Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-03 / 306. szám, kedd

•JCuCtibaMARTIN TVRDOŇ TÁJKÉPEI Tlz ecsetrajz, húsznál több olajmeg temperaképből árad a békés nyugalom, táj és falu csöndés szépsége, s kiegyensúlyozott világlátás, Ura. Szerzőjük, az 50 éves Tvrdoft mindmáig a valóság talaján áll. Meggyőződése, hogy a művészet ősi táplálói a természet s az élet. Ezekből az örök forrásokból merít, anélkül, hogy gépiesen tükrözné a jelenségeket, amelyeket érzésein, gondolatain átszűrve, átformálva érzékeltet. Hosszabb ideig tervezéssel, díszítményező munkával foglalkozott. Közel másfél évtizede a festészetre irányul minden figyelme. Most az utolsó öt év termésének válogatását mutatja be. Itt látjuk kedvelt motívumait, a sajátos légkört éreztető kikötői jeleneteket. Később a falu hódítja meg. Beleéléssel, melegséggel szemléli az egymáshoz bújó kis házakat, sűrűlombú fákat, a kanyargó utakat. Rajza világos, majdnem mértanias. Kötetlenebb lépést tesz legújabb művein. Festőibben, szépen egymásba olvadó színekkel, szélesebb ecsetkezeléssel, nagyobb felületekben, összefogottabban rögzíti a termékeny erejű földet (Aratás után). Ecsetrajzain bársonyos feketén elevenednek meg a Kis-Kárpátok s ott érezzük a nem ábrázolt, de a természetet munkájával átformáló embert. BARKANY JENONÉ Kettős jubileum Ä Bezruč utca egyik műte-mében ez év november 1-én csendben és szerényen két jubileumot ünnepeltek. Viktor Krupec, festőművész 80 éves születésnapját érte meg, ugyanakkor 40 év telt el azóta, hogy Bécsből visszaköltözött szülővárosába 2ilinára, ahol folytatta megkezdett életpályáját. A művész egyike a legkiforrottabb portré-festőknek, aki biztos kézzel és felette hűen ábrázolta mindig modelljeit. Rajzvonalai finomságából kiérződik a festő eredeti foglalkozása. Annak idején a bécsi katonai földrajztani intézetben dolgozott. Innen hozta magával azt a készséget, hogy alapos gondossággal rajzolta meg a legapróbb részleteket. Portréin kívül pasztelljei és akvarelljei, valamint olajfestményei jól tükrözik vissza Szlovákia, a Magas-Tátra, 2ilína, Árva, a Vágvölgye és Bratislava tájalt és embereit. Akvarelljai és pasztelljai egész sorát valósággal elözönli a napsugár, a fény, az optimizmus. Voltak viszont életében oly korszakok is, amikor belső vívódásai, életbúja került felszínre, amit képein érzékeltetett, amikor munkájába beletemetkezett, hogy elfeledje családja tragédiáját, egyetlen fiatal leánygyermeke korai halálát. Most lakásába és műtermébe vlszszahúzódva, feleségével együtt csendesen éli le napjait. — MAV— A Müncheni Filharmónia vendégszereplése Minden különleges új zenei találkozást bizonyos fény övez. A müncheni filharmonikusok egy este vendégszerepeltek városunkban és hangversenyükből a zenei élmény meleg fénye sugárzott. A Müncheni Filharmónia kitűnő képzettségű zenészek együttese. Vérbeli muzsikusok ültek a pódiumon, akik tudásukat szívvel-lélekkel az előadott művek szolgálatába állították. A zenekar egyik legfőbb jellegzetessége a hangzás plasztlcltása és a széles kifejezési skála. A vonóskar egybeolvadó színeinek összhatása, a basszusszólamok tömörsége, a fúvósok gyönyörűen kibontakozó hangja (fúvósgárdájuk külön elismerést érdemel]., a filharmonikusok „együttes" feloldódása a zenében... mindez megkapóan szép produkciót eredményezett. Karmesterük, Fritz Rieger rendkívül megbízható zenekari vezető. Dirigensi gesztusai takarékosak, de kifejezőek és mindig arányban állnak a kívánt effektussal. Nagy erénye a finom művű aprómunka, az árnyalatok belső gazdagsága, ami különösen a Brahms szimfóniában érvényesült. Finom muzikalitással valósítja meg a nagy kinyílásokat, amelyekből érzékenyen kiegyensúlyozott átmenettel vezeti le a fokozatos összecsukódást. Értékes műsorukat Beethoven VI. szimfóniájával nyitották meg. (Pastorale.) „A szimfónia öt tételét Beethoven maga látta el feliratokkal, s a Pastorale elnevezés kétségtelenül hiteles" — mondja Szabolcsi Bence. „Mégis, a zeneköltő most visszaemlékszik egy régebbi olvasmányára és annak szavaival hangsúlyozza, hogy inkább érzelmi kifejezést keres, mint ábrázolást. A mű felépítése valóban olyan tiszta és zenei, hogy feliratok nélkül is eleget mondana. Csak épp hogy lazább kötésű és oldottabb minden más szimfonikus műnél, szívesebben festeget, színez és illusztrál, mint másutt... inkább felsorol, semmint összeforraszt vagy egybeötvöz, inkább ringat és ismétel, mint fejleszt vagy felépít". Fritz Rieger tolmácsolási módjának értékes vonása, hogy őszinte, sallangmentes és ami a legfontosabb: lényegre törő muzsikálást nyújt. Tudja, mit akar mondani és tudja azt is, mit „kell" mondania, s a közlésmód „hogyanját" is beavatottként ismeri. A Müncheni Filharmónia a Pastorale előadásában eltalálta a hangot és nagyon szépen érzékeltette a beethoveni idill derűjét, felszabadult harmóniáját, mélységesen gýongéd és áthatóan erős levegőjét. Brahms IV. szimfóniájának tolmácsolásában is ugyanez a jelleg kapta meg a hallgatót. Brahms IV. szimfóniáját általában elégikusnak tartják, pedig a mű alaphangulata valójában nem mélabús, sőt talán nem is szomorú. Férfias tartózkodás, minden külső pompáról lemondó belsé nagyság árad belőle ... Brahms, az ember szól hozzánk megrendítő módon. Fritz Rieger nem keresett effektusokat, őszinte komolysággal tolmácsolta a mű mélységes komolyságát, nagy beleérzéssel szabadon kibontakoztatta a szimfónia töretlen belső lendületét, és drámai sodrát. A hallgatóság szűnni nem akaró forré tapssal köszönte meg müncheni vendégeink értékes teljesítményét. 1 HAVAS MÁRTA Vendégszereplés Mére Ottilia, a Szegedi Nemzeti Színház tagja november 2-án és 4-én Bratislavában vendégszerepel. Először Puccini Bohémélet c. operájának Musette szerepében mutatkozik be a bratislavai közönségnek, majd Mozart Varázsfuvolájának Éjkirálynőjét alakítja. (G. I.) MMM VIGYÁZAT, FÖLDRENGÉS KÉSZÜL! A múlt heti földrengés, amely hazánk sok részén ís érezhető volt és sok helyen nem kis riadalmat okozott, ismét felkeltette az emberek érdeklődéssét e természeti katasztrófák iránt. Főleg azért, mert „saját bőrünkön" is meggyőződhettünk arról, mily mérhetetlen erők lappanganak Földünk méhében. Több olvasónk kérésére az alábbiakban rámutatunk a földrengések néhány figyelemre méltó vonatkozására. Szomorú statisztika Földrengés Iránban, Törökországban, Chilében, Marokkóban, Japánban, Jugoszláviában. Egész falvak, egész városok tűnnek el a föld színéről. Hol itt, hol ott megnyílik a föld, embereket temetnek maguk alá a házak romjai, családok szakadnak szét, hatalmas értékek mennek tönkre ... Időszámításunk 526. évében földrengés vonult végig a Földközi-tenger partvidékén és 100 000—200 000 embert pusztított el 1693-ban Szicília szigetén 60 000-en pusztultak el. Az 1755-ös lisszaboni földrengést akkora területen érezték, mint Európa nelyékony anyagú földmagba nem hatolnak be. A rengéshullám alakjában tovateŕ jedő rugalmas energia valamely helyen okozott pusztításának nagysága függ a helynek a fészektől való távolságától és a fészekben felszabadult energia mennyiségétől. A földrengés nagysága méretével (magnitúdó) jellemezhető. Meghatározására rengésjegyzők (szeizmográfok) szolgálnak. A földrengések hatását a földrengés! skála (Mercalli—Sieber-féle) alapján jellemezhetjük. Ez a csak műszerekkel érzékelhető kimozdulástól a katasztrofális rengésig terjedő tartományt 12 fokozatra osztja. A földrengések megjósolása és valamilyen hatásos földrengésjelző szolgálat — a nemzetközi viharjelző /szolgálathoz hasonlóan — megszervezése, végső fokon azon hiúsult meg, hogy túl keveset tudunk a Föld belsejéről és az - ott lezajló folyamatokról. Az a néhány kilométeres mélység, amelyet az ember fúrások segítségével elért, a Föld középpontjától mért kb. 6370 kilométerhez viszonyítva egyenesen nevetséges távol1963. április 13-án Jugoszlávia területén a 8. Mercalli-Steberg fok erősségű, úgynevezett „eléggé romboló" hatású földrengés tönkretette Skopje nagy részét. A háttérben: épül Macedónia úf fővárosa. gyedrésze, Portugáliában sok várost elpusztított. Épületek rombadőlése miatt 32 ezer ember pusztult el s 60 ezren haltak meg az először hátráló, majd pedig a partra özönlő tenger hullámai között. 1908-ban a messinai földrengéskor, amely kiterjedt a Szicília és az olasz félsziget közti tengerszoros mindkét partjára, 83 000 ember pusztult el. A parton majdnem minden város rombadőlt, repedések képződtek és egész szárazföldszegélyek (beleértve a messinai rakpartot ls) süllyedtek a vízbe. A legutóbbi évek földrengés-statisztikája még mindnyájunk emlékezetében van. A kutatók kiszámították, hogy az utolsó 4000 év folyamán a Földön mintegy 13 millió ember vesztette életét földrengés következtében. A Föld kérgében minden órában észlelhető valahol rengés. A földrengések száma eléri az évi 10 OüO-et. A Kárpát-medence sem mentes a földrengésektől. Réthly Antal profeszszor szerint i. u. 455-től 1918-ig öszszesen 850 földrengés pattant ki a Kárpá't-ntedencében, amelyek erőssége gyakran 8, 9, sőt 10 fokú volt. A legnevezetesebbek a komáromi rengések (1763: 10 fok, 1810: 9 fok], amelyeket mint „rombolókat" illetve „erősen rombolókat" értékeltek. Tanulunk a rengéshullámokból Foglaljuk össze legalább dióhéjban a földrengésekre vonatkozó tudnivalókat. A földrengés nem más, mint a Föld felszínén és belsejében végighaladó rugalmas hullámzás; többnyire a kéregben bekövetkező nagyméretű mozgások, ritkán vulkáni kitörések vagy nagy barlangok beszakadásának következménye. Kipattanás! helye az ún. fészek. Azt a pontot, amellyel a számításokban a fészek helyettesíthető, hipocentrumnak, a földfelszínnek azt a pontját, amely pontosan a hipocentrum felett van, epicentrumnak nevezzük. A földrengés okozta (1—2 km hullámhosszúságú) rugalmas hullámok lehetnek a felszínen haladó felületi hullámok vagy a Föld belsejében haladó hosszanti (longitudinális) és haránt- (transzverzális) hullámok. Az • utóbbiak a cseppfolyós és gáznenjű j testben nem terjednek,, ezénst a foságot jelent. Azt tehát, amit a Föld belsejéről tudni akarunk, más forrásokból kell megszereznünk. Paradox módon éppen a földrengések által kiváltott rázkődások jelentik a Föld mélyének kutatása szempontjából a legjobb segédeszközt, minthogy nem korlátozódnak kiindulásuk helyére, hanem rugalmas rezgésként szűkebb, vagy távolibb környezetük felé tovaterjednek; eközben sok tekintetben úgy viselkednek, mint a fény, ha nem ls láthatóak. A földrengések oka Bár a talajrezgések gyakorisága miatt nem hiányzik a megfigyelés lehetősége, nincs könnyű feladata a tudománynak, ha a földrengések okának nyomára akar jutni. A Föld keletkezésével és fejlődésével kapcsolatos, sokszor ellentmondó elméletek egész sora csap itt össze. Korábban a valamikor izzó Föld lehűlésével és zsugorodásával próbálták a rengéseket magyarázni. E szerint a Földnek vékony, merev „kőzetbőre" van, s a lehűléskor ezen ráncok vés hasadások keletkeznek. Az eközben feltornyosult és minden irányban egymásratolt kőzetrétegek — amelyek állandóan elcsúsznak — lennének a földrengések okai. Ez a „zsugorodási elmélet" azonban nem teljesen kielégítő, mert eszerint az egész külső földkéregnek egyformán rengenie kellene, márpedig Ismerünk jellegzetes nagy földrengészónákat és olyan területeket, ahol aránytalanul ritkábban fordulnak elő zavarok. Az összezsugorodó Földről alkotott elképzelés és a hegységek felgyűrődése igen jól összehangolható elméleti és gyakorlati megállapítások. Ezt a „kényelmes" helyzetet azonban egyszeriben felborítja egy ellentétes elgondolás, amely szerint a Föld tágul. A. M. Dirac 1937-ben elméleti megfontolások alapján kifejezte azt a gyanúját, hogy a gravitáció az egész világűrben lassan csökkenőben van. Ennek megfelelően idővel mind kisebb lesz az az erő, amely a Föld tömegeit összetartja, s a Föld belsejére ható nyomás is csökken. A csökkenő nehézségi erő jelenségét kísérletileg eddig nem sikerült igazolni, bár mai eszközeink (a mesterséges holdak) erre valószínűleg lehetőséget nyújtanak majd. Ezt az elméletet Igyekszik igazolni az a megfigyelés, hogy a Hold évenként 9,5 cm-rel távolodik a Földtől, egyesek szerint ui. ez a ténv is a csökkenő vonzóerő mellett szól. Földrengés-riadó - halakkal? Japánban a földrengések különösen nagy károkat okoznak és ezért időben való jelzésükre fokozott figyelmet fordítanak. Dr. Shiaya és Yatt földrengéskutatók egy, a kőzettörésl rezgésekre különösen specializált szeizmográfot szerkesztettek, amelyet nagy mélységbe süllyesztenek el é3 a Föld felszínén levő elektronikus átvivő- és erősítőberendezéssel kapcsolnak össze. Megfelelő, konkáv-tükörszerű detektorral fel lehet fogni a mélyebben fekvő kőzetrétegek jelzéseit, és ezzel idejében fel lehet Ismerni a kezdődő földrengés veszélyét. A japán földrengéskutatók terve egyáltalán nem utópisztikus. Ha a „mélységfülelő" vállalkozás (ez a hivatalos neve) egy szép napon működni-kezd, ekkor a tudomány olyan .se-, gédeszköz birtokába jut, amellyel ké-. pes lesz a fenyegető katasztrófákat idejében felismerni és azokra figyelmeztetni a lakosságot. Ugyancsak Japánban született meg egy további érdekes elmélet is. Jasuo Suehiro, a tokiói egyetem tanára isŕnételten felfigyelt arra a jelenségre, hogy a halak előre jelzik a földrengést. Különös érdekessége a profeszszor hipotézisének, hogy korábban ő volt az egyik legelkeseredettebb ellenfele a hasonló feltételezéseknek. Mindenesetre a tudományos világban már régóta Ismert tény, hogy a szeizmikus jelenségeket közvetlenül megelőzően egyes mélytengeri élőlények a felszínre úsznak. A halak viselkedése és a szeizmikus mozgások közötti összefüggések már csak azért is élénken foglalkoztatják a tudósokat, mert a víz alatti földrengések nem csupán a halak halálát jelentik, hanem egyszersmind új kőolaj-lelőhelyek kialakulását is. A japán professzor hipotézise reményt nyújt arra, hogy megfelelő nemzetközi tudományos összefogás esetén talán nem lesz lehetetlen a mélytengeri élőlények viselkedésének megfigyelése útján előre jelezni a veszélyeztetett területek lakosságának: vigyázat, földrengés készül! Európai viszonyaink között még nem beszélhetünk arról, hogy a földrengéseket biztonsággal előrejelezhessük a károkozás csökkentésére, de az biztos, hogy a földrengéskutatás eredményei ehhez napról napra közelebb visznek. üfc

ľi; 5£. * X ^ -. Egyes olafvállalatok „rengéskeltő-gépet" alkalmaznak földrengéshullámok keltésére. A Föld belsejéből visszaverődött sugarak regisztrálódnak és a geológus számára felvilágosítást nyújtanak a kőzetrétegek szerkezetéra vonatkozólag; így következtetni lehet az otaflelőhetyekre is. 1834. november 3, * f^j tg