Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-19 / 18. szám, kedd

A VILÁGHALADÁS ÉLÉN A moszkvai Pravda a szocialista országok együttműködéséről Moszkva (CTK) — Tizennégy szocia­lista állam — a Szovjetunió, Mongólia, Lengyelország, Csehszlovákia, lugoszlá via, az NUK, Bulgária, Románia, Magyar­ország, Albánia, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság, a Koreát Népi Demok­ratikus Köztársaság, a Kínai Népköztár saság és a Kubai Köztársaság — halad a szocialista építés útján es összponto­sítja erejét a békés élet építésére — állapttja meg a Pravda tegnapi nemzet­közi kommentárjában. „Az új társadalmi rendszer a marxizmus—leninizmus lobo­gója alatt fejlődik, az egész világ elé tárva kimeríthetetlen lehetőségeit" — ol­vashatjuk a cikkben. A szocialista társadalmi rendszer még nagyon fiatal, azonban rohamosan fej­lődik, érlelődik és erősödik. A szocia lista országok, ma bolygónk szárazföld­jének huszonhat százalékát mondhatják magukénak s az emberiség harmincöt százaléka ezen a területen él. A világ ipari termelésében mintegy 38 százalék­ban veszik ki részUket. A szocialista tábor nemzeteinek még nagyon sokat kell tenniük, hogy a szo­cialista rendszer túlszárnyalja a kapita­lizmust a döntő szférában — az anyagi javak termelésében. Ám a szocialista ál­lamok fejlődésének útjába az imperia­lista erők még akadályokat gördítenek. A Pravda hangsúlyozza, hogy a szocia­lista országok gazdaságának fejlődése folyamán számos új kérdés és probléma merUl Tel, amelyek a népgazdaság irá­nyítása szüntelen tökéletesítésének, ará­nyos fejlesztésének, a termelés haté­konysága növelésének szükségszerűségé­ből erednek. A szocialista országok ez idén és a következő években ezeknek a problémáknak megoldását tűzték ki céljukul. A szocialista országok kölcsönös együttműködése és segítsége, kommunista és munkáspártjaik barátságának és fel­zarkózottságának megszilárdítása a mar­xizmus-leninizmus ás a szocialista nem­zetköziség alapján megfelel a szocialis­ta országok létérdekének. A Pravda ki­emeli, hogy e téren rendkívüli jelentő­ségűek a szocialista országok egymás kö­zött megkötött szerződései és egyezmé­nyei. A cikkíró Itt elsősorban az 1955. évi Varsó) Szerződésre gondol, amely a béke és a hatadás ügyét szolgálja. A Pravda ezenkívül megemlíti a szovjet­csehszlovák szerződést, amelyet újabb húsz évre hosszabbítottak meg, valamint a szovjet—lengyel szerződést. — Mind kettőt még abban az időben írták alá. amikor még a második világháború dúlt ezekben az országokban, s amikor e szer­ződéseket a közös harcok erősítették meg. A szovjet—csehszlovák szerződés meghosszabbítása — írja a Pravda — a testvéri kapcsolatok'hűségének bizo­nyítéka. Annak, hogy a szocialista államok kö­zössége még jobban megszilárduljon, meg­vannak az objektív előfeltételei. A mar­xista—leninista pártok kötelességüknek tartják minden erejűket a szocialista or­szágok egységének és felzárkózottságá­nak megszilárdítására fordítani. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa, amelyet több mint tizenöt évvel ez­előtt alapítottak, a gazdasági kapcso­latok formáit állandóan elmélyíti és tö­kéletesíti. Az együttműködés alapján egyéb nemzetközi létesítmények Is ala­kultak, így a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankja, az Intermetall társa­ság, az európai szocialista országok vasúti kocsijainak közös parkja. 1950-től 1962-lg a KGST tagállamai 38 000 tervet és számos egyéb dokumentációs anyagot cseréltek ki. A KGST országokban a vegyipari technológiai berendezések ter­melésének mintegy felét, a kőolaj feldol­gozásának háromnegyedét s a henger­dék 85 százalékát szakosították. A legközelebbi években a gazdasági AZ AFRIKAI EGYSÉG SZERVEZETE GAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Kairó (CTK) — Kairóban megkezdődött az Afrikai Egység Szervezete gazdasági bizottságának második ülése. A bizottság elnökévé Muhammad Labid Sukajrát, az EAK államminiszterét, alelnökévé Zam­bia és Kongó (Brazzaviile) képviselőjét választották. A bizottság tárgyal egy független af­rikai szakszervezeti központ létesítésé­ről is. ÜLDÖZIK AZ USA KOMMUNISTA PÁRTJÁT Moszkva (CTK) — Az amerikai hi­vatalok újból üldözni kezdik a kom­munistákat és újabb bírósági eljárást készítenek elő az Egyesült Államok Kommunista Pártja ellen — Írja a moszkvai Pravda. A lap a washingtoni bíróság főbíró­jának azon döntéséről Ír, hogy eleget tesz az Igazságügyminisztérium köve­telésének és március 15-én az McCar­ran törvény alapján eljárást indít az Egyesült Államok Kommunista Párt­ja ellen. Az amerikai reakció újabb kísérletet tesz, hogy törvényen kívül helyezze a kommunista pártot — írja a lap. Az Egyesült Államokban a kommunisták mutattak rá elsőként a szélsőjobboldali reakciós erők veszé­lyére és ők hívták fel először az amerikai népet a fasizmus veszélyé­nek felszámoláséra. Az amerikai hi­vatalok megtorló Intézkedései a kom­munista párt ellen ösztönzőleg hat­nak a reakcióra. Üldözik a pártot, mely mindig a munkásosztály és a dolgozók érdekeiért harcolt. együttműködés legfontosabb feladata a az 1966—1970 es időszak terveinek ki­dolgozása és gyakorlati egybehangolása A szocialista országok növelik tekin­télyüket a nemzetközi politikában s gya­korlati lépéseikkel hozzájárulnak a bé ke megszilárdításához és nem szavakkal, hanem tettekkel harcolnak a békés egy­más mellett élés lenini elveinek diada­láért. A szocialista országok legfonto­sabb feladatuknak tekintik — hangsú­lyozza a Pravda — a harcot a teljes és általános leszerelésért. (Ezzel kapcsolat­ban a Szovjetunió memorandumot ter­jesztett az ENSZ közgyűlése elé azokról az intézkedésekről, amelyek a nemzetkö­zi feszültség további enyhítését és a fegyverkezési hajsza korlátozását szol­gálnák; a memorandum egyébként meg­említi azt is, hogy a Szovjetunió ismét ötszáz millió rubellel kevesebbet fordít katonai kiadásra.) A szocialista országok a világbéke kezességeként követelik a fegyverek, — beleszámítva az atomfegy­verek megsemmisítését — ezt a célt követi a lengyel kormány memoranduma az atomfegyverek befagyasztásáról Kö­zép-Európában. A Kínai Népköztársaság kormánya azt javasolta, hogy az állam­fők értekezletén vitassák meg az atom­fegyverek betiltásának és megsemmisí­tésének kérdését. A béke megszilárdítá­sának egyik nem kevésbé fontos felté­tele az európai biztonság megbízható ke­zességének megteremtése. A szovjet ál­lam külpolitikájának célja, hogy halaszt­hatatlanul oldják meg az európai biz­tonság problémáit és a német kérdés békés rendezését. Az NDK konkrét ter­vet terjesztett elő a két német állam egyesítéséről békés, demokratikus ala­pon. Nagy jelentőségű a lengyel javas­lat is, hogy hívják össze az államfők értekezletét, beleszámítva az USA-t is, amelyen globálisan tárgyalnának az eu­rópai biztonság kérdéséről. A világ köz­véleményével egyetemben a szocialista országok mélységesen elitélik a NATO sokoldalú atomütőereje kiépítésének ja­vaslatát. A szocialista országok közvé­leménye szerint a nyugati hatalmak a tűzzel játszanak, ha a tömegpusztítás eszközeit a nyugatnémet revansisták ke­zébe adják. Az ntóbbl időben más szocialista álla­mok is értékes javaslatokat terjesztettek elő a béke védelmére. A Pravda itt meg­említi a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányának kezdeményezését, amely Korea egyesítésére, valamint a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak Vietnam békés egyesítésére irányuló tö­rekvését. A szocialista országok mindenfélekép­pen támogatják a nemzetek felszabadító harcát és hathatós gazdasági segítséget nyújtanak a fiatal, független államok­nak. A szocialista országok támogatásá­val a fejlődésük kezdetén álló országok­ban 1170 Ipari üzemet és egyéb objek­tumot építettek. Illetve építenek fel. A szocialista országok azonban nem fe­ledkeznek meg arról, hogy a világban szót követelnek az agresszív erők is, amelyeknek érdeke a nemzetközi hely­zet kiélezése. Ezért feltétlenül szüksé­ges, hogy a baráti országok nemzetei­nek ébersége egy pillanatra se lankad­jon. s hogy állandóan szilárdítsák hon­védelmi képességüket. A Szovjetunió olyan erős fegyverekkel rendelkezik, amelyek a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország biztonságának megbízható záloga. A szocialista közösség bizton­sága felett őrködő szervezet, a Varsói Szerződés konstruktív lépéseket tesz a béke megvédésének érdekében t kétség­telenül a béke ügyét szolgálja majd a Varsói Szerződés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének január 19-én Varsóban kezdődő ülése. OLEG LOGVINOV RIPORTJA: TÜNTETŐ NAGYGYŰLÉS HANOIBAN Hanoi (CTK) — Hanoiban vasár­nap 50 000-en tüntettek 2000 dél-ko­reai katona Dél-Vietnamba való küldé­se ellen. A nagygyűlés résztvevői hatá­rozatot fogadtak el, melyben elítélik az amerikai imperialistákat azért, hogy dél-koreai és más országbeli zsoldosokat küldenek Dél-Vietnamba. A MONGOL KÜLÜGY­MINISZTÉRIUM TILTAKOZIK Ulánbátor (CTK) — A mongol nép csatlakozik Ázsia és a Távol-Kelet nemzeteinek, az egész világ haladó közvéleményének tiltakozásához az imperialista erők újabb agresszív ak­ciói ellen. Mongólia tiltakozik az el­len, hogy az Egyesült Államok nyo­mást gyakorol a dél-koreai hivatalok­ra, küldjenek 2000 katonát Dél-Viet­namba — áll a Mongol Népköztársa­ság külügyminisztériumának nyilatko­zatában. A BRAZIL ELLENZÉK A DIKTATÚRA ELLEN Rio de Janeiro (CTK) — A brazí­liai ellenzéki politikai erők nemzeti mozgalmat Indítottak, mely a demok­ráciáért és haladásért küzd. A moz­galom felhívással fordult a brazil néphez. A felhívás hangsúlyozza, hogy a mozgalom elsőrendű célja a de­mokrácia felújítása. A felhívás elítél­te a jelenlegi brazil kormány politi­káját és azt a tényt, hogy Brazília gazdaságáról és külpolitikájáról az or­szág határán kívül, azaz Washington­ban döntenek. A mozgalom a politi­kai foglyok azonnali szabadon bocsá­tását is követeli. AZ URUGUAYI Dolgozók Haladó Központjának vezetősége tervet hir­detett, mely magában foglalja a dol­gozóknak az életfeltételek megjaví­tását érintő követeléseit, és harcba szólítja fel a dolgozókat az Egyesült Államoknak Uruguay belügyeibe tör­ténő beavatkozása ellen. (CTK) A panamai nemzeti gárda fegyveresei őrzik Ciuded de Panama utcáit, mert a kormány attól tart, hogy a tavalyi véres események első évfordu­lóján tüntetések robbannak ki (CTK felvétele), Törzsi bosszú vagy Csőmbe áldozata? Burundiban továbbra is feszült a helyzet Bujumbura (CTK) — Burundiban Pierre Ngendandumwe miniszterelnök meggyilkolása óta még mindig nem rendeződött a helyzet. Bujumbura fő­városban fegyveres őrjáratok cirkál­nak. Néhány rendkívüli Intézkedést visszavontak, melyek az elmúlt na­pokban gyakorlatilag elzárták a vá­rost a világtól. Hírügynökségek jelentése szerint a merénylettel kapcsolatban letartózta­tott személyek közt van a burundi csendőrség parancsnoka is. A gyil­kost állítólag még nem sikerült ki­nyomozniuk, de a hivatalokban titok­ban tartanak minden ezzel kapcsola­tos hírt. Eddig még nem közölték, kl foglalja el a meggyilkolt Ngendan­dumwe hivatalát. Nyugati hírügynökségek jelentésé­ből egy nagyon érdekes tény világlik ki. A burundi kormány a többi afri­kai független ország kormányaihoz A náci bűnök elévülését kimondani: amnesztia a fasiszta gyilkosoknak Szovjet jegyzék a Német Szövetségi Köztársasághoz A szovjet kormány jegyzékben vála­szolt a Német Szövetségi Köztársaság mbszkval nagykövetségének arra a jegyzékére, amelyben a nyugatnémet kormány kéri, hogy 1965. március 1­ig bocsássák a nyugatnémet blról szervek rendelkezésére a náci bűnök­ről szóló, szovjet birtokban levő anya­gokat. A szovjet kormány jegyzékében le­szögezi: az NSZK kormányának min­den kormányhoz, szervezethez és ma­gánszemélyhez intézett olyan Irányú kérelme, hogy meghatározott Időpon­tig juttassák hozzá a náci bűntények­ről szóló anyagokat, nem tekinthető másképpen, mint nemtelen kísérlet­nek a fasiszta gyilkosok számára adandó tényleges amnesztia álcázásá­ra, és törvénytelen eljárás igazolásá­ra a világ közvéleménye előtt. A szovjet kormány emlékeztet ar­ra, hogy a nemzetközi jog szerint minden államnak kötelessége kivizs­gálni a béke és az emberiség ellen elkövetett bűntetteket, és megbüntet­ni azokat, akik felelősek e bűntények elkövetéséért. Teljes mértékben vo­natkozik ez az NSZK-ra is, amelyre még az a külön kötelezettség is há­rul, hogy bíróilag vonja felelősségre és büntesse meg mindazokat a náci háborús bűnösöket, akik területén tartózkodnak. A szovjet kormány abból indul ki, hogy a náci bűnösök semmilyen eset­ben és semmiféle körülmények között nem kerülhetik el az igazságos bün­tetést. hasonlóan az utóbbi időben élesen fellépett Csőmbe kormánya és azok ellen, akik Csombét hatalmon tartják. Ngendandumwe politikájára válaszol­tak többek között a leopoldvülei bu­rundi nagykövetség elleni augusztusi támadással is. Egyes afrikai lapok ezzel kapcsolatban arról írtak, hogy Csőmbe kormánya összeesküvést sző a burundi kormány ellen. Erre vallott az a tény is, hogy Csőmbe a burundi határon katonai egységeket vont ösz­sze. A legvalószínűbb feltevés szerint összefüggés van Csőmbe Burundi-el­lenes akciói és a miniszterelnök meggyilkolása között. Nyugati körök ezzel szemben be akarják bizonyítani, hogy Csombénak és az őt támogató imperialistáknak nincs semmi közük a burundi eseményekhez. Ngendan­dumwe meggyilkolását törzsi viszá­lyokkal akarják magyarázni. Szerin­tük a miniszterelnököt a vatusszi törzs tagja gyilkolta meg. Ez a törzs el­lenséges a bahutu-törzzsel szemben, melynek Ngendandumwe ls tagja volt. ÖSSZEFOGÁSRA KELL TÖREKEDNI Párizs (CTK) — Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára beszédet tartott Drancy-ban, Párizs egyik elővárosában, ahol Mauríce Tho­rezról neveztek el egy teret. Beszé­dében közölte Seine tartomány komi munistáinak és szocialistáinak egyez­ményét arról, hogy közös Jelölőlistá­val lépnek fel az idei községi válasz­tásokon. Arra törekszünk, hogy min­denütt ilyen egyezményeket kössenek — jelentette ki Rochet. Ott, ahol a kommunista és a szocialista párt nem egyezik meg, a kommunisták saját jelöltjeikkel lépnek fel. Jacques Duclos, az FKP politikai bi­zottságának tagja Villerupteban be­szélt a Francia Kommunista Párt po­litikájáról a községi választások előtt. Az ősrégi Krakkóba szélesre tárt ka­•*puin keresztül emberemlékezet óta sűrűn érkeztek a látogatók Lengyel­országból és messzi idegenből. „Len­gyelország legnevezetesebb városában" (najslynniejszym z celej Polski mies­cie), szemünk elé tárul a Wawel vár­falainak, bástyáinak és lőréselnek képe. Az utcákon és te-eken felbe­csülhetetlen értékű művészi alkotá­sok: szobrok és műemlékek — a len­gyel nép küzdelmes, harcos múltjá­nak tamúL A fasiszta rablás és pusztítás nyo­mán romba dőltek Lengyelország leg­szebb városai, csak Krakkó maradt meg úgy-ahogy épségben. A látogató a város központja felé veszi útját, s megáll a hatalmas piac­téren, melynek közepén a városi ta­nács tornyának szomszédságában a történelmi Sukiennica büszkélkedik, hű bizonyságául annak, mennyire vi­rult a régi Krakkóban, a valamennyi világtáj felől összefutó kereskedelmi utak gócpontjában az üzleti élet. Fel­emeli tekintetét a Márta-székesegy­ház két különböző magasságú tornyá­ra. A magasabbikról egyszerre csak felharsan a kürtjel — a krakkói he­lu] ezüstös dallama. Aztán egyszerre csak félbeszakad. • MIÉRT SZAKAD MEG A KtlRTSZÖ? A sötét középkor véres éveiben ott ült éjjel és nappal a városőr a krak­kói Notre Dame magasabbik tornyá­ban. A polgárok dolgos hétköznap­jait és nyugodalmas éjszakáit őrizte. Tatár hordák vágtattak egyszer Krak­kó alá. A városőr ajkához emelte a kürtöt, felharsant a hejnal dallama.. KRAKKÓ - Lengyelország gyöngye HÚSZ ÉVE SZABADULT FEL A VÁROS egy tatár nyíl az ör torkába fúródott. Azóta — a XIV. század második íele óta — a nappal és az éjszaka minden órájában felhangzik a hejnal kürt­Jele, majd megszakad annál a hang­nál, ahoí egykori történelmi elődje torkára forrasztotta a dalt az ellenség nyila. A Wawel gótikus, renaissanee és barokk termeiben művészi festmé­nyek, bútorok és az uralkodók kin­csei fogadják a látogatót. Köztük a sok nevezetes arany- és ezüstszövésű gobelin, (némelyik szélességével és magasságával egy földszintes házat ls eltakarnaf, amelyek csak nemrég kerültek vissza Kanadából, ahová a háború előtt az akkori lengyel kor­mány a németek elől elvitte. • RITKA TÖRTÉNETI MÜLT Krakkó már a IX. században fon­tos településnek számított, itt székel­tek akkoriban már a wlslal uralkodó hercegek ls. írásban Krakkóról először Ibn Jákob mór kereskedő számol be Coráobában székelő kalifájának 966-ban kelt Je­lentésében, amelyben megemlíti, hogy Krakkót kell Csehországtól északra a legfontosabb helységnek tekinteni. Wladislaw Lokietek király koronázó városnak teszi meg, 1364-ben pedig Kaztmterz Wielkt (Nagy Kázmér) megalapítja Itt Európa második egye­temét, amelyet megalapításának hat­századik évében Universita Jagiellon­ska (Jagelló Egyetem) néven isme­rünk. Ebből a hírneves intézetből sugár­zott Lengyelország minden zugába a felvilágosodás és műveltség, a fel­emelkedés és a nemzeti büszkeség. Ezért nem lehet véletlen, hogy a né­met fasiszta megszállók első vandál rohama a lengyel értelmiség ellen ép­pen a Jagelló Egyetemet éri 1939. november 6-án, amikor egyszerre 144 professzorát és tanársegédjét vetik börtönbe. De az se véletlen, hogy éppen ez után az ocsmány vandalizmus után Krakkóban alakul meg az első lengyel földalatti harci szervezet, a „Polska Ludowa" (Népi Lengyelország), amely azonnal vissza ls vág, és lengyel hazafiak megtámadják a fasiszták ál­tal kezelt és látogatott „Cyganertja" és „Pawilon" kávéházakat, Krakkó romantikus szűk utcáiban pedig éj­jelenként lengyel ellenállók tizede­lik a megszállókat. • AZ IPARI KRAKKÓ Ezt is túlélte az ősrégi város, akár­csak a történelem összes vérgőzös viharát. A háború utáni Krakkó azon­ban már nem pusztán műemlékeiről, tudományos Intézeteiről és forradalmi hagyományairól nevezetes. A lengyel párt és a kormány tudatában van Krakkó Jelentőségének és igyekezett a városnak iparosítás útján megfele­lő közgazdasági bázist is teremteni. Az ötvenes években felépült a Le­nin-kombinát, melyet Nowa Huta né­ven ismerünk, jelenleg évi 1,7 millió tonna acél termelésével Járul hozzá Lengyelország Iparosításához, a táv­lati tervek ugyanakkor évi 9 millió tonna acélt írnak elS. A hatalmas gyárnegyed százezer lakosnak épült és még mindig tovább növekszik. A város képe állandóan változik. Az ősrégi városközpontot új lakóne­gyedek övezik a Jagelló Egyetem ódon épületeit új, korszerű tudomá­nyos és tanintézetek egészítik ki a város belső övezetében. Krakkó élénk kulturális életet él. A régi várfalak tövében napsugaras délutánokon fiatal festők állítják ki műveiket, csak úgy, a falakhoz tá­masztva. A város továbbra is Lengyel­ország legfontosabb felsőoktatási köz­pontja maradt, egyébként pedig hét színházzal, operával, operettszínház­zal és saját filharmonikus zenekará­val büszkélkedik. A Kattowice felől érkező utast le-: nyűgözi a „Biprostal" felhőkarcolója, mely modern arculatot kölcsönöz a városnak. Krakkó gyorsan fejlődik. Ezt látja az utas abból is, ha a szer­számgép-, villanyipariy gyógyszer­vagy vegyipari gyárak ÚJ épületeit csodálja. Krakkó ma már az ország acél- és vastermelésének 25 száza­lékát szolgáltatja. De azért a múlt és a Jelenkor bé­késen megfér egymás mellett. Az építészeknek sikerült harmonikus vá­rosképet alkotniuk. A lengyel kőmű­vesek tetszetős épületet emeltek. Tar lálkozott itt a történelem a mával, hogy Krakkó megmaradjon annak, ami mindenkor volt — Lengyelország legnevezetesebb városának. 1965. január 19. * 3 v

Next

/
Thumbnails
Contents