Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-09 / 342. szám, szerda

Népünk azt akarja, hogy az emberek jó szomszédokként békében éljenek (Folytatál az 1. oldalról) A békés eevüttélís iveinek érv (Folytatás az 1. oldalról) tekezletet valamennyi ország képül sel'ólnek részvételével e probléma megtárgyalására. Számos kormány és államférfi nyilatkozata azt bizonyítja, hogy egyre többen döbbennek rá arra, milyen kedvezőtlen következménye lenne az atomklub bővítésének. Azonnal meg kell akadályozni a nukleáris fegyverek bármilyen úton történő továbbter. jesztését. Érvényesíteni kell az atomfegyvermentes övezetek kialakításának gondolatát. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai megnemtámadási szerződése megkötésének. E lépés szükségét bizonyltja az a tény, hogy ez a két katonai csoportosulás nukleáris fegyverekkel rendelkezik, és fegyveres erőik közvetlenül Európa szivében érintkeznek. Davld miniszter leszögezte, hogy a szovjet kormánynak Gromiko külügyminiszter által előterjesztett emlékirata alapul szolgál ahhoz, hogy a közgyűlés konstruktív tárgyalást folytasson a fent említett kérdésekről. A béke és biztonság kérdéseiről beszélve foglalkoznunk kell a német kérdéssel is. Különösen nagy veszélyt jelent a szövetségi kormány igyekezete, hogy nukleáris fegyverekhez jusson. Nem titok, hogy a nyugatnémet militarista körök revanslsta terveik megvalósítását kapcsolatba hozzák a nukleáris jegyverek megszerzésével. Amikor az államok túlnyomó többsége az atomfegyverek továbbterjesztését megakadályozó intézkedések szükségét hangsúlyozza, az NSZK és az Egyesült Államok kormánya olyan tervet akar megvalósítani, mely az ilyen fegyverek továbbterjesztéséhez vezetne. A sokoldalú atomhaderő kialakítása a fegyverkezési verseny fokozását eredményezné. Kétségtelen, hogy e terv megvalósítása megnehezítené a leszerelésről, az atomklub bővítésének megakadályozásáról, az európai és világblztonság megszilárdításáról és más nyílt kérdésekről folytatott további tárgyalást. A szövetségi kormánynak a német kérdésben elfoglalt álláspontja merő ellentétben áll a béke, a biztonság, valamint a német nép érdekeivel. A szövetségi kormány Jogellenesen Németország egyetlen képviselőjének tartja magát. A Hallsteln'-doktrina alapján hyomást gyakorol más szuverén Országokra, hogy ne kössenek diplomáciai kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal. Maga nem hajlandó kapcsolatokat kötni azokkal az országokkal, melyek diplomáciai kapcsolatokat tartanak fenn az NDK-val. Németország egyesítése a két német állam ügye. E kérdés megoldásánál figyelembe kell venni a két német állam társadalmi rendszerének különbözőségéből adódó bonyolult feltételeket Kétségtelen, hogy a sokoldalú atomerő létrehozása lehetetlenné tenné Németország egyesítését. A világ békeszerető erői nagyra ér. tékelik az NDK kormányénak békeaktivitását Meggyőződésünk, hogy a német probléma békés megoldása és az európai helyzet rendezése csak akkor lehetséges, ha felszámolták a második világháború maradványait azzal, hogy egyezményt Írnak alá mindkét önálló német állammal. Egyre több ország ismert el a két német állam létezését, és ezt az ENSZ-nek is el kellene ismernie. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mindig következetesen a békés együttélés politikáját valósította meg. Csehszlovákia ebben a szellemben ter. jesztett elő |avaslatot a békés együttélés alapelveiről az ENSZ közgyűlés 17. ülésszakán. A közgyűlés támogat ta ezt a kezdeményezést, és a 18 ülésszakon megtette az első lépést ezeknek az alapelveknek továbbfejlesztéséhez, betartásuk és hatásos megvalósításuk érdekében. A csehszlovák kormány véleménye szerint megvannak a feltételek ahhoz, hogy az ENSZ-közgyűlés idei ülésszaka határozati javaslatot dolgozzon ki, melyet az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszakán hirdetnének ki. A közgyűlésnek egyúttal fel kellene hívnia valamennyi államot, hogy az államok közti kapcsolatokban teljes mértékben érvényesítse a békés együttélés elvét. A békés együtté)>s elveinek érvényesítésére kifejtett törekvéshez tar. toznak azok a javaslatok, melyekkel meg akarják akadályozni a béke veszélyeztetését. Ezt a célt követi a szovjet kormánynak az a javaslata, hogy valamennyi ország mondjon le az erőszak alkalmazásáról a területt viszályok megoldásában. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya támogatja a szovjet kormány javaslatát. A területi viszályok békés megoldásának elvével kapcsolatban támogatjuk valamennyi gyarmati iga alatt levő országnak azt a |ogát, hogy ki. harcolja szabadságát és függetlenségét.. Fel kell számolni egyes területek idegen megszállását, az imperialista államok támaszpontjait, és hatálytalanítani kell valamennyi egyenjogútlan szerződést. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mindig a politikai és gazdasági függetlenségért és a gyarmatosítók ellen küzdő népek oldalán állt és áll. Szolidárisak vagyunk a nemzeti felszabadító mozgalmakkal. Támogatjuk azt a követelést, hogy rövid időn belül számolják fel a gyarmati rendszer maradványait. Az ENSZ hozzon azonnali Intézkedéseket a portugál gyarmatosítók ellen, akik nyugati szövetségeseik támogatásával terrorizálják Angola, Mocambique és Portugál-Guinea afrikai lakosságát. Az ENSZ alapokmányával összhangban lépéseket kell tenni a Dél-afrikai Köztársaság kormánya faji megkülönböztető politikájának beszüntetésére. Intézkedéseket kell foganatosítani a dél-rhodesial helyzet megváltoztatására, hogy az ország népe kiharcolhassa szabadságát és függetlenségét. Teljes mértékben támogatjuk az arab népet, mely jogaiért harcol a Délarábiai-félszigeten. A közgyűlésnek határozatokat kellene elfogadnia, hogy 1965, az ENSZ 20. évfordulójának éve a gyarmati rendszer végleges felszámolásának éve legyen. A jelen időszak fontos feladatai közé tartozik olyan határozatok elfogadása, melyek megvalósításával fokozatosan kiegyenlítenék a világ országainak gazdasági színvonalát. Véleményünk szerint a nemzetközi kapcsolatok további Javulásának távlata megteremti az alapvető politikai feltételeket ahhoz, hogy utat kereshessünk a fejlődő országok gazdasági problémáinak megoldásához. Az a tény, hogy még nem újították fel a Kínai Népköztársaság törvényes jogait, csökkenti az ENSZ tekintélyét. Ha az ENSZ teljesíteni akarja küldetését, meg kell oldania Kína ENSZképviseletének kérdését. Az ENSZ feladatainak növelése és hatékonyságának megerősítése elsősorban attól függ, mennyiben vetik magukat alá az államok az ENSZ alapokmányának. Mindig elleneztük az olyan akciókat, melyeket az ENSZ alapokmányának elveivel ellentétben valósítottak meg. Űjból hangsúlyoznunk kell, hogy a jelenlegi nehézségeket az okozta, hogy egyes nagyhatalmak saját céljaik elérése érdekében használták fel az ENSZ-et. A csehszlovák kormány az ENSZ alapokmánya 43. cikkelyével összhangban hajlandó fegyveres csapatokat bocsátani a Biztonsági Tanács rendelkezésére. Szükség esetén az 1964. november 26-i csehszlovák emlékiratban ismertetett feltételekkel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság hajlandó hozzájárulni az ENSZ alapokmányával összhangban megvalósított katonai akciók költségeinek fedezéséhez. Az ENSZ-közgyűlés előtt sok fontos feladat ál) Az ENSZ, mely jövőre ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, nagy célt tűzött ki maga elé: megvédeni az emberiséget egy újabb háborútól. Szervezetünknek következetesen teljesítenie kell a fasisztaellenes harc hagyatékát. A csehszlovák nép, mely jövőre ünnepli felszabadulásának 20. évfordulóját, saját tapasz, talatáből tudja, mit jelent a háború, és ezért teljes mértékben a békét és a békés együttélést támogatja. Népünk és kormányunk attól a törekvéstől vezérelve, hogy a világ valamenynyi népe békében éljen, hajlandó hozzájárulni az ENSZ megszilárdításához és hatásosságának fokozásához. A szovjet kormány ujabb javaslatai a nemzetközi feszültség enyhítésére Gromiko beszéde az ENSZ közgyűlésén Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés XIX. ülésszakának december 7-1, hétfői plenáris ülésén felszólalt. Rámutatott, hogy a Szovjetunió a lenini békepolltikával jött a közgyűlésre, azzal a politikával, amely védelmébe veszi a népeknek a független és szabad fejlődéshez való jogát. Gromiko foglalkozott azokkal a nemzetközi problémákkal, amelyeknek megoldásához — mint mondotta — valamennyi ENSZ-tagállam közös elhatározáson alapuló akciói szükségesek. Felszólította az ülésszak résztvevőit, hogy konstruktívan vitassák meg ezeket a kérdéseket, és dolgozzák kl megoldásuk módjait. — A népek aggodalmát elsősorban a mind ez ideig példa nélkül álló fegyverkezési verseny Idézi elő — hangsúlyozta Gromiko. — A kérdés magva egyáltalán nem az, hogy a leszerelés objektíve lehetetlen, hanem az, hogy még mindig vannak befolyásos erők, amelyek nem akarják a leszerelést. A szovjet külügyminiszter felszólította a Nyugat vezetőit, közelítsenek sokkal reálisabban ehhez a problémá hoz. Vegvék még egyszer kézbe a Szovjetunió javaslatait a nyugati ál lamférfiak, akik ellenvetéssel élnek minden, a tényleges leszerelésre irá nyúló javaslattal szemben; nézzék meg, nem előítéletek határozzák-e meg a Javaslatokról alkotott vélemé nyüket. S ami a fő, mérlegeljék alaposan, vajon csak a szocialista országok nyemének-e a leszerelésen. Aki komolyan végiggondolja mindezt, az nem teheti meg, hogy ne ismerje el: a leszerelésen minden ország, minden nép csak nyerhet. A Szovjetuniónak arról a készségéről beszélve, hogy hajlandó megegyezést kötni az általános és teljes leszerelésről, Gromiko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kész síkra szállni olyan intézkedésekért is, amelyek kezdettől fogva fékeznék a fegyverkezési versenyt, csökkentenék lendü' letét. Az ilyen intézkedések jelentősége abban van, hogy enyhítik a nemzetközi feszültséget, sokkal kedvezőbb feltételeket teremtenek a leszereléshez és más rendezetlen nemzetközi problémák megoldásához. Gromiko a szovjet kormány névé ben a közgyűlés elé terjesztette a nemzetközi feszültség további enyhítésére és a fegyverkezési verseny korlátozására teendő intézkedésekről szóló emlékiratot. Hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány bármilyen fórumon és bármilyen szinten, beleértve a legmagasabb szintet, kész részt venrti a következő kérdések további megvitatásában: Az általános és teljes leszerelés, az atomfegyverek betiltása és megsemmisítése, valamint a fegyverkezési verseny korlátozását célzó intézkedések. Ezzel kapcsolatban érintette néhány vezető NATO-hatalom képviselőjének furcsa magatartását. „Mindenkit megpróbálnak meggyőzni arról, hogy ellenzik az atomfegyverek átadását más országoknak, megállapodást szeretnének elérni az atomfegyverek elterjesztésének megakadályozására, ugyanakkor kijelentik, hogy nem léphetnek fel egyes, az atomfegyver birtoklására törekvő szövetségeseik követeléseivel szemben" — mondotta. A szovjet külügyminiszter felszólította a jelenlevőket, ne adjanak át más országoknak atomfegyvert és egyúttal ne is fogadják el ezt a fegyvert katonai szövetségesüktől sem. Az európai biztonság és a német kérdés békés rendezése problémáit érintve Gromiko rámutatott: a revansista törekvések és az NSZK egyre állhatatosabb kísérletei, hogy megszerezze az atomjegyvert, rendkívüli aktualitást és jelentőséget kölcsönöznek ennek a problémának. A NATO sokoldalú atomütőereje megteremtésének terveit elítélve — folytatta —< a Szovjetunió teljes nyíltsággal Jelenti kl: e tervek megvalósítása még inkább megnehezíti Németország egyesítését. Gromiko kijelentette, reméli, hogy 1965 valamennyi gyarmati rezsim felszámolásának éve lesz, és az ENSZközgyűlés következő jubileumi ülésszakát ennek a hatalmas történelmi műnek a jegyében fogják megünnepelni. Egyben felszólította az ENSZtagállamokat, segítsék elő a kereskedelmi és egyéb gazdasági jellegű kapcsolatok megélénkülését, mert ez kedvező hatást gyakorolna a nemzetközi helyzet javulására és az államközi kapcsolatok fejlődésére. Megjegyezte, hogy elmúlt másfél évet a nemzetközi feszültség határozott enyhülése Jellemzi. Rámutatott azonban, hogy hatnak még a világban olyan erők, amelyek konokul hirdetik azoknak a nemzetközi problémáknak a megoldhatatlanságát, amelyektől a béke fennmaradása függ. A szovjét kormány határozottan viszszautasítja ezeket a koncepciókat — jelentette ki Gromiko. Meg kell fékezni a fegyverkezési hajszát A szovjet kormány emlékirata A Szudáni Nemzeti Front nyugalomra int Khartúm (CTK) — A Szudáni Nemzeti Front nyilatkozatot adott kl, mely hangsúlyozza, hogy az Imperializmus az ország déli része lakosságának problémáit kihasználva viszályt akar szítani Szudánban. A nyilatkozat a nyugalom megőrzésére szólítja fel a szudáni népet. Kiemeli, hogy az összetűzések csak a gyarmatosítóknak jelentenének hasznot. A nyilatkozat közli, hogy a Nemzeti Felszabadítást Front képviselői a veszélyes helyzet megoldásáról már tárgyaltak a politikai pártok vezetőivel. A nyilatkozat egyúttal biztosította az ország lakosságát, hogy Szudán egész terűlétén szigorú intézkedéseket hoznak a ! rend fenntartására, — A szovjet kormány, amely külpolitikájában a békés együttélés elveit követi, javasolja, egyezzenek meg abban, hogy a legközelebbi jövőben életbe léptetnek több olyan intézkedést, amelyeknek végrehajtása új szakaszt jelentene a tartós és megbonthatatlan békéért folyó küzdelemben — mondja az emlékirat, majd indítványozza, hogy az államok 10—15 százalékkal csökkentsék katonai költségvetésüket. Ez korlátozná a fegy verkezési hajsza fokozásának lehetőségeit, tetemes összegeket szabadítana fel a békés gazdasági ágak fejlesztésére és a népek Jólétének emelésére. Figyelembe véve, hogy külföldi csapatoknak Idegen területeken való fclenléte komolyan gátolja az államközi kapcsolatok megjavulását, a szovjet kormány javasolja: kössenek egyezményt, amelynek értelmében az öszszes külföldi csapatokat visszavonják saját országuk határat mögé. A Szovjetunió hajlandó csökkenteni a Német Demokratikus Köztársaság és más európai államok területén állomásozó csapatainak létszámát, ha a nyugati hatalmak csökkentik a Német Szövetségi Köztársaságban és más országokban levő csapataik létszámát. A szovjet kormány emlékirata azt is indítványozza, hogy szüntessék meg az Idegen területeken levő katonai támaszpontokat. Figyelembe véve. hogy milyen szörnyű pusztító erejűek a nukleáris fegyverek és milyen veszélyes következmények rejlenek abban, ha e fegyverek elterjednek, például a NATO közös nukleáris haderőinek létrehozása révén, a szovjet kormány javasolja: kössenek nemzetközi egyezményt arra vonatkozólag, hogy nem terjesztik el a nukleáris fegyvert. Javasolja továbbá, hogy hívjanak össze nemzetközi értekezletet, és ezen írjanak alá megállapodást a nukleáris és termonukleáris fegyverek használatának eltiltásáról. Indítványozza az emlékirat, hogy létesítsenek atomfegyvermentes övezeteket, különösen a világ olyan részeiben, ahol nagy Választások Brit Guayanában Georgetown (CTK) — Előzetes eredmények szerint a Brit Guayana-i parlamenti választásokban a legtöbb szavazatot — 61 548-at az ellenzéki Népi Nemzeti Kongresszus kapta. Az uralkodó Népi Haladó Párt 55 241 szavazatot és az Egyesült Erő jobboldali párt 12 760 szavazatot szerzett. Azok a választókörzetek, melyekben még nem számolták össze a leadott szavazatokat, hagyományosan a Népi Haladó Pártot támogatják. mennyiségű nukleáris fegyvert összpontosítottak, és egy nukleáris konfliktus kitörésének veszélye fenyeget. Az emlékirat Javaslatokat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy kössenek megállapodást a bombavető légierő megsemmisítéséről, a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek eltiltásáról, kössenek megnemtámadási egyezményt a NATO-ban és a Varsói Szerződésben részt vevő államok között, tegyenek Intézkedéseket a váratlan támadások meggátlására és a hadseregek általános létszámának csökkentésére. Az emlékirat befejezésül megállapítja, hogy a szovjet kormány véleménye szerint az említett intézkedések megvalósítása érezhetően előmozdítaná az egyetemes béke megszilárdításának ügyét, és közelebb vinne az általános és teljes leszerelés megvalósításához. A szovjet kormány fent Ismertetett emlékiratát a közgyűlés okmányaként szétosztották a küldöttségek között. Gromiko és Rapacki találkozója New York (CTK) — Andrei Gromiko, szovjet külügyminiszter fogadta Adam Rapackit, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterét, akivel baráti beszélgetést folytatott. Mint ismeretes, a két külügyminiszter áll a két ország, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán résztvevő szovjet és lengyel küldöttség élén. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 16. évfordulója Az Egyesült Nemzetek Szervezete röviddel megalakulása után megbízta az Emberi Jogok Bizottságát, dolgozza ki az Embert Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tervezetét, hogy ez megfeleljen a modern felfogásnak. A bizottság két év múlva a Közgyűlés elé terjesztette a tervezetet, melyet a Közgyűlés 1948. december 10-én el is fogadott. A nyilatkozat lerögzíti: minden embernek joga van az életre, a szabadságra, a biztonságra, a törvény előtti egyenlőségre, a művelődésre, a munkára, az egyenlő munkáért Járó egyenlő bérre, a házasságkötésre és a családalapításra. A nyilatkozat szerint minden ember — bőrének színétől, nyelvétől, vallásától és nemétől függetlenül — egyenjogú. Sajnos, a nyilatkozat elfogadása óta eltelt 16 év múltán is az a helyzet, hogy sok országban faji, nemzeti és társadalmi elnyomás érvényesül, durván megsértik az alapvető emberi jogokat. Nemcsak a Dél-afrikai Köztársaságban, hanem sz Egyesült Államokban és más országokban is tombol a fajüldözés. Spanyolországban, Portugáliában s más államokban fasiszta terror dühöng. A gyarmati rendszer maradványai súlyos teherként nehezednek a fejlődő országok népeire. Itt az egy lakosra jutó nemzeti Jövedelem huszadrésze annak, amennyi a fejlett országokban esik egy lakosra. Még mindig ötvenmillió ember nyögi a gyarmati Igát. A nemzetiségi és társadalmi elnyomás sem szűnt meg; sok országban a nők nem egyenjogúak a férfiakkal. A gyarmati rendszer egyik következménye: a fejlődő országok lakosságánok átlag életkora alacsonyabb, mint a volt gyarmattartók országában. Ez is azt bizonyltja, hogy, a világ egyes részein még mindig különbség van az életre való jogban. A nyugati nagyhatalmak kormányai megszavazták ugyan az Emberi Jogok Általános Nyilatkozatát, ám nemegyszer maguk is megsértették az emberi jogokat, s a nyilatkozat óta más országok népei ellen elkövetett nemzetirtás vádjával háromszor álltak pellengéren. Az Egyesült Államok a koreai baktériumháborúval, Anglia a kenyai négerek irtásával, Franciaország pedig az embertelen algériai háborúval „érdemelte kl" a tömeggyilkos címet. Ez is bizonyltja, mennyi erőfeszítés kell még ahhoz, hogy valóra váljanak a nyilatkozatban megjelölt eszmék és célok. A nyilatkozat tervezetének kidolgozásakor arra is számítottak, hogy idővel egyezmény születik az emberi jogokról, és szerződésben rögzítik az emberi Jogok érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. Az ENSZ-szervek évek óta tárgyalnak e kérdésről, de a nyugati hatalmak ellenállása miatt az egyezmény még mindig nem született meg. A Közgyűlés tavaly nyilatkozatot fogadott el a faji megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetéséről. Az emberi jogokra vonatkozó egyezmény azonban még mindig csak vágyálom. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az ENSZ tagállamait Jogilag nem kötelezi, de erkölcsi súlya vitat* hatatlan. Ennek ellenére nem pótol* hatja az emberi jogokra vonatkozó egyezményt, mert csak ez kötelezheti jogilag a csatlakozó feleket. Ma, 16 évvel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadása utén megállapíthatjuk: nagy erőfeszítés kell még ahhoz, hogy az alapvető emberi Jogok valamennyi országban érvényesüljenek, s megszűnjék mindenült az igazságtalanság. J. B, 1864. december B. * ÜJ SZÖ 3