Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-06 / 309. szám, péntek

Elnökválasztás hazánkban Mint már közöltük, a Nemzetgyűlés november 12-i ülésén köztársasági el­nököt választ. Az 1948. évi alkotmány alapján az elnök megbízatási időszaka hét esz­tendő. Ez az időszak ebben a hónap­ban végződik. A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság új alkotmánya, ame­lyet a Nemzetgyűlés 1960-ban foga­dott el, az elnök megbízatásai idősza­kát öt évben állapította meg. Társa­dalmunk politikai szervezésének meg­felelően a következő szervek jelölhet­nek elnököt: Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága és a Nemzeti Front Központi Bizottsága. A javaslatot a képviselőcsoport közö­sen terjeszti a Nemzetgyűlés elé. El­nökké azt választják, akire a Nem­zetgyűlés képviselőinek legalább há­rom ötöde adta a szavazatát. Köztársaságunkban az elnöki tiszt­ség hagyománya^ a független cseh­szlovák állam megalakulásának Ide­jén politikai fejlődésünk sajátos kö­rülményei között alakultak ki és fej­lődtek tovább. A München előtti köz­társaságban — amelyben az osztály­harcon kívül az uralkodó osztályok különböző csoportjainak harca dúlt az államhatalomért — olyan elnökre volt szükség, aki a burzsoá társadalmi rend érdekeit védte, s aki az állam­apparátusban a döntőbíró szerepét töltötte be a politikai csoportok har­cában, valamint a parlament és a kormány konfliktusaiban. Az elnököt az akkori alkotmány különféle kivált­ságokkal ruházott fel, mindenekelőtt azzal, hogy nem volt felelős tisztsé­gének gyakorlásáért. A népi demokrácia átvette a köztár­sasági elnöki funkciót, de kiemelte és továbbfejlesztette demokratikus elemeit. Az új alkotmány főleg azért tartotta meg ezt äz intézményt, mert a dolgozó tömegek szemében állam­rendünk jellegzetes elemévé vált," s a köztársasági elnök tisztségének betöl­tése a munkásosztály képvjselője ál­tal egyben a munkásosztály győzel­mét jelenti az államhatalomért foly­tatott harcában. Ma a köztársasági elnök a nép szemében hatalmának és felségjogá­nak egyik jelképe. Köztársaságunk alkotmánya pontosan megszabja az elnök jogkörét. Az elnök képviseli ki­felé az államot, aláírja a Nemzetgyű­lés hozta törvényeket és a Nemzetgyű­lés elnökségének törvényerejű intéz­kedéseit, összehívja a Nemzetgyűlést és üléseit befejezettnek nyilvánítja. Ezzel szemben — a München előtti köztársasággal ellentétben — nem oszlathatja fel és nem napolhatja el a Nemzetgyűlés ülését. Az elnök nevezi ki és menti fel a miniszterel­nököt és a kormány tagjait. Joga van jelen lenni és elnökölni a kormány ülésein. Joga van a kormánytól és tagjaitól beszámolót kérni s a kor­mánnyal vagy tagjaival megvitatni a megoldásra váró kérdéseket. Az al­kotmány jogot ad az elnöknek arra, hogy kinevezze a magasabb rangú ál­lami funkcionáriusokat, kitüntetése­ket adományozzon, amnesztiarendele­tet adjon ki és beleavatkozzék a bíró­sági büntető eljárásokba. Az elnök egyúttal a fegyveres erők főparancs­noka, s a Nemzetgyűlés határozata alapján hadat üzenhet, amennyiben Csehszlovákiát megtámadnák vagy ha nemzetközi szerződésbeli köteles­séget kell teljesíteni a közös védelem érdekében. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságban az államhatalmat gyakorló legmagasabb szerv a kormány, amely — mint az elnök is — a Nemzetgyű­lésnek felelős. Tehát államrendsze­rünkben nem oszolhat meg a hatalom és nem kerülhet sor munkamegosztás­ra a Nemzetgyűlés, az elnök és a kor­mány között. Ennek az egyidejű együttműködésnek különböző formái vannak. Az elnök a Nemzetgyűlés ja­vaslatára gyakorolja jogait, például köteles feloszlatni a kormányt, ha a Nemzetgyűlés javasolja. További jo­gait kormányjavaslat alapján érvé­nyesíti, más kérdéseket pedig meg­tárgyal a kormánnyal és tagjaival. A köztársasági elnök tisztségében és kapcsolataiban a demokratikus ele­mek elmélyítése főleg abban nyilvá­nul meg, hogy felelős a szocialista köztársaság legmagasabb képviseleti testületének — a Nemzetgyűlésnek. A köztársasági elnök jogainak ér­vényesítésében és a néphatalom kép­viselője tisztségének betöltésében az alkotmányhoz és a szocialista köz­társaság valamennyi törvényéhez igazodik, s mint Csehszlovákia Kom­munista Pártjának képviselője jár el. A párt — mint azt az alkotmány le­szögezi — a szocialista társadalom vezető ereje, a nép megbízásából dönt valamennyi fontos kérdésben, meghatározza a politikai irányvonalat, beleszámítva a köztársasági elnök működését is. Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának e feladata objektív helyzetéből és küldetéséből ered. Az elnöki tisztség több kapitalista államban is létezik. Teljesen eltérő tartalmát azonban mindenekelőtt a kapitalista társadalom jellege adja meg. Az elnök ezekben az országok­ban az elnyomó uralkodó osztály kép­viselője, s mint például az USA-ban, a kormány élén áll. A kapitalista tár­sadalom ellentétei a burzsoá politikai pártoknak az elnöki tisztségért foly­tatott könyörtelen harcában ls meg­nyilvánulnák. Az elnökválasztás jelentős állami aktus. Ismételten kiemeli haladó szel­lemű, demokratikus hagyományainkat és társadalmi rendünk demokratikus jellegét, kifejezi Csehszlovákia Kom­munista Pártja köré tömörült Nem­zeti Front és egész népünk egységét. A társadalom fejlődésének (Folytatás az 1. oldalról) tervszerűségére, ésszerű egybehango­lására. A javasolt intézkedések félreérthe­tetlenül hangsúlyozzák a kerületi nemzeti bizottság felelősségét az ál­taluk irányított gazdálkodás tervsze­rű fejlesztésében és a beruházások helyes felhasználásában. Külön figyel­met érdemel a helyi nemzeti bizott­ságok költségvetésének kérdése. A ki­sebb községek helyi nemzeti bizottsá­gai bizonyára szívesen fogadják a Pénzügyminisztérium erre vonatkozó rendelkezéseit, amelyek a pénzellá­tás, a tervezés és a gazdálkodás lé­nyeges egyszerűsítését célozzák. Hoz­závetőlegesen kétharmadával csök­kentik a kiadási- és a bevételi rova­tok számát. A község költségvetési terve eddigi terjedelmének csaknem egynegyedére szűkül. Ez a módosítás jelenti az első lé­pést a nemzeti bizottságok gazdálko­dását érintő, már kidolgozott intéz­kedések sorában, amelyek a helyi nemzeti bizottságok jogkörének bőví­tésével növelik a dolgozók érdekeltsé­gét a szakbizottságok gazdálkodásé­ban. A pénzügyminisztériumnak azon­ban — hangsúlyozta Lenárt elvtárs —• továbbra is mérlegelnie kell a nem­zeti bizottságok, valamint dolgozóik anyagi érdekeltsége fokozásának le­hetőségeit a költségvetés forrásainak kialakításában, az előirányzott össze­gek helyes felhasználásában. Az eddigi tapasztalatok azt is iga­zolták, hogy helyes lesz, ha azokat az ipari ágazatokat, melyek túlnőttek a kerület lehetőségein, kivonják a nem­zeti bizottságok hatásköréből. A Köz­ponti Bizottság elnöksége és a kor­mány ezt szem slőtt tartva határozta el, hogy a kerületi építkezési válla­latok irányítását a jövő év elejétől az Építésügyi Minisztérium veszi át. Köz­ponti irányítással jobban biztosíthat­juk a vállalat műszaki fejlesztését, az egységes anyagi és termelési alap ki­építését. A javasolt új intézkedéseken kívül még egy fontos alapelvet szükséges élvonalában megemlíteni, melyet Lenárt elvtárs is hangoztatott beszédében: A nemzeti bizottságoknak az eddiginél még job­ban kell törekedniük az állami fegye­lem és a szocialista törvényesség megszilárdítására. Nagy jelentőségűek az irányítás tökéletesítésére tett intézkedések. Míg az új javaslatok megvalósulnak, nem­zeti bizottságainknak tömöríteniük kell erejüket, és a lakosság széles rétegeire támaszkodva azon kell mun­kálkodniuk," hogy a javaslatok a vá­lasztópolgárok kezdeményezésével pá­rosulva meghozzák azokat a jó ered­ményeket, melyekre pártunk és kor­mányunk a népgazdaság fejlődése ér­dekében joggal számít. A Nemzetgyűlés alkotmány­jogi bizottságának ülése (ČTK) — Tegnap ült össze a Nem­zetgyűlés alkotmányjogi bizottsága. A képviselők az ülésen megtárgyal­ják a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a főügyészség 1965. évi költségvetését. Napirenden a beruházási építkezés (CTK j — Prágában tegnap megkez­dődött a beruházási építkezésekkel foglalkozó állami bizottság plenáris ülése, amelyen a jövő évre javasolt beruházási építkezésekről tárgyalnak. A tanácskozáson, amelyet Jan Pil­ier miniszterelnök-helyettes, a bizot­ság elnöke vezet, részt vesznek a Nemzetgyűlés beruházási és építőipa­ri bizottságának tagjai is. Német küldöttség érkezett Prágába (ČTK) — Tegnap dr. Erich Apel miniszterelnök-helyettesnek, az Állami Tervbizottság elnökének vezetésével az NDK gazdasági kormányküldöttsé­ge érkezett Prágába. A repülőtéren Oldrich Cerník mér­nök, miniszterelnök-helyettes, az Ál­lami Tervbizottság elnöke, dr. Anto­nín Gregor, a külügyminiszter első helyettese és Ján Poula, a külkeres­kedelmi miniszter helyettese fogad­ta a delegációt. Jelen volt Walter Ves­per, az NDK prágai rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. A német kormányküldöttség az 1966—1970-es időszak terveinek ösz­szehangolásáról folyó tárgyalások zá­rótanácskozására érkezett hazánkba. A tárgyalások eredménye! alapján kö­tik meg majd a jövő évben a két or­szág hosszúlejáratú ' --"skedelmi szerződését. Megindult a villamosjárat Košice—Šaca között Tegnap ünnepélyes keretek között nyitotta meg Anton Ťažký elvtárs, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bi­zottság elnöke a Košice — Šaca kö­zött kiépített új gyorsított villamos­járatot. Ezzel jelentősen meggyorsul a személyforgalom a kerületi székhely és a Kelet-szlovákiai Vasmű között. Csúcsforgalom idején két-három ko­csiból álló szerelvény közlekedik, ami azt jelenti, hogy egyirányban kb. 1100 ember szállítását biztosítja. Később 16 szerelvényt üzemeltet­nek és az autóbuszokkal együtt meg­közelítőleg 4200 személy szállítását biztosítják Košice és a Kelet-szlová­kiai Vasmű között. A gyorsjáratba bekapcsolják majd a városi vonalakat ls, így a jövő év elejétől három vo­nalon lehet megközelíteni Šacát, illet­ve az épülő vasművet. Negyedszázados évforduló Huszonöt év telik el az 1939. no­vember 17-én lezajlott tragikus ese­mények óta, amikor a prágai főisko­lások egységes tüntetéssel fejezték ki ellenállásukat és gyűlöletüket a fa­sizmus ellen, amikor a német meg­szállók egyik napról a másikra be­zárták a cseh egyetemeket és főisko­lákat, s közei 1200 főiskolai hall­gatót a sachsenhauseni koncentrációs táborba hurcoltak. Az idei megemlékezések ünnepélye­sebbek lesznek, mint más években, de nemcsak a negyedszázados évforduló miatt. Az elmúlt hetekben és hóna­pokban a nemzetközi ifjúsági mozga­lom életében egész sor jelentős ese­mény játszódott le. A Moszkvai Világ­ifjúsági Fórumon elfogadott dokumen­tumok kifejezik a fiatalság vágyát a béke, a békés együttélés iránt, szoli­daritásukat a nemzeti függetlenségért és szabadságért harcoló nemzetekkel, ellenállásukat a múlt- és a jelenkori fasizmus, a kolonializmus és neokolo­nializmus ellen. Az iskolában, főis­kolákon, üzemekben a november 17-ét méltató gyűléseken a múltra való emlékezés alkalom lesz arra, hogy a fiatalok kifejezzék a Világifjúsági Fó­rum határozataival való egyetértésü­ket, támogatásukat azok Iránt, akik ma is harcolnak a fasizmus ellen. A múlt elemzése szorosan összefügg a fiatalság mai küldetésével, társadal­munkhoz, a szocializmushöz való vi­szonyával, a köztársaság építésében való aktív részvételével. A negyedszázados évforduló alkal­mával rendezett központi akciók meg­szervezésére bizottság alakult, amely­nek tagjai: a Károly Egyetem, a töb­bi egyetemek és főiskolák, a CSISZ Központi Bizottsága, a Nemzetközi Diákszövetség, a Fasisztaellenes Har­cosok Szövetsége, a CSKP prágai vá­rosi bizottsága, a Nemzeti Front Köz­ponti Bizottsága. A megemlékezések középpontjában a november 16-ra a prágai Lucernába összehívott ünnepi nagygyűlés áll, amelyen Jirí Hendrych elvtárs mond beszédet. Tizenhetedikén a Károly Egyetem tart ünnepi ülést külföldi vendégek, valamint a Szov­jetunió, Lengyelország, az NDK, az NSZK, Nagy-Britannia és Franciaor­szág egyetemei hivatalos képviselői­nek részvételével. November 14—16 között a Nemzetközi Diákszövetség végrehajtó bizottsága Prágában ülése­zik. Az ünnepségek keretében a CSISZ főiskolai bizottsága nemzetközi szemi­náriumot rendez a diákság fasizmus elleni harcáról. A főiskolások életét megörökítő nemzetközi fényképkiállí­tás, sportversenyek, kulturális ren­dezvények, tudományos ülések, beszél­getések a novemberi események részt­vevőivel, s végül az ifjúság hagyomá nyos karneválja egészíti ki a törté­nelmi évforduló ünnepségeit. -va BT¥£RfflRTOKlln LETfeBnL KÖZLEMÉNY A CSKP KÜLDÖTTSÉGÉNEK FRANCIAORSZÁGI LÁTOGATÁSÁRÓL A CSKP küldöttségének franciaor­szági látogatásáról Párizsban közle ményt adtak ki. A CSKP küldöttsége Vladimír Koucký elvtárs vezetésével a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására látogatott Franciaországba. A küldöttség 10 nap alatt megismerkedett a pártszervező tek tapasztalataival, ellátogatott Mau­rice Thorez chosiyl iskolájába, találko­zott az értelmiség kommunista kép viselőivel. VItry sur Seineban, Mar­tiquesban és St. Martin du Varban megismerkedett a kommunisták által irányított községi tanácsok tevékeny­ségével. A küldöttséget látogatása alatt mindenütt szívélyes fogadtatás­ban részesítették. A látogatás befejezéséül a küldött­séget fogadta a francia kommunista párt vezetősége. Az elvtársias eszme­csere során tárgyaltak a franciaor­szági helyzetről, a Francia Kommu­nista Párt tevékenységéről, a szocia­lizmus építéséről Csehszlovákiában és a nemzetközi kommunista mozgalom egységéről. A tárgyalások során be­bizonyosodott a két párt vezetőinek nézetegysége. ANTIKOMMUNIZMUSSAL NEM LEHET ELTERELNI A FIGYELMET A KONKRÉT PROBLÉMÁKRÓL Róma (ČTK) — Luigi Longo az Olasz Kommunista Párt főtitkára be­szédet tartott Bolognában. Beszéde ! bevezető részében a jobboldali pártok i és a balközép pártjainak kommunista ellenes kampányával foglalkozott, melyet a Szovjetunióban végbement változásokkal kapcsolatban indítottak el. Kijelentette — a kampány a bal­közép politikája csődjét bizonyítja. Nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy antikommunizmusukkal csökkentik elvtársaink lelkesedését — mondotta Longo. Nem tudatosítják, hogy a nép­tömegek jól ismerik a kommunistákat és meg tudják különböztetni a hazug­ságot a valóságtól. Az antikommuniz­mussal nem tudják elterelni a figyel­met a konkrét problémákról. Az Olasz Kommunista Párt főtitkára rámutatott arra, hogy a balközép ural­ma alatt a gazdasági élet teljesen megbénult. Újabb változások Dél-Vietnamban Új kormány alakult - a Legfelsőbb Nemzeti Tanács elnöke lemon­dott • Nyugtalanság Saigonban • A VDK tiltakozása Dél-Vietnam új államfőjének küldött üdvözlő üzenetében kijelentette, az Egyesült Államok betartja ígéretét és segítséget nyújt a dél-vietnami kor­mánynak és a dél-vietnami népnek a Saigon (ČTK) — Saigonban tegnap bejelentették, hogy Nguyen Xuan Chu, a Legfelsőbb Nemzeti Tanács új el­nöke" lemondott. így tiltakozik Tran Van Huong, új miniszterelnök szerdán megalakított kormányának összetéte­le ellen. Nguyen Xuan Chu csak né­hány napig volt a Legfelsőbb Nemzeti Tanács elnöke. A lemondás nyugtalanságot váltott ki Saigonban. Megfigyelők szerint a Legfelsőbb Nemzeti Tanácsban viszá­lyok merültek fel és ezért mondott le az elnök. Johnson elnök Phan Khac Suunak, kommunista agresszió elleni harcában. A VDK külügyminisztériuma jegy­zékben tiltakozott az amerikai kor­mánynál a dél-vietnami amerikai csa­patok megerősítése ellen. A katonai támaszpontok felszámolását, a csapa­tok kivonását és a délkelet-ázsiai or­szágok elleni légi akciók beszünteté­sét követeli. Nyugatnémet—francia ellentétek a NATO-ban Erhard az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről • Bonn nem hajlandó tárgyalni az NDK-val Bonn (ČTK) — A nyugatnémet te­levízió interjút közölt Erhard kancel­lárral. A nyugatnémet kormányfő több időszerű politikai és gazdasági kérdésről nyilatkozott. Megelégedéssel nyugtázta Johnson választási győzel­mét. Kijelentette, hogy Johnson a jövő év elején Európába látogat. Az új angol kormány gazdasági in­tézkedéseivel kapcsolatban kijelentet­te, ha Wilson kormánya ellenezni fog­ja Nyugat-Európa gazdasági és politi­kai egyesítését, Bonn Nagy-Britannia részvétele nélkül is folytatja ez irányban kifejtett törekvését. Seebohm revansista vezető minisz­teri tárcáját illető kérdésre Erhard pgS^GW PEKINGBEN a kínai atombomba robbantásáról két fényképet átadták külföldi újságíróknak. (ČTK) AZ AMERIKAI igazságügy-miniszté­riumba mintegy 50 panasz érkezett a választások lefolyását illetőleg. Szó volt bennük többek között néger vá­lasztók megakadályozásáról a válasz­tásban s a regisztrációs gépek helyen­kénti rossz működéséről. (ČTK) M. T. FEDORENKO a Szovjetunió állandó képviselője a Biztonsági Ta­nácsban U Thant ENSZ-főtitkárral a 19. közgyűlés tárgyalási programjáról tanácskozott. (ČTK) M. V. FAGYEJEV, a KGST titkára ríovember 4-én Moszkvába érkezett. Bulgáriai látogatása során Sztanko Todorov minisztertanácsi alelnökkel, Bulgária állandó KGST-képviselőjével a KGST végrehajtó bizottsága 19. ülé­sének előkészületeiről tárgyalt. (ČTK) WILSON brit miniszterelnök de­cember 15-e és január 5-e között Johnson amerikái elnökkel találkozik. (ČTK) NYIKOLAJ PATOLICSEV szovjet kül­kereskedelmi miniszter a Szovjetunió­ba látogatott Erkin török külügymi­niszterrel a szovjet-török kereskedel­mi kapcsolatokról tárgyalt. A török nagykövet a külügyminiszter tisztele­tére fogadást rendezett. (ČTK) SZÓFIÁBAN közleményt adtak ki a KGST élelmiszeripari állandó bizott­sága kutatómunka koordináló albi­zottságának november 4-tki üléséről. (ČTK) SPAAK BELGA külügyminiszter egy­napos ottawai látogatásakor Paul Martin kanadai külügyminiszterrel tárgyalt. (ČTK) nem adott egyenes választ. Űjból ki­jelentette, liogy Nyugat-Németország­nak nincsen területi igénye Cseh­szlovákiával szemben. A német kérdéssel kapcsolatban Erhard kijelentette, hogy az angol és az amerikai választások, valamint De Gaulle-lal való következő találkozása után azt várja, hogy a bárom nyugati nagyhatalom jobban szorgalmazza majd a német probléma megoldását. A kancellár újból kijelentette, hogy Nyugat-Németország nem hajlandó tárgyalni az NDK-val. Ami a NATO-bell viszályokat illali, Erhard megerősítette, hogy Nyugat­Németország és Franciaország néze­te merő ellentétben áll. Véleménye szerint teljesen lehetséges, hogy Fran­ciaország kilép a NATO-ból, és orszá­ga védelmi erejének növelésére össz­pontosítja figyelmét. Új kormány Venezuelában Caracns (ČTK) — Raúi Leoni vene­zuelai elnök ismertette íz új kormány összetételét, melyben a Demokratikus Akciópárton kívül két további burzsoá párt — a Republikánus Demokrata Unió és Nemzeti Demokratikus Front ls kép­viselve van. Az eddigi kormány októ­ber 31-én lemondott, hogy ezzel lehe­tővé tegye egy koálíciős kormány ki­alakítását, mely nagyobb támogatásban részesülne a parlamentbep. Bolíviában továbbra is feszült a helyzet (Folytatás az 1. oldalról) ember vesztette életét, 50 megsebe­sül. Végül a hadsereg elfoglalta a középületek többségét és a stratégiai pontokat. A munkások a rendőrséggel való összetűzésük után a kormány székhe­lye előtt gyülekeztek, s kifütyülték Alfréd Obanda Candia tábornokot, a katonai junta parancsnokát, majd azt követelték, hogy Juan Lechint, a bá­nyászok szakszervezetének elnökét, a bolíviai munkásszövetség főtitkárát vegyék be az új kormányba. A rend­őrség újból tüzet nyitott a tüntetőkre. Lechint később,bebocsátották a kor­mánypalotába, s ott a katonai junta tagjaival tárgyalt. A tárgyalásokról közleményt nem adtak ki. A katonai junta céljai nem ismeretesek, mivel Paz Estenssoro rendszerének megdön­téséhez a bányászok haladó mozgal­ma és a hadsereg képviselői is hoz­zájárultak. Az utóbbiak azt vetették Estenssoro szemére, hogy nem lép fel elég keményen a néptömegek ellen. Ű] SZÖ 2 * 1964. november 6.

Next

/
Thumbnails
Contents