Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-23 / 356. szám, szerda

Fejlődik a csehszlovákiai magyar sajtó A szlovákiai sajtó fejlődési ütemével azonos mértékben fejlődik a szlovákiai magyar sajtó ls. Ez a fejlődés nem mai Jelenség, hiszen a példányszám évről-évre növekszik, mégsem tudjuk fedezni a keresletet. Ezt bizonyítják tiz esztendő számadatai is: 1954-ben 18 millió példányt kaptak és 1965-ben már 32 millió példányt kapnak hazánk magyar nemzetiségű dolgozói. Ez a felfelé Ívelés is mutatja, hogy kulturális politikánk egyforma lehetőséget biztosit minden nemzetiségnek. Az érdeklődés középpontjában a napisajtó áll ós ez Indokolja, hogy az Oj Szó 1965-ben már 70 000 példányban jelenik meg, ami 1960-hoz viszonyítva 20 000 — és ennek megfelelő számú olvasóval — többet jelent. Ezenkívül a jövő évben 20 magyar lap és folyóirat, szaklap, szórakoztató, ifjúsági és gyermekek részére készült sajtótermék szolgálja a magyar nemzetiségű olvasók anyanyelvi kultúráját. 1965. január 1-től két új folyóirattal gazdagodunk. A „Mezőgazdasági termelés" me zőgazdaságunk dolgozóival ismerteti a növénytermesztés, állattenyésztés, valamint a közgazdaság és a gépesítés kérdéseit. A „Tűzoltó" című folyóirat az önkéntes tűzoltótestület havi kiadványaként tárgyalja az időszerű problémákat. 1965-ben az Ü| Szú példányszámán kívül emelkedik a Hét, a Dolgozó nő, a Természet és társadalom, valamint további lapok példányszáma is. így egyre többen hozzájutnak a keresett lapokhoz. Bizonyosan külön öröm az olvasók számára, hogy az új esztendőben a Csehszlovákiai sport már hétfőn reggel közli a vasárnapi eredményeket. A hetenként kétszer megjelenő Szabad Földműves viszont csak egyszer jelenik meg, de 16 oldal terjedelemben. Miután az eddigi szakrovatok funkciójának egy részét átveszi a „Mezőgazdasági termelés", a lap tartalmilag is változik. A halászok, kertészek, vadászok — valamint falvaink öregjei és fiataljai egyaránt megtalálják benne nemcsak az őket érdeklő szakmai anyagot, hanem a szépérzéküket fejlesztő és szórakoztató irodalmi részt is. A kéthetenként megjelenő Dolgozó nő nagyobb formátumban, négyszínű nyomásban kerül az olvasókhoz és a szerkesztőség dolgozói ezzel még változatosabbá tehetik a lap szövegrészét és kép-anyagát. A fentlekből is megállapítható, hogy a szlovákiai magyar sajtó valóban sokoldalú és nagyvonalú támogatásban részesül. (o. j.J Az atomfizika nz orvostudomány szolgálatában Aligha akad ember, aki szorongás nélkül veti alá magát akár a legegyszerűbb orvosi vizsgálatnak ls. Érthető, hiszen a segítségére siető doktor puszta jelenléte ís elegendő szorongó érzések fellépéséhez. Ez nem csak lélektani kérdés. Fizikai hatása kényszerű előítéleteket vált ki a betegből. Viszont, ha esetenként kissé fájdalmas is a beavatkozás, az ember érdekében történik, a beteg utólag hálásan gondol az orvosra. Természetesen jobb lenne, ha fokozottabban növekedne a fájdalommentes orvosi beavatkozások száma. A probléma még a betegnél ls jobban foglalkoztatja az orvostudományt, amely önmagában más tudományágak segítsége nélkül ezt képtelen megoldani. Vegyük például a vérkeringési zavarok okainak vizsgálatát. Nagy általánosságban Európa-szerte még ma is hosszadalmas, a betegekre nézve meglehetősen fájdalmas vizsgálat előzi meg a vérkeringési zavarok okainak feltárását. A vizsgálatra kényszerült betegnek a vénán keresztül festékanyagot fecskendeznek a vérébe. Másik karján megnyitják az ütőeret, sorozatosan vérmintát vesznek, a befecskendezett festékanyag higulásából állapítják meg, hogy egy perc alatt mennyi vér halad át a szívén. Aki keresztülesett ilyen vizsgálatsorozaton, kellemetlen érzésekkel gondol rá vissza. Mint már számos más esetben, a fizika ls az orvostudomány és a gyógyulásra vágyó emberek segítségére sietett. Olyan műszert állítottak elő, amely lényegesen leegyszerűsíti, teljesen fájdalommentessé teszi a vérkeringés ellenőrzését. Ezzel szükségtelenné válik az ütőérnyitás. A radiocirkulográf nevű műszer alkalmazásának lényege, hogy a segítségével a vénán át radioaktív sugárzást juttatnak a szívbe. Egy közbeiktatott számláló-berendezés pontosan megmutatja, percenként milyen menynyiségű vért bocsát keresztül a szív. Az új viszgálati eljárás teljesen veszélytelen, mert az egyébként ls igen csekély radioaktív sugarak rövidesen távoznak a szervezetből. Ugyancsak fizikai kutatások eredménye a szclntlgráfnak elnevezett Izotópos műszer. Elsősorban olyan megbetegedések felismeréséhez szolgál segítségül, amelyeknél a szervezet egyes szövetféleségeíben beállt változásokat eddig semmilyen vizsgálattal nem tudták megbízhatóan kimutatni. A radioaktív izotópok hatására a beteg szövetek rendellenesen viselkednek. A tudományos fizikai kutatás új magyar eredménye (amelyre fiatal kora ellenére már nemzetközileg is felfigyeltek),, a szclntigráf; különleges műszerek segítségével egy tapintófejjel van felszerelve. Néhány centiméterre a testtől szinte milliméterről milliméterre feltérképezi a test felületét. Kutatja, keresi az Ismeretlen betegség gócát. És hogyan találja meg? x Egy regisztráló berendezés jelzi, hogy a szervezetbe vitt radioaktív izotóp hogyan helyezkedik el, hol dúsítódík, vagy ritkul a legjobban. Ahol a műszer képernyőjén a normálistól eltérő, sűrűbb vagy ritkább vonalak jelzik a sugárzást, elsősorban azon a területen keresendő a betegség. Ezek után a szakorvosoknak már nincs nehéz dolguk. Könnyen következtetnek a daganatok elhelyezkedésére, kiterjedésére, sőt formájára. Az orvostudöffiáfíy' és atomfizika újabb nagyszerű eredménye vonul be a gyógyítástudömány rohamos fejlődésébe. Jellemzője a szocialista társadalmi rendszer békés törekvésének, a mindent az emberért fennkölt eszme gyakorlati érvényesülésének. Kitartó munka, többéves kutatás előzte meg a műszerek feltalálását. Ma már sorozatban gyártják a budapesti Gamma Optikai Művekben a szclntigráf daganatkutató izotópos berendezést. V. M. Válasz a bírálatra Az igazat írták... Lapunk október 17-1 számában Ellenőr címmel cikket közöltünk, amelyben szóvá tettük, hogy Emil Skokan, a poprádi Tatra-Vegonka nemzeti vállalat dolgozója a dunaszerdahelyi Dunaszállóban alaposan felöntött a garatra és mindenáron ki akarta nyittatni az egyik szobát, amelyben egy fiatal lány aludt. Amikor a szálloda alkalmazottai akaratának ellenszegültek, tovább erőszakoskodott. Arra hivatkozott, hogy ő népi ellenőr — ezt igazolványa felmutatásával is bizonyította — és jogában áll kinyittatni a szobát, sőt ellenőrzést tartani az egész épületben. A cikk megjelenése után a dunaszerdahely! járási népi ellenőrző szerv a poprádi járás ugyanezen szervéhez fordult felvilágosításért. A poprádi elvtársak a Tatra-Vagonka vezetőivel egyetemben kivizsgálták az ügyet. Válaszlevelükben a következőket írták: „Az ügy tisztázásakor Emil Skokan elismerte, hogy hibát követett el. Arra való tekintettel azonban, hogy a nevezettel hasonló eset még nem fordult elő, jó munkás és rendes családi életet él, a járási népi ellenőrző bizottság eltekintett azonnali visszahívásától. Az üzemi népi ellenőrző szerveknek a jövő év márciusában történő újraválasztásakor azonban Emil Skokannal már nem számolnak". Válaszlevelük további részében így nyilatkoztak: „Az Űj Szóban megjelent bíráló cikk megfelel a valóságnak, írója igazat írt és elfogulatlanul tárta fel a kellemetlen valóságot". „Takarékos" iskolaigazgató § A Košicei Járásbíróság nemrégen Alexej Nevický ügyével foglalkozott, aki több évig a Hviezdoslav körúti általános középiskola igazgatója volt. jól ment a dolga. 1956-ban eltökélte, hogy személygépkocsit vesz és üdülőházat építtet. Ehhez sok pénzre volt szüksége. Mivel a városi nemzeti bizottság részéről hiányos volt az ellenőrzés, az iskola pénzében látta a jövedelem forrását. 1957-ben sikkasztott először, amire nem jöttek rá. Megnőtt a bátorsága. A postautalványokon átírta a számokat, a tízesekből százasok, a százasokból ezresek lettek. Például az 1962. július 15-1 számlán 5713,90 koronából 15 713,90 korona lett. Bevételeit Nevický évről-évre növelte. Összesen 114 029 koronát takarított" így meg, amit a bíróságon elismert. „Addig jár a korsó a kútra, míg öszsze nem törik" — mondja a közmondás. Ez Nevický iskolaigazgatóra is érvényes. Két napi tárgyalás után a bíróság Alexej Nevickýt nyolc évi szabadságvesztésre Ítélte, vagyonának felét elkobozták, öt évig nem tölthet be igazgatói vagy más felelős vezető funkciót. Egyben meg kell térítenie a kárt. (M. P.) A rádió műsoráról örvendetes, hogy az elmúlt két hét íölyamán a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége egész sor igényes öszszeállítást sugárzott. A Nagy Jenő szerkesztette Egy hazában című lro dalml félóra keretében a rimaszombati Irodalmi színpad életéről, munkájáról adtak hírt. Az adásban megszólaltak szerkesztők, rendezők, szereplők, felelevenítették legsikeresebb műsoruk egy-egy részletét, beszéltek az irodalmi színpadok problémáiról. A rimaszombati Irodalmi színpad egyike a legrégibb és legjobb irodalmi színpadoknak, ötletes volt az egész adást az együttes tagjainak szentelni, akik igen sok használható tapasztalatot mondtak el. Nem ártott volna azonban utalni az irodalmi színpadokról a lapok hasábjain közölt ankétra, amely során többek között a rimaszombatiak Is véleményt mondtak. (A Magvető című, most vasárnap elhangzott népművelési híradóban is nagyon Időszerű kérdésről: a csehszlovákiai magyar tanítók központi énekkarának megalakulásáról, terveiről, problémáiról beszéltek. A sajtóről azonban, amely az énekkar megalakítását szintén szívügyének tekintette és úgy véljük, tett is érte egyet-mást, még utalás formájában sem esett szó... A hallgatás néha erény, az elhallgatás azonban sohasem. A nehézségeket együtt könnyebb megoldani, mint elszigetelten, külön-külön, figyelmen kívül hagyva mások erőfeszítését...) A rimaszombati együttesben az értelmiségiek mellett munkások és diákok is részt vesznek. Munkájukról, terveikről sok szépet mondtak. Neményt Zsuzsa, a rimaszombati gazdasági technikum tanulója, az irodalmi színpad egyik tagja többek között ezeket mondta: — Hogy a jövőben még szebb sikereket érjünk el, sokat akarunk tanulni. Szeretnénk, ha azok is, akik nem érdeklődnek különösebben az Irodalom és főleg a költészet Iránt, a jövőben megszeretnék az irodalmi színpadokat és segítségünkre lennének. A múlt hét műsorából megragadott az Ilyenek vagyunk című összeállítás. Az alkohol káros hatását bemutató műsorban megszólalt az orvos, a vendéglős, az áldozat és még sokan mások. A tájékoztató jellegénél fogva ís értékes összeállításból megtudtuk, hogy Csehszlovákia lakossága évente átlag 99 milliárd koronát keres, ebből alkoholra mintegy 8 milliárd koronát költ, s az 1955—1963 közötti években az ittas vagy részeg gépkocsivezetők nem kevesebb, mint 2Ü00 ember halálát okozták. Ezek az adatok magában véve is elrettentők. Az alkohol ellen azonban nemcsak a statisztika, hanem az egész adás nagyon meggyőzően érvelt. A végig rádiószerű műsort Jakál István szerkesztette. Közreműködtek: dr. Michal Turček főorvos, Michal Laco százados,- Delmár Gábor és Béres József. Az ügyes technikai megoldások Jaroslav Bánovský és Jozef Holinek munkáját dicsérték. Igényes műsornak tartjuk a Kovács Gáspár szerkesztette, Fényszóró címmel közvetített egyórás ifjúsági adást is. A huligánkérdéssel és a munkához való viszonnyal foglalkozó összeállításban a komáromi iskolák tanárai és diákjai mondtak sok vonatkozásban érdekes, tanulságos véleményt. A szerkesztő jó érzékkel, a témát több oldalról, több hanggal próbálta megvilágítani. Szándéka eredménnyel járt. Az adás jól tükrözte, hogyan néznek tanárok, diákok e sokakat foglalkoztató, időszerű kérdésre. A műsorban elhangzott egy elbeszélés is, amely a maga nemében érdekes és jó írás volt, az összeállításból azonban valahogy mégis „kilógott". Gondolatilag gazdagnak hatott a Dénes György szerkesztette, szombat délután elhangzott Látóhatár. A műsor aránytalansága azonban nagyon szembeötlött. E 20 perces irodalmi adásnak több mint a felét Duba Gyula Csillagtalan égen struccmaáár című könyvének értékelése töltötte kl. Duba könyve értékes alkotás, megéri demli a részletes ismertetést. Egyegy ilyen rövid műsor keretében szerintünk mégis jobb lenne többféle tárgykörrel foglalkozni és a könyv ismertetéseket rövidebbre fogni. A vasárnap elhangzott, kéthetente jelentkező Ismerd mcq hazádat című adás összehasonlíthatatlanul jobban sikerült, mint az előbbi. Delmár Gábor riportműsora Szakolca múltjáról és jelenéről adott plasztikus képet, hangsúlyozva a város irodalomtörténeti nevezetességét. Mint köztudott, az el* ső világháború előtt néhány évig Szakolcán tanároskodott Juhász Gyula, a Nyugat nagy nemzedékének kimagasló lírikusa. A riporter a városról szóló adás kapcsán megszólaltatta Juhász Gyula egykori tanítványát, dr. Janko Blaho érdemes művészt, aki sok-sok szép emléket és értékes epizódot mondott el egykori tanáráról. A sokrétű, eleven, érdekes és tanul* ságos műsort élvezettel hallgattuk. A Csehszlovák Rádió magyar szer* kesztősége a bratislavai Tatra kaba* réban nyilvánosság előtt a múlt héten vette hangszalagra szilveszteri műsorát. A több mint kétórás összeállításról ezúttal csak annyit árulunk el: a szilveszteri műsorban fellépnek hazai magyar, szlovák és cseh, valamint Főnai Márta, Balog Erzst, Kabos László és Kazal László Ismert és népszerű budapesti művészek. Az elmúlt két hét műsorát egy-egy érdekes színfolttal gazdagította az Of könyvek, a Nőt szemmel, az Ipart híradó és az Amiről beszélni kell... című adás. Rádiónk észrevehetően sokrétű érdeklődést próbál Igényesen kielégíteni. Törekvése sikeres, szóvá tesszük azonban, hogy műsorai nem mindig a meghirdetett Időpontban kezdődnek. Néha 5—10 perces eltolódások is előfordulnak, ami a hallgató számára éppen olyan kellemetlen, mint az adásokba elég gyakran beszűrődő idegen hangok, zörejek. (bf Az utasember, a fogadós meg a láthatatlan brazíliai hal Milyen a mai vendéglátás? Szigorítsák az ellenőrzést! Fülek (pk) — A városi házkezelőség 400 lakásról gondoskodik. Az idén a különböző javítási költségekre 332 000 koronát terveztek. Ez az öszszeg kevés arra, hogy minden szükséges javítást elvégezzenek Sa|nos, a lakók egy része nem kíméli megfelelően a lakásokat. A házkezelőség dol .gozôinak szigorítaniuk kell az ellenőr zést, hogy a lakók ne rongálják az állami vagyont. A legkülönfélébb nyelvkönyvekben, társalgási zsebkönyvekben a Szállodában, Vendéglőben és hasonló fejezetcímek alatt olyan szolgáltatásakról is olvashatunk, amilyeneket szállodáinkban, vendéglőinkben hiába keresnénk. Vendéglátó üzemeink azonban nemcsak a kívánt szolgáltatásokat, de enni- és innivalót sem biztosíthatnak mindig a kellő választékban. Az egyik bratislavai kávéházban, tatarozása után, a vendégek kíváncsian foglaltak helyet és a megszokott virslihez sört rendeltek. — Virglivvel nem szolgálhatunk — mondja a pincér — sört pedig már egyáltalán nem tartunk. Szeretnénk elérni, hogy kávéházunk valóban kávéház legyen és ne söröző... A vendég a kioktatást szívesen vette és megkérdezte még: kaphat-e két lágytojást és egy pohár szódavizet. A pincér meghajolt és eltűnt a mozgóajtó mögött, de amilyen hamar távozott, olyan gyorsan vissza Is tért, mert lágytojással sem szolgálhatott. Szívesen ajánlott viszont rántottát három tojásból. A kedves vendég értetlen szemeket meresztett: — De hát akkor mégiscsak van to iásuk — szaladt ki száján a csodál kozás. A pincér készségesen „útbaigazítót ta": „Tojás van, de olyan, amelyikből lágytojást ts lehetne készíteni — nincs." így történt, hogy a kedves vendre aznap reggel Inkább nem evett. Hát valahogy Ilyen a mai vendéglátás. A vendég fizimiskája Térjünk vissza a nyelvkönyvekhez. A minap éppen a kezembe került egy — még „békebeli" — társalgási zsebkönyv. Hadd Idézzek belőle: — Sokáig kell még várnom? — Nem, uram, öt percen belül hozom. — Tovább már nem várok, küldje Ide az üzletvezetőt! — Hivatott, uram? — Hallja, micsoda kiszolgálás ez! Fél - órája rendeltem egy rostélyost burgonyával, uborkával és még mindig nem hozták. Kérem a főpincért, fizetek. Hát ilyen volt a „békebeli" vendég. Mondanom sem kell, ma már más Időket élünk. A vendég sem olyan már, mint volt, de ugyancsak megváltozott a pincér és az üzemvezető is. A pincér és az üzemvezető hasonlítanak A következő epizódot a gútal szálloda éttermeben lestem el: A két vendég — szemmelláthatóan nem törzsvendégek — hosszan mustrálta a termet. Végül is helyet foglaltak. Senki sem sietett eléjük, nem igyekezett nekik helyet keresni, bár ÍZ üzemvezető a konyhabejárat melletti asztalnál idogált szolgálaton kívüli beosztottjaivá!. Persze, harmadik osztályú helyről lévén sző, a helyrevezetés nincs benne az előírásokban, =; egyébként ls ez a főpincér dolga lenne. Jött a pincér. A vendégek rendeltek két „kis gint" és két „nagy sört". A pincér két „nagy gint" bigyesztott a sörök mellé. Az egyik vendég szóvá is tette a „tévedést", de a pincér egy szónoki kérdéssel „megnyugtatta": — Hát nem jobb a nagy, mint a kicsi? A vendégek összenéztek. Később azonban mégiscsak úgy döntöttek, beszélnek az üzemvezetővel. Szóltak a pincérnek, hogy továbbítsa kérésüket. A pincér elment. Kielégített még vagy három asztalny! vendéget, majd jelentette, hogy a főnök házon kívül van. Igaz, ekkor már nem volt a konyhabejárat melletti asztalnál. A konyhából pislogott egyre szaporábban, de a vendégek kérelmének csak nem tett eleget. A rosszul számoló pincér dicsérete A következő „hotelszámla" kétszázötven éves: Szoba és gyertya 6,15 Ebéd 6,00 Vacsora 5,00 Bor és kenyér 4,54 Kávé 1,30 A személyzet fogyasztása 5,24 Zab 0,48 Szalma 1,48 Kocsibeálló 1,16 összesen 31,83 No nézzük csak, jól számolt-e a vendégfogadós? Szó ami szó, felfelé kerekített: a zab árát kétszer számította be. Negyedévezreddel később a komáromi szálloda éttermében: — Te miért fizettél többet, hisz egyformán fogyasztottunk? Vagy már ittál a vacsora alőtt is valamit? — Dehogy, csak a két narancslevet és a süteményeket ez egyszer — utólagos engedelmeddel — én rendeztem. — De hiszen én is bediktáltam. Megnézik a számlákat. A pincér a bedlktálás ellenére sem számította be. Ez a pincér nem hasonlít elődjére. Adassék meg: látni a láthatatlant Londonban már másfél évszázaddal ezelőtt szám szerint hatszor több kávéház Jutott egy lakosra, mint Bratislavában manapság, ha a büfféktől kezdve az éttermekig minden bodegát felszámolunk. Lényeges Javulást a vendéglátásban tehát csak a hálózat kiszélesítésével érhetünk el. Addig, amíg a vendéglátó üzemek reklámvitrinjeibe vissza nem kerül a „láthatatlan brazíliai hal", addig a vendéglátás tartós javulásáról nehéz egyértelmű ítéletet mondanunk. Hogy ml volt az a láthatatlan brazíliai hal? Vendégcsalogató. Egy csalafinta vendéglős egyszer egy vízzel telt üvegtartályt tett ki a vendéglő kirakatába és ráírta: „Láthatatlan brazíliai hal". Aki csak arra ment, megállt és kíváncsian kémlelgette az üvegmedence vizét. De mert a hal sehogyan sem akarta mutatni magát, a kíváncsiabbak be-betértek a vendéglőshöz és érdeklődtek. A vendéglős azonban furfangos ember volt és így válaszolt: A láthatatlan brazíliai hal csak sült, vagy főtt állapotban látható. A vendéglátás érdekében nem elég tehát csak a felszolgáló személyzetet ostorozni és még a vendég magas fokú Igényessége sem mindenre gyógyír. Kell, hogy a „láthatatlan brazíliai hal" Is szerephez jusson. KOBAK KORNEL 1964. december 23. + (jj SZÖ 5