Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-17 / 320. szám, kedd

1939. november 17 öröke I Sérteti építkezés Trnávkán (Folytatás az 1. oldalról) rülvéve, felsorakozva álltunk étlen szomjan egész nap és egész éjjel. Harmadnap reggel a bubéneci állo­másra szállítanak, ahol a már előké­szített vagonokba terelnek. További nap és éjszaka a bizonytalanságban. A cél ismeretlen. A vonat valahol Berlin közelében áll meg. Ezerkét­száz testileg és lelkileg legyengült, kimerült fiatal botorkál a szögesdró­tokkal bekerített magas kőfal mentén. Mikor a kapun beljebb kerülünk, a sachsenhausen-oranienburgi koncen­trációs tábor Appelplatzján találjuk magunkat. Az éles reflektorok megvi­lágításában fantasztikus látvány tárul elénk. Csikós fegyencruhában, csont és bőrre fogyott emberek sokasága. Halálfejjel díszített barna egyenru­hás, parancsokat üvöltöző, szitkozódó férfiak. Még másnap reggel az első Appelon is a valótlanság érzése ke­rít bennünket hatalmába. Nem lehet igaz, amit latunk, aminek tanúi, ré­szesei vagyunk. Borzalmas először hallanunk a büntetőkolónia agyon­gyötört foglyainak embertelen jaj­kiáltásait, rettenetes először látni, ahogy az SS-legény szadista kedvtelés­ből ezrek szeme láttára halálra kínoz egy beteg, öreg embert. Három évig voltam ebben a pokolban Sokan elpusztultak közülünk, a többiek életüket a kollektíva össze­tartásának. erejének köszönhetik. A közösségi szellem segített megőriz­ni emberi méltóságunkat, élni akará­sunkat. Politikai öntudatunk itt acé­lozódott meg. A krakkói egyetem ve­zetőségével, francia bányászokkal, spanyol harcosokkal, több ismert cseh kommunistával voltunk együtt. Német fogolytársainktól tanultuk meg, ho­gyan lehet a fasiszták ellen harcolni ott, ahol az lehetetlennek tűnik. Tő­lük tanultuk meg, milyen szilárd és megbízható a proletár internaciona­lizmus, mekkora erot jelent a kom­munista szervezet még akkor is, ha illegalitásban, a legnehezebb feltéte­lek között dolgozik. Antifasiszta ha­zafiakként kerültünk a táborba és kommunistákká értünk. A November 17-e akcióval kapcsolat­J A brntislavai Stavoindustria dolgo­ban (így nevezték a nácik) beszélni zói Trnávkán középületek mintapél­kell az előzményekről és visszhang- ! (lányait építik. Ezek építésén a kor­járói is. Nem véletlenül történt, meg- ; szerű konstrukció-rendszert, új épí­iorlás volt. Néhány nappal előbb, ok- ! főelemeket, az építkezés új technoló­tóber 28-án, az egész nemzet tűnte- i giáját és az újszerű belső felszere­téssel adta tudtára a megszállóknak, j léseket próbálják ki. A jövő év kö­hogy nem alkuszik meg a lealázó j zepéig elkészülő három háztömbben, müncheni döntéssel, a náci önkényu- j amelyeket szállodaszerűen rendeznek uralommal. A csehszlovák himnuszt, 1 be, 440 munkást helyeznek el. Később, forradalmi dalokat éneklő, a megszál- j további két háztömb felépítése után, lók elleni gyűlöletet kifejező jelsza- ' 1986-ban a komplexben 1000 személy vakat kiáltozó tüntetőkre a rendőr- j lakhat. Az új lakótelepen főleg a ség fegyvert fogott. Nem volt kii lönbség diák, munkás között. Egysé­ges volt a hazafias ellenállás a fa­siszta megszállókkal szemben. Az ösz­szetűzésnek több halálos áldozata, sú­lyos sebesültje volt, közöttük Jan Op­letal orvostanhallgató is. November 15-1 temetésén a koporsóját kísérő két és félezer diák a búcsú percéig ünnepélyes csendbe n vonult az utcá­kon. Utána azonban kirobbantak az indulatok, ismét fegyveres összetűzés­sel végződött a demonstráció. A két egymást követő tüntetés nem maradt titokban. Az egész világ tu­domást szerzett róla, hogy Prága népe nyílt ellenállást fejt ki. A háború első hónapjaiban a megszállók nem I nézhették tétlenül, hogy tekintélyük ilyen csorbát szenvedjen. A november I 10-án Hitlernél összehívott értekez­let Dunán épülő új vízi erőmű munkásai fognak lakni. FÜLEKEN több mint 1 300 000 korona befektetéssel strandfürdő, szál­loda és téli fürdőmedence épül. Az építkezés a befejezéshez közeledik. A poprádi Rokkantak Szövetsége vál­lalta, hogy a központi fűtéshez szük­séges kazánok beszerelését még az év végéig elvégzi, (p. Kh.) HEGESZTŐ Hetidig vorjunok még? megpecsételte a cseh diákok és főiskolák sorsát. Még az év elején kaptuk kézhez ! Kossár Mária komáromi lakos levelét. I Rajta kívül még harmincötén írták I alá. Ok? A városi köztisztasági ftir­j döt 1963 márciusában bezárták. Miért? Mert tatarozzák, korszerűsítik. Levél­I írónk többek között megjegyezte: Az emlékezetes éjszakát követő ' ­A múltban ez a fontos intézmény reggel már szerte az országban kint függtek a cseh egyetemek és főisko­lák azonnali bezárását bejelentő hir­detmények. Hitlernek és ideológusai­nak a cseh nemzet történelmét és hetenként öt napon állt a város la kosainak rendelkezésére, beleértve a vasárnapot is. Az utóbbi években azonban az üzemeltetési időt két nap i ra csökkentették. Ekkor azt mondtuk: Értékes felajánlások A Bánovce nad Bebravou-i Tatra­autógyár dolgozói, akik termelésüket több mint egy évtizeddel ezelőtt kezd­ték meg, ma már sok munkasikerről számolhatnak be. A sikereket főleg az autószerelök szaktudásának és fe­lelőségérzetének köszönhetik, vala­mint annak, hogy állandóan nagy gondot fordítanak a gyártási folyama­tok gépesítésére, a műszaki fejlesz­tésre, az újítómozgalomra, a munka­szervezésre és a szocialista munka­versenyre. A szocialista munkaversenybe, mely egyidős az üzemmel, a gyár csaknem valamennyi dolgozója bekapcsolódott. A verseny értékelése rendszeressé vált az üzemben. A harmadik negyed­évben az egyéni versenybe n a gyár következő négy dolgozója bizonyult a legjobbnak: Ján Bolf szerszámkészítő. Štefan Záruka lakatos, Anton Duhár mérnök, konstruktőr és Július Grznár műszaki ellenőr. A kollektívák közül a Babička, a Pfeffer és a Trebichovs­ký elvtárs vezette munkacsoportok bizonyultak legjobbnak. A bánovcei tatrások az utolsó ne­gyedévre is értékes felajánlásokat tet­tek. így a NOSZF 47. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy export­tervüket legkésőbb december 10-ig, évi tervüket pedig 24-ig teljesítik. Megjegyezzük, hogy hazánk felszaba­dulásának 20. évfordulója alkalmából az üzem minden szocialista munkabri­gádja 20 rendkívüli feladat elvégzésé­re kötelezte magát. (kj) ezeréves kultúráját kellett letagad- | Ez ls több a semminel. Nagyobb baj niuk, hogy megkezdhessék a jogait, , azonban, bogv ma már közel másfél haladó és demokratikus hagyományát , esztendeje feléje sem nezhetunk. védelmező nemzet kiirtását is. No- A bIráI6 lBvé l kezbevetele után vember 17 gyakorlati ízelítő volt, ho- ' felvilágosítást kertünk a Komaromi gyan akarta a német fasizmus a meg- j város i Nemzeti Bizottságtol. Az elv­szállott orszáeokban a német élettér 1 táľsa k szeptember 10-en kelt leveliik­kérdését megoldani. Mi már tudjuk: I be n elismerték a kritika jogosságát, gyilkosságokkal, koncentrációs tábo- 1 s h 0§y a munkálatok túl sokáig hu­rokkal, erőszakos germanizálással. | zódnak. A lakosság blralo megjegyze­i sei alapján a városi nemzeti bizottság ' ipari bizottsága is foglalkozott az üggyel. A képviselők határozott köve­telésére a felsőbb szervek jelölték meg a munkák befejezésének végle­ges határidejét. A közszolgáltatási üzem igazgatója az építővállalat ígé­rete alapján kijelentette: „Szeptem­ber végére a fürdőt ismét üzembe; he­lyezik." Ilyen értelemben válaszoltunk Kos­sár Máriának s egyben reméltük. Miközben a cseh diákok koncentrá­ciós táborban sínylődlek, november 17 visszhangja az egész világon nagy méreteket öl­tött. Csehszlovákia után más európai államok is megismerték a fasiszta megszállás borzalmait és diákjaik cseh társaik sorsára jutottak. Novem­ber 17-ét 1941-ben a nemzetközi diák­tanács nemzetközi diáknapnak nyilvá­nította. Az első háború utáni évfor- | hogy az ígéret több lesz az üres szó­duló nagyszabású ünnepségeinek és j nál. Kossár Mária újabb levele — az első világkongresszusnak színbe- j amelyet a napokban kaptunk kézhez lyéül a diáko,k Prágát választották. Ek- i — azt bizonyítja, hogy korai volt az kor alakult meg a Nemzetközi Diák- j öröm, a remény. Nemcsak szeptem­szövetség, amelynek állandó székbe- ! ber, de már október is elmúlt, a fiir­lye Prága' és kezdettől fogva cseh- j dő azonban még mindig nem készült szlovák képviselő az elnöke. A Nem- | el. zetközi Diákszövetség, amely ma már Most már csak azt szeretnénk tud­ót földrész 75 nemzeti diákszövetsé- j ni, meddig hitegetik még az illetéke­gét egyesíti, így is kifejezésre juttat- ; sek a komáromiakat? Nem volna ta­ja, hogy a Prágában elvetett magból ! Ián helyénvaló, ha végre valahára az fejlődött ki a haladásért, a békéért, i ígéreteket tett követné? a fasizmus ellen harcoló millió és ; fSz. l.j millió diák szövetsége. De ezzel már eljutottunk a mához, november 17 hagyatékához. Milyen következtetést kell levonnia az ifjú­ságnak a múltból? A második világ­háború után sem tűnt el a fasizmus, a nemzeti, faji és osztályelnyomás. (Bachan felv^ Kétszakaszos főzési rendszer a gömörhorkai cellulóz-és papírgyárban A gömörhorkai cellulóz- és papír­gyárban októberben sikeresen befeje­ződtek az új, kétszakaszos főzési rendszer kísérletei. Ezeket a kísér­leti főzéseket a gyár a bratislavai Cellulóz- és Papíripari Kutató Intézet­tel közösen végezte. A kísérleti főzé­seket az 1963—64-es években három szakaszban végeztük el, és ebben po­zitív eredményekhez jutottunk. Az új főzési módszer lényege az, hogy a faforgácsot a normális kal­ciumbiszulíit-olduttal való főzés előtt még kb. 1—2 óra hosszat nátriumszul­fit-oldatban pároljuk. A párolás folya­mán a nátriumszulfitból védőréteg ke­letkezik a fa rostjain. Ez a réteg védi a cellulózt a normális főzés időtar­tama alatt a hidrolízises szétesés el­len. Ennek eredményeként a fából nyert cellulózkivonat kb. 6—8 száza­lékkal emelkedik. A kísérleti főzés eredményei azt mutatják, hogy az új főzési módszer bevezetésével a fából nyert cellulózki­vonat jelentősen emelkedik. Ez éven­ként nagyméretű famegtakarítást je­lent, főleg a nagyobb üzemekben. Azonkívül csökken a folyók szeny­nyeződése is, mivel a főzőkből ki­eresztett szennylúg kisebb szennyező­désű. Az új, kétszakaszos főzési módszer bevezetésével tisztább marad a Sajó folyó is, amelybe a gömörhorkai cel­lulózgyár szennyvizeit kiengedik. Eb­ben a gyárban az új főzési rendszert az 1966-os év folyamán vezetik be. Ha sikerül a nátriumszulfit-adagoló berendezés tökéletesítésével a 12 órás feltárási idő betartását elérni, az új főzési módszernek az ország többi gyáraiban való bevezetése nem ütkö­zik semmi akadályba. Az új főzési rendszer bevezetésével jelentősen megjavul folyóink tisztasá­ga, és több száz hektár erdőt men­tünk meg népgazdaságunk számára. BENYE FERENC mérnök Fejlődik a lengye! vegyipar A lengyel vegyipar nagy iramban fejlődik, számos új iizem épül. Lodzs­ban Anilani néven egy korszerű mű­gyapjúgyártó üzem épült, amely éven­te 5000 tonna műrostot termel. A leg­jelentősebb új üzemek közé tartozik a piocki kőolajfeldolgozó kombinát és -finomító üzem. Miért idegenkednek még mindig? MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEINKNEK a Mŕe ma is léteznek erők amelvek I eS n a§V ob b gondot okozza a dolgo­Még ma is le eznek erok, amelyek , zók k Súlyosbítja a hely­nem jriadnak vissza új, meg borzasz- ; zet£Jt fl z s h(jgy nyu g y díjb a J vonul ó tőbb háború kirobbantásától, amelyek a tudományt ismét az erőszak, a pusz­títás szolgálatába akarják állítani. Az ifjúság nem lehet ez iránt közömbös. Kötelessége mindig és a végsőkig színt vallani az igazság, az emberies­ség a haladás mellett. Ereje a dolgo­zó néppel való szövetsége, nemzetkö­zi szolidaritása a világ békeszerető dolgozóival. November 17 a múlt em­lékezete, de egyben az aktív huma­nizmus felhívása a jelenre és a jö­vőre Feljegyezte KIS ÉVA Egy barátságot öregbítő alkatrész ... Minden elismerő szó, amely az embert jól végzett munkája, vagy önzetlen segítsége fejé­ben éri, nagy Örömet jelent. Még inkább jól­esik a külföldről érke­ző elismerés. Ilyenben részesült a napokban a Kelet-szlovákiai Szovjet Hadsereg Gépgyár. A vállalat igazgatója a Német Demokratikus Köztársaságból, a drez­dai VE B Fahrzeug und Maschinenteile vállalat­tól a következő levelet kapta: „Kedves elvtársak és barátaink! Fogadják őszinte üdvözletünket s köszönetünket elvtársi segítségükért. Az Önök segítségével sikerült tel­jesítenünk a szocialista tábor, elsősorban a fia­tal, független Kuba irán­ti kötelezettségeinket. Ezzel egyidejűleg hoz­zájárultak közös ügyeink rendezéséhez. Ezért még egyszer kö­szönjük az üzemnek, azoknak a dolgozóknak, akik a segítségben részt vállaltak. Szocialista üd­vözlettel..." Aláírások. Milyen segítségről volt szó? A drezdai gyár küldöttsége az el­múlt hónap derekán lá­togatóban járt a koši­cei Szovjet Hadsereg Gépgyárban. Beszélge­tés közben elpanaszol­ták, hogy október első napjaiban üzemzavar miatt leállt gyáruk IsF­250-es présgépe. Ezáltal veszélyeztetve volt a gyár tervteljesítése. Amikor Kiss elvtárs, a košicei gépgyár P/520­as üzemrészlegének ve­zetője erről tudomást szerzett, kezdeményező javaslatot tett. Nem tar­tott soká és a présgép­hez szükséges alkatrész már útban volt a drez­dai gyár felé. Be is vált és azóta a présgép újból működik, a német elvtársak eredményesen dolgoznak a KGST ke­retében vállalt felada­taik teljesítésén. Szép példája ez a szocialista országok dol­gozói együttműködésé­nek. —i'fc— gok helyébe kevés fiatal jön. Tavaly a rimaszombati járásban Ondrej Kvet­ko referens összeírta, hány fiatal dol­gozik a mezőgazdaságban. Nem kedve­ző az eredmény, a járásban mindössze 562 a huszonöt éven aluliak száma. És a mezőgazdasági munkát vállalt fiata­lok száma sem oszlik meg arányo­san az egyes gazdaságok között. Van szövetkezet, mint például a szentki­rályi, ahol 29, vagy a lénártfalvai, ahol 23 fiatal dolgozik, de akad olyan szövetkezet is, például a sajórecskei, ahol csak 2, vagy a feledi, ahol 3 fiatal van. Általában az a helyzet, hogy a gaz­daságilag erősebb szövetkezetekben több a fiatal. Vannak azonban kivé­telek is. Ilyen például a bejei szö­vetkezet, amely jó gazdasági ered­ményeket ér el, mégiscsak 4 huszon­öt éven aluli dolgozója van. Meg kell említeni azonban, hogy szükség ese­tén a bejeiek idénymunkásokat alkal­mazhatnak a kertészetben. Ám nem minden szövetkezet van olyan szeren­csés helyzetben, hogy akkor hívhat segítséget, amikor jól esik. A sajórecskei szövetkezet bár nem nagy — csak 250 hektár földje van — de a két fiatalja mellé még elkelne néhány. Hethy Zoltán, könyvelő mond­ja, hogy az idén is három tag mont nyugdíjba és fiatal egy sem jött he­lyettük, sőt kilátásban sincs utánpót­lás. A fiatalok Revú'cán meg Tisove­cen dolgoznak, mert ott télen-nyáron kereshetnek. ÉRDEKES MEGJEGYEZNI, hogy a szomszédos szentkirályi szövetkezet­nek 29 fiatal dolgozója van. Igaz, hogy ebben a szövetkezetben tőröd­nek a fiatalokkal. A szövetkezet a háztájival rendelkező tagjainak 10 ko­rona előleget fizet munkaegységen­Ként, a fiataloknak viszont 16 koro­nát, így elég szép havi keresethez jutnak. Az is előny, hogy a fiatalokat télen is igyekeznek alkalmazni. A szentkirályi szövetkezetben arra is gondolnak, ha a fiatal nem tanult más szakmát, még a bevonulása előtt letegye a solörvizsgát. Természetesen, ha a fiatalok látják, hogyan törődnek velük, a katonaidő letelte után is szí­vesen jönnek vissza a szövetkezetbe. A sajórecskei szövetkezetben nem ta­núsítanak ilyen megértést a fiatalok iránt. Az eluleg mindenkinek egy­aránt 11 korona munkaegységenként, amit bizony a legények keveselnek, mert elvégre ők nem élvezik a fél­hektár háztáji földet. Jozef Chovanec, a feledi szövet­kezet elnöke is panaszkodik, hogy ne­kik sincs szerencséjük a fiatalokkal, pedig a kedvükben járnak. A, jelen­legi háromnak a tervezett 14 korona munkaegység értékéből 12-öt előleg­ként kifizetnek, és gépen dolgoztat­ják őket, mert ehhez nagy kedvük van. Igaz, a tagszerzés terén a feledi szövetkezetesek helyzete nem a leg­jobb, mert a faluban talajjavító szö­vetkezet van, és Rimaszombat sincs messze, ahol szintén több munkaal­kalom adódik A szövetkezet gazda­ságilag sajnos nem olyan erős, hogy többet fizessen. A fiatalok azonban megnézik, hol lehet többet keresni, s télen nem maradnak-e munka nél­kül. Kvetko elvtárs szintén az anyagiak­ban látja annak egyik okát, hogy a fiatalok nem akarnak a mezőgazda­ságba menni. De többek között meg­jegyzi azt is, hogy nem vezetik be őket a mezőgazdasági munkába úgy, mint a magángazdálkodás idején tet­ték a szülök. Ebben van . igazság. A magángazdálkodás idején a család­tag nem fizetésért dolgozott, együttes erővel végeztek minden munkát, segí­tettek egymásnak. A szövetkezetben viszont mindenki a nagyobb teljesít­ményre törekszik és az újonnan je­lentkezőt a régebbi tagok olyan mun­kára igyekeznek szorítani, ahol a ke­reseti lehetőség kisebb. Gyakran a normák megállapításában is hiba tör­tént, és a kezdő tag keveset keresett. Nfem csoda tehát, ha elment a kedve a mezőgazdasági munkától. NE ÉRTSÜK FÉLRE a dolgot, nem arról van szó, hogy minden gazdaság­ban így van vagy volt, vagy hogy a normarendszer az oka a fiatalok tá­volmaradásának. A normára szükség van. A lényeg az, hogy az említetten kívül még több olyan tényező ját­szott és játszik közre, mely a fiata­lok egy részét még most is elidege­níti a mezőgazdaságtól. Tavaly a ri­maszombati járásban 477 tanulót kel­lett volna szerezni mezőgazdasági ta­nonciskolába Bár 301 jelentkezett, az iskolát csak 224 tanuló látogatja. A gépek bevetésének köszönhetően egyre kevesebb dolgozóra van szük­ség a mezőgazdaságban, csakhogy ép­pen a korszerűsítés teszi szükségessé a fiatalok megnyerését a mezőgazda­ságba. Ők hivatottak az új technika és technológia, illetve a valóban nagyüzemi gazdálkodási mód megho­nosítására. Ezt szem előtt kellene tar­tani minden mezőgazdasági üzemnek és arra kellene törekednie, hogy a fiatalok közül minél többen megked­veljék a mezőgazdasági munkát. BENYUS JÓZSEF Ű| SZÓ 4 * 1964. november VT,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents