Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)
1964-10-14 / 286. szám, szerda
A nemzetiségi kérdés megoldásának tapasztalatai és problémái a dunaszerdahelyi járásban A dunaszerdahelyi járás a felszabadulás óta pártunk helyes marxi—lenini politikájának következtében hatalmas fejlődésen ment át. járásunk parasztsága, amelynek túlnyomó részét hosszú évtizedeken keresztül könyörtelenül kizsákmányolták a nagybirtokokon és a kulákgazdaságokban, az országban elsőnek értette meg pártunk szavát és lépett a közös gazdálkodás útjára. A minden haladástól és kultúrától elszigetelt falvak és bérestelepek helyén létrejöttek a szocialista nagyüzemi termelés központjai. Megváltozott járásunk arculata: jelentősen emelkedett az életszínvonal, s felvirágzott a kultúra. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink kiváló eredményeket érnek el a termelésben. Az utóbbi években — rendszeresen túlteljesítve termelési terveiket — több millió Srtékű húst, tojást, tejet és gabonaneműt adnak terven felöl a társadalomnak. járásunk magyar dolgozói egyúttal tudatosítják, hogy az eddigi hatalmas fejlődés és siker, valamint a lovábbi gazdasági és kulturális felvirágzás az egész társadalom, az egész népgazdaság eredményeitől, a cseh és szlovák nép testvéri segítségétől függ. Járásunk lakosságának 86 százaléka magyar nemzetiségű. Éppen ez az a tény, amely megadja, sőt aláhúzza a helyes nemzetiségi politika érvényesítésének, a párt idevonatkozó határozatai következetes teljesítésének jelentőségét. Már cikkünk elején megállapíthatjuk, hogy járásunkban nincs nagyobb probléma ezen a téren, hogy a magyar és a szlovák dolgozók barátságban, egymást kölcsönösen megbecsülve élnek és dolgoznak közös céljaink megvalósításáért. A járási pártbizottság helyes politikája eredményeképpen kialakult járásunk lakosságának erkölcsi-politikai egysége, amelyben előrehaladásunk és feladataink teljesítésének legfontosabb biztosítékát látjuk. A járási pártbizottság, tekintettel a nemzetiségi kérdés bonyolultságára, következetesen biztosítja a feltételeket az alkotmányban és a párthatározatokban lefektetett jogok gyakorlására. Nem fér kétség pártunk nemzetiségi politikájának helyességéhez és igazságosságához. A mindennapi élet azonban bebizonyította, hogy a legjobb és leghelyesebb határozatok megvalósítása sem zökkenőmentes a gyakorlatban. Igazolta azt, hogy a határozatok teljesítéséért küzdeni kell. Következetesen és megalkuvás nélkül el kell távolítani azon okokat és tényezőket, amelyek gátolják, vagy lassítják a határozat gyakorlali megvalósítását. Természetesen nem lehet egyetérteni a fél- vagy látszatmegoldásokkal sem. A járási pártbizottság mindenekelőtt a kommunistáktól követeli meg, hegy következetesek és Igényesek legyenek a határozatok végrehajtásában. Nem titok azonban; hogy a múltban akadtak olyanok, akik a párthatározatok, és a helyes nemzetiségi politika következetes gyakorlati megvalósítását nacionalista megnyilvánulásnak tartották. Erre nagyon jó légkört teremtett a ma oly sokat emlegetett személyi kultusz időszaka, amely kialakította és táplálta a bizalmatlanság káros légkörét. Természetesen az ilyen negatív és a párt politikájával ellenkező megnyilvánulásokat nem lehet általánosítani. Tény azonban az, hogy számos becsületes, őszinte magyar elvtársat és funkcionáriust megtévesztettek, elriasztottak és közömbössé tettek. Másrészt helytelennek tartjuk az egyes magyar elvtársak részéről észlelhető túlzott érzékenységet, az alaptalan bizalmatlanságot, a megokolatlan és célszerűtIIJII követeléseket.: járásunk további felvirágzásához, célkitűzéseinek megvalósításához egységre és nyugodt légkirre van szükség. Éppen ezért a nacionalizmus, vagy a sovinizmus minden megnyilvánulása veszélyes és káros. J árásunk magyar dolgozói aktívan részt vesznek a politikai és közéletben, a közügyek intézésében. Ehhez minden feltétel adva van. Bizonyítja ezt. például az a tény, hogy a helyi nemzeti bizottságok képviselőinek 89,7 százaléka, a járási nemzeti bizottság 80 képviselőjéből pedig 65 magyar nemzetiségű. Számos magyar elvtárs tölt be különböző tisztségeket a párt, a nemzeti bizottságok és más közintézmény apparátusában, az üzemekben, állami gazdaságokban és az egységes földművesszövetkezetekben. Járásunk dolgozói aktív részt vállalnak a társadalmi szervezetek tevékenységében is. Nagyon hasznos, eredményes munkát fejt kl a CSEMADOK, amelynek járásunkban 67 alapszervezete van. Látnunk kell azonban azt is, hogy nem elégséges a joggyakorlás lehetősége, az érvényesüléshez szükséges politikai és társadalmi előfeltételek megteremtése. Ennél sokkal több kell. Meg kell teremteni a joggyakorláshoz az alkotmányban és a párthatározatokban lefektetett egyenjogúság és egyenrangúság gyakorlati megvalósításának szubjektív feltételeit is, mégpedig úgy, ahogyan a fejlett szocialista társadalom érdekei és szükségletei megkívánják. Kétségtelen, hogy a tudományos és technikai forradalom korszakában csak szakképzett és politikailag fejlett káderek érvényesülhetnek. Ebből adódik az a követelmény, hogy a magyar nemzetiségű dolgozók szakmai, politikai és kulturális fejlettsége azonos színvonalú legyen a cseh és szlovák dolgozókéval. Gondoskodnunk kell arról, hogy a magyar dolgozók soraiból egyre több korszerűen képzett és politikailag fejlett vezető káder, technikus és szakképzett dolgozó kerüljön ki, s ezek kisebbségi érzés nélkül megállják helyüket az élet bármely területén. Bonyolult kérdés ez, és sok tényezővel van összefüggésben, mindenekelőtt iskolarendszerünkkel. Járásunkban nagy gondot fordítunk a dolgozók, de mindenekelőtt a mezőgazdasági dolgozók szak- és politikai továbbképzésére. A mezőgazdasági szakemberek ismereteinek bővítésében és tudásának növelésében, az új technika és nagyüzemi technológia elsajátításában látjuk a XII. kongresszus járásunkra vonatkozó határozatai teljesítésének egyik nagyon fontos feltételét. Éppen ezért megelégedéssel lehet megállapítani, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt az érdeklődés a továbbtanulás iránt a szövetkezetek elnökei, agronómusai, zootechnikusai, könyvelői körében. A nagymegyeri magyar nyelvű mezőgazdasági iskolát eddig 209, a gyakorlatban bevált funkcionárius végezte el. A dunaszerdahelyi mezőgazdasági iskola 3 és 5 éves távtanulási tagozatán 65 elvtárs végzett és továbbiak tanulnak. Jelentős szerepet tulajdonítunk a közelmúltban megnyílt mezőgazdasági felső fokú technikumnak, amelynek magyar tagozatán 121-en tanulnak és nyernek felsőbb fokú mezőgazdasági képesítést. A múlt évben huszonheten eredményesen végezték el levelező tagozaton az építészeti középiskolát. Hasonló gondot fordítunk dolgozóink általános és politikai műveltségének növelésére is. A járásunkban működő három magyar nyelvű középiskolában jelentős számú dolgozó tévúton végezte tanulmányait és szerzett érettségit. A marxista—leninista esti egyetem magyar tagozatát járásunkból idáig 55 funkcionárius fejezte be. Ebben az évben Dűnaszerdahelyen önálló magyar osztály nyílik, és jövő évben terveink szerint megnyílik a magyar nyelvű esti egyetem, amely gondoskodni fog járásunk funkcionáriusainak és dolgozóinak magas fokú marxista műveltségéről. A nemzetiségi politika egyik sarkalatos problémája az iskolaügy. Teljesen egyetértünk az Oj Szó 1964, január 25-én megjelent szerkesztőségi cikkével, amely a magyar iskolák jövőjét elemezve a párt politikájának szellemében adott választ a kétkedőknek. Egyetértünk a cikk tartalmával, mert megállapításait igazolják járásunk iskoláinak tapasztalatai is. Járásunkban kb. 15 000 gyermek látogatja a különböző magyar iskolát. Említésre méltó, hogy 3 magyar közép- és 22 teljesen kiépített kilencéves alapiskolánk van. Ezek a számok is igazolják, hogy járásunkban minden lehetőség meg van ahhoz, hogy a magyar szülök gyermekei anyanyelvükön tanuljanak. Következetesen ragaszkodunk azon elvhez és annak gyakorlati betartásához is, hogy a szülők szabadon, józan belátásuk szerint döntsék el: magyar, vagy szlovák nyelvű Iskolába íratják gyermeküket. Meg kell azonban mondani, hogy járásunkban is vannak szülők, akik nem bíznak a magyar iskolák jövőjében, s nem látják gyermekük jövőjét és érvényesülését biztosítottnak a magyar iskolákban szerzett ismeretekkel és tudással. A nagymegyeri, a dunaszerdahelyi és a somorjai közép-iskolák példája azonban mást bizonyít. Például az elmúlt tanévben kivétel nélkül mind felvették a cseh és szlovák főiskolákra jelentkező, itt érettségizett magyar fiatalokat. Ez azért vált lehetővé, mert kiváló tárgyi tudással rendelkeztek a természettudományi tantárgyakból, és mert jelentősen megjavult ezen iskolákban a szlovák nyelvtanítás színvonala. A magyar fiatal számára tehát a legdöntőbb és a legfontosabb: a minéi szélesebbkörű és magasabbfokú tárgyi ismeretek elsajátítása, amit a legkönnyebben, a legjobban és legeredményesebben anyanyelvén tud elérni. A szlovák nyelv elsajátítása lényeges és szükséges, a magyar fiatal elsőrendű érdeke, érvényesülésének eszköze. Ez a kérdés a magyar iskolákban sikeresen megoldható a szlovák nyelv magasszintű tanításával. A különféle magyar nyelvű főiskolák XJétesítésének igénye, mellyel egyes elvtársak fellépnek, nagyon nehezen megoldható kérdés ma, amikor a tudományos-technikai forradalom következményeként a főiskolák mind nagyobb mérvű szakosítása van folyamatban, s ennélfogva rengeteg szakoktatót kívánna. Eltekintve az erre a célra szükséges jelentős anyagi eszközöktől, a létesítendő magyar főiskola, vagy főiskolák már eleve, objektív okoknál fogva is nehezen érhetik el a hasonló cseh, vagy szlovák főiskolák színvonalát. A Magyar Népköztársasággal kiépülő szoros kapcsolataink ezen a téren is egészen új megoldások perspektíváját tárják elénk. A? érvényesülés fontos feltétele a legkülönbözőbb munkahelyeken: adottságaink alapos Ismerete és ezzel együtt a szlovák nyelv tudása. A párthatározatok világosan szólnak a kétnyelvűség betartásának elvéről. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a kétnyelvűség elvének a megsértése ad okot legkönynyebben a súrlódásokra, a felesleges viszályokra. Éppen ezért nagy figyelmet kell szentelnünk ennek a kérdésnak. A párt-, az állami szervek, vagy a tümegszervezetek gyűlésein úgy tárgyalnak, hogy a jelenlevők tökéletesen megértsék. Tekintettel a járás összetételére, a járási aktívák, amelyeken a falvak vagy üzemek vezetői és funkcionáriusai vesznek részt, magyar nyelven folynak, természetesen felhasználva a fordításnál a technikai segédeszközöket. A falvakba és üzemekbe kiküldött aktivistákat úgy választjuk ki, hogy tárgyalni tudjanak az ottani funkcionáriusokkal és a lakossággal. A kétnyelvűség elvét szigorúan betartjuk a helyi szervekkel, valamint a lakossággal való írásbeli kapcsolatokban is. A különböző irányelvek, beszámolók stb. vagy két nyelven, vagy olyan nyelven vannak írva, hogy a címzettek tökéletesen megértsék. A kétnyelvűség a különböző szervek részére természetesen munkatöbbletet jelent. És éppen ezért előfordulnak olyan • esetek, hogy ezt az elvet megsértik. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy több esetben éppen a funkcióban levő magyar elvtársak kényelmességéből vagy felületességéből nem tartják be ezt az elvet. Mi a nyelvben eszközt és nem célt látunk. Ügy gondoljuk, hogy helyesen járunk el akkor, amikor a magyar anyanyelvű dolgozókkal magyar nyelven tárgyalunk, s olyan nyelven iskolázzuk őket, ahogy a legjobban megértik. Nem mindegy az, lia a helyi funkcionáriusok, vagy más elvtársak a felvetett problémákat csak felületesen értik meg, vagy pedig teljes mélységében és összefüggéseiben. Úgy gondoljuk, hogy az utóbbi esetben van a legtöbb lehetőség arra, hogy a feladatok, vagy a felvetett problémák a gyakorlatban is érvényesüljenek. Hogy szövetkezeteink és állami gazdaságaink ma kiváló eredményeket érnek el, sőt több mutatóban magasan túlszárnyalják a tervet, abban része van annak is, hogy következetesen betartjuk a lenini nemzetiségi politika elveit. A kétnyelvűséggel kapcsolatban nem lehet figyelmen kívül hagyni a magyar könyvek kiadása és terjesztése terén észlelhető hibákat. Magyar könyvekben évek óta krónikus hiány mutatkozik. Például a dunaszerdahelyi könyvüzletben az eladott könyvek értékének 70 százalékát magyar könyvek teszik ki, a további 30 százalék szlovák, esetleg más nyelvű könyvekre esik. Ezzel szemben az üzlet raktári készletének 70—75 százalékát szlovák és más nyelvű könyvek alkotják, és csak 25—30 százaléka magyar könyv. Az arány tehát fordított. A magyar nyelvű politikai irodalom terén is hasonló a helyzei. Már több éve bíráljuk, hogy például a pártoktatáshoz szükséges magyar nyelvű könyvek vagy nagyon későn, vagy egyáltalán nem jelennek meg. Járásunk dolgozó népének erkölcsipolitikai egysége a mindennapi munkában, a párt nemzetiségi politikájának következetes, betartásával erősödik. Ebben látjuk a járásunkra háruló nagy feladatok teljesítésének egyik nagyon jelentős tényezőjét és feltételét. NÉMETH BÉLA, a Dunaszerdahelyi Járási Pártbizottság dolgozója A ilmaci S. M. Kirov üzem dolgozói példásan teljesítik exportfeladataikat. A harmadik negyedévre és az SZNF 20. évfordulójára vállalt szocialista kötelezettségük keretében tiO köbméteres olajtartályt készítettek Kuba számára. Medžihradský — ČTK felvétele) Mindig az élvonalban 1944. szeptemberében az egész ke- tak házkutatások. Bandit gyakran leti arcvonalon kemény harcok foly- napokra elvitték ... Egy alkalomtak minden dombért, minden faluért, mal a helyi csendőrparancsnok jött a sziklás kárpáti föld minden méteré- látogatóba hozzájuk és igyekezett ért. Az előnyomulás csaknem min- rábeszélni Bandi édesanyját, hogy denütt megtorpant. Nem volt könnyű hasson fiára, hagyja el a mozgalmat utat törni a Kárpátok bércein át a és legyen inkább csendőr. Hiszen köztársaság határa felé. mint jőeszű fiatalember nagy karA hegyoldalakat, az utakat, az er- riert csinálhat az állami apparátusdöket aknák tízezreivel szórta tele ban... Osztrichné azonban egy szóaz ellenség. A magaslatokon kiserő- val soha nem beszélte rá fiát, hogy dök, géppuskafészek, tüzelőállások, legyen áruló. Bandi akkoriban a torlaszok, aknák és lövészárkok vár- Margecany—Červená Skala vasútták a támadó szov- építkezésen dolgozott mint munkás jet és csehszlovák és részt vett a sztrájk megszervecsapatokat. A fa- zésében. siszták mindenütt előnyös tüzérségi — -k — megfigyelőkkel rendelkeztek Ebben az időben, a gazdasági válság tetőfokán elsősorban a mezőgaz— * — dasági termékek ára csökkent. A kisparasztok nyomora egyre nőtt, Dukla térségét egyre gyakoribbak voltak a végretöbb magaslati hajtások. Az sem volt ritkaság, hogy pont vette körül. a parasztok elkeseredésükben felMindegyiket külön- gyújtották a gabonát. Fokozódott az külön kellett be- 'ellenállás, gyakoribbá váltak a venni. Az egyik sztrájkok, terjedt az agitáció. A szátartttidásnál Osztrích András altiad- lak Bandihoz vezettek. Ekkor vitték nagy, politikai munkás, sűrű akna- ei Bandit és ikerfivérét Bélát, aki tűzben ragadta magával katonáit nyomdász volt. A rimaszombati régi szuronyrohamra. Vezetésével kézitu- megyeháza pincéjének falai beszélsában szétverték az ellenséget és hetnének a kínzásokról. Utána még feljutottak a hegyre. Ekkor azonban sokáig magukon viselték a kihallgamár nem volt köztük az, aki szemé- tások jeleit. Bandi 1935 októberélyes példamutatásával serkentette ben bevonult Lőcsére a 37. gyalogőket. Történt ez 1944. október 2-án. ezredhez. Természetesen vele ment Ezt a hősi tettet maga Ludvik Svo- a jelentés, hogy kommunista, de siboda, hadseregtábornok is felemlíti kerül t valahogy mégis átvészelni a . . . .. két évet. Amikor leszerelt, már a jegyzeieiven. kapuban vártak rá a titkos rendKi volt Osztrich András, az isme- ürö k_ FJpitték a kassai bürtönbe > retlen hős? ahol néhány hetet töltött. Nem volt ismeretlen azok előtt, jöttek az 1938-as évi választások, akik 1932 és 1938 között Szlová- következtek a fasiszta veszély elkia kommunista ifjúsági mozgalma- len tiltakozó és a köztársaság véban, valamint a munkásmozgalom né- delmét követelő tömegtüntetések hány fontos megmozdulásában részt szervezése, a kassai és a tornóci tt k nagy manifesztációk. Bandi részt , , , . . . .,, vett ezek rendezésében is. A münOsztrich András, 1913. január 15- chmj &ml&s után Kassá m költözött én született Tornaiján. Hatgyerme- éi ükülbe szoruJ[ kézzel néztg D- . kes proletárszülok gyermeke volt. HorthyÉ k bevonulását. A kommunlsApja súlyos betegen került haza (ák csa khamar kezdték az illegális az első világháborúból es 1915 de- púr{ szervezésé t osztrich András is cemberében meghalt, nagy nyomor- rászf veU űz elsö iUegáUs össz e. ban hagyva a csaladot Az anya jöveteleken, ahol Schönherz Zoltán a lányok varrassa1 házimunkával vúzolta jel a szervezkeclé s módját, tarolták fenn magukat. Bandi Sajó- és a tervezet t akciókat. Bandi kégömörön és Rimaszombatban elve- söb b sokszorosítógépet szerzett és gezte a polgári iskolát majd 1928- rüplapoka t sokszorosított, meg terban a bratislavai kereskedelmi aka- , esztet t J démia magyar tagozatának lett a ' . . , diákja. Magánórákat adott és ebből / budapesti és kassai nagy letarnemcsak önmagát tartotta el, hanem ^<" t a/ o k, sor a'' Hand i lebukott, gyakran családját is segítette. Nagy- m o- év v eQ e n kiszabadult ugyan, de arányú agitációt fejtett ki az isko- később újra internálták. Először a Iában, részt vett az ifjúsági mozga- kassai rendőrség fogdájába, majd lom szervezésében, s közben bal- Pesten a tolonchúzba és onnan Kisoldali sajtótermékeket terjesztett, tarcsára került. 1942 nyarán Sáros1932-ben kitűnően érettségizett. pa takon alakult meg a 482. számú Szünidőben, hogy némi W««íte km önleges munkásszázad, amol,,an mor,ián " 9 „halálraítéltek százada". A század . ..' , . . .„.„, A t „ 1943 januárjában került a keleti Amikor elvégezte az iskolát, a , 1 1 " Wolf-féle parkettgyár hivatalnoka l romr alett. Együtt érzeti a munkásokkal, Negyvenhárom nyarán szoköTf 'át s mivel a raktárban dolgozott, segí• a szovjet hadsereghez s rövidesen tett nekik a lerakodásnál, ügyes ba- jelentkezett a csehszlovák dandár fos dolgaik elintézésénél. Egyszer kötelékébe. December 23-án Buzumeg kellett operálni. Amikor kijött lukban esketíék ]e L Bátorságáért a kórházból, hazament Tornaljara. W44 sz e ' alhadnaggyá Edesanyiat nem akarta elszomorita- , . , , nuunuyyyu ni azzal, hogy nem térhet vissza a ^P t e"ek elo. A legenység és tisztgyárba, mert az egyik bérsztrájk al- társ a' nagyon szerették és kalmával a munkások mellé állt. becsülték ezt a jellemes és bátor Mindjobban belemerült a politikai és kommunistát, akit önként vállalt szakszervezett munkába, és egy ide- feladata közben ragadott el a halál, tg körzeti titkár volt. Ebben az időben Osztríchéknál hetenként vol- GREK IMRE ŰJ SZÖ 4 * 1964. október 14.
