Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)
1964-10-13 / 285. szám, kedd
•SiuäwtaA Szlovák Nemzeti Színház új évadja A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. év fordulójának ünnepségei mellett ebben az évben más évfordulókról Is megemlékeztünk: A Szlovák Nemzeti Színház fennállásának és a Hviezdoslav Színház működésének 10. év fordulójáról. A színház operaegyüttese felszabadulásunk évfordulójára Suchoň Örvényének új szlnrehozatalával készült fel. Az új 1964/65-ös operaévadban Bedíich Smetana halálának 80 és születésének 140. évfordulójáról emlékezünk meg a nagy cseh zeneszerző Két özvegy című operájával. A bratislavai közönség körében bizonyára nagy érdeklődésre tart majd számot Verdi drámai erejű operája A végzet hatalma. Az operabemutatók között szerepel Hindemith Cardillacja, drámai tanulmány a sárga fém fogságában vergődő aranyművesről. Aztán Halévy A zsidónő című műve, amely a zsidók üldözésének korát eleveníti fel. A halhatatlan Szevillai borbély helyét egy másik Rossini-opera foglalja el, Az olasz nű Algírban — a commedia del arte szellemében, telítve Rossinl zenéjének melodikus szárnyalásával és egzotikus légkörével. Az évad figyelemre méltó balettbemutatója Sztravinszkij Tavaszi áldnTELIBE TALÁLÓ POLITIKAI KARIKATÚRÁK Az NDK tizenöt éves fennállását ünneplő rendezvényeink egyike a Csehszlovák—Szovjet Barátság Házában szeptember végén megnyílt kis tárlat. Itt Boyer-Red professzor 1925-től 1962lg visszapillantó karikatúráinak válogatása vonja magára közönségünk figyelmét. A 61 éves művész 1924-ben még munkanélküli nyomdász volt. A maga bőrén érezte az első világháborút követő társadalmi nyomort, amelytől legtöbbet a munkásosztály szenvedett. Világosan látta, hogy kik voltak ennek a nyomorúságnak előidézői. Ellenük fellobbanó gyűlölete egy karikatúrában robbant ki, melyet a Rote Fahne (Vörös Lobogó) közölt. A tehetséges Beyer Red néven ma ls a legjobb német karikaturisták közé tartozik Tudását, energiáját a dolgozók szolgálatába állította, s kíméletlenül, szenvedéllyel harcolt a Welmar Köztársaság alatt a munkáslapokban s az Illegális sajtótermékekben az egyre vészesebben terjeszkedő fasizmus ellen. Helyzetét elképzelhetjük a Hitler-korszakban. Felszabadult hazájában töretlen elvhűséggel harcolt to. vább osztálya érdekeiért, a gyarmatok felszabadításáért, az atomhalál veszélyének kirekesztéséért, a világ békéjéért. Szüntelenül felröppenő ötletek és világos marxista mérlegelésből ötvöződő, politikai és művészi egységet jelző meggyőző rajzai szinte naponta jelennek meg a pártorgánum lapjában, a Neues Deutschlandban és. más újságok hasábjain. Bárkány Jenöné zása lesz, amely a XX. század szimfónikus balettzenéjének iskolapéldája. A Raymond című balett a kereszteshadjáratok romantikáját Idézi; értéke és jelentősége az olasz klasszikus zenén alapuló szimfonikus felépítésű és rendkívül dallamos muzsikájában rejük. A drámai művek közül kerül bemutatásra többek között Peter Weiss nyugatnémet író P. Marat üldözése című darabja. A francia forradalommal foglalkozik, s írója fel használ minden trükköt és furfangot, amit a színpadi technika nyújt. Az ember keresése cimű Rusnák darabban megismerkedünk majd az Ahol a rókák Is jó éjszakát mondanak hőseinek további sorsával. Mahler A malom című darabjában a tnegszál lás idejébe nyúl vissza témáért, s a koncentrációs táborok és az Illegalitás légkörét eleveníti fel. Művé szeink ezzel a darabbal méltón ünneplik a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulóját. Az Űj Színpad évadjának egyik bemutatója Figueiredo népszerű brazil író Amfitrynn című komédiája lesz A szerző egyik jól sikerült darabját — A róka és a szőlő — már Ismeri közönségünk Ezúttal Amfitryon, a dicső görög hadfi mulatságos mitoló giai történetével szórakoztat majd bennünket. Érdemes megemlíteni Lasica és Satinsky ismert humoristák Pályázat című vígjátékát. A színház dolgozóival folytatott rövid beszélgetésünk keretében természetesen nem értesülhettünk az évad valamennyi újdonságáról. Tehát nem marad más hátra, mint hogy türelemmel várjunk a meglepetésekre ... E. SUTKOVA • A BEATLES-CSOPORTRÖL szóló filmet bemutatták Londonban. A 20 000 Beatles-rajongó olyan zavart keltett, hogy a rendőrségen kívül a tengerészeknek is be kellett avatkozniuk a tüntetésbe. 85 személyt elsősegélyben részesítettek. H A KÖZELJÖVŐBEN megjelennek Charlie Chaplin emlékiratai Angliában és Amerikában. A világhírű filmszínész memoárjainak angliai és amerikai szerzői jogáért félmillió dollárt kap. • ÖRÖM az amerikai színházlátogatóknak! Hatályon kívül helyeztek egy félévszázados törvényt és ezután a színházak büféjében szabad szeszes italt árusítani... H FRANCIAORSZÁGBAN kormányrendelet szabályozza a filmgyártást. Sokszor előfordult, hogy könnyelmű vállalkozók tőke nélkül fogtak hozzá filmek elkészítéséhez. A jövőben a film forgatásának megkezdése előtt a vállalkozónak legalább 300 000 frankot kell felmutatni, rövidfilmnél ötvenezret. • AZ EURÖPAI és ázsiai politikai riportjairól híres John Gunther, amerikai újságíró űj riportkönyvet Irt. Az Egyesült Államokban kiadott mű címe „Az elveszett város", és Ausztria fasiszta megszállásáról szól. Az alkoholizmus és következményei „Az alkoholizmus gátolja a szocialista együttélés megszilárdítását és fejlesztését, társadalmi, gazdasági, erkölcsi és egészségügyi károkat okoz, és megzavarhatja a fejlett szocialista társadalom felépítését." ' (Idézet az alkoholizmus elleni harcról hozott törvényből.) DR. JAROSLAV SKÁLA, a prágai elmegyógyászati klinika alkoholellenes osztályának főorvosa, a központi alkoholellenes testület elnökségének tagja, 1946-tól az Egészségügyi Minisztérium fő tanácsadója, egyetemi tanulmányainak befejezése óta minden idejét, tudását az alkoholizmus elleni harcnak szenteli. Az ő nevéhez fűződik az országban működő alkoholellenes testületek, tanácsadók, elvonó osztályok, kijózanító szobák hálózatának kiépítése. Mint a leghivatottabb személyhez, hozzá fordultunk, válaszoljon az alkoholizmussal kapcsolatban néhány kérdésünkre. A Nemzetgyűlés két esztendővel ezelőtt új törvényt hagyott jóvá az alkoholizmus elleni harcról. Hogy vált he a törvény a gyakorlatban? A Nemzetgyűlés egészségügyi bizottsága tavasszal foglalkozott ezzel a kérdéssel. Megállapította, hogy a törvény gyakorlati érvényesítése sok kívánnivalót hagy maga után A szeszesitalok termelése és fogyasztása ál landóan növekvő irányzatot mutat. Sörtermelésben a világon a második helyen állunk, a fogyasztás azonban olyan iramban nő, hogy az igényeket nem lehet kielégíteni. Ennek az is az oka, hogy nincs olyan üdítő ital, amely helyettesítené a sört, és felvenné vele a versenyt. Szó van arról, hogy megvesszük a v Coca-cola gyártásának szabadalmát, s két nagy üzem épül, ahol valóban üdítő, a sört némiképpen pőtló italt állítanak majd elő. A törvény hangsúlyozza, hogy az alkoholizmus elleni harcban mindenkinek segítenie kell, mivel az nemcsak az egészségügyi dolgozók, hanem a nemzeti bizottságok, társadalmi szervezetek, egyszóval az egész tátsadalom ügye. Az emberek lebecsülik az alkoholizmus problémáját, nincsenek tisztában annak társadalmi, gazdasági és természetesen egészségi következményeivel. Hogyan lesz valakiből alkoholista? Az alkohol azok közé az anyagok közé tartozik, amelynek fogyasztásához az ember fokozatosan szokik hozzá, míg végül Is úgy megszokhatja, hogy nem képes róla lemondani. Még akkor sem, ha tudja, milyen kellemetlen, sőt végzetes következményekkel jár. Mindenkivel megtörténhet, hogy az alkohol rabja lesz, általában azonban a szeszesitalokat fogyasztók 5—7 százalékán lesz úrrá ez a szenvedély. A megszokás ideje elég hosszú, 10—15 év. Éppen a folyamat lassúsága az oka annak, hogy a legtöbben nem veszik komolyan az alkoholizmus veszélyét. Meggyőződésük, hogy velük semmi baj sem történhet. Klinikánk elvonó osztályának tapasztalatai is bizonyítják, milyen veszélyt jelent az alkoholizmus. A betegek közül, akik a gyógykezelést befejezték, csak minden harmadik embernek sikerül a tartós absztinencia. Márpedig ez az egyetlen segítség azok számára, akik ivás közben képtelenek mértéket tartani, és saját magukat ellenőrizni. A másik harmada a szó szoros értelmében átissza az életét — az alkoholisták átlagos életkora alacsony, 52 év —, végül a harmadik harmad tragikusan, öngyilkossággal végzi életét. Ha már az öngyilkosságról van szó, szeretném megkérdezni, milyen része van az alkoholizmusnak a bűntettek elkövetésében, és milyen szociális következményei vannak. Ertem ezalatt az öngyilkosságot, a válásokat, a munkából való távolmaradást. A kérdés helyénvaló, annál is Inkább, mert az alkohol hatása alatt elkövetett bűntettek, kihágások száma évről évre több. 1962-ben az alkohol hatása alatt elkövetett nagyobb bűncselekmények (gyilkosság, lopás) 20,7 százalékot tettek ki, 1963-ban 22,1 százalékot, botrányok, verekedések kirobbantásánál az arány 1962ben 38,1, 1963-ban 51,3 százalék; sértegetések: 1962-ben 53,7, 1963-ban 77 százalék. Ez a statisztika nemcsak azt bizonyltja, hogy az alkohol hatása alatt elkövetelt bűncselekmények száma emelkedő irányzatú, hanem azt is, hogy a bűnözések oka túlnyomó többségben az alkoholizmus. Az alkoholizmus szociális következményei igen súlyosak. Azelőtt minden hetedik, ma már minden ötödik, hatodik válást az okozza, hogy a házastársak egyike alkoholista. Ez szomorúan hat a velük élő gyerekekre. Az alkoholizmus nem örökölhető, de „fertőző". A szülők példája, a légkör megfertőzi a gyermekeket, és rányomja bélyegét a gyermek személyiségének, jellemének kialakulására. Prágában a legmagasabb színvonalon áll az alkoholellenes harc, mégis 15 000 alkoholistát tartunk számon, az egész országban mintegy 200 000-t; ez körülbelül 400 000 gyermeket érint. Nem ritkaság, hogy a nyilvántartott apa néhány éven belül fiával együtt keres segítséget. Részletes statisztikát készítettek, amelyből kitűnik, hogy az alkoholisták gyermekei sokkal gyakrabban válnak alkoholistákká, mint a rendezett családi életet élő szülők gyermekei. Ami az öngyilkosságokat illeti, minden hetedik férfi öngyilkossága valamilyen kapcsolatban áll az alkohollal. Az alkoholisták elhalálozásának 30 százalékban öngyilkosság az oka. A munkából hiányzó dolgozók közül kétszer annyi az alkoholista, mint a többi dolgozó. Négy üzem száz nyilvántartott dolgozójáról készítettünk statisztikát, és összehasonlítottuk hasonló munkafeltételek között hasonló munkát végző száz másik dolgozóval. A dupla hiányzás oka nemcsak maga az Ittas állapot. Az iszákosoknak kisebb az ellenállóképességük, könnyebben betegszenek meg, gyakrabban érik balesetek, tovább tart a gyógyulásuk. Gondot okoznak a fiatalok. A prágai kijózanító szobába 1951—1953 között az Ittasan beszállított személyek 4,5 százaléka volt 20 éven aluli, 1961—1963 között 16,5 százalék. Fiatal korban sokkal nagyobb a megszokás veszélye, a szervezet könnyebben az alkohol rabjává válik. Miért isznak a fiatalok? Az ok legtöbbször a környezetben keresendő. Rossz társaságba keverednek, otthon nyomasztó a légkör, a szülők veszekednek stb. A legszigorúbb megtorlást kellene alkalmazni azokkal szemben, akik például fiatalkorúaknak vagy Ittas személyeknek alkoholt szolgálnak ki. Az alkoholt kedvelők rendszerint nem egyedül Isznak, partnert, társaságot keresnek, vidámságukkal vonzzák az embereket, s amikor már visszataszítóvá válnak, késő a beavatkozás, a megbánás. Melyek a leghatékonyabb eszközök az alkoholizmus elleni harcban, az alkoholizmus megelőzésében? Csehszlovákiában az alkoholizmus elleni harc — hogy úgy mondjam —, pontosan megszervezett egységekben, alakulatokban történik. A megelőzés, tehát az alkoholellenes propaganda, a törvény betartásának ellenőrzése, az Egészségügyi Minisztérium mellett működő központi alkoholellenes testület, valamint a kerületi és járási nemzeti bizottságok mellett alakult alkoholellenes testületek feladata. Az alkoholellenes testületek felelősségteljes munkájukat csak a nemzeti bizottságok, társadalmi szervezetek támogatásával és segítségével végezhetik eredményesen. A nyilvánosság már hallott rőluk, és egyesek a saját bőrükön is megismerték a kijózanító szobákat. Ide azokat hozzák be, akik az öntudatlanságig leisszák magukat. Ilyesmi persze akárkivel megeshet, és ha az Illető nem visszaeső „bűnös", megússza 118 koronával, ennyi az éjszakai kijózanítás költsége. Negyven kijózanító szoba van az országban. Az elsőt itt Prágában javaslatomra létesítették, és csehszlovák mintára a Szovjetunióban és Lengyelországban ls bevezették. Ha valaki rendszeresebben a kijózanító szaba vendége, vagy közismerten iszákos, az alkoholellenes tanácsadókban tartják nyilván, és ott részesül megfelelő kezelésben; 150 tanácsadó működik az országban. Végül is a tizennyolc elvonó osztályon a legnehezebb eseteket próbáljuk az alkohol fogyasztásáról teljesen leszoktatni. Vannak, akik önként vetik alá magukat a hónapokig tartó kúrának, vannak akiket rákényszerítünk. A kezelés igen bonyolult. Nehéz egy embert alapjában megváltoztatni, átnevelni. Az osztályomon pszichológusok, pedagógusok ls dolgoznak, komplex gyógykezeléssel igyekszünk a betegen segíteni. Befejezésül még annyit, az alkoholizmus elleni harc nem rövid lejáratú, határidőhöz kötött akció. Ha rendszeresen és következetesen foglalkozunk ezzel a társadalmi problémával, az eredmény nem maradhat el. Feljegyezte: KIS EVA Életszeretet, egészséges kritikai érzék, igazságérzet hevíti A. Francé írásait. Mint a francia humanista hagyományok folytatója a szabad, emberhez méltő élet eszményét hirdette, s szembeszállt a vallási dogmákkal is. Humanizmusa és demokratizmusa szembefordították a dekadens l'art pour I'art-irodalommal. Műveiben mint a szocialista eszmeiség aktív harcosa merészen hírálja a polgári társadalmat, a militarista, soviniszta, korrupt szellemet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat lelkesen üdvözölte, annak győzelme végképp eloszlatta világnézeti kételyeit, s teljesen a kommunista táborhoz csatolta. Műveit a szellem csillogása, aforizmák, paradoxonok, ötletes fordulatok kedvelése, klasszikusan tiszta, egyszerű stílus jellemzi Halálának negyvenedik évfordulójára emlékezve közöljük Fábry Zoltán írását. FÁBRY ZOLTÁN: CrainquebiSle védőügyvédje NEGYVEN ÉVE HALT MEG ANATOLE FRANCÉ Szerte a világon a nagy francia fróra: Anatole France-ra emlékeznek, ki matuzsálemi korban negyven év előtt halt meg. Ha volt író, kiről elmondhatjuk, hogy francia, akkor A. France-t illeti az elsőség ós még a német kormány is kötelességének érezte, hogy párizsi követe útján fejezze kl részvétét a francia kormánynak az író halála alkalmából Makszim Gorkij egy könyvrevtlóra gyűjtötte össze kortársaira való visszaemlékezéseit. Csupa orosz név, az egyetlen nyugati: A. Francé, mert „francia volt, fanatizmus nélküli és optimista", Anatole Francé tradicionalista volt: humanlssta, az antik szellem megszállottja, a középkor értője és a reneissance pogánya és mégis, ma talán Moszkvában ünneplik a legjobban: élte alkonyán, ez a francia humanista feléjük bólintotta az igent. Anatole Francé a könyvek szerelmese volt, egész életét fóliánsok közt töltötte, a szellem szabad szárnyalását követte, néha azonban kilesett a résen és kilátott az éppen jelenvaló életre és e pillanatok közében felfogta az egészet: megértette. Megértette szomorkás, kesernyés mosollyal. Ez a könyvszerelmes tiszta volt, mint a gyermek és e tisztaság birtokában óriásra magasodott embertartásai között. O volt a felnőtt és így meglátta emberek egymást kínzó Infantilis zsarnokságát: emberek kiskorúságát, kora társadalmának hazug pózalt és Illúzióit. Gyűlölték, mert megértette őket, mert sajnálta és szerette őket. Menthetetlenek voltak. Anatole Francé nem vehette komolyan társadalma farizeusalt, embereik nagyképű játékát, megzavarta önelégültségüket: ellenség volt, Idegen, más. De gyűlöletre, korlátoltságra nem felelt gyűlölettel és átokkal, bölcs volt, gyerektisztaság végkicsengése: megértő. A megértés, a bölcsesség telje, a szellem erkölcsi alázata, ha úgy tetszik — pedagógiája. A kiskorú felnőttek azonban semmit sem gyűlölnek annyira, mint a mindig újra kezdő pedagógiát, az átváltást, az illúziórombolást, a valöságradöbbenést. A. Francé a kényelmes gondolatmegrekedés helyett a gondolat tavasz! szabadságát sürgette, mely virágról virágra szállva, színt színre, ízt ízre kóstolgatva hordja be a termést. Anatole Francé, akárcsak annakidején a német Lessing, a gondolati konzervativizmus ellen hegyezte a tollát, a dogmává keseredés ellen. Ezt a magatartást Makszim Gorkij értékelte először és végszövegezésben: „Sokszor úgy éreztem, hogy A. Francé az észt különös lényben látja megtestesítve: szőrös pókot lát dühödt arcú fejjel, mely az embert Igyekszik különböző igazságok hálójával befonni, hogy a megismerést és megértést Ily módon megakadályozza. A. Francé Irónikusan mosolygott, ha látta, hogy egy rész mint mesterkedik azon, hogy a komplikált egészet leigázhassa". Az Ilyen farizeus mesterkedés ellen egy állásfoglalás használ: az Irónia. Nem a harcosan prüszkölő leleplezés, nem a gyilkosan vitriolos gúnyolódás, nem ls a voltaire-l cinizmus, de az a készség, mely a pofon mellett már készenlétben tartja a simogatást, ezt a legeredményesebb pedagógiai párosítást, mely lényegében nem más, mint a humanizmus: megértő megismerés. A segítő szándék elmaradhatatlan erkölcsi mozdulatai „Bíróként és tanúnak állítsuk az ember mellé az Iróniát ós részvétet": íme a humanisztikus Irónia france-1 kulcsa: Iránia, mely részvétből fakad. De a részvétnek van egy ellenpólusa: a kétely. Rosszul mondtuk: a szkepszis nem az egyik sarok, de maga a lényeg. A kétely: Anatole Francé és ez a kétely foglalja magába alkotó részként az iróniát és részvétet. A megismerés és megértés Innen fakad. Ez a kétely: erkölcsi fenomén, pozitív magatartás egy negatív korral szemben. Erkölcsi poszt az önelégültséggel és kizárólagossággal szemben. Hogy ez mennyire így van, azt elárulja A. Francé egyik mondata: „A kételytől a segítőkészségig visz az út". Ennek a segítőkészségnek legigazibb megnyilvánulása: halhatatlan novellája, a Crainquebille. Az osztályállam kerekei közé került proletárnak, az államhatalommal szemben tehetetlen kis utcai zöldségárusnak, A. Francé lesz történelmi védőügyvédje. Ez a Crainquebille, ez a kis senki ember ragadja kl könyvei közül, Crainquebille és — Dreyfus, a reakció e másik üldözöttje, a militarizmus ártatlan bűnbakja. A világ a Dreyfus-per nagy szenzációja mellett elfeledkezett Crainquebille ügyéről, pedig Crainquebille és Dreyfus A. Francé mérlegén egy súlycsoportba tartoznak. Az igazságot Coignard abbé szájába adja: „Az emberek, fiam, ugyancsak felszínesek és tökfejűek, ha egy katona cselekedetének több dicsőséget juttatnak, mint egy földműves munkálkodásának és hogy a háború omladékait többre becsülik, mint a béke művészetét." Anatole Francé meggyőzően példázza, hogy az igaz „széplélek" az Igazság feltétlen elkötelezettje és hogy ez a szép elkötelezettség reagál a legvillanyozottabban olyan embertelen realitások ellen, mint a proletárélet és a háború. A széplélek A. Francénál nem önelégültséget és nem kizárólagosságot jelent, de mint láttuk — segítőkészséget. És ez a segítőkészség tészvétnél többet akar és tud adni. A részvét kiállássá, tetté keményedik és a társadalom elodázhatatlan feladata világosan szövegeződik: „Kíméljétek meg a szegényeket a magatok részvétével. Miért részvét és nem igazság? Ti vagytok adósaik. Ez nem érzelem doJga, ez nemzetgazdasági kérdés. A szegények sorsán ne foltozgassatok, a szegények sorsát egyszerűen meg kell szüntetni." Negyven év előtt írta Makszim Gorkij: „A sírkövön nem áll más, mint Anatole Francé. És ez jól van így. Ez a két szó maradéktalanul meríti kl az ember értelmét, aki csak azért ment el tőlünk, hogy varázslatos művét Jobban megérthessük és méltathassuk". — E negyven év alatt a világ kissé elszokott A. France-tól. Ideje, hpgy újra fellapozzuk. ŰJ SZŐ 4 * 1964. október 13.