Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-27 / 299. szám, kedd

Mennyiség és minőség a szakemberképzésben Lépést tartunk korunk nagy vívmányaival A

csehszlovák főiskolák a felszabadulás utáni években rendkívül intenzív fejlődésen mentek <6t. A szocialista társadalom fejlődésének üteme, a népgazdaság és kultúra fejlődésével kapcsolatos feladatok igényessége, az emberi tevékenység minden területén főiskolai képzettséggel rendelkező szakembereket követel. Rohamosan fejlődnek főleg a műszaki főiskolák, amelyek hivatása olyan nagy tudású szakemberek képzése, akik képesek megoldani a tudomány és technika sokoldalú, igényes feladatait. A világ valamennyi iparilag fejlett országában intenzív műszaki forradalom van folyamatban, amely megköveteli egyrészt a termelés szervezésében ós technológiájában a megfelelő intézkedéseket, másrészt a szakképzett emberek előkészítését. Ha nem akarunk e téren lemaradni, lépést kell tartanunk a fejlett országokkal, sőt igyekeznünk kell némi előnyt is szerezni. Ez nem kis feladat, de megoldás nélkül nem leszünk nemzetközi viszonylatban versenyképesek. A főiskolák, és főleg műszaki ágazataik fejlődését, részben a hallgatók számának növekedése bizonyítja. Szlovákiában 1945 óta a főiskolai hallgatók száma körülbelül 15-szörösére nőtt. 1970-ig ez a szám még megkétszereződik. Ha ezek a számok és követelmények reálisak, akkor a főiskolák rendkívül nagy feladat megoldása előtt állnak. Az említett feladatok teljesítésének egyik alapvető feltétele a kellő számú főiskolai tanerő.

E kérdés megoldása még ma sem tekinthető befejezettnek. Sajnos, még nagyobb a lemaradás a főiskolák anyagi és technikai ellátása terén. A tanítás és nevelés sincs hiányosság nélkül, ezért a fiatal mérnökök szakképzettségének a színvonala nem éri el minden főiskolán a nemzetközi színvonalat. Főiskoláink tevékenységükben! komoly sikereket is elértek már, de elhallgatni a hibákat annyit jelentene, hogy saját magunkat áltatjuk, ami a múltban nem egyszer komoly károkhoz vezetett. Minél előbb mutatunk rá a hibákra, annál előbb fogjuk tudni kiküszöbölni őket. A szakemberek kérdése A népgazdaság fejlesztésének fontos tényezője a megfelelő műszaki képzettséggel bíró szakember. A főiskolai képzés bármely korlátozása súlyos következményekkel járna gazdasági életünkre, és határozottan megbosszúlná magát a jövőben. A múltban a főiskolák fejlesztése nagyon egyoldalú volt. A tervek csak a hallgatók, és részben a tanerők, számának a növekedésével számoltak, de mélyen a követelményeknek megfelelő színvonal alatt maradt a főiskolák befektetési és általában anyagi ellátása. A hallgatók száma a jövőben nem gyarapszik olyan rohamosan, mint eddig, a feladatok mégis növekedni fognak. Ezek a megállapítások szoros összefügésben vannak bizonyos gazdasági nehézségekkel. A gazdasági életben megnyilvánuló aránytalanságok a főiskolai rendszerben is visszatükröződnek, mert a feladatok és teljesítésük lehetőségei nincsenek arányban. A népgazdaságban levő nehézségek részben a szakképzettség hiányára, a technika és technológia nem megfelelő színvonalára, a helytelen irányításra vezethetők vissza. Gazdasági életünk valamennyi ágazatában kifogástalan szakképzettséggel, elméleti tudással és gyakorlati felkészültséggel rendelkező specialistákra van szükség. Ezek képzése és nevelése az egyetemek hivatása, ezért kell nagy súlyt fektetni a főiskolákra. A főiskolák fejlesztése Az elmondottakból következik, hogy a főiskolák további sokoldalú továbbfejlesztése nagy jelentőségű probléma. Már eddig is nagy befektetésekkel épültek az új, vagy bővültek a már meglevő egyetemek. 1970-ig tervbe van véve Bratislavában a Szlovák Műszaki Főiskola építészeti és vegyészeti fakultásának, a Komenský Egyetem természettudományi fakultásának, Košicén a Műszaki Egyetemnek és Zilinán a Közlekedési Főiskolának a felépítése, illetve bővítése. Egyidejűleg főiskolai internátusok is épülnek. Az új épületek persze még nem jelentenek mindent. Ezeket be kell rendezni gépekkel, műszerekkel és korszerű tánítási eszközökkel. A múltban e téren bizony sok kifogásolható akadt, mert a főiskolákra a legújabb, legfejlettebb, legkorszerűbb gépek, műszerek és technika tartozik. Ezek nélkül szinte elképzelhetetlen a fiatal mérnökök előkészítése. Csak ilyen körülmények között nevelhetnek a főiskolák olyan fiatal szakembereket, akik kedvükön és igyekezetükön kívül az alkotómunkához szükséges tudással is fel vannak fegyverezve. Alapvető kérdés a főiskolai tanárok munkájának színvonala. Évek óta növekedett a hallgatók száma, nagyszámú pedagógusra volt tehát szükség, mert az előadások, szemináriumok és laboratóriumi gyakorlatok óraszáma is növekedett. A fiatal pedagógusgárdának megvolt ugyan a munkakedve, ambíciója és igyekezete, de rövidesen megmutatkoztak a képzettség és a pedagógiai munka hiányosságai. A szakképzés gyakran nem volt kellő színvonalú. A főiskolai képzésnél megmutatkoztak a? elszigeteltség káros következményéi, a tapasztalat és szervezés hiánya nemzetközi viszonylatban. A docensi és tanári kinevezéseknél növekednek a követelmények, de ugyanakkor lehetőséget kell adni pedagógusainknak, hogy részt vehessenek a nemzetközi konferenciákon, tanulmányutakon és előadási turnékon. Lehetővé kel! tenni, hogy a főIskolai pedagógusok kivehessék részüket a tudományos kutatómunkából. A szakmabeli fejlődésnek ez nagyon fontos feltétele. A főiskolai hallgatók, és felkészültségük A főiskolai szakképzésben a pedagógusok partnerei a hallgatók. A pedagógusok tevékenységének sikere a hallgatók hozzájárulásától is függ. A főiskolák tanulási ós tanítási rendszerében nagyon sok volt — részben még ma is — középiskolai tanítási és nevelési elem, aminek megvan a hátránya. A főiskolákon a tanárnak más módszerekkel kell dolgoznia, mint a középiskolákon, mert más a tananyag, mások a követelmények, más a hallgatók átlagos életkora stb. A régi főiskolai szakképzés helyett, amelynek sok pozitív oldala is volt, a tanítási reformok egész sorozata lépett életbe. A sok kísérletezésnek, módszer- és formakeresésnek e téren sajnos több volt a káros, mint haszzeszélyes ősz Nálunk az ősz gyakran szeszélyes, változékony időjárást hoz. A szeszélyes őszi időjárást az okozza, hogy élénkebb a légáramlás az Atlantióceán és a szárazföld között. Emellett a Földközi-tenger fölött és főként Olaszország északi területén légnyomászavarok keletkeznek amelyek Közép-Európában kiadós esőzéseket okoznak. Ilyen időjárás eléggé gyakori az idén is. Egyes esetekben igen nehéz még néhány napra ls előre megjósolni a gyorsan keletkező légnyomászavarokat. A múlt hét első felében az időjárásra nálunk a Balkán feletti légnyomászavar hatott, amely váratlanul, igen rövid idő alatt jött létre. Hatására Szlovákiában is időnként esett, a Tátra magas fekvésű helyein pedig havazott. A hét közepén átmenetileg megszűnt az eső és nappal mérsékelten emelkedett a hőmérséklet. A hét vége felé Izlandon át hideg sarki levegő kezdett áramlani Nyugat-Európába, s fokozatosan kiterjedt hazánk területe fölé is. Ugyanakkor az időjárásra nálunk hatást gyakorolt az Olaszország fölött keletkezett légnyomászavar is. Ezért Szlovákiában újból esett, a Tatárában meg havazott. Vanos visszhangja. A hosszadalmas keresés után, úgy tűnik, hogy jelenleg a főiskolák a helyes útra tértek, amikor az egykori egyetemi oktatási rendszerből átvették a bevált elemeket. El kellett vetni a hallgatók kollektív értékelését, és minden hallgató egyéni felkészültségét kell a vizsgákon felmérni. A főiskolai oktatás különféle reformjai során a műszaki főiskolákon megfelelő tanszékekkel jó néhány szűken méretezett szakosításra került sor. A hallgatók elvégezték a főiskolai tanulmányaikat, speciális szakképzésben részesültek, és amikor kiléptek az életbe, egészen más szakmába kerüllek. Szakképzésük ezzel kárba veszett, és az új beosztásban sok idejüket vette igénybe az új szakelmélet kérdéseinek és technológiájának a magánúton történő utólagos elsajátítása. Ha tekintetbe veszszük, hogy a speciális szakképzés átlag két évet igényelt az egyéni oktatás átlagosan öt évi időtartamából, nyilvánvaló az a kár, mely nemcsak az abszolvenst, hanem népgazdaságunkat is érte ezekben a sajnos, egyáltalán nem ritka esetekben. A mai egyetemi képzésnek két alapformája ismeretes: a rendes és a levelezőtanulás. Érdemes még megemlíteni a fiatal generáció átlagos nyelvtudását. Nagyon kevés világnyelvet tudnak felhasználni tanulmányaiknál, és annak elvégzése után a kutató- vagy irányító tevékenységben. Ez a körülmény a mai műszaki értelmiség belső elszigeteltségéhez vezetett, mert nyelvi nehézségei miatt nem volt, és bizonyos mértékben még ma sem képes megbirkózni a világ szakirodalmával. A főiskolai tanulmányok egyik alapvető feltétele a hallgatók megfelelő középiskolai felkészültsége. A felvételi vizsgák sokban rámutatnak a középiskolai oktatás hiányosságaira, főleg a matematika és fizika terén. Meg kell említeni, hogy a magyar nyelvű középiskolák e területen sokkal adósak. Az egyetemek és főiskolák sikeres tevékenységének mértéke a hallgatók képzettségének a foka és minősége. Ennek a követelmények alá kell rendelni a mennyiséget is. Előbb természetesen tudományos elemzéssel meg kell állapítani a főiskolai képzettséggel rendelkező szakemberek reális létszámának a szükségét. A reális létszám ismeretében minden igyekezetet arra kell irányítani, hogy a főiskolák a művelt szakemberek képzéséhez tökéletesen fel legyenek készülve, beleértve a felkészültség anyagi oldalait is. Az előbbiekben röviden vázoltuk a főiskoláinkon folyó szakképzés folyamatát. Az elért eredményeknek megvannak a pozitív vonásai, de a további haladás szempontjából mindig fontosabb és célszerűbb a hiányosságokra rámutatni és keresni a kiutat. A főiskolai szakképzésben ma elsősorban a minőségen van a hangsúly. Ez az alapkövetelmény a legfontosabb jellemzője a jelenleg előkészületben levő új főiskolai törvényjavaslatnak is. Egész társadalmunk közös óhaja, hogy főiskoláink egész oktatási rendszerünk büszkeségei legyenek, s végzett tanulói kivegyék-részüket népgazdaságunk további építéséből és fejlesztéséből. VARGA ISTVÁN docens, a kémiai tudományok kandidátusa Alig néhány évvel ezelőtt — a kézi kapcsolású telefonközpontok idején — a helvi beszélgetésekhez is közvetítőre, a központban szolgálatot teljesitő kezelő közbenjárására volt szükség. Vidéken még ma is többnyire ez a helyzet. A városiak csak azért nem feleitették el, mennyi nehézséggel, időveszteséggel, türelempróbával járt a hívó és a kért szám közötti kézi kapcsolás megteremtése, mert ha a helyi beszélgetésekhez már nem is, de a lakóhelyükön kívüli beszélgetésekhez még mindig a központtól várják a segítséget. A terv az irányadó sárnap reggel a Lomnici-csúcson 48 centiméter hó volt. Jelenleg az időjárást alacsony légnyomás jellemzi, amely Dél-Olaszországból Magyarországon át a Kárpátok területén át egészen Dél-Skandináviáig húzódik. Ugyanakkor a Szovjetunió területe felett eléggé kiterjedt magas légnyomás uralkodik. Egy másik magas légnyomás az Atlantióceán fölött terül el Angliától és Franciaországtól nyugatra. E magas légnyomás pereme az Alpok köré húzódik. E magas légnyomás mentén hazánk területére is nyugatfelől hideg sarki levegő áramlik. Emellett még sok helyen esik, a magasabb fekvésű hegyvidékeken pedig havazik. Október utolsó hetében hűvös idő, eleinte túlnyomórészt sűrű felhőzet, helyenként eső, a hegyekben havazás várható. Éjszaka helyenként derült idő mellett fagy várható, a nappali hőmérséklet még 10 fok között fog mozogni. Később a hét folyamán a felhőzet fokozatosan csökken, a nappali hőmérséklet némileg emelkedik. A hét vége felé újból csapadék és a nappali hőriiérséklet süllyedése várható. P. F. Szakképzettséget szereznek Komárom (sz) — A Steiner Gábor Hajógyárban az iskolaügyi osztály a 18 éven felüli dolgozók számára tanfolyamot rendez szakmai képesítés, illetve segédlevél elnyerésére. A múltban és most is nagy az érdeklődés a munkások körében a szakmai képesítés iránt, hiszen egyúttal a bérosztály emelését is jelenti. Košicén hőerőmű épül (CTK) — Košice délkeleti ipari városrészében ünnepélyes külsőségek között megkezdődött egy új hőerőmű épitése. A jövőben ez a hőerőmű szolgáltatja majd a forró vizet az új lakótelepek fűtésére, s ezenkívül gőzzel és villanyárummal látja el a város ipari üzemeit is. A tervek szerint 1967. október l-ig helyezik próbaüzembe a hőerőmű első gépegységeit. Az üzemeltetéshez szükséges szenet a széles nyomtávú vasútvonalon szállítják a űonyeci szénmedencébői. Szükség esetén olajjal is fűthetik a kazánokat. A vizet a Hernád-folyóból nyerik. Az építkezés három hónappal a kitűzött határidő előtt kezdődött. Nem lehetne az automatikus távbeszélő-központokat a gyorsabb és megbízhatóbb összeköttetés érdekében a városok közti beszélgetésekre is kiterjeszteni? Ezzel a. kérdéssel fordultunk Vojtéch KoCárek mérnökhöz, a Távközlési Tudományos Kutatóintézet prágai dolgozójához. — Dehogynem — bólint, majd elmondja, hogy a félautomata távbeszélő-központokat gyártó karlíni TESLA-üzem dolgozóival együtt évek óta fáradoznak e probléma megoldásán. Mégpedig elég jó eredménnyel. — Természetesen anyagiak, megfelelő dolgozók és jó ötletek nélkül elképzelhetetlen volna lépést tartani az állami tervvel, mely cseppet sem mondható szerénynek. — A távlati terv azonban még enijél ís igényesebb — folytatja a mérnök. Egyelőre elég, h.a leszögezzük, hogy több város központjai is összekapcsolhatók, hogy tárcsázás segítségével valamennyi állomás hívható legyen. A kísérleti intézet dolgozói azonhan még nem tartanak itt. Most éppen annak örülnek, hogy néhány héttel ezelőtt megérkeztek célkitűzésük első megállójához: az MN 60 jelzésű félautomata távbeszélő-központnak — a karlíni TESLA-üzem dolgozói kitűnő alkotásának jóvoltából, mely próbaüzemeltetése során jól bevált, sikerült állandósítanunk a félautomatikus telefonösszeköttetést Berlin és Prága között. A berendezés kétszeres átkapcsolása több mint 10 000 km távolságra — a Prága—Berlin—Moszkva vonalon — is eredményes volt. Ezekután a többi szocialista állam fővárosait is hasonló berendezésekkel látják el. Berlin után Varsót és Moszkvát, majd Budapestet és Bukarestet kötik be az automatikus rendszerbe. Munkaerő-megtakarítás Mi a lényege a félautomatikus nemzetközi telefonösszeköttetésenek? A külföldi hívott városban nincs szükség közvetítőre, mert a közvetlen kapcsolást a helybeli központ hozza létre. A főlautomatikus telefonösszeköttetés nagy előnye tehát az időmegtakarításon kívül főleg a munkaerő megtakarításában mutatkozó gazdaságosságban rejlik. A távközlés szakemberei a helyi távbeszélés automatizálását követően — a városok közti központok gépesítése érdekében — mindenekelőtt a kisebb központoknak egyetlen nagyobb egységbe való összefogására törekszenek. Ezért a központok felosztása ,során — a köztársaságban 1650 körzetet alakítva — azokat nagyobb egységben 238 gócállomásban tömörítették. A strakoniceiek az elsők között A gócállomások közti automatikus telefonösszeköttetés egyes helyeken, mint például a strakonicei járásban már működik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a járáson belül már nincs szükség közvetítőre a beszélgetések kapcsolásához. De a járáson kívüli helységekkel az összeköttetés megteremtése mindaddig nem történhetik gépiesen, amíg a további szükséges munkákat el nem végezték. így például a strakoniceiek még Prágába sem hívhatnak automatikusan, mert Prágának egyelőre még nincs városközi gócállomása. A számok világában — így is megteszünk minden tőlünk telhetőt — mondja Kočárek mérnök, és a telefonállomások sűrűségével kapcsolatban elmondja, hogy hazánkban "ma még száz lakosra mindössze tíz telefonállomás esik. Ez az arány a távlati terv értelmében 2 milliárd 200 millió korona befektetésével 1970-ig 13,3-re, további tíz éven belül pedig újabb nyolc és fél milliárd befektetésével száz lakosra 25,l-re emelkedik. Mi mást jelentene ez az óriási iram, mint hogy a terv szerint 1980-ig majdnem minden családnak lesz telefonállomása. A tervszerű fejlődés mérföldes ugrásokra számít, mert míg ma 1 millió 300 ezer telefonállomást tartanak nyilván az országban 260 000 magánelőfizetővel, 1970-ig a telefonállomások száma 2 millióra, a magánelőfizetőké 600 000-re, és tíz évvel később már 4 millióra, a magánelőfizetőké pedig 2 millióra emelkedik. A helyi automata-telefonállomások száma is ugrásszerűen gyarapodik. Míg 1963-ban 79,2 százalékban valósították meg az állomások automatizálását, 1970-ig már 95 százalékos és 1980-ig 100 százalékos lesz az eredmény. Nemzetközi telefonközpontok De térjünk csak vissza a gócállomásokhoz. Teljes automatizálásuk a városok közti gépesített telefonöszszeköttetést eredményezi, amire elsősorban a nagyvárosok: Prága—

Brno— Ostrava—Bratislava közt kerül sor, majd fokozatosan kiterjesztik a köztársaság valamennyi városára. Ezzel a munkával párhuzamosan foglalkozBohuinír Kojík bekapcsolja az automati!""; telefonközpont fő vezetékét. (CTK felvétele) nak a szakemberek a nemzetközi és az azt követő kontinensek közötti automatikus távbeszélés feltételeinek a megteremtésével. — A jövő évben már a megvalósítással kapcsolatos költségekkel is tisztában leszünk — mutat számításaira a mérnök és így bizakodik: — Nincs messze az idő, amikor a világ valamennyi távbeszélő-hálózata egyetlen nagy egységbe kapcsolódik össze és közvetlen tárcsázással, a hivatali személyek közreműködése nélkül felhívhatjuk prágai lakásunkból például moszkvai ismerősünket. Persze, ezen a téren még az eddigieknél is nagyobb nehézségekkel kell megküzdeniük. A távolsági beszélgetések számát és idejét megfelelő gépek külön feljegyzik és mindjárt számlázzák. Amint látjuk, fokozatosan megoldásra kerülnek a modern távbeszélőtechnikával, állandó fejlesztésével kapcsolatos problémák, hogy világviszonylatban ls lépést tarthassunk korunk nagy vívmányaival. KARDOS MÁRTA MEGJEGYZÉS A nép vagyona nem Csáky szalmája Nap nap után hallunk vagy olvasunk felelősségre vonásokról — olyanok megrendszabályozásáról, akik a „nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal" elv alapján több ezer, akár tízezer koronás károkat is okoznak népgazdaságunknak. Egy ilyen „bal kézzel elkövetett" dologról tudunk a komáromi Ruhanagyáruház főutcán levő kétemeletes épületével kapcsolatban is. Tavaly decemberben a vállalat vezetői 120 000 koronát kaptak az épület tatarozáséra. Parkettáztatták a földszintet, festették stb. Nagy volt a zűr-zavar. Mindenki örült, amikor végre megnyílt, De nem sokáig ... Rövid idő múltán újra szakmunkások lepték el az épületet: a földszinti, emeleti kirakatrész falalt lebontották. Csak a tartóoszlopok maradtak meg. A parkett „felszedve", a festett falak leverve. Állítólag az oldalsó lépcsőt, csigalépcsőként középre helyezik, mert hát újabb 600 (hatszáz) ezer koronát kaptak „átépítés" céljaira. Talán azt gondolták az „illetékesek", hogy ha már megkapták a pénzt, el is kell költeni. Mit számít az az előbbi 120 ezer korona. Hogy a múzeum épületébe kellett áthurcolkodni, és ott árusítani, az sem számít semmit. És hogy az első „renoválásra" költött 120 ezer koronát az „ablakon kidobták" attól sem fáj senkinek a feje? Szénássy János, Komárom ŰJ SZÖ 4 * 1964. október 20.