Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-04 / 246. szám, péntek

A magyar mezőgazdaság seregszemléje Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Budapest 1964. augusztus 28—szeptember 20. 'A 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítást százezrek keresik fel, s min­den látogató gazdag tapasztalatokkal, élményekkel tér haza. A kiállításon látható, hogy a magyar mezőgazdaság milyen eredmé­nyeket ért el az utóbbi években. A látogató megismerkedhetik a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésének feladataival és legújabb módszereivel. A nemrégiben megnyílt kiállításon helyet kapott a mezőgazdaság minden ágazata. A legszebb növények és állatok, a legkorszerűbb gépek, eszkö­zök, műszerek láthatók a pavilonokban és a szabad területeken. A kiál­lításon felvonult a szocialista ipar is, bemutatva a mezőgazdasági ter­melésben nélkülözhetetlen termékeit. Már a kiállítás első napján ezrek szemlélték kiváncsian a gépeket. A nagyszámú közönség a tribünről szemlélheti a magyar lófajták felvo­nulását a bemutató pályán. A KGST-ben tömörült országok közös bemutató keretében állították ki a mezőgazdasági gépek százait, a kísérleti- és kutatómunkában haszná­latos műszereket. A csehszlovák ipar termékeiből is sok található a közös részlegen Hazánkból ezrek látogatnak el a kiállításra A csallóközi Hodosból a szövetkezeti dolgozók egy csoportja már az első napokban megtekintette. Képünkön a KGST csehszlovák részlegén nagy figyelemmel szemlélnek egy univerzális kistraktort. —tt— A teve víztároló képessége Csaknem valamennyi magasabb repdü állat, beleértve az embert, menthetetle­nül elpusztul, ha bizonyos idö eltelté­vel nem képes szomját oltani. — Hogyan képes akkor a teve néha heteken ke­resztül szomjazni? — tették fel a meg­magyarázhatatlan kérdést a világ tudó­sai. Németországi jelentések szerint dr. Perk tudományos dolgozó, most aligha­nem megoldotta a teve víztároló képes­ségének „rejtélyét". Dr. Perk megállapítása szerint a teve nem a gyomrában tárolja víztartalékát, ahogyan azt régebben gondolták. — Ez különben ls merS képtelenség lenne, mert mennyire kellene a tevegyomornak kitágulnia, hogy több száz liter vizet befogadjonl Ennyit iszik meg tudvalevő­leg a „sivatag hajója" egy szuszra. A te­kintélyes vízmennyiséget az állat vére veszi fel, amely különleges fehérjetar­talmánál fogva képes a vizet a vérke­ringésben visszatartani. A vörös vérsej tek rugalmasságuk következtében ugyan csak további vízmennyiség befogadására képesek. Ezek azok a tartalékok, ame­lyeknek segítségével a teve hetekig Jár ja a sivatagot anélkül, hogy szomjan pusztulna. A gyomor legfeljebb egy har­mincad részét tudja befogadni annak a vízmennyiségnek, amelyet a teve egy­szerre megiszik. Végül pedig még egy fontos tényező: a teve az emberrrel s néhány állattal ellentétben nera Izzadja ki a vizet, hogy lehűljön. Megvan a képessége testének hőmérsékletét anélkül fokozni, hogy „lázassá" válna. K. E. A termőföld védelme A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS pó­tolhatatlan, alapvető termelőeszköze a föld. Értéke nálunk olyan jelen­tőségre tett szert, hogy védelmét a törvény biztosítja. A mezőgazdasági földalap törvényes védelmét többek között a jó termőföld mennyiségének állandó csökkenése tette szükségessé. Hiszen Szlovákiában csak 1959-60­ban 114 000 hektár szántóföldet ve­szítettünk. Az ilyen könnyelműségek­ből származó károkat az idei példá­ból is láthatjuk. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok adatai sze­rint a múlt év őszén és ez év ta­vaszán az eddigi megműveietlen föl­deken 2680 hektár búzát, 3404 hektár árpát és 2800 hektár kukoricát stb. vetettek el. Ezekről a területekről 4800 tonna búza, 5000 tonna árpa és 54 000 tonna kukorica várható. A fenti adatokhoz nem szükséges to­vábbi magyarázat. A mezőgazdasági földalapról való jó áttekintés biz­tosítja, hogy a föld ne vesszen el olyan könnyen. A pontos nyilván­tartás, tehát a földalap védelmének elsődleges feltétele. Az egységes nyilvántartásban a földek a követ­kező szempontok szerint szerepel­nek: szocialista vagy magánszek­torba tartozik-e, milyen a terü­lete, mit termelnek rajta. Ezenkívül a föld tényleges állapotának megfe­lelően jelzi a végbement változáso­kat. A gyakorlat azonban némileg az elmélettől eltér. Még mindig nagy különbségek vannak a nyilvántartott földek és a mezőgazdasági üzemek termelési és pénzügyi terveiben sze­replő földek között. Így például a komáromi járás 14 szövetkezetében 50—150 hektár eltérés is van egy­egy szövetkezetben. Vagy szántóföld­ként tartják nyilván azokat a földe­ket, amelyeket néhány évvel ezelőtt még szántóföldként használtak, ma azonban már mind legelők vagy ré­tek. A pontos nyilvántartáshoz feltétle­nül szükséges, hogy az illetékesek késedelem nélkül jelentsék a térké­pészeti és a földmérési hivatal szer­veinek a földön végbement változá­sokat. Ezek a hivatalok szintén kö­telesek szorosan együttműködni a HNB-kel és biztosítani a nyilvántartás egységességét. A TERMŐFÖLDEK VÉDELME töb­bek között a jó gazdálkodást Is je­lenti: minőségük ne romoljon, ha­nem ellenkezőleg, növekedjen. A föld jobb kihasználásának múlt évi el­lenőrzésénél megfigyelhettük, hogy sok szövetkezetben még ősszel ki­hordják a trágyát a földekre és csak tavasszal szántják be. Ezenkívül sok mezőgazdasági üzem nem rendelke­zik megfelelő kapacitású trágyalégö­dörrel. A komposzttermelés évi fel­adatait június 6-ig csak 44 százalék­ban teljesítettük. Az egyes kerületek­ben nagyon eltérő e fontos munka teljesítése. Az észak-csehországi ke­rület például eddig 59 százalékban A gyorsabb áruszállítás érdekében 650 vasúti állomás tehermentesíté­sére központi pályaudvarokat létesí­tenek Magyarországon. Tudott dolog, hogy a vasúti és közúti teheráru szállítás Európa-szerte egyre nagyobb gondot okoz az állami gazdasági, ke­reskedelmi szerveknek. Ezen a Ma­gyar Államvasutak úgy igyekszik enyhíteni, hogy pályaudvarainak, ál­lomásainak mintegy negyven száza­lékára összpontosítja a teheráru ra­kodást, a legmodernebb műszaki be­rendezések, gépesített rakodóparkok alkalmazásával. A központi pályaudvar-rendszerrel ésszerűbbé, egyszerűbbé teszik a vas­úti áruszállítást, mivel kevesebb hely­re kell beállítani a továbbszállításhoz közúti járműveket. Jelenleg ugyanis a MÁV-nak körülbelül 1700 pályaudva­rán, állomásán, megállóhelyén rakod­nak különböző árukat, s ez a mód­szer ma már időszerűtlen. A közpon­tosított teherpályaudvarokról nagy teljesítményű gépkocsik szállítják az árut rendeltetési helyére. (V.) Határidő előtt Dunaszerdahelyen űj tanonciskola építését kezdték meg. Az építők az üzemi műhelybizottság és a pártszer­vezet kezdeményezésére vállalták hogy az említett épületet az év vé­géig tető alá hozzák. így lehetővé válik, hogy télen sem szünetel a munka. Ha az építőmunkások állják szavu­kat, a tanonciskola a jövő év szep­tember elsejéig elkészül A járás ipa­ri tanulói — akik eddig Somorjára és Komáromba jártak iskolába — új, korszerű iskolában tanulhatnak majd Bula Lajos tett eleget komposzttermelése felada­tának, míg a kelet-szlovákiai csak 34 százalékban. Hasonló a helyzet a já­rásokban is. Míg az eperjesi járás az évi feladatoknak már teljesen, a Dolný Kubín-i járás csak 11 száza­lékban tett eleget. A mezőgazdasági termelési igazgatóságoknak és a szö­vetkezetek vezetőségének ezen a té­ren sokkal tevékenyebbnek kell len­niük. Még sok olyan üzemünk van, ahol nem tudják, vagy nem akarják tud­ni, mi a feladatuk azokkal a földek­kel kapcsolatban, amelyeken homok­vagy kavicsbánya van. Hogy kiseb­bek legyenek a károk, ezek az üze­mek a bányák megszűnte után kö­telesek a bizonyos földterületet mi­nél előbb termőképessé tenni. Eze­ket a törvény által előírt kötelessége­ket egyes üzemek nem veszik eléggé komolyan. Különben nem történhe­tett volna meg, hogy a žilinai Váho­stav kavicsbányászás közben — más helyre szállítva el a jó minőségű termőföldet — a párnicai EFSZ-nek 12 vagon silókukorica kárt okozzon. Tekintettel arra, hogy az üzemek elhanyagolják ilyen irányú köteles­ségeiket és nem törődnek a haszná­latukban levő földalappal, helyes lesz, ha az előkészített megfelelő in­tézkedéseket minél előbb bevezetik a gyakorlatba. Lényegük abban áll, hogy azok az üzemek, melyek homo­kot vagy kavicsot bányásznak és az ideiglenes földbérlők olyan értékű kártérítést fizetnek, amilyen értékű termést hozna a föld a termelésből való kiiktatás ideje alatt. Természe­tes, hogy a föld felszínének rendbe­hozása így is kötelességük marad. ANNAK ELLENÉRE, hogy a föld­alap védelméről szóló előírások csak kivételes esetekben engedélyezik a mezőgazdasági földek más célokra való használatát, még ma is előfor­dulnak olyan esetek, amelyek ellen a leghatározottabban fel kell lép­nünk. Cékén, a trebišovi járásban például a helyi funkcionáriusok en­gedélyt adtak arra, hogy 41 családi ház építésére felhasználjanak 21 hek­tár földterületet. Ha már engedélyez­ték az építkezést, úgy egy családi ház felépítésére 800 négyzetméter te­rületet kellett volna kimérniük, amint azt a polgári törvénykönyv előírja, azaz 41 családi ház felépítéséhez elég lett volna három hektár föld. Ezenkívül a trebišovi járásban egy kísérleti állomás építéséhez két hek­tárral többet használtak fel az en­gedélyezettnél. Hasonlóan jártak el a nyitrai funkcionáriusok is. Tudatosítanunk kell már végre, hogy nálunk az emberek nemcsak szépen akarnak lakni, hanem jól akarnak táplálkozni is. És ha így fogunk bánni a földdel, mezőgazda­sági földalapunk napról napra csök­kenni fog. Ennek pedig mindenkép­pen útját kell állnunk. Az említett készülőben levő intéz­kedések pontot tesznek a földalap mezőgazdaságon kívüli indokolatlan felhasználása után. Röviden fő elveik­ről. A földnek mezőgazdaságon kívüli célokra való felhasználásánál a funk­cionáriusoknak a jóváhagyott terü­leti tervből kell kiindulniuk. Minden területi tervnek fel kell tüntetnie, melyek azok a helyek, amelyek a mezőgazdasági termelésre a legal­kalmatlanabbak, és így felhasználha­tók építkezésre. Ott, ahol eddig nem hagyták jóvá a területi tervet, vagy ott, ahol további olyan területet akar­nak építkezésre felhasználni, amely­lyel a területi terv nem számolt, az illetékes befektető kérelme jogosítá­sakor köteles igazolni, hogy az épí­tendő objektumnak a kérelmezett te­rületen való elhelyezése elkerülhe­tetlen. AZ OBJEKTUMOK ELHELYEZÉSÉ­RŐL való döntéseknél az objektumok gazdasági létjogosultságát még a te. rület nagyságának meghatározása előtt igazolni kell. A gazdasági szá­mításoknak tartalmazniuk kell a me­zőgazdasági termelési veszteségeket, az objektum fennállásának egész ide­jére vonatkozólag. Az építkezések be­ruházói tehát kártérítést fizetnek a kapott földterület termelési veszte­ségeiért. Ennek a magasságát a nor­mális termelési feltételek mellett lét­rehozott produkció bizonyos több­szöröse adja. A földnek a mezőgazdasági föld­alapból való kivonásából 5 hektáron felül a mezőgazdaságügyi minisztéri­um, 1—5 hektárig a KNB, 1 hektárig a JNB tanácsa dönt majd. A döntés előtt a fenti szervek kikérik a mező­gazdasági termelési igazgatóságok vé­leményét is. J. BÄTOVSKÝ Bizonyos nyugdíjak leszállítása és felemelése 1964. június 24-én jelent meg a csehszlovák törvénykönyvben a 120/ 1964 számú kormányrendelet. Intéz­kedéseinek magasabb erkölcsi célja a szocializmus nevelő hatásának is­mertetése. Az intézkedések azokra a személyekre vonatkoznak, akik a múlt politikai és gazdasági rendsze­reiben akadályozták mostani társa­dalmi rendünk kialakulását vagy ak­tívan tevékenykedtek ellene. A nevelőhatás abban nyilvánul meg, hogy lehetőséget ad az illetők­nek jóvátenni a szocialista rendszer­rel szemben tanúsított magatartásu­kat. Az Idézett kormányrendelet két irányban intézkedik. Az 1. paragr. és a 2. paragr. első' bekezdése azokra vonatkozik, akik korábbi magatartá­sukat nem tették jóvá, a 2. paragra­fus második bekezdése és a 3. parag­rafus pedig azokra, akik jóvátették. Az 1. paragrafus felhatalmazza a járási nemzeti bizottságokat, hogy le­szállíthassák azoknak a nyugdiját, akik megítélésük szerint, tekintettel múltbeli magatartásukra, aránytala­nul magas nyugdíjat kaptak. Ez azok­ra a nyugdíjasokra vonatkozik, a) akik a múlt rendszerben igen fontos közéleti szerepet töltöttek be, az úgynevezett Szlovák államban, vagy a német megszállás idején a cseh országrészekben, ha nem is ki­magasló, de jelentékeny szerepet töl­töttek be, és ezzel segítették a tőkés rendszer fenntartását, vagy a meg­szállók befolyását, tevékenységükkel hozzájárultak a dolgozók kizsákmá­nyolásához és üldözéséhez; b) akik, mint volt vállalkozók ki­zsákmányolták az idegen munkaerőt; c) akik a múlt rendszerben főleg a megszállás idején mint az elnyomó szervezet tagjai különleges buzgalom­mal és kezdeményezéssel ténykedtek a dolgozók ellen és tevékenyen se­gédkeztek kizsákmányolásukban ós elnyomásukban. A rendelkezések az előzőkben fel­sorolt személyek utódainak nyugdíjá­ra is vonatkoznak. A 2. paragrafus első bekezdése szerint a nyugdíj csökkentésnél tekintettel kell lenni a felsorolt személyek tevékenységének jelentőségére és káros következmé­nyeire — s hogy ez a ténykedés mennyi ideig tartott. A 2. paragrafus bekezdése és a harmadik paragrafus azokra vonat­kozik, akik korábbi, szocialista rend­szerünkre káros magatartásukat jó­vátették. A szocialista igazságosság és mél­tányosság elve nagy mértékben ér­vényesül ezekben a rendelkezések­ben. Megbocsátóan fátyolt borit arra a tevékenységre, amely miatt a nyug­dijat leszállították, ha azt a nyug­díjas jóvátette. A járási nemzeti bi­zottság ugyanis ezeknek leszállított nyugdíját emelheti. Feltétel azonban, hogy az illető nyugdíjas a szocialis­ta társadalom nevelő hatásának ered­ményeként munkásságával érdemeket szerezzen. Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy az illető, akinek nyugdíjat le­szállították, újból kérheti a járási, nemzeti bizottságtól járadékának emelését. Kérvényében igazolnia kell, hogy a felszabadulás után 1. bekapcsolódott szocialista társa­dalmunk munkafolyamatába; 2. munkásságával nagymértékben hozzájárult a szocializmus építéséhez. Aki tehát élni akar a nyugdíjeme­lés lehetőségével, kérvényben mun­kaadójának vagy munkaadóinak, esetleg valamilyen társadalmi politi­kai szervezet hivatalos bizonylatával Igazolnia kell, hol, mikor, mennyi ideig, milyen minőségben dolgozott és hogyan végezte munkáját. A járási nemzeti bizottság önállóan dönthet a beadott kérvényről, ami azt jelenti, hogy a kérelmet belátása sze­rint részben, vagy egészben teljesít­heti, illetve elutasíthatja. A kormányrendelet felhatalmazza a járási nemzeti bizottságokat, hogy nemcsak a jelenlegi helyzet alapján határozhatnak, hanem tekintetbe ve­hetik a nyugdíjas jövőbeli magatartá­sát is. Vagyis, ha az illető nyugdíjas, akinek csökkentették a nyugdiját, mostanáig nem is szerzett munkássá­gával semmiféle érdemet, de a jövő­ben erre kilátás van, lehetősége lesz arra, hogy nyugdíjának emelését kér­íe. Ez a lehetőség ls igazolja, a kor­mányrendelet nevelőhatását, mert kétségtelenül érdemszerző szocalista munkásságra serkent. Dr. Zsigárdy Jeaö ÜJ SZÖ 4 * 1984- szeptember

Next

/
Thumbnails
Contents