Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-17 / 289. szám, szombat

| SPANYOLORSZÁG LITVÁNIAI RIPORT GEDIMINASZ FEJEDELEM — VILNIUS ALAPITÖJANAK EGYKORI LAKHELYE EGY OSI VÁROS MÚLTJA van a Radziwill kastély, amelynek termeiben múzeumot rendeztek be. A litván főváros legbecsesebb műemléke a XVII. században épült Szent Péter és Pál templom, amelynek felső díszét és falfestményeit Peretti és Galli olasz mesterek vezetésével 300 litván festő és szobrász alkotta. Huszonöt évig épült ez az impozáns templom, £| f 17 | 1%T amelyet a háborús Wj k^l eJP WJJ m^i WlJj i^l MJi pusztítás is csodálatosan megtör szép, lenyűgöző vá- kímélt. Sok külföldi és szov^ ros van, de sehol sem jet turista keresi fel Vilniust talál az ember annyi építésze- nem utolsósorban azért, hogy ti remekművet olyan kis te- megtekinthesse ezt a páratlan rületen, mint amilyenen Vil- műremeket. nius fekszik - így áradozott A gÖTÉT KÖZELMÚLT Szovjet Litvama virágzó fővárosáról Konsztantyin Pausz- A második háború vegen a tovszkij. A Neris barbár fasiszta megszállók partján elterülő csaknem a fél várost elpuszhangulatos, ősi városban a tították. Vilnius is átélte a történelmi múlt féltve őrzött S

et

t°. a tömegmeszarlasok, a emlékei a modern építészet vérengzesek sötét korszakai, nagyszerű alkotásaival, a kor- Lakossága meggyűlölte a faszerű városnegyedekkel páro- siszta hódítókat, összefogott sulnak. Büszke fény villan a é

s kapcsolatot teremtett a litvánok tekintetében, ha az partizánokkal. Lánglelku hoidegenek városuk múltjáról, sö

k születtek a sötét elnyomás jelenéről, történelmük hősei- eveiben. Életüket áldozták a ről érdeklődnek. Nagy gond- szabadságért és nevüket örokdal védik a nevezetes épüle- re beírták népük törtenelmeteket az idő fogától, lépten- b

e- Idősebb es a fiatalabb nyowa branzt4J>láfc; .hirdetik:. nemzedék kegyelettel orzi a „Történelmi .mlemlék." Vlta

s Valunas, a lengyel fan Przewalski, a zsidó Icig fi7Ä7A1VMŕ TA-VÍ* Wittenberg emlékét. Több siftiAiíu* tAj* min

t Százezer vilniusi esett Vilnius központjában áll a áldozatul a náci vérengzésvárosalapítő Gedimin fejede- nek, közülük hetvenezren a lem vártornya, mely a krónl- Paneriaa haláltáborban. A náka szerint 1323-ban épült, ci hóhérok itt is kamatoztatA vár büszkén dacolt a ke- ták majdaneki, auschwitzi és reszteslovagok, később a své- mauthauseni tapasztalataikat, dek ostromló hadaival, átvé- a"7 ŕfT VTT NľI??S szelte a náci vandalizmust és ÄZí u* VIL:Nla

B ellenállt az idő múlásának. Az óvárosból kijutva szépen Órákig bolyongtam az óvá- gondozott virágágyak között, ros zegzugos ősi utcáin, ame- hangulatos sétányokon áthalyek évszázadok lehelletét ladva a Filharmónia épületéárasztják magukból. A renge- hez értem. Arról nevezetes, teg útvesztőben döbben rá az hogy 1918-ban itt kiáltották ki idegen, hogy az egész város a szovjethatalmat. A Filhartulajdonképpen egy nagy mú- mónia sohasem ismert uborkazeum. szezont. A jegyek jóval előre Itt van a Szovjetunió leg- elkelnek, régibb egyeteme, amelyet Esténként benépesednek a Báthory István lengyel király neonvilágítású romantikus Dt1579-ben alapított. A lengye- cák. Hosszú sorok állnak a lek nagy költője, Adam Mic- város 18 filmszínháza előtt, és kiewicz — Puskin barátja — zsúfolásig megtelik mind a is itt tanult egy ideig. A XVI. három vilniusi színház. A piaszázadban épült Szent Anna kátok Verdi Aidá-ját hirdetik, templom annyira megnyerte de a pénztár ablakán már kiNapőleon tetszését, hogy a függesztették a táblát: Minden császár kijelentette: Oroszor- jegy elkelt. szági hadjáratának győzelmes A mai Vilnius nagy iparvábefejezése után szétszedeti, r

0s. A szovjetország minden téglánként Párizsba szállítja és részébe eljutnak a jó minőséott eredeti formájában újra gű litván gyártmányok. Népfelépítteti a templomot. Nem sze

rű az ELV A magnetofon, tudom, eszébe jutott-e terve, a Lelia textilgyár készítméamikor a berezinai csatatérről nyei. fejvesztetten menekülve Vil- Minden idegen meggyőződniusban megpihent. A ház, het róla, hogy a szorgalmas amelyben menedéket talált, utván nép céltudatosan építi ma is áll, s az előtte lévő te- szocialista és kommunista jöret az utókor Kutuzov térnek vőjét. nevezte el. Néhány lépésre Tänzer Iván LENGYELORSZÁG ll i A VILNIUSI MOZEUM (Kardos Márta felvételek) LENGYELORSZÁGI TURISTA JEGYZETEK: « AZ UJ VARSÓ Ä

ki a háború előtt járt Varsóban, aki ismerte egykori megnyerő, barátságosan otthonos környezetét, megdöbbenéssel és csodálattal látja, hogy ma a lengyel fővárosban egyetlen régi épület sincs. Még a XIII. és az azt követő évszázadok műépítészet! remekeit is eredeti stílusukban építették újjá a város lakói, akik segítő kezet nyújtottak az építésben. Nélkülük aligha sikerült volna a szakemberek, az építészek és mérnökök e nagy műve. A Nemzeti Múzeumban a város különböző részeit megörökítő. a múlt és a jelen közti különbséget szemléltetik a fényképnagyítások: a romhalmazok, az összerombolt épülettömbök és helyükre felépített ragyogó mesterművek. A lengyel nép buszhogy örök mementóként idézzék a rettenetes múlt emlékét. • ÜJ LAKÓNEGYEDEK A mintegy 200 négyzetkilométeren felépült lengyel főváros területének az egykori gettó csak elenyésző része volt. Az ide tömörített varsói zsidóság kényszerotthona volt ez a hely, melyet 600 000 lakójával együtt a fasiszták a gettóban megszervezett felkelés megtorlásaként pusztítottak el. A nácik itt is olyan „alapos" munkát végeztek, hogy csupán a romok eltávolítása erről a mindössze négy négyzetkilométeres területről több mint négy esztendeig tartott. A gettó helyén épült új városrészt az önfeláldozó, dolgos kezek Varsó egyik légkorVARSÓ EGYIK KORSZERŰ Cj LAKONEGYEDE ke e korszerű paloták birodalmára, ám nem feledheti a háború szörnyűségeit, a pótolhatatlan veszteséget: a 800 000 artatlan emberélet kioltását. A modern épülsttengerben több he lyen is félelmetesen merednek a magasba az el nem távolított, kiégett, puszta házfalak, szerűbb lakótelepévé varázsolták. Az állami és szövetkezeti lakótelepeken szembetűnő az előrelátó tervezés, a szakavatottság. A hatalmas ablakok, erkélyek láttán tágas lakásokra következtet a szemlélő. A befásított, virágágyas parkok a lakók egészségét, pihenését, a házakhoz tartozó garázsok, iskolák, óvodák, kényelmét biztosítják. Az új lakónegyedek határtalan csodálatot váltanak ki a szemlélőben: A lengyel népnek az újjáépítésen kívül, aránylag rövid idő alatt még az új városrészek megteremtésére is futotta erejéből. A szövetkezeti lakások iránt óriási az érdeklődés. Pedig nem adják ingyen. A legolcsóbbak 150 000 zlotyba kerülnek, a nagyobbaknak pedig 250 000 az ára. Persze — akárcsak nálunk — állami kölcsönt is kapnak az igénylők, az összegnek csak egy részét kell azonnal lefizetni. A dolgozók nagy része szívesen vállalja a háromszobás új lakásokért a havi 320 zloty bért. A munkások átlagos havi jövedelme meghaladja az 1700 at, az építkezéseken dolgozóké pedig még a 2— 3000 zlotyt is eléri. Ehhez jönnek még a prémiumok, amelyek a terv rendszeres teljesítése folytán szinte sohasem maradnak el. • A KULTÚRA PALOTÁI A varsóiak szeretik a kultúrát. Az 1 200 000 lakosú fővárosnak ma több mint 2000 személyt befogadó operája, gyönyörű négy színháza, öt kiállítási terme van. A legpompásabb épületek egyike a város szivében emelkedő, a szovjet—lengyel barát ságot hirdető 30 emeletes. 235 méter magas palota. E felhőkarcoló a Szovjetunió ajándéka, az egyetlen épület Varsóban, mely nem a lengyelek műve. A szovjet dolgozók a tudománynak és a művészetnek ezt az otthonát három és fél év alatt építették fel. Rengeteg a látnivaló. A város legszebb sétányát, a hatvanhat hektáron elterülő Lazienski parkot Chopin, a világhírű lengyel zeneszerző szobra díszíti. Simanovski szobrász gyönyörű művének sajnos csak a másolatát csodálhatjuk meg, mert a nácik, mint mindent, a szobor eredetijét is megsemmisítették. Csak egyetlen szobrot kíméltek meg, azt is tévedésből: Kopernikusz, a nagy lengyel csillagász szobrát. akiről azt hitték, hogy német származású. Ennek köszönhető. hogy a zseniális asztronómust ábrázoló szobor ma is a Lengyel Tudományos Akadémia előtti téren áll. Az emléktáblás épület, melyben egykor Chopin élt ás dolgozott, ma a Művészeti Főiskola otthona. A közeli Szent Kereszt templom is a halhatatlan zeneszerzőre emlékeztet, akinek urnába zárt szíve élőit mindenki fejel hajt. — Miért fordít hátat a főútvonalnak Mickiewicz és miért szorítja jobbját a ruhájához? — adja fel kísérőnk a találós kérdést, miközben a nagy lengyel író szobrára hívja fel a figyelmet. — A válasz igen egyszerű mosolyog — azért, hogy ne tartsák tiszteletlennek. Hiszen a vele szemben levő épület az államügyészség palotája, annak csak nem fordíthat hátat. A kezét pedig azért tartja a pénztárcáján. hogy takarékosságra intse a varsóiakat. A Győzelem terén levő ferde házaknak is érdekes a történetük. Egy kocsmából szombat este hazatérő pityőkás polgár az éjszaka sötétjében botorkálva belebotlott a ház sarkába. Ennek a nyoma ma is látszik a házon. — Azóta nem árulnak Lengyelországban szombat este szeszesitalt — nevet Dobiecki elvtárs. — Ám ezek a házak csak kívülről hirdetik a múltat, bent korszerű, kényelmes lakások. A varsóiak különös megtiszteltetésnek tartják, hogy a történelmi városrészekben lakhatnak. Se vége, se hossza az érdekes látnivalónak. A csodás műemlékek, az újonnan felépített különféle stílusú templomok és a tizenkér híd ismét teljes szépségében tündököl, hogy igazi világvárosi külsőt kölcsönözzön a lengyel metropolisnak. A sokat szenvedett, dolgos lengyel nép ma sem ül ölbetett kézzel. Fáradozásának, erőfeszítéseinek, bizakodó lelkes munkájának megérdemelt gyümölcse ma Európa egyik legkorszerűbb, legszebb városa, a romjaiból újjáépült Varsó. KARDOS MARTA SPANYOLORSZÁGI RIPORT A

nyugati világban az utóbbi években fokozódott a Spanyolország iránti érdeklődés. A spanyol tengerparti. fürdőhelyekén nyaranta csak úgy nyüzsög a tömérdek amerikai, francia, angol és nyugatnémet turista. Madridban és Barcelonában a turistákon kívül gyakori vendégek a nyugati iparvállalkozók és kereskedők, s a főváros kormánypalotáiban egyre több magas rangú diplomatát fogadnak, mindenekelőtt Franciaországból és Nyugat-Németországból. Franco diktátor nyilván kitörő örömmel fogadta a hírt, hogy De Gaulle tábornok, francia elnök sem idegenkedne a spanyol „vezér" meglátogatásától. A turistaforgalom Spanyolországnak szép deviza-bevételt jelent. Tavaly 10,5 millió nyugati turista látogatott Spanyolországba, s így nemcsak a luxusszállók keresnek jól, de az emléktárgyakat árusító kiskereskedők és az ezeket gyártó kisiparosok is. Egy toledói társasutazás árában benne van egy kis reprezentációs műhely meglátogatásának díja is, ahol aprócska tőröket, késeket és mór kardokat állítanak elő. A látogatók itt megcsodálhatják az iparművészek finom munkáját. Egy granadai társasutazás programjába beletartozik egy kisebb üzem meglátogatása, ahol viszont asztalterítőket és függönyöket készítenek kézi munkával. S hogy a társasutazás még vonzóbb legyen, tervébe bele vették a cigánynegyed megtekintését is, ahol a „cigányművészek" a turisták kívánságára bármikor hajlandók előadni dalaikat és táncaikat. Az egész utazás alatt mindenütt kis adag vörösbor-frissítőket szolgálnak fel. Ma Spanyolországban aránylag olcsóbbak a szállodák, mint Olaszországban, s ez is vonzza a turistákat. A

spanyol nemzeti burzsoázia féltékenyen szemlélte a szomszédokat — OlaszKÜLFÖLDI TURISTÁK ÜZLETI VALLALKOZŐK A PARADICSOMA országot és Franciaországot —, s szerette volna, ha az ország fejlesztéséhez meglettek volna ugyanazok a feltételeik, mint amazoknak. De beruházásokra volt szükség, — ehhez azonban a spanyol burzsoáziának nem voltak meg az eszközei. így aztán Madridban és más városokban egyre gyakrabban jelennek meg a Világbank, a különféle amerikai trösztök és nyugatnémet monopóliumok ügynökei. A Világbank 30 millió dollárnyi kölcsönt ajánlott fel Spanyolországnak a Madridból Alicanteba és Barcelónába vezető országút építésére. Ez az összeg azonban elenyészően csekély ahhoz képest, amennyire az országnak szüksége lenne. Az utóbbi Időben számos amerikai társaság eszközöl ki magának spanyolországi befektetéseket. így például a „Swift" nagyvállalat is, amely csirke- és marhahús-konzerveket gyárt. Eddig országszerte nagyon olcsó volt a baromfi. Barcelonában például sok az olyan baromfi-büfé, ahol 25 pesetáért egy fél sült csirkét lehet kapni rizzsel, vagy burgonyával. A nép azonban nagyon aggódik amiatt, hogy az amerikai vállalat gyárai számára nagy mennyiségű ba romfit vásárol majd fel, s ezért a piacon drágább lesz a baromfi. Az American Cyanamid Spanyolországban műanyagokat gyárt, az Ohio Oil nagy kőolajfinomítókat, az Armco Steel pedig kőolaj-csővezetékeket épít, a Philips Petroleum tulajdonában kőolajtizemek vannak, a Standard Oil of New Jersey műtrágyagyárat épít, a Reynolds Metals viszont alumíniumgyártással foglalkozik itt. És így tovább. A külföldi cégek befektetései a spanyol vállalatokba egyre nagyobbak, különösen amióta a spanyol kormány nem akadályozza a haszon kivitelét, s lehetővé tette a 100 százalékos tőkebefektetéseket is. A madridi börzén mostanában 1500 millió peseta külföldi befektetéseket is jegyeznek havonta. Persze a nemzeti burzsoázia azért tudja, hogy ezek a befektetések gazdasági csodát nem eredményezhetnek, mert az új üzemek haszna szépen kivándorol az Egyesült Államokba, esetleg Nyugat-Németországba. Ezért követeli a nemzetgazdaság további „liberalizációját', s a kereskedelmi partnerek számának növeléz ipari területek aránylag élénk gazdasági élete nem ellensúlyozza azt, hogy a délvidék és a belső területek nagy része még mindig a fejletlen országok színvonalán áll. Ezekről a területekről évente 300 000 munkás indul Franciaországba, Nyugat-Németországba, Belgiumba munkát keresni. Ezzel szemben viszont a hivatalos propaganda azon örvendezik, hogy az utóbbi években tízezernyi spanyol tért vissza Dél-Amerikából, s álpátosszal hangoztatja, hogy „a haza mindenki számára megadja a munkalehetőséget." A munkásosztály harca, a sztrájkok, a tiltakozó akciók I amelyek Spanyolországban napirenden vannak] arrói tanúskodnak, hogy a spanyol dolgozók a Franco-rendszer gazdasági „csodájában" egészen egyszerűen nem hisznek. A munkások béremelését és jobb munkakörülményeket követelnek, de ezenkívül politikai szabdságot is, hogy igazságos követeléseiknek hangot adhassanak. ' MIROSLAV KUBlN MADRID EGYIK TERE 1984. oktúbar M, ür 6$ SZŰ 1 »