Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)
1964-10-31 / 303. szám, szombat
Növeljük a nemzeti bizottságok munkájának hatékonyságát (Folytatás a 3. oldalról) Jogos szükségleteinek kielégítését, ezenkívül akadályozná a helyi kezdeményezések és tartalékok kihaszná lását, valamint a polgárok megnyerését, arra, hogy aktívan résztvegyenek népgazdaságunk irányításában és államunk igazgatásában. A nemzeti bizottságok főleg a járási és helyi nemzeti bizottságok időszerű és fontos feladata, hogy segítséget nyújtsanak népgazdaságunk fejlődésének biztosításában. E feladat érvényességén mit sem változtatott a mezőgazdasági termelési igazgatóségok létesítése. Mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének legégetőbb problémája elegendő munkaképes és szakképzett munkaerő biztosítása. Ha fiatal, rátermett embereket akarunk tartósan megnyerni mezőgazdaságunknak, gondoskodnunk kell számukra megfelelő lakásról és meg kell Javítanunk a vidék ellátását alapvető közszükségleti, illetve ipari cikkekkel, beleszámítva a szolgáltatások bővítését. A nemzeti bizottságoknak falvaink kulturális színvonalának emelésében is döntő szerepe van. A nemzeti bizottságok, a mezőgaz tJasági-termeléai igazgatóságok és a A nemzeti bizottságokra különösen fontos feladatok várnak a népgazdaság területi problémáinak megoldása 60 rán. A népgazdaság tervszerű irányítása tökéletesítésének elveivel összhangban e szakaszon olyan intézkedések megvalósítását tervezzük, amelyeknek célja, hogy a területi tervezés elsősorban az újratermelési folyamat társadalmi hatékonyságát biztosítsa. Ezt a szakágazatok és a területi szempontok egybevetésével és egybehangolásával akarjuk elérni. Sok elméleti vita folyt az egyes területek meghatározása körül. Célszerű alapul venni a kerületeket, emellett bizonyos problémák megoldása folyamán más területeket is konkrétan meghatározhatunk. Egyben tudatában vagyunk annak, hogy kerületeink nem képeznek zárt gazdasági körzeteket. A területi tervezés lényege a mi feltételeink között nem az, hogy a kerületekből ilyen egységeket .alakítsunk, hanem elsősorban a területi munkamegosztás elmélyítéséről van szó. Ezért a tervező szervek egész rendszerét — a központtól kezdve egészen a helyi szervekig — a területi arányok tervszerű kialakítására kell irányítani. Ennek érdekében létre kell hozni a területi tervezés módszereinek célszerű rendszerét. Ez megköveteli, hogy a népgazdasági jelenségek és a termeléselosztás folyamatának megismerése és kifejezése érdekében, valamint az egyes területek gazdasági és kulturális fejlesztésének biztosítása céljából kidolgozzuk a mutatók, a tervdokumenôclô és a módszertani eljárás differenciált rendszerét is. A területi tervezés módszereiben az az elv érvényesüljön, hogy a területi arányosságot a tervezési munkák valamennyi szakaszában, de főként a távlati terv megalkotásánál biztosítani kell Ezért a nemzeti bizottságokról szóló dokumentum téziseinek javaslata is feltételezi, hogy a nemzeti bizottságok közvetlenül vegyenek részt a távlati terv kidolgozásában, annak területi változatait állítsák öszA szocialista építés előrehaladásával párhuzamosan a nemzeti bizottságok munkájában megnövekszik a kulturális-nevelő tevékenység jelentősége. Emellett feltétlenül szükségessé válik, hogy a nemzeti bizottságok gazdasági-szervező munkájukat szorosan összekapcsolják az élénk és hatékony kulturális-nevelő tevékenységgel. Gyakorlati munkájukban fel kell hagyniuk a régi típusú adminisztrációs-népművelői munka módszereivel és megfelelő eszmei és szakszínvonalon kell megoldaniuk az iskolarendszer, a kultúra és a népművelés kérdéseit. A CSKP Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén lefolyt tárgyalás fényében különösen kidomborodik előttünk az iskolarendszer, az iflú nemzedék nevelésének kérdése. A minőségi változásokkal, az isko larendszer és a kultúra továbbfejlesztésével összefüggésben meg kell oldani e terület irányításának kérdését is. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy valamennyi fokon meg kell találnunk az űtat az iskolarendszer hatékonyabb és ezért komplexebb irányításához. Ezt az eszmei-pedagógiai és a gazdasági irányítás egyesítésével akarjuk elérni. mezőgazdasági üzemek közös és halaszthatatlan feladata, hogy megállítsák a termőföld eltűnését és a termőföld tartalékait minél előbb vonják be a mezőgazdasági termelésbe. Az idei terv mintegy 36 000 hektár felszántását irányozta elő, ebből eddig nem egészen 27 000 hektárt műveltek meg. Ezért alaposan meg kell fognunk a dolog végét, pontosabb áttekintést kell szereznünk a földalap tartalékairól, a nemzeti bizottságoknak és a mezőgazdasági szerveknek közös erővel gondoskodniuk kell a parlagon heverő termőföld felszántásáról még ebben az évben. Ogy véljük, hogy azok az alapvető módszerek, amelyek révén a nemzeti bizottságok befolyásukat érvényesítik a mezőgazdasági és felvásárlási üzemek munkájára, elősegítve tervteljesítésüket, nem szorulnak nagyobb változtatásokra. Most folyik a mezőgazdasági termelési-igazgatóságok munkatapasztalatainak értékelése. Ennek az alapján körvonalazzuk majd pontosan a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági termelési-igazgatóságok viszonyát, és a tervek kidolgozását, illetve ellenőrzését illetően fogjuk a célszerű munkamegosztást javasolni. sze mégpedig a kerület területén levő egész gazdaság szempontjából. A területi arányosság hatékonyabb biztosításának szükségessége közvetlenül a csehszlovák gazdaság objektív helyzeéből, a termelőerők fejlődési fokából és elhelyezéséből, a fejlődés intenzív tényezőinek irányzatából következik. A területi tervezés ilyen felfogásban túlnyomó részt újdonság valamennyi érintett terv számára — az Állami Tervbizottság, a szakágazatok és a kerületi nemzeti bizottságok számára. Amikor rövidesen részletesebben megállapítjuk az egyes szervek munkájának tartalmát és feladatait, semmi esetre sem lesz szó a jogkör valamilyen áthelyezéséről, „decentralizálásáról" stb. Valamenynyi érdekelt szervtől megkívánjuk, hogy fokozott felelősséget viseljenek a területi tervezésért, az állami szervek rendszerében betöltött helyzetüknek és szerepüknek megfelelően. További követelmény az, hogy a nemzeti bizottságok egybehangolják a vállalatok tevékenységét, amelyeket szakmai szempontból különböző helyekre irányítanak és tekintetbe vegyék a helyi feltételek legnagyobb mérvű kihasználását. Ez azt jelenti, hogy a vállalatokra hatást gyakoroljanak annak érdekében, hogy azok erőik és eszközeik egyesítésével törekedjenek az olyan közös problémák megoldására, mint a vízforrások biztosítása, a víz célszerű újbóli felhasználása, a szennyvizek tisztítása, a lakásépítés, az internátusok és munkásszállások építése, egészségügyi, kulturális és sportlétesítmények, valamint üdülők építése. Az üzemeknek, főként a nagyüzemeknek több felelősséget kellene érezniük és közvetlenül viselniük azért, hogyan fejlődik a város, ahol az üzem működik és az alkalmazottak élnek. Szükséges, hogy a központi szervek és szakigazgatóságok teljes megértéssel viseltessenek a nemzeti bizottságok iránt e kérdések együttes megoldását illetően. Ezzel kapcsolatban feltétlenül szükséges, hogy az 'iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériuma nagyobb hatást gyakoroljon az iskolarendszer és a kultúra továbbfejlesztése távlati céljainak meghatározására, növelje befolyását az állami tervben az iskolaren.dszerre előirányzott eszközök megállapításánál és azok célszerű elosztásánál. Ehhez kell idomítanunk az iskolarendszer és a kultúra irányítását is a nemzeti bizottságok részéről, s olyan komplex alakulatokat kell létesítenünk, amelyek az illetékes nemzeti bizottságok utasításai alapján gazdálkodnak majd az állami tervben és költségvetésben meghatározott eszközökkel. Ezen alakulatok tevékenységét és munkastílusát természetesen úgy kell irányítanunk, hogy gazdasági és közigazgatási tevékenységükkel megteremtsék az iskola nevelő feladatai teljesítésének kedvező feltételeit. Ami a gazdasági és közigazgatási tevékenységet Illeti, a központi szerveknek és a nemzeti bizottságoknak közös megállapodással mielőbb ki kell dolgozniuk az iskolák számára a gazdasági ügyek intézésének olyan rendszerét, hogy minél kevesebb legyen a különféle kimutatás és iskolaigazgatóink és pedag&gusfflrrS: elsSstrrtban taníthassanak és neveltessenek, s ne kelljen hivataloskodással tölteni idejűket. Engedjék meg továbbá, hogy megemlítsem a nemzeti bizottságok munkájának néhány problémáját az állami fegyelem megszilárdítása, a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztése, a polgárok jogos igényeinek védelme terén. Bírálnunk kell azt a tényt, hogy számos nemzeti bizottság még nem tekint és hat komplexen a városok és községek, valamint a lakosság sokrétű életére. Az állami fegyelem megszilárdításával kapcsolatban szeretnénk e problémára felhívni a figyelmet. Fogyatékosság az, hogy a nemzeti bizottságok egy része számos fontos kérdésben nem tartja magát «léggé illetékesnek. Figyelmüket nem egyszer elkerülik olyan problémák, mint a tisztaság és a higiénia, az építkezés, a vízgazdálkodás, a földalap védelme stb. Nem csoda azután, hogy ilyen téren nagy a rendetlenség és az ösztönösség. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a nemzeti bizottságoknak, mint az államhatalom szerveinek jogaik és kötelességeik teljes súlyával kell beavatkozniuk e problémákba az állami fegyelem és a rend megsértőivel szemben, legyenek azok szocialista vállalatok vagy egyének. E téren sokkal erőteljesebben .és következetesebben kell síkraszállniok a törvények betartásáért, egybehangoló és irányító hatásukat helyzetüknek és feladataiknak megfelelően kell érvényesíteniük. Ezzel összefüggésben a nemzeti bizottságokról előkészített dokumentum hangsúlyozza, hogy a nemzeti bizottságoknak és szakbizottságaiknak nemcsak joguk, hanem kötelességük ís e téren megfelelő intézkedéseket foganatosítani. Ott, ahol az eddigi jogi rendezés nem kielégítő, módosítják azt, hogy a nemzeti bizottságok a szükséges joghatalommal rendelkezzenek. Ezzel szorosan összefügg a nemzeti bizottságok feladata és kötelessége a szocialista törvényesség betartása, a szocialista tulajdon védelme és a polgárok különféle ügyeinek megoldása tekintetében. E kérdések többségének eldöntését és megoldását a helyi és a járási nemzeti bizottságokra bíztuk, s leegyszerűsítettük a közigazgatási ügyvitelt. így megteremtettük annak a feltételeit, hogy a lakosA fent említettekből következik, hogy főként a kerületi és járási nemzeti bizottságok plénumai, tanácsai és szakbizottságai munkáját kell az eddiginél nagyobb mértékben a különféle koncepciók és távlati problémák megoldására irányítani. Ugyanakkor fokozott súlyt kell helyezni arra, hogy a kerület és a járás gazdaságfejlesztési kérdéseit, valamint a városok és falvak építésénél felmerülő problémákat komplex módon oldják meg. A plénumok, tanácsok és szakbizottságok munkájában a fejlesztési kérdéseket komplex módon, az egyes ágazatok kölcsönös összefüggésének tiszteletben tartásával kell megoldani. Az e téren mutatkozó fogyatékosságok okozzák többek -között azt is, hogy a valamennyi fokú nemzeti bizottság számos építkezési akciót tervez, de azok idejében való befejezése és átadása késlekedik. Ez jelentős károkat okoz. Ennek ez állapotnak egyik oka főként a szakbizottságok és elnökeik munkájában megmutatkozó szűk reszort-szerűség, amely ártalmasan hat a tanácsok és a plénumok munkájára is. Ilyen munkamódszerekkel az új feladatokat nem oldhatjuk meg. A szakbizottságok elnökei munkájának sokkal szélesebb alapokon kell nyugodnia, s nem szorítkozhatik arra, hogy a nemzeti bizottság tanácsában szűken értelmezett reszort-szempontokat és • követelményeket érvényesítsenek anélkül, hogy tekintetbe vennék a nemzeti bizottságok munkájának többi szakaszára gyakorolt hatását. Az ágazati kérdések megoldásánál a komplex és a gazdasági szempont, nem pedig a hang ereje döntsön. Egyes elvtársak azt kérdezik, miből áll majd most tulajdonképpen az ő munkájuk, ha a vállalatok és a szervezetek igazgatói nagyobb önállóságot nyernek és a nemzeti bizottságok szerveinek nem kell részletesen beavatkozniuk a vállalatok és a szervezetek működésébe. Elhangzottak olyan vélemények is, hogy főként az ágazati bizottságoknak nem lesz mit tenniük, ha elveszik tőlük a döntés Jogát és az 1960 előtti állapotba helyezzük vissza őket. Természetesen ez nem így van. A nemzeti bizottságok szerveire és főként szakbizottságaikra az új irányítási feltételek között Scntos, az ság nagyobb mértékben vehessen részt a döntésben. Szükségesnek mutatkozik azonban, hogy a nemzeti bizottságok a lakosságot jobban megismertessék a jogi előírásokkal és normákkal, amelyekhez igazodniuk kell. Szükséges továbbá, hogy a lakosság problémáit, amennyiben lehetséges, már lakóhelyükön rugalmasan, érzékenyen, felesleges huzavona és bürokrácia nélkül megoldják. Helyes lesz továbbá a lakosság számára az eddiginél nagyobb mértékben biztosítani a felsőbb fokú nemzeti bizottsághoz való fellebbezés jogát. Arra ls számítunk, hogy komplex módon kidolgozzák az államigazgatási szervek tevékenységében a törvényesség nagyobb mérvu~ biztosítékainak kérdését, beleértve az állami szervek felelősségének mértékét is azokért a károkért, amelyeket a lakosoknak törvényellenes határozataikkal okoznak. Szükséges, hogy a nemzeti bizottság a lakosok szemében olyan fórum legyen, ahová bizalommal fordulhatnak akkor is, ha a nemzeti bizottságok által Irányított szervezet, vagy vállalat eljárása folytán érzik magukat megkárosítva. Szeretném hangsúlyozni, hogy a nemzeti bizottságok, a szakbizottságok, és a képviselők százezreinek e nevelő hatásában, szervező tevékenységében' megfelelő teret kell biztosítanunk a lakosság alkotó, önkéntes — városuk vagy községük érdekében végzett — öntudatos munkájának is. A nemzeti bizottságok e téren nagy erkölcsi értékekkel gazdálkodnak. Községeink és városaink fejlesztése szempontjából bizonyára hasznos lesz, ha az emberekben fejleszteni fogjuk az egészséges patriotizmust, városuk, községük iránti szeretetüket és büszkeségüket a városban vagy községben gyártott készítményekért, az itt folyó építkezésért stb. Hasznosnak tartjuk, ha a társadalommal szemben ellenséges jelenségek leküzdése és e jelenségeket lehetővé tevő okok feltárása terén a nemzeti bizottságok szorosabban együttműködnek a bíróságokkal, a népi ellenőrző bizottságokkal és a közbiztonsági szervekkel. A városok, községek sokoldalú fejlesztése érdekében el kell mélyítenünk a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek kölcsönös együttI működését is. eddiginél gyakran nehezebb munka vár. Az új irányítási feltételek között a vállalatok terveiben új tervezési mutatókat, így például a brutto-jövedelem mutatóját is felhasználjuk. Ez megkívánja, hogy beható áttekintést nyerjenek a vállalatok gazdálkodásáról, megoldják fejlesztési problémáikat stb. a szakosított aktíva segítségével. Ezen aktíva segítségével kell értékelniük és felülvizsgálniuk a terv teljesítése érdekében foganatosított műszaki-szervezési intézkedéseket és ezen az úton keil kidolgozniuk a reális és tudományosan megalapozott terv összeállításához szükséges alapokat is. A területi tervezés elmélyítésének igényes munkájához sem lesz többé elegendő csupán a nemzeti bizottságok apparátusa. Ezért minél nagyobb számú szakképzett dolgozóval kell körülvenni az apparátust. A szervező munka lényegének nem tekinthetjük sem az ülésezést, sem a •tanácskozásokat. Ez vonatkozik mind a nemzeti bizottságokra, mind a központi szervekre. A munkát például úgy kell megszervezni, hogy a nemzeti bizottságok képviselői, funkcionáriusai és dolgozói a lehető legszorosabb kapcsolatban álljanak az emberekkel. Csökkentenünk kell a tanácskozások és ülések számát, s úgy kell azokat megszervezni, hogy a problémákat komplex módon bírálják el és oldják meg. Az új feltételek között helyes tesz módosítani a bizottságok határozati jogkörét és megerősíteni ellenőrző és kezdeményező szerepüket. Ezzel kapcsolatban azonban hangsúlyozni kell, hogy a sok különféle bizottság, albizottság és ideiglenes bizottság nem járul hozzá közigazgatásunk demokratizmusának elmélyítéséhez és gyakran az ügyek jó megoldását sem biztosltja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bizottságokat mentesíteni kell a hozzájuk tartozó vállalatok és szervezetek egyoldalú, részletekbe menő — gyakran technológiai — irányításától, hiszen ezért az igazgató felelős. Meg kell javítani a nemzeti bizottságok munkaterveinek összeállítását is az ülések és tanácskozások előkészítésénél, hogy megjavuljon az ülések tartalma Ezzel függ össze a nemzeti bizottságok vezető funkcionáriusai munkastílusának és módszereinek problémája is. Főként irányító munkájuk megjavításáról van szó, úgy hogy helyesen és objektívan tájékozódjanak az általuk irányított szakaszról. A nemzeti bizottságok munkájában lehetőleg a minimumra kell csökkentenünk az elburjánzott funkcionális irányítási módszert és alkotó módon, nem pedig sematikusan kell érvényesíteni itt is a vállalati irányítás alapelvét. A jelenlegi fejlődési szakasz megkívánja a nemzeti bizottságok apparátusa egyes kérdéseinek új megoldását is. Elsősorban a KNB-k ésajNB-k apparátusának szerkezetét kell az új feltételek alapján módosítani és intézkedéseket kell tenni szakszínvonalának emelése érdekében is. A nemzeti bizottságokkal való kapcsolatát illetően jelentősen bővül a Nemzetgyűlés szerepe. A Nemzetgyűlés behatóbban fog foglalkozni a nemzeti bizottságok felépítésének, munkamódszereiknek kérdésével, valamint szervezeti struktúrájával, és arra fog törekedni, hogy feladataik magaslatán álljanak és megfeleljenek társadalmunk elért fejlődési fokának. Ezzel együtt a Nemzetgyűlés arra törekszik majd, hogy a nemzeti bizottságok javaslataiból, munkatapasztalataik általánosításából következtetéseket vonjon le a központi szervek munkája szempontjából és hogy az állam egyes területein a problémák megoldásához a konkrét feltételek ismerete alapján differenciáltan közeledjen. Arra számítunk, hogy a kormánynyal és a központi szervekkel szemben fennálló ellenőrző szerepének elmélyülésével egyidejűleg a Nemzetgyűlés ellenőrző szerepe fokozódik a nemzeti bizottságok irányában is. A kormány tevékenységében is- növeljük az irányítás hatékonyságát kölcsönös együttműködésünk formálnak és módszereinek elmélyítésével úgy, hogy jobban megfeleljen jelenlegi feladatainknak. A kormány a nemzeti bizottságokat egyenesen, közvetlenül fogja irányítani, elsősorban az állami terv és a költségvetés útján. Továbbá elmélyítjük a kormány tagjainak és a nemzeti bizottságoknak szoros együttműködését az alapvető intézkedések előkészítése és megvalósítása során egyaránt. A minisztereknek, valamint a kormány tagjainak országos felelősségét érthetően főként az ország egyes ágazatai alapvető fejlesztési koncepciós kérdéseinek céltudatos megoldásában kell növelnünk, amelyekért mind a kormánynak, min a Nemzetgyűlésnek felelősséggel tartoznak. Emellett bizonyára minden nemzeti bizottság örömmel üdvözli azt a valóban hatékony segítséget, amelyet a minisztériumok szakapparátusa nyújt nekik e feladatok megoldásában. A Nemzetgyűlés és a kormány funkcióinak és kapcsolatának elmélyülése szükségessé teszi egyrészt a szlovákiai nemzeti bizottságok kölcsönös kapcsolatának, másrészt a minisztériumok és a Szlovák Nemzeti Tanács kapcsolatának elmélyítését és megszilárdítását. Pártunk fő irányvonala értelmében a szlovák nemzeti szervek országos irányításunk oszthatatlan, szerves láncszemei. Arról van szó, hogy a szlovák nemzeti szervek a szlovákiai problémák hatékony megoldásával az eddiginél aktívabban részt vehessenek egész államunk közös problémáinak megoldásában. Másrészt szükséges, hogy országos szerveink a szlovák kerületek problémáinak megoldásával meggyorsítsák egész társadalmunk általános fejlődését. Számítunk arra, hogy tanácskozásunk eredményei és az új irányítási rendszer kidolgozásán folytatott munkák eredményei alapján a dokumentum tervezetét teljes terjedelmében feldolgozzák és megtárgyalás céljából november végéig a Nemzetgyűlés nemzeti bizottságok ügyeit Intéző bizottsága és a kormány elé terjesztik. A párt elnöksége a tervezetet ez év decemberében tárgyalja meg és hagyja jóvá. A nemzeti bizottságok feladata lesz, hogy a dokumentumnak a CSKP KB decemberi plenáris ülésén való jóváhagyása után jövő év januárja folyamán a dokumentumnak a kerületi és járási nemzeti bizottságok plenáris ülésein való megtárgyalásáról gondoskodjanak. Minden erőnket a dokumentumból adódó feladatok mielőbbi teljesítésére kell összpontosítani. Abból indulunk ki, hogy a törvényhozási módosításokat — amelyeket a dokumentum megvalósítása igényel — 1965 első felében kell előkészíteni, és a szükséges szervezési módosításokat a nemzeti bizottságok és szerveik összetételében fokozatosan jövö év januárjától kell végrehajtani, INTÉZKEDÉSEK A TERÜLETI TERVEZÉS ELMÉLYÍTÉSÉRE A GAZDASÁGI-SZERVEZŐ MUNKÁT KAPCSOLJUK ÖSSZE A KULTURÁLIS-NEVELŐ HATÁSSAL MÉLYÍTSÜK EL A NEMZETI BIZOTTSÁGOK SZERVEINEK MUNKASTÍLUSÁT ÉS MÓDSZEREIT ŰJ SZÖ 4 * 1964. október 3*-