Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-28 / 300. szám, szerda

MIT TAPASZTALT AZ OJ SZÓ BRIGÁDJA NÉGY VÁROSBAN Lakások, házkezelőségek és a karbantartás 1984. október 1-től a lakáshasz-í ! nálatért általában magasabb illető­J keket fizetünk. — Ezt a tényt nem < [szükséges szépíteni. Hangsúlyoznia '.kívánnánk azonl»an, hogy a lakbé-^ | rek rendezése társadalmi szükség- < ; let volt. A karbantartás és a la- < \kásfenntartás költségeit az állam' Ja lakbérekből eddig csak részben' ; fedezhette, s ezért minősége sem < volt mindig kielégítő. Szükséges< ; volt tehát úgy módosítani a lak-< • béreket, hogy az állami lakásokra < \ kevesebbet fizessen rá s emellett í | növelhesse a karbantartási össze-< | get. Hiszen a lakások elhanyago-< . lása sokkal nagyobb teherként J I nehezedett a lakókra, inint a lak-* bérek emelése. Az új szerződés elfogadtatása sok helyen nehézségekbe üt­közik ® Mire kötelezi a lakókat az új lakástörvény? • A látszat csal a házkezeló'ség megrendeléseinek csak felül. Ez a JNB Ipari, kereskedelmi télen tesznek eleget. Apátfalván pél- és építkezési osztályának dolgozóiból dául két hónapig javították a közpon- tevődik össze. A szerződések aláírá­ti fűtést. A házkezelőség 50 cserép- sát hátráltatja az is, hogy a házke­kályha átrakásáról szóló megrende- zeloség dolgozói olyan időben kere­lését azonban még a mai napig sem cik fel a lakókat, amiko<r azok mun­intézték el. kában vannak. Az új lakóházakban viszont a fel- Az új-lakástörvény életbelépésének vonókkal van a baj. Ugyanis amikor Köszönhető, hogy a lakbérhátraléko­az épületeket átadják rendeltetésük­nek, sok esetben a felvonó még nem Itat is sikerült törleszteni. A lakbér­hátralék augusztusban még több mint bőt, a Május 1-je téren már egy Fél éve lakják, a felvonó azonban még a mai napig sem működik. Ha tovább­ra is így lesz, félő, hogy a jelenlegi 18 000 korona lakbérhátralék megnö­vekszik. Ézért kívánatos, hogy az illetékesek mielőbb intézkedjenek, hogy a jelen­legi helyzet megjavuljon. A házkeze­már szeptember végén befejezték. Az tőségeknek több karbantartóra ' van működik. Például az egyik háztöm- 80 000 korona volt, azóta 9000 koro­, wvv /yv^v^vy^Aryy^xyy^/r/ ./wS Az új lakáshasználati szerződések' kézbesítését Bratislavában nára csökkent. A lakbérek rendezését a lakók bi­íalmatlanul fogadták, de annak da­cára, hogy látszólag nem szolgálja javukat, rövidesen meggyőződhetnek arról, hogy az érdekükben történt. ROMAN ILONA, KOBAK KOR­NÉL és NÉMETII JÁNOS, az Dj Szó szerkesztői. A prešov i Kálvária-hegy alján új,15B3 lakásos lakótelep épül. Képün­kön: Jozef Plávka (jobboldalt) vezetésével itt dolgozik a betonozok 14 tagú csoportja. [Fr. Laincz — CTK felvétele) eddigi adatok kiértékeléséből meg­tudjuk, hogy a körzeti házgondnok­ságok összesen 20 472 első, 8075 má­sodik, 2985 harmadik és 7818 negye­dik osztályú lakásról gondoskodnak. A lakók tehát már megkapták az új szerződéseket, ezek aláírásával azon­ban még késnek. Ebből arra követ­keztethetünk, hogy az új szerződések elfogadtatása sok helyen nehézségek­be ütközik. A helyzetet nehezíti az ís, hogy pillanatnyilag még sok a vi­tás kérdés, főleg a kedvezményeket čová, a házkezelőség közgazdásza sze szükségük. Ezeket azonban úgy válo­gassák ki, hogy kályhásban és tető­fedőben se legyen hiányuk. Ezt a lakbérrendezés is megkívánja. Rimaszombatban 649 , lakásegységről gondoskodik a házkezelőség A lakáshasználati illetékek egysé­gesítéséről szóló szerződést a lakók 50 százaléka írta alá. Irena Pálkovi­Bővül a bratislavai Egyetemi Könyvtár A Mihálykapu utca, Klaissza és Ji­rásek utca néhány házának helyisé­geivel bővült a bratislavai Egyetemi Könyvtár. Ezeknek az ódon épületek­nek tatarozása mintegy 22 millió ko­ronába került. Bizonyára ezért az 150 kapitalista országgal folytat cse­reakciót, illetve bonyolít le adásvé­telt. Ebben az évben az Egyetemi Könyv­tár a Jirásek utcában rendez be új raktárakat és nyit további olvasóter­összegért nagyszabású, korszerű épü- meket. Elsőnek az egyetemi jegyzetek letet is építhettünk volna, ám ezek- olvasóterme nyílik meg, ahol a sza­... „ „ ----- - nek az óvárosi részeknek jelentősége badon kirakott jegyzetekből — ame­ületoen. Egyesek ugyanis nem tün- rint a lakáshasználati illetékek egy- és történelmi értéke sokkal nagyobb, lyeket máshol nem találnának meg tették fel lakásuk egész lakóterületét, ségesítése alkalmával nagyobb viták- * "" mások a túlméretezett lakóterületet ra nem került sor. Elegendő karban­a nem velük élő családtagok beje- tartójuk van, és így a lakók által lentésévei akarták kisebbíteni. Sokan említett fogyatékosságokat erejükhöz a lakások rossz állapotára hivatkoz- mérten kiküszöbölik. Sok a baj pél­va tiltakoznak a lakbéremelés ellen, dául az új lakóházakkal, ahol fiistül­Ez is azt bizonyítja, hogy p lakbérek „ek a fűtőtestek, a parkett pedig fel­emelése az igényesebb karbantartást púposodik. Sürgős esetekben a kai*­Az Egyetemi könyvtár foként a bra- — tanulhatnak majd főiskolai hallga­tislavai főiskolák hallgatóit segíti, de tóink. Ezután a bibliográfiai olvaso­a tudományos dolgozók is gyakran és teremre kerül sor, ahol az érdeklődő leszi szükségessé. Vitás kérdésekben a körzeti nemzeti bizottságok lakás­gazdálkodási osztálya dönt. Késik azonban a szociális szerveze­tek tulajdonában levő lakások össze­írása is. Eddig csupán a szervezetek 50 százaléka nyújtotta be a kívánt adatokat. Ez elsősorban azzal indo­kolható, hogy az illetékes szervek ezeknek a lakásoknak összeírására sok esetben csak szeptember vége bantartókat azonnal a helyszínre kül­dik. A rimaszombatiak előnye, hogy a járási építészeti vállalattal jól meg­értik egymást. Az építészek egyik 30—40-tagú csoportja kizárólag a házkézelőségeknek dolgozik. Abban az esetben, ha a javítás jellege a laká­sok kiürítését teszi szükségessé, a lakókat erre a célra épített négy vík­kendházba helyezik el. Itt is vannak szép számban látogatják, hogy a tá­gas olvasótermek csendjében bővítsék tudásukat. A könyvtár minden nálunk kinyomtatott könyv és jegyzet köte­lező példányát megkapja, de ez még távolról sem elégíti ki a diákok igé­nyeit. A könyvtár ezért felhívja a fő­iskolák egyes tanszékeit, hogy saját költségükön egészítsék ki az anyagot. A külföldi könyvtárakkal folytatott csereakciók révén évente 5000 könyv kerül az Egyetemi Könyvtárba, leg­többjük a Szovjetunióból és a népi demokratikus országokból. Ugyanak­kor az Egyetemi Könyvtár mintegy tájékozódást nyerhet a világszerte kiadott könyvekről. A kollektívában tanulók számára a könyvtár tanulószobákat rendez be, valamint mikrofilmmel felszerelt ol­vasótermet létesít, ahol 5—6 személy egyszerre foglalkozhat az őket érdek­lő tantárggyal. Az előző gyakorlattól eltérően, amikor az olvasónak gyak­t'an kél napig is kellett várnia, amíg megkapta a kért könyvet, most futó­szalag segítségével a könyvet már 8—10 percen belül kézhez kapja. Az Egyetemi Könyvtárnak jelenleg mintegy 112 alkalmazottja van, de az új helyiségek megnyitása után továb­bi 130 dolgozót vesznek fel. Az éven­te kölcsönzött könyvek száma eléri a 400 000-et, s naponta mintegy 500-an keresik fel a könyvtárat. Ebből is lát­hatjuk, hogy valóban igyekszik az ér­deklődők igényeit kielégíteni. ' Ezt a nemes célt szolgálják a tetemes költ­séggel újonnan megnyílt termek is. EDITA SUTKOVA felé kaptak utasítást. Máig sem dolt azonban még megoldásra váró nehéz el azonban, ki felel az új lakbérek Ségek, de ha a JNB is segítőkezet kiszámításának pontosságáért. így tehát ezeknek a lakásoknak a lakói csak november elejével kapják majd kézhez az új szerződéseket. Losoncon a lakbérrendezés még egy hónapig is eltarthat. — A régi nagyszobás, üvegveran­dás lakóházakkal van a legtöbb ba­junk — mondja Elena Hrnčárová, a nyújt, akkor mindent simán el tud­nak intézni. Az új lakástörvény a házkezelőségeket is kötelezi — mondta Ráb Gábor, a komáromi házkezelőség dolgozója. — A jövőben vist közelében jelfedezett erődítmé bizonyára már nem fordul elő, hogy nyes kelta közigazgatási és termelési Kelta település Prága közelében (CTK) — Talán húsz év is kevés lesz arra, hogy a régészek alaposan átkutathassák, s teljesen jeltárhassák a Prágától délre, Zbraslav mellett, Zá­házkezelőség dolgozója. Eddig 8 lakó a lak ó eltüzeli a parkettet, tönkrete- központot. A Csehszlovák Tudományos utasította vissza a szerződés aláírá­sát. Többen követelik, hogy a lakás­ban cseréljék ki a korhadt padlót, hogy építsenek fürdőszobát stb. A ház­kezelőség legtöbb esetben ezekkel a követelményekkel szemben tehetetlen, mivel csak hat karbantartó áll ren­delkezésére. A járási építkezési vál­lalat pedig hol elfoglaltságra, mun­kaerőhiányra, hol pedig anyagbeszer­zési nehézségekre hivatkozik. A kifo­gások lényege azonban az, hogy nyá­szi a gázbojlert, mert a lakás fel- Akadémia Régészeti Intézetének dol­szerelésétől és ennek állapotától is függ főieg a lakbér nagysága. Bizo­nyára a házkezelőségek sem halogat­ják majd a lakások karbantartásával kapcsolatos munkák elvégzését, mert a lakók megtagadnák a lakbér fize­tését. gozói ez idén kezdték meg az ezzel kapcsolatos érdekfeszítő, sokat ígérő munkálatokat. Az említett erődítményes város Eu­rópa eddig legnagyobb kelta telepü­lése. Csaknem 170 hektárra terjed ki a dombokon levő erődítmények és a Komáromban a szerződéseket már védőárkok területe. A még ma is jól úgyszólván maradéktalanul kézbesí­tették. Eddig csak 30 esetben tilta­koztak a lakók a magasabb lakbér ron inkább más munkát végeznek, és ellen. A panaszokat bizottság vizsgálja A milevskói légitechnikad berendezéseket gyártó üzem iparvágányán ké­szen állnak a porhanyós anyagok szállítására szolgáló különleges tartályok. Az egyenként 13 köbméter űrtartalmú tartályokat új technológiával — rob­bantási formázással készítették. (V. Sarocli — ČTK felvétele) látható külső várfalak hossza megha­ladja a kilenc kilométert. A régészek elsősorban a várterület egyik magas dombján épült akropolis átkutatására összpontosítják figyel­müket. Ez a 80x200 m terjedelmű fel­legvár 10 méter széles és 4—5 méter magas kőfallal volt körülvéve. A ré­gészek e falban ismeretlen célú kam­rákra bukkantak. A település építői a kőfal előtti lankán három méter mély és csaknem 14 méter széles védőárkot vájtak a sziklás talajba. Az említett árok alja és a még megmaradt kőfal felső ré­tege közötti magasság még ma ís 13 méter. A várárok külső oldala cölö­pökből összeácsolt védőfallal volt kö­rülvéve. Az akropolisban és környékén vég­zett kutatás arra utal, hogy a kelta település maradványait tartalmazó ún. kulturált réteg a négy métert is meg­haladja. Ezt• a várterületet már a leg­újabb kőkorszak végefelé is lakták, majd a bronzkorszakban is betelepU tették. E helyen — nyilván bizonyos félbe­szakításokkal — a vaskorszakban volt legszínvonalasabb az emberek élete. Ennek köszönhető, hogy régészeink itt az időszámításunk előtti ötszáz­négyszázas évekből származó edénye­ket, vasból készített használati tár­gyakat, üveggyöngyöket, bronzcsatto­kat, borostyán dísztárgyakat, gyűrű­ket, karpereceket stb. találtak. Ezen­kívül különböző korszakokban épített, helyenként 1,5 méter széles és 3 mé ter magas kőfalakra bukkantak. Az akkori kőművesek „szárazon" rakták, vagy pedig agyaggal kötötték a fala­kat. Slavoj a kígyóbűvölő A második világháború kitörése De az új vámőröknek — akik „meg­előtti sorsdöntő napokban Ausztriá- bízhatatlan" osztrák elődjeik helyére ban . jártam látogatóban, Dél-Stájer­országban. Nem szándékom részletez­ni az amúgy is közismert, filmszerű­en pergő politikai eseményeket. Vidá­inább törénetet mondok el helyettük, léptek — már első alkalommal sze­met szűrt a „gyanús jugoszláv állam­polgár". Ellentmondást nem tűrő han­gon rárlvalltak, csatolja le hátizsák­ját, nyissa ki a bádogtartályokat. amely Ausztria hitleri megszállásé- Hiába szabadkozott az öreg, hogy ab­nak idején zajlott le 1938 tavaszán, bői — úgymond — akkora „tohuva­Talán a nyári utazási idénnyel, az boliu" keletkezhet, amely párját rit­idegenforgalommal és a határátlépés­sel kapcsolatos képzettársítás készte­tett erre a visszaemlékezésre. Ausztria délvidékén minden határ­vadász, minden vámőr ismerte Sla­vojt, a „kígyóbűvölőt". Tulajdonkép­peni foglalkozásának ugyan semmi köze sem volt hüllők idomításához, a fináncok mégis — bizonyos tisz­telettel — kígyóbűvölőnek nevezték. Slavoj eleven állatok fogására szako­sította magát értékesítés céljából és különben sem futotta idejéből, hogy bukfencezni tanítsa a gyíkokat. Minden pénteken tizenkét óra 30 kítja valamennyi fináncgeneráció tör­ténetében. A pattogó vámőrök azon­ban heídi-heidi-kiállásokkal ösztökél­ték gyorsabb cselekvésre a gyanúsí­tottat. A feldühített állatkereskedő végül is úgy vélte, lesz, ami lesz, fel bo­gozta hátizsákja szíjét és kinyitotta a dobozok fedelét. A szabadság után áhítozó állatvilág ugyanakkor höm­pölyögve, tekerődzve, ugrándozva el­lepte a vámbódé padlóját és pillana­tok alatt birtokba vette a búvóhelyül szolgáló berendezési tárgyakat. Egy öklömnyi nagyságú békakülönlegesség perckor hórihorgas, napbarnított öreg örömében pont a főellenőr orrának szállt le a Mariborbői Ausztriába be- ugrott, egy hódpatkány kackiásan fel­futó személyvonatról: Slavoj, a kígyó- tornászta magát a mázsáló tetejére, bűvölő. Amíg az osztrák fi náncok át- egy negédes mezei egér meg dupla kutatták az utasok poggyászát, Slavoj sz ai tót ugrott egy szende germán ha­egy őrgróf büszkeségével, sunyi mo- jádon nyitott kézitáskájába. A főel­sollyal az ajkán haladt el a vámőrök lenőr káromkodott, a hajadon visí­sorfala előtt anélkül, hogy hábor- lott i mindenki, fejveszetten menekült gatták volna. Pedig csak úgy gör- a sz abadba. Az ezeréves birodalom nyedt a hatalmas hátizsák súlya alatt, dicsü ai a pítói bakkecske módjára ug­amelyben akár két süldőt is átesem- ráltak polcról polcra istenkáromló pészhetett volna. Azonkívül egy-egy krucifixezés közepette. Az általános jókora bádogvödröt cipelt mindkét riadalom akkor érte el tetőfokát, ami­kezében. Slavoj tehát egy területen­kívüliséget élvező diplomata bizton­ságával szállt fel az ausztriai vonat­szerelvényre. A méltatlankodó utasok­nak a vámőrök elmagyarázták, hogy az öreg egész héten át a Karszt hegy­kor egy kobrának beillő, jól táplált vízisikló jelent meg tekerődzve a po­rondon, Szilaj harcikedv ébredt erre a békájától megszabadult főellenőr­ben. Gyors mozdulattal előrántotta revolverét és kilőtte tölténytárát az ség szikláit járja, kicsalja odvaikból ártalmatlan csúszómászó irányában. a sok fene mérges kígyót, gyíkot, skorpiót, elrendezi őket hátizsákja bőrrekeszeiben, majd Grácban eladja zsákmányát tudományos vagy kísérle­ti célokra. Nem csoda, hogy Slavoj rendszerint egyedül utazik állatsereg­letével egy vasúti fülkében, mert — úgymond — kinek is szottyanna ked­ve megbirizgálni a veszedelmes hiil­lőegyüttest. Bölcs előrelátással a vám­hatóságok is hasonló okokból „mel­lőzték" a nyüzsgö-mozgó útipoggyász megszemlélését. Slavoj „külkereskedelmi" tevékeny­ségének hajszál híján befellegzett, amikor bekövetkezett az Anschluss. Egyedül német nyelvtudásának kö­szönhette az öreg szlovén hegyilakó, De mivel a nóta is azt módja, hogy azért sikló, hogy sikoljon, az ügyes állat kisiklott a pergőtűzből. Tehetet­len dühében végre ráordított a bajsza alatt kuncogó öregre: — Hallja maga, szerencsétlen, azonnal fogja össze azt a sok dögöt, mert különben magát lövöm keresz­tül! Mit volt mit tennie emberünknek, elülről kezdhette vadászatát. A következő pénteken barátunk új­ából megjelent rakományával a ha­tárállomáson. Olyan pimaszul vigyor­gott, hogy valamennyi fináncnak visz­ketett a tenyere. Mikor aztán rosz­szul palástolt alázattal megkérdezte, hogy Ausztria új urai meghosszabbí- kinyissa-e a rekeszeket, a nekibőszült' tolták határátlépési engedélyét. Ké- főellenőr káromkodva utána iramo­sőbb a hüllőket is átvették tőle, mert dott. Csak fiatalosan fürge lába és skorpió- és kfgyőméregre szüksége az éppen induló vonat mentették meg volt a náci rendszernek, ha valakit akkor a pofonoktól Slavojt, a kígyó­„könyörületességbői" meg kellett vál- bűvölőt. tani szenvedéseitől. KOZICS EDE ŰJ SZÖ 4 * 1964. október 28.

Next

/
Thumbnails
Contents