Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-24 / 296. szám, szombat

Ä CSKP Központi Bizottságának határozata (Folytató ' oldalról) folyamokban a tananyag terjedelmét és igényességét s célszerűen kell el­osztani úgy, hogy az egyes fokozatok között zökkenésmentes legyen az át­menet. A pedagógiai tudomány segít­ségével meg kell találni a differen­ciáció legmegfelelőbb formáit, vala­mint a részbeni szakoktatás bevezeté­sének módját az alacsonyabb osztá­' lyokban; b) olyan intézkedést előkészíteni és 1S65. szeptember l-től életbe lép­tetni, amely lehetővé teszi az idősebb tanulók — különösen a IX. évfolyam­ban — differenciált oktatását, tekin­tetbe véve érdeklődési körüket, tehet­ségüket és képességeiket. A munkára nevelés tantárgyainak tananyagát úgy kell kidolgozni, hogy hatékonyan se­gítse a céltudatos hivatásra nevelést és felkészítést; c) ki kell dolgozni a kilencéves alapiskolák hálózata módosításának javaslatát azzal a céllal, hogy a ke­vésosztályos iskolák száma lényege­sen csökkenjen. 2. AZ ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉGET NYŰJTÖ KÖZÉPISKOLÁKBAN: a) ezen iskolák küldetése, hogy felkészítsék a diákokat a főiskolai tanulmányokra. 1965. szeptember l-től elkerülhetetlen intézkedéseket kell foganatosítani, hogy a diákok maga­sabb szinten készüljenek elő a főis­kolai tanulmányokra, alapvetően fo­kozni kell az igényességet és ezzel összhangban módosítani a tantervet. Különösen a természettudományok és az idegen nyelvek tananyagát kell át­dolgozni és meg kell szüntetni a ter­melés alapjai oktatásában felmerülő komoly fogyatékosságokat; b) meg kell határozni azokat a foglalkozási ágakat, amelyeket az is­kola végzett növendékei érettségi után azonnal elláthatnak, ellenőrizni kell az abituriens tanfolyamok tan­anyagának terjedelmét és tartalmát, valamint az előkészületeket az igé­nyesebb tanoncágazatokban; intézked­ni kell a végzett növendékek tervsze­rű elhelyezéséről; c) fokozatosan módosítani kell az általános műveltséget nyújtó középis­kolák hálózatát olyan központosítás alapján, hogy jobb feltételek alakul­janak ki a differenciált oktatásra, és arra, hogy a tanítók szaktudását, va­lamint az iskola anyagi felszerelését jobban ki lehessen használni. 3. A SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN: a) Mélyrehatóan ki kell dolgozni és kötelezően meghatározni az egyes szakágazatok tartalmát és tartamát a népgazdaság és a kultúra fejlődésé­nek távlati szükségletei szerint; a tan­anyag ölelje fel a tudomány és a tech­nika legújabb ismereteit; b) ki kell dolgozni és be kell ve­zetni az érettségi utáni művelődés rendszerét; a cél itt a szakmai kö­zépkáderek szakosításának elmélyíté­se; c) a középfokú szakiskolák hálóza­tát fokozatosan összhangba kell hozni az egyes termelési ágazatok területi elhelyezésével; a vállalatok és ága­zatok bekapcsolásával állandóan ja­vítani kell az iskolák anyagi és káder­ellátottságát. 4. A SZAKTANONCINTÉZETEKBEN ÉS A TANONCISKOLÁKBAN: a) Az 1985/66-os tanévtől fokoza­tosan módosítani kell a tanágazatokat a népgazdaság egyes ágazatai fejlő­désének tényleges szükségletei sze­rint, célszerűen meghatározni az el­méleti és gyakorlati előkészítés ará­nyát, valamint a tanoncidő tartamát az illetékes tanágazat igényességével összhangban; b) meg kell határozni a vállalatok, nemzeti bizottságok, társadalmi szer­vezetek és az iskolairányítás kötele­zettségét a közvetlenül munkába lé­pő ifjúság munkára történő felkészí­tése, nevelése és további művelődése szempontjából; c) bővíteni kell az állami felügye­let jogkörét a tanoncok nevelésében; ki kell terjeszteni hatáskörét a mun­kaviszonyban álló fiatalság nevelésé­re is; biztosítani kell részvételét a tanoncok záróvizsgáin. 5. A FŐISKOLÁKON: Számos intézkedést kell kidolgoz­ni és az 1965/66-os tanévtől fokozato­san foganatosítani a főiskolai tanul­mányok színvonalának, hatékonyságá­nak és igényességének alapvető foko­zására. Elsősorban is: a) ellenőrizni kell a tanulmányi ágazatok nomenklatúráját, kijelölni terjedelmüket és meghatározni beil­leszkedésüket a főiskolák hálózatá­ba; b) pontosabban meg kell szabni a végzett hallgatókkal szemben a köve­telményeket; a tantervekbe és tan­menetekbe be kell vinni a tudomány és a technika legújabb ismereteit; új­ból meg kell határozni a szakképzés­sel közvetlenül össze nem függő tan­tárgyak, mint például a nyelvoktatás, testnevelés, katonai előkészítés helyét az oktatásban és módosítani kell ter­jedelmüket; a termelési munka súly­pontját a szakmai gyakorlatra kell he­lyezni és a társadalmilag hasznos munkát a szünidőre kell összpontosí­tani; ennek alapján kell meghatároz­ni a tanulmányok optimális időtar­tamát; c) a posztgraduális tanulmányok kidolgozott rendszerét fokozatosan állandósítani kell, mint a főiskolát végzett gyakorlati szakemberek szak­képesítése és elméleti színvonala rendszeres fokozásának fő eszközét; d) a Csehszlovák Tudományos Aka­démiával, a tudomány és a technika összehangolásainak állami bizottságá­val és a termelési minisztériumokkal együttműködve bizosítani keli a fő­iskolák kutatási lehetőségeinek teljes kihasználását és ezek tudományos termékeinek maximális hatékonysá­gát; a kutató intézményeket és dolgo­zóikat rendszeresen fel kell használ­ni a pedagógiai tevékenységben; emel­ni kell a tudományos dolgozók nevelé­sének színvonalát; e) ki kell dolgozni az új iskola­törvény javaslatát és a megvalósítá­sához szükséges intézkedéseket úgy, hogy 1985. szeptember 1-ével legké­sőbb életbeléphessenek. B. A DOLGOZOK TOVÁBBTANULÁSÁ­BAN: A dolgozók tanulmányait az iskola­rendszer jelentős, állandó részének kell tekinteni és minden szempontból meg kell teremteni a feltételeket e tanulmányok eredményes minőségi és mennyiségi fejlesztéséhez; a) a dolgozók szak- és főiskolákon történő továbbtanulásának tartalmát és irányát módosíani kell, mégpedig a dolgozók szakképesíése fokozásá­nak szükségletei szerint és szem előtt tartva a kádermcgoszlás jelentős ja­vulását a népgazdaságban; b) a vállalati intézmények ér­telmét és küldetését abban kell lát­nunk, hogy elsősorban a műszaki kö­zépkáderek színvonalának emelését és elmélyítését teszik lehetővé az üzemek jelenlegi és távlati szükség­leteivel összhangban; a vállalati mű­szaki iskolákat fokozatosan a munká­sok és műszaki káderek szakképzésé­nek fokozására keli beállítani; c) a dolgozók középiskolája külde­tésének kérdését úgy kell megoldani, hogy a teljes középiskolai végzettség egyben magasabb szakképesítést is nyújtson. 7. MINDEN ISKOLÁBAN: Az ifjúság kommunista szellemben történő céltudatos nevelését az egész pedagógiai folyamat alapvető és el­választhatatlan részének kell tekin­teni és a nemzeti bizottságokkal, a társadalmi szervezetekkel, elsősorban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséggel együttműködve a marxizmus—leniniz­mus elvei alapján következetesen to­vább keli fejleszteni; különös gondot kell fordítani az első és másodfokú iskolákban a polgári nevelés tartal­mi, módszertani és káderszempoltból történő biztosítására, a főiskolákon pedig a marxizmus—leninizmus ok­tatásának megjavítására. II. A KORMÁNYNAK, AZ ÁLLAMI TERVBIZOTTSÁGNAK ÉS AZ ISKOLA­ÉS KULTURÁLIS ÜGYEK MINISZTÉRIUMÁNAK: 1. Az 19BB—1970-es évek tervébe be kell foglalni és anyagilag biztosí­tani kell az iskolaügy fejlesztését, a CSKP XII. kongresszusán megállapí­tott fő célokkal és a CSKP Központi Bizottságának ezen a teljes ülésén hozott határozatával összhangban; 2. Ki kell dolgozni a szakképzett káderek szükségleteinek és előkészí­tésének távlati tervét a tudomány és a technika fejlesztésének távlati tar­vével együtt, ami a népgazdaság fej­lesztésének alapvető eszköze; 3. Ki kell dolgozni és az 19BB-os év folyamán életbe kell léptetni az isko­laügy eszmei, pedagógiai és gazdasá­gi komplex irányításának új rendsze­rét, a minisztériumtól egészen a nem­zeti bizottságokig, ami a népgazdaság irányításának új rendszerével össz­hangban lényegesen magasabb szín­vonalra emeli az iskolaügy irányítá­sát és lényegesen egyszerűsíti annak adminisztrálását; ennek egyik felté­tele, hogy igényesebbeknek kell len­nünk az iskolairányítás kádereivel szemben. III. AZ ÁLLAMI TERVBIZOTTSÁGNAK, A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMNAK ÉS AZ ISKOLA- ÉS KULTURÁLIS ÜGYEK MINISZTÉRIUMÁNAK: a) Az iskolaügyre szánt anyagi eszközöket úgy elosztani, hogy elsőd­legesen biztosítsuk a főiskolák, a szak- és tanonciskolák fejlődését, te­kintettel arra, hogy ki kell egyenlí­tenünk az egyes ágazatok között az iskolák anyagi ellátottságában lévő eltéréseket; fokozatosan javítani kell az iskolák hat típusán a gépi és mű­szeri felszerelést; a kiutalt anyagi eszközöket a leggazdaságosabban kell felhasználni; b) ki kell dolgozni és a kormány elé kell terjeszteni az elvi javaslatot az egyes ágazatok, nemzeti bizottsá­gok, társadalmi szervezetek, üzemek, EFSZ-ek és a lakosság fokozottabb bekapcsolására az iskolai beruházási építkezésekbe. Biztosítani kell, hogy a társadalmi részvétel jelentősen be­folyásolja a döntést, illetve ez legyen a feltétele az iskolai építkezések el­sődleges besorolásának a tervbe; c) lehetővé kell tenni a középis­koláknak, a szak- és főiskoláknak, hogy az üzemek, EFSZ-ek, az ágaza­tok, a nemzeti bizottságok stb. részé­re végzett munkákkal anyagi eszkö­zöket szerezhessenek, amelyeket az oktatás korszerűsítésére és a felsze­relésük kiegészítésére használnak fel. IV. A KORMÁNYNAK, AZ ÁLLAMI BÉRBIZOTTSÁGNAK ÉS VALAMENNYI ÁGAZATNAK: a) A bérpolitikában jobban kife­jezésre kell juttatni a szakmai szín­vonalnak és a munka minőségének szempontjait, s ezzel arra ösztönözni az ifjúságot és a dolgozókat, hogy magasabb műveltséget szerezzenek és fokozzák szakképzettségüket; b) elő kell készíteni és a követke­ző években fokozatosan meg kell va­lósítani a tanítói fizetések arányos módosítását. V. MINDEN ÁGAZATNAK ÉS NEMZETI BIZOTTSÁGNAK: Hatékonyabban segítsék az iskolák anyagi fejlesztését és fokozottabban vegyenek részt a dolgozók továbbta­nulásának és a posztgraduális tanu­lásnak megszervezésében és gazdasá­gi biztosításában, segítsék az iskolá­kat a termelés alapjai oktatásának biztosításában, főleg pedig a diákok és tanulók termelési gyakorlatának megszervezésében az üzemekben. VI. AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, A CSKP KERÜLETI ÉS JÁRÁSI BIZOTTSÁGAINAK: 1. A CSKP KB teljes ülésének hatá­rozatait ismertessék a tanítókkal és az iskolaügyi dolgozókkal, az üzemek és vállalatok gazdasági vezetőivel, a nemzeti bizottságokkal, a CSISZ- és a szakszervezet szerveivel, a szülők­kel és az egész nyilvánossággal és nyerjék meg őket, hogy aktívan részt vegyenek e határozatok megvalósí­tásában. A pártszervek rendszeresen foglal­kozzanak az Iskolák munkájával és a fiatalság nevelésének kérdéseivel; 2. El kell mélyíteni a tanítók kö­rében végzett ideológiai munkát. Rendszeresen ismertetni kell a taní­tókkal a pártpolitika időszerű prob­lémáit és be kell vonni őket a poli­tikai és ideológiai feladatok aktív megoldásába; a bevált tanítókat és a legaktívabb diákokat fel kell venni a pártba; a) az iskolák pártszervezeteit arra kell vezetni, hogy nagyobb aktivitást, több kezdeményezést tanúsítsanak és magasabb igényeket támasszanak a pedagógus-kollektívával szemben, hogy önállóan és alkotó múdon old­ják meg az eszmei és pedagógiai problémákat; b) a CSKP főiskolai bizottságait és főiskolai pártszervezeteit úgy kell irányítani, hogy eleven munkát vé­gezzenek a diákok körében, hogy el­mélyítsék a CSISZ gyakorlati párt­irányítását és fokozzák a tanszékeken az ideológiai munkát; aktívan lépje­nek fel minden helytelen nézet ellen, magyarázzák meg a homályos kérdé­seket és problémákat, a főiskolai hallgatókkal rendszeresen ismertes­sék a párt bel- és külpolitikájának időszerű feladatait és céltudatosan vonják be őket a közéleti tevékeny­ségbe. 3. Az üzemekben és a vállalatokban a pártszervezeteket arra kell vezet­ni, hogy rendszeresen törődjenek a dolgozók szakképzettségének foko­zásával, valamint a tanoncok nevelé­sének káder- és anyagi biztosításával. Hogy segítsenek a diákok termelési munkájának szervezésében, az isko­lai műhelyek herendezéséhen és a gyermekek, a fiatalok érdekkörökben végzett tevékenységének fejlesztésé­ben. 4. A nemzeti bizottságokban, a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalomban, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségben és a többi társadalmi szervezetben dolgozó kommunistáknak: A CSKP KB teljes ülésének határo­zatai értelmében a jóváhagyott elve­ket mindenki saját tevékenysége fel­tételei között érvényesítse és aktívan K Ö Z E L E T A mongol nagykövet átadta megbízólevelét [ČTK) — Köztársaságunk elnöke a prágai Várban fogadta Bajarin Zsar­galszajhant, a Mongol Népköztársaság csehszlovákiai rendkívüli ós megha­talmazott nagykövetét, aki ez alkalom­ból átadta megbízólevelét. A nagy­követet, Olzijn Dörzs követségi keres­kedelmi tanácsos, Dasdorzsljn Altan­gerel harmadik titkár és Perenlejn Njama attasé kísérte. A megbízólevél átadásánál jelen voltak: Václav Dávid külügyminiszter, Ladislav Novák, a köztársasági el­nöki iroda vezetője, Jaroslav Cihák al­tábornagy, a köztársasági elnöki ka­tonai iroda főnöke, Cenék Herold, a Külügyminisztérium osztályvezetője és dr. Dobromil Ječný, a Külügyminisz­térium diplomáci-i protokolfőnöke. A mongol nagykövet beszédében a Mongol Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság baráti együttműködését méltatta. Köztársaságunk elnöke válaszbe­szédében hangsúlyozta, hogy Cseh­szlovákia népe mindig örömmel ve­szi tudomásul a mongol nép szo­cialista építési sikereit. A két ország, a Szovjetunió s a többi szocialista or­szág népeinek együttműködése jelen­tősen járul hozzá a szocialista tár­sadalom és a világbéke megszilárdí­tásához. Üdvözlő távirat Antonín Novotný Köztársasági el­nök Zambia Köztársaság függetlenné nyilvánítása alkalmából üdvözlő távi­ratot küldött dr. Kenneth Kaundának, Zambia Köztársaság elnökének. A Nemzetgyűlés beruházási és ipari bizottságának üléséről (ČTK) — Tegnap a Nemzetgyűlés beruházási bizottsága az Építésügyi Minisztérium 1965-ös költségvetéséről tárgyalt. Sámuel Takác miniszter kifejtette, hogy reszortja tervének és költség­vetésének célja a legfontosabb épít­kezések folyamatos építésének bizto­sítása. Főként a Kelet-szlovákiai Vas­mű zárt egységet alkotó termelő-rész­legei objektumaira fordítanak gondot, továbbá a tfineci erőmű, a bratisla­vai Slovnaft kiépítése második szaka­szára, a ledvleei és vojanyi villany­erőmű stb. építésére. Az építőmunkások feltételezik, hogy a jövő évben 56 000 lakást adnak át rendeltetésének. Ez 5,5 százálékkal lenne több, mint az ez évi mennyi­•k Tegnap Prágából Bratislavába érke­zett a mongol ifjúság küldöttsége. A küldöttséget a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak tikára — Nacagdorjom — vezeti. • A Nemzeti Front Központi Bizottsá­gának öttagú küldöttsége Ladislav Kom­plSnak, az SZNT elnöksége tagjának, az SZNT építésügyi megbízottjának vezeté­sével a szardínia! területi tanács'meghí­váséra Prágából Olaszországba utazott. ir A kormány Oskar Llnhart rendező­nek az „Érdemes művész" címét adomá­nyozta a bel- és külföldi színházakban bemutatott operaelőadások rendezésében elért kimagasló sikereiért. • A Magyar Népköztársaság Központi Népi Ellenőrző Bizottságának küldöttsége tegnap fejezte be 12 napi csehszlovákiai tanulmányi látogatását. • Az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának küldöttsége — Emil Chle­bec, az SZLKP kerületi bizottságának vezető titkára, Severln Martinka, az SZLKP prešovi járási bizottságának tit­kára és Jan Grumel, a michalovcei JNB elnöke, — Koáicéről Uzsgorodba utazott, ahol részt vesz az Ukrán SZSZK felsza­badulása 20. évfordulójának ünnepségein. •k Melcoím Norman Bow, Kanada rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete Ludvík Cerný, Prága főpolgármestere kí­sérletében a prágai Vitkov-hegyen meg­koszorúzta az Ismeretlen Katona Sírját. • A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szö­vetség Központi Bizottsága pénteki ülé­sén a küszöbönálló barátsági hónap elő­készítéséről s a szövetség 1965. évi munkatervéről, valamint a CSSZBSZ ha­todik kongresszusának egybehívásáról tárgyalt. ség. A komplex lakásépítésre jövőre 4,9 milliárd koronát fordítanak és 6000 új munkaerőre lesz szükség. £ A Nemzetgyűlésnek a fő iparágak­kal és a közlekedéssel foglalkozó ipa­ri bizottsága tegnap Antonín Bichler mérnök elnökletével megtárgyalta az Állami Tudományos- Műszaki Fej­lesztési és Koordináló Bizottság költ­ségvetési tervét az 1965-ös évre. A beszámolót Jan Neumann mér­nök, a miniszter első helyettese, az Állami Tudományos-Műszaki Fejlesz­tési és Koordináló Bizottság elnöke tartotta. Beszámolt azokról az intézkedések-! ről, amelyek a termelés egyes szaka­szainak komplex korszerűsítésével a termelés gazdasági színvonalának emelését célozzák. A terv 83 akciót ölel fel összesen 900 millió korona beruházási költséggel. Ennek az ösz­szegnek egyharmadát már a jövő év­ben felhasználják. A beruházások népgazdaságunknak 1—6 éven belül .térülnek meg. Új szovjet repülőgépek Moszkva (ČTK) — A Vnukovo 2. moszkvai repülőtéren a képviseleti hivatalok kereskedelmi ügyvivői, a külföldi légitársaságok képviselői és az újságírók jelenlétében bemutatták az új típusú szovjet repülőgépeket és helikoptereket. Az Avija-export szov­jet társaság 10 repülőgépet mutatott be, köztük az első IL-62 és TU-134 gépet. Az IL-62 négymotoros repülő­gép 200 utas befogadására alkalmas, és a Moszkva—New York-i útvonalat leszállás nélkül 800 km-es óránkénti sebességgel teheti meg. Dánia továbbra is ellenzi az atomfegyverkezést Koppenhága (CTK) — A dán kor­mány nem talál okot arra, hogy csat­lakozzon a NATO sokoldalú atomütő­erejéhez — jelentette ki Per Haekke­rup dán külügyminiszter. — Az a tény, hogy Dánie területén nincsenek atomfegyverek, jelentősen hozzájárul Észak-Európa biztonságához. EMBERSÉG (Folytatás az 1. oldalról) a Jednota egyik üzletében. Falujába viszont abból a községből jár eláru­sító, ahová ő utazik minden istenáldott nap. Ez az utazgatás egyiknek is, másiknak is, száz-száz koronát vesz ki havonta a zsebéből, nem ts be­szélve az utazás fáradalmairól, időveszteségről. A személyes megterhe­lésen kívül a vásárlóközönség óhajának — ami a nyitást és zárást illeti — sem tudnak eleget tenni. Vajon nem lehetne-e segíteni ezen az áldatlan helyzeten? A józan ész persze azt diktálná: cseréljenek helyet az eláru­sítók, és kész a kocsi. Így — ahogyan mondani szokták — egy csapásra két legyet ütnének agyon, jól járnának az elárusítók, nyerne a vásár­lóközönség is. Am az egyszerű eset a mat napig ts megoldhatatlannak tűnik azok előtt, akik segíteni tudnának. Valahogy így néznek a dolgok­ra: üzlet az egyik is, másik is. Ha valakinek nem tetszik, mehet... Nem látják azonban az embert, akinek szintén megvannak a maga mindennapi gondjai, aki talán elvárná, hogy megértsék, és fölöslegesen ne nehezítsék meg< életét. E s most tegyük fel a kérdést: Nincs szer, ami ezen segítene? Miért ne volna? Az „orvosság" nevét is megmondhatom: Emberség. Má­sokban is lássuk meg az embert! Az ügyintézés legyen több a kenyérkereseti forrásnál. Ahol ez a kettő párosul, aligha van termőtalaja a bürokráciának. SZARKA ISTVÁN segítse mindenfokú iskolában a ne­velési munka megjavítását és további sokoldalú fejlesztését; 5. A CSKP KB ideológiai bizottságá­nak és a CSKP KB iskolai ás tudo­mányügyi osztályának: Rendszeresen szervezze, tárgyalja meg és ellen­őrizze a határozat teljesítését és a CSKP KB szerveinek az időrendi terv alapján terjessze be javaslatait a lényeges kérdések gyakorlati megöl dására. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága azon meg­győződésének ad kifejezést, hogy a jóváhagyott határozatok kezdemé­nyezésre és alkotómunkára serken­tik a tanítókat és pedagógusokat, az iskolaügyi dolgozókat, a nemzeti bi­zottságokat és a gazdasági szerveket, a párt és társadalmi szervezeteket, a szülőket és az egész köznyilvános­ságot s arra ösztönzi őket, hogy min­den erejükkel segíteni fognak iskola­ügyünk igényes feladatainak teljesí­tésében. ŰX SZÖ 2 * 1964. október 2A.

Next

/
Thumbnails
Contents