Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-29 / 28. szám, péntek

A dolgozók áldozatkész munkája eredményes volt (Folytatás az 1. oldalról) Annak ellenére, hogy tavaly bizonyos javulást értünk el, nem sikerült teljes egészében kielégíteni a belkereskedelem igényeit, főleg ami a közszükségleti iparcikkek választékát illeti. Az élelmiszeripar jobb nyersanyagellátása lehetővé tette, hogy az ágazat termelése — 1963-hoz viszonyítva — 1,9 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor csőkkent a szeszes italok és a cigaretta gyártása. 1964. Teljesítés 1963-hoz Termék: évi termelés: százalékban: viszonyítva: hús csonttal (ezer t) 516 100,8 108,8 vágott baromfi (ezer t) 31 122,1 121,1 tej (mill. 1) 1 240 97,4 103,4 vaj (ezer t) 81 102 109,9 növényi étzsír (ezer t) 114 100 2 91,3 cukor (ezer t) 1002 99,1 100,9 gyümölcsmust (ezer 1) 8 498 78 90.2 befőtt (ezer t) 46 98,9 94,2 szeszes italok (ezer hl) 306 99 83,2 sör (ezer hl) 17 827 104,8 107,5 cigaretta (mill. db) 17 840 100,9 94,5 II. MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁG Tavaly jól átteleltek az ősziek. A tavasz is jól kezdődött, ám a hoszszan tartó szárazság a vegetációs idő java részében jelentősen befolyásolta a terméseredményeket. Az előzetes számítások alapján a mezőgazdasági termelés 1964-ben alig érezhetően — 0,6 százalékkal — szárnyalta túl az előző esztendei eredményeket. A mezőgazdasági termelés tervét 94,5 százalékra teljesítettük. A növénytermesztés az 1963-as évhez viszonyítva 4,4 százalékkal csökkent, a tervezett feladatokat 88,9 százalékra teljesítettük. Jobb a helyzet az állattenyésztés terén: az 1963as esztendőhöz képest 5,7 százalékkal emelkedett, a tervezett feladatokat 0,5 százalékkal túlszárnyaltuk. A gabona vetésterülete az 1963-«s esztendőhöz viszonyítva 56 000 hektárral — 2,1 százalékkal — növekedett. Ez legjobban a búzatermesztésben érezhető; 15,4 százalékkal nagyobb területen termesztettünk búzát. A szemes termények vetésterületének részaránya elérte az 51,7 százalékot, de nem értük el a megszabott 53 százalékos részarányosságot. Kedvezően alakult a lucernatermesztés. Csaknem 58 000 hektárral többet termeltünk. Ez annyit jelent, hogy 23,9 százalékkal több a termés, mint az 1963-as esztendőben. A múlt évben jelentősen megjavult a termőtalaj kihasználása. A hektárhozamok — a burgonya és a szőlő kivételével — fokozásában nem értük el a tervezett eredményt. Az előzetes becslések alapján, országos átlagban 2,1 mázsával kevesebbet termett a föld, mint 1963-ban. A cukorrépa hektárhozama (273,7 mázsa), elérte az utóbbi öt év átlagát, ám az 1963-as esztendő terméseredményeihez viszonyítva csökkenés volt észlelhető. Jobb eredmények születtek a burgonyatermesztesben. A 148,7 mázsás átlag jobb, mint a tavalyelőtti, sőt 42,8 mázsával túlhaladja az utóbbi öt esztendő átlagát. A szárazság következményeként a felvásárlási tervet sem teljesítettük. A gabonafelvásárlás tervét 89,4 százalékra, ebből a búzáét 103,7, az árpáét 80,4, a rozsét 90 és egyéb szemes termények felvásárlási tervét pedig 39,4 százalékra teljesítettük. A burgonya felvásárlási tervét 102,7, a cukorrépáét 92,5 százalékra teljesítettük. Az állattenyésztési termelés 1964ben kedvezően alakult. Növekedett a gazdasági állatok hasznossága. Az állami gazdaságokban a sertések súlygyarapodása 10,8 százalékkal, a szarvasmarháké 4,1 százalékkal növekedett. Még Jobb az eredmény az EFSZekben. Itt a szarvasmarhák súlygyarapodása 6,5, a sertéseké 10,8 százalékkal növekedett. Az évi fejési átlag az 1963-as 1705 literhez viszonyítva ugyan 1859 literre emelkedett, de még igy sem értük el az 1961-es esztendő 1871 literes szintjét. Tavaly az előző évhez képest 221 millió literrel, azaz 6,4 százalékkal több tejet termeltünk. Az évi tojáshozam 122 volt, 5 százalékkal több, mint 1963-ban. A múlt évben 84 000 tonnával több húst vásároltunk fel, mint 1963-ban. A tejfelvásárlásban — főként a premizálás eredményeképpen túlszárnyaltuk az 1963-as esztendőt. A műtrágyaellátásban is javulás volt észlelhető. Műtrágyákból — tiszta hatóértéket számítva — 23,5 százalékkal többet kapott a mezőgazdaság, mint az 1963-as esztendőben. Egy hektár földre 104,8 kg műtrágya jutott, csupán az volt a baj, hogy a mezőgazdasági üzemek nem kapták meg akkor, amikor arra a legnagyobb szükségük lett volna. A mező- és erdőgazdasági beruházások 1964 ben elérték az 5,8 milliárd koronát, ebből a gépi beruházások 2,3 milliárd koronára rúgnak. Pénzértékben számítva 1964-ben 96,3 százalékos tervtol jesítést értünk el. Gyenge a tervteljesftés az öntözőrendszerek építésében és az öntözésben. 1364-ben 16197 traktor, 2816 gabonakombájn, 1043 répakombájn, 1866 vetőgép, 1089 burgonyaültetőgép. 3224 traktoreke és 1306 tehergépkocsi gazdagította az EFSZ-ek és az állami gazdaságok gépparkját. A múlt esztendőben kevés képesített szakembert nyertünk meg a mezőgazdaságnak. A traktorállomások megerősítését célzó dolgozók toborzási tervét sem teljesítettük. Az ifjúságnak a mezőgazdasági termelésbe való toborzási tervét is csupán 78 százalékra teljesítettük. Az erdőgazdaságokban, az állami erdők és erdészeti gazdaságok 105 százalékra teljesítették a múlt esztendei tervet. Az erdősítésben 101,8 azázalékoi tervteljesítést értünk el. A fakitermelés tervét az állami erdőgazdaságok 104.3 százalékra teljesítették. Kitermeltünk 11.4 millió erdei köbméter fát, 3 százalékkal többet, mint 1963-ban. A fa elszállításának tervét 101,8 százalékra teljesítettük. III. Beruházási építkezés és építőipar A népgazdasági beruházás a múlt évben — 1963-hoz viszonyítva — 12,2 százalékkal volt nagyobb, s így a beruházás terjedelmének évi tervét 98.3 százalékra teljesítettük. A beruházási terv teljesítésében mutatkozó lemaradást nagyobbrészt a nem építkezési szervezetek által végzett építőmunkák okozták. A népgazdasági beruházás tavaly 40,3 milliárd koronát tett ki s ebből az építőmunkákra 23,9, a gépekre és berendezésekre 16.4 milliárd korona esett. A nagy javítások terjedelme tavaly 8,3 százalékkal növekedett. A kiemelt építkezésekbe 15,55 milliárd koronát ruháztunk be, s a beruházások évi tervét 97 százalékra teljesítettük. Fogyatékosságok mutatkoztak azonban a gépek és berendezések szállítása terén — ezen a téren 96 százalékos teljesítést értünk el. A népgazdaság további fejlődésének szempontjából rendkívül fontosak a kiemelt beruházási építkezések. Annak ellenére, hogy az előnyben részesített építkezéseken a tervteljesítés általában jónak mondható (tervteljesités 99,8%), feladataikat nem teljesítették valamennyi építkezésen. A beruházási építkezések hatékonyságát lényegesen csökkentette a költségvetés állandó emelkedése, valamint az aránytalanul hosszú építkezési idő. A feladatok nem teljesítése következtében — különösen a befejezési munkák időszakában — kitolódott az állóalapok és a kapacitások üzembo helyezésének határideje. Az űj gépeken éa berendezéseken számos esetben sok volt az üzemzavar, s a termelésben mm érték el a tervezett műszaki-gazdasági irányszámokat. A beruházási eszközöket nem használták ki eléggé a termelőegységek komplex korszerűsítésére. A befejezetlen építkezések száma agyán csökkent, de nem a feltételezett arányban. Tavaly számos kapacitást helyeztünk üzembe. Az előnyben részesített ipari és műszaki építkezéseken a tervezett 159 kapacitás közül 150-et fejeztek be, ezenkívül tavaly befejeztek négy olyan kapacitást, amit erre az évre terveztek. 1964-ben 78 900 lakág épült — ebből 20 300 családi ház. 1963-hoz viszonyítva tavaly 4900 lakásegységgel fejeztek be kevesebbet a tervezettnél. A lakásépítkezés tervét 96.9 százalékra teljesítettük, ebből az állami, szövetkezeti és vállalati építkezés keretében 98.5 százalékra, az egyéni lakásépítkezés keretében viszont csak 92,7 százalékra. Az elmúlt évekkel szemben bizonyos (avulás állt be a lakások minőségében, lemaradás mutatkozik azonban a lakónegyedek műszaki és polgári ellátottságában. Az építkezési munkák terjedelme tavaly 8,5 százalékkal volt nagyobb, mint tavalyelőtt. Az épltőmunkák tervét valamennyi ágazat épltővállalata teljesítette. Az építfivállalatokban tavaly 446 ezer ember dolgozott, ebből az építkezési munkákban 272 ezren vettek részt. Ezekben a vállalatokban a foglalkoztatottság körülbelül egy százalékkal növekedett. Az épftővállalatok munkaerőlétszámának tervét azonban nem teljesítettük a tervezett mnnkaerőállományból az év i 1836 koronát, az 1963-as évvel szemvégén több mint 5000 dolgozó hiány- t^n 7 százalékkal növekedett. Az építővállalatok tavaly 200 millió Az építővállalatok dolgozóinak át- koronát takarítottak meg az önköltlagos havi keresete tavaly elérte az ' ségeken. IV. Közlekedés és távösszeköttetés 1964-ben a népgazdaság többi ágazatának szállítási igényeit az előző éveknél jobban kielégítettük. Áruszállítás: A közforgalom egyes szakaszai az elmúlt évben a következő eredményeket érték el. közforgalom összesen ebből; vasút gépkocsi teherszállítás folyami teherszállítás Személyforgalom: « 9 e o « s s úr íí > g 5 o ** "S, v n s « B 2 £ \m g * m V S g# •íŕ M SO OD i © >M n m K rt H « 1 I ta M m o) »H rt 397,9 100,7 107,9 81 100,3 107,2 214,2 179,2 4,5 98,8 103,2 108,7 105,4 111 110,7 55,4 3,4 2,2 99,9 103 5 104,1 107,2 104 113,4 S 0 S « jj, •Z.JS 3 = = lí B Š Si '01 2200,3 99,3 827 98,5 1589,4 100,4 1 117,5 > _ jj — c ... ^ £ a s. > - ^ O ,2 TS >» —

Z *S-g o-i a s S as I-M c S u 5 w — — «)• n c sao CRN <fl M CC a> 3J közlekedés összesen ebből: vasút autóbusz repülőgép A vasúti rakodás tervét országos méretben nem teljesítettük. Ez részben a vasutasok, részben a szállítók hibájából történt. A szállítással szembeni Igények a második félévben az első félévhez Viszonyítva jelentősen megnövekedtek. A vasúti kocsik körforgási tervét sem sikerült teljesíteni. Itt 5,3 százalékkal gyengébb eredményeket értek el a tervezettnél. Meg kell azonban állapítani, hogy 1963-hoz viszonyítva 3,1 százalékkal rövidült az egy-egy vasúti kocsira eső körforgási ido. 1964-ben hazánk területén 1389 km villamosított vasútvonal volt. Ez a vasúthálózat 10,5 százaléka. Az elmúlt évben jelentős lépéseket tettünk a vasútbiztonság fejlesztéséért. Említésre méltó a KGST keretén belül alakult közös teherkocsi-park, amely jelentősen hozzájárult a szállítás olcsóbbá tételéhez, korszerűsítéséhez. A múlt évben 7 százalékkal emelkedett az Autóközlekedési Vállalat tehergépkocsijainak száma. Az üzemi tehergépkocsik szállítási tervüket 106 százalékra teljesítették. Az autóbuszokkal lebonyolított személyforgalom keretén belül 1964-ben 1 milliárd 569 millió személyt szállítottunk. Ez az 1963-as teljesítmény 104,4 százaléka. Az év végén hazánkban a rendszeres autóbuszjáratok há- t lózatának hossza mintegy 139 000 km ' volt. Az Autóközlekedési Vállalati) 103,2 38,3 100,8 104,8 100,1 104.4 109.5 211 16,4 0,7 97,7 102,8 104,6 107,1 109,8 111,7 autóbuszainak száma 4 százalékkal növekedett. A helyi közlekedés autóbuszain 19B4ben 1 milliárd 538 millió személy utazott. Ebben az adatban nincsenek a vonalbérletek. E téren az előző évhez viszonyítva 3,2 százalékkal emelkedett a teljesítmény. A városi közlekedés 1964ben 150 villamos-szerelvénnyel, 40 trolibusszal és 250 autóbusszal gyarapodott. Az utazás színvonala — különösen a fővárosban — ennek ellenére még mindig nem kielégftő. A folyami áruforgalom a múlt évben 10.7 százalékkal növekedett. A folyami teherhajókat elsősorban nyersanyag, szén. koksz és gabonaszállftásra vették igénybe. Tengeri kereskedelmi flottánk. 12 hajó a múlt évben összesen 93 202 bruttóregiszter tonnányi raktérrel rendelkezett. Az év folyamán 848 ezer tonna rakományt szállítottak rendeltetési helyére. Tengeri hajóink 596 000 tengeri mérföld utat tettek meg. Tengerészeink szállítási tervüket 118,6 százalékra teljesítették. Személyszállító repülőgépeinkkel egymillió 500 ezer személy utazott. E téren a teljesítmény — az előző évhez viszonyítva — 9.5 százalékkal növekedett. Személyszállító repülőgépeink szá ma is gyarapodott. Több TU 124-es gépet vásároltunk a Szovjetuniótól. A Csehszlovák Légiforgalmi Vállalat külföldi vonalainak hossza 71 236 km volt. A távösszeköttetés terén 1964 ben 3.3 százalékkal fokozódott a teljesítmény. Ez a szakágazat a tervet 100.6 százalékra teljesítette. A múlt évben 98 000 esetben vezették be a háztartásokba, üzemekbe és hivatalokba a telefont. A Posta Hirlapszolgálat 1 milliárd 600 millió ságpéldányt kézbesített. Y. Külkereskedelem E népgazdasági ágban a feladatokat az év elejétől kezdve sikeresen teljesítettük. A külkereskedelmi forgalom 1963-hoz viszonyítva több mint 8 százalékkal növekedett. A fejlődést e téren a következő táblázat mutatja : forgalom (mlll. korona) kivitel (mill. korona) behozatal (mill. korona) A külkereskedelmi forgalom állandó fokozása elsősorban a KGST tagállamaival való kereskedelem fokozásának köszönhető. A Jugoszláviával folytatott árucsere is kedvezően alakult. Hazánk több fejlődő országgal és fejlett országgal szélesítette ki kereskedelmi kapcsolatait. Különösen jó eredményeket értünk el egyes kohóipari-, közszükségleti-, és élelmezési cikk kivitelében. Külkereskedelmünk1983 33 840 18 288 15 554 1984 38 899 19 211 17 488 1964 19B3-hoz viszonyítva százalékban 108 105 112 nek ez rendkívüli import létrehozását is lehetővé tette. Ily módon például gabonát, műtrágyát és takarmányt vásároltunk. A külkereskedelem segítségével a belkereskedelmi árulistát is jelentősen gazdagítottuk. Így jelentősen megjavítottuk a lakosság áruellátását. Textilanyagot, cipőt, sporteszközöket, cigarettát, kozmetikaipari termékeket, háztartási gépeket stb. dobtunk Ily módon piacra. VI. Az életszínvonal Az év folyamán fokozatosan több olyan intézkedésre került sor, melyet a CSKP KB januári határozata jóváhagyott és amelyek a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozására, és a nemzeti jövedelem új elosztására irányultak. Fokoztuk a dolgozók anyagi érdekeltségét a fontos gazdasági feladatok megoldásában, ami kiváló eredményeket hozott például az építészetben, az előnyben részesített építkezéseken, a mezőgazdaságban, a tej felvásárlásban, továbbá az iparban és az építészetben emelkedett a mesterek fizetése stb. A dolgozók szociális biztosításában bizonyos módosításokat hajtottunk végre, javult a szövetkezeti parasztok biztosítása, emelkedtek egyes alacsony szintű nyugdíjak, meghosszabbítottuk a fizetett szülési szabadságot Ezenkívül a belkereskedelemben módosítottuk egyes árufajták árát, az éttermi és szállodai árakat, s egységesítettük a házbéreket. A lakosság egyéni fogyasztása az 1963. évhez hasonlítva átlagosan 3 százalékkal emelkedett, a társadalmi-anyagi fogyasztás is növekedett. A lakosság anyagi bevétele az elmúlt évhez viszonyítva 5.6 százalékkal növekedett, ennek keretében a munkabérből eredő jövedelem 5 százalékkal, és a mezőgazdaságból eredő jövedelem 15,2 százalékkal. A népgazdaságban (az EFSZ-ek kivételével) 5 346 000 személy dolgozott, 113 ezerrel több, mint átlagban az 1963-ai évben. A szociális biztosítás 1964-ben beteg- és szociális biztosításra összesen 24 milliárd koronát fordítatniuk, ami 0,8 milliárd koronával több, mint az 1963-as év hasonló költségei. A nyugdíjbiztosításra és szociális gondoskodásra fordított összeg 15,1 milliárd koronát tett ki, 0,6 milliárd koronával többet, mint 1963-ban. A dolgozók nyugdíjbiztosításából folyósított teljes öregségi járadék átlagosan havi 737 korona volt. A nyugdíjbiztosítás összköltségeinél is gyorsabban növekedtek a szövetkezeti parasztok nyugdíjbiztosításénak költségei. 1964-ben erre a célra 21.4 százalékkal többet folyósítottunk, mint egy évvet ezelőtt. Betegbiztosításra az elmúlt évben összesen (beleértve a dolgozókat, a termelőszövetkezetek tagfait, a szövetkezeti parasztokat és nyugdi)asokat is) 8,9 milliárd koronát fordítottunk, az elmúlt évinél 2,5 százalékkal többet. Táppénzre 2,8 milliárd koronát, gyermekpótlékra 4,8 milliárd koronát fizettünk ki. A szülési segély költségei az elmúlt évhez viszonyítva 15,8 százalékkal emelkedtek. A belkereskedelem Az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi forgalma 1964ben elérte a 106,4 milliárd koronát, ami azt jelenti, hogy az évi tervet 100,5 százalékra teljesítették. A kiskereskedelmi összforgalom így oszlik meg: élelmiszerek 60,7 milliárd korona, ipari áru 45,7 milliárd korona. A lakosság élelmiszercikkekkel való ellátása, főleg az alapélelmiszer-fajtákkal jobb volt, mint az elmúlt esztendőkben. Több húst és tejterméket, főleg baromfit és tojást adtunk el. Az iparcikkek árusítása lassúbb ütemben növekedett, mint az élelmiszercikkeké. Ugyanis a piac iparcikkekkel történő feltöltésében bizonyos javulás volt észlelhető, ám fogyatékosságok ls voltak, főleg a választékot illetően és nem sikerült minden esetben kielégíteni a fogyasztók igényét, például egyes clpőfajtákra, gyermekruházati cikkekre, gyapjúfonalra, egyes sportcikkekre vonatkozóan stb. Még mindig nem kielégítő az árusítás színvonala. A kiegészítő kölcsönre árusított fogyasztási cikkekből legnagyobb volt az érdeklődés a televíziókészülékek és a bútor iránt. Az elmúlt évben az Állami Takarékpénztár 1800 millió korona kölcsönt folyósított, melynek felhasználásával a dolgozók 2331 millió korona értékű árut vásároltak. A lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások 1964-ben kedvezőbben fejlődtek, mint 1963-ban. A helyi gazdálkodás vállalatai és a termelési szövetkezetek 2,1 százalékkal lépték túl évi tervüket. A lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások terjedelme 1964-ben 4580 millió korona értéket képviselt. 1983-hoz hasonlítva 4 százalékkal nagyobb forgalmat értek el. A közszolgáltatások vállalataiban 10,4 százalékkal több fehérneműt mostak kt a lakosság részére, mint 1963-ban, a vegyitisztítás és festés 9,5 százalékkal volt több. A szolgáltatások terjedelme és színvonala azonban 1964-ben sem elégítette ki maradéktalanul a lakosság szükségleteit. A megrendelés leszállítása főleg az idényben a szolgáltatások többségénél még mindig túl hosszú, a nyújtott szolgáltatások minősége sok esetben kívánnivalót hagy maga után. Egyes vállalatok a szolgáltatások szabott árait sem tartották be. Az idegenforgalom 1964-ben lényegesen fellendült az idegenforgalom. A külföldieknél nagyobb érdeklődés tapasztalható hazánk iránt és fokozottabb mértékben elégíthetjük ki a mi lakosságunk külföldi utazás iránti igényeit is. 1964ben 3,6 millió külföldi látogatott el hazánkba, számuk 1963-hoz .viszonyítva 1,7 millióval emelkedett. Hazánkból 2,1 millió állampolgár utazott külföldre. A Cedok révén 499 ezer külföldi látogatott hazánkba, ebből 334 ezer az NDK-ból. Az egészségügy A fertőző megbetegedések terén 1964-ben erős javulás tapasztalható különösen a szamárköhögést illetően. Míg 1963-ban 100 ezer lakosból 31 betegedett meg szamárköhögésben, addig 1964-ben számuk mindössze 4,9 volt. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ebben az esztendőben sem fordult elő egyetlen gyermekbénulásos fertőzés sem. Komoly probléma azonban még mindig a fertőzéses májgyulladás és a hastífusz, mert ezeknek a megbetegedéseknek száma fokozódott. A dolgozók betegség- és baleiet következtében beállt munkaképtelenségének átlagos százaléka az 1963-as évi 4,15 ről tavaly 4,03-ra csökkent. 1964-ben betegség következtében 84 millió munkanap kiesés volt. Az 1964-es év végén 27 981 orvos dolgozott az egészségügyben. Az egészségügyi intézményekben az év végén 171 ezer ágy, ebből a kórházakban 111 ezer ágy állt a betegek rendelkezésére. Iskola- és kulturális ügy Az 1964—65. tanévben 318 ezer gyermek jár óvodába. Az 1963—64. (Folytatás a 3. oldalon) SZÖ 2 * 196

5 *

8nuér 29-