Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-20 / 323. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1964. NOVEMBER 20. Péntek XVII. ÉVFOLYAM 323. szám Ára 30 fillér Közlemény a CSKP Központi Bizottságának üléséről (ČTK) — 'Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága november 18-án és 19-én Prágában tartotta plenáris ülését, amelyen a Központi Bi­zottság plénuma a népgazdaság 1965-ös fejlesztési tervének kidolgozásáról, mezőgazdaságunk jelenle­gi állapotáról, valamint mezőgazdasági termeié-' síink" továbbfejlesztéséről tárgyalt, összhangban a XII.- Kongresszus határozatával. Ezenkívül meg­vitatta a mezőgazdasági termények" felvásárlási árának néhány módosítását. A népgazdaság 1965-ös tervének: kidolgozásáról' 0. Cerník, az Állami Tervbizottság elnöke, a mező­gazdasági problematikáról pedig J. Burian földmű=< veléstigyi miniszter mondott beszámolót. A CSKP KB plénuma a vita után határozatot fo­gadott el a megvitatott feladatok" teljesítésének biztosítása céljából.­A CSKP Központi Bizottságának határozata a népgazdaság-fejlesztés 1965-ös tervéről A CSKP Központi Bizottsága novem­ber 18—19-én megtárgyalta: 1. az 1965. évi népgazdaságfejlesztési ter­vet; 2. a mezőgazdaság eredményei­nek elemzését és a XII. kongresszus határozatainak további teljesítésére vonatkozó javaslatokat; 3. a mezőgaz­dasági termelés irányításában és ter­vezésében végrehajtott egyes módosí­tásokat, a földkérdést és az árak ren­dezését. I. A Központi Bizottság megtárgyalta és értékelte januári és márciusi ülé­sei határozatainak teljesítését. Ezek a határozatok a XII. kongresszuson kitűzött feladatokkal összhangban az egész párt és minden dolgozónak fi­gyelmét a tervfeladatok teljesítésérc összpontosították, és széles körű kez­deményezést váltottak ki az állami terv részletezése és túlszárnyalása fo­lyamatában. Az 1964. évi terv célkitűzése a tár­sadalmi termelés további növelése volt a belső tartalékok hatékonyabb feltárása és felhasználása, főleg a munkatermelékenység növelése és a költségek csökkentése útján. A népgazdaság fejlesztésében elért eredmények a társadalmi termelés új­bóli növekedéséről tanúskodnak. Meg­javult egyes minőségi mutatószámok teljesítése is. Ezeket az eredménye­ket azonban a kívánt mértékben nem értük el a tudomány és a technika vívmányainak céltudatosabb alkalma­zásával, valamint az új beruházási építkezés, a korszerűsítés és a terme­lés ésszerűsítése állal Iétrejütt felté­telek kiaknázásával, hanem főleg a volumen-mutatószámok kedvezőbb tel­jesítésével. A népgazdaság hatékony­ságának növelésében tehát nem ér­tünk el alapvető fordulatot. A mennyiség és a választék tervé­nek folyamatos teljesítése visszatük­röződött a tökéletesebb anyagi-műsza­ki ellátottságban is. Sikerült megszün­tetnünk a felesleges készletek felhal­mozását. Ennek ellenére iparunkban a készleteket az év végéig nem csök­kenthetjük a tervezett mértékben. A beruházási építkezés tervét az elmúlt évekhez viszonyítva jobban teljesítjük. Lassúbb ütemben állítjuk azonban üzembe az új létesítménye­ket, igen sok a befejezetlen építke­zés és növekszik az építkezések költ­ségvetése. Az üzembe állított gyár­egységekben sok esetben üzemzava­rok lépnek fel, gyakran nem érik el a tervben előirányzott teljesítmény­mutatókat. Mind ez ideig elégtelenül használják fel a beruházási eszközö­ket az ipari ágazatok komplex korsze­rűsítésében. A VASÜTI KÖZLEKEDÉS jobban ki­elégítette az egyes ágazatok szükség­leteit, inint az elmúlt években. Nem sikerült azonban megszüntetni egyes fogyatékosságokat, elsősorban a vil­lanymozdonyok elégtelen kihasználá­sát és a vagonpark nem megfelelő ál­lapotát. Hiányosan szervezik meg a vagonok ki- és berakását az éjjeli órákban, valamint a munkaszüneti napokon. A múlt évekhez viszonyítva kedve­zőbben alakult a mezőgazdasági, fő­leg az állattenyésztési termelés. A végső eredményt azonban kedvezőtle­nül befolyásolta a köztársaságunk te­rületének jelentős részét sújtó aszály. Ezért elsősorban a gabonaneműek és p takarmányok termesztésében nem (Érjük el a tervezett szintet. A beta­karításnál komoly veszteséget okoz­tak a szervező és az irányító munka fogyatékosságai is. Ez kedvezőtlenül befolyásolta a betakarítást s ennek következtében a gabonaneműek be­hozatalára kényszerülünk. A gazdasá­gi állatállomány haszna növekedett, túlszárnyaljuk a hús és a tojás fel­vásárlási tervét. A tej piaci termelé­sében ugyan nem érjük el a tervezett mennyiséget, de így is a felvásárlás a tavalyinál 8 százalékkal magasabb lesz. A mezőgazdasági termelési igazga­tóságok útján fokozatosan életbe lép­tetjük a mezőgazdasági üzemek vál­lalati irányítását. Ezek az igazgató­ságuk mindjobban hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés fellendülésé­hez. Továbbra is hiányosság, hogy az irányítás termelési-vállalati alapelvét a megfelelő mértékben nem alkal­mazzák főleg ökonómiai viszonylat­ban. Tovább növekedett a lakosság pénz­jövedelme és a társadalmi fogyasztás. Megjavult a lakosság ellátása alapve­tő élelmiszer fajtákkal, de nem si­került maradéktalanul kiküszöböl­nünk a gyümölcs- és a zöldségellátás fogyatékosságait. Az ipari árucikkek választékát lassan feltöltjük az új gyártmányokkal, műszaki és divatúj­donságukkal. A Központi Bizottság nagyra be­csiili a kommunistáknak és minden dolgozónak az aktív intézkedések tel­jesítésére irányuló törekvését. Ezek az intézkedések lényegesen hozzájá­rultak a gazdasági feladatok túlszár­nyalásához, az 19B4. évi terv telje­sítésének folyamatában a fogyatékos­ságok és a gyenge pontok kiküszöbö­léséhez. A CSKP Központi Bizottsága januá­ri és márciusi plenáris ülésének irány­elvei felhívták az egész párt figyel­mét népgazdaságunk minőségi fejlesz­tésére. E feladatok teljesítése során nyert tapasztalatainkat mélyítsük el és fejlesszük. II. Az 1965. évi terv célkitűzése fel­használni ? népgazdaság minden ren­delkezésre álló forrását, hogy gyor­sabban növeljük és intenzívebbé te­gyük a társadalmi termelést, jobban kielégítsük a lakosság szükségleteit. Ez a terv hangsúlyozottabb figyelmet szentel a termelés minőségi oldalá­nak és kiindulópontja az 1966—1970. évi terv kidolgozásának. 1965-ben a társadalmi terméket és a nemzeti jö'vedelmet mintegy 4 szá­zalékkal kívánjuk gyarapítani. Ez le­hetővé teszi a személyi fogyasztás kö­rülbelül 3 százalékos és a társadalmi fogyasztás hozzávetőlegesen 4 száza­lékos fokozását. Gyorsabban fogjuk nüvelni a vegyipari, a gépipari, a ko­hászati és az energetikai termelést. Az 1964 végére várható szinthez vi­szonyítva a mezőgazdasági áruterme­lés mintegy 4 százalékkal lesz na­gyobb. Megszilárdítjuk a mezőgazda­ság anyagi-műszaki alapját. A mező­gazdasági földterület egy-egy hektár­jára nagyobb mennyiségű műtrágyát juttatunk. A terv számol a munkatermelékeny­ség gyorsabb növekedésével és az ön­költség csökkentésével is. Ezt előse­gíti az eszközök leliető legnagyobb mérvű összpontosítása a megkezdett építkezések minél gyorsabb befejezé­sére, továbbá az új építkezések szá­mának korlátozása. A termelés terve­zett növelésének fontos feltétele az új termelési létesítmények határidő­höz igazodó átadása és zavartalan üzemeltetése. A nyugat-szlovákiai kerületben december l-től az új seredi üzemben összpontosítják a kekszgyártást. Az üzemet a legkorszerűbb gépi beren­dezéssel szerelték (el, közöttük az NDK-ból érkezett folyamatos gépsorok­kal. Az üzem évente több mint 12 000 tonna 25-fajta kekszet gyárt. Felvételünkön Irena Richtáriková, a szocialista munkabrigád tagja egy német automata mellett. (T. Andrejčák felv, -r- CTK) Megkezdték 40 asztűrial bányász perének tárgyalását Párizs (CTK) — A madridi közren­dészeti bíróság előtt megkezdték 39 asztúriai bányász és egy asszony pe­rének tárgyalását. Azzal vádolják őket, hogy részt vettek az 1963-as sztrájkokban. A törvényellenes szer­vezkedés és propaganda vádja 10 év börtönbüntetést jelenthet. A bíróság kedden 16 évi fogházbün­tetésre ítélte Ernados Mateost, aki a vád szerint tagja volt a Spanyol Kom­munista Párt cartagenei illegális szer­vezetének. A város további 16 lakosát, akiket törvényellenes szervezkedéssel és propagandával vádoltak, 2—4 évi fogházbüntetésre ítéltélí. (CTK) — Tokajikon — amely Lldl­céhez, Kremnlckához és Zlatá Baňához hasonlóan vérrel írta be nevét né­pünk történelmébe — tegnap, a falu tragédiájának 20. évfordulóján a köz­ség lakosai gyászünnepélyt rendeztek. Az elesett hősök emlékművénél ke­gyelettel adóztak a kínhalált halt ál­dozatok emlékének. A község lakosai a Bardejovi Járási Pártbizottság és Járási Nemzeti Bizottság küldöttségé­vel együtt megkoszorúzták az elesett hősök sírját. Michal Cerveňák, a já­A szovjet küldöttség visszatért hazájába (CTK) — A Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság küldöttsége, amely a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójának ünnepségeire és a barátság hónapjának megnyitására érkezett hazánkba, tegnap Prágából visszautazott hazájába. TU-104 csehszlovák repülőgépen re­pült vissza Moszkvába A. A. Bulga­kov, a társaság alelnöke, a szovjet küldöttség vezetője és P. A. Gorcsa­kov, H. G, Jarvova, valamint N, F, SzalacklJ. A küldöttség további tagjai tegnap este vonattal utaztak el hazánkból. Az 1965. évi mezőgazdaságfejlesz­tési terv teljesítése továbbra is meg­kívánja, hogy előnyben részesítsük a növénytermesztést. Keresnünk kell a gabonaneműek termelése további fo­kozásának és a takarmányalap bőví­tésének útját-múdját. Terjesszük el a llavlíókűv Brod-i és a poprádi moz­galom jó tapasztalatait, hogy magas bui'gonyahozamot érjünk el, s a cu­korrépa hozamának növelésében él­jünk a jiCíni mozgalom tapasztalatai­val. A mezőgazdasági üzemek elsőrendű kötelessége gondoskodni a föld ha­tékony felhasználásáról. (A termelé­si igazgatóságok biztosítják, hogy 1965-ben a mezőgazdasági földterü­letet, azok kivételével, melyek nagy befektetést igényelnének, maradékta­lanul bevonják a termelési folyamat­ba.) Az ipari üzemek a FSZM és a CSISZ tevékeny részvételével nyújt­sanak nagyubb mérvű segítséget a ha­tármenti területen, parlagon heverő föld megművelésében s használják fel a CKD üzem és a Klement Gottwald Új Kohóinű e téren szerzett tapaszta­latait. A téli időszakot használjuk fel az emberek képzésére, a gépek elő­készítésére, a komplex-brigádok mun­kájának elmélyítésére és a vesztesé­gek csökkentése módjának megálla­pítására. Az öntözőberendezéseket használ­juk fel a lehető legjobban a hozam gyurapítására. 1965-ben vezessünk be öntözéses gazdálkodást legalább 120 ezer hektárnyi területen. A rakovníki járás példáját követve sokoldalúan bontakoztassuk ki az öntözést szolgá­ló helyi kis víztartályok építésére és felhasználására indított mozgalmat. A CSKP Központi Bizottsága támo­gatja azt a kezdeményezést, amely a márciusi plenáris ülés után számos járásban kibontakozódott s amelynek (folyta-fás a 2. oldalon.) Jaslovské Bohunicén befejezéshez közeledik az első csehszlovák atom­erőmű reaktorcsarnokának építése. A Hydroslav dolgozói — feladataikat túlteljesítve — egy hónappal a kitűzött határidő előtt végezték el az ezzel kapcsolatos munkákat. Jelenleg az uničovi Gépgyár dolgozói szere­lik az atomerőmű 160 tonna teherbírású emelődaruját. Az atomerőmű szere­lőcsarnokaiban már ott áll a technológiai berendezés egy része. Felvéte­lünkön: A reaktor — a plzehi Lenin Művekből — tartúalapjának részei. JŠT. Petráš — CTK — felv.) VÉRREL ÍRT TÖRTÉNELEM EMLÉKÜNNEPÉLY TOKAJIKON rásl pártszervezet vezető titkára be­szédében a nagyrabecsülés hangján szólt e partizánfalu lakosainak ellen-* állási harcairól. Tokajiknak egyéb­ként köztársaságunk elnöke a Vörös Lobogó Érdemrendet adományozta. Ezután a kegyeleti ünnepség rész­vevői a tokajeci erdő aljában levő völgybe mentek, a fasiszta gyilkosok szörnyű tettének színhelyére. A fasisz­ták itt oltották ki 32 polgár életét, akik közül a legfiatalabb Michal Medvedz 16 éves volt. Ondrej Strop­kovský és Michal Medvedz (a meg­gyilkolt fiú apja) — szemtanúk — a jelenlévőknek e szörnyű napról be­széltek. Ök maguk csak úgy menekül­tek meg a haláltól, hogy halottnak tették magukat, majd az erdőbe kúsztak, ahol egészen a szovjet had­sereg megérkeztéig rejtőzködtek. Délután a Duklai Népi Együttes adott műsort. A Csehszlovák Kereskedelmi Kamara küldöttsége Nagy-Britanniában London (CTK) — A londoni Keres­kedelmi Kamara meghívására Lon­donba látogatott a Csehszlovák Ke­reskedelmi Kamara küldöttsége. A kül­döttség tárgyalt az angol Ipari Vál­lalkozók Szövetségének, a londoni Kereskedelmi Kamara és az angol ke­reskedelmi minisztérium csehszlovák szekciójának képviselőivel. A küldöttség tagjai ellátogattak több ipari vállalatba, majd tegnap Birming­hamba utaztak, ahol az ottani keres­kedelmi kamara képviselőivel tár­gyaltak. Ez alkalomból megtekintet­ték a város legjelentősebb üzemeit.

Next

/
Thumbnails
Contents