Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-07 / 310. szám, szombat

P. KRIVÍ N : NOÉ, AZ ÁLSZENT A furfangos öreg bibliai Noé, olyan igen-igen szenteskedő volt, hogy ezzel még az úristen figyel­mét is magára keltette. — Noé szent. Kövessétek példá­ját — intette az embereket az úr­isten. De az emberek mit sem törőd­tek az úr parancsával, és csak vétkeztek tovább. Ezt látván az úr­isten, megharagudott, és özönvizet bocsátott rájuk. Csak kedvencét, Noét, ennek családját és néhány vadállatot, madarat mentett meg. — No, ezentúl rend lesz a vilá­gon — örvendezett az úristen, ami­kor a Földön egyedül maradt Noé­val. — Dicsőség neked, Uram — ör­vendezett Noé is. — föl van, fiam — mosolygott az úr, s mondá: — Most aztán láss neki, s munkálkodj képessé­geid szerint. Néhány nap múlva eljövök, és megnézem, mit végez­tél. Amikor aztán néhány nap múlva az úr eljött, látta, ho.gy Noé a bár­kája küszöbén üldögél, és eddig még a kisufját sem mozdította meg. — Mi van veled, Noé? Miért nem dolgozol? — Dicsőség neked, Uram! — vá­laszolta Noé. — fő, fó, dicsőség, így is van rendjén — morgott az úristen, — de dolgoznod kellett volna. Hiszen úgy bíztam benned! Remélem, nem kell csalatkoznom. Most aztán szaporán láss munkához. Rövide­sen ismét eljövök. Nos, amikor az úristen immár harmadszor jött el Noéhoz, az még mindig bárkája küszöbén üldögélt, és hozzá sem nyúlt semmihez. — Mit gondoljak rólad, Noé? Mit csináltál ez alatt az egész idő alatt? — Dicsőség neked, uram! — Hát ez aztán mégis csak fel­háborító, Noé! — futotta el a mé­reg az úristent. — Mi lett belő­led? Arra kértelek, hogy kezdjél új életet, En csak nem dolgoz­hatok helyelted! Neked is kell va­lamit csinálnod! — Dicsőség nek ... Nem fejezhette be. Ennyi kép­mutatást az úristen már nem bírt elviselni. Egy vízzel színültig telt Vödröt hozott, s belenyomta Noé felét. Így végezte életét az első sem­mittevő álszent, aki az . isten dicső-, ségéről való karattyoláson kívül semmi, de semmi hasznosat nem csinált. Fordította: F. Láng Éva „Emberi hajszálban az Eiffel-torony" A SZOVJET TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL KUKORICAOLAJ Az érelmeszesedés ellenszere? F-készítménynek nevezték el a szovjet orvosok a nagyipari módon előállított kukoricaolajat. La­boratóriumi és klinikai kísérletek so­rán rájöttek, hogy a kukoricaolaj va­lóságos életelixír, és csodálatos gyógy­szerként hat a véredényrendszer be­tegségeinek megelőzésében vagy ke­zelésében. Ezzel hozzák összefüggés­be a sok kukoricalisztet és olajat fo­gyasztó kaukázusi népek aránylag magas életkorát. A szovjet orvosok kiszámították, hogy napi 20—30 gramm kukoricaolaj elegendő arra, hogy a szervezet megmeneküljön a káros elhájasodás­tól, s a vele járó súlyos következmé­nyektől, mint amilyen az érelmeszese­dés stb. Egyedüli problémát csak az F-ké­szítmény nagyipari előállításának tö­kéletesítése, a még mindig nem kielé­gítő mennyiség növelése jelent. MESTERSÉGES KOPOLTYŰ Dr. Walter Robb a General Elec­tric Company amerikai társaság laboratóriumának dolgozója beje­lentette, hogy műanyagból olyan hártyát fejlesztett, amely fizikai tulajdonságainál fogva lehetővé te­szi az emlősök víz alatti lélegzé­sét. Kifejtette, hogy ezek a „kopoltyúk" úgy működnek, hogy a membrán kü­lönbözőképpen reagál az egyes gá­zokra és folyadékokra. A leggyorsab­ban az oxigént és a nitrogént engedi át, a vizet csak nagyon keveset s a vízben levő számos ásványi anyagot — beleszámítva a sókat is — egyál­talán nem enged át. Találmányát egy zárt edénybe helyezett hörcsögön mu­tatta be. Az edény falai az említett hártyából készültek. A vízzel telt kádba süllyesztett tartályban a hör­csög fennkakadás nélkül lélegzett. Ha a találmány megállja a helyét a gyakorlatban, lehetővé válna, hogy olyan berendezést fejlesszenek, amely a tengeralattjáró személyzete számá­ra egyenesen a vízből nyerné a szük­séges levegőt. Leonyid Leonovnak van egy kevésbé ismert mondása, mely fülemben csengett, amikor az új tudományos kutatóintézet prog­ramjával ismerkedtem. „Ügy vé­lem, — mondotta Leonov —, itt az ideje, hogy az eget ostromló szput­nyikók felbocsátásával egyidejű­leg jó ács- és aszialosszerszámok szerkesztésén is törjük a fejün­ket." ESZTÉTIKA AZ IPARBAN Leonov idézésével kezdődött beszél­getésünk jurij Szolovjovval, az Alkal­mazott Esztétikai Országos Kutatóin­tézet igazgatójával. Beszélgetésünk tárgya a szerszámok külalakja, ké­nyelmes idoma volt. A kirotechníká­nak nevezett tudományos ág azt a célt követi, hogy az esztétikusan meg­formált szerszám örömet okozzon a mesternek, jobban menjen vele a munka. Ezen a téren már kiemelke­dő sikerekkel dicsekedhetnek a cseh­szlovák és német szakemberek; elég hivatkoznunk a prágai dr. Petr Tučný munkásságára. — Jól ismerjük a külföldi eredmé­nyeket s eléggé felhasználjuk bará­taink tapasztalatait. Szoros együttmű­ködést teremtünk a munkásságunk­kal rokon ágakban dolgozó csehszlo­vák, német, magyar és lengyel szak­emberekkel. Meg kell fegyeznem, hogy a kirotechnika intézetünk mun­kásságának csupán elenyésző része. Programunk sokkal bővebb, s úgy vé­lem, érdekesebb is — mondja Szolov­jov. — Nagyon fontos, hogy minde­nütt — a gyárban éppen úgy, mint otthon az utcán vagy a trolibuszban — olcsó, tetszetős és kényelmes tár­gyak vegyenek körül minket. Az intézet munkatársainak zöme iparművész-szerkesztőkből áll. Ez a szakma csak az utóbbi időben szerez­te meg a „honpolgárságot", és szoros kapcsolatban van a technológiával és a közgazdaságtannal. A művészek te­vékenysége egybekapcsolódik a köz­gazdászok, a technológusok működé­sével, kiegészítik egymást. Az intézet munkatársai között fi­ziológusokat is találunk, sőt neves szobrászok, mérnökök, képzőművé­szek, géplakatosok és konstruktőrök vesznel-i részt ebben az érdekes mun­kában. Az alkotó verseny nagyará L nyú kibontakozásának színhelye az Intézet. Ezért minden megrendelésen több csoport dolgozik, és szigorú el­bírálás után a legjobb munkát fogad­ják el. Fokozatosan elkészülnek az intézet műhelyei, amelyekben gépek, hűtő­szekrények alkatrészeinek új modell­jeit, az új telefon- és autómodelleket formálják. Azonos csoportba tartozó cikkeknél egységes stílust követnek, természetesen az egyhangúság elkerü­lésével. Az intézet mellett létesült csarnok nagy feladatkört tölt be. Itt nemcsak az intézet műhelyeiben kikísérlete­zett új modelleket mutatják be, ha­nem közvetlenül segítik az üzemeket; a gyárakat az új formák bevezetésé­ben, a művészi tervezésnek megfelelő legésszerűbb technológia kidolgozásá­ban. A távlati tervezés, a jövő modelljei­nek kialakítása nagy helyet foglal el az intézet munkaprogramjában. Az Intézet minden bizonnyal hozzájárul az ipari, termékek minőségének javu­lásához. EMV 150 MINTÁIU UJ ELEKTRON­MIKROSZKÓP. (Csernisev felvétele] TATRA'A SARKVIDÉKEN Jakutföld hatalmas térségeit min­den irányban széles autóutak szelik át. A MAZ, a ZIL és a többi ismert szovjet mintájú kocsik között gyak­ran feltűnnek a csehszlovák TATRA autók. — Nagyszerű gép — áradoznak ró­la az. örök hideg övezetében fekvő ojmjakoni kerület artifii autóbázisá­nak sofőrjei. Nagy távolságokat tesz­nek meg Tatra-kocsik.kal a sarkvidék belsejében, a szürke Dzsugdzsur nyúl­ványain. Az újítók tervei alapján a Tatra-kocslkat alkalmassá tették több tonnás szerelvények vontatására. Ma már tucatszámra közlekednek Ilyen „autóvonatok" a hideg Kolima hegyes vidékein. A jakut újítók gyakorlati javaslatokat tettek a Tatra tökélete­sítésére. Ivan Obigyenkin mérnök észrevet­te, hogy a Tatra kocsikban főként a motor és az olaj gyors lehűlése okoz töréseket. Osztrikov és Nyikasidze mérnökökkel együtt kiderítette a je­lenség ólját. A Tatra gépkocsigyár ve­zetőségét is értesítették róla. Csak­hamar köszönő levelet kaptak: a csehszlovák autógyártók módosítot­ták a ,Tatra teherkocsi konstrukció­ját, s most már az alacsony hőmér­sékletű vidékeken is zavarmentesen működnek. FÉNYES FOLTOK A HOLDON Tavaly áprilisban a Hold területén különös fényes pontra figyeltek fel a szovjet csillagászok. Az Arisztark­hosz-kráter környékén fényfoltot ész­leltek. Az ilyen jelenségek rendkí­vül nagy érdeklődést keltenek, ami­óta Nyikolaj Kozirev pulkovói csilla­gász 1958-ban megállapította, hogy az Alfonz-kráter szénelemet, az Arisz­tarkhosz-kráter pedig hidrogént lö­vell magából. Mi az oka annak, hogy a kráter oly vakítóan világít? Ez talán azzal magyarázható, hogy áprilisban már késő tavasz van, az északi féltekét pedig nagy mennyisé­gű hó borítja. Tudjuk, hogy minél több hó van a Földöli, annál nagyobb fény verődik vissza a Holdra. Az Arisztark­hosz-kráter különben is a Hold leg­világosabb pontja. Felmerül egy másik kérdés ls: le­hetséges-e az, hogy a kráter időnkint gázokat lövell ki, s az asztronómusok éppen ezt a jelenséget látták? Az Arisztarkhosz-kráter világítását tavaly áprilisban a harkovi csillag­vizsgáló intézetben is megfigyelték. Nyikolaj Barabasov akadémikus sze­rint tovább figyelik a krátert, s ked­vező időpontban szpektrogrammot ké­szítenek erről a holdtálról. A szín­képelemzés feltétlenül kimutatja gá­zok jelenlétét. ELEKTRONSZEM Bonyolult műszerek lehetővé teszik, hogy az ember egyre mélyebbre ha­toljon az anyag titkának megismeré­sében, beláthasson az atom titokzatos világába, amelyet eddig csak abszt­rakt képletekből Ismerünk. A tudó­sok most hatásos eszköz birtokába jutottak, melynek segítségével előbb­re haladhatnak a mikrovilág feltárá­sában: Pavel Sztojanovnak, a műszaki tudományok kandidátusának vezeté­sével elkészült egy rendkívül nagy hatósugarú elektronikus mikroszkóp. Először sikerült olyan műszert alkot­ni, amely megközelíti az elektronikus optika lehetőségeinek elméleti hatá rát. A közönséges fénymikroszkóp, bár­milyen eszményi lencsékkel működ­jék, nem lépi túl a hasznos nagyítás határát — a milliméter tízezred ré­szét. Ez ugyanis a fényhullám hosz­szúsága. Fénysugarakkai más módon nem különböztethetők meg az egy­mástól kisebb távolságban elhelyez kedő strukturális elemek. Az elektronoptika segítségével túl­lépték ezt az áthághatatlannak hitt határt. Ebben ez esetben hevített Íz zószál által kibocsátott és elektro­mos térben felgyorsított elektrónok nyalábja pótolja a fénysugarakat. Tíz ezer voltos gyorsításnál az elektron­hullámok hosszúsága általában 0,04 Angströmnek, a milliméter négyezer milliomodik részének felel meg. Ez lehetővé teszi olyan parányi ré­szek megfigyelését, amelyek ezer­szerte kisebb távolságban vannak egymástól, mint ez a fénymikrosz kópos megfigyelés esetében lehetsé­ges. A korszerű elektronikus mikrosz­kópok alkalmazását nemcsak a hul­lámhossz befolyásolja. Sajnos, len­cséi nem éppen a legideálisabbak. Sok alapvető és egyelőre nem korri gálható fogyatékosságuk van. Ezért alkalmazásuk elméleti határa jóval meghaladja az elektron hullámhosz­szát, s l^árom Angströmnek felel meg. Az új szovjet elektronikus mikrosz­kóp határérzékenysége 5 Angström. .Hasznos nagyítása 400 ezerszeres maximális nagyítása, amelynél az egész képet látni, milíiószoros. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ekkorára felnagyított emberi hajszál­ban elférne az Eiffel-torony. Az új mikroszkóp segítségével az öt Ang strömnél kisebb távolságra is megfi­gyelhetők az atomsorok. A mikroszkópot a vizsgált tárgyak hevítésére vagy hűtésére szolgáló be rendezéssel látták el. Egy beépített kis kamera az elektronnyaláb és a vákuum káros hatásától védi az élő sejteket. Így lehetővé válik a bakté­riumok, a sejtek, a nedves környezet­ben élő vírusok normális életkörül­ményeinek megfigyelése óriási nagyí­tás mellett. Az EMV 150 mintájú új elektronikus mikroszkópot a szumi Elektronmik roszkóp és Elektroautomata Gyár ál­lítja elő. Az Üj Szó számára írták a Novosz­tyi sajtóiroda munkatársai: V. Nyt­kolajev, Konsztantyin Porcevszkij és felena Knorre MOSZKVABAN EPUL EURÓPA LEGNAGYOBB SZALLODAJA r A moszkvai Zarjagye negyedben épül Európa legnagyobb szállodája. Az építkezés látképe. {CTK—TASZSZ felvételei. AZ „ÉJFÉLI MISE" HAVANNÁBAN J. Mf Valdes Rodriguez, az El Mundo című folyóirat kritikusa nagy elismeréssel ír Karvaš drámájáról, az „Éjféli miséről", amelyet a ku­bai nemzeti színjátszó együttes adott elő Havannában a Csehszlo­vák Kultúra házában. „Az »Éjféli mise« — írja a kritikus — kitűnően megoldott darab, holtpontok nélkül, gördülékeny, élettel teli cselek­ménnyel és szabatos párbeszédek­kel, amelyek tisztán domborítják ki a biztos kézzel megrajzolt alakok jellemét. A foradalmi gondolatok és az ember jobb világért vivott harcának nagyszerű színpadi tolmá­csolása." ÁPRILY LAJOS VERSEI CSEHÜL A prágai Szépirodalmi és Művé­szeti Kiadó népszerű „Világirodal­mi olvasmányok" sorozatban Arany János, József Attila versei és Madách Az ember tragédiája után a napok­ban megjelent Áprily Lajos váloga­tott verseinek első cseh kiadása. A könyv cime Ábelová (Ábel füstje). A verseskötet fordítója Zora Bera­ková, a válogatás és bevezető Bre­dár Gyula munkája. A kötet 97 ver­se átfogó képet nyújt Áprily gazdag költői alkotásáról. (smj A SZLOVÁK HÁZIIPARNAK > és iparművészetnek ismét alkalma adódik, hogy legszebb termékeit összemérje a külföldi alkotásokkal. Az e napokban érkezett meghívó alapján a jövő év elején szlovák kol­lekció fogja Csehszlovákiát repre­zentálni egy müncheni kiállításon. A nemrég befejeződött bécsi kiál­lítás sikerei után az új müncheni „versengés" bizonyára új művek ösztönzője lesz, amelyekkel kivív­hatjuk a külföld elismerését. SZLOVÁK KÖLTÉSZET UKRÁNUL t Kijevben nemrég adták ki a Szlo­vák költészet antológiáját. A mutatós kiadásban megjelenő, 400 oldalas gyűjteményhez Milan Pišút egyetemi tanár írt terjedelmes bevezető tanul­mányt. A legszebb régebbi és új szlo­vák versek színvonalas fordítását többek között az ez év nyarán el­hunyt' Makszim Riljszkij neve fémjel­zi, aki a gyűjtemény zömét sajtó alá rendezte. A kötetben megjelent ver­sek közül Štúr korának költeményeit, Hviezdoslav, és az újabbak közül Krasko és Kríméry verseit fordította a neves ukrán műfordító. (Az Anye­gin és az Isteni Színjáték ukrán for­dítása is az ő nevéhez fűződik.) Rilj­szkij, aki irodalomelmélettel is fog­lalkozott, leszögezte a műfordítás szi­gorú elveit. Aprólékos műgondjáról nemcsak a versek magas röptű, ragyo­gó tolmácsolása tanúskodik, hanem az is, hogy fordításukon nyolc teljes esztendeig dolgozott. Kijevben további szlovák versgyűjte­ményt rendeznek sajtó alá, mégpedig Laco Novomeský verseiből. ODAADÓ KÖNYVBARÁTOK Egyre több ún. népi könyvesbolt van a Szovjetunióban, Lettországban például 40. A könyveket ezekben a boltokban, szabad idejükben maguk a könyvbarátok — munkások, tiszt­viselők, kolhoztagok árusítják. A nem­rég megtartott országos versenyen a rigai villamos és trolibuszigazgatóság könyvesboltja lett az első. Gyakran rendeznek itt olvasókonferenciákat, író- olvasó találkozókat s meghívnak tudósokat, művészeket is. SZOKATLAN ARTISTAMUTATVÁNY Amit még eddig senki sem mert megtenni, azt Gennagylj Popov 24 éves szovjet artista magabiztosan vég­hezvitte. Párizsban az Eiffel-torony kilátóteraszának korlátján, 280 méter magasságban végzett akrobata mutat­ványokat. Először két kézen, majd egy kézen állt a kilátó korlátján. Utá­na így nyilatkozott: „A jó idő ella­nére is érezni lehetett a torony ingá­sát." TERMÉSZETI TÜNEMÉNY Ritka természeti tüneményt figyel­hettek meg nemrég Taskent lakói: a derült égbolton hirtelen szivárvány jelent meg. A halványzöld szivárvány fokozato ,an sárga, majd narancsszínű lett. Húsz perc múlva az arra vonuló felhők eltakarták a szivárványt. A tu­dósok feltételezése szerint a szivár­vány igen nagy magasságban kelet­kezett, ahol a földről lítható vé­kony felhőréteg megtörte a Naiy sugarait. Ű] SZÖ 6 * 198 4-

Next

/
Thumbnails
Contents