Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-22 / 294. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyeďiljeteh ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1964. OKTÓBER 22. Csütörtöki XVII. ÉVFOLYAM 294. szám. Ára 30 fillér Sajtóértekezlet Moszkvában a Voszhod utasaival A szovjet tudósok megteremtették a bolygóközi repülés feltételeit Ciolkovszkij aranyéremmel tüntették ki Komárov, Feoktyisztov és Jegorov űrhajósokat Moszkva (ČTK) — A moszkvai Állami Egyetem épületében tegnap sajtóértekezletet rendeztek az első többszemélyes űrhajó, a Voszhod legénységével — Vlagyimir Komárov űrhajós pilótával, Konsztantyin Feoktyisztov tudóssal, űrhajóssal, a műszaki tudományok kandidátusával, és Borisz Jegorov űrhajós orvossal. A sajtóértekezleten, melyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége és a Szovjetunió külügyminisztériuma rendezett, jelentős szovjet tudósok, az űrhajósok és nagyszámú szovjet, valamint külföldi újságíró vett részt. A jelenlevők szívélyes fogadtatásban részesítették a három űrhajóst, a tudományos dolgozókat, akik az emelvényen foglaltak helyet. Merőben új szerkezetű űrhajó Az értekezletet Msztyiszlav Keldis, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke nyitotta meg. A szovjet tudósoknak és konstruktőröknek a megbízható és biztonságos űrhajók előállításában elért sikereiről, a világon elsőként megoldott tudományos-műszaki problémákról beszélt. Különösen jelentős sikert jelent az űrhajók leszállása problémájának sikeres újszerű megoldása. A tudományos problémák köziil sikeresen oldották meg az űrhajók utasainak a rádióaktív környezetben való védelmének orvosi és biológiai problémáit. Msztyiszlav Keldis megemlítette az előbbi szovjet űrhajók repülését, majd kiemelte a Voszhod jelentőségét. Ez az űrhajó jelentősen különbözik az eddigi típusoktól: Az űrhajósok a szokásos űrhajós ruha nélkül dolgozhattak, az űrhajó leszállása sokkal tökéletesebb volt, így például a vizén is biztonságosan leszállhatott volna. A leszállás biztonsága érdekében M m • -ÄJA _ i dtism&m új motorrendszert alakítottak ki, mely lehetővé teszi, hogy az űrhajó magasabb keringési pályára jusson. Kijelentette, hogy ez az űrhajó megteremti a feltételeket ahhoz, hogy más bolygókra jussanak. A Voszhod első repülését 24 órára tervezték, természetesen az űrhajó berendezése hosszabb repülést is lehetővé tesz. Keldis hangsúlyozta, hogy az űrhajó legénysége maradéktalanul teljesítette feladatait. A Voszhod a leszállás után kifogástalan állapotban van, a három űrhajós is kitűnően érzi magát. Keldis befejezésül gratulált az űrhajósoknak a Tudományos Akadémia elnöksége nevében, majd a Ciolkovszkij aranyérmet adta át nekik. A Voszhod indulását próbarepülés előzte meg Keldis után Vlagyimir Komárov emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy a Voszhod sokkal tökéletesebb űrhajó, mint az előzőek és rámutatott kiváló tulajdonságaira. A repülés előkészítésének programja nagyon bonyolult és igényes volt. Sok igyekezetet követelt a három űrhajóstól. A legénység minden egyes tagjának külön feladatai voltak, ezekért voltak felelősek: Feoktyisztov a fizikai-műszaki feladatok teljesítéséért volt felelős, Jegorov orvos biológiai és orvosi kutatásokat végzett és ezenkívül az űrhajósok munkáját, pihenést és étkezését is figyelte. Komárov hangsúlyozta, hogy az orvosnak nem akadt munkája, mivel az űrhajósok nagyon jól érezték magukat. . A kutatási programot 24 órára határozták meg. A legénység teljesítette a programot. A feladatokat az egész csoport számára dolgozták ki, egy űrhajós nem teljesíthette volna őket. Az egész munka összehangoltságot és kölcsönös megértést követel. Komárov a továbbiakban a repülés előkészületeiről beszélt. Közölte, hogy az előkészületek befejezéséül kísérleti űrhajóval próbarepülést valósítottak meg. Hangsúlyozta, hogy a Voszhod berendezésének zavarmentes működése a szovjet tudomány és technika figyelemre méltó haladására vall. Külön figyelmet fordítottak a szervezet előkészítésére, a túlterhelésre és a súlytalansági állapotra, valamint a lelkiállapot kérdéseire. A munkaprogram nem tartalmazott egyetlen hadászati jellegű pontot sem Az a tény, hogy a Voszhod három-., személyes űrhajó, lehetővé tette a tudományos kutatás programjárlak kibővítését. A munkát úgy szervezték meg, hogy miközben a legénység egyik tagja pihent, a másik kettő dolgozott. Az űrhajóban egy percre sem szünetelt a munka. Az űrhajósok kicserélhették nézeteiket, ami lehetővé tette, hogy az egyes jelenségeket objektívebben értékelhessék. Az űrhajósok a Földön és a repülés közben is egy percre sem kételkedtek az űrhajó megbízhatóságában. Az űrhajóban az egész repülés alatt normális hőmérséklet és légnyomás volt, állandó kapcsolatban álltak a Földdel. Az űrhajósok egyik feladata volt az űrhajó irányítása új rendszerének kipróbálása. Ezt a feladatot sikeresen teljesítették. Az űrhajósok megfigyelték a Földet, a légkört és számos értékes fényképet készítettek. Az öszszegyűjtött anyagot most feldolgozzák. Komárov befejezésül köszönetet mondott a kiváló űrhajó alkotóinak. Hangsúlyozta, hogy a repülés programja egyetlen olyan pontot sem tarlatmazott, mely katonai célokat követne, vagy veszélyeztetné a civilizációt. A Voszhod három űrhajósa kitűnően érzi magát és készen áll további feladatok teljesítésére. (Folytatás a 3. oldalon) A plzeiü Lenin Művekben kipróbálták a Kuba számára gyártott első 64 MW-os gőzturbinát, amely percenként 3600 fordulatot ér el. Képünkön Simek szerelő a turbina kipróbálásánál. (J. Vlach felv. — ČTK] Beszélgetés a CSSZBSZ kelet-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkárával FELKÉSZÜLTÜNK A BARÁTSÁG HÓNAPJÁRA Hazánk dolgozó népe az idén, mint minden esztendőben, lelkesen készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának méltó megünneplésére. November 7-e egyben a barátság hónapja kezdetét is jelenti. Az immár hagyományos ünnepségek előkészületeiről beszélgetett munkatársunk K o t a y Ferenc elvtárssal, a CSSZBSZ kelet-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkárával. 4-ível, a duklai harcok kétévtizedes évfordulójával meg is kezdődtek. Kerületünk dolgpzói a 20 év előtti felszabadulásra emlékeztető ünnepi népgyűléseken .fejezik ki a Szovjetunió népei iránti szeretetüket és hálájukat. • Hogyan értékelhető az idei barátság hónapja előkészületeinek menete Kelet-Szlovákiában? — Az ez évi ünnepségek szervezési munkálatai — pártunk vezetésével, a Népfront bekapcsolódásával — az előző évekkel szemben sokkal nagyobb gonddal folynak. Az idei ünnepségek jelentőségét csak növeli, hogy egybeesnek hazánk felszabadulásának 2U. évfordulójával. Kelet-Szlovákiában — a hős szovjet csapatok sikeres felszabadító harcának jóvoltából húsz évvel ezelőtt ezekben a napokban, mondhatnám órákban váltak szabaddá városaink és-falvaink. A csehszlovákszovjet barátság ünnepségei ebben az évben tulajdonképpen már október • Milyen fontosabb rendezvényekre kerül sor a barátság hónapjában s az ezt követő időszakban? — Örömmel közölhetem, hogy mind politikai, mind kulturális szempontból gazdag programmal készülünk a barátsági ünnepségekre. Előadások, beszélgetések, kultúresték, filmvetítések, kiállítások, sajtó- és könyvter(Folytatás a 2. oldalon) Szerelik a vezet IK. Bachan felv.) P

árt- és kormányhatározatokban, általában a mindennapi életben gyakran kerül szóba a felelősség. Maga az élet teszi szükségessé, hogy beszéljünk róla. Hiszen az ember gyarló lény, szívesebben látja a felelősséget mások számláján, mint a magáén. Naponta tanúi vagyunk annak, hogy a hibákért mind a termelés, mind az ügyintézés szakaszán rendszerint az a felelős, aki éppen nincs jelen. Az iparban, a mezőgazdaságban vagy a hivatalban egyaránt megnyilvánul ez a nem éppen dicséretre méltó emberi jellemvonás. Esetenként talán csak kisebb-nagyobb súrlódásokat okož a munkatársak vagy pedig a beosztottak és a vezetők között, de nem ritkaság, hogy a felelősséget helytelenül értelmezők egyenesen rosszakaratúan hárítják a „bűnt" embertársaikra. Felülről lefelé vagy alulról fölfelé — mindenképpen káros jelenség, ha a felelősség hárítgatása közben csorbát szenved az ügy tényleges intézése. Lássunk talán egy konkrét példát. Néhány hete egy vaskos borítékban öt aláírással hatoldalas levelet hozott a szerkesztőségi pósta. A nem éppen gondosan papírra vetett betűk, illetve sorok közül aláhúzásokkal emelkedtek ki a vád főbb pontjai. Elsősorban az, hogy a szövetkezet vezetői, különösen az elnök és a zootechnikus kimondottan szabotálják a 2. számú tehénistállóban dolgozók prémiumát. Igen, ők tudnak arról, hogy ilyesmi (mármint prémium) van, hiszen az újság ban is olvastak a prémiumról, sőt az első istállóban dolgozók már kaptak is néhányszáz koronát, a szomszéd Felelősség és ügyintézés faluban pedig rendszeresen „osztogatják" a százasokat, csak éppen ők nem kapnak, mert... Jött a felső, roiás, hogy kinek a rokona és az ellensége az elnök, a zootechnikus, az ükonómus stb. Ezzel természetesen még nem ért véget a bűnlajstrom. Ari-ól is beszámolt a levél, hogy a másik istállóban ugyan jobb a fejési átlag, ile könnyű nekik, mert a zootechnikus felesége is ott dolgozik, azért ott nincs takarmányhiány. Már csak úgy mellékesen mondták el, hogy az említett vezetők — sőt a HNB elnöke is — egy követ fújnak és hol az egyik, hol a másik lakásán találkoznak az 1. istálló dolgozóinak némelyikével. S hogy nem üres pohár mellett? — ezt már csak sejttette a terjedelmes írás. Nem jelzett, de nyomatékos utóiratként azt is tudatták a szerkesztőséggel, hogy a CSKP KB-tól a járási szervekig valamennyi illetékes hivatalnak megküldték a fájó panaszukat tartalmazó levél másolatát. Ha netalán egyes személyek felelőtlensége miatt az ügyintézés valahol elakadna, hát... de ezt már ne írjuk le. Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja — tartja a mondás. Mivel a feladók felelősségük teljes tudatában írták alá az ügy orvoslását szorgalmazó levelüket, felelőtlenség len ne figvelnieii kívül hagyni. Megindult tehát az ügyintézés. Nehéz lenne szám szerint megnevezni, hány ember foglalkozott a panasszal. Szóval sok. Jónéhány kiszállás és egy halmaz levél jelzi, hogy az illetékesek nem akarták az ügyet felelőtlenül lezárni. Nos, maradjunk most már a végeredménynél, s ne firtassuk, hogy a "'.vádlottak" közül hányan és hányszor töltötték az éjszakát álmatlanul — felelőtlenség miatt. Kiderült ugyanis, hogy az említett istállóban dolgozók valóban nem kaptak prémiumot. Le sem lehetett volna tagadni, hogy az 1. számú istállóban dolgozik a zootechnikus felesége, és hogy az a kollektíva az év elején kétszer is kapott prémiumot a terv túlteljesítéséért. Igaz, hogy náluk több mint 2,5 literrel több a tehenek napi tejhozarna. Dehát ott áll a levélben, hogy könnyű nekik, hiszen közel állnak s húsos fazékhoz, náluk jobb a takarmányellátás. Ez pedig döntő tényező a tejtermelésben. Ám ha az ügy intézése már elkezdődött, nézzünk a dolgok mélyére kissé alaposabban, felelősségteljesebben — gondolták az illetékesek. A tények nem mindenütt bizonyították a levél igazát. Olyan dolog is felszínre került, hogy a takarmányadag a két istállóban teljesen egyenlő. A tervezett hozamnál az egyik istállóban egy literrel többet, a másikban 1,5 literrel kevesebbet fejnek. Ha tehát valaki károsult, akkor nem a panaszosok, hanem azok, akik éppen miattuk estek el a jogos-prémiumtól, mivel a szövetkezet nem teljesítette a tejeladási tervét miattuk, a panaszkodók miatt. De ne részletezzük a dolgot ilyert formában. Lényegében joguk volt felvilágosítást kérni arra, miért nem kaptak prémiumot. De ezt mindjárt helyben elintézhették volna anélkül, hogy a hivatalos szervek dolgozóinak egész serege avatkozzék be a dologba. Végeredményben úgyis helyben intéződött el az ügy, amikor a panaszosok és a „vádlottak" szemtől szemben álltak egymással. Be kellett ismerniük, hogy nem a takarmány mennyisége miatt különböző a tejhozam a • két istállóban. A felelősség és általában a munkához való viszony volt a döntő ebben a dologban. Nem lenne érdemes az ilyen esetről írni, ha mindennapi életünkben csupán egyedi jelenségről lenne szó. Ám gyakran találkozunk olyan dologgal, hogy az ügyintézésben inkább a hivatali tömegeket mozgató módszert választjuk, ahelyett, hogy mindjárt helyben keresnénk a megoldást. Pedig — mint az említett esetben is — csupán arról volt szó, hogy helyi viszonylatban tiszta vizet öntsünk a pohárba, azaz a helyi vezetők intézzék az ügyet. Talán nem felesleges hangsúlyozni, hogy az ún. kényes ügyek intézésének sorrendjét a személyes számlák törlesztése helyett érdemesebb és eredményesebb úgy megválasztani, hogy mind magunkat, mind munkatársainkat megkíméljük a felesleges fáradozástól, bosszúságtól és felelősségteljesen nézzünk szembe a valósággal.