Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-11 / 344. szám, péntek

Az arab országokban gyors iramban fejlődik a forradalmi mozgalom Közlemény az arab országok kommunistáinak tanácskozásáról A Maghreb és a keleti arab orszá­gok kommunistáinak képviselői 1964 decemberében tanácskozásra ültek össze. A tanácskozás a kölcsönös ba­rátság és testvériség légkörében folyt le. Megállapították, hogy valameny­nyi arab országban gyors iramban fej­lődik az imperializmus ellen, a béké­ért, a nemzeti felszabadításért, a de mokráciáért és a haladásért küzdő forradalmi mozgalom. Üdvözölték az Algériai Demokrati­kus és Népi Köztársaság sikereit, mely az FLN vezetésével a szocializmus építésének útjára lépett. űrömmel fogadták az Egyesült Arab Köztársaságban végbement gazdasági, szociális és politikai változásokat. Az arab kommunisták üdvözlik a szudáni győzelmet, ahol a tömeg meg­döntötte a reakciós diktátori rend­szert. A tanácskozás résztvevői megelége­déssel veszik tudomásul, hogy szá­mos arab országban sikeresen fejlődik a forradalmi mozgalom. Sajnálattal állapították meg, hogy az Iraki for­radalom 1963 februári nagy csapását a demokrácia megdöntésén és az Im­perializmus helyzetének megerősödé­sén kívül a forradalmi és hazafias erők egységének megbontása okozta. Ezek a forradalmi változások akkor történnek az arab világban, amikor a szocialista világrendszer, élén a Szovjetunióval, döntő szerepet Játszik az emberiség fejlődésében, amikor a tudományos szocializmus eszmél egy­re nagyobb tekintélyre tesznek szert. A világ nemzetei egyre szélesebb kö­rű harcot folytatnak a békéért és a békés együttélésért. Ezzel erősítik az SZKP XX. és XXII. kongresszusán ho­zott határozatokba foglalt marxista­leninista gondolatok, valamint a kom­munista. és munkáspártok 1957-es és 1960-as tanácskozásai dokumentumai­nak helyességét. Az arab kommunisták a haladó pár­tok, szervezetek és mozgalmak szoro­sabb együttműködését szorgalmazzák. Ezen a téren rendkívül fontos a kurd probléma demokratikus megol­dása, az algériai—marokkói határvi­szály békés rendezése, az iraki, jordá. niai, marokkói és szaúd-arábiai pollť­kai foglyok, kommunisták és demok­raták szabadon bocsátása. Mindez megteremti az imperialista cselszövé­sek megakadályozásának, valamint a szocializmus ellenségei elszigetelésé­nek feltételeit. Ez teremti meg az arab egység feltételeit. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal kötött baráti kapcsolatok megszilárdítása hozzájá­rul a nemzeti felszabadító harc, az imperializmus ellen a szabadságért és a haladásért folytatott küzdelem sikeréhez. A tanácskozás résztvevői szolidári­sak a kongói és dél-vietnami nép fel­szabadító harcával. Elítélik az Impe­rialisták agresszióját a nemzetek sza­badsága és függetlensége ellen. A helyzet fejlődése azt bizonyítja, hogy az arab kommunisták pozitív szerepet Játszanak az arab felszaba­dító mozgalomban. SCenya független köztársaság Az utolsó angol csapatok is elhagyták az országot Nairobi {ČTK) — Tegnap reggel elhagyták Kenyát az országban állo­másozó utolsó angol csapatok. Kenyá­ban jelenleg csak angol katonai szak­emberek és néhány angol tiszt tar­tózkodik. Az angol csapatok ünnepélyes kö­rülmények között utaztak el a nai­robi repülőtérről. Kenyatta rövid beszédében kijelen­tette, hogy pénteken éjfélkor Kenya teljesen független köztársaság lesz. Kenyatta hangsúlyozta, hogy orszá­ga a pozitív semlegesség elve alap­ján viszonyul majd a többi országhoz, és külpolitikája a tömbönkívüliségen alapozik, majd, ,„,,„. Az angol csapatok eltávozásával megkezdődtek a köztársaság kikiáltá­sának ünnepségei. Kenyatta "kijelölt elnök nairobi saj­tóértekezletén Ismertette a kenyai hadsereg új vezérkarának összetéte­lét. A kenyai hadsereg parancsnokává ideiglenesen Hardi angol dandártá­bornokot nevezték ki. Kenyatta kije­lentette, hogy Hardi utódja kenyai tiszt lesz Főparancsnok-helyettessé Ndolo ezredest nevezték ki. A kenyai hadsereg vezérkari főnöke Crokeran gol alezredes lesz, helyettese Kake­nyi alezredes. A kenyai hadsereg öt alakulatának parancsnoka afrikai lesz. •tó­Tegnap délelőtt kéttagú csehszlo­vák kormányküldöttség érkezett Nai­robiba, mely a kenyai kormány meg­hívására részt vesz a köztársaság ki­kiáltásának ünnepségein. A küldöttség vezetője Josef Smr­kovský, a Nemzetgyűlés tag|a, mint küldöttség! tag Ladislav Tišliar nagy­követ, a külügyminisztérium osztály­vezető-helyettese vaez részt az ünnep­ségeken. Helsinkiben tartják a béke­világkongresszust A Béke-világtanács elnöksége szer­dán Berlinben befejezte négynapos ta­nácskozásait. Az ülésen az elnökség tagjain kívül megfigyelői minőségben, illetve ven­dégként jelen voltak a béke-világmoz­gaiom más kiemelkedő személyisé­gei is. A tanácskozások lefolyásáról ez ülés részvevői nemzetközi sajtókon­ferencián számoirak be. Bejelentették, hogy 1965. július 10-től 17-ig béke­világkongresszust tartanak Helsinki­bea A Biztcmságg Tanács Kongáról tárgyal Bízzák az AESZ-ra a kongói kérdés megoldását országok elítélik az agressziót Az afrikai New York (CTK) — A Biztonsági Tanács szerdán délután összeült a kongói amerikai—belga intervenció megtárgyalására. Az ülés megkezdése előtt az ENSZ épületében rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosí­tottak. Az ülés összehívását 20 afrikai ország és Jugoszlávia kérte. Az ülés Időpontját eredetileg keddre tűzték ki, de elnapolták. Csőmbe képviselője az ülés megkez­dése előtt levelet adott át a Biztonsági Tanács elnökének, melyben szintén a tanács összehívását követeli, tekintet­tel arra, hogy Algéria, az EAK, Szu­dán, a Kínai Népköztársaság, sőt a Szovjetunió is állítólag támogatja el­lenfeleit. A szerdai ülésen elsőként Charles­David Gonao, Kongó (Brazzaville) kül­ügyminisztere szólalt fel. Kijelentet­te, hogy a belga—amerikai interven­ció előre megtervezett agresszió volt. Batsio ghanat külügyminiszter rá­mutatott arra, hogy éppen az amerikai —belga katonai intervenció következ­tében haltak meg azok a fehér lako­sok, akiket állítólag az Intervenció­val akartak megmenteni. A két szónok és Mahgul szudáni külügyminiszter is azt követelte, hogy a Biztonsági Tanács támogassa az Af­rikai Egység Szervezetének lavaslai tát a kongói válság megoldására. A szudáni külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a Blztonági Tanácsnak fel kell szólítania a külföldi zsoldosokat, hagyják el azonnal Kongót és az Af­rikai Egység Szervezetének bizottsá­got kellene küldenie Kongóba (Leo­poldvllle), Kongóba (Brazzaville) éa Burundiba. A Biztonsági Tanács tárgyalásán a tanács állandó tagjain kívül Szudán, Guinea, Ghana, Belgium, Kongó (Braz­zaville), Algéria, Maii, Nigéria, az EAK, Kongó (Leopoldvllle) külügymi­niszterei vesznek részt. Kongó (Brazzaville) külügyminiszte­re kijelentette, ez volt az utolsó eset, hogy az amerikaiak, belgák és ango­lok agressziót hajtottak végre a né­ger lakosság ellen A ghanai külügyminiszter hang­súlyozta, hogy az Egyesült Államok­nak nincs több joga beavatkozni Kon­gó belügyeibe, mint Ghanának a dél­amerikai államok ügyeibe, ahol az afrikai származású lakosságot kegyet­| lenül kínozzák, mert törvényes jogai­kért harcol. A Biztonsági Tanácsnak meg kell akadályoznia az ilyen ak­ciók megismétlődését. A Biztonsági Tanács tegnap délután folytatta munkáját. ALTALANOS POLITIKAI VITA az EMSZ-közgyűlésen Nevek, politikusok, államférfiak ALEX QUAISON-SACKEY A z ENSZ 19. közgyűlésének elnökévé Alex Quaison-Sackey ghanai nagykövetet és állandó ENSZ képviselőt, az' aírikai egység eszméjének lelkes népszerűsítő­jét választatták meg. Alex QualsonSac­key többéves diplo­máciai tevékenysége alatt nem egy Ízben türt borsot az Impe­rialista hatalmak or­ra alá, főképp 1962 ben és 19H3-ban, amikor Ghana tagja volt a Biztonsági Tanácsnak. Bátor ki­állása a kongói, cip­rusi, kubai és dél rhodésiai kérdésben csöppet sem volt Ínyére a nyugati po­litikusaknak. Az amerikai televízió­ban nemrégiben tett kijelentése is fel­háborította az imperializmus lovagjait. Azt merte ugyanis állítani, hogy az amerikai—belga „mentő-akció" Stanley­villeben az Afrikai Egység Szervezete kongói békéltető különbizottsága tekin­télyének durva megsértése volt. Quaison-Sackey 1924-ben született Wln­neba aranyparti halászvárosban. Mfantl­szipumuban és Achimotában járt Iskolá­ba, bölcsészeti, politikai és közgazdasag­tani tanulmányait pedig Angliában, az oxfordi és a londoni egyetemen végezte. Hazájának egyik kiemelkedő külpolitikai ügyekkel megbízott tisztviselője lett 1957-ben. még miolőtt Ghana független­ségét elnyerte. Tagja volt Ghana első GATT-küldöttségének és 1959-ben részt vett a Mnnrovia-csoporthoz tartozó füg­getlen afrikai államok értekezletén. Ugyanebben az évben nevezték ki hazá­jának állandó ENSZ-képviselőjévé. „Afrika béklyók nélkül — Egy afrikai államférfi elmélkedései" című, 1363-ban megjelent könyvében Quaison-Sackey hi­tet tesz az Afrikai Egyesült Államok eszméje mellett. „Teljesen egyetértek Nkrumah elnökkel abban" — írja —, „hogy az afrikai államok konföderáció ját máris létre lehetne hozni. Tagálla­ninl megtartanák saját nemzeti himnu­szukat, lobogójukat ás területi sérthetet­lenségüket. Közös csupán a gazdaság­fejlesztés, a honvédelem és a külpoliti­ka lenne. „Mivel ez Alex Quaison-Sackey politikai krédója", — jegyzi meg csípő sen o mondatot idézve a londoni Times — „bátran állíthatjuk, hogy elnöklete alatt a 19. ülésszakban mozgalmas hetek várhatók". Jóllehet Quaison-Sackey fő figyelmét az afrikai kérdésekre összpontosítja, nem zárkózik el a nemzetközi problémák elől sem. Ellenkezőleg! „Nem látom be, miért foglalkozna az ENSZ közgyűlése csak ázsiai és afrikai kérdésekkel, de európai problémákkal nem", — jelentet­te ki a közgyűlés megnyitása után tar­tott első sajtóértekezletén. Szerinte Né­metország egyesítésének rendezését sem szabadna tovább a nagyhatalmakra bíz­ni, hanem az ENSZ-nek kellene e kér­déssel foglalkoznia. Szerinte az ENSZ-et mielőbb valóban egyetemes világszerve­zetté kellene alakítani. Ez lenne a lo­gikus következtetés a 18. ülésszak ha­tározatából, miszerint az 1965. évet a nemzetközi együttműködés évévé kell tenni. „A földkerekség minden népének, bárhol is éljen, alkaimat kell adni az ENSZ tevékenységében való részvételre. Váljék tehát minél több terület e világ­szervezet tagjává, vagy képviseltesse ma­gát legalább megfigyelőkkel" — mondot­ta. Ghana képviselőjének megválasztása a közgyűlés elnökévé azt bizonyltja, hogy a felszabadult, szuverén afrikai államok ma már jelentős szerepet játszanak a világpolitikában. Megvan minden remény arra, hogy az ENSZ 19. közgyűlése Alex Quaison-Sackey elnökletével döntő mér­tékben hozzájárul majd a gyarmati rend­szer maradványainak felszámnlásához, a nenkoloniallzmus elleni eredményes harchoz, a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez, valamint a világ népei­nek békés együttéléséhez. B. £. Fellőtték a Kozmosz 51-et Moszkva (CTK) — A Szovjetunióban Föld körüli pályára fellőtték a Koz­mosz 51. mesterséges holdat. A szput­nylkon elhelyezett tudományos beren­dezés segítségével folytatni kívánják a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási programot. A szputnyik keringési ideje 92,5 perc. Pályájának a Föld felületétől számított legtávolabbi pontja (apo­geum) 554 kilométer, a Föld felületé­hez való legközelebbi pontja (peri­geum) 264 kilométer. A pálya síkjá­nak az Egyenlítő síkjával bezárt haj­lásszöge 48,8 fok. Tudományos műszereken kívül a szputnyikon elhelyeztek egy rádióbe­rendezést a pályaelemek pontos mé­résére, továbbá egy rádlótelemetrl­kus berendezést, amely a Földre Jut­tatja a műszerekkel és a tudományos berendezésekkel szerzett adatokat. A szputnyikon elhelyezett tudomá­nyos berendezések kifogástalanul mű­ködnek. A földi koordinációs számító központban rendszeresen feldolgozzák a szputnylkról érkező adatokat. Csőmbe Rómában Róma (ČTK) — Moise Csőmbe kongói miniszterelnök Rómába érkezett, ahol VI. Pál pápa Is fogadja őt Csőmbe lá­togatását az olasz közvélemény tlltako­"zással fogadta. Az Olasz Kommunista Párt és a Proletáregység Olasz Szocia­lista Pártjának képviselőcsoportja inter­pellációt nyújtott be, melyben azt köve­telik, hogy az olasz miniszterelnök nyíl­tan jelentse kl, hogy a kormány nem fog tárgvalni Csombeval. Rómában már szerdán este tüntettek Csőmbe látogatása ellen. A város utcain több ezer munkás, diák és értelmiségi vonult végig Csőmbe megérkezése ellen tiltakozva. Több helyen összetűzésre ke­rült sor a tüntetők és a rendőrség kö­zött. 70. személyt őrizetbe vettek. További olasz városokban ls hasonló tüntetésekre került sor. VI. Pál pápa a délelőtti órákban fo­gadta Csombet. Csőmbe 20 percig tar­tózkodott a pápa magánkönyvtárában. A pápa üzenetet Intézett a kongói nép­hez. melyben felhívja a harcok beszün­tetésére. JAROSLAV KOHOUT külkereskelem­ügyi miniszterhelyettes, a Bonnban folyó csehszlovák—német kereskedel­mi-politikai tárgyalások vezetője teg­nap Prágába utazott. Eltávozása után a csehszlovák küldöttséget Vladimír Babáček, a Külkereskedelemügyi Mi­nisztérium osztályvezetője vezeti. (CTK) ANDREJ GROMIKO szovjet külügy­miniszter 1965 tavaszán Hollandiába látogat. (CTK) WILSON angol miniszterelnök szer­dán Ottawába érkezett és Pearson ka­nadai miniszterelnökkel a NATO nuk­leáris kérdéseiről, valamint a nemzet­közösség problémáiról tárgyalt. (ČTK) HERVÉ ALPHAND, Franciaország washingtoni nagykövete felkereste Rusk amerikai külügyminisztert és részletesen beszámolt neki Wilson brit miniszterelnökkel és Gromiko szovjet külügyminiszterrel folytatott tárgyaláséiról. (CTK) BUKARESTBEN M. Terendorzs, a KGST geológiai bizottságának és Mi­hal Florescu, a nyersolaj és gázipari bizottságának elnöke e két bizottság geológiai tevékenységének egybehan­golásáról tárgyalt. [CTK) SVÁJCBAN az 1965. évre a szocia­lista párti Hans Peter Tsohudi ed­digi belügyminisztert és elnökhelyet­test választották köztársasági elnök­ké. Hans Schaffner volt gazdasági mi­niszter lett az új elnökhelyettes. (CTK) A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG és Uruguay képviseleti hivatalaikat nagy­követségi szintre emelték. (ČTK) AZ ANGOL megszálló csapatok Omanban a napokban újból városokat és falvakat támadtak meg ós a nem­zeti felszabaditási mozgalom több vezetőjét börtönbe vetették. (CTK) JUGOSZLÁVIÁBAN szerdán este i.ISldrendést észleltek. Epicentruma 120 km-rel délre volt Szkopjétöi. Anyagi kárókról vagy emberáldozat­ról nem érkezett jelentés. (ČTK) A MADRIDI közrendészeti bíróság december 10-én kijelentette, hogy az előző nap hozott ítélete: 23 év 3 hó­nap börtönbüntetés és 125 000 peseta pénzbírság Josó Sandoval kommunis­ta központi bizottsági tag felett, té­ves volt. A valóságban Sandovalt 28 év 3 hónap börtönbüntetésre s 150 000 peseta pénzbírságra ítélték, mert tag­ja volt az illegális kommunista párt­nak. (CTK) A VENEZUELAI HADSEREG nagy arányú támadást intézett a partizán­mozgalom gócpontjai ellen Falcon, Lara, Trujillo és Portuguesa államok­ban. A harcokban több mint 100 ka­tona és partizán esett el. (CTK) BASIL RODRIGUEZ, az Egységes Szocialista Forradalmi Párt eddigi fő­titkára lett Kuba új munkaügyi mi­nisztere, i CTK j New York (CTK) — Az ENSZ-köz­gyűlés szerdai ülésén az általános vi­tában felszólalók mind konkrét hatá­rozatokat követelnek annak biztosítá­sára, hogy a leszerelés, a gyarmati rendszer felszámolása, a fejlődő or­szágok gazdasági függetlenségének bebiztosítása terén haladást érjenek el. Mazlgh líbiai külügyminiszter saj­nálatát fejezte ki afölött, hogy a 18 hatalmi leszerelési bizottság genfi ülése eredménytelen volt. Azt javasol­ta, hogy a bizottság újítsa fel munká­ját, és törekedjen olyan határozatok elfogadására, melyek elősegítenék az általános és teljes leszerelést. Haekkerup dán külügyminiszter ag­gályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ-közgyűlés előző idősza­ka óta a leszerelés kérdésében nem értek el haladást. Felhívta a közgyű­lést, segítse a 18 hatalmi leszerelési bizottság munkáját. Rámutatott arra, hogy Dánia elítéli a Dél-afrikai Köz­társaság kormányának faji megkülön­böztető politikáját. Khoman, Thaiföld külügyminiszte­re felszólalásában kifejtette, hogy a fejlett kapitalista országok kirabolják a fejlődő országok természeti gazdag­ságát. Izrael csatlakozik a csehszlovák külügyminiszter álláspontjához, aki elítélte, hogy Nyugat-Németországban nem akarják meghosszabbítani a há­borús gaztettek elévülési idejét — jelentette ki Abba Eban izraeli mi­niszterelnök-helyettes az ENSZ-ktíz* gyűlés általános vitájában. Üdvözölte az egyetemes zsinat határozatát, mely elítél minden olyan tanítást, mely gyű­löletet szítana a zsidók ellen. Ä Jugoszláv kommunisták folytatják tanácskozásukat Szerdán, a JKSZ kongresszusának harmadik napján a délelőtti ülésén Lazar Kolisevszki tartott beszámolót a párt szervezeti szabályzatának ki­egészítéséről ós módosításáról. Az új tervezet leszögezi, hogy a vezetőségi tagok megválasztásához legalább kétharmados többség szük­séges. A választások alkalmával a ve­zetőségi tagoknak legalább egynegye­dét új tagokkal kell pótolni. A veze­tőségi szervekbe legfeljebb három új tagot lehet beválasztani. Az alapszer­vezetek, pártbizottságok vezetőségi tisztségeire egymás után legfeljebb kétszer választható meg a kommunis­PIERRE CAMES PÁRIZSI LEVELE ták szövetségének tagja. A kongresszus tegnapi délelőtti ülfr­sén felszólalt Djoko Pajkovics, a Crna Gora-l Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának titkára. Töb­bek között kijelentette, hogy Crna Gorában, mely az ország legelmara­dottabb területei közé tartozott, az ipari termelés ötszöröséra növeke­dett. Tcmiszlav Bodovinacs, a Jugoszláv Népi Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottságának titkára a z ifjúság ta­nulmányi lehetőségeiről beszélt és többek között a marxista oktatás mel­lett foglalt állást. Kelten is atomfegyvert ígérnél Bonnak Párizsban néhány nap múlva ösz­szeülnek az Észak-atlanti Tömb mi­niszterei, hogy december 15 és 18 kö­zött véglegesen döntsenek a multila­terális atomhaderő létrehozásáról. A terv megvalósulása esetén Nyu­gat-Németország is atomfegyverhez jut. Ez ellenkezik valamennyi Bon­nal kötött szerződéssel. Nem fér össze a moszkvai egyezménnyel sem, mivel az MLF az atomfegyverek továbbter­jesztésének csíráját hordja magában. Az ügy annál is komolyabb, mivel a bonni kormány nem rejti véka alá területi követeléseit. De Gaulle ezt Strasbourgban újból megerősítette. Ebben a pontban egyet is kell vele érteni. Ám fenntartásait az MLF-fel szemben igen különös ja­vaslatokkal párosította. Strasbourgban a francia—nyugat-német katonai szö­vetséget Ismét dicsőítette. Miután rá­mutatott arra, hogy mennyi enged­ményt tett már a francia kormány Nyugat-Németországnak, újból köve­telte az „európai Európa" megvalósí­tását. S hogy Washington ne haragud­jon, a francia elnök megígérte, hogy vezetésével Európa „megbízható szö­vetségese" lenne Amerikának. Azon­ban saját céljai, eszközei és saját kö­telezettségei lennének. A jobb meg­értés kedvéért a köztársasági elnök még pontosabban is megmagyarázta: „Franciaország atomfegyvereinek hasznát látja majd Nyugat-Európa vai lainennyi nemzete". Ez azt jelenti, hogy Franciaország kormánya igyekszik lebeszélni Bonnt az amerikai atomfegyverek elfogadá­sáról és arra biztatja, hogy inkább a francia atombombát válassza. Könnyű elképzelni, milyen hasznot húznak eb­ből az ajánlatból a német militaris­ták. Tévednénk, ha azt hinnénk, hogy a németeket a kis francia atombombáki nál jobban vonzzák az óriási amerii kai nukleáris fegyverkészletek. Bizo-i nyos francia kormánykörökben rámu­tatnak arra, hogy nem a nukleáris fegyverek mennyisége a mérvadó, -H hanem az eltökélt szándék ezek beve-i tésére. Franciaország bizonyára élna a lehetőséggel. Mindez a napnál is világosabban bU zonyítja a hatalmon levő körök hábo-i rús őrületét. Elképzelhető, milyen' veszélybe sodorhatják Franciaországi got és a békét a gaulleista külpoltf tikai ígéretek. Gennevilliers párizsi külvárosbaii november 2-án a békemozgalom szeri vezete tömeggyűlésen tízezren vettek' részt. További gyűlésekre sor kerül aí közeljövőben a vidéken. A NATO mii niszterek ülése folyamán egymást váltják majd a tiltakozó küldöttségek a palota előtt, és a békevédők Párizs valamelyik nagy termében nemzetközi, nagygyűlést rendeznek. 1984. december 11. * Ü] SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents