Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-01 / 243. szám, kedd

ELÉNK FORGALOM BELGRÁD KÖZPONTJÁBAN. (CTK—Tanjug felv.) CSEHSZLOVÁK HAP MOSZKVÁBAN Moszkva (ČTK) — A moszkvai Szokolnylki parkban ünnepséget rendeztek a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen többek között volt partizánok, Konyev és Moszkalenko marsall, az SZKP KB tagjai és a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság képviselői vettek részt. A Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségéről Vlagyimir Kuznyecov volt partizán, a kujbisevi kerület vezető titkára, valamint a Szovjet Tudományos Akadémia szláv intézetének képviselői beszéltek. A moszkvai Történelmi Múzeumban tegnap kiállítást nyitottak meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója alkalmából Ezenkívül a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság több helyi szervezete csehszlovák—szovjet baráti estet rendez az évforduló alkalmából. lO0^

nPflBÄf

l ^^ *

3,BM

M™ M »H SMS »—* » »• T--.-3-.-.- LE SOIR " rI0

AK°NnTsDri-T*o.uND JtoltÄinhtÄilwí Trybuna ludii THE OUAKHÍAWJIHJW rnmmirmr' orni trtt _ " _ . _ éSr ÍV:.'ÍS affffl CS"'""'AC""" iľŕ 31Io-nďc Die Presse QBQDDHQBQOIIEJ KI NYOMJA MEG A GOMBOT? A Za Rubezsom Washington és Bonn titkos szerződéséről Moszkva (ČTK) — A Za Rubezsom című szovjet folyóiratban Jevgenyij Grigorjev a Washington és Bonn között megkötött s a sokoldalú atomütőerőre vonatkozó titkos szerződéséről Ír. A nyugat-európai sajtó szerint a szerződés azt akarja biztosítani, hogy Washington és Bonn közösen rendelkezzék a Poláris-rakétákkal a sokoldalú nukleáris hajórajban. Grigorjev megjegyezte, hogy Washington nem nyilatkozott ezekről az állításokról és Londonban is kijelentették, hogy erről az egyezményről nem tudnak. Miről is van szó? A NATO délkelet-ázsiai, ciprusi és kongói zűrzavaros helyzetet arra akarja felhasználni, hogy előbbre vigye a sokoldalú atomütőerő kialakításának tervét. Bonn saját érdekében akarja megoldani azt a kérdést, ki és milyen mértékben rendelkezik majd a nukleáris fegyverekkel. Nincs értelme azt firtatni, hogy Washington és Bonn tényleg megkötötte-e ezt a szerződést. Az a fontos, hogy rámutat arra, milyen veszélyes irányvonalat jelent a világ számára a sokoldalú atomütőerő terve. A második világháború kirobbanását is a német militarizmust semmibe vevő politika okozta A NATO jelenlegi politikája sem látja, milyen veszélyt rejtenek Nyugat-Németország követelései. Bonnak mindig az volt a célja, hogy nukleáris fegyverekhez jusson. Úgy tűnik, hogy Washington ki akarja elégíteni Bonn veszélyes igényeit. Figyelemre méltó, hogy a játékból kihagyták Nagy-Britanniát, mely az errpl a kérdésről folytatott előző tárgyalásokon részt vett. Mindez arra vall, hogy leplezni akarják a sokoldalú atomütőerő problémáját és egyre inkább úgy tűnik, hogy Washington—Bonn kétoldalú atomtengelyónek kialakítására törekszik számos további ország pénzbeli hozzájárulásával. A Szovjetunió már több ízben mutatott rá, milyen veszélyt jelent a NATO sokoldalú atomütőerejének terve. Ki nyomja meg a gombot? — teszt fel a kérdést a Rheinische Post kereszténydemokrata lap, mely azzal foglalkozik, mi történhet, ha a NATO tengerészete nukleáris fegyverekhez jut. A világ békeszerető államainak nem szabad megengedniük, hogy a volt tábornokok és az általuk támogatott új Wehrmacht kezébe új nukleáris rakétafegyverek jussanak. ÜjaíÉ zavargások Philadelphia néger negyedében 200 SEBESÜLT Philadelphia (CTK) — Philadelphia néger negyedében a szombatra virradó éjjel megkezdett incidensek során eddig 200 személy sebesült meg és 150 személyt vettek őrizetbe. A város rendőrségének bejelentése szerint sikerült rendet teremteni a negyedben, de ennek ellenére jelentésükben beismerik, hogy újabb zavargások keletkeztek. Az újabb incidenseket az váltotta ki, hogy a rendőrség két négert tartóztatott le. A tüntetések olyan méreteket öltöttek, hogy a bűnözők különböző lopásokra és betörésekre használták ki. A rendőrség ezzel indokolta, hogy fellépett a tüntetők ellen. Wilkins, a színes bőrű lakosság egyenjogúságáért küzdő szövetség titkára felhívta Kennedy Igazságügyminisztert, hogy indítson vizsgálatot a philadelphiai zavargások ügyében, mivel felmerült az a gyanú, hogy a rendbontásokat és az üzletek kirablását szándékosan provokálták ki, hogy így megbélyegezzék a polgárjogokért küzdő mozgalmat. Keralában ezer tüntetőt tartóztattak le Delhi (CTK) — Kerala indiai államban több mint ezer személyt tartóztattak le, akik a létfenntariási költségek állandó emelkedése ellen tiltakoztak. A letartóztatottak közt van Imbicsi Bavva, az indiai parlament kommunista képviselője, valamint Kerala állam törvényhozó testületének öt képviselője. A dolgozók felháborodását kiváltotta a központi indiai kormány döntése, mely eleget tett a munkaadók követeléseinek a drágasági pótlékról tárgyaló különbizottságban. A bizottságban a kormány, a munkaadók és az alkalmazottak vannak képviselve. A szakszervezetek képviselői bejelentették, hogy a kormány álláspontja következtében vissza akarják hívni képviselőiket a bizottságból. A Patriot ezzel kapcsolatban azt írja, hogy az alkalmazottak képviselőinek visszarendelése a bizottságból nyílt konfliktusokat eredményezne a munkaadók és az alkalmazottak között. A bábállam első évfordulója Kuala Lumpur (CTK) — Kuala Lumpurban, Malaysia fővárosában feszült légkörben ünnepelték meg az államszövetség első évfordulóját. A város utcáin katonai őrjáratok cirkáltak, a középületeket az egész félszigeten rendőrök őrizték. Malaysiát egy évvel ezelőtt NagyBritannia kezdeményezésére alakították. Nagy-Britannia ez úton akarja megőrizni délkelet-ázsiai befolyását. Az államszövetséget csupán az angol katonai és gazdasági segítség tartja fenn. Indonézia még megalapítása idején elítélte az államszövetséget és rámutatott újgyarmatosltó jellegére. LŐCSEI ZOLTÁN KANADAI LEVELE Ki fizeti a királyi látogatásokat? A

közelmúltban hírt adtunk arról, hogy az elmúlt hetekben ismét emelkedett a legfontosabb élelmiszerek ára. Ugyanakkor a háztulajdonosokat is keílemetlen hír érte: jelemelték a házadókat. Ugyancsak baj van Ottawában a központi kormány kincstára körül is! Annak ellenére, hogy a kormány évről évre nagyobb kereseti adóval sújtja a dolgozókat, mégis minden évben százmilliókra emelkedik a deficit! A pénzügyminiszter éppen most jelentette be a parlamentben, hogy az elmúlt gazdasági évben a „ráfizetés" 620 millió dollárra rúgott, és kilátásba helyezte, hogy az idén sem lesz sokkal kevesebb. Az egyszerű kanadaiakban önkéntelenül felvetődik a kérdés: A parádés vizitekre van Kanadának pénze? Ez a kérdés most isdét előtérbe került, mert a tömeges tiltakozások ellenére 1964. október 11-én újra kiköt a királyi jacht Quebec városában. Újabban a polgári lapokban egyre gyakrabban jelennek meg élesebbnél élesebb hangú királynőellenes levelek. Ez azt mutatja, hogy — annak ellenére, hogy a királynő személye „szent és sérthetetlen" — erősen él a kanadaiakban a monarchiaellenes érzés, amit már a királyhű konzervatívok is kénytelenek tudomásul venni. A Torontó Daily Star „Olvasók hangja" c. rovatában a következőket olvastam: Erzsébet királynő a Brit Nemzetközösségben a demokráciaellenes kormány utolsó bástyáját reprezentálja. Éppen ideje már, hogy végre Kanada is megszabaduljon tőle." LUXUSUTAZÄS ÉS A KANADAI ADÓFIZETŐK A „vendégek" azonban széles mosolyaikon kívül semmit sem adtak a kanadaiaknak. Ellenben fényűző életmódjukkal a kanadai adófizetők zsebébe mélyen belenyúltak. Ez anynyit jelent, hogy a királyi vizitek eddigi számlái — a kormány kimutatásai szerint — több mint egymillió dollárra rúgnak. Íme néhány adat: 1939-ben a királyi pár (VI. Gyö"gy) látogatása 74 806 dollárába került a kanadai kormánynak. Majd később Erzsébet hercegnő és férje (a jelenlegi királyi pár) tartózkodott egy hónapig Kanadában, akik 328 940 dolláros „cehhet" akasztottak Kanada nyakába! 1957-ben volt Erzsébet királynő első hivatalos látogatása, amikor is megnyitotta a parlament ülésszakát. E négy nap alatt 2 418 dollár úszott el! Majd 1959-ben férjével ismét végigjárta Kanadát. Hat hétig túráztak, ami a kormány 366 343 dollárjába került. Persze, nemcsak a királyi pár, hanem a királyi család többi tagja is elportyázgat Kanadába. Pl. Erzsébet királynő húga 1958ban 2 hét alatt „elköltött" 109 969 dollárt! Nem kívánom részletezni rokonságukat, a lényeg az, hogy a királyi famíliának minden tagja örömmel tette és teszi „tiszteletét". Most ismét jön a királyi pár és az emberek találgatják, hogy ez az újabb látogatás mibe fog kerülni? Az illetékes szervek szerint „ez a királynőtől és férjétől, valamint udvarától függ ..." Az előzetes kalkuláció szerint kétnapos ottawai tartózkodása kb. 50 ezer dollárt fog felemészeteni, de ezt megtetézi egy nyolcnapos túra ... LENNE AZ ELPOCSÉKOLT PÉNZNEK HELYE A kanadai dolgozók Jelentős részének az a véleménye, hogy ezeket a túrákat éppen ideje lenne megszüntetni, s ezt a horribilis összeget hasznos célra kellene fordítani. Mert Kanadában gazdagsága ellenére kórházhiány és munkanélküliség van. A gazdagság és fényűzés mellett ezrek nyomorognak és sok család lakik olyan egészségtelen nyomortanyákon, hogy az ember el sem tudja képzelni. Ez talán hihetetlennek tűnik az olvasó számára, de saját szememmel láttam őket... Bizonyítékul egyet meg is örökítettem. Aki Torontóba látogat, megtalálhatja ezt a sötét, piszkos egészségtelen lyukat a Queen Street Est és a Sherbourne Street sarka közelében. (A szerző felvételei) MONTY METH LONDONI LEVELE NATO-támaszpont Györgykereszt-szigetből Százhatvannégy éve tartó „jóakaratú" brit parancsuralom ér állítólag véget Máltán szeptember 21-én. Lássuk csak, miféle „függetlenséget szándékszik Nagy-Britannia e szigetnek nyújtani. • Mit ígér szeptember 21 Már az Is gyanús, hogy a sűrűn nyomtatott, 100 oldalas, függetlenségi törvényjavaslatot a konzervatívok egyetlen nap alatt hajszolták keresztül az angol parlamentben. Miért e nagy sietség a több mint másfél évszázados gyarmaturalom után? Minden bizonnyal azért, hogy a képviselőknek ne legyen alkalmuk a Jaj vaslat szövegének „megemésztésére" és annak megállapítására, hogy az egyezményből „kilátszik a lóláb". Anglia ugyanis „függetlenséget" ad Máltának egy „védelmi" szerződés ellenébe, melynek értelmében a brit csapatok további 10 esztendeig a szigeten maradnak. Nagy-Britannia tehát földközi-tengeri hadltámaszpontjává teszt Máltát, s ezért 50 millió font sterling „segélyt" ígér a szigetországnak. A második világháborúban a fasiszták szakadatlanul bombázták e szigetet. Anglia Málta lakosságának hősies magatartásáért a vitézségi Györgykeresztet adományozta. A sors iróniája, hogy a szigetnek ezután a NATO hidegháborús céljait kell majd szolgálnia. A titkot a Daily Telegraph árulta el, amikor felhívta a figyelmet Málta stratégiai jelentőségére, tekintettel „Anglia bizonytalan poziciójára Líbiában, Adenban és Cipruson." De még ennél is többet mond az ipari mágnások lapja, a Ftnanctal Times. Kommentárjában kifejti: Ha „politikai meglepetés" érné az angol támaszpontokat a földközi-tengeri térségben, Málta vehetné át szerepüket katonai közlekedési vonalak láncszemeként Afrika, a Közép- és Távol-Kelet felé. Jó ugródeszka lenne a brit csapatok számára, hogy megvédjék a British Petroleum fontos kőolaj-érdekeltségeit. A legkorszerűbb nukleáris fegyverekkel felszerelt költséges, brit tengerentúli támaszpontok tehát nem az angol nép védelmét, még Málta lakosainak érdekét sem szolgálják, hanem a kőolaj-mágnásokét, akiknek szava sokat nyom a latban az angol politikában. • Árulás Ezt a címet adja a Malta News, a Munkások Általános Szakszervezetének angol nyelvű hetilapja, az ún. „függetlenségi" törvényiavaslatot kommentáló cikkének. Dr. Borg Olivier máltai nacionalista párti miniszterelnököt azzal vádolja, hogy Málta függetlenségéből ácsolt Angliának ugródeszkát a Földközi-tenger térségében. A brit kormány most olcsón megkapta azt, amit akart. A Máltai Munkások Altalános Szakszervezete sajnálattal állapította meg, hogy a szigetország kormánya nem kérte ki a máltai nép véleményét a Nagy-Britanniával kötendő szerződéshez. Fenntartja magának azt a jogot, hogy most és a Jövőben egyaránt síkraszálljon a máltai nép legfőbb érdekeinek védelmében. Az angol parlamentben a munkáspárti képviselők javasolták, halasszák el a függetlenné nyilvánítást a máltai választások utáni időre, de leszavazták őket. Tom Driberg az alkotmánynak különösen azt a cikkelyét helytelenítette, mely megtiltja szocialisták és ateisták alkalmazását állami szolgálatban. Szerinte az új alkotmány a parancsuralmat és nem a demokráciát erősíti. Egy másik munkáspárti képviselő, Pat Duffy helytelenítette a máltai katolikus egyház nagy befolyását a politikára. (Málta jelenlegi érsekét a katolicizmus Goldwaterének nevezik.) Az új függetlenségi egyezmény legfontosabb, a „védelmet" tárgyaló pontja értelmében Anglia bármikor — akár békében, akár háborúban — használhatja Luga és Valette repülőterét, és Málta Köteles eltűrni az angol fegyveres erők állomásozását a szigeten. A földközi-tengeri térség NATO-parancsnoksága továbbra ís Máltán működik majd és a „függet len" Málta kormányának megtiltja, hogy a sziget fontos kikötőjét, hajógyárát, repülőterét, közlekedési vonalait Anglia és Amerika kivételével bárkinek is rendelkezésére bocsássa. Az egyezmény e pontjával meg akarják akadályozni Máltának bárminemű békés kapcsolatát a szocialista vagy semleges országokkal. Az angol haditengerészet továbbra is előretolt támaszpontnak használja Máltát, s a brit hadsereg két zászlóalja állomásozik a szigeten. Az egyezmény megkötését londoni tárgyalások előzték meg dr. Olivier máltai miniszterelnök és Duncan Sandys angol gyarmatügyi miniszter között. A megállapodás értelmében Málta monarchia marad, államfője az angol királynő, és az alkotmány kimondja, hogy az államvallás a római katolikus. • Az egyház pokollal fenyegetőzik Az angol kormány kizárta ä tárgyalásokról Dim Mintoff máltai munkáspárti vezetőt (akiről azt híreszteli, hogy földközi-tengeri Kubává akarja tenni Máltát] és elutasította követelését, miszerint az új alkotmány egy cikkelye tiltsa meg az egyháznak a választók megfélemlítését. Mintoff már nemegyszer rámutatott, hogy a 330 000 főt számláló lakosságra eső ezer pap megengedhetetlen módon a szószékről uszít a Munkáspárt hatalomrajuttatása ellen. Egyházi átokkal és pokollal fenyegeti a választókat, ha megbuktatják dr. Olivier Nacionalista Pártját, melyet a klerikális reakció támogat. Az egyház lépten-nyomon beavatkozik a politikába. Nyilvános gyűléseken az egyházközség papjának engedélye nélkül senkinek sem szabad szónokolnia. Az egyház kiközösítette a munkáspárti vezetőket és mindazokat, akik e párt sajtóját olvassák. Nehéz büntetés ez egy katolikus országban, mert a kiközösítettek nem köthetnek házasságot és nem temetkezhetnek „szentelt földbe". • „Ha rákényszerítik Máltára ezt a reakciós alkotmányt, és a papok irányította jelenlegi kormánynak adják át a hatalmat, a Munkáspárt minden rendelkezésére álló eszközzel harcol majd az alkotmány megsemmisítéséért" — figyelmeztette Mintoff az angol kormányt. Válaszul Anglia a pénzbeli segély azonnali megvonásával fenyegette meg Málta népét, ha a Mintoff-vezette Munkáspárt kerülne hatalomra és hatálytalanítaná a védelmi szerződést. AE-függet!enség Az új alkotmány nem védelmezi 8 polgárok emberi jogait. A katolikus egyház pártfogása alatt álló pártok kiváltságait biztosítja. Az ország belügyeit az egyház és a népszerűtlen reakciós bábkormány irányítja majd korszerű fegyverekkel felszerelt rendőrségre támaszkodva. A sziget gazdasági és politikai élete továbbra is Anglia szigorú ellenőrzése alatt marad, s dr. Olivier miniszterelnök, az angol kormány alázatos bábja engedelmesen szolgálja majd Nagy-Britannia haditerveit. A védelmi egyezmény nem oldja meg Málta népének problémáit: az alacsony munkabéreket, a növekvő munkanélküliséget, sem azt, hogy a felnőtt lakosság 30 százaléka írástudatlan. E hősi népet berántja a hidegháborúba. ÜJ SZÖ 4 * 19

0

4- szeptember 1.