Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-03 / 275. szám, szombat

Francia-Kanada fővároséban, Montreálban az autóbuszról le­lépve egy csoport apácával találkoztam. Mint általában a* észak-amerikai nagyváro­sokban, a hordárok itt is né­gerek. A raggeli újságok nagy betűkkel közölték a statiszti­kai hivatal kimutatását, mely szerint Montreálban a murika­a kikötő adta a loenyérkepe­seti lehetőséget és ma is sok embernek biztosít munkát. A nyolc és tél hónapos Idény­ben évente kb. 6000 hajó lor­dul meg a kikötőben. Jti né­hány órába tellett, amfg vé­gigjártam a dokkokat. Elég nagy itt a bíz, a piszok és nélküliek számfl 39-6*4 (útibb sok rozoga épületre ráférne a mint egyharmaduk nójj, tatarozás. • IMRi YMPS Montretf! Kelet-Kanadában, Torontótól kb. 550 kilométer­re fekszik. Több mint kétmil­lió lakosával Észak-Amerika hetedik legnagyobb városa. Jelentős gyáriparual rendelke­zik, amelynek fejlődéséhez sokban hozzájárult a tarto­mány nagy mennyiségű nyers­anyaga. Figyelemreméltó a hatalmas arányú építkezés, amely szinte a felhőkarcolók városává változtatja Mont­reált. A régi várpscészben is folyik az építkezés, amely megszépíti az elhagyott ne­gyedeket. A város hatalmas kikötője világviszonylatban is jelentős. Három évszázadon át, főként 1 g BSZÜLdDNEK Ma az érdeklődés közép­pontjában áll a forrongásai­ról és elszakadási szándéká­ról híres Montreál, mivel 1967-ben itt lesz a VILAG­VÄSÁR. Éjjel-nappal folyik a munka Szent Ilona szigetén, ahol jelübleg három kisebb szigetet kötnek össze, hogy megfelelő területet biztosítsa­nak a vásárnak. A szigetcso­port a Szt. Lőrincz folyón van, amelyet a híres 2890 mé­ter hosszú ]ack Cartier híd szel át. Felsétáltam a forgal­mas hídra és madártávlatból néztem a készülő világvásár színhelyét, ahol nemrég Per­son miniszterelnök tette meg az első kapavágást. • MÉG RÖMÁN IS MlZE&Z A városnak négy egyeteme és több múzeuma van, a McGill Museum a leghíresebb, ugyan nem a legnagyobb, de nagyon gazdag geológiai, bio­lógiai, valamint az indiánok történetére vonatkozó anyaga van. A 20 millió dollár befek­tetéssel épült új Plače Des Arts nevű kulturális központ­nak Kanadában nincsen pár­ja. Ezenkívül a városban szá­mos nevezetességben, ren­dezett parkokban, történelmi emlékművekben stb. gyönyör­ködhet a látogató. Mulasztást követnék el, ha elhallgatnám azt a sok temp­lomot, amelybe úton-útfélen belebotlottam. A turista-tájéi koztató is tele van a templo­mok ismertetésével, amelyek­kel kapcsolatban Mark Twain, a híres író mondotta, hogy ,/iz ember nem tud úgy el­hajítani itt egy macskát, hogy az ne templomba essen" ... S valóban 400 templomával Montreál még Rómán ls túl­tesz! Nem is lehet csodálkoz­ni azon, hogy itt a papság jelentős erőt képvisel. • FENY ES ÁRNYÉK A hatalmas modern felhő­karcolók, bankok, szállodák, valamint a csillogó-villogó üzletek neonfénye mellett ott já&wfci * ;;: >£"M V' V. ' ' V­AZ ÖTVENEMEI.ETES WILLE EZ A DÜLEDEZŐ VISKÓ MEGTALÁLHATÓ MARIÉ FELHŐKARCOLÓ MONT- ÉS A CRA1G STR. SARKÁN, REALBAN NOTRE DAME STR. A szerző felvételei lapulnak a kapitalizmus szé­gyenfoltjai, az észak-amerikai városok jellegzetességei, q nyomortanyák. A kikötőne­gyedben a lakóházak mellett az üzletek is kisebbek, sze­gényesek, sivárak. Itt is meg­fordultam néhány vendéglő­ben, még a minimális higié­niai követelményeknek sem tesznek eleget. A jack Cartier hídról a gyönyörű kilátás mellett szo­morú kép tárult szemem elé: egymásba épült roskadozó há­zak, bádoggal foltozott falak, bedeszkázott ablakok, omla­dozó lépcsők, parányi túlzsú­folt udvarok, és szűk piszkos utcák. • AZ EjSZAKAl EL ET Betértem az egyik belvárosi bárba, ahol a vetkőző táncos lányok szórakoztatják a ven­dégeket. A lokál nem is szó­rakoztatásra, mint inkább a vendégek kifosztására rendez­kedett be. Amíg egy-egy nő táncolt, a többi lányt az üz­letvezető a férfiak asztalához küldözgette. Néhány tapaszta­latlan fiatalembert a szemem láttára fosztottak ki. A francia-kanadaiak barát­ságosak, kedélyesek, az üz­letekben az eladók udvaria­san szolgálják kl a vásárló­kat. A fizetések alacsonyab­bak, mint Torontóban. A szál­lodák árai nagyon borsosak. Egy olcsóbb turista szállóban szálltam meg, ahol bizony a tisztaságra nem sokat adnak, még a mennyezet is lekíván­kozott. Mielőtt elhagytam Mont­reált, felmentem a Royal hegy Kilátójára, ahonnét be­láttam az egész várost, amely most az őszi napsugár fényé­ben pihent. Mellettem lengett a liliomokkal díszített kék quebeci zászló. Valaki a rúd­jára krétával ráírta: LIBER­TY LŐCSEI ZOLTÁN A gazdag és gyönyörű Szépsége és hadászati Je- lovdiv és a plovdivi bolgár nép háláját. Vele thrákiai síkságon öt lentősége miatt nemegyszer 1/ síkság gabonával, szemben egy obeliszk emlé­hatalmas domb egyi- vetett rá szemet az ellenség. • gyümölccsel és do- keztet azokra az orose kato­kén alapították Plovdivot. Az ősi várost számtalanszor hánnyal látja el a'z országot, nákra, akik a múlt század­Kedvező fekvése miatt roha- vették ostrom alá, görögök, Az elmúlt húsz szabad év ban fölszabadították Bulgá­mosan fejlődött, nemsokára rómaiak, bizánciak és bolgá- alatt pedig hatalmasat fejlő- diát a török iga alól. már három dombra terjeszke- rok harcoltak falai közt. A dött a város Ipara: főleg a Napjaink nem fosztották dett. Mikor Makedóniat Fü- keresztes lovagok romba dön- textil-, dohány-, konzerv- ős meg Plovdivot a régmúlt lop birodalma az Égei-ten- tötték, a törökök lángba bo- vasipar. idők romantikájától. Elég gertől a Chemus (Balkán) rították, de a Marica partján az ősi vásárváros manap- egyet sétálni a három hegy hegyekig ért, immár állt és minden idők véres eseményei Ság Bulgária második legna- tövében, ahol már csaknem virult a Balkán egyik leg- dacára életre kelt a kereske- gy 0bb városává nőtt. Sok is- négyezer évvel ezelőtt is vi­szebb és legrégibb kereskedő- dők és dolgos polgárok városa, kólával és tudományos lnté- rul t és pezsgett az élet. városa — Pulpudeva. Plovdiv kiheverte az évszá- ze ttel büszkélkedik, a város a „Nebet tepe" csúcsára A római megszállás idején zadok véres viharát s jelen- nemzeti színháza, szimjoni- A vezető apró, keskeny, tős ipari és kereske- fc u 5 zenekara, operája, va- ** kövezett utca a jie­delrni központtá nőtt, i a mi nt páratlanul gazdag gyed legromantikusabb és mely egyben a Párizs könyvtára és múzeumai a fő- legelragadóbb látványa. Mind­— Belgrád — Szófi a — város legjobb kultúrlétesít- két oldalon kiugró és függő Isztambul vasútvonal menyeinek színvonalával ve- verandák ejtik ámulatba a egyik legfontosabb cso- tekszenek. látogatót. Az élénk színek­• mópontja. piovdiv látogatói többnvi- ben pompázó házak között az akkori Fllipopolis ismét A Marica bal partján, ott, re az öt jellegzetes dombot bő. hosszú bugyogós ör­fellendül, a három domb tö- ahol a folyó a várost elhagy- vésik emlékezetükbe Az öt mé nV asszonyok, fekete hajú, vében jellegzetes római vá- ja, hatalmas vásárterület domb közül kimagaslik és csodálatosan mély tekintetű ros épül ki, új lakónegyedek- épült, modern épületekkel, szépségével is kiemelkedik a gyermekek sokasága,,, Ez kel, közhivatalokkal, fürdők- parkokkal, gazdag pázsittal Felszabadítók hegye. Az óko- i s Piovdiv. kel, fórummal és sportpályá- és tavakkal. Az árumintává- ri krónikások a Krenis nevet A legendák és mesék nyu­val gyarapszik. Septimius Se- sár jelentősége évről évre adták neki, valószínűleg egy 8° d t légkörétől mindössze verus császár idejében a vá- növekszik. Minden páros év- hasonnevű forrás után. Festői tí z percnyi távolságban fek­rost „Trákia gyönyörű met- ben, amidőn az ősrégi dom- fasorai egészen a hegycsú- szík az élénk és vidám új ropolisának" nevezik és Luc- bok lankái a koraősz csodá- csig vezetnek. A csúcson a Plovdiv. Gazdag neonfényei, kianosz, a görög író így ára- latos színeiben tündökölnek, bratislavai Slavínhoz hason- árnyas parkjai és szép ház­dozik róla: „A város az ösz- Plovdiv megnyitja kapuit a ló monumentális emlékmű sorai esy korszerű nagyvá­szes városok közül a legna- világ minden tájáról összese- hirdeti a felszabadító szov- r°s arculatát tárják elénk. gyobb és legszebb". reglett látogatók előtt. jet hadsereg dicsőségét és a OLEG LOGV1NOV PLOVDIV a x Kxer Tő Országából ha­Jt^zatérve. a kérdések ttizé ben axt sem tudtam, ki nek « kíváncsiságát elégítsem kl hamarabb, annyira megro­hantak ax ismerősük. Mi ax, ami ax első pillanat­ban Helsinkiben megkapott, ami a legmélyebb benyomást keltet­te bennem? Termésxetesen ax építkezés, noha nem lepett meg, hogy a finnek a korszerű épí­tészet nagymesterei. Ext ex előtt is sokat hallottam emle getni, sfit a tavaly Prágában megrendezett nagy sikerfi finn épitásxetl kiállításon vala mennyiünknek alkalma nyílt meggyőződni ax állítás Igazáréi. vonják be sxlnes. vízhatlan ponyvával így a tarka sxínvál­texatok, melyek ax építésxek ki­finomult ízlésére vallanak, a távolból te igen jól mutatnak. Tisztaság, rend A finnek — mindenki tudja — rendkívül tlaxtaságkedvelők. Meg is látszik ez mindenütt, amerre járunk. Ember legyen a talpán, aki a sxállodában egyetlen porszemet is fel tud fe­dezni. Pedig a sxobákban. a fo­lyosókon, sfit a télikertre em­lékextető lépcsőházban is ren­geteg a xöld. A virágindákkal még a falakat ii befuttatják. HELSINKI Mégis lenyügtixlen hatottak ax ftj városnegyedek, lakótelepek felhőkarcolóikkal, villáikkal. Ha kedvem tellett megtapogathat tam falaikat, beléphettem bár melyik épület kapuján, fis mert az a szerencse ért, hogy szál lásom ax egyik kertvároshoz — Tapiolához kötött, kedvem re élvexhettem ax új Helsinki környékét, a fenyőkkel szegé lyezett, virágágyakkal dísxített sétányokat, melyekből úgy emelkednek kl ax épületek, mint a cukorházak, Valamennyi hófehér, csak a* erkélyeket A sétányok, ax utcák ragyog­nak a tisztaságtól. Sehol egy papírsxelet, egy eldobott ciga­rettavég, pedig majdnem min­denki dohányzik. A fiókról nem beszélve, még a 12—13 éves kislányok is tömegesen hódol­nak a káros szenvedélynek. Ta Ián azért járnak az utcán égő cigarettával. vagy szivarral, hogy elkerüljék édesanyjnk dor­gálását. De ha már a pötéke­lésnél tartunk, axt ls mindjárt elárnlom, hogy az esxpressxők­ban, a büfékben a pipázó k6 sem ritkaság. Nem Mondom, furcsa látvány, de nyilván csak a magamfajta külföldinek Ifi nik fel ax ilyesmi. De térjünk vissza a tisztaság­ból. Ax éttermekben patyolat­fehér abroszok, az asztalken­dők láttán némi irigység fogja el az idegent. Önkéntelenül is esxébe jut: nem ártana, ha vendéglátóiparunk dolgozói pél­dát vennének az itteni felszol­gáló szemályxettől, mely még ax üres tányérhoz sem nyúl puszta kézzel. A péküzletben a kenyeret és a zsemlyét is ce­lofánosomagolásban árusítják. A fiatcrfság titka: o szauna Miért olyan szépek ás üdék a finn nők? Mert bizony el kell Ismernem: ápoltak, való­ban csinosak s ami a fő: fia­talok. — A sxauna, a finnek nemxeti fürdője teszi — moso­lyognak titokzatosan a férfiak. Nyilvános szaunával sxinte minden utcában találkozom. Sok helyütt nem is eggyel. A legtöbben pedig még a laká­sukban sem nélkülözhetik. Für­dőszoba helyett. Mert a szau­na nagyon hasonlít a gőzfiir dőhöx, de több annál. Ax első helyiség legfőbb berendezése nem a fürdőkád (ilyesmivel a szaunában nem is találko­zunk), hanem az alaposan bc­durrantott óriási kályha, mely­nek küldetése a termek mele­gen tartása mellett egy nagy kő felhevitése. Ax izxó kőre jó sok vizet öntenek, mire az egész helyiséget ellepő, ködhöz ha totrlö stirfi, forró gőz keletke­zik. Olyan, hogy a fürdőzök nem is látják egymást. A pára­dús levegő kiváltotta kellemes ernyedtségben a szinte mennye­zetig érő lépcsők valamelyik fokán letelpedve eltöltött fél óra nagyszerű pihenés. Elűzi a gondot, a nap apró-cseprő bosszúságait. Kár, hogy nem tart tovább, hív a kötelesség. Dehát a finnek ezt már meg szokták Felszólítás nélkUI vo­nulnak át idejük leteltével a következő helyiségbe, ahol a szauna alkalmazottainak sze mélyében már várja őket a „vessző". Gúzsba kötött nyírfa­vesszővel verik a fürdőzők há­tát, lábát „ Az ezt követő hideg-meleg zuhanynak a célja ugyancsak a vérkeringés szabályozása, ami nem más, mint az egészség megőrzésének, a tartós fiatal ságnak a titka. Barangolás a piacon Hangos alkudozások, valósá gos zsibvásár közepette, a ten garparton zajlik a piac. Való színűleg azért, hogy könnyebb legyen a dolguk az árusoknak, kofáknak, akik termékeiket csónakokon szállítják Ide vi dékről. Van itt minden, amit szem, száj megkíván. — Szalaka, szalaka — kínál gatják az árusok az egyik igen kedvelt és keresett halfajtára, amelynek illata — úgy vettem észre — nem a legkellemesebb De cz a körülmény nem riasxt jd el a vevőket ízletes nemzeti eledelüktől. A fő dolog, hogy minél ol­csóbban vásárolhassanak. Mert a pénzt mindenki szereti. Eb ben az egyben úgy látszik nem ismerik a tréfát mág azok sem, akiknek nem kellene garasos­kodni. Különben miért volna az a rengeteg pénzintézet? Amerre csak nézel, mindenütt ezt olvasod: bank. megint bank ... bank . . . bank. Több bankba is benyitottam, csak úgy kíváncsiságból, hogy lás­sam, milyen forgalmat bonyolí­tanak le. A személyzeten kívül sehol egyetlen ügyféllel sem ta­lálkoztam. Véletlen műve vol­na? A finnek azonban nem tagad­ják, hogy nem vetik meg a pénzt. Sőt, gyakran írásban is adják ezt, nyilván a gyengéb­bek kedvéért. Például a szállo­da szobáiban elhelyezett per­selyek felirata is arról tanús­kodik, hogy (noha a szoba árá ban benne foglaltatik a IS szá zalék borravaló) a személyzet tfem sértődik meg, ha a ven­dég némi aprórénzzel is kedves­kedik neki. A perselyek, úgy látszik, jó szolgálatokat tesznek, talán ezért láthatók másutt ls. Pél­dául az állomásokon, a repülő­téren. Csakhogy itt a hadirok­kantak részére gyűjtenek, akik ugyan szociális segélyt kapnak, de hátha megesik rajtuk az em­berek és persze a külföldiek szíve. A polgárok pedig adakoz­nak. )ó szívvel, önként. — Ha szeretik is a pénzt. KARDOS MÁRTA .. •''í'­HELSINKI FORGALMAS KIKÖTŐJE (A szerző felvétele) HM. október 3. * ŰJ SZŐ 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents