelveket hagyja jóvá: A termelési gazdasági egységek szervezésének alapvető típusai, amelyek megfelelnek a jóváhagyott irányítási rendszernek és ugyanakkor kedvező feltételeket teremtenek a termelésszervezés magasabb formáinak érvényesítésére — koncentrálás, speciaiizálás, kombinálás —, a szakágazati kunszern-vállalatuk lesznek, amelyeket rendszerint a vertikálisan szervezett, nagy kiterjedésű és bonyolult összetételű gazdasági egységeknél célszerű létrehozni, továbbá a trösztök, amelyek egyforma szakvállalatokat tömörítenék. Abban az esetben, ha megvannak a Termelési-fogyasztási feltételek, helyes a termelési műszaki bázis szervezése kombinált formájának érvényesítése is. Szükséges, hogy következetesen érvényesítsük azokat az intézkedéseket, amelyek a fogyasztó-vállalatok közgazdasági helyzetének megszilárdítására irányulnak, és ezzel eltávolítják, vagy részben enyhítik a monopoltermelés nem kívánatos következményeit. A termelési műszaki bázis szervezésének az állami és a szövetkezeti vállalatok, valamint a közszükségleti cikkeket gyártó, és a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat biztosító helyi gazdálkodási üzemek közötti egészséges versengést kell támogatnia. A konszernek és trösztök szakága•stzati igazgatóságai az önálló elszámolás rendszerében az irányítás legmagasabb fokát, az alárendelt vállalatok, üzemek és szervezetek számára a komplex irányítási fokozatot jelentik. Az új rendszer valamennyi ökonómiai eszközével önállóan fognak dolgozni, és felelősek lesznek döntéseik gazdasági következményeiért. A szakágazati igazgatóságok az alárendelt vállalatok kezdeményező gazdálkodásánál és szocialista vállalkozásánál megszabják e vállalatok döntési jogkörét. i A Központi Bizottság helyesnek tartja, hogy a szakágazati igazgatóságok hatáskörébe tartozzon és feleljenek: ® a rájuk bízott ágazatok fejlődéséért, különösen a műszaki paraméterek és a költségek világszintjének elérése, a minőség és a gyártmányok haszonértékének növelése szempontjából; a kereskedelmi szervezetekkel együtt a népgazdaság folyamatos ellátásáért a rájuk bízott ágazatok termékei bői; » a rájuk bízott eszközök gazdaságos és célszerű kihasználásáért a legjobb gazdasági eredmények elérése érdekében; A szakágazati igazgatóságok elvi kérdéseinek kollektív megítélése érdekében kollektív szervek létesülnek, melyek a vállalatok vezető dolgozóiból, a párt- és szakszervezeti bizottságok elnökeiből, a bank és a legfontosabb fogyasztók képviselőiből tevődnek össze. Ezek feladata lesz, hogy — a központilag kitűzött alapvető feladatok keretében — megvitassák a gazdasági és a pénzügyi terv fő kérdéseit, a beruházási tevékenység irányát, a hitel kérdését, a dolgozók alapjának felhasználását és a véllalatok gazdálkodásának értékelését. A termelési és műszaki bázis új felépítésével kapcsolatban megnövekszik a vezető káderek kiválasztásának, előkészítésének, elhelyezésének, valamint a politikai és szakmai fejlődésükről való gondoskodásnak jelentősége. Az eddigi irányítási rendszer az önálló döntés korlátozásához, valamint a vezető tisztséget betöltő emberek tekintélyének csökkentéséhez vezetett és leegyszerűsített gazdaságszemlélettel hozott létre. A terv szerinti Irányítás ő] rendszere megköveteli a jogkör és a felelősség következetes megosztását az irányítás különböző fokozatain dolgozók között, valamint a felelős dolgozók szükséges önállóságát a döntésekben. Ki keli küszöbölni * döntési jog tetszés szerinti átruházását az egyik fokozatról a másikra, fel kell számolni a vezető dolgozók jogkörének túlzott korlátozását azzal, hogy a döntést további szervek jóváhagyásától teszik függővé stb. Minden vezető dolgozónak felelnie kell döntéséért. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy a vezető dolgozó elsősorban a kollektíva tevékenységének szervezője, a kollektívában igényes munkát kell végeznie, s ebből a szempontból politikailag fejlettnek kell lennie, tehát a korszerű termelést korszerű módszerrel tudja irányítani. A gazdasági vezetők nagy felelősségével és döntési önállóságával egyetemben ez megköveteli a szakképzettséget és a szakmában szerzett tapasztatokat. A Központi Bizottság kiemeli a technikusok és közgazdászok nagy társadami jelentőségét, mert jelentős mértékben tőlük függ a társadalmi haladás a termelésben és a gazdaságban egyaránt. Hogy a vezető teljes mértékben felelős lehessen a rábízott munkaszakaszért — fokozni kell jogkörét az alárendelt dolgozók kiválasztása, áthelyezése és elbocsátása terén. A munkaerőhullámzás közgazdaságilag szükséges enyhítését lehetővé teszi majd a munkajogi előírások módosítása is. Az új irányítási rendszerben meg kell teremtenie a dolgozók jobb széthelyezésének feltételeit, és kádertartalék kialakulására keli vezetnie. Az eddiginél jobban kell biztosítani, hogy a tehetséges dolgozók azokra a helyekre kerüljenek, ahol tehetségüket legjobban érvényesíthetik a népgazdaság fejlesztése érdekében. Tekintve, hogy a szakképzettség a népgazdaság szempontjából rendkívül fontos — a szakképzettség elnyerésének formáit szükséges elmélyíteni és hatékonyabbá tenni. Feltétlenül szükséges különösen a vezető tisztségekre kiválasztott dolgozók nevelésének megszervezése. Különösen ki kell bontakoztatni az irányítás és a termelésszervezés tudományát, valamint a munkaszociológiát és pszichológiát, melyek elsajátítása jelentős feltétele — a dolgozók közötti kapcsolatok ismerete alapján — a termelésben dolgozó kollektíva sikeres vezetésének. Az új népgazdaságirányítási rendszer, valamint a vállalatok jogkörének és felelősségének jelentős kibővítése lényeges változásokat követel egyrészt a központi irányító szervek munkastílusában és módszereiben, másrészt szervezeteikben is. Elsősorban is szükséges, hogy a központi irányító szervek teljes mértékben respektálják a termelési gazdasági egységek helyzetét és olyan népgazdasági jelentőségű munkával foglalkozzanak, melyek biztosítják a szakágazat fejlesztésének feltételeit. Ezzel kapcsolatban hatékonyabb intézkedéseket kell foganatosítani a távlati terv alapos kidolgozására. A központi irányító szervek szintjén meg kell valósítani az irányító munka ésszerű megosztását, hogy ezáltal ne kerüljön sor felesleges duplicitásra a döntésben. A gazdasági döntésért teljes legyen a felelősség. Ehhez szükséges biztosítani a központi irányító szervek komplex döntését, és el kell távolítani a jelenlegi, ágazatokra leszűkített irányítási módszereket. A Központi Bizottság meghagyja a köztársaság kormányának, hogy dolgozza ki szerveinek célszerű rendszerét és munkamegosztását, s a minisztériumok munkáját úgy rendezze, hogy ezek az új szakágazati vállalatok központi irányításának komplex egységévé váljanak. E munkamegosztás keretében módosítani kell a Szlovák Nemzeti Tanács szerveinek hatáskörét is. Az új irányítási rendszerben a közgazdasági problémák megoldása terén nagy feladatok hárulnak az Állami Bankra. A korona ellenőrző szerepének tökéletesítésén kívül mint gazdasági szerv kölcsönöket folyósít, s a ;övecielmezőség és a megtérítés alapelve alapján befolyásolja a vállalatok gazdálkodásának hatékonyságát. Tevékenységét kiterjeszti a külkereskedelem szakaszán is és rugalmas kölcsönpolitikával megteremti a vállalatok pénzügyi egyensúlya biztosításának feltételeit. A Jogi előírásokban, különösen pedig a gazdaságtan szakaszán — meg kell határozni a gazdasági vezetés egyes központi szerveinek jogkörét és felelősségét. Az új Irányítás! rendszer alapelveinek fokozatos érvényesítésé 2. Népgazdaságunk lényeges kérdéseinek aktív megoldása Az új irányítási rendszer bevezetésére akkor kerül sor, amikor a forrás és a szükséglet közötti feszültséget még nem távolítottuk el, és a népgazdaságban strukturális jellegű egyenlőtlenségek vannak. Az új irányítási rendszer bevezetése népgazdaságunk lényeges kérdései megoldásának egyik feltétele. Ez a rendszer ugyanakkor megköveteli, hogy az ötéves tervet új módon állítsuk össze, ez a gazdasági fejlődés lehetőségeinek reális felméréséből induljon ki s így a bevezetett irányítási rendszerrel összhangban hasson. A távlati tervnek az új irányítási formák hatásával — a CSKP XII. kongresszusának határozata szellemében —, gondoskodnia kell a fokozatos műszaki átépítésről és a népgazdaság teljes konszolidálásáról, biztosítania kell az egyensúlyt a forrás és a nyersanyagszükséglet, munkaerő, valamint a lakosság jövedelme, az árualap és szolgáltatások között, növelni a külkereskedelem hatékonyságát, — anyagi, deviza és pénzügyi tartalékot kell létrehoznia. Az 1970-ig kidolgozott Jelenlegi tervjavaslatok a beruházások szempontjából igényesek és rendkívül nagy anyagi biztosítást feltételeznek. A feldolgozott javaslatok még mindig nem fejezik ki eléggé a belső tartalékok hatékony mozgósításának irányzatát és a további fejlődés hatékonyságának növelése terén a lehetőségek kihasználását. Az 1966—1970-es évekre szóló ötéves tervnek az ország reális gazdasági lehetőségeiből kell kiindulnia, s a népgazdaság intenzív fejlesztésének útjára kell lépni. Olyan beruházási politikát kell folytatni, mely a nyersanyag, anyag és energia maximális értékesítésére vezet, előnyben részesíti az üzemek és vállalatok komplex korszerűsítését, ezáltal távlatilag biztosítja a termelésben a műszaki átalakulást, amely —• a létrehozott források keretében és a harmonikus fejlődés érdekében minden területen — megszilárdítaná a feladatokat a lakásépítkezés, a szolgáltatások, a személyszállítás és a munkaidő lerövidítése terén, és jobban megoldaná a lakosság egyéni fogyasztásának összetételét és minőségét. Anyagi-műszaki bázisunk további fejlődésének egyik legfontosabb láncszeme a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a mezőgazdaság és az ipar színvonalának fokozatos kiegyenlítése. Ez megköveteli, hogy a következő években folytassuk a mezőgazdaság komplex gépesítését és kemizálását, mélyítsük el az anyagi érdekeltséget és Így további feltételeket teremtsünk arra, hogy a fiatalokat megnyerjük a mezőgazdaságnak. A dolgozók jutalmazásában eddig érvényesülő káros nivellizáció eltávolítása érdekében a jutalmazásra előirányzott eszközök újrafelosztásával meg kell szilárdítani a premizálási és a jutalmazási alapot, s & vállalatokban — a jövedelmezőség fokozásával — további forrásokat kell létrehozni erre a célra. E feladat megoldását a távlati tervnek Is elő kell segítenie. A reális és a jói kidolgozott ötéves terv — különösen az 1966—1970 közötti időszakban — szocialista társadalmunk további harmonikus fejődésének feltétele. Az ilyen terv az új irányítási rendszerrel együtt lehetővé teszi az elmúlt években felhalmozódott rejtett tartalékok mozgósítását és népgazdaságunk további fejlődése érdekében az új források kihasználását A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy a csehszlovák népgazdaság fejlődése, valamint a közgazdasági fejlődés hatékonyságának fokozatos növelése megköveteli a nemzetközi munkamegosztás alapelveinek tervszerű érvényesítését és a KGST eddiAz új irányítási rendszer fokozatos és célszerűen irányított folyamat. Ebben a folyamatban kell majd a rendszert állandóan fejleszteni és tökéletesíteni. Nem várható, hogy az új rendszer önmagától hatni fog. Az új rendszer hatékonysága majd teljesen attól függ, hogyan tudják alkalmazni az irányítás különféle fokán, mennyire kötik egybe érvényesítését a népgazdaság konkrét problémáinak megoldásával. Az új irányítási rendszer fokozatos bevezetése szempontjából különösen nagy jelentőségű az első időszak, melyben úgy kell érvényre juttatni alapvető vonásait, hogy figyelembe vegyék a népgazdaság jelenlegi fejlődésének reális lehetőségeit. Tekintettel kell lenni: © a különbségekre, melyek az eddigi fejlődés folyamán jöttek létre; eltávolításuk a népgazdaság konszolidálódásának folyamatában még bizonyos időt vesz igénybe; © a jelenlegi nagykereskedelmi árak kihasználásának korlátozott lehetőségeire; © az előkészületek konkrét helyzetére az irányítás valamennyi fokán. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a kormány főleg a következő feladatokkal foglalkozzon: 1. 1965-ben meg kell oldani a nyílt kérdéseket, és elő kell készíteni az új rendszer fontosabb elveinek realizálását. E téren különösen: a] ki kell dolgozni — az 1966— 197ü-es időszakra — a gazdaság fejlesztésének, a konszolidálásra és a műszaki rekonstruálásra irányuló alapelveit; bj az előterjesztett anyagok alapján biztosítani kell az új rendszer alapelveinek alkotó szétdolgozását, éspedig az egyes iparágazatok, az építőipar, a bel és a külkereskedelem és a nemzeti bizottságok által irányított gazdaságok jellegének és feltételeinek megfelelően; — legkésőbb 1965. június 30-ig; c) javasolni kell az új rendszer alapelvei érvényesítésének módját a közlekedés és a mezőgazdaság szakaszán — 1965 végéig; d) 1965 első felében be kell fejezni a termelési műszaki bázis szervezeti átépítését. Ugyanakkor bizto rén. Ugyanakkor javaslatot kell kidolgozni a közgazdasági adatszerzés egységes, és folyamatos rendszerének fokozatos kiépítésére, ami az egyes fokozatok szerinti irányításhoz szükséges; j) a kiválasztott vállalatokban — kísérletképpen — ki kell próbálni a terv szerinti irányítási rendszer érvényesülésének módját. Ezeket a kísérletezéseket figyelemmel kell kísérni, értékelni kell és a tapasztalatokat a rendszer általános bevezetésénél fel kell használni. 2. Az új rendszer alapelveit 1966ban be kell vezetni a. népgazdaság legfontosabb ágazataiban. A bevezetés formájáról és terjedelméről az előkészületek előrehaladottságának felülvizsgálása alapján kell dönteni, különös tekintettel az 1970-ig szóld tervelőkészületekre. A következő elvek szerint keli eljárni: a) a vállalatok kollektíváinál — s teljes jövedelem vagy a nyereség módszerének kihasználásával — érvényre kell juttatni a komplex anyagi érdekeltséget és felelősséget. Az általános nagykereskedelmi árrendezésig ideiglenesen kell megoldani ä vállalatok anyagi érdekeltségét; b) az állami tervben lényegesen csökkenteni kell a direktív mutatókat. Le kell mondani arról, hogy a vállalatok gazdasági tevékenységét kötelezően meghatározzuk. Be kell vezetni a termelés globális mennyiségi mutatóinak szerteágazó rendszerét, a munkatermelékenység és az önköltségcsökkentés stb. direktív mutatóit. A gazdasági irányítás hatékonysága feltételeinek fokozatos kialakulásával tovább korlátozódik a terv direktív mutatóinak terjedelme Is. Addig is, amíg a munkaerőforrások és a szükséglet közötti feszültséget sikerül enyhíteni, bizonyos mértékben meg kell hagyni a dolgozók limitált számát és a szervezett munkaerőtoborzást; c) a nagykereskedelmi árakat rugalmasabban kell közgazdasági feltételekhez igazítani; összhangban a szabott, limitált és szabad ár kezdeti terjedelmével; d) már a kezdettől érvényesíteni kell az anyagi felelősség elvélt az álKövetkezetesen biztosítani kell az | gi tevékenysége során létrejött eredéletszínvonal. olyan növekedését, menyek továbbfejlesztését. sítani kell a dolgozók legcélszerűbb ; lőal

aP

o

k kihasználásáért és a beruházások hatékonyságáért; a vállalatok jövedelmének azt a részét, melyet át kell utalniuk, az állóalapok terjedelméhez viszonyítva határozzák meg; ej a külkereskedelemben már a kezdettől gazdaságilag hatni kell a kivitel és a behozatal hatékonyságának növelésére, a külkereskedelem terjedelmének a tervvel arányos fejlesztésére és a fizetési mérleg megjavítására; f) a belkereskedelemben már a kezdeti időszakban át kell térni a részletes direktív mutatókról a kereskedelmi szervezetek hatékonyabb Irányítására, éspedig a gazdasági eszközök érvényesítésével: Elsősorban is szükséges, hogy a kereskedelmi vállalatok már 1966-tól kezdve az árut a termelővállalatoktól közvetlen kapcsolat útján biztosítsák. Ugyanakkor a kereskedelmi vállalatoknak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy kiválasszák a szállítóvállalatot és az áru vásárlásának optimális mennyiségét és választékát. Ezzel kapcsolatban rugalmasabbá kell tenni a közszükségleti cikkek behozatalának rendszerét és a behozatalra fordított eszközöket « belkereskedelem rendelkezésére kell bocsátani a termelők megelőző jóváhagyása nélkül; g) biztosítani kell, hogy a közpomtl szervek következetesen figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék az ár. képzést és fejlődését, harcoljanak az indokolatlan áremelésre való törekvések ellen, biztosítsák a keresetek optimális összetételét, s így elejét vegyék az eddigi aránytalanságokkal összefüggő, nem kívánatos fejlődésnek. A Központi Bizottság ismételten hangsúlyozza, hogy Ä népgazdaság űí irányítási rendszerének alapelveit célmegoldásként kell tekinteni, meyekre a politikai és gazdasági feltételeknek és a szerzett tapasztalaelhelyezését; e) 1965 folyamán meg kell oldani az új rendszer módszertani kérdéseit ki kell dolgozni az illetékes jogi normákat, meg kell határozni az öko nómial eszközök és szabályok terjedelmét az 1966—1970-es évekre; el kell készíteni a gazdasági eszközök és szabályok gyűjteményét, amelyekkel a központi szerveknek kell rendelkezniük a rendszer esetleges ne gatív következményeivel szemben; f) ebben az időszakban meg kell kezdeni a nagykereskedelmi árak át építésének előkészítését, meg kell oldani az árképzés alapelveinek érvényesítését és a dotálás módszerét a nagykereskedelmi árak átépítésének időszakára; ugyanakkor elő kell ké szíteni az egyes nagykereskedelmi árak szükséges részkiigazítását, meg kell határozni a szabott árak, a limitált árak, és a szabad árak kezdeti terjedelmét, — úgy, hogy az első idő szakban kisebb lesz a szabad ár rész aránya — és a szakágazati igazgatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az árszint emelkedése nélkül bizonyos keretek között kiigazíthassák az egyes árakat azzal a céllal, hogy a szakágazaton belül kiegyenlítsék a jövedelmezőséget; g) meg kell határozni a bérkérdés megoldásának alapelvét, a bérpolitikai előírások értelmezését és funkcióját, tisztázni kell a kollektív szerződések értelmezését és funkcióját, a béralap fejlődésének ellenőrzését stb. — és megoldásra vár annak biztosítása is, hogy ne kerüljön sor szükségtelen béremelkedésre, hanem hogy az eszközüket célszerűen .használják fel az egyenlő bérek megszüntetésére, valamint a jutalmazás megszilárdítására a vállalatok egész évi eredményei érdekében; h) biztosítani kell, hogy az Idei tervezési munka már megfeleljen a terv szerinti irányítási rendszer alapelveinek. Emellett a tervben bizonyos tartalékokat kell biztosítani a piaci alap, a beruházási építkezés, a külkereskedelem stb. szakaszán. 1) meg kell teremteni a szükséges ! toknak megfelelően kerül sor, feltételeket a nyilvántartás, a statisz í tíka és az ellenőrzés normázása te- i (folytatás a 4. oldalon) 1963. január 31. S 3 ÜJ SZŰ