Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-26 / 25. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1985. JANUÄR 26. Kedd XVIII. ÉVFOLYAM 25. szám Ára 30 fillér A Kelet-szlovákiai Vasmű hideghengerdéjében Antonín Novotný elvtárs jókívánata India köztársasági elnökének folytatják a tavalyi sikereket A Kelet-szlovákiai Vasmű hideg­hengerdéjében az elmúlt esztendő eredményesnek mondható, az évi ter­melési feladatát több mint 5 millió korona értékben túlszárnyalta. Ennél talán még értékesebb eredmény az, hogy az ezzel járó igényes és eddig ismeretlen munkafolyamatot a külön­böző hazai és külföldi üzemekben be­gyakorolt mintegy háromszáz ember biztosította, s közben további kilenc­száz olyan dolgozónak adták át ta­pasztalataikat, akik eddig még nem dolgoztak a kohászatban. Ka<rol Tichopád mérnök, a hideg­hengerde vezetője is ezt tartja a leg­jelentősebb sikernek ós szerinte ez a legjobb biztosíték arra is. hogy a hidegliengerde a jövőben maradékta­lanul teljesíthesse feladatát. A fiatal üzernrészlegben elért eredményekről ós további tennivalókról így nyilat­kozott. — Nagyon örülünk a néhány hó­nappal ezelőtt üzembe helyezett hi­deghengerdében elért eredményeink­nek. Igaz, nem sikerUlt minden úgy, ahogyan elképzeltük. Bizonyos, raj­tunk kívül álló okok miatt az elmúlt évben az állami terven felül vállalt négyezer tonna fekete lemezen kívül, cínezett pléhből nem termeltük ki, a beígért ezer tonna mennyiséget. De így is, a tervtől eltérően összesen 4773 tonna lemezzel többet juttatunk népgazdaságunknak. • Mi az alapja az eddig elért eredményeknek? — Elsősorban a hideghengerde dol­gozóinak egységes akaratereje, áldo­zatkész munkája. Ez mindennek az alapja. A fáradhatatlan igyekezet so­kat könnyít a munkaszervezés terén még felbukkanó nehézségek kiküszö­bölésében. Az elért eredményekben jelentős érdeme van a szocialista munkaversenynek. Ma már üzemrészle­günk minden szakaszán vannak olyan kollektívák, amelyek a szocialista munkabrigád, vagy a felszabadulás 20. évfordulója címért versenyeznek, jói halad az egyes műszakok közti verseny is. Az értékes és konkrét fel­(Folytatás a 2. oldalon) (CTK) — Antonín Novotný, köztár­saságunk elnöke az Indiai Köztársa­ság megalakulásának 15. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratot küldött dr. Sarvapal.ll Radhakrishnan köztár­sasági elnöknek. Jozef Lenárt miniszterelnök Lal Ba­ll ad ur Sasztri miniszterelnökkel kö­zölte jókívánságait. A Pezinoki Gép- és Traktorállomás, valamint senlcai és stupavai üzemei­nek műhelyeiben szorgalmasan folyik a traktorok, kombájnok és függeszt­hető szerelvények javítása. A GTA tavaly jelentősen túlteljesítette a gép­Javítások tervét. Képünkön: Ivan Vršek vasesztergályos, a GTÁ szocialista m unka brigádjának tagja, a gépállomás egyik legjobb dolgozója. (ČTK felvétele) Sajtóértekezlet a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének üléséről Tökéletesítjük az iskolák anyagi ellátottságát MILLIÁRDOS ISKOLAUGYI BERUHÁZÁSOK AZ ÖTÉVES TERVBEN • 1970-IG HAT GYERMEKOTT­HON ÉPÜL FEL SZLOVÁKIÁBAN • INTÉZKEDÉSEK A SZAJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS MEGFÉKEZÉSÉRE VILLÁMINTERJÚ Kiegészítő kölcsön — előnyösebb feltételek mellett Már csaknem egy évo, hogy az Álla­mi Takarékpénztár rendszeresen foglal­kozik a kiegészítő kölcsönök nyújtásával. Ez a lajta vásárlási lehetőség különö­sen a fiatal házasok között népszerű, mivel elősegíti, hogy előzetes takaré­koskodás nélkül szerezhessék be azt, amire a legnagyobb szükségük van. Mint megtudtuk, ez év január 1-től megváltoztak a kölcsönnyújtás feltéte­lei. Hogy részletesen tájékoztathassuk olvasóinkat, közelebbi felvilágosításért ). POLÁČEK elvtárshoz, a bratislavai Ál­lami Takarékpénztár igazgatójához tor­dultunk. • Hogyan változtak meg a kölcsön­nyújtás feltételei? — Ez év január 1-től a- szövetkezeti lakásokra nyújtott kölcsönök összege után alacsonyabb kamatot számltunk. Eddig ez a kamat 4 százalékos volt, most Bratislavában már csak 2,7 száza­lékot. s az előnyben részesített helye­ken még kevesebb. A többi árucikkre folyósított kiegészítő kölcsönök után to­vábbra ts 4 százalékos kamatot száml­tunk. 9 Mit vásárolnak a leggyakrabban kölcsönre? Az elmúlt évben 17 189 esetben folyó­sítottunk kölcsönt 52 630 000 korona összegben (a szövetkezeti lakásokra fo­lyósított kölcsönökön kivül). Ennek az összegnek felhasználásával több mint 6,5 millió korona értékben vásároltak árut. Ebből bútorra 28 milliót, tv-készü­lékekre csaknem 16 milliót, ruházatra 5,8 milliót, motorkerékpárokra több mint 4 milliót és más árucikkekre (rádió, mosó-csavarógep) kb. 10,5 millió koro­nát fordítottak. • Mennyi térült vissza eddig a kölcsönzött összegből? — Elmondhatom, hogy a folyósított összeg 86,5 százaléka, azaz több mint 45 millió korona már megtérült. Ez ért­hető, ha figyelembe vesszük, hogy köl­csönt többnyire fiatal házasok kérnek, akiknek eddig nem volt módjukban ta­karékoskodni. Ugyanígy vagyunk a la káskölcsönökkel is. Tavaly kb. 9 millió koronát folyósítottunk szövetkezeti la­kásépítésre s ebből már 7 800 000 koro­nát visszafizettek. • Mint ismeretes, a kiegészítő kölcsönök nem minden fajta árura vonatkoznak. Várható-e változás a téren? — Azt hiszem, igen. Az árufajtákat amelyekre kölcsönt folyósítunk, a kerü­leti nemzeti bizottságok szakbizottságá­val minden negyedévben újra megtár gyaljuk és ha megvannak a feltételek, úgy bővítjük az áruválasztékot is. Az újévtől pl. 17 fajta árura vonatkozik már a kölcsön. Többek között hűtőszek­rényekre, magnetofonra, hangszerekre is. Csak autóra nem. I—ili) Ez idén Ukrajnából kétszer annyi áramot kapunk, mint tavaly. Az áram­többletet új vezetékek építése nélkül, a feszültség növelésével érték el. Fel­vételünkön Olga Poppová, a „Béke" energetikai hálózat elosztójának tech­nikusa. (TASZSZ—CTK f elv.) Több mint egy esztendős tapasz­talat igazolja, hogy teljes mérték­ben beváltak és hasznosak azok a kéthetente ismétlődő sajtóérte­kezletek, amelyeken az újságíró­kat az egyes szlovákiai tárcák fe­lelős tényezői, a megbízottak tá­jékoztatják az SZNT elnökségi üléseiről. Tegnap dr. Matej húban, az iskola- és kulturális ügyek meg­bízottja számolt be a január 23-t ülésről. Egyszerre nem oldhatunk meg minden problémát A figyelem előterében a szlovákiai iskolaügy anyagi ellátottságának kér­dése állt. Az iskolai oktatás háború utáni rohamos fejlődése — például a közép- és a szakiskolák, illetve n főiskolák hallgaiófftik száma mint­egy 3 és félszeresére növekedett, a felszabadulás óta 42 ezer főiskolai végzettségű szakembert neveltünk — kedvezőtlen következményekkel is járt. Ilyen például a tantermek hiá­nya miatt a többváltásos oktatás. Hiá­ba épülnek valóban gyors ütemben az új iskolák, a tanulók számának gya­rapodásával nem tartanak lépést. Kevés az óvoda is, úgyhogy kb, mint­egy 15 ezer dolgozó nő nem tudja gyermekét elhelyezni. Számos isko­lának nincs központi fűtése, tornater­me, étterme. A tanszerekkel általá­ban már jobban el vannak látva, de helyenként e tekintetben sem kielé­gítő a helyzet. Természetesen minden gondot és bajt íziben nem szüntethetünk meg. Ehhez olyan anyagi befektetésre vol­na szükség, amilyet népgazdaságunk jelenleg nem bír el. Jgy is az 1966— 70. evi terv jelentős, milliárdos, beru­házásokkal számol. Az elképzelés szerint már ebben az esztendőben 630 millió koronát fordítunk Szlová­kiában erre a célra. Amennyiben az állami költségfedezet szintje hasonló lesz a következő években is, akkor 1970-ig a legkirívóbb fogyatékosságo­kat megszüntetjük és iskolaügyünk anyagi ellátottsága megnyugtatóbb lesz. Ebben a törekvésben számottevő se­gítséget nyújthatnak a szülők is, mert az építészet nem is annyira pénz hiányával, hanem inkább a munkaerők hiányával küszködik. Meg kell tehát találnunk a módját annak, hogy fő­leg az építészeti szakemberek szabad (Folytatás a 2. oldalon) DEL-VIETNAM Saigonban ejtőernyősöket vezényeltek ki a tüntetők ellen Több mint 400 személyt letartóztattak • A diákok és buddhisták folytatják a harcot zászlóaljának többségét Saigonba ve­zényelték. A minisztériumok, az ame­rikai nagykövetség és a többi ame­rikai intézmény épületeit katonaság védi. Erős katonai és rendőrcsapato­kat összpontosítottak a buddhista központ közelében. Több utcában drótakadályokat emeltek. Az utóbbi órákban csupán Saigonban 70 sze­(Folytatás a 3. oldalon) Saigon (CTK) — Hueban több mint 2000-en tüntettek, Da Nangban és Quang Triban több ezer tüntető vonult az amerikai katonai támaszpont felé. Saigonban összetűzésekre került sor a buddhisták és az ejtőernyősöik kö­zött. Saigonban városszerte katonai és rendőrcsapatok állnak készenlétben. A kormányerők 7. és 8. ejtőernyős r r O is ember Suhogtak a kaszák, rendre dőlt az árpa. Kaszások a kombájnok világá­ban? Bizony néha még szükség van a kézikaszára. Ezúttal is a dőlt árpát vágták. Kombájnnal nem lehetett a felázott földre menni. Kaszát fogott mindenki, aki csak forgatni tudta ezt a szerszámot. Nagyon sürgős a beta­karítás. Túlérett a gabona és a szem­pergés veszélye fenyegetett. Ezért fo­gott össze úgyszólván egy emberként a falu népe, a szövetkezet tagsága, hogy mentse, ami menthető ... Egyszer csak suttogás támadt a csoportban és többen a tábla szélére kezdtek pislogni. Ott állt a szövetke­zet elnöke. Egy legény csípős meg­jegyzést tett. Nehezebb a kasza, mint a ceruza ... Imitt-amott még „meg­morogták" az elnököt. „Könnyű neki", csak a határt járja, meg a járásiak­kal tárgyal... A kapásokból sem mértek neki megművelésre. Akadt néhány ember, aki letorkolta az okoskodókat. „Azt hiszitek, az ő munkája olyan egyszerű? Nagyon jól tudjátok: ha zárszámadáskor nem kapjuk meg a tervezett összeget, az einök a hibás. Ha nem terem a föld, akkor is elsősorban a vezetőséget szapuljuk". Egyszóval: megszokottá vált, hogy a sikertelenségért az elnö­köt okolják. Tud hatni az elnök a közösségre? Befolyásolhatja a terméseredménye­ket? Kétségtelen, hogy a jó szakem­ber, az emberek hangján beszélni tu­dó, emberséges, becsületes elnök igen sokat tehet a köz érdekében. Szerve­ző munkája, tapasztalata nélkülözhe­tetlen a nagyüzemben. Az életből vett számos példa bizo­nyltja: sok, gyengén gazdálkodó szö­vetkezetet hozott már rendbe néhány esztendő alatt egy jó, nagy szaktudá­sú elnök. A lévai- járásban a lekért szövetkezet fiatal elnöke ( mezőgaz­dasági főiskolát végzett) már évek óta inagas színvonalú gazdálkodást folytat. Persze a siker elsősorban az egész tagság érdeme, ám a felemel­kedés, a szakszerűbb gazdálkodás fe­lé indulás, az ő nevéhez fűződik. En­nek ellenére bizonyára az említett szövetkezetben is akad néhány em­ber, aki felteszi a kérdést: — miért nem dolgozik az elnök a határban is? Hallottam már olyan esetről, ami­kor egy szövetkezet (nem a lekéri) taggyűlése efféle „elmés" határozati javaslatot készített elő: Aki háztáji földdel bír és természetbenit kap a munkaegységekre, a cukorrépából is részt kell vállalnia. Ez alól senki sem kivétel. Még a szövetkezet elnöke, az agronómus és a könyvelő sem. Meggondolatlan cselekedet lett volna, ha az elnököt vagy az egyéb feladatkörrel megbízottakat a határi munkával terhelik. £. lehet, hogy amit így nyertek volna a réven, elvesztet­ték volna a vámon. Az elnöknek ennyi a aolga a szervezéssel, ez irá­nyítással, a közös gazdasági-pénzügyi terveinek biztosításával, hogy ezek végzése eléggé leköti. Sok helyütt annyira, hogy pihenésre, szórakozás­ra alig jut ideje. Pedig ö is em­ber... Akkor se szóljuk meg, ha olykor elmegy a kocsmába és leül a többiekkel egy kis tereferére, vagy éppen egy kártyapartira. S ha úgy adódik, hogy napokig késő estig dol­gozik, napközben is betérhet egy kor­só sörre. Ez sem bűn, ha a kocsmá­zásnak megvan a határa. Az elnöknek is jogában áll úgy élni, mint mások­nak, ő sem ülhet kora reggeltől késő estig az irodában. Voltak — még ma is vannak — el­nökök, akik sokat vállaltak magukra. Olyasmire gondolok, hogy például az elnök felült a traktorra és egész nap fuvarozott, vagy egész éjjel szántott, mert a szükség úgy kívánta. Ezt azon­ban egy ember nem teheti évekig. Nem szabad ebből rendszert csinálni. Az elnök legyen elnök. Végezze jól azt a feladatát, amivel a közösség megbízta. Jobban jár talán a szövetkezet, ha az elnök is vállal megművelésre cu­korrépát és kukoricát? Nem vehetjük el tőle ezt a jogot. Ha családja segít neki, bedolgozzák helyette a földet, azt csak dicsérni lehet. Am lehetőleg ne kényszerítsük őt olyan munkára, ami fontosabb dolgokról elterelné a figyelmét és túlságosan igénybe ven­né erejét. Ne rakjunk felesleges ter­het az olyan ember vállára, akinek sokkal fontosabb munkaköre van a szövetkezetben, mint a kaszálás, vagy a kapálás. Ezt éppen a közös érdeke miatt — úgy sem tudná ellátni úgy, ahogy az kívánatos. Van elég gondja a szervezett élettel. A nagyüzemi gaz­dálkodás elég tennivalót ad az elnök­nek. Természetesen « fejtegetéseket nem vehetjük receptként. Mindenütt a he­lyi- viszonyok, a termelési feltételek (a szövetkezet gazdasági helyzete, a földterület nagysága) szabják meg az elnök, az agronómus, a könyvelő teendőit. Semmi esetre sem volna okos dolog, ha például most, a zár­számadások előkészítésének idején a könyvelőt beállítanák kisegítőnek a szarvasmarhaistállóba. Hisz neki is annyi most a gondja a számvetéssel, hogy skoszor azt sem tudja, hol áll a feje. Szükséges a pontos mérleg? Na­gyon. A jó zárszámadási beszámoló egy egész esztendő munkáját tükrözi. Az a könyvelő viszont, aki nemcsak a számok rengetegét látja, hanem azt is tudja, hol szorít a csizma, tanácsot is tud adni az elnöknek, hogyan lehet a meglevő keretek között még jobt>an gazdálkodni. A szövetkezetben is — mint egyéb munkahelyeken — min­denkinek megvan a maga feladata. Az is dolgozik, aki nem veszi kezébe oly sűrűn a kaszát, a kapát, és töb­bet forgatja a ceruzát, vagy a tollat. Közelednek a szövetkezetek zár­számadási közgyűlései. Előttük zajla­nak le a falusi pártszervezetek és a szövetkezeti pártszervezetek évzáró taggyűlései. Ezeken a fórumokon al­kalom nyílik arra is, hogy megvitas­sák a szövetkezeti vezetők, többek között az elnökök múlt évi munká­ját. Elbírálják, hogyan dolgozott az elnök, az agronómus és a könyvelő. Ha az illető párttag, a gyűlésen szem­től szembe megmondhatják neki, mit tett jól, mit nem. Természetesen ilyenkor az elnök is beszélhet arról, mennyiben segítette ót a pártszerve­zet, helytálltak-e a kommunisták a munka frontján, az emberek nevelésé­ben, a közösséghez való jobb viszony kialakításában, mennyire érvényesült a személyes példamutatás. Az elnök szerepe, munkája — álta­lában a mezőgazdasági szakemberek munkája — rendkívül sokat jelent a ma formálásában, a mezőgazdaság jö­vőjének kialakításában. Természete­sen az elnök csakis a tagsággal szo­ros kapcsolatban, egymás gondja-baja megértésével érheti el hivatásának legmagasabb fokát: együtt teremthe­tik meg a társadalmi követelmények­nek megfelelő, a népgazdaság igé­nyeit kielégítő, korszerűen gépesített nagyüzemi gazdaságokat. MÉRY FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents