Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-04 / 246. szám, péntek

A magyar mezőgazdaság seregszemléje Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Budapest 1964. augusztus 28—szeptember 20. 'A 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítást százezrek keresik fel, s minden látogató gazdag tapasztalatokkal, élményekkel tér haza. A kiállításon látható, hogy a magyar mezőgazdaság milyen eredményeket ért el az utóbbi években. A látogató megismerkedhetik a mezőgazdasági termelés fejlesztésének feladataival és legújabb módszereivel. A nemrégiben megnyílt kiállításon helyet kapott a mezőgazdaság minden ágazata. A legszebb növények és állatok, a legkorszerűbb gépek, eszközök, műszerek láthatók a pavilonokban és a szabad területeken. A kiállításon felvonult a szocialista ipar is, bemutatva a mezőgazdasági termelésben nélkülözhetetlen termékeit. Már a kiállítás első napján ezrek szemlélték kiváncsian a gépeket. A nagyszámú közönség a tribünről szemlélheti a magyar lófajták felvonulását a bemutató pályán. A KGST-ben tömörült országok közös bemutató keretében állították ki a mezőgazdasági gépek százait, a kísérleti- és kutatómunkában használatos műszereket. A csehszlovák ipar termékeiből is sok található a közös részlegen Hazánkból ezrek látogatnak el a kiállításra A csallóközi Hodosból a szövetkezeti dolgozók egy csoportja már az első napokban megtekintette. Képünkön a KGST csehszlovák részlegén nagy figyelemmel szemlélnek egy univerzális kistraktort. —tt— A teve víztároló képessége Csaknem valamennyi magasabb repdü állat, beleértve az embert, menthetetlenül elpusztul, ha bizonyos idö elteltével nem képes szomját oltani. — Hogyan képes akkor a teve néha heteken keresztül szomjazni? — tették fel a megmagyarázhatatlan kérdést a világ tudósai. Németországi jelentések szerint dr. Perk tudományos dolgozó, most alighanem megoldotta a teve víztároló képességének „rejtélyét". Dr. Perk megállapítása szerint a teve nem a gyomrában tárolja víztartalékát, ahogyan azt régebben gondolták. — Ez különben ls merS képtelenség lenne, mert mennyire kellene a tevegyomornak kitágulnia, hogy több száz liter vizet befogadjonl Ennyit iszik meg tudvalevőleg a „sivatag hajója" egy szuszra. A tekintélyes vízmennyiséget az állat vére veszi fel, amely különleges fehérjetartalmánál fogva képes a vizet a vérkeringésben visszatartani. A vörös vérsej tek rugalmasságuk következtében ugyan csak további vízmennyiség befogadására képesek. Ezek azok a tartalékok, amelyeknek segítségével a teve hetekig Jár ja a sivatagot anélkül, hogy szomjan pusztulna. A gyomor legfeljebb egy harmincad részét tudja befogadni annak a vízmennyiségnek, amelyet a teve egyszerre megiszik. Végül pedig még egy fontos tényező: a teve az emberrrel s néhány állattal ellentétben nera Izzadja ki a vizet, hogy lehűljön. Megvan a képessége testének hőmérsékletét anélkül fokozni, hogy „lázassá" válna. K. E. A termőföld védelme A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS pótolhatatlan, alapvető termelőeszköze a föld. Értéke nálunk olyan jelentőségre tett szert, hogy védelmét a törvény biztosítja. A mezőgazdasági földalap törvényes védelmét többek között a jó termőföld mennyiségének állandó csökkenése tette szükségessé. Hiszen Szlovákiában csak 1959-60ban 114 000 hektár szántóföldet veszítettünk. Az ilyen könnyelműségekből származó károkat az idei példából is láthatjuk. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok adatai szerint a múlt év őszén és ez év tavaszán az eddigi megműveietlen földeken 2680 hektár búzát, 3404 hektár árpát és 2800 hektár kukoricát stb. vetettek el. Ezekről a területekről 4800 tonna búza, 5000 tonna árpa és 54 000 tonna kukorica várható. A fenti adatokhoz nem szükséges további magyarázat. A mezőgazdasági földalapról való jó áttekintés biztosítja, hogy a föld ne vesszen el olyan könnyen. A pontos nyilvántartás, tehát a földalap védelmének elsődleges feltétele. Az egységes nyilvántartásban a földek a következő szempontok szerint szerepelnek: szocialista vagy magánszektorba tartozik-e, milyen a területe, mit termelnek rajta. Ezenkívül a föld tényleges állapotának megfelelően jelzi a végbement változásokat. A gyakorlat azonban némileg az elmélettől eltér. Még mindig nagy különbségek vannak a nyilvántartott földek és a mezőgazdasági üzemek termelési és pénzügyi terveiben szereplő földek között. Így például a komáromi járás 14 szövetkezetében 50—150 hektár eltérés is van egyegy szövetkezetben. Vagy szántóföldként tartják nyilván azokat a földeket, amelyeket néhány évvel ezelőtt még szántóföldként használtak, ma azonban már mind legelők vagy rétek. A pontos nyilvántartáshoz feltétlenül szükséges, hogy az illetékesek késedelem nélkül jelentsék a térképészeti és a földmérési hivatal szerveinek a földön végbement változásokat. Ezek a hivatalok szintén kötelesek szorosan együttműködni a HNB-kel és biztosítani a nyilvántartás egységességét. A TERMŐFÖLDEK VÉDELME többek között a jó gazdálkodást Is jelenti: minőségük ne romoljon, hanem ellenkezőleg, növekedjen. A föld jobb kihasználásának múlt évi ellenőrzésénél megfigyelhettük, hogy sok szövetkezetben még ősszel kihordják a trágyát a földekre és csak tavasszal szántják be. Ezenkívül sok mezőgazdasági üzem nem rendelkezik megfelelő kapacitású trágyalégödörrel. A komposzttermelés évi feladatait június 6-ig csak 44 százalékban teljesítettük. Az egyes kerületekben nagyon eltérő e fontos munka teljesítése. Az észak-csehországi kerület például eddig 59 százalékban A gyorsabb áruszállítás érdekében 650 vasúti állomás tehermentesítésére központi pályaudvarokat létesítenek Magyarországon. Tudott dolog, hogy a vasúti és közúti teheráru szállítás Európa-szerte egyre nagyobb gondot okoz az állami gazdasági, kereskedelmi szerveknek. Ezen a Magyar Államvasutak úgy igyekszik enyhíteni, hogy pályaudvarainak, állomásainak mintegy negyven százalékára összpontosítja a teheráru rakodást, a legmodernebb műszaki berendezések, gépesített rakodóparkok alkalmazásával. A központi pályaudvar-rendszerrel ésszerűbbé, egyszerűbbé teszik a vasúti áruszállítást, mivel kevesebb helyre kell beállítani a továbbszállításhoz közúti járműveket. Jelenleg ugyanis a MÁV-nak körülbelül 1700 pályaudvarán, állomásán, megállóhelyén rakodnak különböző árukat, s ez a módszer ma már időszerűtlen. A központosított teherpályaudvarokról nagy teljesítményű gépkocsik szállítják az árut rendeltetési helyére. (V.) Határidő előtt Dunaszerdahelyen űj tanonciskola építését kezdték meg. Az építők az üzemi műhelybizottság és a pártszervezet kezdeményezésére vállalták hogy az említett épületet az év végéig tető alá hozzák. így lehetővé válik, hogy télen sem szünetel a munka. Ha az építőmunkások állják szavukat, a tanonciskola a jövő év szeptember elsejéig elkészül A járás ipari tanulói — akik eddig Somorjára és Komáromba jártak iskolába — új, korszerű iskolában tanulhatnak majd Bula Lajos tett eleget komposzttermelése feladatának, míg a kelet-szlovákiai csak 34 százalékban. Hasonló a helyzet a járásokban is. Míg az eperjesi járás az évi feladatoknak már teljesen, a Dolný Kubín-i járás csak 11 százalékban tett eleget. A mezőgazdasági termelési igazgatóságoknak és a szövetkezetek vezetőségének ezen a téren sokkal tevékenyebbnek kell lenniük. Még sok olyan üzemünk van, ahol nem tudják, vagy nem akarják tudni, mi a feladatuk azokkal a földekkel kapcsolatban, amelyeken homokvagy kavicsbánya van. Hogy kisebbek legyenek a károk, ezek az üzemek a bányák megszűnte után kötelesek a bizonyos földterületet minél előbb termőképessé tenni. Ezeket a törvény által előírt kötelességeket egyes üzemek nem veszik eléggé komolyan. Különben nem történhetett volna meg, hogy a žilinai Váhostav kavicsbányászás közben — más helyre szállítva el a jó minőségű termőföldet — a párnicai EFSZ-nek 12 vagon silókukorica kárt okozzon. Tekintettel arra, hogy az üzemek elhanyagolják ilyen irányú kötelességeiket és nem törődnek a használatukban levő földalappal, helyes lesz, ha az előkészített megfelelő intézkedéseket minél előbb bevezetik a gyakorlatba. Lényegük abban áll, hogy azok az üzemek, melyek homokot vagy kavicsot bányásznak és az ideiglenes földbérlők olyan értékű kártérítést fizetnek, amilyen értékű termést hozna a föld a termelésből való kiiktatás ideje alatt. Természetes, hogy a föld felszínének rendbehozása így is kötelességük marad. ANNAK ELLENÉRE, hogy a földalap védelméről szóló előírások csak kivételes esetekben engedélyezik a mezőgazdasági földek más célokra való használatát, még ma is előfordulnak olyan esetek, amelyek ellen a leghatározottabban fel kell lépnünk. Cékén, a trebišovi járásban például a helyi funkcionáriusok engedélyt adtak arra, hogy 41 családi ház építésére felhasználjanak 21 hektár földterületet. Ha már engedélyezték az építkezést, úgy egy családi ház felépítésére 800 négyzetméter területet kellett volna kimérniük, amint azt a polgári törvénykönyv előírja, azaz 41 családi ház felépítéséhez elég lett volna három hektár föld. Ezenkívül a trebišovi járásban egy kísérleti állomás építéséhez két hektárral többet használtak fel az engedélyezettnél. Hasonlóan jártak el a nyitrai funkcionáriusok is. Tudatosítanunk kell már végre, hogy nálunk az emberek nemcsak szépen akarnak lakni, hanem jól akarnak táplálkozni is. És ha így fogunk bánni a földdel, mezőgazdasági földalapunk napról napra csökkenni fog. Ennek pedig mindenképpen útját kell állnunk. Az említett készülőben levő intézkedések pontot tesznek a földalap mezőgazdaságon kívüli indokolatlan felhasználása után. Röviden fő elveikről. A földnek mezőgazdaságon kívüli célokra való felhasználásánál a funkcionáriusoknak a jóváhagyott területi tervből kell kiindulniuk. Minden területi tervnek fel kell tüntetnie, melyek azok a helyek, amelyek a mezőgazdasági termelésre a legalkalmatlanabbak, és így felhasználhatók építkezésre. Ott, ahol eddig nem hagyták jóvá a területi tervet, vagy ott, ahol további olyan területet akarnak építkezésre felhasználni, amelylyel a területi terv nem számolt, az illetékes befektető kérelme jogosításakor köteles igazolni, hogy az építendő objektumnak a kérelmezett területen való elhelyezése elkerülhetetlen. AZ OBJEKTUMOK ELHELYEZÉSÉRŐL való döntéseknél az objektumok gazdasági létjogosultságát még a te. rület nagyságának meghatározása előtt igazolni kell. A gazdasági számításoknak tartalmazniuk kell a mezőgazdasági termelési veszteségeket, az objektum fennállásának egész idejére vonatkozólag. Az építkezések beruházói tehát kártérítést fizetnek a kapott földterület termelési veszteségeiért. Ennek a magasságát a normális termelési feltételek mellett létrehozott produkció bizonyos többszöröse adja. A földnek a mezőgazdasági földalapból való kivonásából 5 hektáron felül a mezőgazdaságügyi minisztérium, 1—5 hektárig a KNB, 1 hektárig a JNB tanácsa dönt majd. A döntés előtt a fenti szervek kikérik a mezőgazdasági termelési igazgatóságok véleményét is. J. BÄTOVSKÝ Bizonyos nyugdíjak leszállítása és felemelése 1964. június 24-én jelent meg a csehszlovák törvénykönyvben a 120/ 1964 számú kormányrendelet. Intézkedéseinek magasabb erkölcsi célja a szocializmus nevelő hatásának ismertetése. Az intézkedések azokra a személyekre vonatkoznak, akik a múlt politikai és gazdasági rendszereiben akadályozták mostani társadalmi rendünk kialakulását vagy aktívan tevékenykedtek ellene. A nevelőhatás abban nyilvánul meg, hogy lehetőséget ad az illetőknek jóvátenni a szocialista rendszerrel szemben tanúsított magatartásukat. Az Idézett kormányrendelet két irányban intézkedik. Az 1. paragr. és a 2. paragr. első' bekezdése azokra vonatkozik, akik korábbi magatartásukat nem tették jóvá, a 2. paragrafus második bekezdése és a 3. paragrafus pedig azokra, akik jóvátették. Az 1. paragrafus felhatalmazza a járási nemzeti bizottságokat, hogy leszállíthassák azoknak a nyugdiját, akik megítélésük szerint, tekintettel múltbeli magatartásukra, aránytalanul magas nyugdíjat kaptak. Ez azokra a nyugdíjasokra vonatkozik, a) akik a múlt rendszerben igen fontos közéleti szerepet töltöttek be, az úgynevezett Szlovák államban, vagy a német megszállás idején a cseh országrészekben, ha nem is kimagasló, de jelentékeny szerepet töltöttek be, és ezzel segítették a tőkés rendszer fenntartását, vagy a megszállók befolyását, tevékenységükkel hozzájárultak a dolgozók kizsákmányolásához és üldözéséhez; b) akik, mint volt vállalkozók kizsákmányolták az idegen munkaerőt; c) akik a múlt rendszerben főleg a megszállás idején mint az elnyomó szervezet tagjai különleges buzgalommal és kezdeményezéssel ténykedtek a dolgozók ellen és tevékenyen segédkeztek kizsákmányolásukban ós elnyomásukban. A rendelkezések az előzőkben felsorolt személyek utódainak nyugdíjára is vonatkoznak. A 2. paragrafus első bekezdése szerint a nyugdíj csökkentésnél tekintettel kell lenni a felsorolt személyek tevékenységének jelentőségére és káros következményeire — s hogy ez a ténykedés mennyi ideig tartott. A 2. paragrafus bekezdése és a harmadik paragrafus azokra vonatkozik, akik korábbi, szocialista rendszerünkre káros magatartásukat jóvátették. A szocialista igazságosság és méltányosság elve nagy mértékben érvényesül ezekben a rendelkezésekben. Megbocsátóan fátyolt borit arra a tevékenységre, amely miatt a nyugdijat leszállították, ha azt a nyugdíjas jóvátette. A járási nemzeti bizottság ugyanis ezeknek leszállított nyugdíját emelheti. Feltétel azonban, hogy az illető nyugdíjas a szocialista társadalom nevelő hatásának eredményeként munkásságával érdemeket szerezzen. Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy az illető, akinek nyugdíjat leszállították, újból kérheti a járási, nemzeti bizottságtól járadékának emelését. Kérvényében igazolnia kell, hogy a felszabadulás után 1. bekapcsolódott szocialista társadalmunk munkafolyamatába; 2. munkásságával nagymértékben hozzájárult a szocializmus építéséhez. Aki tehát élni akar a nyugdíjemelés lehetőségével, kérvényben munkaadójának vagy munkaadóinak, esetleg valamilyen társadalmi politikai szervezet hivatalos bizonylatával Igazolnia kell, hol, mikor, mennyi ideig, milyen minőségben dolgozott és hogyan végezte munkáját. A járási nemzeti bizottság önállóan dönthet a beadott kérvényről, ami azt jelenti, hogy a kérelmet belátása szerint részben, vagy egészben teljesítheti, illetve elutasíthatja. A kormányrendelet felhatalmazza a járási nemzeti bizottságokat, hogy nemcsak a jelenlegi helyzet alapján határozhatnak, hanem tekintetbe vehetik a nyugdíjas jövőbeli magatartását is. Vagyis, ha az illető nyugdíjas, akinek csökkentették a nyugdiját, mostanáig nem is szerzett munkásságával semmiféle érdemet, de a jövőben erre kilátás van, lehetősége lesz arra, hogy nyugdíjának emelését kéríe. Ez a lehetőség ls igazolja, a kormányrendelet nevelőhatását, mert kétségtelenül érdemszerző szocalista munkásságra serkent. Dr. Zsigárdy Jeaö ÜJ SZÖ 4 * 1984- szeptember