Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-10 / 252. szám, csütörtök

Üj menü az állatállomány étlapján Már megszokottá vált, hogy időnként járási értekezletekre, előadásokra hívjak egybe a szövetkezetek vezetőit. Négy esztendővel ezelőtt egy télutói napon az agronómusokat hívták össze szaktanácsok meghallgatására a dunaszerdahelyi járásban. Az útravalónak szánt tanácsra a télutó a legjobb mert a határi munka egyenlőre még nem sürget és a hallottak tovább maradnak az emberek emlékezetében. más már nevelte a mi viszonyainknak megfelelő fajtát.

1 Azóta óriási lépést tett előre. A gazdaságok neki köszönhetik, hogy ma már 1200 hektáron termeszthetik a takarmánycirkot. És neki köszönhetik azt is, hogy évről évre mindig Az előadáson az öntözéses gazdái- ság több termést hoz, jövőre így kodasról volt szó. Az előadó több vetik el a takarmánycirok zömét és konkrét peldaval támasztotta alá, kísérletként még sűrűbb sortávolságmennyivel növelheti a termést az éle- gal is próbálkoznak. A kísérletezést te t ado víz. Többek között azt is a célszerűbb betakarítás érdekében megemlítette, hogy a takarmányciroK- teszik, no meg arra is kíváncsiak, ból — öntözés segítségével — mint hogy esetleg a sűrűbb sortávolság nem másodnövényből ls szép hozamot le- hoz-e nagyobb hektárhozamot. És !ľÍcV"r

ta

k

hľ

ltaní- A ta!tarmá

ny

ciro

k hogyha már Itt tartunk, említsük adunk ki vetőmagot - mondja BarmasKuionDen me

g, milyen termést takarítottak be taios elvtárs és megmutatja, milyen tavaly. a fajtisztább, úgynevezett T-vonal, Előrebocsátom, az egyházkarcsaiak amely már 30 százalékkal nagyobb hozama tavaly nem a legjobban sikerült. Míg a járás több szövetkezetében elérték a 30 mázsás átlagos hektárhozamot, vagy azt túlszárnyal nagyobb hozamot biztosító vetőmagot kapnak. Adjuk át azonban a szót a legilletékesebbeknek, Bartalos Menyhért és Rákóczy Lajos mérnöknek. — A télen további 120 hektárra szárazságtűrő növény, ae vetés előtt ajánlatos a bőséges öntözés. Bár a fő téma az öntözés volt, e rövid megjegyzés ugyancsak megragadta az emberek figyelmét, jogosan, mert hisz ebben az időben takarmánycirkot a határban még nem le hozamot ad. Barangolunk a tömérdek kis parcella között (mindössze 5 hektár a cirkot termő terület). A laikus sokszor észre sem veszi a nemesített ták. az egyházkarcsaiak átlaga csak növények közti különbséget, mert 25 mázsa volt. De amint az agronó- cs

ak árnyalati különbségről van szó. mus mondja, ennek is megvan az Ám a mérnökök mindegyikről eloka. Gyakorlat teszi a mestert, tartja mondják, mi a jövője, érdemes-e töltetett látni, és melyik gazdász ne a közmondás. Az egyházkarcsaiaknak vább foglalkozni vele, vagy más pávágyódna olyan növény után, amely segítene az állandó műsoron levő takarmánykérdés megoldásában. Teltek az évek és a nagy hozamokkal kecsegtető takarmánycirok mintha feledésbe ment volna. A valóságban azonban még sincs így. A minap Csallóköz országútján haladtunk, s ahogy autónk elérte a dunaszerda azonban még nem volt meg a termeléshez szükséges gyakorlatuk, illetve tapasztalatuk. Egyeitették a takarmánycirkot és akadtak olyan egyelők is, akik kukoricatávolságra hagyták meg az egyedeket. így természetes, hogy ritka maradt a cirok. Az idén már másképen jártak el. Simazinnal és gépekkel irtották a gyomot. A rithelyi járás határát, nyomban feltűnt ka sorokat sarabolták, a sűrűbbeket a takarmánycirok, mintha jelezni akarná, hogy igenis ebben a járásban foglalkoznak vele. így is van. Bizony foglalkoznak vele. s az utóbbi időben rohamosan növekedik a vetésterülete. Csádéi Tibor járási agronőmus azt mondja, hogy tavaly csak 50 hektárnyit vetettek belőle a szövetkezetek, az idén viszont már 1200 hektáron termesztik. Legnagyobb termesztő az fogasolták, így a megművelése is olcsóbb (azonos a gabonáéval) és a hozam is nagyobb lesz. — Nem kétséges, az idén mi is elérjük a 30 mázsás hektárhozamot — mondja az elnök, majd a továbbiakban a vetőmagszükséglet előnyéről beszélt. A cirokból — ha eléri a 85 százalékos cslraképességet — 15 kg vetőmag elég egy hektár föld bevetérosítással kell-e próbálkozniuk, hogy elfogadható eredményt érjenek el. A madarak is jó szakértők tehetnek, néhány parcellán derekasan megdézsmálják a termést, mintha csak jelezni akarnák, melyik a jobb cirok. Valószínű, hogy ami nekik ízlik, az az állatállománynak ls ízletes lesz. Megemlíthetjük a tápértékre vonatkozó adatokat is. A takarmánycirok 12,5 százalék fehérjét tartalmaz, ebből emészthető fehérje a sertések számára 8—9 százalék, a szarvasmarha számára pedig 10—10,5 százalék. Keményítőtarlalma 72 százalék. Amint látjuk, a takarmányértékeket illetően is, a takarmánycirok értékesebb az árpánál, vagy a kukoricánál. TUDTA, HOL A HELYE... I«1 • A miloslavovi szövetkezet gazdasági udvarának irodájában találkoz tam vele. Az ellenőrző bizottság va lamit jelülvizsgált a könyvelésben s neki, Miloslav Mikulicának. a szö vetkezet alelnökének jelen kelleti lennie az ellenőrzésnél. Epp az imént tért vissza a raktárból, ahol naftát adott ki az egyik traktorveze tőnek. Sűrű, őszes haja elárulta, hogy már elmúlt negyvenhárom éves. De akkor régen, ezerkilencszáznegyvennégyben még nem őszült... A miloslavovi telepesek mindig azok közé tartoztak, akik nyíltan a haladás mellé álltak. Gyűjtéseket rendeztek, mint mondani szokták, „a mi ügyünkre", amelyek nélkül leheletlen lett volna végre hajtant az illegális dolgozók és katonák „ha tárátlépését." Es így érkezett el az ezerkilencszáznegyvennégyes év. Augusztus hónapja Mikulicát Liptovsky Hrádokon találta. Látogatás ürügyén utazott oda. A többi aztán már úgyszólván magától ment. A Felkelésnek minden jérfira szüksége volt. csehszlovák hadtestnél, ahol a IV. Liptovský Hrádok, egyenruha; majd csehszlovák brigádon osztották be, onnan Prasivára ment, ahol épp ak- m

al

d 194

5 decemberében leszerelt, kor szervezték jegorov partizánbrt- 1951-ben, mikor Miloslavovban gádját. Néhány napig tartó kikép- megalakították a szövetkezetet, jázés, majd a könyörtelen harcok rás

i titkárként működött egy szerStrečno, Priekopa mellett ...A Fel- vezetben. Öt esztendővel később kelés átmeneti elnyomása idején azonban hazament. — „Tudják, ha az Uhrovec melletti Ostrý Vrchen a

z ember összenőtt a földdel, nem és Mikulicén gyűltek össze és be- k

éP

es töle o

l'J könnyen elszakadni, álltak Krasznov kapitány osztaga- Aztán m

e9 otthon közös ügyünkért ba. Az egész telet a Valašská Belá dolgoztak. Szükségük ^ volt rám, melletti hegyi tanyákon töltötték, '

lSÜ tehát hazamentem." ahonnan szakadatlanul támadták az Ezek beszélgetésünk utolsó szaellenséget. Februárban aztán Brez- vai ezzel a rokonszenves embernónál átverekedték magukat a re

l, aki 1944-ben is tudta, hol a hefronton. Mikulica néhány nappal ly

e minden becsületes férfinak, később Poprádon jelentkezett a ]. 5. egyházkarcsai szövetkezet. Az idén sére. A gabonához viszonyítva ez is 65 hektárt vetett be takarmánycirok- előny. Elvégre hozama nem kisebb a kai. Székács László, a szövetkezet el- kalászosokénál, sőt nagyobb, az újranöke és Horsi Lajos, a szövetkezet termesztéshez szükséges vetőmag agronómusa kölcsönösen beszélnek a mennyisége viszont kisebb. Tehát takarmánycirok termesztésének hé- több takarmány marad az állomány- ^ ^^"Eg^lőre" még ismeretroméves tapasztalatairól. Véleményük nak, amit egy jó gazdálkodó kell, j hozamokat ad majd mint jó, bizonyltja az is, hogy három év hogy figyelembe vegyen, mert nem kis tételről van szó. A megtakarított mag — teszem azt az ő esetükben a 100 hektárnál, amit jövőre akarnak bevetni — tekintélyes mennyiséget jelent. alatt két hektárról 65 hektárra nö vélték a vetésterületet, s jövőre már száz hektáron akarják termeszteni. — Ami azt illeti — mondja az elnök —, mi ls csak most puhatoljuk, milyenek a tulajdonságai, de már több olyan tényt említhetünk meg, amely a termesztése mellett szól. Elsősorban szárazságtűrő növény és nem követe! mély talajt, megél a homokos földön is. Nézze ezt a kukoricát — mutat rá, ahogy elhaladunk mellette —, magra termesztjük, de egy részét le kell silózni, nem ázott meg és sekély a talaj, azért szárad el. Aki gyakran jár a Csallóközben, Igaz, jelenleg még nem úgy termesztjük, mint másodnövényt, de tenyészidejét már annyira lerövidítették, hogy a korán lekerülő őszi keverék másodnövény, annyi azonban bizonyos, hogy a kölesnél, vagy muharnál többet, ugyanakkor tápértékben ls gazdag. A kísérletezés folyik, a két türelAmint látjuk, a takarmányciroknak mes mérnök többirányú megfigyelést Kéz kezet mos avagy csirkéért húscsontliszt Mikor három esztendővel ezelőtt a Hivatalosan megállapították, hogy nyitrai hulladékfeldolgozó üzem be- a hulladékfeldolgozó üzem 1961-től rendezése teljesen elhasználódott, 1964-ig ilyen, hangsúlyozzuk, jogtalan nem maradt egyéb hátra, mint a be- módon, 120 000 kg húscsontllsztet rendezést kijavítani. Igen ám... csak- adott el. Ennyivel „rövidítették meg" hogy hiányoztak a pótalkatrészek. És az állami takarmányalapokat, ekkor az igazgatónak, Ján Kurucnak g

rde

kes volt még további tényeket sok jó tulajdonsága van és még mindig akad egynéhány, amely említést érdemel. Az sem kicsiség, hogy a ciroknál nem áll fenn .a megdűlés veszélye. S tegyük hozzá mindjárt azt is, hogy szára sem eldobni való, ugyanúgy, mint a kukoricakóró: silózható. A szárat illetően az sem lenne rossz megoldás — ezt ugyan a jövő dönti el, hasznos eljárás lenne-e —, ha a annak bizonyára feltűnt, hogy száraz csépléssel egyidőben leszecskáznák, esztendőben a zöld gabonában elég széthullatnák a földekre és alászángyakori a fehér folt. A kavicsos ta- tanák. Mert valljuk be őszintén, végez. Silótakarmányként is kísérleteznek vele és e téren is biztatók az eredmények. Nagy előnyt jelentene a gazdaságok számára, ha olyan fajtát termeszthetnének, amelynek betakakarítása az aratás és az őszi betakarítás közé esne. Természetesen, ebben az esetben mint főnövényt értelmezzük. Betakarítása jelenleg egybeesik az ősziek betakarításával. Nem szorul magyarázatra, hogy a két csúcsidény közé eső betakarítás milyen nagy előnnyel járna. Az arányosabb munkaelosztáson, az aratás és az ősziek betakarításának lerövidítésén kívül a gépeket is gazdaságosabban lehetne kihasználni. Például a gabonakombájn talon a gabona is besül. Horsi elv- földjeink szerves anyaga egyre keve- Kihasználni, maam a, gaoonaKomuajn társ a cirokdűlőben is mutatott ilyen sebb, istállótrágyával nem győzzük, nemcsak aratas alatt dolgozna, harészt. Amint mondja, itt sem a gabona, sem a kukorica nem hoz termést és kiég, mert közel van a kavics. — Nézze, a cirok viszont milyen jól bírja — mondja az agronómus és az egyik bugát morzsolgatja, hogy bemutassa termését. Valóban szép, telt magot tart a tenyerében bár a cirok levelén is látni, hogy a talaj neki se lehetett kedvére. A lényeg persze az, hogyha már betelt a mag, akkor be ís érik. A másik tényező — amit a takarmánycirok dicséretére mondanak — az, hogy nem hull. A mellékhajtás termését is bevárhatják, a fő hajtás bugájából'még akkor sem pereg ki a szem. Ez a gabonához viszonyítva nagy előnyt jelent, A takarmánycirok aratása hasonló, mint a gabonáé, történhet kétmenetesen. Itt azonban meg kell említeni azt a hátrányt, hogy mivel a szára sok nedvességet tartalmaz, 9—10 napos szaradásra van szüksége. A kétmenetes aratás szempontjából még a sortávolság kérdése sincs eldöntve. Ikersorosan vetik tízszer ötven centire, azaz az ikersorök között 10 centi és az ikersorok mellett 50 centi a távolság, így a búza magasságú növény rendie kevés helyen van alátámasztva és a rend egészen a földre ülepszik. Az egyházkarcsaiak az idén 20 centis sortávolsággal is próbálkoznak, ami a kétmenetes aratást illetően jobb megoldás. Sőt mi több, úgy tűnik, mintha a növény szebb lenne és nagyobb hozamot ígérne. Annyi bizonyos, a 20 centis sortávolságban egyenletesebben oszlanak el az egyedek és jobban ki tudják használni a talajt. Persze erről még korai beszélni. Aratás után majd eldől, melyik az élőnyösebb. Ha a 20 centis sortávolÜl SZÖ 4 * 196

4. szeptember 12. és végre-valahára gondoskodni kellene már a szerves anyag pótlásáról is. Hogy a cirok szárával mi történik, mi lesz az előnyösebb, azt majd eldönti a jövő, egyelőre azonban mint abraktakarmányt elemezzük. Úgy tűnik, mintha a felsorolt tények a gabona fölé emelnék a cirkot. Nem erről van szó. Ezt senki sem akarja, hiszen a kalászosokra elsősorban mint élelmiszerre, másodsorban mint alomszalmára égető szükségünk van. Äm az is igaz, hogy sok jó tulajdonságánál fogva a takarmánycirok, mint abraktakarmány helyet követel a vetésforgóban és a jelek szerint ezt a helyét ki is vívja. Az életet a gazdasági törvények irányítják, és az a termény, amely többet biztosít, akarva-akaratlanul felülkerekedik. Négy évvel ezelőtt a járási értekezleten még csak felemlítették, mint másodnövényt. Persze, ehhez megvolt az alap, a Sósszigeti Kísérleti Állonem a takarmánycirok betakarítását is elvégezné, így univerzálisabb géppé válna és gyorsabban megtérülne az ára. Az utóbbi fejtegetés nem a „Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka"-féle utópiának szánt megjegyzés. A két növénynemesítő máris sokat bebizonyított és még sokat bebizonyíthat. Bízzunk benne, hogy még tartogatnak meglepetést a számunkra. Egyelőre az a fontos, államilag engedélyezett fajtává váljék az eddig kikísérletezett takarmánycirok, hogy még szabadabb útja legyen vetésterünagyszerű ötlete támadt. Tudta, hogy a patai szövetkezet védnökségi viszonyban áll a sered! Nikkelkohóval, s hogy Így egyet-mást közvetíthetne a kiselejtezett alkatrészek közül a hulladékfeldolgozó üzem számára. így is történt... A patai szövetkezet azonban nem az igazgató szép szeméért szerzett alkatrészeket, hanem ellenszolgáltatásokért. Az üzemben ugyanis húscsontllsztet, értékes fehérjetartalmú takarmányt gyártanak. És a „kéz kezet mos" elv alapján a hulladékfeldolgozó üzem az alkatrészekért Ilyen húscsontlisztet szállított a patai szövetkezetnek... Arról szó sincs, hogy ingyen szállították volna a húscsontlisztet... Azonban az említett takarmánnyal az a helyzet, hogy a Földművelésügyi Minisztérium 199/59 számú rendelete szerint központilag elosztott takarmány, s a termelő üzem csupán oda szállíthatja, ahová felettes szerve rendeli. Ennek a rendeletnek az értelmében a nyitrai üzemnek nem állt jogában, hogy húscsontllsztet szállítson a patai vagy bármilyen más szövetkezetnek. Tavaly az üzem gépi berendezésében ismét fogyatékosságok mutatkoztak. A patai szövetkezet újfent közbelépett a seredi Nikkelkohónál és közbenjárásáért újra megkapta a malete terjedésének, hiszen két-három g

a húscsontliszt-szállítmányait, gazdaság az egész ország vetőmagszükségletét biztosíthatja. Reméljük, sok jő tulajdonságánál, főként gazdaságosságánál fogva, a takarmánycirok még jobban elterjed és a közeljövőben átlépi a dunaszerdahelyi járás határát. BENYUS JÖZSEF A podébradyi mezőgazdasági középiskola IV. évfolyamának 34 tanulója ellátogatott a topoléankyi Állami Fajnemesítő Intézetbe. (K. CIch CTK felv.) mm'Wi Más szövetkezetektől viszont csirkéket vagy választási malacokat kapott a hulladékfeldolgozó üzem alkalmazottai számára. A nižnái szövetkezet példának okáért sertéseket és baromfit adott el az üzemnek természetesen a fentebb említett ellenszolgáltatások fejében. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy az EFSZ zootechnikusa csupán azután tette a szövetkezet pénztárába a baromfiért és sertésekért kapott összeget, mikor már — néhány hónappal később — a biztonsági közegek kezdtek foglalkozni az esettel... Az emberek aztán sugdolózni kezdtek: Azért történt, mert az illető üzemből „soron kívül" kaptak húscsontlisztet ... Ilyen és hasonló eset a „kéz kezet mos" elv alapján az elmúlt évek során valóban sok történt. A hulladékfeldolgozó üzem, teljesen törvényellenesen és önkényesen, boldognak boldogtalannak adott el húscsontlisztet. Míg egyes szövetkezetek, kivált tavaly, nem kaptak az értékes takarmányból, azok az EFSZ-ek, amelyek az üzem kegyében álltak, annyi húscsontlisztet kaptak, hogy a baromfiállományt megbetegedés fenyegette az említett takarmány túlzott adagolásától. is megtudni a szóban forgó üzem sáfárkodásáról, mikor a járási népi ellenőrző bizottság a vizsgálat befejeztével megidézte az üzem felelős tényezőit, hogy az ellenük emelt súlyos vádakkal kapcsolatban állást foglaljanak. Az üzem igazgatója, Ján Kuruc, kezdetben bagatellizálni akarta az egész ügyet ős magát úgy akarta feltűntetni, mintha a rendeletek megsértésével az üzem érdekeit tartotta volna szem előtt. Ez azonban nem sikerült neki. A tények erősebbek voltak. Hisz az üzem pártszervezetének elnöke, Minhal Sendža is nyíltan beszélt az üzem számos egyéb fogyatékosságáról. Tanúsította, hogy az üzem alkalmazottai valóban kaptak csirkét és választási malacot. És ki tudja, menynyi húscsontlisztet szállítottak el az üzemből nyilvántartás nélkül a gépkocsijavító-műhelybe, vagy máshová! Vagy a rendetlenség az üzem kerítése körül! Még a húscsontliszt előállításához szükséges nyersanyagot sem használják ki teljesen. Vagy a húscsontliszt legnagyobb legális fogyasztója Letovicén kevesebb terméket kapott, mint amennyit kiszámláztak neki, Ugyanígy vádolta az üzem vezetőségét Martinep elvtárs, a szakszervezeti bizottság elnöke is. A portán nem egy ízben több, gépkocsin szállított húscsontlisztet írtak be, mint amennyi a szállítólevélen volt feltűntetve. Állítólag azért, hogy legyen egy kis tartalék.... S mivel az üzemben nem volt rendben a nyilvántartás, úgy gazdálkodtak, mint Csáky szalmájával. Hisz még azt se tudták pontosan, hogy mennyi húscsontllsztet állítottak elő! Felbecsülték, hogy menn>»it termeltek .. 4 A bebizonyított tények, valamint a tanúvallomások súlya alatt Ján Kuruc igazgató végül ie kénytelen volt beismerni: „A jegyzőkönyvben az áll, ami nálunk volt. Felsorolja fogyatékosságainkat..'." A tárgyalás véget ért, a jelenlévők aláírják a jegyzőkönyvet, A vétkesek lehajtott fővel tudatosítják hibáikat... amelyekkel annyi kért okoztak népgazdaságunknak. L. Brat • Nobel-díj jellegű alapítványt létesítenek Angliában a nemzetközösségi országok részére. Éveként tíz, egyenként ezer fontsterlinges díjat osztanak kl a nevelés, a tudományok a művészetek, az irodalom, a sport stb. terén kiemelkedő eredményekért