Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-14 / 347. szám, hétfő

Nyugdíjjogosultak figyelmébe A szociális biztosításról szóló új törvény néhány intézkedés kivételével ez év július elsején lépett életbe. Rész­leteiről ezt megelőzően Michal Stancl elvtárssal, az Állami Biztosító Hivatal elnökével folytatott beszélgetésünk keretében már tájékoztattuk olvasóin­kat. A törvény 1965. január 1-től érvé nyes Intézkedéseit pedig, melyek ki­zárólag a fenti dátumtól kezdve nyűg díjjogosultak Igényelt érintik és ame lyekkel annak Idején bővebben nem foglalkoztunk, az alábbiakban ismer­tetjük. Szerencsére ebben az esetben sincs minden veszve. A nyugdíját kérvénye­ző a birtokában levő, vagy beszerzett hiányos igazolást ls felterjesztheti. A helyi nemzeti bizottság pótokirat­ként kezelve azt, kivizsgálja a benne foglalt állítások valódiságát és javas­latot tesz az Igazolatlan évek beszá­mítására vonatkozólag. Persze olyanok ls akadnak majd és az új törvény ezekről sem feledkezik meg, akik önhibájukon kívül nem vol­tak munkaviszonyban. Például az első köztársaság idején sok volt a munka­nélküli, és nagy számban akadtak Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, olyanok is, akik politikai felfogásuk, hogy az új törvény sokkal ígazságo sabb a réginél, mert megszünteti a tisztviselők eddigi kiváltságos helyze­tét a munkásokéval szemben. A mun­kásokat munkaadóik az első köztár­saság idején, hogy megtakarítsák az ténykedésük, esetleg faji üldöztetésük miatt nem tudtak elhelyezkedni. Ezek sem rövidülhetnek meg, s ezért nyug­díjéveíkbe a kényszerűségből tétlen­ségben töltött évek is beszámítódnak. Az ellenállási mozgalom résztvevői bi­aggkori biztosításért járó dijat, sok- zonyos esetekben ezen túlmenően a szor be sem jelentették a nyugdíjin­tézetnél. De ha meg is volt bennük a jószándék, még akkor sem érhet­tek célt sok esetben, mert a munká­sok csak 1926. júiius 1-től voltak biztosíthatók, míg a tisztviselők már 1918 óta élvezték a biztosítás előnyeit és ezáltal nyugdíjéveikbe jóval hosz­szabb biztosított idő számítódik be. További lényeges változás az eddigi törvénnyel szemben az a követelmény, hogy a nyugdíjas a kötelező korhatár betöltésén kívül a i eddigi húsz év he­munkanélküliségben eltöltött éveknek a kétszeresére is igényt tarthatnak. Az új törvény igazságosan biztosít­ja az EFSZ-tagok nyugdíjigényét, sőt a fiatal koruk -óta rokkantakról is nz eddiginél bőségesebben gondoskodik. Amint már mondottuk, mindezek az intézkedések csak azokra vonatkoz­nak, akik 1965. január 1-től jogosul­tak a nyugdíjra. Akik már nyugdíj­ban vannak, vagy az év végéig telje­sítik nyugdíjigényük feltételeit (a fér­fiaknál 60, a nőknél 55 év és 20 éves lyett legalább 25 éven keresztül volt munkaviszony), azokra továbbra ls a régi intézkedések érvényesek. KARDOS MÁRTA ténylegesen alkalmazva. Ezentúl te­hát nem a biztosított évek száma a döntő, hanem a munkaviszony tartama, melybe a tanonckodás Ideje és az is­kolaköteles kort követően, 1918 óta a tanulmányokra fordított évek, sőt az asszonyok esetében minden egyes gyermek nevelésével töltött idő (há­roméves korig) Is beszámítódik. Ezek után megkérdezhetné valaki, nyugdíjjogosult é az, aki az ezentúl kötelező 25 évig tartó munkaviszony­ból azért nem igazolhat néhány évet, mert ebben az időben, minthogy mun­kaadóit sűrűn változtatva napszámos­ként, vagy alkalmi munkásként tar­totta el magát, nem volt biztosítja. Természetesen. De a munkáviszonyt nyugdíjigénye elismerése érdekében ebben az esetben is igazolnia kell, mégpedig, ha nem is volt bizonyos Ideig biztosítva, munkakönyvével, eset­leg volt munkaadója írásbeli nyilat­kozatával, személyazonossági igazolvá­nyában vagy a szakszervezeti tag könyvében feltüntetett, a munkavi­szony pontos Idejére vonatkozó fel­jegyzéssel, végső esetben pedig két tanú nyilatkozatával, akik egykori munkatársuk vagy Ismerpsük alkalma zásl viszonyának pontos idejét felelős­ségük tel|es tudatában hitelesen tanú sítani képesek. Nyilvánvaló, hogy a legjobban azok járnak, akik rendet tartottak Irataik között és liem kényszerülnek igazoló írásaik gyakran sok gonddal-bajjal járó beszerzésére. Mért az ls előíor dúlhat, hogy sikertelenül fáradoznak. Huszonhat család kéri Szőgyéntől négy kilométerre, az Iván­halmi Ällami Gazdaságban lakunk. Az esőzés beálltával műút hiányában a fa­lu és a puszta között szinte lehetetlen o közlekedés, Ezért igazán nagy öröm mel fogadtuk, amikor 1982 nyarán a Jednota nálunk is üzletet nyitott. Árut az egyik szőgyéni üzletből kaptuk és az említett bolt dolgozói minden va­sárnap kijártak hozzánk árusítani. Ez ls több volt a semminél. A Jednota su­ránvi járási vezetősége a kijáró eláru­sítónak bizonyos anyagi ellenszolgálta­tást ígért. Két hónapig állták is sza vukat. de aztán „megfeledkeztek" rflla. A szőgyéni üzlet dolgozói felváltva még ezután is kijártak egy darabig. Végre azonban mégis lakat keriilt az ajtóra. Hosszabb utánjárás után az előbbi eset újból megismétlődött azzal a kü­lönbséggel, hogy most már nem Sző­gyénből, hanem a Studenái Állami Gaz­daságból járt elárusító az ivánhalmi gazdaság üzlotébe. Az első hónapban azt a bizonyos kis anyagi juttatást ő is megkapta, aztán számos elődje sor­sára jutott, ö ennek ellenére is ki|árl a gazdaságba. Később azonban kényte­len volt becsukni az üzletet, mivel a Jednota az árut is megvonta az Iván­halmi gazdaság üzletéből. Most újból ott vagyunk, ahol 1962 előtt. Esőben, sárban, fagyban cipel­hetiiik négy kilométerről az árut. A Jednota az üzlet megnyitásáról hal­lani sem akar. Ezért fordulunk most .segítségért az Oj Szóhoz. AZ IVÄNHALMI ÁLLAMI GAZDASÁG HUSZONHAT CSALÁDJA ÉRTÉKES FELFEDEZÉS KOMENSKYRÖL A közelmúltig három morvaországi helység versenyzett azért a dicsősé­gért, hogy a nemzetek nagy tanítómestere, Komenský (Comeníus) Amos János szülőhelyének nevezhesse magát: Komňa, Nivnice és Uherský Brod. A legtöbb tudományos kutató azon véleményének adott kifejezést, hogy Komenský Ntvnicében született. Ezt a jeltevést most erősen alátámasz­totta Antonín Škarka prágai docensnek, a régi cseh Irodalom kutatójának érdekes és értékes felfedezése. Škarka docens ez év nyarán a poz­nani levéltárban, Komenský irodalmi hagyatékának töredékei között, a nagy pedagógus sajátkezűleg írt Jegy­zeteire bukkant. Ezek a jegyzetek nyilván futólag papírra vetettek és szinte olvoshatatlanok voltak, azonban a cseh kutatónak mégis sikerült be­lőlük egyet-mást megfejtenie. Az egyik, valószínűleg könyvnyomdal makulatúra lapon ajánlást talált Ko­menský aláírásával, amely — úgy lát­szik — végképp Nivnice javára dönti el a vitát. Van azonban a megfejtett jegyzet­nek számunkra, magyarok számára, egy még nagyobb érdekessége is. Komenský életének magyar vonat­kozásai közül általánosan ismert, hogy a modern oktatástan megterem­tője Rákóczi György fejedelem meg­hívására négy évet Magyarországon töltött — 1650 tői 1054-ig a sárospa­taki kollégium tanára volt. Éppen itt Irta a szemléltető oktatás kéziköny­vét, az Orbis sensualium pictus-t, A látható világ képekben című művét. A Škarka docens felfedezte és meg­fejtette jegyzetek most Komenský éle­tének talán egy újabb és minden ed­diginél fontosabb magyar vonatkozá­sát tárják fel. Szü'őhelye megnevezé­se mellett ugyanis itt találkozunk első ízben Komenský családnevével. Az em­lített ajánlás így hangzik: „Drága szülőhazámnak, Morvaor­szágnak, hü fial egyike — Jan Amos Ko (az utolsó vszótagot azonban át­húzta, s az élete alkonyán levő tudós, talán múltba . tekintő meglndultságá­ban így folytatta 1 nlvnlcsl Szeges, akit atyja után Komenskýnek nevez­nek." Ez az ajánlás rendkívül fontos, mi­vel mind a kézírás, mind a többi ösz­szefüggés arról tanúskodik, hogy Ko­menský életének vége felé keletke­zett. Az öregedő tudós itt nemcsak A PARDUBICEI kőolajfinomítóban a napokban emlékeztek meg a kőolaj­finomító megalapításának 75. évfor­dulójáról. Az üzem fennállása óta annyi benzint gyártott, hogy elegen dő lenne 100 000 autó Föld körüli út­jára. A gyárban előállított parafinból egy olyan hosszú, 3 cm vastag gyer­tyát lehetne készíteni, mely három­szor körül érné a Főidet. A BYSTREI CEMENTGYÁR kémé­nyeiből 10 év alatt mintegy 6000 va­gon mészpor szállt el. A cementgyár környékén sikerült megoldani a lég­kör tisztaságának problémáját. Ez év márciusában korszerű porelszívó be­rendezést helyeztek üzembe. Az így felszívott port már nem kell meg­őrölni, közvetlenül felhasználható. Az üzem évente ezzel 244 000 koronát ta­karít meg. A francia egészségügyi miniszté­rium adatai szerint Franciaországban évente 9000 ember hal meg tüdőbaj­ban és évente 100 000 új TBC megbe­tegedést tartanak nyilván. CSEHSZLOVÁKIÁBAN elsőkéntakar. Hni Zenei Színház mutatta be a My fair lady Ismert musicalt. A musical Shaw Pygmalionja alapján készült, és világszerte sikert aratott. A ŽILINAI Szakszervezeti Házban gyermekrajz-kiállítást rendeztek. A béküldött 1600 alkotás közül 200-at mutatnak be a kiállításon. Fülbeváló nagyságú rádiót szer­kesztett a szovjet Mlkromogultechnlka gyár. atyját,említi, aki után csak később ne­vezték el Komenskýnek, haném — amennyiben egyelőre tudomásunk van róla: első ízben — családját, a Sze­ges családot ls. A kutatás tovább folyik és valószí­nű, hogy további érdekes adatokat fog féltárni. Annyit azonban már ma ls megállapíthatunk, hogy a Szeges név feltehetően magyar eredetre mutat. Dobossy László budapesti egyetemi tanár az Élet és Irodalom hasábjain — a felfedezéssel foglalkozva — töb­bek között ezt írja: „Comeníus élet­művén és gondolkodói hagyatékán ... mit sem változtat apjának magyar neve, vagy magyar eredete. Aki némileg is Ismeri a nacionalizmus előtti korok szellemi életének körülményeit, tudja, hogy az Ilyesminek akkor vajmi kevés Jelentősége volt. Mégis, vagy talán éppen azért, ér­demes elgondolkodni ezen a keresz­tül-kasul ható közép-európai kicse­rélődésen, amelynek során — mint valami roppant tégelyben — emberek, családok, nemzetségek keveredtek, ve­gyültek szüntelenül. Ennek a páratla­nul bonyolult és utórezgéselvel mind­máig Jelenlevő középeurópai életfor mának válik — íme — egyetemes ran gú példázójává a nagy bölcs, akit ere­detileg Szegesnek hívtak, aki aztán Komenský lett és maradt, s akit Co­meníus néven fogadott magáévá a vi­lág", -bl­ASSAM indiai államban októberben és novemberben 450 áldozatot köve­telt a kolerajárvány. Hivatalos jelen­tés szerint a járvány máir múlófél­ben van. Svédországban december 12-től Ja­nuár 3-ig korlátozzák a gépkocsik sebességét. A legmagasabb megenge­dett sebesség B0 km/ó. A gépkocsik csak a távolsági útvonalakon közle­kedhetnek nagyobb sebességgel. A rendőrség ezzel az intézkedéssel akar­ja megakadályozni, hogy az ünnepek alatt sok közúti baleset történjen. AZ ÉV ELSŐ 9 hónapjában az Egye­sült Államokban közúti balesetek so­rán 78 400 ember vesztette életét. Vasárnap utazott Lipcsébe a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács kéttagú bizottsága, hogy részt vegyen a de­cember 14-től 17-ig tartč, a monopo­lizmus elleni harc kérdéseivel foglal­kozó III. szakszervezeti konferencián. Hétfő, december 14. FILMSZÍNHÁZAK (Bratislavai: HVIEZ­DA: A védä esete (szlovák) 15.30, 18, 20.30, SLOVAN: Egy bolond krónikája (cseli) 15.30, 18, 20.30. PRAHA: Maigret felügyelő tombol (francia) 10.30, 13,30, 16, 18.30, 21, DUKLA: A nagy füld (ame­rikai) 16, 19.30, POHRANIČNÍK: Öt bűnös (cseh) 15.45, 18.15, 20.45, TATRA: Ég és pokol (japán) 15.45, 18.15, 20.45, PALACE: Római vakáció (amerikai) 22, MIER: Egy ember ára (angol) 18.30, 19, OBZOR; Vígjáték happy encl-del (cseh) 18, 20.30, PARTIZÁN: Utak (magyar) 17, 19.30. FIMSZlNHÁZAK (Koüioe): SLOVAN: Maigret felügyelő tombol (fratrcia), ŰSMEV: Az Kzüst-tó kincse (NSZK), TATRA: Limonádé Joe (cseh), PARTIZÁN: A gyűlölet áldozata (angol). SZÍNHÁZAK (Bratislava): ÜJ SZÍNPAD: Kedves hazug (19.30). ; ÁLLAMI SZlNHÁZ (Koíiue): MA: Polos­ka, HOLNAP: A chiozzai zsémbesek (19). A CSSZBSZ HÁZA: (Bratislava): 16.00: Hivatáson) — büszkeségem. Beszélgetés a matematikus pályáról. Csendes Don III. rész, film. 19.00: A CSKP Központi Bi­zottsága határozatainak végrehajtása az Iskolákban, beszélgetés. A TELEVÍZIÓ MŰSORA BRATISLAVA: 17.3U Angol nyelvlecke kez­dőknek (lsm.| 18.00 Pályaválasztási ta­nácsadó. 18 30 Telesport 18 00 TV Híradó. 18.30 Karácsonyi ajándékvásárlás. 20.00 Vladimír MináC: Zsorzslk, tv-játék. 21.40 A brnói rádió népi zenekara Játszik. 22.10 TV Híradó. Reggel erfisen ködös és felhős Idő. Helyenként csapadék. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet délnyugaton 0 — plusz 3 fok, az ország többi területén 0 — mínusz 2 fok, éjszakai hőmérséklet mí­nusz 1 — mínusz 4 fok. Gyenge szél. VIZSGÁZIK A GYAR Háromnegyed évig készül, hogy aztán nem is egész négy hónapig vizsgázhassák a — cukorgyár. Mon dani sem kell, hogy az előkészület döntő hatással van a vizsga kimenete lére, bármilyen legyen is a cukorré patermés. Hogyan vizsgáznak az idén a cukor­gyárak, mondjuk a diószegi, amely ha­zánkban egyike a legnagyobbaknak? Forognak a gépek? A géplakatosok, villanyszerelők, egyszóval a karbantartók főhadiszál­lásán, a gépészműhelyben szüntelen a nyüzsgés-forgás. Az Izgalom és termé szetesen a munkalendület akkor hág csúcspontra, amikor valamilyen üzem zavar „köszönt be", Itteni szaknyel­ven: amikor nem forognak a gépek. Ekkor azután a karbantartók minden­nél fontosabb feladata, hogy a lehető legrövidebb Időn belül Ismét megfor gassák őket Ugyanis minden leállás súlyos károkat jelentő kiesés, tehát minél rövidebb a „szünet", annál ki­sebb a veszteség. „Gyakoriak az Ilyen kényszerszünetek" — kérdezzük Var­szik Ottót, a villanyszerelők mesterét, a cukorgyári pártszervezet alelnökét, és Somogyi Vincét, a karbantartók művezetőjét. Elmondják, hogy kezdetben bizony voltak bajok a technológiai berende­zéssel. Nagyobbrészt azonban olyan műszaki hibák ütötték fel tejüket, amilyenek minden tíz évben egyszer adódnak. Ezekre nem számítottak. Például tűlterheltnek, elöregedettnek bizonyult a villanyvezeték-hálózat. Ezenkívül: tudták, hogy lövöre a már többé-kevésbé elavult diffúzió-készülé­keket kicserélik a legkorszerűbb dán gépekkel, ezért javításukra nem for­dítottak túlságosan nagy figyelmet, í;ondolván, hogy ezt az utolsó kam­pányt úgy is kibírják. Nem így tör­tént. A könnyítés megbosszulta magát, s ugyancsak tanulságul szolgál a jö­vőre nézve. Mindez pedig annak ellenére tör­tént, hogy a kampány megkezdése előtti' próbaüzem kifogástalanul sike­rült. Néha tehát így csal a látszat. Az említett fogyatékosságok azon­ban nem voltak olyan méretűek és jellegűek, hogy lényegesebben befo­lyásolhatták volna a cukorgyár ez idei munkáját. A gépészek, karbantar­tők gyakran a szó legszorosabb értel­mében önfeláldozóan előzik meg vagy küszöbölik kl az üzemzavarokat, s biz­tosítják a folyamatos termelést. Akik az ütemei diktálják A Jó eredmények nem utolsó sor­ban annak is köszönhetők, hogy a termelés legfontosabb, legmérvadóbb posztjaira — a sokéves gyakorlati ta­pasztalatok alapján — nagy szaktudá­sú, becsületes dolgozókat, főként kommunistákat állítottak. A pártszer­vezet éppen általuk, az ő ütemet dik­táló munkájukkal befolyásolja a leg­közvetlenebbül és leghatékonyabban a termelés menetét, s oldja meg a fel­vetődő problémákat. ^Az Idény alatt kissé háttérbe szorult a pártmunka „formai" része, s a közvetlen gyakor­lati tevékenység lép előtérbe. A párt­szervezetnek ebben az Időszakban Igen gyakran azonnal reagálni kell, és késedelem nélkül nyomban segíte­nie kell megoldásukat. A rugalmasság most a cukorgyári műhelyszervezet legfőbb, s mint az eredmények mu­tatják, napról napra teljesített fela­data. A pártmunka ilyen módszere azon­ban határozott előnyei ellenére fo­gyatékosságokat is rejt magában, töb­bek között például azt, hogy a párt­bizottságnak — miután a- termelési problémák azonnali megoldására összpontosítja figyelmét — nem jut ideje a politikai tömegnevelő munká­ra, az eredmények, hibák széles körű megvitatására, egyszóval a rendszeres, tervszerű, céltudatos pártmunkára, egyéb feladatok következetes teljesí­tésére. Viszont kétségtelen, hogy a párt­szervezet legfőbb teendője az idény alatt a termelés elősegítése, a minő­ség, a gazdaságosság, a termelékeny­ség, a munkaszervezés, a verseny­mozgalom stb. problémáinak megoldá­sa. Ezt — bár nem maradéktalanul — sikeresen végzi a műhelyszervezet, szoros együttműködésben a gazdasági vezetőséggel. Az ls kétségtelen azon­ban, hogy a pártszervezetnek a ter­melésre gyakorolt hatása még csak fokozódna, ha több figyelmet szentel­ne a politikai és a szervezeti élet te­endőinek is. Régóta vitatott téma Alapjában véve azonban ez a fogya­tékosság — s ez nem szolgál mentsé­gül — nem mindig akadályozza a jó eredmények elérését. Bonyolultabb, közvetlenebb szerepe, hatása van az ún. háromkoronás és kétkoronás ré­pának. Nem újkeletű probléma ez, s mert Ilyen, akikkel csak beszéltünk — gazdasági vezetők és munkások, pártfunkcionáriusok és műszakiak —, mindenkit foglalkoztat. Pártgyűlése­ken-, termelési értekezleteken, vezető­ségi tanácskozásokon számtalanszor napirendre került, de véglegesen még nem oldották meg. Miről ís van szó? Néhány évvel ez­előtt egy minisztériumi rendelet ki­mondta, hogy a szeptemberben be­gyűjtött és gyárba 1 szállított cukorré­páért a termelő mázsánként három korona többletet kap, az október 10­ig szállítottért pedig két korona több­letet. Ez a rendelet nagyon jó szol­gálatot tett akkor, amikor földműves­szövetkezeteinkben és állami gazda­ságainkban különleges úton-módon is serkenteni kellett a cukorrépatermesz­tést és főként a betakarítást. Ma ls serkent, hiszen az anyagi érdekeltség elvét közvetlenül érvényre juttatja a gyakorlatban. S erre nagy szükség van. Néha azonban bizonyos problé­mákat is okoz. A diószegi cukorgyár ez idei konk­rét esetében például ilyet: A gyáriak azt tervezték, hogy a feldolgozandó cukorrépa egyharmadát szeptember­ben, másik harmadát októberben, a többit később vásárolják majd fel. Ha ilyen ütemben kapják a nyersanyagot, minden különösebb bonyodalom nélkül dolgozhatnak. De jött a meglepetés. Mezőgazdasági üzemeinkben a biz­tos három- és kétkoronás többlet re­ményében szeptemberben és október elején nagy igyekezettel láttak a cu­korrépa betakarításához. Gyűlt a répa garmadával, október 10-ig az egész idény alatt felvásárolandó répameny­nyiségnek már csaknem a nyolcvan százaléka a gyárban volt. Az igyekvő földművesek rendre meg is kapták a mázsaként három, vagy két koronát, s a jó bevételből származó megelége­dettséggel távoztak. Csakhogy a terve­zettnél jóval korábban és nagyobb mennyiségben felvásárolt répát a gyár nem tudta folyamatosan feldolgozni. Nincs akkora kapacitása. A répa fonnyadni, rothadni kezdett, s így sokat veszített cukortartalmából; feldolgozása körülményessé, bonyodal­massá vált. A veszteségre jellemző, hogy míg a friss répa cukortartalma nemegyszer meghaladja a 18 száza­lékot, a fonnyadt, raktározott répáé nem ritkán alig 6—8 százalék. A megoldás A cukorgyáriak távolról sem akar­ják azt, hogy földműveseink ne kap­janak külön jutalmat a szorgos mun­káért, hogy a rendeletet egyszerűen töröljék. Saját maguk is kárát látnák ennek. Csupán azt fontolgatják, hogy az ő szempontjukból jó volna az in­tézkedést egy kicsit korszerűsíteni. Már korábban ís javasolták, hogy Ille­tékes szerveink módosítsák a rende­letet, mégpedig úgy, hogy a cukorré­pabegyűjtés és szállítás a harmono­gram szerint, tehát időbeli sorrend­ben fokozatosan történjék, s a mező­gazdasági üzemek e harmonogram pontos betartásáért kapjanak prémiu­mot, külön jutalmat. A földben vára­kor répa ugyanis szerintünk egyálta­lán nem, vagy jóval kevesebbet veszít cukortartalmából, mint a raktáron le­vő. A fokozatos begyűjtés pedig nem venné annyira igénybe a termelő üzem munkaerejét sem. Bőven jutna idő az egyéb őszi munkákra és a ré­paszelet Idejében történő elszállításá­ra. Ez az utóbbi ugyancsak harmono­gram szerint történhetnék, hogy a traktoroknak, teherautóknak ne kell­jen nagy csoportokban a gyárkapu előtt napokon át tétlenül várakozniuk. A járási mezőgazdasági igazgatósá­gok, szoros együttműködésben a cu­korgyáriakkal ezt minden nehézség nélkül meg tudnák szervezni. S akkor a gyér talán „csillagos egyesre" ís vizsgázhatna. SZABÓ GÉZA 0] SZÖ 516 * 1964. december 12.

Next

/
Thumbnails
Contents