Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-26 / 298. szám, hétfő

Most már a tetteké legyen a szó KOSICEI TAPASZTALATOK párosban, faluban egyre Igénye­* sebbek az emberek, egyre több és Jobb olyan árut keresnek, amely kellemesebbé, kulturáltabbá teszi a mindennapi életet. Elég egy pillan­tást vetni a statisztikára, vagy érdek­lődni a kiskereskedelmi vállalatok­nál és máris megállapítható: az el­múlt esztendőben lényegesen több rádiót, televíziós készüléket és egyéb háztartási gépet vásároltak, mint egy esztendővel ezelőtt. Ez a megállapí­tás vonatkozik a ruházati'cikkekre, lábbelire is. Ne felejtsük el azonban, hogy semmi sem tart örökké. A gé­pek, ruha, cipő és egyéb használati tárgyak idővel javításra szorulnak. Ebből az egyszerű tényből kiindulva érthető tehát, hogy a lakosság zömét érdekli, hogyan működik a javítási szolgáltatás. Gyakorlatból tudjuk, hogy a létező kisipari szövetkezetek és kommunális vállalatok nem szíve­sen vállalják, elodázzák a számukra kevésbé kifizetődő, jelentéktelen mun­kákat. Az élet azonban azt bizonyít­ja, hogy épp ezek a jelentéktelennek tűnő munkák elhanyagolása, illetve esetenkénti leépítése az, ami sok bosszúságot okoz az embereknek, sok bíráló megjegyzésre ad okot. Az említett fogyatékosságok leküz­désével egyre többet foglalkoznak az illetékes szervek. Elsősorban ls a nemzeti bizottságok. Alapot teremtett ehhez a július 20-án megjelent kor­mányrendelet is, amely a szolgáltatá­sok megjavítását illetően növeli a nemzeti bizottságok jogkörét. Többek között, ha a helyi nemzeti bizottság szükségét látja, iparengedélyt adhat egyes nyugdíjasoknak, csökkent mun­kaképességű szakembereknek. A rendelet tehát napvilágot látott. A dolgozókat, akik erről a rendelet­ről természetesen tudnak, érdekli, hogyan is valósítják meg ezt a min­dennapi életben. Ezért a košicei Já­rási Nemzeti Bizottság helyi gazdál­kodási és ipari osztályán kértünk bő­vebb felvilágosítást. Fedor Lunacarský osztályvezető el­mondta, hogy a szolgáltatás színvo­nalában nagy az eltérés a város és a falu között. Azon túl, hogy a vá­rosban is szükséges növelni a szolgál­tatások színvonalát, elsőrendű feladat ennek a kérdésnek rendezése a falva­kon. A helyi nemzeti bizottságok — a szükségleteknek megfelelően — vala­mennyi községben azonnali hatállyal adhatnak engedélyt kovács, kerék­gyártó, kőműves, bádogos, cipész, sza­bó és egyéb ipar folytatására. Ezek­nek az iparágaknak masterei ma is a falvakban élnek. Igaz, többségük nyugdíjas, vagy valamelyik üzemben dolgozik. A mindennapi élet tanúsítja azonban, hogy a községekben ma is szükség van kisiparosokra. A kor­mányrendelet pedig lehetővé teszi, hogy azok, akik erre engedélyt kap­nak, szabadon folytathassák mester­ségüket. Azt is meg kell mondani ,hogy töb­ben félreértették a kormányrendele­tet. Ezért szükséges hangsúlyozni, hogy az iparengedélyek kiadása a ja­vító szolgáltatások színvonalasabbá tétele érdekében történik. Egyáltalán nincs szó olyan iparágak bővítéséről, amelyek biztosítani tudják a velük szemben támasztott követelményeket. Arra vonatkozólag, hogy a javítási szolgáltatást el kell választani a tö­megtermeléstől, már több határozatót hozott a városi és járási nemzeti bi­zottság, ez még" 5 1 nem történt meg. A szerelő-, illetve javítómunkákat to­vábbra ls félvállról kezelik a válla­latok. Ismerve Košicén a lakóházak kar­bantartása körüli problémákat, flv víz­csapok és a központi fíj.tés javításá­val járó visszásságokat, érthető, hogy azután érdeklődtünk, várható-e e té­ren a közeljövőben javulás. A válasz a következőképpen hangzott: — A városban szükségtelen újabb iparengedélyek kiadása. A meglevő vállalatok, ha munkájuk még hagy is kívánni valót maga után, egyre Job­ban fejlődnek. A lakosságnak a leg­több gondot és bosszúságot okozó ap­róbb szerelő- és karbantartó munkák jobb elvégzésére állandóan keressük a megoldást. Ezen túl a házkezelő­ségeken belül akarjuk megoldani a lakóházakban előforduló javítási mun­kák Jó és gyors elvégzését. Rásky Zoltántól, a lakáskezelőségi vállalat igazgatójától tudjuk meg a kö­vetkezőket: — A jövőben a lakóknak nem kell futkosniuk, ha elromlik a vízcsap vagy a gázvezeték. Elegendő, ha az észlelt hibákat bejelentik a házkeze­löségen. A megrendelés alapján a szerelők házhoz mennek. Ha olyan a javítás, amit a lakó köteles maga el­végeztetni. a megrendelt munkát ki­számlázzuk a számára. A kormány­rendelet óta 72 iparos, részben nyug­díjas üzemi dolgozó vállalt munkát a házkezelőségen. Ezen túl még leg­alább 100 kazánfűtőt, asztalost, má­zolót, Kőművest, szerelőt tudnánk foglalkoztatni.' Szükséges lenne tehát a vállalatok­ban, üzemekben felhívni a dolgozók figyelmét, kapcsolódjanak be falun és városon egyaránt a javító szolgál­tatásban előforduló hibák, fogyatékos­ságok mielőbbi kiküszöböléséért Indí­tott küzdelembe. Mózes Sándor Oj duzzasztógatat építenek a brnót Ingstav dolgozói a Dyje folyón. (CTK — E. Bican felv.J Nemrégiben kezdték meg az egyez­mények megkötését a lakásvállalatok és azok között a polgárok között, akik a meghatározott időpontban beszolgál­tatták a jegyzéket, s amelynek alap­ján majd az illetékesek kiszabják a lakáshasználati díjat. Az egyezmé­nyek megkötésével befejeződik az új lakbérek megállapításának arány­lag hosszú folyamata. Az egyezmény jegyzőkönyvi formában íródik s ma­gába foglalja a lakás kiosztásáról A lakóház közösen használt helyisé­gei közé tartozik az udvar térsége is. Nagyobbára itt is vannak közös hasz­nálati objektumok, mint például a szőnyegporoló, s egyebek, amelyeket a lakónak szintén joga van használ­ni. Tehát leszögezhetjük, hogy a la­kás használati joga együttjár a ház valamennyi közös térségének és be­rendezésének használati jogával, amennyiben ezek összefüggnek a la­káshasználattal. nak feltételei. A használati feltételek rosszabbodásának kezdetétől számítva hat hónapon belül lehet az imént em­lített jogot érvényesíteni. A lakó kötelessége, hogy a lakást állandóan használható állapotban tartsa. Ebből következik a lakást használó egyénnek az a kötelessége, hogy a kisebb javításokat a saját költségén végeztesse el. Például a vízvezeték kisebb javításait, a gáztűz­hely megjavíttatását, a villamos kap­A kölcsönös megértés mindenekfelett HOZZÄSZflLÍS A LAKBÉRRENDEZÉSHEZ szóló határozatot, amit a tulajdonos még a lakás elfoglalása előtt kapott, valamint a lakás és a mellékhelyisé­gek használati jogának tárgyát és terjedelmét, továbbá feltünteti a la­káshasználati díj összegét. S esetleg a lakás állapotának leírását tartal­mazza. A jegyzőkönyv másolatát meg­kapja az egyezményt'"megkötő állam­polgár. Az egyezség megkötésénél előfor­dulhat, hogy a lakásszervezet és az illető lakástulajdonos nem jutnak kö­zös nevezőre a használati díj össze­gét illetően. Ebben az esetben' mind­két félnek joga van az illetékes nem­zeti bizottsághoz fordulni, amely ér­demlegesen eldönti a lakás használati díjának magasságát. A jegyzőkönyv több helyütt hivat­kozik a polgári törvénykönyv idevágó cikkelyeire. A lakást használó pol­gár szempontjából a legfontosabbak a jogokat és kötelességeket érintő cikkelyek, amelyek kötelezik mind a lakásvállalatot, mind a lakástulaj­donost ezeknek kölcsönös betartásá­ra. Az alábbiakban röviden ismertet­jük ezeket a jogokat és kötelessége­ket. - A lakásvállalat kötelessége, hogy. tel­jes mértékben biztosítsa a lakáshasz­nálati jogok gyakorlását. Elsősorban arról van szó, hogy a lakó zavarta­lanul használhassa a közös helyisége­ket, mint például a gyermekkocsi­színt, a felvonót, a levélszekrényt. A lakást kiegészítő fontos berende­zés, illetve helyiség (főleg az újab­ban épült házakban) a mosókonyha. A mosókonyha használatáról a lakók kölcsönösen megegyeznek (ki mikor moshat). Ha nem tudnak megegyezni, akkor a lakásvállalat dönt. A közös helyiségek, valamint a lakás egyes berendezései használatának mikéntjét az illetékes nemzeti bizottság által kiadott házirend ismerteti aprólékos pontossággal. A házirend egyébként azokat a szabályokat is ismerteti, amelyeknek kötelező betartása bizto­sítja a ház lakóinak szocialista egy­más mellett élését (például a ház nyugalmáról szóló rendelet). A lakásvállalat kötelessége a lakás kifogástalan karbantartása, sőt a la­kás állapotának lehetőség szerinti javítása. A lakás állapotának javítá­sához tartozik a központi fűtés beve­zetése, mosókonyha berendezése stb. Ezen kívül a lakásvállalat kötelessége a központi fűtés üzemeltetésének biz­tosítása, a ház takarítása, meleg víz szolgáltatása s hasonlók. Amennyiben a lakásszervezet nem tesz ezen köte­lességeinek eleget, illetve csupán kis részben biztosítja e jogok gyakorlá­sát, akkor a lakónak lakbérengedély­re van joga. Hasonló Jogokat élvez a lakó akkor, ha a házban végzett kőművesmunkák következtében lénye­gesen vagy hosszabb időre rosszab­bodnak a lakáshasználat, illetve a ház közös berendezései használatá­csolök kicserélését s hasonlókat. Ezeknek a kisebb javításoknak az el­lenértéke nem haladhatja meg az 50,— koronát. A lakó — úgy mint eddig — továbbra is fedezi a lakás karbantartásával járó költségeket (fes tés, vagy tapétázás, padlósikálásstb.J. A bíróság a lakásszervezet kerese­te alapján felfüggesztheti a lakás­használat Jogát akkor, ha a lakó a szocialista együttélés elvei ellen vét, vagy elhanyagolja kötelességeit, főleg abban az esetben, ha több mint' há­rom hónapig nem fizet lakbért. A bí­róság akkor is megfoszthatja az il­letőt lakáshasználati jógától, ha an­nak tulajdonában két lakás van, vagy ha saját lakását komoly ok nélkül egyáltalán vagy csak időnként lakja. Hasonlóképpen a bíróság dönt abban az esetben is, ha a szervezet (mun­kaadó) kellő nyomós indokkal a sa­ját alkalmazottja részére igényli a la­kást, s ha eddigi lakója nem az ille­tő szervezet alkalmazottja. A helyi nemzeti bizottság csak ak­kor függesztheti fel a haszná­lati jogot, ha túlméretezett lakásról, vagy olyan lakásról, illetve házról van szó, amely használatra nem al­kalmas (aszanáció). Az elmondottakból kitűnik, hogy milyen fontos a lakásszervezet és a lakástulajdonos kölcsönös egyetérté­se. Végeredményben ezt a célt szol­gálják a jogi módosítások is. Bátovský j. PRÄGA ÉS OSTRAVA után Brnóban is létesült ismeretség- és házasság­közvetítő iroda. Címe: Poštovská 2. Ebben az irodában nem dolgoznak elektromos gépekkel, mint a nyuga­ti házasságközvetítö irodákban, vi­szont nagyon sok megértést tanúsíta­nak az emberrel — különösen a fia­tal emberrel szemben. BOLYGÓNKON nagyon eltérő légfel­tételek között mintegy húszezer féle hal él. A kaliforniai forróvízű forrá­sokban tanyázó lukánia az 52 fokos hőt is kibírja, az alaszkai és a csu­kotkai folyóvizekben élő dallia vi­szont jégbefagyva telel át. LOUIS ARMSTRONG egyik dalával — a „Hey Dollo" cíművel még a kö­zelmúltban elképzelhetetlen sikert aratott: az USA-ban megrendezett HIT-parade keretében a Beatles-eket is túlszárnyalta (a Hltparade nevű vetélkedés során a hallgatóság dön­ti el, melyik a hét legnépszerűbb dala j. A KÖTÉLTÁNCOSSÁG már népsport jellegét öltötte a szovjet dagesztani faivakban. A közelmúltban még mind­egyik hegyi faluban más és más hagyományokat ápoltak. Az egyikben például kiváló cukrászok, a másikban hírneves fafaragók stb. voltak. A Covkra nevű'falu hírnevét például ügyes akrobatái öregbítették. Ez azonban hova-tovább már nemcsak az említett falu kiváltsága, mert ma már Dagesztan-szerte szokásossá vált a kötéltáncosok vetélkedése. A. SZOVJETUNIÓBAN nemrég sike­resen próbálták ki a plasztbetont, amelynek kötőanyaga nem cement, hanem fural-aceton monomér és a vegyi folyamatokat gyorsító, illetve lassító benzenszulfonsav. A plasztbe­ton sokkal szilárdabb, fagyállóbb és vízhatlanabb az általában használt betonnál. A PARAMOUNT FILMGYÄR „Kény­szerleszállás a világűrben" című fan­tasztikus-tudományos filmjének fősze­repét állítólag John Glenn amerikai űrhajós alakítja. ELTŰNNEK a tejesüvegek Belgrád­ban/ A „Poljoprovredni kombinát" ugyanis most már különleges papírle­mezdobozokban szállítja a tejet a tej­csarnokokba. Tavaly a brnói árumin­tavásáron egy svéd cég mutatott be hasonló dobozokat. A FRANCIA POSTAIGAZGATÓSÁG új bélyeget hozott forgalomba. A bé­lyegen Cézan hírneves „Kártyások"­jának kicsinyített mása látható. Ezt a festményt régebben ellopták, és most az említett bélyeg vezetett nyomára: a festményt megtalálták egy régiségkereskedőnél. AZ AUSZTRIAI herzogenburgl apát­ság levéltárában érdekes magyar vo­natkozású írásra bukkantak. Oktavian Leückhard hadmérnöknek a veszpré­mi várat 1865-ben megrongáló tűz­A prágai állatkert értékes példánya, a kétéves Titan gorilla társat kapott — a vele egyidős Nigra nevű nőstény­majmot. Képünkön Božena Gottfriedová fiiiatápolö védenceivel. Baloldalt Titan, jobboldalt Nigra. (CTK - J. Findal vészről a bécst haditanácshoz küldött jelentése beszámol arról, hogy víz hiányában 2500 vödör bort használtak fel a tűz oltásához. KROKODILFARMOKAT létesítettek Indonéziában, mert — a nagy keres­let következtében — ez a nagyszerű valutaszerzo exportcikk kihalóban van. A telepeken hatalmas cement­tartályokban gondozzák a krokodilo­kat. A KUBAI KÖZTÁRSASÁGBAN Ha­vanna tartományban 223 326 munkás és paraszt egészíti ki ismereteit kü­lönböző esti tanfolyamokon. E tarto­mányban ez idén 118 338 személlyel többen látogatják az esti tanfolyamo­kat, mint az előző évben. TASKENTBEN — Üzbegisztán fővá­rosában hatalmas föld alatti, forró ásványvizet tartalmazó medencére bukkantak. A geológusok két továb­bi mélyfúrással újabb, termálvízben bővelkedő rétegeket szeretnének fel­kutatni, hogy teljes egészében biz­tosíthassák a város távfűtését. A NEMZETKÖZI TÄVTEHERVONA­TOK európai menetrendjét az idén az olomouci Morva Nyomdaüzemek al­kalmazottai nyomják. A menetrend el­ső 470 oldalas részét az év végéig befejezik. HATALMAS ÁRADÁSOKAT okozott a két hét óta szakadó eső Jáva szi­getén. A sziget déli partja közelében pénteken a rohanó árban felborult egy utasokkal zsúfolt folyami komp. 26 utas vízbe fult. KÖZÖNY ÉS EMBERSÉG Ceregnyi ember várakozik a gesz­* tenyeligeti villamosmegálló vég­állomásán. Áramzavar van, a villa­mosok nem közlekednek. Esős az idő, fúj a hideg őszi szél, nem kellemes a téblábolás. Leginkább azok ideges­kednek, akik munkába mennek üze­mekbe, hivatalokba. Valakinek eszébe jut: meg kellene kérni a Gesztenyeliget és Récse kö­zött közlekedő autóbus sofőrjét, hát­ha beszállítaná a várakozókat a vá­rosba. Körülfogják az autóbuszt, és kérik, kérlelik a sofőrt, vinné be őket a városba. Ám a sofőrben a legcseké­lyebb hajlandóság sem mutatkozik er­re a külön útra. — De hiszen majdnem üresen té­rül-fordul — mondja neki egy lecsün­gő bajszú, tömzsi férfi. — Ennyit igazán megtehetne, hi­szen mi is dolgozók vagyunk, munká­ba igyekszünk —, toldotta meg az előbbi kijelentést egy keszeg asszony­ka. A sofőr fekete szeme dühösen vil­lan. — Talán maguk dirigálnak nekem, vagy mi a szösz?!- Ha nem jár a vil­lamos, menjenek gyalog. Az én vona­lam Gesztenyeligettől Récséig vezet, és megfordítva, de semmiesetre sem a városba. A várakozók nyelnek egyet, de azért tovább kérlelik. — Ne legyen már ilyen. Nem vára­kozhatunk órák hosszat. Képzelje csak magát a mi helyzetünkbe, magá­nak sem volna kellemes. » A sofőr füle botját sem mozgatja, arcán egyetlen rándulás sem mutat­kozik, ül, mint a kőbe faragott bál­vány. Egyáltalán nem hatja meg a kollektív kérlelés. A -várakozók kórusa már nem is kérleli, hanem szidalmazza, kemény, csípős szavakkal akarják Jobb belá­tásra bírni őkelmét. Ki is zökken kö­zönyéből, és ugyancsak felpaprikázó­dik. — Bégetnek, mint a birkák! Mit gondolnak tulajdonképpen? Én szol­gálatban vagyok, és előírás szerint dolgozom. A városba pedig nem me­gyek. Nem, ha mondom! Haragos arccal gyújtja be a motort, s úgy nekilendült az autóbusszal, hogy az emberek alig tudnak előle félreugrani. Ömlik is utána a káromkodás zá­pora. Egy pufók emberke az öklét rázva kiabálja: — Meg kellene tanítani kesztyűbe dudálni! Meg kellene tanítani! Alig viharzott el az iménti busz, befutott a másik. Azt is körülfogták az emberek, és kérlelik a sofőrt, vin­né be őket a városba. A vékony ancú sofőr töpreng egy pillanatig, aztán határoz. — Szálljanak be, emberek! Örömujjorigást tülekedés, hálálkodás. Az autóbusz megindul a város felé, s a dolgozók talán még időben érnek munkahelyükre... íme két ember! Af egyik a szolgá­lati szabályzatra hivatkozik, rideg, közömbös, embertársaiért a kisujját sem mozdítaná meg. Emberségéből ötös osztályzatot érdemel. A másik megértő, emberszerető, s hajlandó egy kis többletmunkára, hogy másoknak .segíthessen. Ember­ségből tehát egyest érdemel. Munkás hétköznapjainkban ilyenek­kel is, olyanokkal ls találkozunk, s látnunk kell, hogy a rendes embe­rek sohasem nyomják el magukban a jobbik ént, a közösségi érzést. —des— ÜJ SZŰ 2 * 1964. október 28.

Next

/
Thumbnails
Contents