Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)
1964-11-19 / 322. szám, csütörtök
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KtfZPBHTI SIZOTTSÉSÁtüil ÜAPILAPJfl A mezőgazdasági gépek javításával kapcsolatos új intézkedések Nagyobb gondot a gépek karbantartására Mezőgazdasági üzemeink a mintegy 14 milliárd korona értéket képviselő mezőgazdasági gép- és gépberendezés segítségével végzik azt a felelősségteljes munkát, melynek eredményei semmiképpen sem lehetnek részünkre közömbösek. Minél több a gép, annál nagyobb költségeket igényel javításuk, karbantartásuk. Igy aztán érthető, hogy a mezőgazdasági gépek javítása és karbantartása átlagosan évi 2 milliárd koronába kerül, ami a mezőgazdasági termelés összköltségének majdnem 32 százalékát jelenti. — A mezőgazdasági gépek javítása, karbantartása egyelőre még sok gondot okoz — jelentette ki Oldfich Doležal, a Földmüvelésügyi Minisztérium dolgozója, a traktorállomások főosztályának vezetője a tegnap Prágában megtartott sajtótájékoztatón. Ezért tulajdonítunk oly nagy fontosságot annak az intézkedésnek, mely szerint a mezőgazdasági üzemek műszaki fejlesztéséért az állami traktorállomásokat teszik felelőssé. A szövetkezet javítóműhelyeinek szerszámkészlete, többnyire eléggé szegény s így a jövőben a karbantartási és javítási munkákat a traktorállomások az e célra kijelölt mezőgazdasági gépjavító üzemekkel karöltve látják el. Az állami traktorállomások tevékenysége 1963-ig nem terjedt ki, nem mélyült ei a kívánt mértékben, a munkájuk minőségét is gyakran bírálták. Dicséret mindössze annyiban illeti munkájukat, hogy az egyes javításokért szilárd díjazást vezettek be s ezzel megakadályozták az árak állandó emelkedését. — Különösen a villanyáramra működő gépek és gépberendezések hiányos javítása, illetve javításuk elhanyagolása okozott sok kárt — folytatta Doležal elvtárs. Ezeknek a fogyatékosságoknak kiküszöbölésére úgynevezett aggregátos módszert vezetünk be, ami az egyes gépalkatrészek kicserélésével a karbantartási munkák iparosítását, azok egyszerűsítését, az árak csökkentését célozzák. Az új elvek értelmében módot kell találni arra, hogy a szövetkezetek megértsék: elsőrendű érdekük gépeik helyes kezelése, gondozása. Ezért az idevágó törvényes intézkedések megváltoztatásáról is folynak tárgyalások. Arról van szó, hogy a felelős dolgozók javaslatára a rendszeresen karbantartott gépek esetében a mezőgazdasági üzemek megjutalmazásaként a törvényes hathónapos jótállási határidőt egy évre meghosszabbítsák. Az elhanyagolt gépek esetében azonban a felelős dolgozóknak a jótállási határidő csökkentésével kell számolniuk. A mezőgazdasági üzemek eddig a különböző javító üzemekhez fordultak, aszerint, milyen munkára volt szükségük. Ezentúl a jobb eredmények érdekében kizárólag traktorállomások feladata lesz a javítási munkák közvetítése. Ha a javítást saját maguk nem vállalják, szerződéssel kötelezik az illetékes üzemeket a kívánt munkák elvégzésére. —km— A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának plénuma (CTK) — A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága tegnapi ülésén a főiskolai CSISZ-szervezetek munkájával foglalkozott, s a novemberi plénum összegezésének alapján elemezte e szervezetek problémáit és feladatait, különös tokintettel ideológiai-nevelői tevékenységükre. Az ülésen részt vett Ivan Litvaj, az SZLKP KB osztályvezetője, Gejza Slapka, az SZLKP bratislavai főiskolai bizottságának vezető titkára, Karol Őavel, az iskola- és kulturálisügyi megbízott helyettese, valamint az egyes tanszékek szervezeteinek képviselői. Róbert Harencár mérnök, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkára beszámolójában többek között a főiskolai CSISZ-szervezetek ideológiai-nevelői munkájáról szólt. Kifejtette, hogy ezt sokszor elvontan végzik, azaz nem alkalmazkodnak az adott konkrét körülményekhez. A Kelet-szlovákiai Vasmű építésén közüsen dolgoznak hazánk minden tájának dolgozói. Képünkön: Jaroslav Maceček hegesztő (bal-' ról), aki Morvaországból jött az építkezésre és Štefan Pragulský hegesztő, a kelet-szlovákiai Secovcéből. (ČTK — G. Bodnár felv.) Csak a kommunisták és a demokraták együttműködése biztosíthatja Irak jövőjét A beathista rendszer megdöntésének első évfordulója Bagdad (CTK) — Irak tegnap ünnepelte meg a baathista rendszer megdöntésének első évfordulóját. Az évforduló alkalmából Bagdad zászlódíszbe öltözött. A főváros utcáin díszkapuk állnak. Taher jahia miniszterelnök hivatalosan megnyitotta a város új rádióállomását, mely a Szovjetunió segítségével épült. Az Arab Szocialista Szövetség délutáni nagygyűlésén Aref elnök tartott beszédet. Az An-Nida bejrúti lap is megemlékezik a baathista rendszer megdöntésének évfordulójáról. Megemlíti, hogy a baathisták uralma alatt több mint 10 000 polgárt kínoztak meg, felszámolták az állami kőolajtársaságot, gyengítették vagy teljesen beszüntették a kapcsolatokat a szocialista országokkal. A baathisták az imperialistáktól támogatva bukásuk után is árra törekednek, liogy a hatalmat visszahódítsák. A baathisták szándékát megkönnyíti a jelenlegi iraki rendszer álláspontja a demokratikus erükkel szemben. Az iraki kommunisták és más demokraták még mindig börtönökben és koncentrációs táborokban vannak. Irak vezetőinek lutniuk kell. hogy az ország csak a nép és a demokratikus erők támogatásával fejlődhet. Csak imperialista-ellenes politikával és szociális reformokkal lehet megőrizni Irak oddigi vívmányait. „A német fasiszták által 1944. nov. 19-én legyilkolt 32 hős tokajiki partizán emlékére" Ez áll a húsz év előtti tragikus eseményekre emlékeztető márványtáblán. Csak ennyi. Mérhetetlen fájdaln»at, szomorúságot takar az emberiességükből kivetkőzött fasiszta fenevadak gaztettét idéző néhány szó. Nem lehet ezt feledni, ha már be is hegedtek a sebek. Két évtized után is kiújulnák, felelevenítik, mi történt azon a novemberi vasárnapon... A novemberi sötétség úgy köszöntött be Tokajik községbe, mint egyébkor szokott. Itt, a hegyek közötti völgyben talán valamivel korábban, mint másutt. Voltak, akik örültek ennek, mások rettegtek a sötétségtől. A tokajíki partizánok számára az est jelentette a reményt, a cselekedetek idejét, amikor a jól Ismert hegyi ösvényeken rajtaütésszerűén megközelíthették a német egységeket... Szombat este volt. Nem készült semmi különösebb beavatkozás. A partizán előőrsök sem jeleztek veszélyt a falu irányából. — Csend uralja Tokajik utcáit, házait... Napközben ugyan járt ott két náci tiszt, de mihamar kikotródtak — jelentették ... Szabad hát az út a faluba. Egyenként szállingóztak a hegyek lakói szeretteikhez. Csak néhány szóra, egy meleg ölelésre, legalább tiszta alsóneműt váltani ... Itt is, ott is szóba került a két „fritz" délelőtti látogatása. — Valami nincs rendjén — szállt viskóról viskóra a vészjósló hír. Éjféltájt Stropkovskýéknál találkozott Csulejev szovjet főhadnagy és Peter partizánkomiszár. Rövid eszmecsere után döntöttek: Fel kell készülni Tokajik védelmére, mert valami történni fog. Gyanúsan viselkedett a két tiszt, bosszút forralnak a németek. Két nappal azelőtt Hrabovec határában négy náci katona „fűbe harapott". A német parancsnokság ezt is Tokajik számlájára írta. A partizánok többsége lábon volt. Vége az óhajtott pihenésnek. Kijelölték a megerősített őrségeket, szétosztották a feladatokat, a lőszert és a fegyvereket. Stropkovský bácsi sem aludt. Nyugtalanul forgolódott szalmazsákján. Hajnali négy óra felé járt az idő. Szokásához híven kinézett az istállóba. Sűrű fegyverrropogásra lett figyelmes. — Újabb összecsapás a közeli Dukla körül — gondolta. Egyre erősebben kelepeltek a fegyverek. Mindig közelebbről. Ügy tűnt, mintha a szomszéd község határában lövöldöznének. A szerető édesapa gyöngéd idegességgel megérinti Juro, majd Ondrej fia vállát. — Keljetek fel... valami baj van ... — Menekülni!... — adják szájról szájra a mozgósított partizánok. Néhányan már a kertek alatt szaladnak, egyesek pár méterre vannak a menedéket kínáló erdő szélétől. De nem érik el. Minden oldalról felropognak a fegyverek. Nincs mód menekülésre. visszatérésre. Tokajíkot a német katonák gyűrűje zárja körül... A náci katonák, mint sáskák törnek elő az erdőből. Nehéz volt megállapítani, hányan. Annyi bizonyos, a néhány partizánnal szemben óriási túlerőben. A „sáskaraj" ellepte, felkutatta a házakat, minden férfit, öreget, fiatalt, apát, fiút és unokát egyaránt elhurcolt. Los... 1 o s! ... Partizanen! ... — nógatták őket a templom felé. — Stropkovba mennek három napi munkára — ordította a tolmács. — Az asszonyok hozzanak férjeiknek élelmet és meleg kabátokat...! De ki adott hitelt ezeknek a szavaknak! Talán néhány jóhiszemű asszony. Bennük is kialudt a reménykedés apró szikrája, amikor egy hórihorgas Wehrmacht-százados, bal arcán mély sebhellyel, végighaladt a felsorakoztatott tokajíki férfiak között. Mint a vipera áldozatára, úgy tekint a gyűlölet tüzében égő partizánszemek közé. — So, hier gibt es Partizanen! ...Wer ist zwischen euch? — kérdezi a 34 hallgatag férfitől. — Ki van köztük partizán? — fordul rossz szlováksággal a könnytől áztatott női arcok felé. Válaszra hiába vár.' — Ki megmondani, ...nem menni munkába — próbálkozik a kétméteres parancsnok. De eredménytelenül. Hallgatnak a környező hegyek és erdők, szótlanul, felemelt fővel állnak a tokajíki emberek. Se rimánkodó, se jajszó nem hagyja el ajkukat. A sebhelyes náci százados dühösen verdesi csizmaszárát fonott korbácsával... Tizenegy után néhány perccel a tolmács „indulj"-t vezényel. A hármas sorba felzárkózott 34 férfi a könnyező asszonyok és gyerekek, valamint néhányszáz fegyveres német katona kíséretében elindul. De hová? Stropkov felé balra kell térni! Hová viszik őket?... Tokajecen megáll a menet. Miért ez a pihenő? Ebédszünet? Néhányan kenyeret, szalonnát húznak elő a tarisznyából. — Nem falnil ... — üvölt a sebhelyes tiszt. — Hátra arc — vezényel a tolmács. A harmincnégy férfi megfordul, és szembe találja magát két német golyószóróval. A százados élvezettel kémleli áldozatai döbbent arckifejezését. Kaján mosoly ül ajkán, amikor megszólal. — Wo sind Partizanen? Hol lenni partizánok? ... — Síri csend a válasz. Megmondani, mert...? — hangja alábbhagy, miközben a két golyószóróra mutat. A csendes völgyön hullámzik a visszhang: ... mert? ... mert?...— Nem történik semmi, ki megmondani... A hórihorgas náci tovább kérdezget. — Ki megmondani? ... Ki? ... Hát senki nem megmondani? ... Tolmács nélkül saját maga intézi a kérdéseket. Majd még egyszer végigsiklik tekintete a felsorakoztatott tokajíki férfiak arcán .. (Folytatás az 5. oldalon.) SMI H SZOCIALISTA TÁBOR ORSZA'GAI BÖl • MUNKÁSEGYETEMEK A ROMÄN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN Az idei tanévben a román iparvállalatokban és üzemekben 173 munkásegyetem működik. Politikai tudományos, természettudományi, technikai, közgazdasági, kulturális és művészeti előadásokat 32 000 hallgató látogat ezen oktatási intézmények keretében. © BOLGÁR KÉPZŐMŰVÉSZEK SIKEREI Az utóbbi két évtized alatt Bulgária nagy sikereket ért el az ipari termelésben. Ma az ország fejlődésének második szakasza előtt áll: előtérbe lép a termelés esztétikai értékelnek elérésére irányuló törekvés. Tavaly az állami tudományos bizottság mellett megalakult az ipari termékek esztétikájával és a műszaki fejlesztéssel foglalkozó tanács. Tagjai — a bolgár tudományos akadémia, a képzőművészeti főiskolák, a bolgár művészeti szövetség stb. kiváló szakemberei — állandó konkrét segítséget nyújtanak az üzemeknek. Azok a termékek, amelyek nem felelnek meg az esztétikai követelményeknek — e szerv megítélése alapján — nem kerülhetnek eladásra. © A HARKOVI ÜZEM TURBINÁI KÜLFÖLDÖN IS KERESETTEK A harkovi Kirov üzem — az egyik legnagyobb és legkorszerűbb szovjet üzem — gőzturbináit nemcsak a legnagyobb szovjet villanyművek számára gyártja, hanem számos külföldi országba is exportálja. Így például az üzemben most fejezték be a hatodik turbina szerelését Kuba részére. A hat turbina Kubában évente több mint kétmilliárd kWó villanyáramot fog termelni. Harkovi turbinákat szerelnek fel bulgáriai üzemekben is. © FEJLŐDIK A BOLGÁR LÉGI KÖZLEKEDÉS A bolgár polgári légi közleke-. dés a második világháború utáni években indult meg. 1947-ben létesítették az első járatot Szófia és Burgas között. Ma már a repülőgépek naponta többször közlekednek Szófiából Várnába, Plovdivba, Górná Orjakovicére stb. A TABSO bolgár légiforgalmi társaság számos külföldi országgal bonyolít le légiforgalmat, így repülőközlekedésük van Budapesttel, Prágával, Berlinnel, Varsóval, Koppenhágával, Belgráddal, Athénnal, Tnniszszal, Algírral, Béccsel és számos más európai és afrikai országgal. Ez év novemberével új, sorrendben már 15. nemzetközi járat létesült Szófia, Athén és Damaszkusz között. BRATISLAVA 1964. NOVEMBER 19. Csütörtök XVII. ÉVFOLYAM 322. szám Ára 30 fillér Világ proletárjai , egyesüljetek!
