Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-17 / 350. szám, csütörtök

VITAMINTARTALMÚ LUCERNALISZT — egy lépés a takarmánygyártás iparosításához Külföldön és hazánkban is terjed a zöldlucerna ipari szárítása. Az eredmény vitamintartalmú liszt, amelybűi — további anyagokkal kiegészítve — teljes értékű takarmányt nyernek. A cél a betakarítási veszteségek Bkkentése, és nagy fehérje-, valamint vitamintartalmú takarmány. Ez a legtöbb országban hiánycikk. A lucernánál a takarmányérték mennyiségét és minőségét — tokkal inkább mint más növényeknél — a betakarítás technológiája és a tartósítás módja határozza meg. Például ha egy hektár hozama 250 mázsa zöldtakarmány, mely B75 kg emészthető fehérjét tartalmaz, a szárításiéi alkalmazott kUlönböző eljárással 641 kg emészthető fehérjét nyernek, míg a renden szárításnál csak 439 kg az emészthető fehérje. Ez 32 százalékos különbséget is jelenthet. Igaz, hogy a veszteségek, illetve a tápanyagtartalom különböző feltételek mellett eltérő lehet. Több szerző átlagos adatait véve alapul (Craseman, Neehring, Mikulík, Cvanőaraj az évi 250 mázsa zöldanyag-hektárhozamból — ami a szénakészítésnél a gyakorlatban legtöbbször előfordul, — az alábbi takarmányértéket nyerhetjük: Veszteségek Hozam kg/ha-ban Szárítás emészthető keményítő emészthető keményítő fehérje érték fehérje érték renden (földön) 35 45 439 1513 állványokon 31 37 468 1733 légáramlásosan 15 28 573 1980 takarmányszárítóban S 15 641 2338 Az Ipari takarmányszárítőkban kéahol a begyűjtés silőkombájnnal olszített lucernaszénában hektáronként a renden szárítással szemben 202 kgmal, az állványos szárítással szemben 175 kg-mal, és a hideg levegős szárítással szemben 76 kg-mal több emészthető fehérjét nyernek. A három legfontosabb vitamin mennyisége 1 kg szárazanyagban leggyakrabban az alábbi átlagok körül mozog: Betakarotin a szénában 35—50, a takarmánylisztben 130—250, Bt a szénában 2—4, a lisztben 15—20, B2 a szénában 9—12, a lisztben 35—40 mg. Ezek az adatok természetesen az egyes években, kaszálásokban és üzemekben Ingadoznak. A lucernaszénában gyakran kisebb emészthető fehérjetartalmat érnek el, mint amilyennel a takarmányozási előirányzatban számolnak, mert a széna megázik, elkésnek a begyűjtéssel stb. A múlt évi eredmények A vitamintartalmú takarmányliszt előállítása az elmúlt évben kezdődött. Szlovákiában 7290 mázsa lisztet gyártottak, ebből a surányi és az oroszkai cugorgyárak takarmányszárítóiban 3900 mázsát, a Bajcsi Állami Gazdaságban 3390 mázsát. A lucernaliszt takarmányértéke eléggé eltérő volt, ami a nyersanyag — zöldlucerna különböző minőségéről tanúskodik. A minták szerint a lucernaliszt átlagosan a másodosztályú minőségű volt. Az első osztályú lucernalisztből legtöbbet a bajcsi ÁG takarmányszárítóiban készítettek, ahol a saját gazdaságukban termesztett zöldlucernát szárították. A cukorgyárak szárítóiban nagyobb mennyiségben előfordult másod- és harmadosztályú lisztet főként az okozta, hogy a lucernát a környék EFSZ-eiben vásárolták, gyakran mint rosszabb minőségű, már virágzó vagy elvirágzott nyersanyagot. A szántás első évében szervezési hibák és a tapasztalat hiánya okozta, hogy a zöldanyagot a szárítás előtt hosszabb ideig raktározták, minek következtében részben befülledt, veszteségek keletkeztek a tápanyagokban, főként a Beta-karotinban. A zöldtakarmány raktározása közben ugyanis a Beta-karotínból óránként 3 százalék semmisül meg. Az említett hiányok ellenére a vitamintartalmú lucernaliszt gyártása következtében növekedett az emészthető fehérje és a Beta-karotln-készlet. A vitamintartalmú takarmányliszt gyártását egyelőre a takarmánytartósítás eléggé drága módjának tekintik, különösen, ha az 1 kg emészthető fehérje előállítási költségeit tekintjük. A lucernaszéna gyártásának gazdaságosságát értékelve több emészthető fehérjét nyernek, mint a lucernaszéna készítésénél. Lényegesen nagyobb a vitaminkészlet. A takarmányadagnak két alkotóeleme hiányzik mezőgazdasági üzemeinkben. Ez a tény döntő jelentőségű a lucerna szárításának bevezetésében, emellett természetesen megfelelő intézkedéseket keli; tenni az előállítási költségek csökkentésére. Tartalékok a szárítás gazdaságosságának növelésére A vitamintartalmú takarmányliszt gyártása és általában a terimés takarmányok ipari szárítása nagy költségeket jelent. Emellett tudjuk, hogy a szárító üzemek külföldön egyre terjedő s jövedelmező vállalatok. Melyek tehát a költségek döntő tételei, és milyen tartalékokat tartalmaznak? Előnyös a zöldlucernát a szántóföldről szecskázva behordani, azaz a begyűjtést silókombájnnal — mégpedig 2—5 cm hosszúra szecskázva — végezni. Így a költségeket nemcsak a mezőgazdasági üzemben csökkentik, csóbb mint a fűkaszálógéppel, hanem a szárítóüzemben is, ahol a szecskázás munkaerőket foglalkoztat. A szárítóberendezésben a zöldlucerna szecskázásának költségei egy tonna lucernalisztet 51,14 koronával drágítanak, azaz 1 kg emészthető fehérjét 0,43 koronával. A szecskázott anyag szállítását a szecskázógépek helyett az üzemekben futószalaghoz hasonló megoldással végezhetik. A szárítás gazdaságosságát igen komolyan veszélyezteti a nyersanyag rendszertelen behordása. A répa és a burgonya szárításánál ez a probléma nem olyan nagy. A répa és a burgonya raktározható, a szárítóberendezés üzembe helyezésével várnak megfelelő készletek beérkezéséig, és a szárítás folyamán megszervezik az utánpótlást. Igaz, nem kívánatos, hogy nyersanyaghiányra kerüljön sor, de nagy készletek felgyülemlése sem. A lucernaliszt készítésénél sokkal fontosabb a rendszeres nyersanyagellátás. A múlt évben a zöldanyag rendszertelen behordása 12—15 százalékkal növelte a költségeket. A fennakadás nélküli anyagszállítás kedvezően befolyásolja nemcsak az időveszteséget, hanem a lucernaliszt minőségét is. Hosszabb raktározáskor az anyag befülled, s veszteségek állnak elő a tápanyagokban és a karotinban. A zöldlucerna feldolgozásánál fontos az összehangolt óraterv elkészítése és betartása, miközben a tartalék zöldanyagkészlet feleljen meg az adogatóasztal teljesítőképességének. Nagyon nehéz a zöldlucerna több termelőtől való rendszeres szállítása. Legcélszerűbb azért úgy építeni a szárítóüzemet, hogy a nyersanyagalap alkotórésze legyen. Például az óránként 15 mázsa szárított liszt teljesítőképességű szárítóberendezés (behozatal a Magyar Népköztársaságból) 50 napos (1000—1200 órás) üzeméhez 300—400 hektár betakarításra szánt lucerna szükséges. A lucernaliszt készítésére használt lucerna legyen nagyon zsenge, de okvetlenül virágzás előtti. Az így előállított lisztben 1 kg emészthető fehérje költségei — helyes szárítási eljárással alacsonyak. A lurecna korai kaszálásánál a hektáronkénti fehérjehozam nem csökken, mert nagyon zsegén, vagy a virágzás előtt kaszált lucerna — rendszerint egy negyedik kaszálást is ad. Zsenge lucerna szárításakor több vitamint is nyernek. A Beta-karotin megőrzésével kapcsolatban fontos megemlíteni egy nálunk még meg nem oldott kérdést, a már kész vitamintartalmú lucernaliszt zsákokban való tárolása folyamán keletkező veszteségek korlátozását. A zsákos tárolás legnagyobb hibája ugyanis az oxidáló enzimek hatása és a Beta-katrotintartalom gyors csökkenése a szabad levegő hatására. A veszteség hat hónap alatt eléri a 30—40 százalékot is. A oxidációs veszteségek korlátozására kívánatos a vitamintartalmú lucernalisztet légmentesen elzárva tárolni. Milyenek a jövő tervei A lucernaliszt gyártása nálunk még csak a kezdetnél tart. Fejlesztése sok szervezési és műszaki intézkedést kíván. Nem csupán a már meglevő szárítóberendezések gazdaságos kihasználásáról, hanem főként a legjobb műszaki feltételekkel rendelkező és gazdaságos szárítók építéséről van szó. Alapvető tartósítási módokként a silózás és a megfelelő szárítás — hideg levegős utánszárítással — maradnak. Föltételezzük, hogy hazánkban a jövőben mintegy 150 000 tonna vitamintartalmú lisztet gyártanak majd, ami a jelenlegi teljesítőképességet 15, sőt húszszorosára növelné. A tervezett gyártást körülbelül 100 szakosított és a köztársaság legalkalmasabb körzeteiben létesített üzemben szervezik meg. Tizet már az idén kellett felépítenünk. Felhasználjuk a külföldi tapasztalatokat, ahol hasonló üzemekben a vállalat egész szántóterületén termesztik a lucernát, miközben a vetésforgóban két, sőt háromévenként rendszeresen váltogatják. Egyre jobban kiterjesztik a lucernaliszt felhasználását. Ez idő szerint — tekintettel korlátozott előállítására — a lucernalisztet hozzáadják a tojóstyúkok takarmánykeverékéhez, továbbá alkalmazzák a pulykák hizlalásánál és kisebb mértékben a fejőstehenek számára. Nagy karotintartalma miatt jelentős lesz az anyaállatok (kocák, tehenek) tenyésztésénél. A vitamintartalmú lucernaliszt kedvezően befolyásolja a táparány szűkítését, a takarmánykeverékek növényi eredetű fehérjékben és ásványi anyagokban, valamint vitaminokban való gazdagítását. M. BARTOS, a Trnavai Egyesült Cukorgyár dolgozója A Dolný Ohaj-i Csehszlovák—Szovjet Barátság Szövetkezet tagjai közismerten jó gazdák. Szép eredményeiket a termelés új módszereinek, a takarmányozás új technikájának köszönhetik. Felvételünkön: Ludovit Solár inszeminátor, Jaroslav Augustín mérnökkel, zooteohnikussal megvizsgálja a fejősteheneket. (CTK felv.j SOK FEHÉRJE - NAGYOBB HOZAM Száján keresztül fejik a tehenet • 120 ezer korona jövedelem a tej új árából • Mindenkit érdeme szerint Sokat vitatott kérdés napjainkban a tejtermelés. A legutóbbi párthatározatok is foglalkoztak a tehénállomány csökkenésének megakadályozásával, és a tejhozam növelésének lehetőségeivel. Ismeretes, hogy 1961-ben 1871 liter volt az évi átlagos tejhozam, az elmúlt évben mindössze 1704 litert tett ki. Tavaly egész sor intézkedés történt, hogy a mezőgazdasági üzemek a tartozást kiegyelítsék, és egyenletesen teljesítsék eladási tervüket. Bevezették az élesztősített takarmányozást, az egyedi etetést. Különböző tanfolyamokon a fejőnők tízezreit képezték tovább. Mindezen intézkedések ellenére a tejhozam az 1962. évhez viszonyítva néhány tized százalékkal csökkent. Mi lehet a fő oka a tejtermelés csökkenésének, vetődött fel a kérdés tanácskozásokon, szakemberek körében, szövetkezeti zárszámadásokon. Az 'egyszerű parasztlogika most is az örök igazmondást emlegette: „Száján keresztül fejik a tehenet". Ezek szerint főleg olyan fehérjedús takarmányféléket kell termeszteni, amelytől nemcsak jó húsban lesznek a tehenek, hanem tejet is adnak. Mindenki előtt ismeretes, hogy a legjobb fehérjedús takarmányok a pillangósok. Ez elsősorban Dél-Szlovákiában jól bevált évelő takarmány, a lucerna termesztése ls a legjelentősebb. Ján Janik elvtárs, az SZLKP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén hangsúlyozta: „Az utóbbi években az emészthető fehérjeszükséglet szempontjából bizonyos javulást eredményezett az, hogy több hüvelyest vetettünk, s az évelő takarmányok vetésterülete 16,8 százalékról 18 százalékra növekedett. A lucerna és a hüvelyes takarmányok vetésterületét azonban továbbra is bővíteni kell, A szövetkezeti lakásépítés előnyei Öt éve alakult a.z első lakásépítő szövetkezet, s az építésnek ez az új formája aránylag gyorsan elterjedt. Bizonyítja ezt a szövetkezetek és tagjaik számának növekedése is. Az egyre kedvezőbb lehetőségeket biztosító rendeletek mind jobban felkeltették a lakosság érdeklődését, s a 485-ös kormányrendelet életbelépése, — mely szerint a kiválasztott termelési egységekben az állami lakások juttatását felváltja a szövetkezeti lakásépítés — újból gyarapítja a lakásépítők táborát. A CSKP XII. kongresszusának határozata hangsúlyozta a szövetkezeti lakásépítés nagy jelentőségét a lakásprobléma megoldásában. Nálunk ez az életszínvonal növekedésének egyik fokmérője. Az új intézkedések a kongresszus határozatának következetes teljesítését igazolják. Társadalmunk elsőrendű érdeke a probléma megoldása, de szükséges, hogy az egyének és a családok anyagilag hozzájáruljanak lakásviszonyaik rendezéséhez. A jövő évben az állami lakásokból csak a sokgyermekes családok, a lebontásra kerülő házak lakói, s különleges esetekben a nemzeti bizottság által javasolt családok kaphatnak. Prágában, Brnóban és Bratislavában a lakásépítő szövetkezetek tagjainak továbbra is a tervezett építési költség 40 százalékát kell befizetniük tagsági járulékként. Az újabb kedvezmény — az önsegélyes építkezést kivéve — az említett városokra nem vonatkozik. Szükséges megemlíteni, hogy a 121-es kormányrendelet értelmében a KNB ajánlatára az Állami Bank az 1963 június l-e után kezdett építkezésekhez hosszú lejáratú hitelt nyújt, a tervezett építkezés értékének 30—50 százaléka erejéig. A tagsági járulék összegét a KNB szabja meg; ez különböző az egyes városokban, mégpedig a lakásépítés költségének 20—40 százaléka. Az elmúlt években a fontos gyárak, építkezések s egyéb termelési egységek állami lakások juttatásával is igyekeztek szakembereket megnyerni. A szakemberek ilyen irányú helyhez kötése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Éppen ezért a kiválasztott termelési egységek, bányák, gyárak és a mezőgazdasági üzemek 1965. január l-től lehetőséget kapnak szövetkezeti lakások építésére, s így alkalmazottaiknak ezután állami lakás helyett szövetkezeti lakást juttathatnak. Remélhetőleg ezáltal jobban sikerül helyhez kötni az üzem számára fontns szakembereket. A4 ütemek termelési ágazatok szerint 10—15 évre szerződést kötnek azokkal az alkalmazottaikkal, akiknek szövetkezeti lakást adnak. Ha például az EFSZ épített lakást, és azt főiskolát végzett agronómusnak adja, akkor 10 évre szóló szerződést köt vele. A szövetkezet kamatmentesen kölcsönzi az agronómusnak a tagsági járulék teljes összegét, az viszont vállalja, hogy 10 évig dolgozik az EFSZ-ben. A kölcsön kapott összeg 10 százalékát a beköltözéstől számított 2—5 év alatt kell kifizetnie, a megmaradt 90 százalékot pedig 10 évi szolgálat elteltével elengedi neki az üzem. Ha azonban a dolgozó közben megszakítja a munkaviszonyt, akkor teljes egészében ki kell fizetnie a kölcsön kapott összeget. Nagyon előnyös az önsegélyes szövetkezeti lakásépítés, mivel a tervezett építési költség 50 százalékát 1 százalékos kamattal az Állami Bank kölcsönzi. Az állami hozzájárulás itt is m építkezési költség 30 százaléka. További kedvezmény, hogy az üzemek és a munkaadók segíthetnek az üzemanyag szállításában, elvégeztethetnek egyes munkálatokat stb. Az üzemeknek érdekük, hogy alkalmazottaik lakásviszonyai rendeződjenek, s ezt az önsegélyes építkezéssel az eddiginél lényegesen jobban biztosíthatják. Hazánkban a lakásprobléma megoldása társadalmi ügy. Ezt bizonyítják az újabb építkezési kedvezmények. —ős— s emellett a fő feladat, hogy ezeknek a növényeknek hektárhozamát jelentősen növeljük". Természetesen a jő minőségű, elegendő takarmány mellett nagyon fontos, hogy az állatgondozók anyagilag érdekeltek legyenek a tejtermelésben. Ma már néhány elmaradott szövetkezetet kivéve a tejtermelés alapján jutalmazzák az állattenyésztőket. Több szövetkezet saját alapjaiból bevezette a premizálást, s ez szintén serkentően hatott a tejtermelésre Még jobban buzdította a tehéngondozókat az a 250 millió, amelyet az állami alapokból kapnak azok a szövetkezetek, amelyek az előírt normákon felül teljesítették a tejeladást. A tejprémium eleinte sok vitára adott okot. Helyesen érveltek azok, akik azt állították, hogy a tejtermelés nemcsak az állatgondozóktól függ, hanem elsősorban a jó minőségű takarmánytól. Ennek alapján sok helyütt megosztották a prémiumot azok között, akik hozzájárultak a tejtermelés fokozásához. Az 1800 hektáron gazdálkodó nagyölvedi szövetkezetnek ebben az évben már 260 hektár lucernája volt. Nem kevesebb, mint 106 vagon kiváló minőségű lucernát takarítottak be, amelyet légáramlásosan szárítottak. Azzal is törődtek, hogy a panelekből épített silógödrök is megteljenek, s a takarmány ízesítéséről sem feledkeztek meg. Az ölvedl EFSZ-ben a takarmánytermesztés már elsődleges feladattá vált. Ám mégis sokat vitatkoztak a tejprémium elosztásán. Végül abban állapodtak meg, hogy a prémium 55 százalékát kapják a tehéngondozók, a többit pedig azok, akik a termelést közvetlenül elősegítik. A helyes, arányos elosztásnak az eredménye nem maradt el. A takarmány betakarításában a falu apraja-nagyja részt vett. Éjt nappallá téve gyors tempóban kazlazták a lucernát. A takarmány-előkészítők sokkal lelkiismeretesebben adagolnak, mint a múltban. A tehéngondozók nemcsak pontosan etetnek, hanem tisztán is tartják az állatokat, és közülük senki sem akar munkahelyet változtatni. A zootechnikus állandóan azon töri a fejét, hogy olyan takarmányadagot állítson öszsze, amelytől a tehenek még jobban tejelnek. S íme az eredmény! Ez Ideig nem kevesebb, mint 168 500 koronát kaptak februártól prémiumként. A fejésl átlag 6,2-ről 7,l-re emelkedett, és így majdnem 70 000 liter tejjel adtak a közellátásnak többet a tervezettnél. Emellett az év folyamán a tbc-t is teljesen száműzik. S ami talán a leglényegesebb, 1,71 koronáért termelték a tej literjét, ami a jelenlegi árak mellett rentábilis. A január elsejétől életbe lépő húsz filléres áremelkedés ebben a szövetkezetben, ahol több mint 800 000 liter tejet adnak el évente, újabb 120 ezer korona bevételt jelent. Nemrégiben a losonci járásban levő Vilkén panaszkodtak a fejők, hogy habár a szövetkezet kapott prémiumot, ők abból egy fillért sem láttak. Az utóbbi időben számos jelentős intézkedés történt a tejtermelés fokozása érdekében. Ami a legjelentősebb, nem ígéretekkel és adminisztratív intézkedésekkel akarja pártunk és kormányunk e jelentős kérdést megoldani, hanem jó minőségű, fehérjedús takarmányok termesztésének fokozásával, az árak rendezésével, premizálással, szemes takarmány juttatással. Ezenkívül a mezőgazdasági üzemeket anyagilag teszik érdekeltté, hogy a tehénállományt minél gyorsabban feltöltsék. —tt— 1964. december 17. * (JJ SZÖ 5