Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-01 / 334. szám, kedd

Szlovákia 1965. évi gazdaságfejlesztési terve (Folytatás a 4. oldalról) sére, valamint 38 üzemben a kazá­nok átépítésére számítunk. A terv jelentősen elősegíti a ter­melésen kívül eső problémáink meg­oldását is. Az elmúlt években ezek­nek az ágazatoknak nem jutott az eszközökből. E tekintetben a jövő év fordulatot jelent. Szlovákiában a kor­mány által jóváhagyott megnevezett építkezések közül 60 a termelésen kí­vüli területen valósul meg. Ez lehető­vé teszi, hogy következetesebben meg­oldjuk az egészségügyi berendezések, az iskolai és egészségügyi férőhelyek, valamint a közúti hálózat kérdését. Erről az is tanúskodik, hogy a kerü­leti nemzeti bizottságok beruházási eszközei több mint 12 százalékkal nö­vekednek. Több vízvezeték és csatornahálózat építésére, illetve átépítésére kerül sor: Sereden, Pezinokban, Komárom­ban, Senicán, Trnaván, Trenőínben, Štúrovón, Zvolenben, Banská Bystri­cán stb. Ezen kívül hasonló kisebb akciókra 380 millió koronát fordí­tunk. Ez lehetővé teszi a lakosság jobb vízellátását, valamint a városok műszaki-higiéniai berendezésekkel való ellátását ls. Természetesen a jö­vő évben nem elégíthetünk ki min­den igényt. Az említett berendezések építésének 1970-ig terjedő program­ja —, melyet a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnöksége az idén hagyott jóvá — azzal számol, hogy a vízvezeték­hálózat építése különösen Szlovákia déli és délnyugati területén gyorsul meg, ahol legnehezebb a helyzet. Továbbra ls megoldatlan a folyók szennyeződésének kérdése. Annak el­lenére, hogy komoly a helyzet, és hogy a kormápy 1963-ban konkrét fel­adatokat tűzött ki a szennyvíztisztító berendezések építése terén — a hely­zet igen lassan javul. Egyes ipari üze­mek és vállalatok nem szentelnek megfelelő figyelmet e kérdésnek, nem biztosítják idejében a szennyvíztisztí­tó állomások tervrajzát és építését, és az építővállalatok sem mindig haj­landók arra, hogy ezeket az építkezé­seket termelési programjukban fog­lalják. E tekintetben következeteseb­ben kell eljárnunk, s a felelős dolgo­zókkal szemben teljes mértékben ér­vényesíteni kell az anyagi megtorlást. A jövő évben Ismét sor kerül az is­kolák és a kultúra kérdéseinek mély­rehatóbb megoldására. Ez a terület 20 százalékkal több anyagi eszközt kap, de még mindig -nem érjük el az 1960-as szintet, amikor az Iskolaügyre a legtöbb anyagi eszközt fordítottuk. Kilencszázhuszonegy új tanterem építését kezdjük meg, s ebből a jö­vő évben — az idén feltételezett 723­mal szemben — 882 tantermet adunk át redeltetésének. S mert Szlovákiá­ban még mindig 52 alapfokú iskola van, ahol három műszakban taníta­nak, vagy ennek veszélye fenyeget és jelenleg 26 százalékot tesz ki a többműszakos tanítás — a következő években továbbra is növelni kell az iskolaépítésre fordított eszközöket. Az elmúlt években az iskolaépítés terve kisebb volt a jelenleginél, még­is évente 20—50 millió koronát nem használtak fel a tervezett összegből. E tapasztalatokból okulva ügyelni kell arra, hogy a terv ne maradjon papíron, hanem teljes mértékben megvalósuljon. A terv szem előtt tartja a szak- és a főiskolák fejlesztését is. Elsősorban a folyó építkezések befejezésére vet nagy súlyt, ezek: a nyítrai Mezőgaz­dasági Főiskola, a trnavai és nyitrai Pedagógiai Fakultás, a martini és košicei internátus és a košicei Ko­hászati Ipariskola. Bratislavában In­ternátus, Sninán és Humennén ipar­iskolák építését kezdik meg. Az egészségügyben az elmúlt évek­ben lényegében csupán a folyó épít­kezéseket fejezték be. E bizonyos egy helyben topogás után a jövő évben számos új építkezéshez fognak hoz­zá. Poprádon, Breznón, Malackyn és Dolný Kubínban kórház, Košicén pe­dig sebészeti pavilon építését kezdik meg. Az Havai, nagykürtös! és kor­ponai kórház, a košicei járványosztály és a prešovi egészségügyi létesítmény építésének befejezésével az egészség­ügyi intézmények férőhelyei 1260 ágy­gyal bővülnek. Ily módon megjavul az alapvető egészségügyi ellátás feltétele elsősorban azokban a körzetekben, amelyekben eddig a kórházi ágyak száma nem /olt elegendő. Sajnos az egészségügyi intézmé­nyekre sem fordítanak olyan gondot, amilyet ez a terület a nép egészség­védelme érdekében megérdemelne. A laxásépítésDen 30 174 lakás fel­építésére számítanak, ami lényegében azonos a múlt évi mennyiséggel. Na­gyobb gondot kell fordítanunk a la­kásépítési terv teljesítésére, és végre el kell érnünk, hogy a lakásokat tel­jesen felszerelve adják át. Eddig fő­ként a lakásnak szenteltek figyelmet, a felszerelést másodrendű kérdésnek tartották. Legjobban látható ez Bra­tislava nagy lakónegyedeiben [ahol például az utóbbi kilenc évben a tö­kéletes felszerelésre előirányzott esz­közökből 16,5 millió koronát nem használtak fel). Helyes lesz tehát, ha a következő években a beruházási építkezési terv növelése helyett a ter­vezési és az építési kapacitások min­den szükséges feltételének gyakorlati biztosítására, a megl' 'levő lakótele­pek teljes felszerelésére és azoknak a feltételeknek a létrehozására össz­pontosítjuk a figyelmet, amelyek lehe­tővé teszik, hogy a lakásokkal együtt adják át használatba a szükséges fel­szerelést is. A tervben ennek feltéte­leit azzal teremtjük meg, hogy ki­emelt komplex lakótelepek formájá­ban a lakásépítés tervezésének új módjára térnek át. Szlovákiában 47 ilyen lakótelep van. Nemcsak a lakásépítés fontos, ha­nem a lakások karbantartása Is. Ezen a területen a helyzet egyenesen kriti­kus. A jövő évi tervben e célra az anyagi eszközök növelésére számí­tunk, s a lakások karbantartása ér­dekében bővítjük a járási építőválla­latok kapacitását (mintegy 18 száza­lékkal). A nemzeti bizottságoknak gondos­kodniuk kell arról, hogy a lakások karbantartásánál a járási építővállala­tok építési kapacitásának növelését valóban elérjék. Hasonlóképpen fon­tos ez a lakáskezelőségek esetében ls, amelyeknek lehetőségük nyílik rá, hogy e célból a munkaterven kívül is növeljék a >. dolgozók létszámát. Ügyelni kell arra, hogy az említett kapacitást csakis a lakások karban­tartására használják fel. Az eddiginél nagyobb gondoskodást igényel az utak építése is. Ezen a te­rületen jövőre az ideihez viszonyít­va 15 százalékkal nagyobb összeget szánunk a beruházásokra és nagyjaví­tásokra. Ezt a pénzt a városokba és a lakótelepekre vezető utak pormente­sitésére, a helyi közlekedés kiépíté­sére és javítására, hidak létesítésére és a fő vonalak javítására fordítják. A nemzeti bizottságok ezeket az eszközö­ket használják fel gazdaságosan az em­lített célokra, és az új akciók mellett az utak megújításán kívül a karban­tartást is biztosítsák. Szlovákiában az építési termelés­nek döntő szerepe lesz a tervezett ! építési program megvalósításában. E célból az építési munkák terjedel­mének több mint egymilliárd koroná­val kell növekednie. Ennek érdeké­ben több mint 3600 új dolgozóra van szükség ebben az ágazatban. Az épí­tési kapacitás tervezett növelése reá­lis és annál inkább teljesíthető, mi­után az építés helyzetének megjaví­tására irányuló eddigi intézkedések bizonyos mértékben állandósították a dolgozókat. Az építőipar az idén tel­jesíti a tervet. Aránylag kedvező eredményeket érnek el a munkater­melékenység növelésében is annak el­lenére, hogy a kerületi és járási egye­sült épít ővá 1 lala tokban nem érték el a dolgozók tervezett létszámát. En­nek nem teljesítésébe azonban nem nyugodhatunk bele. Szem előtt kell tartanunk, hogy az építőiparban a dolgozók létszámának növelésétől függ a jövő évben mind az építési kapacitás növekedése, mind a beruhá­zási feladatok teljesítése. Ezért az építővállalatok vezető dolgozóinak legfontosabb feladata, hogy új dol­gozókat szerezzenek az építőipar­nak, a dolgozók számára megfelelő munka- és szociális feltételeket biz­tosítsanak. A nem építési szervezetekben és az önsegéllyel végzett építkezésben első­sorban a kerületi nemzeti bizottsá­gok vállalatai, továbbá a Közlekedés­ügyi Minisztérium és a Földművelés­ügyi Minisztérium szervezeteinek alapvető tevékenységére kell gondot fordítani, ahol a legnagyobb növe­kedésre számítanak. Az építés javasolt terjedelme álta- j Iában biztosítva van építőanyagokkal, j főleg cementtel, épületelemekkel és | téglával. Az azbeszt-cement fedőlapok gyártása mintegy 20 százalékkal lesz nagyobb, az égetett tetőfedő-cserép termelése kiesésének pótlására a jó­vő évben is a cseh országrészekből szállítunk mintegy 300 ezer négyzet­méternyi cserepet. 1965-ben tehát a fedőanyagot illetően is kedvezőbb lesz a helyzet. V. Rendszeresen gondoskodnunk kell a munkatermelékenység növeléséről, fokozni kell részesedését a termelés bővítésében. A tervjavaslat az ipar­ban a munkatermelékenység 5,9 száza­lékos, az építőiparban pedig 4,5 szá­zalékos növelését irányozza elő, ami ezekben az ágazatokban a termelés bővítésének mintegy v kétharmadát fe­dezi. A többi ágazatban is a munka­termelékenység megfelelő növekedé­sére számítanak. Reális feltételekkel rendelkezünk az e téren javasolt nö­vekedés eléréséhez. A munkatermelékenység növekedé­sének súlypontja a kohászatban, a vegyiparban és az energetikában lesz, amelyekben a termelés fokozásának döntő részét új, korszerű kapacitá­sok felépítésével érik el. Ezekben az ágazatokban az új berendezések a munkatermelékenység teljes növeke­désének 80—90 százalékát fedezik. A terv az anyagi érdekeltség továb­bi elmélyítésével is elősegíti a munka­termelékenység növelése és a prog­resszívebb gazdasági eredmények elérése kedvezőbb feltételeinek meg­teremtését. jövőre teljes mértékben megnyil­vánul elsősorban az a fizetési ked­vezmény, amelyet a CSKP Központi Bizottsága januári plénumán kitűzött intézkedések keretében az építőipar­ban, az iparban és más ágazatokban bevezettek. A mesterek fizetésének rendezése is létrehozta annak bizonyos feltéte­leit, hogy a mester tisztsége vonzóbbá váljék a tapasztalt és képzett mun­kások számára és egyúttal a hiányzó képzettség megszervezésére ösztönöz­zön. Jövőre az aktív bérintézkedések­kel oda kell hatnunk, hogy az egyes ágazatokban — főként az építőipar­ban — elérjék a dolgozók tervezett létszámát és állandósítását, egyszer­smind tovább kell növelnünk a terv teljesítésére gyakorolt befolyásukat. Szlovákiában a népgazdaság fej­lődése a hatékonyság alapelveinek betartása mellett lehetővé teszi, hogy az általános alkalmazottságot 44 ezer dolgozóval növeljük. Ezenkí­vül legalább 11 800 dolgozóval hozzá kell járulnunk a köztársaság többi kerületeiben a kulcsiparágazatok munkaerő-szükségletének biztosításá­hoz. A vállalatok és a nemzeti bizottsá­gok részéről e feladat teljesítése igé­nyes szervező munkát követel. Abban a helyzetben, amikor a munkaerő­források 60 százalékát nők képezik, szükségesnek mutatkozik folytatni a férfiak és a nők felcserélésével a munkaerők újraelosztását. Sok eset­ben egyes területeket és a szükséges szakképzettség összetételét illetően a fokozott igények kielégítéséről van szó. Ez főként az ú] termelési beren­dezésekre vonatkozik. Csupán a Ke­let-szlovákiai Vasmű számára mint­egy négyezer embert kell szereznünk, a dolgozók további százait pedig a Vasmű és a széles nyomtávú vasútvo­nal építésére stb. kell megnyernünk. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb súlyt a dolgozók szakképzésére és megfelelő széthelyezésükre kell fordí­tanunk. Évről évre növekszik a főisko­lák és a szakközépiskolák végzett nö­vendékeinek, s a felszabadult ipari tanulóknak a száma. Mindez megte­remti a szakképzett munkaerő-forrá­sok kedvező alapját. Szlovákiában az említett iskolákból és az ipari tanulók intézeteiből mintegy százezer szakember vállalt munkát népgazda­ságunkban. Nagyon fontos, hogy az új szakembereket megfelelően széthe­lyezzük és hathatósan ki is használjuk őket. Megmutatkozik, hogy a vállalatok nem gondoskodnak megfelelően az iskolából kikerült fiatal szakembe­rekről, olyan helyekre és tisztségek­be állítják őket, amelyekre nem ele­gendő csupán az elméleti képzettség. Másutt viszont olyan munkákra oszt­ják be őket, ahol nem hasznosítják tudásukat. Vállalatainkban többnyire nincs kidolgozva az iskolából jött fia­talok további nevelésének megfelelő rendszere, amely lehetővé tenné szá­mukra, hogy céltudatosan és ameny­nyiben lehetséges, képességeikkel és érdeklődési körükkel összhangban megismerjék a vállalat egyes munka­köreit. Jövőbeni tisztségük ellátására ily módon sokoldalú szakmai tapasz­talatokkal gazdagodva készülhetné­nek fel. A szakemberek előkészítésé­nek ilyen gyakorlatát nemrégen számos vállalatunkban sikerrel érvé­nyesítették. Az utóbbi időben főként a szakkö­zépiskolák tanulóinak elhelyezésénél merülnek fel nehézségek. Ezek gyö­kerét abban kell keresnünk, hogy a munkaterv feladatainak érdekében nem nyilvánul meg elég határozottság az elhelyezési, étkeztetési nehézsé­gek stb., az irányító munka távlati növelése és a vállalat műszaki alapja építési problémáinak megoldására. Az üzemek többségében jelenleg az a helyzet, hogy a műszaki-gazdasági dolgozók 40—50 százalékának még mindig nincs meg a szükséges kép­zettsége. 1965-ben a kötelező iskolalátogatást befejező 79 400 fiú és lány elhelyezé­sének feladatát is meg kell oldanunk. Közülük 43 400 fiatal tanoncvi­szonyba lép. A szakma tanulását meg­kezdő fiatalok nagy száma megkíván­ja, hogy felelősségteljesen gondoskod­junk a nevelés anyagi feltételeiről. A tanoncok elhelyezésére és nevelé­sére szolgáló épületek építésének üte­me azonban nem felel meg a szük­ségleteknek. Egyes minisztériumok, sőt kerületi nemzeti bizottságok is másodrendűnek tekintik ezt a kér­dést. Az 1965 évi tervben sem old ják meg ezt a problémát megfelelően. Csak két szaktanintézet építését kez­dik meg Breznón és Košicén, vala­mint három internátus és három tanoncközpont építését. Különösen a gépipart, a kohászatot, az építőipart és a mezőgazdaságot érinti érzékenyen a tanoncnevelés céljait szolgáló intéz­mények hiánya. VI. 1965-ben a mezőgazdaság fejleszté­sének biztosítása megköveteli, hogy valamennyi ágazat, főként pedig a vegyipar és a kohászat következete­sen teljesítse a mezőgazdasággal szemben fennálló kötelezettségeit. Ez a követelmény annál sürgetőbb, mivel 1965-ben el akarjuk távolítani azokat a következményeket, amelyeket az utóbbi két évben a kedvezőtlen éghajlati viszonyok — főként a hosz­szan tartó aszály okozott. Meg kel! értenünk, hogy a mezőgazdasági ter­melésben történt kiesések az élelmi­szer és a mezőgazdasági nyersanyagot illetően fokozzák a külkereskedelem­mel szemben támasztott követelmé­nyeket. Az 1959—1963-as évek átlagával szemben jövőre az átlagos hektárho­zamok mintegy 14 százalékos növeke­désére számítunk; cukorrépából a tervezett növekedés 9 százalék, évelő­takarmányokból pedig 23 százalék. A növénytermesztés intenzitása növe­lésének javasolt ütemét a terv az ipari trágyák fokozott szállításával támasztja alá. Hektáronként átlag 101 kg tiszta tápanyag juttatására számí­tunk, ami mintegy 10 kilogrammal több az tdén elért átlagnál. A növénytermesztés említett prob­lémáinak megoldásától függ 1965-ben az állattenyésztési termelés tervezett fejlesztésének megvalósítása is. A ta­karmánytermesztés jelenlegi helyzete szempontjából főként az állattenyész­tési termelés feladatainak 1965 első félévi teljesítése forog veszélyben. Jövőre az ipari termelés ls hozzájárul a jobb takarmányellátáshoz. Hét üzem­egységgel bővül a takarmánykészítő kapacitás, közülük hármat már az idén üzembe helyeznek. Ezenkívül további hét burgonyaszárító kezdi meg a termelést. Az állattenyésztésben arra számí­tunk, hogy az évi átlagos tejhozam tehenenként 50 literrel emelkedik és •eléri az 1700 litert. Továbbra is ko­moly feladat a tehénállomány meg­javítása. Nem hagyhatjuk továbbra is figyelmen kívül a tehenek számának rendszeres csökkenését. Jelenleg a mezőgazdasági termelési igazgatósá­goknak csak az irányításuk alá tar­tozó szövetkezetek és állami gazdasá­gok fejlődéséről van áttekintésük, ugyanakkor gyakorlatilag senki sem felelős az egyéni gazdaságok és a háztáji gazdaságok tehénállományá­nak színvonaláért. Az egyes járások keretén belül el kellene érni, hogy ha az egyéni gazdaságokban és a háztáji gazdaságokban csökken a te­hénállomány — amennyiben ezt már nem tudják megakadályozni, — akkor a szocialista mezőgazdasági üzemek tehénállománya legalább, ugyanannyi számú tehénnel bővüljön. 1965-ben a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében a terv több mint 2 milliárd koronát irányoz elő a beruházási építkezésekre. Elsősor­ban a föld termékennyé tételét szol­gáló eszközök növekednek. Az öntö­ző- és a vízlevezető berendezések épí­tése mellett a kisebb víztárolók léte­sítésének nagyarányú kibontakozásá­ra számítunk A terv ezenkívül a ta­karmányipar további építését, gyü­mölcsösök és szőlők tzlepítését, az üvegházak' területének bővítését stb. mérlegeli. A gépek szállítása 11 szá­zalékkal növekszik. Ez megerősíti a traktorállományt és elősegíti a mezei növények betakarításában az új tech­nika szélesebb körű alkalmazását. Szlovákia gazdasági fejlődésének ezek a fö irányai, amelyeket a továb­biakban pontosabbá kell tenni az 1966—1970-es évekre vonatkozó irány­elvek előkészítési munkálatait is fi­gyelembe véve. 1965-ben a népgazdaság fejlesztésé­vel megteremtjük gazdaságunknak a párt XII. kongresszusán kitűzött táv­lati céljai elérésének reális feltéte­leit. A terv megfelelő alapot teremt erre, biztosítja a társadalmi termelés progresszív növekedését, és az épí­tésben azokra az ágazatokra helyezi a fő súlyt, amelyek gazdaságunk jö­vőbeni intenzív fejlesztésében és struktúrája megváltoztatásában a leg­lényegesebbek. A legfontosabb azoknak a felada­toknak a megvalósítása, amelyek dön­tő módon befolyásolják az anyagi ter­melés progresszív fejlődését és haté­konyságát. Most arra van szükség, hogy a gaz­dasági szervek a szakszervezettel együtt tájékoztassák a dolgozókat a jövő évi terv feladatairól, teljes mér­tékben kihasználják a terv jóváhagyá­sának időelőnyét az egyes üzemekre és munkahelyekre történő szétírásra, s az év kezdetétől biztosítsák a tervben kitűzött valamennyi feladat egyenletes teljesítését.^ Ennek érdeké­ben minden üzemben gondosan vizs­gálják meg. milyen feltételeket te­remtettek a döntő feladatok megvaló­sítására. Főként az új gyártmányok szerkesztési és tervezési előkészítésé­nek, a termékek munkaigényessége csökkentésének, a normák pontosabbá tételének stb. felülvizsgálása szüksé­ges. A vállalati tervek kidolgozása so­rán a pártszervek elsőrendű feladat­ként biztosítsák az aktív intézkedések és végrehajtásuk közben szerzett ta­pasztalatok kihasználását, főleg ami a minőségi mutatók megjavítását ille­ti. A terv szerinti irányítás új alapel­vei feldolgozásával és a terv teljesí­tésében az ökonómiai emelők haté­konyságának megszilárdításával kap­csolatban ls céltudatosabban ki kell használni az anyagi érdekeltség azon ösztönzőit, amelyek főként a terme­lési fogyasztás megtakarítása és a termékek minőségi színvonalának nö­velése útján elősegíthetik a hatékony­ság fokozását. Végül szeretném hangsúlyozni a ve­zető dolgozók igen fontos feladatát: gazdasági tervünk feladatainak és minden egyes mutatójának egyenletes teljesítését minden nap, minden de­kádban és minden hónapban, társa­dalmunk és valamennyi tagja terme­lési- és személyes szükségletelnek fo­lyamatos és zavartalan kielégítése ér­dekében. Az irányítás és a szervezés előkészületben levő intézkedéseivel összefüggésben ezt a tevékenységet nem szabad sem lebecsülni, sem fe­leslegesnek tartani. A jövő évben an­nál nagyobb figyelmet érdemel, mivel a különféle átszervezési gondokkal kapcsolatban ilyen irányzatok meg­nyilvánulhatnak és érvényesülhetnek. 1965-ben ünnepeljük annak husza­dik évfordulóját, hogy hazánkat a szovjet hadsereg felszabadította. Ez a tény is alkalom arra, hogy teljes mértékben kibontakoztassuk a dolgo­zók alkotó erejét és kezdeményezé­sét. Meggyőződésünk, hogy ez is hoz­zájárul az 1965. évi tervbea kitűzött céljaink eléréséhez. A nyugat-szlovákiai kerület faiskoláiban az idén 533 000 gyümölcsfát neveltek. Felvételünkön: Jozef Vondal, a tomkyi (senicai járás) faiskola vezetője a facsemeték helyes ültetésére tanítja munkatársait. (CTK — K. Cíoh felv,) 1964. december 2. * (JJ SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents