Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-18 / 351. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÜZPlNtl BIZOTTSÁGANAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1964. DECEMBER 18. Péntek XVII. ÉVFOLYAM 351. szám 4ra 30 fillér Tanácskozott a Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság A Központi Népi Ellenőrzési és Sta­tisztikai Bizottság tegnap ülésezett Prágában. A részvevők — a bizottság tagjai, a Közlekedésügyi Miniszté­rium, az Általános Gépipari Minisz­térium, az Állami Tudományos-Míisza­ki Fejlesztési és Koordináló Bizottság küldöttei, valamint a résztvevő szak­emberek — a korszerű vasúti bizton­sági berendezések bevezetésének ered­ményeiről és más népgazdasági kér­désekről tárgyaltak. NAGYOBB BIZTONSÁGOT Vasúthálózatunk fő vonalai a vilá­gon a legmegterheltebbek közé tar­toznak. A tehermentesítés egyik módja az új biztonsági berendezések bevezetése. Az ülés résztvevői meg­állapították, hogy e téren még sok a fogyatékosság. Az északnyugati vasútvonalakon 1958 óta az emberek gondatlansága 1086 balesetet okozott, amelyeknek 197 halálos áldozata és 1099 sebesült­je volt. Az anyagi kár meghaladta a 25,8 millió koronát, A biztonsági be­rendezések gyorsabb korszerűsítésé­vel számos balesetet meggátolhattunk volna. A korszerű biztonsági berendezések mielőbbi bevezetését részben az e be­rendezéseket gyártó üzemek is gátol­ják, amelyek a rendelkezésükre álló eszközöket nem használják ki kellő mértékben. Például megtörtént már az is, hogy az építő-, illetve szerelő­vállalatok feleslegesen költséges és bonyolult biztonsági berendezéssel látták el a szerelvényeket, holott a célnak egy egyszerűbb és olcsóbb be­rendezés is megfelelt volna. A bizottság olyan intézkedéseket javasolt a Közlekedésügyi Miniszté­riumnak és az egyéb érdekelt szer­veknek, amelyek javítanának a hely­zeten. Ezenkívül a bizottság meghatá­rozta, hogy ezeknek az intézkedések­nek betartását miképpen ellenőrizzék. ELŐTÉRBEN A MINŐSÉG A bizottság a továbbiakban az észak-morvaországi kerület népi el­lenőrző bizottságainak tevékenységét elemezte. Megállapította, hogy a ko­hókban, a bányákban és egyéb ipari NAPIRENDEN A KÖZLEKEDÉS PROBLÉMÁI • KORSZERŰ­SÍTIK A BIZTONSÁGI BERENDE­ZÉSEKET • HASZNOS MUNKÁT VÉGEZNEK AZ ELLENŐRZŐ SZERVEK üzemekben előtérbe került a minőség javításának kérdése. Az önkéntes mun­kaerők segítségével nagy tartaléko­kat sikerült feltárni, csökkenteni a selejtet és javítani a minőséget. Az észak-morvaországi kerület ipari üzemeiben október végéig 102,1 szá­zalékra teljesítették a termelés tervét. Terven felül pedig 262 millió korona értékű árut gyártottak. A munkater­melékenység tervét 102,3 százalékra teljesítették. A MEZŐGAZDASÁG EREDMÉNYEI A párt dolgozóinak és a gazdasági dolgozóknak összpontosított figyelme jó eredményeket hozott a mezőgaz­daságban is. A mezei munkákat ebben az évben lényegesen rövidebb idő alatt végezték el, mint eddig, sőt az elvégzett munka minősége is jobb volt. Az észak-morva kerület 770 va­gon gabonát adott népgazdaságunknak terven felül. November 6-án hazánk­ban elsőként e kerület dolgozói telje­sítették a cukorrépafelvásárlás tervét. A BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉSEK TERÉN is jobb a helyzet ebben a kerületben, mint az elmúlt években. Szeptember végéig 72 százalékra, a fontosabb építkezéseken pedig 74,2 százalékra teljesítették az évi tervet. A lakások minősége is javult, 80 százalékát jót­állási levéllel adták át. Szovjet kormányk ü I dö ttség érkezett hazánkba (CTK) December 17-én szovjet kor­mányküldöttség érkezett hazánkba. A küldöttséget P. F. Lomako, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa Állami Tervbizottságának elnö­ke vezeti. A szovjet vendégeket a ruzynéi re­pülőtéren Oldfich Černík mérnök, mi­niszterelnök-helyettes, az Állami Terv­bizottság elnöke. František Hamouz, külkereskedelmi miniszter, František Morkus, az Állami Tervbizottság első alelnöke és dr. Ladislav Šimovič, kül­ügyminiszter-helyettes fogadták. A tárgyalásokat szovjet részről P. G. Lomako, csehszlovák részről Oldrich Cerník mérnök vezeti. A Szlovák Szakszervezeti Tanács ülése (ČTK) — A Szlovák Szakszervezeti Tanács plenáris ülésén a költségvetési javaslatot vitatta meg. Érdeklődést keltett Jozef Hvorecký mérnök, a Szlo­vák Tervbizottság elnök-helyettesének hozzászólása, aki a jövő évi terv je­lentőségéről, az ipari termelés fejlő­déséről beszélt. A feladatok teljesíté­se érdekében a bizottság politikai szervezési intézkedéseket fogadott el. Külön feladatokkal bízzák meg az üzemek és vállalatok szervezeteit és szerveit. Kitüntették az egészségügy dolgozóit (ČTK) — Dr. Josef Plojhar, egész­ségügyi miniszter december 16-án a prágai vár Karolin-termében 13 or­vosnak a J. E. Purkyné érdemrendet adományozta. Egyúttal még 23 orvost tüntettek ki. Célba értek Az észak csehországi barnaszénkörzet Békevédők bányájában szerda este teljesítették a 100 000 tonnával szilárdított évi tervet. Az év végéig még 700 000 köbméternyi földet mozgatnak meg és 200 000 tonna jó minőségű •szenet jövesztenek terven felül. • » • Terven felül 11 millió korona értékű áruval gazdagítják a martini gép­gyár dolgozói a népgazdaságot. Az évi tervet csütörtökön a reggeli órák­ban teljesítették. A napokban adták át Košicén a Mier lakótelep új áruházát. (R. Berenhaut felvétele) A PIHENÉS NAPJAIBAN Négy nappal a határidő előtt értek célba a Banská Bystrica-i Smrečina vállalat dolgozói. Az évi termelési és kiviteli feladatok teljesítése lehetővé teszi, hogy az év végéig további ötmillió korona értékű falemezt és gyufát gyártsanak. * * » A dél-morva kerületben 2600 dolgozó vállalt munkát bányában. A kerület az idei munkaerőtoborzási tervet csütörtökön teljesítette. » # • Kétmillió koronaértékben túlteljesítették tervüket a Kelét-szlovákiai Ércbányák és Kőbányák dolgozói. Ez évi tervüket szintén az elsők között teljesítették. A bratislavai Palma šenkvicei üzemeiben naponta 12 tonna szappant gyártanak. Ezekben a napokban az üzem ('Tlgozói elsősorban karácsonyi kollekciókat készí­tenek Felvételünkön Zdptr fuklovifiová a formázógép­oél. iSt. Petrát — CTK-felv.) Gyors ütemben épíil Bratislava A bratislavai Magasépítő Vállalat dolgozói eddig is alaposan kivették részüket Bratislava újjáépítési mun­kájából, de a jövőben meginduló Karlova Ves-i lakótelep­építkezés az összes eddigieket felülmúlja és jelentéke­nyen járul hozzá a kormány lakásépítési programjának megvalósításához. Az új lakótelep, amely Bratislava nyugati ré­sze újjáépítésének egyik szakasza, lakhatóság szem­pontjából kedvező helyen épül. A tervek szerint 766 családi ház és 7859 lakásegység épül Karlová Vesben. Az új telep három részre oszlik. Négy, egyenként 20 emeletes felhőkarcoló épül Itt teljesen korszerű új típusú lakásegységekkel mintegy 3300 lakos számára. A három bölcsődében 460 kis polgárra vigyáznak majd és az óvodákban 1260 gyermek számára biztosítanak he­lyet. Hat 24-tantermes iskola, természetesen játszóterek­kel, egészségügyi központ 13 000 gyermek számára — mindez ott szerepel a tervekben és az adatok mellett a költségek összege is: negyvenkétmillió korona! Természetesen nem hiányozhat az üzlethálózat é« a közszolgáltatás mühelyhálózata sem, sőt két postahivatal is épül az új lakótelepen. 1310 férőhelyes mozi, Pionír-ház, poliklinika, egy ha­talmas áruház és 150 ágyas hotel, étterem, kávéház, bo­rozó, nyugdíjasok háza, fedett uszoda és sportpálya sze­repel a tervekben, hogy acélba-betonba szilárdulva hirdes­se majd korunk és rendünk szépségét. 1966-ban kezdőd­nek az építkezések Karlova Vesben. A költségvetés vég­összege: 560 millió koronái 11- P-) Elérkezett a tél. Vele együtt meg­csappant a határi munka. Itt-ott ugyan még dolgoznak a szántó trak­torok, ám a mezőgazdasági dolgozók zöme kényszerpihenőjét tölti. A nagy munkák után jólesik a pihenés. Sen­kinek sem árt, ha egy kissé kifújja magát. Olyan ősz volt az idei, amely próbára tette a földművest: szövetke­zeti tagot, állami gazdasági dolgozót egyaránt. Dicséretükre legyen mond­va: az idén jól megállták helyüket. Régen végezték az őszi betakarítást ilyen szervezettséggel, szorgalommal. A határ mai képe is a magvetők szor­gos munkáját tükrözi. Kívánjuk hát, használják ki úgy a téli napokat, hogy elégedett legyen mind az egyén, mind a közösség. Per­sze azért akad télen is szépszerével tennivaló. A jó gazda egyéni korában is talált magának munkát a ház kö­rül. Megjavította a szerszámokat, rendbe hozta a gépeket, s az „ezer­mesterségre" hajlamosak fúrás-fara­gással töltötték a téli napokat. Mit csináljanak most? Jut-e munka min­denkinek? Miért emlegetjük a mun­kát, amikor a pihenésről beszélünk? Szívesen pihen a föld művelője, nem is vitatjuk a pihenéshez való jogát, mégis foglalkozunk ezzel a problé­mával, mert foglalkoztatja a falu né­pét is. Teljes pihenést, .teljes tétlenséget senki sem akar. Már azért sem, mert nem olyan világot élünk, hogy mun­ka nélkül Is kijár a fizetés. Éppen ezért okoz gondot sok szövetkezetben a vezetőségnek: milyen munkát adjon az embereknek, mivel foglalkoztassa őket télen. A téli időszakban, amikor a közvetlen termelésben (az állatte­nyésztés kivételével) úgyszólván szü­netel a munka, egyéb foglalkozást nem mindenütt talál a tagság. Nagyon jó, ha megszervezik a kisegítő terme­lést, így legalább részleges kereset­hez jutnak az emberek. Aztán a mag­tárakban is akad tennivaló. A gépeket is rendbe kell hozni, úgyhogy a pihe­nés mellett egy kis munkát is kapja­nak a tagok. Fontos ezt így elvégezni, bár a gondos javítás, karbantartás és tárolás jelentőségét nz új gépeknél még sokszor lebecsülik az emberek, hisz úgyis jól megy, ha új. E könnyel­műség okozza azt, hogy sok helyütt a drága gépek kint telelnek a szabad ég alatt. Marja őket a rozsda, belepi a hó. Pedig minden faluban sok régi pajta áll kihasználatlanul. Ha szét­szednék, könnyűszerrel „összeüthet­nének" belőle egy-egy fészert a gépek részére. Kettős haszon lenne ebből is. A kényszerpihenősök kapnának mun­kát, a gépeket is fedél alá rakhatnák. Az állattenyésztésben is szervezet­lebben folyik a munka a téli pihenés napjaiban. Igaz, nz etetők alig pihen­nek, de az utóbbi Időben — főképpen az állami gazdaságokban — sok he­lyütt szabadságot kapnak és a gyalog­munkások helyettesítik őket. Azoknak, akik egész esztendőben kora hajnal­tól napestig az istállóban szorgoskod­nak, ahol nincs kettős műszak, va­sár- és ünnepnapjuk sincs, Igazán jólesik, ha egy-két napra felváltják okét. Ezentúl: télen, különösen, ha nincs bőséges takarmányalap, az ete­tést körültekintőbben kell megszer­vezni. Legfontosabb: a jószág áttelel­tetése érdekében a takarékos takar­mánygazdálkodás megszervezése. Per­sze a szűkös takarmánykészletek kiegészítése decemberben jóval nehe­zebb, mint két-három hónappal ez­előtt. De még mindig könnyebb, mintha későbbre hagyjuk a dolgot és akkor futkosunk takarmány után, ami­kor már csak néhány napi készletünk van. Sokszor leírtuk már, s a szakembe­rek is állandóan hangsúlyozzák: télen nagyon lényeges a takarmányok ete­tési sorrendjét, keverési arányát a legpontosabban betartani. Helyes, ha ezt a munkát megfelelő szaktudású takarmányfelelősre bízzák, ám a be­osztásban az állatgondozóknak is részt kell vállaniuk. Ehhez pedig alaposan ismerniük kell a takarmányozás tech­nikáját, a takarmányok összetételét. A jó együttműködés, a szakképzettség növelése most fontosabb, mint eddig bármikor. A tudásból pedig — ez ör­vendetes — amely a jövőben még szebbé varázsolja a szövetkezeti ta­gok életét ife, ők minél többet akarnak meríteni. Akarnak, mert kell, mert szükségét érzik maguk is a tanulás­nak és szüksége van rá a szövetkezet­nak is. Ezeket a téli napokat pedig nem is használhatnák ki hasznosab­ban. Most jut idő bőven arra is, hogy alaposan megismerkedjenek a CSKP Központi Bizottságának legutóbbi ha­tározataival. A párt sok olyan problé­mát vet fel, amely állandóan foglal­koztatja a szövetkezeteseket is. Csak néhányat említünk. A termelés foko­zásának egyik igen fontos tartaléka a víz. Nélküle, különösen nagy szá­razság idején, kicsire nő a kalász, kevés takarmány terem. Ezért ajánlja a párt, hogy a téli időszakban használ­ják ki a napokat törpe vízgyűjtők, ha­lastavak létesítésére. Ezenkívül sok olyan kérdést vetett fel a Központi Bizottság, melyeknek megoldása alig tűr halasztást. A termelés jobb meg­szervezése, a szakosítás megteremté­se, mind a magasabb fokú gazdálkodás alapja. Természetesen a tél sem tart örök­ké. Ezért a jó gazda már a legna­gyobb télben ls gondol a tavaszra. A zárszámadási közgyűlések előkészí­tése az elmúlt időszak felmérését je­lenti. Ám, az Igazán jó beszámolóból nem hiányozhat a jövőbe látás, a következő esztendő munkáinak ho­gyanja, mikéntje. Vagy korai még erről beszélni? Lehet, akadnak embe­rek, akik úgy vélik, igen, ám a több­ség, az előrelátó, megfontolt jó gaz­datípus lelkiismeretesen készül a ta­vaszra. Ismeretes az a mondás: a jó felkészülés fél siker. A felkészülés pedig a téli pihenővel kezdődik. Sokan azt mondják: „A következő év csak jobb lehet, mint az idei. Még­egyszer nem ismétlődhet meg a mos­toha időjárás". Csak abban az esetben igaz ez, ha munkával, szorgalommal biztosítjuk, hogy a jövőre bármilyen időjárás is lesz, jobb termést takarí­tunk be. Igen ám, de az aszályos idő­járás ellen nem vagyunk biztosítva, fippen ezért, fel kell készülnünk minden eshetőségre, mert amíg a ha­tárt „nem tehetjük fedél alá", addig erőnkhöz mérten küzdenünk kel! az időjárás viszontagságaival szemben. A nagyüzemi termelésben nem bízhat­juk a véletlenre az ország kenyerét. Annál inkább sem, mert sok szövet­kezetben öntözéssel enyhíteni tudjuk a szárazságot, a szomjas növényt meg­locsolhatjuk, ha öntözőrendszert léte­sítünk. E célból az állam is milliókkal segíti a szövetkezeteket... Ezekre a dolgokra is gondolnunk kell a téli pihenés idején. Tartsuk szem előtt: kinél a szakmai képzett­séget, kinél a politikai hozzáértést, kinél az emberi rátermettséget kell elmélyíteni... Tegyük hát változato­sabbá a téli pihenést, mert így kelle­mesebben, szívderítőbben telnek majd a napok, a hosszú téli esték. MÉRY FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents