Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-26 / 329. szám, csütörtök

Móricz Zsigmond: KISMADÁR Ünnepi bemutató a Magyar Területi Színházban s Szocialista műfordítók konferenciája Régi tartozás törlesztésére töreke- ja. Amikor Tar Miska újra megjelenik dett a Magyar Területi Színház a a színen s ajánlatával megalázza, Kismadár előadásával. Móricz Zsig- Böske büszke fennhéjázással sérti mondban ugyan elsősorban a próza meg, de férjétől is a pénznél töb­nagy mesterét is­merjük és tisztel­jük, de számos színműve is — bár többnyire nem éri el prózai alkotásai­nak rangját — megérdemli az utó­kor figyelmét. Ilyen többek kö­zött a Sári bíró, Ludas Matyi, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Légy jó mindhalálig, Ori muri és a Kisma­dár is. E színpadi műveiben erőtelje­sen kidomborodik a korabeli magyar falu és parasztem­ber, valamint a dzsentri világ fel­térképezésének na­turalista buktató­kon túljutott rea­lista szemlélete. Sőt a Kismadárban, amely a szerző utolsó színjátéka (1940), éppúgy, mint a Csibe-novel­lákban és az Ár­vácskában — új hős jelentkezik a városba menekülő parasztlegény, il­letve a proletariá­tus személyében. A meghódított új él­ményterület eszmei jelentősége indokolja, hogy szlnhá- bet — férfias kiállást követel. A vá­zunk dramaturgiájának választása er- gyon és a hatalom szembekerül a re a darabra esett. így van ez annak nincstelenség erkölcsi erejével és ellenére, hogy Móricz említett szín- ebben a viadalban az utóbbi győz, mai elemek hangsúlyozását azzal, hogy a szöveg és a játék életerős tövéről lenyesegetünk minden vad­hajtást. Konrád ebben az esetben inkább a lényegtelenre, mint a lényegesre épít és a könnyebb utat választja. Ez el­vezethet a közönségsikerhez, ami ön­magában is nagy szó, hiszen ezt a da­rabot annak idején a magyarországi színpadokon megbuktatták. Az elmúlt hét csütörtökén és pén­tekén bolgár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel, német, román és szovjet mű­fordítókat látott vendégül Budapesten a Magyar írók Szövetsége. A tanácskozás első napján a mű­fordítás elméleti, a második napján pedig a gyakorlati kérdéseit vitatták meg a jelenlévők. Érdekes előadásá­ban Kardos László professzor nagyon helyesen állapította meg, hogy mű­fordítás nélkül nem is lehet világ­irodalomról beszélni! Előadása során feltette a kérdést, vajon alkotó-e a sokkal mélyebbnek tartom — minden gyengéje ellenére — a móriczi gon­dolatot, semmint megelégedjek ilyen­formán való aprópénzre váltásával. Annál is Inkább, hogy műfaji stílus­egységet a rendezés ilyenformán sem teremtett és nem is teremthetett. A másik út, az alapvető drámai konflik­tus kihámozásának és felerősítésének útja természetesen tövisesebb és ke­vesebb sikerrel kecsegtet. Mégis, ezt követve, Konrád rendezése többet ad­hatott volna a ma gondolatigénye­sebb és a múlt polgári közönségétől merőben eltérő beállítottságú néző­nek. Az előadásnak legnagyobb élménye kétségtelenül Ferenczy Anna játéka a címszerepben. Az álmok és a csa­lódások Böskéjében telt színekkel és nagy átéléssel festi meg a harmincas évek többre vágyó szegényparaszti asszonyának sorsát. Nádasdy Károly néhány egyszerű vonással rajzolja meg a proletarizálódó Tar Miska bel­ső szenvedélytől feszülő erőteljes alakját. Síposs Ernő zsírosparasztjá­ban helyenként kissé elhalványul a vagyon kölcsönözte hatalom tudatá­Böske (Ferenczy Anna) a tiszta szegénységet választja bö 1 táplálkozó magabiztosság, viszont Miska (Nádasdy Károly) oldalán. Tőlük jobbra a kappan- pipogyasagaban annál meggyőzőbb kodó Bíró (Kovács József). A Blr o szerepet játszó Kovács József túlzottan feloldódik egyéni tragédiá­jában (reménytelenül szerelmes a Kismadárba), kicsit sajnáljuk is, pe­dig kappankodása inkább gúnyt érde­mel. Palotás Gabi házsártos, dölyfös . « í I.V1 I.U I.WU u uuiuiíUi) » Uji/ii iiinuiu t/ " "hÍ 1^ műfordító? És az előadó igen érde­kes módon felelt önmaga kérdésére: az újjáteremtő, reprodukáló, átterem­tő művészetek között az irodalmi át­ültetés áll legközelebb az önálló alkotáshoz. Szóba került többek között a nyers­fordítások kérdése is. A műfordítók sajnos, nemegyszer kénytelenek nyersfordítások segítségével dolgozni, s ez elég baj, mivel a nyelvet, tehát az eredeti szöveget nem ismerő mű­fordító nélkülözi a nyelvi inspirációt. A jelenlevők valamennyie egyetér­tett dr. Kordos László azzal a meg­állapításával is, hogy a formákat ugyanúgy le kell fordítani mint a szavakat! Gyakran előfordulhat ugyan­is, hogy az idegen forma szokatlan, esetleg bántó is, akkor lehetőség sze­rint olyan otthoni (hazai) formát kell ennek pótlására találni, amely alkalmas a hazai olvasónál az eredeti mű hangulatának, légkörének érzé­keltetésére. Az előadó megemlítette a műfordítók számos visszaélését, fő­leg a szabadversek fordításánál, ahol éppen sok a buktatói Majd rámutatott arra, hogy azokban az időkben, amikor átalakul a tár­sadalom, mindig felfokozódik a műi fordítás jelentősége. Az átültetés elő­segíti az épülő új társadalmi és po­litikai rendszer számára a nélkülöz­hetetlen fontosságú külföldi irodalom közvetítését. Ma a szocializmust épí­tő népek elsősorban a szovjet iroda­lomnak az eddiginél tökéletesebb tol­mácsolását várják, de ugyanakkor a szocialista kultúra területén mind­egyik országnak szüksége van a má-< sikra is! A kétnapos tanácskozáson számos felszólalás hangzott el, a vitaindító előadáshoz. A lengyel, bolgár, román, NDK-beli felszólalókon kívül sok ér­dekes szempontot vetettek fel. Leo­nyid Martinov és a többi jelenlevő szovjet műfordító, valamint a cseh­szlovákiai műfordítókat képviselő Ka­mii Bednár, Ladislav Hradský és má­sok. A budapesti konferencia dicsé­retre méltó kezdeményezés volt, s reméljük, folytatása is lesz! Gondolatok egy József Attila-estről közül néhány, művészi meg- A Kismadár is felismeri: a gazdagság sógorasszonya kitűnő alakítás. Né­fogalmazásában egységesebb és erő teljesebb. A Kismadárnak alapanyaga az első világháború derekán megjelent Pa­csirtaszó cimű kisregény. Első szín­padi változata 1917-ben készült el s majd negyedszázaddal később ke­rült színre a Kismadár. Móricz Zsig­mondra különben jellemző a témák újraírása, a gondolkodó ember al­kotó nyugtalansága, elégedetlensége és a szegénység olyan összeegyeztet­hetetlen, mint a tűz és a víz. Férje lábához szórja az ötezer pengős aján­dék betétkönyvet, undorral szaggatja le magáról a gazdáné-göncöt. A tisz­ta szegénységet választja Miska olda­lán és hátat fordít a boldizsárok uri­záló életének. Az emberi méltóság hány valóban sikeresen és frappán­san színre vitt epizód-figura is a já­ték előnyére vált. Ilyen például a négy sógor (Holoubek László, Rozsár József, Lengyel Ferenc és Gyurkovics Mihály), a tanító szerepében Király Dezső, a Lökinét játszó Lengyel Ilona, a Kisbíró (Korai Ferenc). A többiek­Pavel Gábor díszlete és Bocsek Zsu­mindennél több — talán ebben a mondatban foglalhatnánk össze a Kis- ről is az elismerés hangján szólha madár mondanivalóját. tunk Az alapvető drámai konfliktus - el­témái megoldásával. Ahogy az édes vitathatatlan. Mégis, a bemutató —, zs a kosztümjei mintaszerűek, megfe­must csípős-kellemes ízű, tört fényű amely jelentős tömegsikert aratott és j e] n ek a rendezői felfogás világosabb karcossá, majd évek múltán áttét- magam sem tartom rossznak — hiány- s zt nejneki a z általam vitatott, kelleté­szően tiszta, nemes zamatú óborrá érzetet keltett bennem. A drámai mag nél go ndtalanabb atmoszférának. Kvo­forr - úgy alakul át keze alatt ez ugyanis eléggé a háttérbe szorul. En- csák J6zse f koreográfiájának kivitele­a téma rózsás idillből eev lépéssel nek két okat láto m- Az egyl k' hog y zésében akad még pontatlanság, de f"=e< Hí h hp ti p 1 ptí ľô f ŕ 1 megold á s sá hoevvé Móricz Zs iS mond e színművében még általában ére Zhető a keze nyom!. Ta­többet jelentő félmegoldassa, hogy ve mjndlg érezhetjük a Z előbbi változa- rins Iňnns ifil vi S, flS7t n, ta fil ň. szép gul ervenyre jusson benne az élet tok néhány za Varó elemét. Akad ben­teljes és hamisítatlan iga'za. A felü- n e például a korabeli közönségízlés­lettől így keres utat a téma magmája nek és színházpolitikának tett enged­felé s ezzel párhuzamosan komolyo- mény. Móricznak ugyanis keményen dik a hangvétel, a vidám játék drá- kellett megküzdenie darabjai bemuta­tásáért és nem mindig sikerrel. Ter­mészetesen számolnia kellett Horthy­Magyarország úri közönségével is. Ezt tekintetbe véve, levett kalappal keli adóznunk annak, hogy darabja A CSEMADOK ipolyviski helyi szer­vezete jól sikerült József Attila-estet rendezett. A szereplők felkészültség­gel mutatták be a költő életét és ver­seit. A rendezőség elgondolása be­vált. Egy-egy rövid életrajzi rész is­mertetése után verssel tarkították a műsort. így a közönség egyforma ér­deklődéssel hallgatta a költő élet^ történetét és élvezte a költeménye­ket. Nagy tapsot kapott Kardos Éva a „Hazám" című vers tolmácsolásáért. De szép sikert aratott Tóth Mária, Kovács Lajos, Nyustin Gyula és Mé­száros Éva is. Elismerést érdemel Mudrák József, Tóth Ignác, Tóth Mar­git, Kádasi Márta és Tóth Márta. A korszerű új kultúrházban végre ér­demleges műsorra került sor. Volt már több próbálkozás ls, de a kul­turális nevelőmunka szempontjából a József Attila-estet mondhatjuk, ér­tékelhetjük legmagasabbra. A CSE­MADOK helyi szervezetének a jövő­ben is hasonló kulturális rendezvé­nyekkel kellene megszerettetni az irodalmat. A rendezőség eleinte félt, hogy nem sikerül majd az irodalmi est. Voltak olyan hangok is, hogy Ipolyvisken nem lehet fellendíteni a kultúréletet, mert nincs elég szakem­ber és az ifjúság sem kapcsolódik be adást aláfestő szcénikai zenét, kár, hogy a technikai zavarokat nem sike­rült maradéktalanul kiküszöbölni. GALY IVAN akiket a kocsma helyett inkább a kultúra érdekel. Tehát nem az ifjú­ságban van a hiba, inkább a társa­dalmi szervezetek mulasztanak, mert nem karolják fel őket eléggé. A Jó­zsef Attila-esten felbuzdulva, a jövő­ben is tarthatnának szavalatokkal, rö­vid prózai felolvasásokkal, tánc- és énekszámokkal tarkított Irodalmi es­tet. Tóth Ignác a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke bevezető beszé­dében megemlítette, hogy Bali Kál­mán, a szövetkezet könyvelője, az egyik vita alkalmával nagyra értékel­te a kultúra szerepét az ifjúság és általában a falusi emberek nevelése szempontjából. Nézete szerint a kul­turális élet segít megoldani a gazda­sági problémákat, közelebb hozza egy­máshoz az embereket. Kellő kulturá­lis élet nélkül nincs előrehaladás. Ezzel a megfogalmazással egyetért­hetünk. Hisz a kultúra nem öncélú* Az irodalmi estek megtanítják az em­bereket szebben, kulturáltabban élni. Mert az anyagi jólét még nem min­den. A község földművesei igen gaz­dagok s a szövetkezetben nem ritka a kétezer koronás havi fizetés. De az új típusú szocialista ember kialakítá­sához élénkebb kulturális életre van szükség. Főleg a CSEMADOK helyi szerve­zetének feladata, hogy hasonló iro­dalmi estekkel magához vonzza eze­ket az embereket is. Ahogy az első komolyabb kezdeményezés bizonyítja, ez lehetséges. A lelkes Ipolyviski ifjúság jól vizs­gázott. Reméljük-ilyen lesz a folyta­tás is és hamarosan a színpadon lát­juk a régi hagyományokkal rendel­kező énekkart is. BALLA JÓZSEF mába (orkolt. ­A darab tengelyében Böske, egy szegényparaszti család csinos, gyors­észjárású lánya áll. Embersorsra vá­gyik, ;de lázongásában nem lel társra központi gondolatában még a legese­vőlegényében. Tar Miska érzi, tudja, kélyebb engedményt sem tette: a sze­hogy a falu zsírosparasztjától Komá- génységet dicsérte és elmarasztalta a ° ' oQ'jíJanpáfYf.t TTirmnijit tnlihnui r.o r\ ti é\. A kultúra szolgálatában Jól dolgozik a dunaszerdahelyi üzemi klub romi Boldizsártól egymagában nem gazdagságot. Figuráit többnyire erő teljesen formázza meg, valóban élet- Közismert, hogy a dunaszerdahelyi lyamán vendégegyüttesek közreműkö­csikarhat ki nagyobb falat kenyeret. szaguk van A r§ s zi etekben viszont üzemi klub kiterjedt és sokirányú désével például öt hangversenyt és öt Inkább városi munkásnak megy, mert zava róan hat egy-egy érzelgősségnek munkát végez. A szép épület, a kor- esztrádműsort rendeztek. Az üzemi adózó mondat, a Biró túlzott rokon­szenvvel megfogalmazott alakja, a ko­rabeli falu nyomorúságát kissé meg­szépítő idillikusság felszínre törése és főleg a szívvel-lélekkel megírt Böske szerű felszerelés és a jó vezetés ked- klubban többek kőzött fellépett a vező feltételeket teremt. A dunaszer- CSISZ Központi Bizottságénak Ma­dahelyiek élnek az adottsággal és gyar Dal- és Táncegyüttese, a SĽUK, változatossá teszik kulturális életű- valamint a skalicai népi együttes, ket. A jó munkáról, a beszédes síké- A legnagyobb sikert a Csallóközi rekről a napokban üzemi klubuk év- Színiház néven ismert és az üzemi cselekvése rugóinak tisztázatlansága, záró konferenciáján adtak számot. Mé- klub mellett működő falujáró színház A dráma háttérbe szorulásában lu- ry Mihály beszámolójában többek kö- aratta. Az együttes jelenleg Peter das a rendezés is. Konrád József a z' öt t elmondta, hogy az elmúlt évben Karvaš: Antigoné és a többiek, Dunai „.,„ u-.„í„*„„i ' „i„,;o„,.vL„ „ az üzemi klub termeiben összesen 769 Ferenc: A nadrág és Kállai István: szöveg húzásával, de elsosorban a ak c. 6{ ren[]ezteik 116319 sz6raély Az igazság ház h s oz )ön című szí n. szinészi játék irányításával inkább a részvé telével. Különösen a szakkörök, művét tartja műsoron. A színjátszók vígjáték fekvésébe igyekszik transz- a nép l akadémiák és a színjátszók az év folyamán 16 helyen 2Q előadást ponálni a színművet. Nem tudom dolgoztak jól. A népi akadémiák ke- tartottak. Műsorukat több mint 5000, ugyan, vajon maga a szerző határozta retében jogi kérdésekről 11, munka- ember tekintette meg. Nyáron Kelet­meg annak idején alkotása műfaját biztonsági kérdésekről 44 előadást Szlovákiában vendégszerepeltek. Kü­a MATESZ műsorfüzetében is feltün- tartottak a város üzemeiben. Ezenkí­vül sok más témával foglakoztak még mind a városban, mind a falva­kon. Eredményesek az üzemi klubban tetett „Vidám játék" fogalommal, de a kérdést nem is tartom lényegbevá­gónak. Mert ha úgy is történt, a da­lönösen Rozsnyón arattak nagy si­kert, ahol Karvaš Antigoné és a töb­biek című művét mutatták be. A rozs­nyói közönség elismeréssel nyilatko­zott az együttesről és elmondták, szólaló hangsúlyozta, hogy az üzemi klubnak mindenekelőtt az üzemek kulturális együtteseivel, valamint a társadalmi tömegszervezetekkel kel­lene szorosabbra fűznie kapcsolatát. Az együttműködés, a kölcsönös se­gítség mindkét félnek előnyös lenne. Sok segítséget kaphatnának a CSEMADOK helyi szervezetétől is. A közeledést kölcsönösen kellene ke­resniük. A konferencián a kultúra lelkes dol­gozói eredményeik mellett elmond­ták azt is, mire készülnek a jövőben. Figyelmüket az ország felszabadítá­sának 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre irányítják. Azt akarják, hogy kulturális tevé­kenységük szerves részét képezze a járási nemzeti bizottság népművelési munkájának és kielégítse az igénye­ket. A Csehszlovák Politikai és Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társasággal és. a járási művelődési otthonnal rab cselekményének logikája bizo- rendezett esti iskolázások is. A járási hogy a Csallóközi Színházat máskor is együttműködve politikai és szakeiő­Jól nevet á kisbíró l Korai Ferenc) és Józsi bácsi (Siposs Jenő). nem bírja a megalázó kapca-életet. Böske meg egyedül marad dacával többet akarásával és szüleinek sür­gető noszogatásával. ,lgy lesz belőle nyitja, ez is csak engedmény, vagy építővállalat magyar nyelvű ötéves jobban mondva: leplező „csalétek" le- építészeti technikuma érettségivel hetett. Persze, a darab említett fogya- végződik. Gazdag ismeretekkel bővíti fékosságai alapul szolgálnak Konrád a hallgató tudását a hároméves mes­l'pifnpáqáhnz is H* a7nnban felmér- teri kéP &sítésf nyújtó építeszeti ls­lelfogasahoz is. Ha azonban elmer g kereskedelm l szakiskola, va­jük, hogy milyen volt tulajdonkeppen , amint a helyj húsf eidolgozó üzem a téma újraírásának fejlődési vona- álta l szervezett négyéves középfokú 'a, akkor Konrád rendezői koncepció- szakiskola. Sikeresnek ígérkezik a jávai aligha tudunk azonosulni. En- klubban rendezendő magyar, szlovák, szívesen látják vendégül. Jó munkát végzett az üzemi klub mellett működő Híd nevű irodalmi színpad is. Az együttes legutóbbi a ba­rátság hónapja alkalmából mutatko­zott be és már készül a jövő évi Jókai-napokra. Általában sokirányú ismeretterjesz­tő és művészeti munka jelzi a duna­szerdalielyi üzemi klub munkáját. nek a darabnak nézetem szerint a ma színpadán csak akkor van létjo­gosultsága, ha éppen a Móricz Zsig­mond iránti helyesen értelmezett ke­Kom á romi'' &Bo ľďľz 'sárn é°' a' TaVeíső gyeiétől vezérelve, tovább megyünk gazdájának felesége. Férje ugyan sze réti, da családja befogadni nem tud lyam. Az esti iskoláknak és a különfé­le tanfolyamoknak több mint 500 hall­gatójuk van. Népszerűek a kulturális bemutatók is. A legtöbb műsort saját erejükből ezen a fejlődési vonalon. Márpedig rendezik, Gyakran feiiéptetnek azon ez nem jelenthet mást, mint a drá- ban vendégszerepiöket is. Az év ío­német, francia és angol nyelvtanfo- A tagok a kultúra érdekében szívvel­lélekkel dolgoznak. A jó munkáról beszédesen tanúskodott évzáró kon­ferenciájuk, ahol 17-en szólaltak fel. A szenvedélyes és bátorhangú vitá­ban kifejezésre jutott, mit kellene tenni, hogy a jövőben még szebb eredmények szülessenek. Több fel­adásokat rendeznek, ugyanakkor tá­mogatják az üzemek kulturális együt­teseit, bemutatókat, iskoláztatásokat,' kiállításokat és más nevelő és szó­rakoztató akciót szerveznek. Elha­tározták, hogy a jövőben elmélyítik kapcsolataikat a társadalmi és tömeg­szervezetekkel, és azon lesznek, hogy az üzemi klub minden tekintetben betöltse feladatát. A konferencia végén a kultúra leg­jobb dolgozóit díszoklevéllel és tár­gyi ajándékkal jutalmazták meg. A kitüntetettek megfogadták, min­den igyekezetükkel azon . lesznek, hogy az üzemi klub az eddiginél is szebb eredményeket érjen el. (b) 1964, november 26. * ÜJ SZÖ 7 \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents