Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-24 / 327. szám, kedd

Äz 1965-ös népgazdaságŕejlesztési terv v O. Cemík elvtárs beszéde a CSKP Központi Bizottságának 1964. november 18—

19-i ülésén Az 1965-ös terv, amellyel a CSKP Központi Bizottságának jelenlegi ülése foglalkozik — a népgazdaság fejlesztéséről szóló párthatározatok fokozatos megvalósításának egyik időszakát öleli fel. Az alapirányelveket a CSKP XII. kongesszusa fektette le, mely a párt és minden dolgozó figyelmét a népgazdaság hatékonyságának általános növelésére irányította. A CSKP Központi Bizottságának januári plénuma értékelte az 1963 végére kialakult gazdasági helyzetet. Az említett évben — az arányok be nem tartása következtében — az ipari termelés egy helyben topogott, csökkent a társadalmi munkatermelékenység, és megbomlott a forrás és a szükséglet közötti egyensúly. A januári plénum konkretizálta 1964-re a CSKP XII. kongresszusának határozatait, amelyek a népgazdaságban az alapvető arányok fokozatos felújításáról és strukturális változások eszközléséről szólnak. A Központi Bizottság a párt és minden dolgozó figyelmét a ter melés felújítására és hatékonyságának növelésére összpontosította. A népgazdaságban levő fogyatékosságok el távolítása érdekében objektíven szűk ségessé vált, hogy hadat üzenjUnk az aránytalanságoknak, hogy ne csökkentsük erőszakkal a termelést, hanem a népgazdaság minden területén pozitív intézkedéseket téve s a tartalékokat kihasználva, a népgazdaság valamennyi ágazatában az intenzív fejlődés irányvonalát kövessük. I. Az 1965-ös terv kiinduló bázisa A CSKP Központi Bizottsága januárban valamennyi gazdasági szervnek meghagyta, hogy az 1964-es év folyamán elérjék a tervezett feladatok progresszivitását, különösen a munkatermelékenység növelése és az önköltség csökkentése terén. Meghagyta továbbá, hogy jobban kihasználják a belső forrásokat és a felhalmozódott tartalékokat — beleszámítva az elfekvő készleteket is — a kivitel és a belföldi piac számára szükséges terven felüli áruk készítéséhez. Határozatba foglalta, hogy növelni kell a nyersanyag és az energia kihasználásának hatékonyságát és intézkedéseket kell foganatosítani a munka észszerűsítésére, valamint az irányító és adminisztratív apparátus csökkentésére. A folyamatos fejlődés biztosítása érdekében intézkedések történtek az aktív bérpolitika támogatására, és az anyagi érdekeltség hatékonyabbá té telére főleg a mezőgazdaságban, az építőiparban és a közlekedésben Ugyanakkor hangsúlyoztuk a terv stabilitása és tekintélye növelésének szükségességét. Megelégedéssel állapíthatjuk meg. hogy a Központi Bizottság határoza tait az tizeinek dolgozói és az irányító szervek is helyesen értelmezik. A népgazdaság nyolc hónapi fejlődésének elemzéséből kitűnik, hogy a döntő szakaszokon újból növekszik a társadalmi termelés. Az ipari termelés terjedelme, a szállítások és a külkereskedelmi forgalom is magasabb szintet ért el, mint tavaly és tavalyelőtt ugyanebben az időszakban. A termelés növekedésének közel két harmadát az iparban értük el. A nyersanyagot szolgáltató iparágazatok termelése 7,3 százalékkal növekedett 1963-hoz és 5,2 százalékkal 1962-höz viszonyítva Ez hozzájárul a népgaz daság folyamatosabb nyersanyagellátásához — különösen pedig a fém, tüzelőanyag és villamosenergia ellátásához. Az irién például a villamosenergia termelése 7,7 az öntvényeké 9, az acéllemezeké 13. a fenolé 24, a polyesztiréné több mint két és félszeresére, a színlett kus kaucsuk gyártása tizenháromszorosára, a műanyagoké 7. a fűtőolajaké 32, a vegyipari berendezéseké közel 13, a Diesel-mozdonyoké 13. és a villamos mozdonyoké 9 százalékkal növekszik. Az ipari termelés 3,5 százalékos növekedésével összehasonlítva az említett adatok azt mutatják, hogy a termelés már az idén a szükséges termékek elsődleges biztosítására összpontosult. Az árutermelés szakaszán 2.3 milliárd korona értékű árut termelünk terven felül. A legértékesebb eredmény az. hogy valamennyi iparágazat — az építőipar és n közlekedés is — teljesíti, sőt túlszárnyalja feladatait. Mindez hozzájárult a terv megszilárdításához, a forrás és a szükséglet közötti feszültség enyhítéséhez. Az ipari termelés növekedése kedvező feltételeket teremtett arra is, hogy túlteljesítsük a szocialista és a kapitalista országokba irányuló kivitel feladatait. Az idén jobb eredmények mutatkoznak a beruházási terv teljesítése terén is. A beruházásuk terjedelme mintegy 10 szazalékkal, ebből a gépeké és a berendezéseké kb. 13 százalékkal növekedik. A múlt évvel szemben legnagyobb a beruházás a tüzelőanyag és energetikai alap (14 százalék) a vegyipar (9 százalék), a közlekedés (kb. 30%) területén. Kedvező jelenségek mutatkoznak a lakosság életszínvonalának emelésében is. Állandósult a lakosság alapvető élelmiszerekkel iáin ellátása, s nz lehetővé lette a kereslet jobb kielégítését. A piacon beállt kedvező helyzet — a tervvel szemben — ahhoz is hozzájárult, hogy egyes behozott élelmiszerekből megtakarítottunk. F,zt nagyban elősegítette a rugalmasabb árpolitika is. Az élelmiszerek eladása gyorsabban növekszik, mint az ipari termékeké. Ezt a növekedést főleg az állattenyésztési termékek fokozottabb felvásárlása tette lehetővé, mely a múlt évvel szemben — annak ellenére, hogy az ország egyes területein a szárazság következtében érezh&tő lemaradás van a növénytermesztésben — a vágómarhákból 12, leiből és tojásból mintegy 10 százalékkal növekedett. A termelők és a kereskedelem kezdeményezésének és igyekezetének köszönhetően, továbbá a szocialista és kapitalista országokkal való csere és importálás következtében az utóbbi hónapokban fokozatosan bővült a közszükségleti cikkek választéka is. A társadalmi termelés újbóli növelésé vei kapcsolatban bizonyos, — bár eddig még nem elég átütő — javulás észlelhe- | lódnak. Még mindig* csökkennek a ló a minőségi mutatók terén kitíizölt feladatok teljesítésében. A tervezett munkatermelékenység-növekedést az elmúlt nyolc hónap alatt az iparban 1.8 százalékkal túlteljesítettük, s az önköltségeken 5U0 millió korohát takarítottunk meg. A nehézgépiparon kívül valainenynyi iparágazatban trtént megtakarítás. Tehát az idei tervteljesítés is azt bi zgnyítja. hogy a pártnak a társadalmi termelés felújításának növelésére, a terv belső összefüggéseinek javítására i rá nyúló elvei helyesek, s már jelenkeznek az elsó részeredmények. A •/ ez évi jó eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy a terv biztosításában felmerült hibákra még bí rálúbban nézzünk. E hibák kritikai elem zése arra a meggyőződésre ad jogot, hogy megvannak a feltételeink az elmúlt évek negatívumainak gyorsabb lekiizdé sére, s a fejlődés pozitív elemeinek meg szilárdítására. Az elmúlt nyolc hónapban népgazdaságunknak nagy veszteséget okozott a selejt. Lényegesebb javulás csupán a Kohó- és Ércbányaügyi Minisztérium vállalataiban mutatkozik. A selejthői eredő kimutatott veszteségeken kívül a népgazdaság sokkal többet veszít a rossz minőségű termékek javításával, a vevőknek nyúj tott kedvezményekkel és azzal, hogy tervezett paraméterek, s növekednek a költségvetési árak. Fejlesszük tovább az idei jó eredményeket Népgazdaságunk fejlesztésének idei tapasztalatai azt mutatják, hogy újból megindult a népgazdaság fejlődése, de az extenzív irányzat még mindig nagy hatást gyakorol fejlődésére. A nemzeti jövedelmet befolyásolja a mezőgazdaság tiszta termelésének csökkenése is, ahol a teljes termelés közel ugyanazon terjedelmű, de az anyagi költségek 1963-hoz viszonyítva mintegy 3 százalékkal növekednek. A növénytermelés tervének nem teljesítése — amit az egyes területeken a hosszan tartó szárazság okozott — szükségessé tette, hogy növel jük a mezőgazdasági termékek behozatalát a kapitalista országokból, s az ipari termelésben is ügyeljenek arra, hogy a külkereskedelemmel szemben maximálisan megjavuljon a viszony. Az 1965-ös terv kiinduló pontjának megítélésénél már az idén elért pozitív eredményekből indultunk ki. a gyártmányokat alacsonyabb minő- Ugyanakkor figyelembe vettük azokat ségi kategóriába kell sorolni. A műszaki fejlesztés mindeddig nem járult hozzá eléggé a népgazdaság intenzitásának növeléséhez. Továbbra is csökkentik a népgazdaság hatékonyságát a beruházási építkezésben mutatkozó fogyatékosságok. A beruházási eszközöket leginkább új építkezésekre fordítják, s csupán jelentéktelen részét a korszerűsítésre. A beruházási építkezések még mindig kifogásolható minőségű új berendezéseket kapnak, s ennek következtében az átadási határidők eltoa múltbeli hibákat ls, amelyek — mint ahogy a XII. kongresszus hangsúlyozta — objektív ás szubjektív okokban rejlenek, s a népgazdaság fej lődését még bizonyos ideig befolyásolják. 1. Bár 1964-ben növekedtek az anyagi tartalékok, lehetetlen volt egy éven belül a veszteséget pótolni, és tartalékok struktúráját megjavítani. 2. A túlsók megkezdett építkezés következtében és e források hiányában a beruházási építkezések terén nem fordíthattunk mindig elegendő eszközt az állóalapok felújítására. 3. Az, hogy a beruházási építkezések számára az 1960—1962-es évekhez viszonyítva csökkentettük a szállítmá nyokat, lehetővé tette a szállítóválla latokban csökkenteni a termelési fel adatok feszültségét, helyreállítani a szállító-vevő kapcsolatokat sállandósí tani a technológiái berendezéseket gyártó vállalatok termelési folyama tát. A terv szilárdsága és a feladatok színvonalának reális meghatározása nemcsak a terv teljesítését tette lehetővé, hanem a minőségi mutatók túlszárnyalását is, különösen az ipar ban. Ez volt az alapvető feltétele a munkatermelékenység növelésének és az önköltségek csökkentésének. Éze ket a pozitív eredményeket a jövő évben tovább kell feljeszteni. 4. 1964 folyamán részben sikerült a népgazdaság belső tartalékait kihasz nálni. S az ipari termelés jobb kihasználása lehetővé tette, hogy a hazai piac, de különösen a külkereskedelem részére fokozzuk a szállítmányokat. Az ipari termelés struktúrájának fokozatos megjavítását a jövő évben ls szem előtt kell tartanunk. 5. További pozitívum, amit a jövő évben szintén tovább kell fejleszteni azok az intézkedések, melyek a belföldi piac stabilizálásához vezettek. Ezt a folyamatosabb ellátás biztosításával, valamint a források megteremtésében és a fogyasztás szabályozásában hozott rugalmasabb és kezdeményezőbb intézkedésekkel sikerült elérni. 6. A korlátozott források ellenéit? 1964-bnn tovább fejlődtek az egyes területek. Különösen gyorsabban lej lődött Szlovákia gazdasága mint a cseh kerületeké. A fejlődésnek ezt az irányát továbbra is betartjuk. Ezen a területen tehát sikerült — a dolgozók széles körű kezdeményezésével — teljesíteni a CSKP Központi Bizottságának januári plenáris ülésén kitűzött feladatokat. A januári plénum ugyanakkor meghagyta, hogy az 1965-,ös terv alapvető részeit idejében dolgozzák ki. Ezt a feladatot teljesítettük: a mezőgazdaság és a beruházási építkezés tervét a kormány már ez év júliusában jóváhagyta. Ezek a tények természetesen befolyásolják az 1965-ös terv feladatát és helyzetét. A jövő évi tervnek ugyanis összekötő kapocsnak kell lennie az eltelt évek gazdasága és az 1966— 1970-re szóló terv között, melynek a jövő esztendő a kiindulópontja. II. Az 1965-ös terv helye a társadalom gazdasági fejlődésében Az 1965-ös tervnek elsősorban az a feladata, hogy megszilárdítsa az idén elért eredményeket, továbbfejlessze a népgazdaságban a pozitív elemeket és kihasználja a belső forrásokat. A jövő évi terv további feladata, hogy a társadalmi termelés fejlesztésével összhangban feltárja és kihasználja a tartalékokat a népgazdaság Intenzív fejlesztése és az életszínvonal növelése érdekében. Folytassuk a termelés minőségi megjavítására irányuló törekvéseinket s fokozatosan váltsuk valóra a XII. kongresszus határozatait. Legfőbb feladatunk a társadalmi munkatermelékenység növelése egyrészt az élőmunkával való takarékosság segítségével, másrészt a termelési szükséglet csökkentésével és az állóalapok jobb kihasználásával. Az 1965-ös tervjavaslat biztosítja a népgazdaság további fejlődését, és elsősorban az ipari termelés fejlesztésére támaszkodik. A társadalmi termelés — az idén várható színvonallal szemben — 4,3 százalékkal növekszik, a növekedés 70 százalékát az ipari termelés teszi. Az ipari termelés 5,5 százalékkal, a mezőgazdaság árutermelése 2,8 százalékkal, az építőmunkák 5,2 százalékkal, a teherszállítás 3,6 százalék kal, s az iparban a munkatermeié kenység 4,4 százalékkal növekedik. Az 1965-ös terv biztosítja az egyéni szükséglet 3 százalékos, a társadalmi anyagi szükséglet 4 százalékos növelését. A terv "pozitív vonása az is, hogy sikerült növelni a nemzeti jövedelem akkumulációs alapjának részarányát, 1,3 százalékról 17 százalékra. A gazdasági fejlődés alapvető irányzata 1965-ben A népgazdaság energiaellátásának feltételei hasonlók lesznek mint 1964ben. A lakosság és a népgazdaság valamennyi ágazatának energiaellátása a szükségleteknek megfelelő. A teljesítménytartalék hasonló lesz jövőre is, mint az idén. A folyamatos energiaellátás azonban megköveteli, a fogyasztóktól a fegyelem szigorú betarr tását. Hogy az 1965/1966-os téli hónapokban kedvező legyen az energetikai helyzetünk, biztosítanunk kell az 1965-ös évre tervezett kapacitások határidőre történő üzem'behelyezését a ledvicei és a vajáni erőművekben. Továbbá biztosítanunk kell a már összeszerelt s még az 1964-es évben üzembe helyezendő kapacitások megbízható működését. % A népgazdaság tüzelőanyag-ellátását az 19ü5-üs évben lényegében biztosítjuk. A széntermelés mellett — mely az idén a valóságnak megfelelő szinten mozog — igen gyorsan fejlődik a fűtőolajok gyártása, éspedig 23 százalékkal, ami lényegesen javít a tüzelőanyag és energetikai mérleg forrásainak struktúráján. Fűtőolajai a közlekedésben és energetikai célokra használjuk, főleg ott, nhol tisztább levegőt akarunk f tejcsarnokok, kórházak) és tüzelőanyagalapként összpontosítjuk az ország nagyobb városai, elsősorban Prága és Bratislava számára. Tekintettel a fogyasztók és a gépipar elégtelen felkészülésére, szükséges, hogy sürgősen megtegyék a tervezési élőké ízületeket s meggyorsítsák a fűtőberendezések gyártását. A kohászati termékek közül leggyorsabban növekedik az acélcsövek és a lemezek gyartása. Kohászati termékekből a népgazdaság szükséglete fedezve van, s a tervezett mérleg kiegyensúlyozott. A népgazdaság fekete fém szükségletének mérlegét — az 1984-ben elért szinthez viszonyítva — 2 százalékkal kell megszilárdítani. A gépipar részesedése az ipari termelésben a jövő évben 35,9 százalékról £8,8 százalékra emelkedik. A Neházgépipari Minisztérium válís'ataiban 6,7 —, az általános gépiparban 11.2 - (ebből a kivitel 12,2), és a beruházási építkezésben több mint 11 százalékkal növekszik a termelés. Az általános gép ipar gyorsabb fejlődésének az a ma gyarázata, hogy külföldön nagyobb ér tékesítési lehetőségek vannak rá. továbbá egyes termékeknek, mint például a személygépkocsiknak, Diesel-mozdony oknak stb. a gyártása igen fellendült. A gépipar szakösszetételének megjavítása a tervben így tükröződik: például az egyenirányítók gyártása 62, a mozdo nyoké 19, a textilipari berendezéseké 18, az élelmiszeripari berendezéseké pedig 24 százalékkal nő. Nagyobb lesz a vegyipar részaránya is az ipari termelésben. Leggyorsabb lesz a fejlődés a modern vegyipari termékek gyártása terén. igy például a PVC-anyagok gyártása az ideinek 3.5-szeresére, a polisztyrén és kopolymer termelése az ötszörösére, a fenol gyártása 54 százalékkal, a nitrogén műtrágyáké 44 százalékkal, a karbamid kétszeresére, a szintetikus kaucsuk gyártása közel kétszeresére, a plasztikus anyagok gyártása 26 százalékkal, a polymiadszálak gyártása 63 százalékkal, és a polymid kordselyem gyártása 46 százalékkal nő. Ezzzel szemben a viszkóza-szálak gyártása csökken. A vegyipari termelés növekedésének mintegy ötven százalékát az 1963—1965-ös években üzembe helyezett kapacitások jelentik. Az élelmiszeripari termékek gyártásának és értékesítésének tervjavaslata teljes mértékben biztosítja az élelmiszerszükséglet feltételezett növekedését. A legfontosabb élelmiszerek közül — az idén várható valósággal szemben — a húsellátás — (beleszámítva a baromfit és tengeri halakat is) 3,6 százalékkal nő, a zsiradék 7,5 százalékkal, a liszt- és liszttermékek gyártása pedig 0,5 százalékkal emelkedik. A Belkereskedelmi Minisztérium által igényelt új termékek gyártását sikerült biztosítani. A közszükségleti ipar termelése 1965-ben 6,4 százalékkal emelkedik, ugyanakkor javulást várunk az áruválaszték bővülésében is. Lényegesen csökken a keresett árufajták hiánya és növekszik a divatáru, és az osztályon felüli áru termelése. A tervelőkészítés folyamán a közszükségleti ipar vállalatai és a minisztérium érdeméből 87 új árufajta gyártását sikerült biztosítani férfi és női fehérnemű, lábbeli, sportfelszerelés, játékoK, üveg- és kerámiai termékek). A közlekedés tervjavaslata számol további főjavításokkal és korszerűsítéssel — főleg a villamosítás és die; Jesítés bővítésével. Bizonyos tekintetben megjavul a vasúti szállítás összetétele is: a gőzvontatás 5,7 százalékkal csökken, s vele arányosan növekszik a villamos, motoros és Diesel-vontatás. A mezőgazdaság fejlesztésének tervét a kormány már júliusban' jóváhagyta. Az ország egyes területein a nyári hónapok szárazsága ugyan befolyásolta a Jövő évi takarmánykészletet, de a szárazság okozta nehézségek enyhítésére hozotí intézkedések, valamint a növényzet további fejlődése és az őszi munkák menete lényegesen enyhítették a szárazság következményeit. Pártunk mezőgazdasági politikájának elvitathatatlan sikere, hogy a szántóterületnek és a munkaerők számának csökkenése ellenére — különösen a határvidéken — és a falu mélyreható társadalmi átalakulás^ mellett a mezőgazdaság teljes-és árutermelése a háború után — bizonyos kilengések ellenére ls — növekszik. A mezőgazdaság 16 000 traktort, 3500 gabonakombájnt, több mint 24 ezer vontatókocsit és további gépekot kap, amelyek a gabona- és takarmánybetakarítás nagyüzemi technológiájának bevezetése szempontjából döntő jelentőségűek. A takarmányipar és a felvásárlás kiépítésére a terv 430 millió koronát irányoz elő. A mezőgazdaságban — a többi ágazathoz hasonlóan — első helyre kell állítani a termelési költségek csökkentésének kérdését. A tervjavaslat az építkezést munkák terjedelmének 5,2 százalékos növelésére számít. Az építőipari munkák terjedelmének növelését háromnegyed részben a munkatermelékenység fokozásával biztosítjuk. Az építőiparban 2,9 százalékkal kell növelni a munkatermelékenységet. A terv továbbra is biztosítja Szlovákia gyorsabb fejlődését. A 9,3 százalékos termelésnövekedés felét az új kapacitások biztosítják a kohászatban a Kelet-szlovákiai Vasmű, a hlohovŕci drótgyár, a vegyiparban: a bratislavai Slovnaft, a vágsellyei nitrogéngyár, valamint az élelmiszeriparban is. Szlovákia gépipara a lényeges strukturális változások és a folyamatban levő termelés koncentrálásával és specializálásával 10,4 százalékos növekedést ér el. A termelésnövekedés főleg a járműiparban összpontosul — vagyis a mozdony, vasúti kocsi, tehergépkocsi, motorkerék és autó alkatrészek gyártására. Az ipari termelés gyorsabb növekedése Szlovákiában további feltételeket teremt a foglalkoztatottság növelésére. A jövő évben a lakosság jövedelme 4,1 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 4,3 százalékkal emelkedik. Szlovákia gyorsabb fejlesztését az teszi lehetővé, hogy az elmúlt években — a gazdasági nehézségek ellenére — biztosítottuk Szlovákia előnyös fejlődését. A CSKP XII. kongresszusának határozatával összhangban megteremtettük a feltételeket arra, hogy Szlovákia gazdasága fokozatosan elérje a cseh kerületek színvonalát. A folyamatban levő iparosítás még fokozza Szlovákia részarányát az ország ipari termelésében. Míg a CSKP XII. kongresszusának idején — 1962-ben — Szlovákia 18,4 százalékkal részesedett az ország ipari termelésében, a jövő évi terv szerint ez az arány eléri a 20,6 százalékot. A külkereskedelem tervjavaslata az árucsereforgalom 9 százalékos növelésére számít. A külkereskedelem elemzése után Černík elvtárs rámutatott: az egyes termelési szervezetekben az a gyakorlat honosodott meg, hogy az ellátás nem gazdasági ügy; az anyagbeszerzők nem törődnek azzal, milyen gazdasági következménnyel jár az üzem és a társadalom számára helytelen gyakorlatuk, de szervezetük részére nagymennyiségű nyersanyagot és anyagot igényelnek még az Állami Tervbizottságtői is. Meg kell mondani, hogy az anyagi-műszaki ellátás objektív helyzete gyakran támogatja az ilyen gyakorlatot. A termelési szervezetek vezetőinek, az anyagi-műszaki ellátás terén dolgozóknak. valamint a minisztériumok dolgozóinak is sokkal körültekintőbben és valóban népgazdasági hozzáértéssel Kell felülvtzsgálniUK a nyersanyag- és anyagbehozatallal szemben támasztott igényeiket, s olyan ellátást kell biztosítaniuk, mely a legjobban összhangba hozza a termelő érdekeit a behozatali lehetőségekkel. A nyersanyagbehozatal aránytalan növekedése a nagyon rosszabbodó termelési felhasználásra mulat. Ezért célszerűnek tartjuk: a termelővállalatok anyagilag olyan formában is érdekelve legyenek a termelési szükségletek csökkentésében, hogy a külkereskedelemmel kötött szerződésben a behozatalban elért megtakarí(Folytatás a 4. oldalon) 1964. november 24. * ŰJ SZÓ S