Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-21 / 354. szám, hétfő

MEGOLDOTTAK.. Áz utóbbi napokban Ismét csökkent e tejtermelés. A helyzet elgondolkoztató, és részben érthetetlen ls, mert a tejtermelés az előző hónapokban Jobb volt, mint bármely más évben. Hogyan lehetne megakadályozni a tejtermelés csökkenését? Választ keresve a trnavai járás bučanyi szövetkezetében látogattunk el. A trnavai járás mezőgazdasági üzemel közül az idén Bučanyban legjobb a tejtermelés. Bebizonyították, hogy a tejtermelés a téli hónapokban is jó szinten tartható, bár a Jószágnak hiányzik a legelő. Csak idejében orvosolni kell a hozamcsökkenés okait. Azelőtt Bučanyban sem értek el említésre méltó eredményeket. 1961ben te'hénenként csak 1280 liter volt a tejhozam. Egy évvel később ugyan 700 literrel többet fejtek, tavaly azonban már megint csak 1500 literre csökkent az átlagfejés. Az 1961-es évet megelőző években a tejtermelés, még alacsonyabb volt. A kis tejhozam fő okát, a kivénült, beteg állományt el kellett távolítani. Bučanyban ezt radikálisan megoldották. Tudták, hogy egy ideig visszaesésre kerül sor, de Joggal remélték, hogy később kamatostul megtérül a hiány. A beteg állományt saját nevelésű üszőikkel cserélték kl. Jelenleg 100 hektár mezőgazdasági területre 27,6 fejőstehenet tartanak. A felvásárlást feladatokat eléggé merészen tűzték ki. Ennek ellenére a 275 000 literes évi tervet már október végéig 39 000 literrel túlteljesítették. Minden előfeltételük megvan arra, hogy az év végéig további 60 000 liter tejet adjanak a közfogyasztásra. A feltételezett 2130 literes évi fejés! átlag a legnagyobb lesz a szövetkezet fennállása óta. Minek köszönhető a bučanyak sikere? Viktor Sládeknak, a szövetkezet zootechn'.kusának véleménye szerint az eredmény a jó etetésnek, gondozásnak, vagyis a gondozók és fejők szorgalmának köszönhető. Az etetők és fejők leleményesen dolgoznak. Kevés, rosszabb minőségű takarmányból ls nemegyszer ízletes, jó „étlapot" állítanak össze. Az Idén a prémium Is sokat segített. A bufianyl szövetkezet tetemes összeget kapott az állami prémiumból is. Az ístállóztatás kérdése sem lebecsülendő — 1962-ben felépítettek egy üj, négysoros Istállót. A korszerű épület azonban nedves és hideg volt. A tehenek tejhozama állandóan csökkent. A bučanyak azonban nem sokat tétováztak. A fejősteheneket áthelyezték a régi istállókba. Az új Istállóban a növendékmarhát helyezték el, melynek nem árt a „hideg nevelés". Tavaly 2,02 koronába került egy liter tej előállítása. Az idén valamivel kevesebb Jövőre egy tehéntől 2520 liter tejet szeretnének kifejni. Ezzel a tejtermelés teljesen jövedelmező lesz. A téli időszakra ls jól felkészültek. A fejőstehenek említett áthelyezésén kívül nagy súlyt fektetnek a fehérjetartalmú takarmányokra. A ta. karmányokat ízesítik, sőt az utóbbi időben azon gondolkoznak, hogyan biztosíthatnának langyos Ivóvizet a jószágnak. J. S. Kíméljük jobban a gumiabroncsokat 1 Jóllehat, távolról sincs gumiabroncs-feleslegünk, úgy gazdálkodunk ezzel a hiánycikkel, mintha ingyen adnák. A helytelenül vagy elégtelenül felfújt pneumatikok évi 60 millió koronával károsítják meg népgazdaságunkat. Azonkívül kedvezőtlenül befolyásolják az abrancsok kereslete és fogyasztása közti egyensúlyt. Komolyan el kell gondolkodnunk ezen helyzeten, és rendet kell teremtenünk az abroncsok kezelésében. A próbaellenőrzéseken kitűnt, hogy 22 000 gumiabrancsból 11 000 állandóan alultöltött, vagyis hiányosan fújják fel. Mind az ellenőrzésnek alávetett 22 000 abroncs olyan Járműről származott, amelyeket mezőgazdasági üzemek használnak. A megvizsgált pneumatikok 4 százalékában egyáltalán nem volt levegői Higgadt becslés szerint 45 százalékkal csökken azoknak az abroncsoknak teljesítőképessége a betervezett kilométerek számarányában, amelyeket csupán 40 százalékra fújnak fel az előírt légnyomáshoz viszonyítva. Ezek szerint A FELSZABADULÁS TISZTELETÉRE Szkaroson m község felszabadításának 20. évfordulója alkalmából emléktáblát lepleztek le a helyi nemzeti bizottság épületén. A felszabadulás tiszteletére a község lakossága 800 000 korona értékű kötelezettségvállalást tett, javarészt a faluszépítési akció keretén belül. tä három és fél év alatt 300 000 abroncs megy veszendőbe. Ez pedig annyi, mint ahány darabot kitesz az egész mezőgazdasági szektornak kiutalt évi juttatás! A próbaellenőrzések azt Is megállapították, .hogy gyorsan tünkremennek az abrancsok helytelen felszerelésük következtében, a járművek technikai elhanyagoltsága miatt és a pneumatikáknak egészen a kord-szövetig történő koptatásával. A legtöbb elértéktelenedést a mezőgazdasági Idénymunkákat végző gépeknél észlelték. Mentségül bizonyára számos kifogást hoznak fel a gépkezelők. A baj okát azonban a legtöbb esetben abban kell keresnünk, hogy egyes mezőgazdasági dolgozók helytelenül tekintenek a közös tulajdonra. Ezt az Is bizonyítja, hogy olyan mezőgazdasági üzemekben, ahol kellő gondot fordítanak a pneumatikák karbantartására, még a mezőgazdasági csúcsmunkát idején ls csak elvétve éri károsodás a járművek abroncsállományát. Valóban léteznek azonban tárgyilagos okok, amelyek közvetve vagy közvetlenül az abrancsok elértéktelenedését Idézik elő. Ilyen például, hogy néhol a kompresszor-állomás távol van a mezőgazdasági üzemtől. A Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság dolgozói több minisztériummal karöltve egész sor Intézkedést dolgoztak kl az abroncsgazdálkodás javítása érdekében. Ez«k az intézkedések azonban akkor lesznek eredmé. nyesek, ha a mezőgazdasági üzemek dolgozói nagyobb gondot fordítanak a közös vagyonra. G—k RÉG! VÁROS! TÖRTÉNETEK A ZÖLDSZOBA UTCAI SZELLEMJÁRÁS A látszólag ódivatú óra felett nem véletlenül ég a lámpa. A lámpa fénye működteti ugyanis az óra mutatóit mozgató villanymotort. A fotoelektromos sejtek nagyon érzékenyek és a legkisebb fényre is reagálnak. Sötétben az óra szerkezetét apró elem hajtja, amelynek „élettartama" egy év. Képünkön: a csinos kislány a legkorszerűbb „fényóra" mellett egy hajdani napórát mutat. (Foto CTK) EGYRE GYÉRÜL AZOKNAK A BRATISLAVAI ŐSLAKOSOKNAK SZÁMA, AKIK SOK ÉRDEKESSÉGET TUDNAK A VÁItOS MÚLTJÁRÓL, TÖRTÉNETÉRŐL, ÉS HA KEDVÜK KEREKEDIK, AZ EGYES ÉPÜLETEKHEZ FÖZÜDÖ KlSÉRTETHISTÚRIÁKAT IS ELMESÉLIK. Ki tud például arról, hogy a Prépost utca folytatása alatt — ahol az a Káptalan utcát keresztezve lépcsős sikátorban végződik — egy csaknem épségben maradt földalatti folyosó vezet a várba? Vagy hogy a Jirásek, azelőtt Ventur utca 7. számú ház alatt ma is még patak csörgedezik? A „Münzhaus", vagyis pénzverde alapját csak úgy tudták lefektetni, hogy hatalmas kőlapokkal áthidalták a földalatti vízfolyást, mert sem lecsapolni, sem elvezetni nem tudták vizét. Nemrégen még hitetlenül néztek rám azok a fiatalok, akiknek a Vár egykori „vészkijáratától" meséltem. A nyári ásatások azután belgazolták néhai édesapam elbeszélésének helyességét, aki Ifjú korában többedmagával leszállt a Várhegy egyik szűk szurdokán és fáklyafény mellett eljutott a vészkijárat közepéig. Ez pedig a Duna medre alatt vezetett a tőlünk ls jól látható ausztriai Wolfstalba (Leányvárba). A földalatti folyosót eddig még nem sikerült az omladéktől megtisztítani és alátámasztani. Még kevesebben akadnak, akik a Zöldszoba utca 1. számú házhoz fűződő, évszázados babonáról hallottak. Még a század elején Is sokat súgtak-búgtak a nyárspolgárok az „elátkozott" ház rejtelmeiről, jóllehet a rakoncátlan „szellemek" nem Is a mai, újabb bérházban, hanem az annak helyén álló régi városháza falai között hancúroztak. Gyermekkoromban tátott szájjal hallgattam az akkori „öregek" mendemondáit, amelyek csak úgy hemzsegtek a hiányos öltözetben pajzánkodó kísértetektől, fejnélküli lovagoktól, baglyoktól s hasonló szeliemkeliékektől. Ezért még az 1883-ban átépített bérházba sem akaródzott senkinek beköltözni. Olyanok ls akadtak, akik veszni hagyták az előre lefizetett lakbért és sürgősen kihurcolkodtak, ha éjszaka valamibe beleütköztek a folyosón. Másnap megesküdtek, hogy egy alamuszi kísértet útjukat állta. Deresedő fejjel sem felejtettem el azt a „vérfagyasztói' kalandot, amelyben, annak idején egyik kispajtásomnak része volt. Osztálytársamnak sikerült éjjel észrevétlenül eliszkolnia hazulról, hogy pont éjfélkor ott legyen a szellemparádén. Úgy értesült, hogy a császárt és királyi kísértetszövetség előírásai szerint minden valamire való szellem csak éjfélkor kecmereg kl vackából. Barátom tehát leült a Roland-szökőkút melletti padra és várta a szellemjárást. Valahol tizenkettőt ütött egy toronyóra. Abban a pillanatban a kfsértetház negyedik emeletén fény gyulladt kl valamennyi ablakban. Utána a harmadik, majd a második emelet ablakai is fényárban úsztak. Társamnak a fülledt nyári meleg ellenére lúdbőrös lett a háta, foga összeverődött, még a bugyogója ls remegett. Nekilódult és rohant hazafelé. Dehogyis nézett hátra, nem kellett annak már kísértet... írott feljegyzéseink szerint a következő néphit fűződik az „elátkozott" házhoz: valamikor a XVI. század körül ellenséges csapatok közeledtek a város felé. A tizenkét városatyából álló vének tanácsa összeült a „Burg"-nak nevezett városháza tanácstermében és elhatározta, hogy megváltja a várost. Meg ls egyeztek az ostromra Indulók vezérelvei, átadták nekik a kincset érő sarcot, de azok hitszegő módon felkoncolták a tisztes városatyákat. Mielőtt a vének feje kiszenvedett volna, rettenetes átokkal sújtotta a gálád ellenséget, valamint a „Burg" tanácstermét, amelyben a végzetesen téves döntést hozták. És az átok fogott: a „Brug"-ban nemsokára megindult a szellemjárás. Évek múltán — tartja a néphit — egy kis cselédlány emeletről emeletre járva a régi városházán zsarátnokot keresett, hogy az uraság kívánságára tüzet gyújthasson a kandallóban. Barangolása közben felért a negyedik emeletre, ahol egyszerre csak a tanácsasztal körül ülő vénekkel találta magát szemben. Azok óva Intették, ne lépje át többé az elátkozott terem küszöbét, mert halállal lakol. Feljegyzéseink szerint a vének szelleme tovább is kísértett. A napóleoni háborúk idején egy vitézségéről híres francia altisztet szállásoltak el a tanácsteremben. aki reggelre az Izzadtságtól csuromvizesen, megőszülve került kl onnan. Elbeszélése szerint egész éjjelen át ádáz közelharcot kellett vívnia tizenkét fehér szakállas férfival. Egyúttal azt Is megemlíti a krónika, hogy a tizenkét városatya mondája nem volt csupán po::sonyt „szabadalom

1, mert a „Schlppenbachs Tafelrunde" néven Ismert, hasonló tárgyú frank legenda azelőtt Is számos német városban „kísértett". Csaknem elfelejtettem megemlíteni, hogy egykori Iskolatársam későbbi megállapítása szerint az ..elátkozott" ház ablakai akkoriban nem szellemkéztől gyúltak ki, hanem a felkelő hold visszfénye tükröződött az ablaküvegeken, ahogyan ki-kibújt a felhők mögül. GREK IMKE KARÁCSONYI KIRAKAT Ment a szürkületbe burkolózó decembert utcán és belefeledkezett a lassan hulló hópelyhek bámulásába. Reszketve villogtak a városka fényei, siető emberek főttek-mentek körülötte, legtöbbfük színes papírba csomagolt karácsonyi ajándékot cipelt. Megakadt a szeme egy Télapó-arcú öregemberen. Az ősz hajú, fehér bajuszú öreg nagy, Illatos fenyőfát vitt a vállán akárcsak a mesék jóságos csupaszív Télapója. Kedvtelve nézegette a szinte idillikus téli képet. — Érdekes — töprengett magában — karácsony táján mindig egy kissé ismét gyermeknek érzi magát az ember. Ki tudja, miért? Nagy, kivilágított kirakat elé ért. Megállt. Érdeklődéssel nézte a játékokkal teli kirakat előtt tolongó kíváncsiskodókat. Csaknem valamennyi gyerek volt. Zajosan, csacsogva bámészkodott a gyereksereg. — En ilyen vonatot kapok karácsonyra — mondta cérnavékony hangon az egyik kisfiú. — En meg azt az autót, amelyikre rá van írva, hogy „Rendőrség" — szólalt meg egy másik. Ez menetközben szirénázik és vezetője a fejét meg a kormányt ts mozgatja. Szőke csöppség érkezett anyukájával a kirakat elé. Semmi más nem érdekelte öt, csak a szép nagy mackó a kirakat egyik polcán. — Ezt, ezt a mackót szeretném — suttogta a kislány. Anyukája kissé megütközve kérdezte: — Ezt a fekete mackót? De hiszen már van egy barna, egy sárga, meg egy fehér macid ls. Minek ez a csúnya fekete? — Nem csúnya és azért szeretném, mert fekete még nincs. Jöttek-mentek a kirakatnézők. De ö csak állt, állt és nézte az izgatott, kíváncsi gyermekarcokat. Észre sem vette, hogy már közvetlenül a kirakat előtt áll. Belefeledkezett a temérdek játékba. A kirakat jő látványossága egy csodaszép kis vonat volt, amely fáradhatatlanul rótta a köröket az ezüstösen csillogó sínpáron. A kirakat egyik sarkában építőkockák, apró és nagyobb traktorok, teherautók, lendkerekes kisautók, emelődaruk sorakoztak. A polcokon szebbnél-szebb babák és mackók trónoltak. Alattuk babakonyha és babaszoba, parányi tűzhely, apró bútorok. — Milyen szépek! Milyen kedvesek! — gondolta és szinte a kirakat üvegéhez tapadt. Az sem zavarta, hogy egy-egy gyerek türelmetlenül oldalba lökte, mintha azt akarná mondani: Ejnye bácsi, miért állsz olyan sokáig a ml kirakatunk előtt? Az apróságok nem tudhatták, hogy a bácsi már egy másik kirakatot lát. Gondolatban visszaszállt a múltba, amikor négy-ötéves kis emberke volt, mint ezek, akik olyan zajosan és türelmetlenkedve most a kirakat előtt tolonganak. Akkor is karácsony volt, akkor ís fényes kirakatok voltak. 0 akkor is a kivilágított játékkirakat előtt állt, orrát a hideg üveghez szorította és bámulta, bámulta az elérhetetlen játékokat. Nem volt abban a kirakatban száguldó játékvonat, sem ilyen kedves, fényes luxusvonat. Terepszínűre festett katonavonat volt csak, olyan, mint amilyen az édesapját is elvitte messzire, amikor sok-sok katona utazott és mindenki sírt. Sírt az édesanyja, sírt a sok felnőtt, a gyerek, sírtak a katonák. Nem szerette a kirakat kis játék-katonavonatját. De a többi játékot sem. Ágyúk, tankok, katonai teherautók, zöldre festett, rohamsisakos ólomkatonák, bombázó repülőgépek, csatahajók. Ezek voltak a régi kirakat játékai. Édesanyja mindig elvonszolta a kirakattól. — Gyere, kisfiam, ezek csúnya játékok, látod, apukára ís Ilyen ágyúk, tankok lőnek a fronton! Nem ts szerette ezeket a játékokat. De volt a kirakat sarkában egy színesre festett, négy piros keréken guruló falovacska. Ezt órákig elnézte volna, ha nam taszítja el őt a hömpölygő gyermeksereg. Csak azt a lovacskát szerette volna karácsonyra. Mutogatta is az édesanyjának, de az szomorúan mondta: — Megvenném, de nincs miből.... Még karácsony délutánián Is a falovat nézegette. Az utcák már elnéptelenedtek, a főtéren kigyulladtak a kis színes lámpák a „mindenki karácsonyfáján", és ő lehajtott fejjel, szomorúan ballgott hazafelé a havas utcán. Valahonnan zene szűrődött ki az ablakon. A Mennyből az angyal-t játszotta lassan, ünnepélyesen egy zenekar. Odahaza szomorú volt a karácsonyeste. — Nekünk most amúgy sem szabad örülnünk, kisfiam — magyarázta zokogva az édesanyja — hiszen apukád a fronton van, rá a halál leskelődik ... — Bácsi, menj tovább — rángatta meg kabátját egy fehérbundás kislány. Összerezzent. Visszazökkent a mába. Most vette csak észre, hogy kabátját, kalapját vastagon belepte a hó. Lerázta magáról a havat, aztán belépett a játékboltba. Válogatott a szebbnél szebb, érdekes, színes játékok között. Kisfia számos kívánsága jutott eszébe. Megvette a rég óhajtott kis vonatot. A kis piros lánctalpas traktort is. A nagy brummogó barna mackót is. Két szép társasjátékot is. A csinos kiszolgálónö mosolyogva nézte a szinte gyermekes örömmel és kedvvel válogató férfit, akt most némt gondolkodás után, újabb játék iránt érdeklődött: — Es... egy olyan kis, négy piros keréken gördülő falovacskát is kérek ... Boldogan szedte össze a becsomagolt játékokat és búcsúzott. Kint az utcán még egy pillantást vetett a csillogó kirakatra, aztán elindult az utcán. Nem sejtette, hogy a kiszolgálólány nevetve újságolta kolléganőjének: — Képzeld, az előbb falovat kért egy vevő! Milyen muris. Az elárusító nem tudhatta, milyen emléket idé zett fel a kis faló . . . SÁGI TŰT H TIBOR A TREBlSOVI Élelmiszeripari Üzem Novy Majer-i gazdasága elnyerte a szakszervezetek kerületi vezetőségének vörös vándorzászlaját. A kiváló eredményekért 3000 korona jutalmat kaptak. A gazdaságban főként az állatgondozók értek el jó eredményeket. (kp.) 2436 új lakást adtak át a koSicsl Magasépítő Vállalat dolgozói, ős ezzel teljesítették évi tervüket. Ebben az évben még 436 lakással készülnek el. A GÜTAI Pletatex-üzem —amely már második éve viseli a Szocialista munka üzeme cíniet, az év folyamán 110 ezer korona értékű árut exportált. (sekan) A világon egyedülálló őskori tengeri kagylókból készült nyakék a tcpolčanyl iárási múzeum antropológikus osztályának egyik legértékesebb darabja. Az osztályt a napokban nyitották meg a nyilvánosság számára. SZÉP EREOMÉNYEKET értek el novemberben a komáromi hajógyár dolgozói. A nyerstermelés tervét 117,2, az árutermelés tervét 189, és az exporttervet 110,4 százalékra teljesítették. A csehszlovák állami dal- és táncegyüttes a napokban négyhónapos művészkörútra utazott az Egyesült Államokba. A 24 táncos, a 10-tagú zenekar és a két szólista 110 amerikai városban 113 előadást tart. A TREBlSOVI Konzervgyár teljesítette évi tervét. Az üzem dolgozói részt vesznek a felszabadulási versenyben és vállalták, hogy a jövő év | első három hónapjában 3500 korona értékű nyersanyagot takarítanak meg. (kp-J 32 000 métermázsa halat, elsősorban pontyot adtak piacra ebben az évben a dél-csehországi halászok. Ennek a mennyiségnek kb háromnegyede a karácsonyi piacra kerül. A CSEMADOK érsekújvári helyi szervezetének színjátszói a napokban Léván vendégszerepeltek. A Majd a papa című zenés vígjátékot mutatták be. Az Appenninl-félszlget nagy területét elemi csapások érték: Toscanában és a délvidéken heves viharok szántottak végig. Grosseto (középolaszország) területén több mint 800 hektár mezőgazdasági föld került víz alá AZ ALGÉRIAI filmgyártás első alkotása, az „Algériaiak" című íilm a nép felszabadító harcait és a mai gazdasági fejlődést ismerteti. A jövő évben olasz filmgyártökkai közösen forgatják inajd az „Algériai harc" című filmet. A jótékonysági egyesületek felülvizsgálatát határozták el az amerikai igazságügyi szervek. A lakosság ugyanis bőkezűen támogatja ezeket az egyesületeket, de az évente begyülő sok száz millió dollárnyi öszszeg fele a jótékonyság^ egyesületeknél évről évre „eltűnik". JANUÁR 1-TÖL drágább lesz a cigaretta, a sör és más szeszes Ital Dániában. A kormány számítása szerint az áremelés fél év alatt mintegy 100 millió dán korona adónyereséget jejent. Beomlott egy épülőfélben levő föld alatti villamosszakasz a kanadai Montrealban. Az első jelentések szerint harminc embert temetett be az omlás és tizet kellett súlyos sérülésekkel kórházba szállítani. Egy cikk margójára Lapunk június 20 i tzámában Miért kapom a fizetést? címmel tárcát közültünk helység megnevezése nélkül es téliesen kigondolt nevekkel. A szenei elvtársak ennek ellenére is könnyen felismerték, hogy a cikk írója nagyobbrészt városukból merítette a témái. Egy újonnan épült iskolát kellett elnzztanl a város kát Iskolája között. E körül vita támadt. Az egyik iskola igazgatója más megoldást javasolt, mint az ügyet intéző bizottság. A vita hevében a felettes szerv képviselője feltelte neki a kérdést, vajon miért is kapja R fizetést. Az Igazgatót ez a kérdés mélyen sértette és jogosan hitte, hogy a fizetés nem kötelezhet hallgatásra valamilyen ilgy intézésében meggyőződése ellenire ls. Ez a cikk mondanivalója. Tényeken alapszik, tehát igaz. Az írás műfaja, mivel nem jelöli meg sem a helyet, sem a személyeket, lehotóvé teszi a mondanivaló általánosítását. Ez esetben is ez történt. fis a nemzeti bizottság titkára a cikkben olyan megvilágításban került, ami nem ferti a szenei valóságat. Štefan Kováé elvtársat cz a tény bántotta és sértőnek vélte annak ellenére Is, hogy a neve nem szerepel és a titkár személye ciak mellákszerepet kap az emített írásban. Szerkesztőségünk mérlegelve azt a tényt, hogy kiállt (ha névtelenül is) az önérzetében megsértett Igazgató mellett, tehát helytelen lenne, ha ugyanakkor figyelmen kívül hagyná Kovái: elvtárs sérelmét. Ezért a szokásoktól eltérően, a kérdés jogi indokolatlanságát is mellőzve, ilyen formában világit rá a tényekre. (A szerkesztőség) SZÖ 2 * 1964. december 21,