Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-30 / 29. szám, szombat

ŕv végi számvetés az alapszervezeteiben Hatékonyabb ideológiai munkát Talán szokatlan egy gyűlés leírását a vita utolsó résztvevőjének szavaival kezdeni, az adott esetben mégis szükséges, mert közvetlenül rámutat a füleki Béke Üzem pártszervezetének egyik lényeges tennivalójára. 1 A városi pártbizottság képviselője felszólalásában elmondta, hogy amikor a szomszédban (a Kovosmalt üzemben) a problémákról beszélnek, a Béke üzemet mindig Jó példaként emlegetik, ahol egységesek a dolgozók a pártszervezettel. A vita első részében ezzel szemben erős személyi ellentétek tárultak fel, és az volt a látszat, hogy sok kommunista csak saját problémáit látja. A vita során azonban később megmutatkozott, hogy a közősség problémáit is helyesen értelmezi a kommunisták többsége. A Béke Üzem évek óta kiváló gazdasági eredményeket ér el. A múlt évben is túlteljesítette feladatait, s ugyanakkor az üzem átépítésének első részét is elvégezték. Mindez jelentős erőfeszítést, áldozatkészséget kívánt a dolgozóktól, s azt mutatja, hogy a pártszervezet sikeresen mozgósított a kitűzött célok elérésére. Az évzáró taggyűlés vitájának első része azonban az ideológiai nevelbmumka elmélyítésének szükségességére figyelmezteti a pártszervezetet. Céltudatosabbá, hatékonyabbá kell tenni a politikai munkát, a párton belüli nevelést, hogy hathatósabban szolgálja a kommunisták elméleti felvértezettségét. Nem arról van szó, hogy a kommunistáknak nem lehet egyéni érdekük, s hogyha ezt sérelem éri, megfelelő formában és helyen — esetleg a taggyűlésen — elő ne terjessze. Azzal azonban már nehezen lehet egyetérteni, hogy a munkásosztály élcsapatának tagjai csak szűk egyéni érdekeiket, vélt vagy valóságos személyes sérelmeiket lássák, s egyáltalán ne vegyék figyelembe a társadalmi érdekeket, a közösség céljait. Az egyik elvtárs — szorgalma s, igyekvő, dolgozó — a vita során például kifejtette, hogy a nyári brigádért járó bér elszámolásánál megrövidítették őt is, társait is. Az igazgató megígérte, hogy a panaszt felülvizsgálják, és ha jogos, orvosolják. Az ügyet tehát rendezik, mégis szükségesyela foglalkozni. Nemcsak azért, mert már régen el lehetett volna intézni, hanem elsősorban azért, mert a felszólaló kereken kijelentette, hogy őt nem érdekli az erkölcsi elismerés, a dicséret, neki csak pénz kell, a munkáját fizessék meg. Senki nem vonja és nem is vonhatja kétségbe, hogy az elvégzett munkáért érdem szerint jutalom jár. Szocialista társadalmunk egyik alapelve ez. A dolgozók családjainak létalapja a fizetés. A termelésben az anyagi ösztönzik igen fontosak. Pártunk politikájában nagy súlyt helyez ennek az alapelvnek egyre hathatósabb érvényesítésére. Ezt célozza a népgazdaság irányítási redszerének tökéletesítése is. De elintézhetők-e egy kézlegyintéssel az erkölcsi ösztönzők? Lebecsíllhető-e az erkölcsi ösztönzők jelentősége? A valóság objektív megítélése alapján egyértelműen kl lehet jelenteni, hogy az erkölcsi ösztönzőknek szocialista társadalmunkban nagyon nagy a Jelentőségük. A szocializmus lényegének és céljainak ismeretéből fakadó lelkesedés, a dolgozók egyre növekvő öntudata, a társadalom, a közfisség megbecsülésének igénylése kidomborítja az erkölcsi ösztönzők jelentőségét. Az anyag! és az erkölcsi ösztönzők a gyakorlatban egyszerre érvényesülnek, kölcsönösen hatnak. A Jó munkát anyagilag is megfelelően értékeli a társadalom, s a kiváló dolgozókat ugyanakkor megérdemelt erkölcsi megbecsülés, elismerés övezi. Az évzáró taggyűlés az alapszervezet életének legjelentősebb eseménye, amelyben a kommunisták számot vetnek a múlt év eredményeivel, elemzik az elvégzett munkát, és tárgyilagos vita alapján meghatározFelszabadulásunk 20. évfordulójára Saoa község lakosai felszabadulásuk 20. évfordulójának megünneplése alkalmából értékes kötelezettségeket vállaltak. Több mint 25 ezer órát dolgoznak le társadalmi munkában. A szövetkezeti tagok vállalásaikat a mezőgazdaság fellendítésére irányították. A talaj termőerejének fokozása érdekében 10 ezer m

3 komposztot készítenek s 20 hektár kishozamú rétet én legelöt felszántanak, terven felül 10 ezer liter tejet, 10 q szárnyast és 200 mázsa búzát adnak el. Iván, Sándor zák az elkövetkező esztendő tennivalóit. A Béke Üzem pártszervezetének évzáró gyűlése egészében véve betöltötte ezt a feladatot. A beszámoló részletesen foglalkozott az eltelt időszak munkájával és a Jövőbeni teendőkkel, név szerint dicsért ós bírált. A vita, az említett fogyatékosságoktól eltekintve, tárgyilagos és értékes volt. A leglényegesebb problémákra Irányította a figyelmet. Több felszólaló foglalkozott a pártoktatással, az ideológiai nevelés szervezett formájával. A beszámoló és a vita a párton belüli nevelésben komoly fogyatékosságokat tárt fel. A múlt esztendei évzáró taggyűlés feladatul tűzte a pártoktatás megjavítását, ezen a téren azonban nem történt számottevő javulás. Kicsi az érdeklődés a taulás iránt. Egyes körökben kétszer-háromszor el kellett halasztani az oktatást, mert tagjai nem jelentek meg a szükséges létszámban. Pedig jó példáért nem kell a a szomszédba menni. Az ipari gazdaságtant tanulmányozó körökben rendszeresen folyik a tanulás, tervszerűen átveszik az anyagot, a tanulók előmenetele kielégítő. A pártmunkának ezen a fontos területén az eddiginél is nagyobb gondoskodásra van szükség. A pártbizottság a propagandisták és a lektorok igyekezetét elsősorban az oktatás színvonalának megjavítására irányítsa, hogy az érdeklődést jobban felkeltse. Emellett hangoztatni kell a kommunistáknak azt az alapvető kötelességét, hogy rendszeresen törődjenek elméleti tudásuk fejlesztésével. Az ideológiai nevelés elmélyítésének Jelentőségét emeli az is, hogy az üzemben az idén kísérletileg alkalmazni kezdik a tökéletesített irányítás alapelveit, jövőre pedig teljesen áttérnek az új rendszerre. E komoly feladat végrehajtása nagy követelményeket támaszt a pártszervezet tevékenységével szemben, kiváltképpen ami a dolgozók előkészítését illeti. A felelősségtudat fokozása, a munkafegyelem megszilárdítása, a mesterek tekintélyének megerősítése, a legszigorúbb gazdaságosság bevezetése, a nyersanyagok felhasználásában, a munkaidő alapos kihasználása, az új technika alkalmazása, a helyes bérezés érdekében igen sokat tehetnek a kommunisták. Az évzáró taggyűlés határozata- az elmúlt évi tapasztalatok és az idei feladatok elemzése alapján tűzte ki a pártszervezet tennivalóit az elkövetkező időszakban. Az üzem termelése ez idén csaknem tíz százalékkal emelkedik. A kommunisták kötelessége, hogy jó példát mutassanak a munkában, és az idén is a kitűzött feladatok sikeres teljesítésére mozgósítsák uz üzem dolgozóit. GÁL LÁSZLÓ Tapasztalatok a dunaszerdahelyi járásból Á jutalmazás ériekéi az árutermelés szabja meg A szövetkezetek vezető dolgozóinak jutalmazására megfelelő formát találni nem a legkönnyebb feladat. Sbben az esetben nem elegendő az anyagi érdekeltségről csak beszélni, látni kell magát a célt, azt, hogy mi mindent akarunk elérni a mezőgazdasági termelésben és hogyan teljesítsük az igényes feladatokat. Ezért a szövetkezetek eredményeit elsősorban a mezőgazdasági termelés, főképpen az árutermelés szerint értékeljük. A szövetkezetesek munkájának értékét az szabja meg, hogy mennyi gabonát, húst, tejet és egyéb fontos mezőgazdasági terméket termelnek egy hektáron. Több évi gyakorlat azt bizonyítja, hogy a szövetkezetek vezetői Jutalmazásának eddig alkalmazott formája nem támogatta eléggé azt az igyekezetet, hogy egy-egy hektáron minél nagyobb legyen az árutermelés. Az EFSZ-ek nagyobb részében a szövetkezeti elnökök, agronómusok, zootechnikusok és a többi vezető dolgozók havonként, a termeléstől úgyszólván függetlenül előre meghatározott munkaegységet kaptak. Ez az „anyagi érdekeltség" legtöbb esetben nem hatott serkentően a nagyobb hektárhozamok és hasznosság eléréséért folytatott harcban. Inkább az önelégültséghez, a munkaegység értékének indokolatlan felnagyításához vezetett. Gyakran előfordult, hogy egyes EFSZ-ekben nagyobb súlyt helyeztek a fuvarozásra és más szolgáltatásokra, mint magára a mezőgazdasági termelésre. Ráadásul a szövetkezetek vezető dolgozóinak jutalmazásában is nagy eltérések voltak. Néhol Indokolatlanul sok munkaegységet kaptak havonta, másutt meg a tagság alaposan leszorította a munkaegységek számát, ami természetesen nem fokozta az érdeklődést a vezető funkciók iránt. Előfordult az ls, hogy a gyengébb szövetkezetekben jobban jutalmazták a vezető dolgozókat, mint azokban az EFSZ ekben, ahol rendszeresen jobb gazdasági eredményeket értek el. Az említett fogyatékosságok érezhető hatással voltak a felvásárlási feladatok teljesítésére, és mivel a szövetkezetek vezetőit az alkalmazott jutalmazás nem kötötte az árutermelés értékéhez, a felvásárlási feladatok teljesítésének biztosítása egész sereg szövetkezeten kivül álló embert foglalkoztatott. Az új jutalmazás alapelvei Mielőtt elmondjuk^ hogy a dunaszerdahelyi Járásbarrmlt hozott a szövetkezeti vezetők jutalmazásának új formája, melyet a járási pártbizottság kezdeményezésére vezettek be valamennyi szövetkezetben, szólnunk kell legalább nagy vonalakban az új jutalmazás alapelveiről. Az uj jutalmazás az EFSZ-ek V. országos kongresszus erre vonatkozó határozatának alapelveiből indult ki, és ezzel összhangban a pénzbeli Jutalmazás két részre oszilik. Az első rész függ a szövetkezet nagyságától (földterület, állatállomány), a második pedig az intenzitás fokától. Az intenzitást az egy A karcsú fefiyok fehér ruháin súkrázik a téli napfényben redukált hektárra eső árutermelés nagysága szeirint értékelik, nem pedig az egy hektárra eső teljes termelés szerint, mert ez a jelenlegi feltételek közepette igen vitás és nehezen ellenőrizhető. Az egyes szövetkezetek természeti és gazdasági feltételei eltérőek, ezért három osztályba sorolták őket, minden osztályban megszabták a vezetők jutalmazása és a terv teljesítése és túlteljesítése után járó pótjutalmazás mértékét. Az elnök jutalmazása (alap- és pótjutalmazás) alapul szolgál a többi vezető pénzbeli Jutalmazásának meghatározásánál. Az agronómus, zootechnikus és a gépesítő az elnök jutalma, zásának 75—95, a komplexbrigád vezetője pedig 70—90 százalékát kaphatja. Abban az esetben is, ha a vezető dolgozók lemondanának a háztáji gazdálkodásról, — felvásárlási áron — kenyérgabonát és burgonyát — a család szükségleteinek fedezésére — és 10 mázsa kukoricát vásárolhatnak a háztáji jószágállomány számára. Ha a vezetők meghagyják maguknak a háztáji földet — 0,1—0,5 ha-ig — havi jövedelmükből 50—300 koronát levonthatnak. Az árutermelés után járó pótjutalmazás elszámolása aszerint történik, hogy milyen csoportbeosztásról van szó és nagyságát a növényi és az állattenyésztési szakaszon elért árutermelés bősége szabja meg. Minden esetben mértékadó az évi termelési pénzügyi terv feladatainak teljesítése. A pótjutalmazás nagyságát az 1.— 2.-3. negyedévben a hús, tej és a tojás felvásárlási tervének teljesítése szerint számítják ki, az utolsó negyedévben pedig az állattenyésztési termékek, gabona és cukorrépa hozama után. Egyébként a szövetkezetek vezetői a pótjutalmazásnak csak 80 százalékát kaphatják meg havonta, s azt is csak abban az esetben, ha az EFSZ teljesíti eladási feladatait. •A megmaradt 20 százalékot zárszámadáskor kapják meg, de csak a feladatok 100 százalékos teljesítése esetén. Nézzük meg a dolgot közelebbről. Az előbbiekből már kitűnik, hogy a pótjutalmazás összege a terv teljesítése szerint csökken vagy növekszik. Például, ha az elnök havi alapjutalmazása 1000 korona, a pótjutalinazás pedig 1050 korona. Mint ismeretes, a pótjutalmazás 80 százalékát a feladatok teljesítése esetén havonta megkapja. Az elnök tehát évente 12 000 korona alapfizetést kap és pótjutalmazás címén (80%) 10 800 koronát. A többi — 1800 — koronát csak abban az esetben kapja meg, ha a szövetkezet az árutermelés tervét 100 százalékra teljesítette. Ha a tervet csak 97 százalékra teljesítik, az elnök pótjutalmazási összegéből 3 százalékot le kell vonni, túlteljesítés esetén a százalék arányának megfelelően a végösszeghez hozzá kell adni. A jutalmazás serkentő ereje Az első pillantásra eléggé bonyolultnak tűnik a dunaszerdahelyi Járásban alkalmazott Jutalmazási rendszer. A valóságban azonban nem úgy fest a dolog, csupán a helyes módszer kidolgozása, a követelmények rögzítése kiván körültekintő és alapos munkát. A mezőgazdasági termeléssel szembeni igényesség növekedése, a fejlődés bizonyára magával hozza majd a személyi érdekeltség további elmélyítését, de az új Jutalmazás bevezetése óta eltelt két év tapasztalatai eléggé érthető és világos érvet sorakoztatnak fel. Meg keLl említeni, hogy a járási pártbizottság kezdeményezését" sem a szövetikezetesek, sem pedig a vezetők nem fogadták mindenütt nagy lelkesedéssel. A vezető dolgozók egy része veszélyben látta forogni az eddigi t szilárd) Jutalmazás elvét, miután a tervteljesítéshez lett kötve. A sfcövetkezetesek pedig a vezetők Jövedelme növekedésének bizonyos formáját láttáik. Mindkét részről csakhamar meggyőződtek, hogy i(t egészen másról van szó. A szövetkezetek vezető dolgozói Jutalmazásának új formája elég gyorsan hatott az emberekre. Másként kezdtek nézni a terv teljesítésének kérdésére, bátrabban nyúltak a tartalékokhoz s a tagság lobban érdeklődött a vezetők munkája Iránt. Azelőtt — amint említettük — a felvásárlási dolgozók tömege hajszolta a felvásárolni valót, míg később az a kilincselés teljesen fölöslegessé vált, sót ellenkezőleg, a szövetkezetek vezetőinek kellett egynéhányszor sürgetni a felvásárlókat, hogy vegyék már át a vágóhídra „érett" jószágot. összehasonlíthatatlanul megszilárdult a vezetők felelőssége a feladatok teljesítését illetően. Elmélyült a kölcsönös ellenőrzés. A zootechnikusť például igen érdekli, tőrődik-e az agronómus azzal, hogy elegendő és jó minőségű takarmánya legyen a szövetkezetnek, az agronómust viszont az is érdekli, hogyan gazdálkodnak a takarmánnyal, hogy minél nagyobb ha-j szon legyen belőle. A komplexbrigádok vezetője arra törekszik, hogy a talajt időben és jól megműveljék s ne mulasszák el az agrotechnikai határidőket mtnd a vetésnél, mind a növényápolásnál s a betakarítási munkákban. Természetes, hogy az új Jutalmazási módszer a szövetkezetek elnökeinek nagyobb mértékben irányította figyelmét a mezőgazdasági termelés fokozására, és ebben látják a szövetkezet bevételeinek legfőbb forrását. Ez a célja a vezetők új jutalmazási módszerének a Járásban. Két évi tapasztalat után bátran lehet mondani, hogy az új jutalmazás valóban a termelés mozgató erejévé vált. Legjobban bizonyítja ezt a felvásárlási terv túlteljesítése állattenyésztési termékekben és főképpen a tejben s ezenkívül észrevehető a hektárhozamok gyors növekedése is. Amig 1962 decemberében a Járás mezőgazdasági üzemei naponta 67 000 liter tejet adtak el az államnak, tavaly naponta már 87 000 liter tejről lehetett beszélni, de egyes hónapokban ez a mennyiség még a 115 000 litert is meghaladta. A járásban tehát átütő sikert értek el a mezőgazdasági üzemek a tejtermelésben, ami a tehenek évi tejhozamának átlagát 2500 literre emelték. Természetesen ezekhez az eredményekhez hozzájárultak a prémiumok is, melyeket a tejtermelés tervének túlteljesítéséért kaptak a szövetkezet dolgozói. A nagy fordulat okát mégis a vezetők munkaviszonyának előnyös változásában kell keresni s azonkívül abban is, hogy sincsen talán olyan termelési ág a szövetkezetekben, ahol a többtermelésért nem Járna prémium. Nagy hiba volna azonban úgy te- : kinteni az új jutalmazási módszerre, " mintha egymagában elegendő volna a termelés további fokozására. Ha ebben az időszakban döntő szerepe is van, mégis sok tényezőtől függ. Az űj módszer nagyobb igényt támaszt a pontos nyilvántartásra, a feladatok teljesítésének állandó ellenőrzésére s rendszeres értékelésére. Fontos, hogy a pótjutalmat csakis az elért eredmények alapján fizessék kl. Ebben az esetben van tekintély és valóban a termelés mozgató erejévé válik. így például, amikor a járási pártbizottság az elmúlt év őszén felhívta a mezőgazdasági dolgozók figyelmét arra, hogy a járásban hektáronként 28 mázsás búzatermést kellene elérni, mindjárt megtörténtek a megfelelő intézkedések a kitűzött cél biztosítására. A mezőgazdasági üzemekben alaposan megtárgyalták, megvitatták a határozatokat, az agrotechnikai intézkedéseket, melyek nélkül alig volna elképzelhető a merész cél elérése. Hasonlóképpen foglalkoztak a földterület teljes kihasználásával, termőképességének növelésével, a cukorrépa hektárhozama növelésének kérdésével, valamint a ciroktermelés 3500 hektárra való kiszélesítésével. Ha az új jutalmazási módszer bevezetésénél eltérőek ls voltak a vélemények, ma már e módszer nagy előnyeit eléggé Ismerik mind a vezetők, mind a szövetkezeti tagok. A járás mezőgazdasága tavaly mindenben határidő előtt teljesítette a felvásárlási tervet. A tej eladási tervét 114,5 százalékra, a tojásét pedig 120 százalékra teljesítették. A jobb gazdasági eredmények, a magasabb árutermelés nagyobb bevételt is jelent a szövetkezeteknek, ami végeredményben megnyilvánul a tagok jutalmazásában is. És ha a szövetkezeti vezetők új jutalmazási módszerére ebből a szemszögből tekintünk, megállapíthatjuk, hogy ez nagymértékben eleget tett a várakozásnak és hatásos mozgató erő lehet a mezőgazdaságii termelés további növelésében. OSZVALD FRIGYES mérnök, a dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság vezetője JÄN MIKEA 8 Pravda munkatársa 1965. január 20. * (JJ SZÓ 5