Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-02 / 274. szám, péntek

MIRŐL IR A HOSPODÁRSKE NOVINY? Hétmérföldes léptekkel SZLOVÁKIA FEJLŐDÉSÉNEK EREDMÉNYEI ÉS TÁVLATAI Pártunk gazdasági folyóiratának, a HOSPODÁRSKE NOVINY-nek 35. száma majdnem kizárólag Szlovákiáról szóló cikkeket közöl Átfogó képet nyújt ennek a múltban elmaradt agrárterületnek világviszonylatban is gyors átalakulásáról iparilag fejlett, kulturált országrésszé. Az érdekes tények, számok, adatok, továbbá a célkitűzések és tervek tolmácsolását többek között az is indokolja, hogy néha a napi gondok, kisebb nagyobb nehézségek kiváltotta bosszankodás elködösíti látóhatárunkat. Ilyenkor kicsit elfeledkezünk arról, honnan indultunk, hová jutottunk és milyenek látszólag túl merésznek tűnő, de reális elképzeléseink. Néhány szó az elmúlt húsz esztendőről Gondoljuk csak meg, 1937-ben vagyis a. legjobb háború előtti gazdasági évben Szlovákia valóban csak a Köztársaság agrárfüggvénye volt. Egyes vidékeit, például a Kysuca mentét, Árvát vagy akár keleti és déli szegélyeinek nem lebecsülendő részét méltán nevezhették inségterületnek, ahol sem munka, sem kenyér nem volt: S a világégés után? Az előbb emiitett év gazdasági szintjéhez mérve Szlovákia óriási veszteségeket szenvedett, majd a felére csökkent a termelés. Igaz, alig egy év elteltével újra elértük ezt a küszöbértéket. De még így is akarva-akaratlanul, meglepődve és tegyük hozzá, kellemes érzéssel olvassuk Ján Kováčik cikkében: 1946 óta majdnem megtizenháromszorozódott ipari termelésünk. A számok tanúsítják, nem üres szószátyárkodás, amikor Szlovákia'előnyben részesített fejlesztéséről beszélünk. Ugyanilyen idő leforgása alatt az egész köztársaság ipara „csak" 4,S-szorosát érte el. A fejlesztés irama tehát kétségtelenül nagyobb a szlovákiai kerületekben. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogyha távolról sem ilyen ütemben, de jelentős fejlődésen ment át mezőgazdaságunk is. Vincent Krahulec, a Szlovák Tervbizottság elnöke írásában megemlíti, hogy a szóban forgó időszakban több mint négyszeresére nőtt az alkalmazottak száma. Természetesen a rohamos ipari fellendülés nemcsak korszerű technikát és több munkaerőt igényelt, hanem a szakképzettség, a műveltség, komoly mérvű növelését is. Szlovákia aligha lenne ma a nemzeti jövedelem inajd egynegyedének a létrehozója, ha például a két évtized előtti állapothoz hasonlítva ma nem volna húszszor annyi (!) főiskolai hallgatója. A fellendülést megalapozó feltételek Krahulec elvtárs cikkében sok szó esik a további fejlődés irányáról is. Nem vagyunk ábrándlovagok s ha néha nem is jön ki a lépés, semmiképpen sem építünk kártyavárakat, terveink teljesíthetők. így van ez annak ellenére — s ezt az eredmények igazolják — hogy egy-egy elképzelésünk, főleg az avatatlan ember számára fantasztikusnak tűnik. Lássuk csak a tényeket. Még a gazdaságfejlesztésben járatlan is tisztán láthatja, hogy a szlovákiai kerületek rendelkeznek aránylag a legtöbb munkaerő-tartalékkal. Más szóval ez anynyit jelent, hogy a közeljövőben fokozódó mértékben éppen ezen a területen keli felépíteni a munkaigényes ipari létesítményeket. Szlovákia fejlesztésének ez nem az egyedüli, de gazdasági viszonylatban feltétlenül fontos indoka. Á statisztikai kimutatás szerint ugyanis e területen már 1970ben abszolút számokban kifejezve nagyobb lesz a munkaerőforrások növekedése, mint a cseh kerületekben, amelyek a lakosság létszámához mérten már ma a második helyre szorulnak. A tervezés szakértői számolnak azzal, hogy a jövőben Szlovákia fogja fedezni az ipar és az építészet munkaerősziikságletének mintegy 80 százalékát. Az ipari fejlődés lehetőségei Az alapvető ágazatok mellett az eddiginél sokkal nagyobb mértékben fogjuk fejleszteni a késztermékeket gyártó üzemeket. E téren meghatározó tényezőként szerepel a szovjet kőolaj, vasérc és földgáz feldolgozása A hazai nyersanyagok közül még inkább előtérbe kerül a külföldi piacokon olyannyira keresett magnezit s különféle termékei. Hat éven belül körülbelül hetven százalékkal növeljük a magnezitgyártmányok termelését. Oj üzemek fogják feldolgozni az ömlesztett bazaltot, a kerámiai anyagokat, a bentonitot, perlitet és a kvarchomokot. Gazdag erdőink is szinte kínálják az ipari fejlesztés több lehetőségét. Főleg a lombfát és a fahulladékot használhatjuk fel sokkal hatékonyabban. E szempontból legjelentősebbnek mutatkozik a vegyipar. Fejlesztésének kedvező feltételeivel rendelkezünk. Egyrészt főleg ide irányulnak a szovjet nyersanyag-szállítások, másrészt Szlovákia a cseh kerületeknél általában gazdagabb vízben, — amely a vegyiparban nélkülözhetetlenül fontos. Előzetes terveink szerint 1970-ig 2,5szörösére növeljük a szlovákiai vegyipart, amely így 38 százalékban fog részesedni az országos termelésből. Kiváltképp a nyugat-szlovákiai kerület jön számításba, és ez egyben annyit jelent — amint Krahulec elvtárs kiemeli —, hogy „ezzel jelentősen növekedni fog ennek a kerületnek és főleg iparilag eddig kevésbé fejlett déli vidékeinek gazdasági színvonala". A népgazdaság kulcsfontosságú feladatai közé tartozik a kohászati bázis megerősítése. Kimagasló szerepet tölt be majd a Kelet-szlovákiai Vasmű, amely munkaalkalmat nyújt sok ezer dolgozónak. A további előrehaladás alapvető követelménye azonban a villamosenergia-termelés jelentős növelése, hiszen az áram az ipar vérkeringése. 1983-ig ugyan több mint tizenháromszorosára gyarapodott Szlovákiában az energiatermelés, de ez távolról sem elég Ezért olyan fontos a közös csehszlovák—magyar dunai vízerőmű-rendszer felépítése. Ez sem fogja ugyan fedezni a növekvő szükségletet, úgyhogy továbbra is rászorulunk elsősorban a szovjet és román, továbbá a csehországi segítségre, de jelentősen könnyít majd energiamérlegünkön. Mondanunk sem kell, hogy a gépipari termelést, amely eddig is nagy léptekkel fejlődött, nem hanyagoljuk el. Számolunk azzal, hogy 1970-ig megkétszereződik. Mit jelent a dunai erőmű • Tudnunk kell elsősorban, hogy a száznegyvenöt kilométeres közös csehszlovák—magyar Duna-szakasz vízenergiájának kihasználásával évente mintegy 3,7 milliárd kilowattóra áramot nyerhetnénk. A laikusnak ennél többet mond, hogy ezzel évente négy és fél millió tonna kitűnő minőségű barnaszenet takarítanánk meg. De menjünk tovább. A vízierőművek és duzzasztógátak rendszerének felépítésével az eddiginél sokkal biztonságosabbá tennénk a hajózás számára a Duna Bratislava—Gönyü közti szakaszát, amelyet elsekélyesít a hordalék, s nagy anyagi költséggel, állandó kotrással tudjuk csak üzemeltetni. Nem kevésbé fontos, hogy az új létesítmények lehetővé teszik majd a Csallóköz jelentékeny részén a talajvíz szintjének szabályozását, megkönnyítik az árvízvédelmet és a vízisportok, az üdülés számára is kiváló feltételeket biztosítanak. Több esztendős tárgyalások és előkészületi munka után, amely természetesen még most is tart, olyan szakaszhoz értünk, amikor már konkrétan kirajzolódnak e nagy mű építésének tervei. F. Krýcha és I- Polák mérnökök cikkükben részletesen foglalkoznak a már mindkét fél által elfogadott elképzelésekkel. Körtvélyes és Dunakiliti között duzzasztógát épül, s több 10 millió köbméteres vítartályt fog alkotni. Ez elősegíti az áramfejlesztő művek zavartalan üzemét még kedvezőtlen, aszályos Időben Is. A Duna régi medrének jobb oldalán terveznek egy kis villanymüvet, kb. 10—15 MW teljesítményűt. Az előbb említett víztartályból tizennyolc kilométeres csatorna vezeti el a vizet a gabčíkovói 700 MW teljesítményű villanyműhöz. (Az összehasonlítás kedvéért: jelenlegi legnagyobb, orlíki erőművünk teljesítménye 360 MW). Innen hétkilométeres csatorna vezeti el a vizet Palkoviíovóig, ahol már éreztetni fogja hatását a vízszint magasságában a nagymarosi 175 MW-os erőmű. A Szuezi és a Panamacsatornával vetekszik Az építkezés befejezése után a Budapest—

Bratislava szakaszon 3,6- méter lesz a vízállás, ami lehetővé teszi kisebb tengeri hajók közlekedését is. Természetesen a magasabb vízállás megfelelő intézkedéseket igényel az Ipolyon, a Garamon és a Vágón is., összesen 260 kilométernyi gátat építenek fel, illetve rekonstruálnak. Ugyanez történik 50 kilométernyi országúttal, 68 kilométernyi vasúti pályával. Harminc szivattyútelep felépítésén kívül gondoskodni kell hozzávetőlegesen húszezer hektárnyi területen öntözőberendezések létesítéséről. Nem csekély feladatok ezek, de eltörpülnek, ha arra gondolunk, hogy a legfontosabb vízerőművek rendszerének elkészítése majdnem 175 millió köbméter föld megmozgatását, 3,6 millió köbméter beton beépítését igényli. Eddig legnagyobb építkezésünkön, a Kelet-szlovákiai Vasmű építésénél „csak" 12 millió köbméter földet mozgattak meg és 1,5 millió köbméter betont használtak el. Ebből is láthatjuk, ez a mű európai viszonylatban is párját ritkítja, sőt nem egy vonatkozásban vetekszik a Szuezi-, vagy a Panama-csatornával. Az építkezés helyén már folynak a kiterjedt kísérletek, mivel az építkezés néhány rendkívül bonyolult és új műszaki probléma megoldását követeli. Főleg a földtani, a talajszerkezeti kutatásra hárul nagy felelősség. A lényeg azonban az, hogy mindkét fél látja ennek a műnek nagy előnyeit, rendkívüli hatékonyságát, s támogatja a merész tervek valóra váltását. A közösen fedezett befektetés természetesen nagy. De megéri, ha meggondoljuk, hogy mindkét állam gyorsan fejleszti áramigényes iparát, s ugyanakkor villamosenergia-szükségletét a saját forrásaiból nem tudja fedezni. Ettől eltekintve nagyon csábító körülmény, hogy míg az aránylag előnyös feltételek mellett importált villanyáram kilowattórája 14—15 fillérbe kerül, addig a Gabčíkovo—Nagymaros erőműrendszer árama kilowattóránként csak 2,7 fillérbe fog kerülni. Épül a Kelet-szlovákiai kohászati óriás Szlovákia iparosításában nem kis szerepet tölt be az épülő Kelet-szlovákiai Vasmű. Ilyen nagy és korszerű üzem nálunk még sohasem épült. S örvendetes, hogy elsősorban a tapasztalt cseh- és szovjet szakemberek segítségével, a különböző nemzetiségű munkások közös igyekezetével a VSZ már gyártja a bádoglemezt. A hideghengerdék teljesítménye többszörösen felülmúlja a köztársaság valamennyi hasonló üzemének 1583. évi összesített teljesítményét. S ez már nagy szó, hiszen kohászatunk eddig is számottevő volt. Az üzemben majd annyi acél készül, mint jelenleg a Klement Gottwald Üj Kohóműben és a trineci Vasműben együttvéve. A kokszoló üzem kapacitása kétharmadát teszi majd ki a KGŰKM teljesítményének. S itt épül fel az ország legnagyobb nagyolvasztója. " Ezeket az adatókat t.'Mazoch írása közli, amely hangsúlyozza, hogy ed

: dig ugyan nagyjából teljesítik a munka ütemtervét, viszont a legnehezebb feladatok még hátra vannak. Nem csekélység szervesen összehangolni a hatalmas építkezés ezernyi munkafolyamatát. Hiszen például csak a nagyolvasztó építkezéséhez 40 vállalat közreműködése szükséges. Egyszóval vannak még itt is problémák, de az eddigi eredmények láttán^- mert az elképzelés itt már valóban nagyon konkrét formát öltött — nincs ok a kishitűségre. » Vannak más jellegű problémák is. Nem kevésbé nehezek. Egy ilyen hatalmas mű üzemeltetésére idejében fel kell készülni. Főleg a szakemberképzésnek kell lépést tartania az építkezéssel, A modern gyárnak ugyanis mintegy 80 százalékban szakképzett dolgozóra van szüksége. Hogyan oldják meg ezt a feladatot? Egyrészt már hosszabb ideje szakembereket toboroznak a hasonló jellegű üzemekben. Másrészt a köztársaság negyven vállalatában, sőt külföldön, Lengyelországban és a Szovjetunióban képezik ki a Vasmű jövendőbeli alapkádereit. Eddig 3500 munkást és 700 műszaki dolgozót nyertek meg, illetve tanítanak be. Komoly nehézségeket okoz a munkaerők je lentős fluktuálása és hogy az anya üzemben eddig még nem sikerült tö kéletesen megoldani a tanonckép zést. Nem véletlen, hogy M. Fundárek és C. Herich ezekkel a kérdésekkel foglalkozva aláhúzza: az új gyáyrészlegek gyors befejezése mellett nem kevésbé fontos, sőt táján fontosabb az új technológia elsajátítása. S ebből a szempontból rendkívül nagy jelen tőségű a szakemberképzés valameny nyl kérdésének tökéletes megoldása. Ügy hisszük, e néhány cikknek ismertetése is elősegítheti, hogy a valóságnak megfelelő képet alkossunk arról a földről, amelyen élünk és dolgozunk. Láthatjuk, hogy Szlovákia elmúlt húsz esztendeje a talpraállás, a hétmérföldes léptű rohamos haladás két évtizede volt. S a sorokból talán azt is kivesszük, hogy a jövő még többel biztat, mert Szlovákia az iparilag fejlett köztársaság elválaszthatatlan részeként — valóban érett sor ba lépett. 5. I. Az újjáépített Madách-kastély . (S. Petráš — CTK f elv.) Alsósztregova felkészült VASÁRNAF NYITJÁK MEG A MADÁCH-MÚZEUMOT K

özeleg Madách Imre halálának 100. évfordulója. A Béke-vi-, lágtanács által is megünneplésre javasolt halhatatlan költőről világszerte megemlékeznek. A centenárium alkalmából Az ember tragédiája szerzőjét mi Is méltón köszöntjük. Alsósztregován, ahol Madách Imre született, és ahol hamvai porladnak, az egykori Madách-kastélyban az évforduló alkalmából Irodalmi emlékmúzeumot nyitnak meg. A hetek óta tartó munkálatok befejezéshez közelednek. A Madách kúria új tetőt kapott, külsejét-belsejét átfestették, padlózatát kicserélték, ajtóit, ablakait korabelivé varázsolták. A kastély homlokzatán restaurálták a címert és újjáépítették a feljárót 'és az erkélyt. Ezenkívül rendbehozták a síremléket, a síremlékhez vezető utat, és körülkerítették a több hektárnyi parkot. Jelenleg a berendezésen végzik az utolsó simításokat. A 23 részre osztott emlékszobákban több mint 100 képet, fényképet és más dokumentumot állítanak ki. Az anyag Madách Imre életén, munkásságán és környezetén kívül a kort, az akkori társadalmi viszonyokat is érzékelteti s felvonultatja mindazokat, akik a nagy mű keletkezését valamilyen formában befolyásolták. A múzeum megrajzolja Madách írói, politikai és emberi profilját, ugyanakkor • hozzáségít a Tragédia jobb megértéséhez. A tájékoztatást jól szolgálják a kifejező"kétnyelvű, feliratok. Az épület rendbe hozására és a múzeum létesítésére a Szlovák Nemzeti Tanács és a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság mintegy 300 000 koronát adott. Jelentős segítséget nyújtott a helyi nemzeti bizottság is. Az alsósztregovaiak a munkaórák százait dolgozták le az épület, a park és a környék csinosításán. Most a hazai és a külföldi küldöttségek fogadására készülnek. A falu lakói a lehető legszebb formában akarnak adózni Alsósztregova nagy szülöttjének. Madáchról nevezik el a kastély mellett épült új szlovák nyelvű középiskolát és mindent elkövetnek, hogy az Alsósztregovára érkező kül- és belföldi vendégek kellemes élményekben, barátságos fogadtatásban részesüljenek. Az évforduló alkalmából rendezendő ünnepségek holnap, október 3-án Losoncon kezdődnek. A Szlo-vák Nemzeti Tanács iskola- és kulturális ügyi megbízotti hivatala, a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság, a Losonci Járási Nemzeti Bizottság, a CSEMADOK, a Szlovák írószövetség és az írószövetség magyar tagozata által rendezett Madách-esten az írószövetség küldötte mond ünnepi beszédet Madáchról és művének, Az ember tragédiájának irodalmi jelentőségéről. Utána a martini szlovák és a komáromi Magyar Területi Színház ad közös műsort Madách Imre műveiből. Rajtuk kívül még más művészegyüttesek is fellépnek. Az ígért külföldi szereplők fellépése sajnos elmarad. Másnap, október 4-én Alsósztregován folytatódnak az ünnepségek. A Madách-kastélyban megnyitják az emlékmúzeumot, majd megkoszorúzzák a síremléket. Az ünnepséget ezúttal is kulturális műsor követi. Fellép a Banská Bystrioa-i Urpin nevű szlovák népi együttes, valamint a CSISZ Központi Bizottságának Magyar Népművészeti Együttese. A Madách-múzeum iránt mind nálunk, mind külföldön rendkívül nagy az érdeklődés. Alsósztregovát már most rengetegen felkeresik. Különösen Magyarországról zarándokolnak sokan Madách szülőfalujába. De hazai látogatókban sincs hiány. Az emlékünnepélyre is sokan érkeznek az ország minden részéről. Nagykaposról például tanárok, diákok, összesen 120-an mennek Sztregovára. A helyi szervek az ellátásról és a szállásról már gondoskodtak. S a múzeum a jövőben minden bizonnyal még több embert vonz majd ide. Az óhaj, a F§gi terv megvalósult: a Madách-múzeum tető öiá került. Az esemény örömet és. jjísztatlan elismerést "vált "ki' mindenkiből, örülnek a losonci Irodalmárok is, akik talán a legtöbbet foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy Sztregován múzeum létesüljön. S nemcsak tervezgettek, segítettek Is. Fáradhatatlan szorgalommal gyűjtötték az anyagot, tárgyaltak az illetékesekkel, szervezték' az előkészületeket, tanácsoltak, szakmai segítséget nyújtották. Céljukat elérték, igyekezetük azonban nem lankadt. Most újabb terveket szőnek. Azt szeretnék, ha a Madách-kastély többi szobáiban idővel a magyar— szlovák irodalmi és történelmi kapcsolatokat bemutató állandó jellegű kiállítás nyílna. Elképzelésüket már több helyen elmondták. Az illetékesek jónak tartják a gondolatot, s a Madách-múzeum mellett rövidesen megkezdik a szlovák—magyar kapcsolattörténeti kiállítás megrendezését. A Madách-múzeum a magyarok ** és aVszlovákok példás összefogásának eredményeképpen született meg. Kifejezi, hogy népeink nemcsak közösen éltek és élnek, hanem a haladó hagyományokat is közösen őrzik és ápolják. Ezt fejezné ki a kapcso.iattörténeti kiállítás is, amelynek mielőbbi megvalósítását mi Is helyeseljük és sürgetjük. BALÁZS BÉLA A kežmaroki vát környékén a régészett kutatások folyamán a Szlovák Tudományos Akádémia dolgozói nagy kiterjedésű temetkezési helyre

i valamint egy 12. •—• 13. századból származó nagy épület maradványaira bukkantak. Képünkön a temetkezési hely. (G. Bodnár — ČTK felvétele) 1964. október 2. * 5 ÜJ SZÖ