Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-12 / 254. szám, szombat

Hogyan képzeli el a jövőt és mit vár tőle ? Mi az életcélja? A holnap társadalmának megteremtése, a béke megőrzésének nagy feladata a mai ifjúságra vár. A legtöbb fiatal a világ távoli országaiban is tudja ezt és erejét nem kímélve küzd érte. Most a moszkvai Világifjúsági Fórum tanácskozásainak előestéjén az Új Szó szerkesztősége több ország fiataljainak feltette a következő két kérdést: A beérkezett válaszokat az alábbiakban közöljük CAROLHILL, London: V kV ,v AZ IDŐ NEKÜNK DOLGOZIK A 21-éves Carol Hill nyelveket tanul Londonban. Leghőbb vágya, hogy utazhassák és megismerje a világ népeit. „A jobb életért akarok munkálkodni a többi ország népeivel együtt. Szeretnék veltik együtt nevetni, vagyis örülnék, ha ez a világ vidámabb, boldo gabb és biztonságosabb hellyé válnék. Nagymértékben tőlünk függ, mit hoz a jövő, A jobb életért derekasan meg kell dolgozni. Tudom, hogy a szocialista országokban a hozzám hasonló fiataloknak ifjúsági központjaik és üdülőtáboraik vannak. Felébresztik érdeklődésüket a képzőművészeti alkotások és a zene iránt, s kellő lehetőséget nyújtanak nekik a tanulásra. Bízom a békés együttélésben , s remélem,, hogy , mi is eljutunk a szocializmushoz. Meggyőződésem, hogy hazám ifjúsága szabadon, rettegés nélkül a hidrogénbombáktól, munkaszerzési és lakásszerzési gondoktól, valamint a kapitalista kizsákmányolástól mentesen akar élni. Nem ismerek nemesebb életcélt egy új, jobb világ megteremtésénél és minden erőmmel ezért küzdök. Tudom, hogy az idő nekünk dolgozik." ANGEL BOGDANOV, Szó ti a: KISFIAM SOHA NE TUDJA MEG, Ml A HÁBORÚ! Angel Metodij Bogdanov tősI gyökeres bolgár származását . nemcsak széles mosolya, villotgó fehér fogai és hollófekete I haja árulja el, hanem nyílt, baI rátságos fellépése, szívélyes, ä közlékeny modora is. Szófiában 5 egy nagy bőrfeldolgozó üzem> ben tervező. „Minden erőmmel arra törekszem, hogy maradéktalanul kli vegyem részemet boldog jövőnk i építéséből, hogy népemnek soI ha többé ne kelljen sanyarognia, s hogy a világon egyetlen ' gyermek se kóstoljon bele a munkanélküliség keserű kenyerébe, ne ismerje meg a nyomort. Már az iskolában aktív komszomolista voltam, s itt az üzemben felvettek a pártba. Életem legnagyobb boldogsága egyéves kisfiam, Radoszlav — családunk napsugara. Az én életemnek csupán egy a célja: hogy kisfiam soha ne tudja meg, mi az a háború." — válaszol első kérdésünkre, Egyéni tetteiről pedig így beszél: Ez év végén, vagy a jövő év elején jut dűlőre egy számomra nagyon fontos dolog: együtt lesz a pénz a szövetkezeti lakásra. Már meg lehetett volna, de a feleségemmel együtt a motorsport rajongói vagyunk s így előszűr egy Octáviát vettünk. A kocsi fegnagyobb megelégedésünkre kitűnően szolgál. Szeretném, ha motorkedvelő barátaim is mielőbb szert tehetnének ilyen szép autóra ... Az idén tanulmányútra szeretnék menni Csehszlováikába. Kérvényemet már beadtam az üzemben, s most kíváncsian várom a döntést. Tudom, hogy önöknél sok mindent tanulhatnék, amivel elmélyíthetném szakismereteimet s ami üzememnek is hasznára válnék. Ugyancsak feszült érdeklődéssel várom felvételi vizsgám eredményét a vegyészeti-technológiai főiskolára. Ha felvesznek, magas szakképesítést szerezhetek. Igaz, hogy négy hosszú évig kellene érte gürcölnöm, de szeretem a szakmámat, s azt akarom, hogy üzemünk gyártmányai nemcsak minőségileg állják meg a helyüket, hanem a legszebbek közé tartozzanak." 5ZABÔ MAGDA, Budapest: A HOLNAP NEM OKOZ GONDOT Budapest szívében, a Szikra Lapnyomdában, ahol naponta csaknem egymillió példány újságot öntenek ki magukból a rotációs gépek, a szedőterem ben dolgozik a törékeny kis lány, Szabó Magda. Pedig mái felnőtt, nemrég szakmunkássá lépett elő, a negyedik helyei szerezve meg a nyomdaipari ta nulók versenyében. Ezért csak nem két hónappal korábbat kapta meg a szakmunkásoklc velet. Hogyan képzeli el ő a hol napot? — Iskolás koromban erről alighanem többet gondolkodtam, mint mostanában. Tanítónőnek készültem, azután egyszercsak elcsábított a nyomda. Most is betűkkel foglalkozom, a helyesírásra, a mondatok kapcsolására, a címszedésre éppen úgy kell vigyázni, mint az Iskolatábla előtt. Ott fehér köpenyt viseltem volna, a nyomdában kéket. A mi világunkban a holnap nem okoz gondot. Még fiatal vagyok, 18 éves, hetenként eljárok a népi lánccsoportba, ritkán találkozom a jelenleg katonai szolgálatot töltő udvarlómmal és sokat olvasok. Hogyan képzelem el a jövőmet? Nincsenek megvalósíthatatlan álmaim. Néhány év múlva férjhez megyek, szeretnék szépen, modern bútorokkal berendezett lakást, egy kisfiút és egy kislányt és természetesen egy autót. Addigra biztosan olcsóbban hozzájuthatunk, s.a hétvégi autós családi kirándulásnál aligha kell nagyobb öröm az egészségen kívül. AVISAJ EHRLICH, Jeruzsálem: MINDEN PROBLÉMÁT RENDEZNI LEHET BÉKÉS ESZKÖZÖKKEL A világban egyre erősödik a törekvés, hogy a nemzetközi viszályokat békés úton oldják meg. Számomra ez különösen fontos, mert olyan térségben élek, amelyet átszőttek a nemzetközi viszályok szálai. A viszályok hazámat, Izraelt is érintik, s ha a liékés megoldásokról beszélek, akkor az engem és bennünket a legközelebbről érintő, a mindennapi életben felmerülő problémákra gondolok. Hozzá szeretném fűzni, hogy Jeruzsálemben lakom, melyet kettészel a fegyverszüneti határ. Lakásom e határ közelében felszik. Naponta látom a határ túlsó oldalán az embereket, a munkába siető munkásokat, s ők is látnak bennünket. Ez a számomra mindennapi látvány megerősíti azt a meggyőződésemet, hogy szükség van megegyezésre. Ezért a jövőtől azt várom, azt remélem, hogy a békés megoldások elve tért hódít a mi térségünkben is. Technikai téren is sokat várhatunk a jövőtől. A technika rohamos fejlődése kétségtelenül hatással lesz a jövő alakulására. A műszaki haladásnak az a célja, hogy könnyebbé tegye az ember életét, nem pedig az, hogy munkanélküliségre ítélje a dolgozó embereket. Sajnos vannak országok, ahol a műszaki haladás ilyen következményekkel jár. Szeretném sikerrel befejezni tanulmányaimat. Közgazdaságot és szociológiát tanulok az egyetemen. A társadalmi problémákkal nemcsak mint tanuló, hanem mint állampolgár is foglalkozom. Ügy vélem, hogy országunkban nagyon fontos lenne megismertetni minden fiatallal a béke problémáit, a békeharc kérdéseit. Nem kímélem időmet és erőmet, részt veszek ebben a munkában, mert meggyőződésem, hogy ezzel népemet, hazámat szolgálom. Munkámmal azt szeretném elérni, hogy egyre többen csatlakozzanak a békéért folyó küzdelemhez. INGRID SCHMIDT, Bécs: SZERETNÉM MEGÉLNI A SZOCIALIZMUST Bízom benne, hogy az én nemzedékem még megéri a szocializmust hazánkban. Ezzel függ össze életcélom is. Mint haladó szellemű fiatal, tudom, hogy az ifjúság problémáinak megoldása egyedül a szocializmusban lehetséges. Csakis egy ! szocialista társadalomban bontakozhatnak ki teljesen a fiatalok képességei és nyílik kellő lehetőség egyéniségük kifejlesztésére. Ebben a szellemben nevelem a fiatalokat. A béke érdekében < hazám függetlenségének és semlegességének megszilárdításán munkálkodom. Hogy ezek a törekvéseim a másokéval együtt nem eredménytelenek, (noha nekünk a fejlődés túl lassúnak tűnik) arról az tanúskodik, hogy az idén jóval nagyobb számmal, a legnagyobb lelkesedéssel vettek részt a különböző nézeteket valló fiatalok a béke meneteken. A kommunista, a szocialista és a katolikus ifjak többször is demokratikus összefogással vertek vissza neonáci provokációkat. örvendetes jelenség, hogy az ausztriai fiatalok közül egyre többen akarják tudni mi a marxizmus, olvasni és vitázni szeretnének róla. Már a fiatalokra sem hat a bősz kommunistaellenes uszítás. Az ifjúság fokozottabb érdeklődést tanúsít a szomszédos szocialista országok iránt. Sokan élnek a megkönnyített utazási lehetőségekkel. Mindezek a jelenségek megerősítenek engem abban a hitben, hogy tevékenységem a haladó ifjúsági szervezetben nem hiábavaló. FRANCIS IHEANACHO OKOLE, Nsuka (Nigéria) HOZZÁ AKAROK JÁRULNI EGY RENDEZETI BÉKÉS VILÁG FELÉPÍTÉSÉHEZ Ha képzeletemben a jövővel foglalkozom, másmás képek lebegnek előttem, aszerint, melyik népre gondolok. De e képek hasonlítanak egymásra, ha tekintetbe vesszük a tudományos és műszaki haladást. t Ha Nigériára gondolok (egy országra, amely csak most építi iparát és igyekszik behegeszteni a kolonializmus ütötte sebeket), szorgos, jóltáplált és jól öltözött nigé riai népet látok, mely gazdája hazájának és részese a népgaz daság nyújtotta javaknak. A jövő Nigéria munkása köztiszteletnek örvend, az eddiginél nagyobb mértékben vesz részt országa ügyeinek intézésében és gazdasági politikájának irányításában. Világviszonylatban az új afrikai államok derekasan hozzájárulnak a világbéke megszilárdításához. Afrika, az alvó óriás felébredt! Tettekkel követeii és ki is vívja a világ megbecsülését. A faji megkülönböztetés, a gyarmatosítás és az imperializmus már a múlté lesz. Életcélom összhangban van a jövő világ képével. Ki akarom használni a nevelés és állami népjóléti intézmények adta lehetőségeket, hogy tudással felvértezve induljak életpályámra, és munkámmal hozzájárulhassak egy rendezett és békés világ felépítéséhez. Szabadon szeretnék dolgozni a béke fenntartásáért, a kultúra .gazdagításáért. s az ismeretek terjesztéséért. MILENA ŠEVČÍKOVÁ, Komárom: A MŰVELTSÉG DIADALMASKODIK Az interkontinentális rakéták és az atomerőművek világában talán azt várják az embertől, hogy a magamfajta húszéves lány valahogy így válaszoljon: „Szeretnék a Holdra repülni", vagy „Atomfizikus akarok lenni". Nekem a jövőmet illetően ezekhez a nagy dolgokhoz képest egészen szerény elképzeléseim vannak. Azt hiszem, a jövő generáció már megéri, hogy valamennyi tagja magas színvonalú, teljes általános műveltséget nyújtó oktatásban részesülhet. Az egészségügyi iskola elvégzése után a komáromi kórház csecsemő otthonában kaptam munkát. Többnyire a szüleiktől elhagyott apróságok vannak a gondjaimra bízva. Naponta látom, hogy ezt a szülők éppen műveletlenségük miatt engedik meg. Életcélomat abban látom, hogy az apróságokról való odaadó gondoskodás, mellett azokra is szeretnék hatni, akik szinte embertelen módon elhagyták a gyermeküket. Hisz a szülői szeretetet egyetlen nevelőotthon sem tudja pótolni. Ha az egész társadalom összefogna, ha mindenki műveltebb lenne, akkor talán a szüleiktől elhagyott gyermekek száma is kisebb lenne. Ha ezért a jövőben eredményesen tudnék harcolni, azt mondhatnám: nem élek hiába. JUAN RAMIRO MERCADO, Bolívia A SZOCIALIZMUS ESZMÉJE GYŐZ AZ EGÉSZ VILÁGON Hazámban sokféle problémát kellene 'megoldani. Nagy területű és gyéren lakott ország, sok nyersanyaga van, melyet csak részben tudunk feldolgozni. Hiányzik a fejlett ipar és szakemberek. — Amerika hatalmas területén egy nyelvet, a spanyolt beszéljük, mégis államonként eltérő és sajátos földrajzi, gazdasági és éghajlati viszonyok vannak. Ma már bizonyos, hogy a szocializmus eszméi győzedelmeskednek az egész világon. Azt hiszem, hogy nálunk a fent említett sajátosságokat figyelembe véve, kellene erre azútra térnünk. Mind ehhez békére és egységre van szükségünk. Életcélom? Tanulmányaimat szeretném befejezni. Mint vegyészmérnök a kőolajszakmában nyerek képesítést, melyet 'otthon hazám felvirágoztatása és műszaki fejlesztése szolgálatába szeretnék állítani. 1964. szeptember 12. * £jj SZÖ 1